Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Időtényező a munkaszervezésben 94. lecke
A számszerűsített időtényező munkaszervezésbeni felhasználása a munkaidőfelhasználást, a munkaidő szükségletet, valamint az időtartam figyelembevételét igényli. A munkaidőfelhasználás az az időmennyiség, amelyet meghatározott munkafeladat elvégzésére fordítottak. A munkaidőszükséglet az az időmennyiség, mely meghatározott feladat előírt minőségű elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Tehát a munkavégzés eredményessége kétféle módon mutatható ki. Egységnyi idő alatt előállított termékkel, vagy egységnyi termékre fordított munkaidővel. Ismerünk anyag, energia, gépkihasználási, létszám és munkanormát.
Teljesítménykövetelményként olyan normát kell alkalmazni, amelyet: szakmailag, élettanilag alkalmas, kellő gyakorlattal rendelkező átlagos dolgozó, megfelelő műszaki, szervezési, egészségügyi és biztonsági feltételek mellett, az előírt munkaidő esetén, a minőségi, gazdasági, egészségvédelmi és biztonsági követelmények megtartásával tartósan teljesíteni tud.
A MUNKAIDŐ A munkás időfelhasználását tartalmazza. Idetartozik a munkanap és a munkaóra. Megkülönböztetünk napi, heti és éves munkaidőt. Magyarországon 1937ben Európában az utolsók között iktatták törvénybe a 8 órás munkaidőt. 1939ben a háborús előkészületekre való tekintettel ezt is felfüggesztették. 1945 után a kollektív szerződések kötelezően előírták a 8 órában való munkáltatást. Az 1981. évi (IV.27.) Mt. határozat elrendeli a heti 5 napos, 42 órás munkahétben való dolgoztatást. Ma már általánossá vált a heti 5 napos, 40 órás dolgoztatás.
Munkaidőbeosztás 40 órás munkahétben Napok órától óráig összesen Hétfő 7 30 16 00 8,5 óra Kedd 7 30 16 00 8,5 óra Szerda 7 30 16 00 8,5 óra Csütörtök 7 30 16 00 8,5 óra Péntek 7 30 13 30 6 óra Szombat Vasárnap Összesen: 40 óra
A növénytermesztésben a rendelkezésre álló és állandóan változó munkanapok számával kell a termelési feladatokat megoldani. Az állattenyésztésben viszont a naptári napokkal kell számolni. Állatot mindennap kell etetni. Itt alakult ki a váltórendszer. A váltók azok helyett dolgoznak, akik a pihenőnapjukat töltik. A munkanap hossza és a munkafeladatokra felhasznált munkaidő mennyisége változó.
Az állatgondozók szabadidejének alakulása csúsztatva eltolódó munkahét esetében (az egy műszakban dolgozó kollektíva számára) Jelmagyarázat: = munkanap = munkaszüneti nap 1o = munkavezető, 2, 4, 5, 7 8, 10 = fejőbrigád 3*, 6*, 9* = takarmányos brigád
N a p Állatgondozók 1 o 2 3* 4 5 6* 7 8 9* 10 1. változat hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap hétfő kedd szerda 2. változat hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap hétfő kedd szerda
5 + 2 napi 8 óra heti 40 óra 2 + 1 napi 8 óra 37 perc heti 40 óra 5 + 5 napi 11 óra 26 perc heti 40 óra 1 + 1 napi 11 óra 26 perc heti 40 óra A munkaidőrendszerek jellemzői Rendszer Munkaciklus Munkanap Évi 7 + 3 napi 8 óra 9,86 perc ~10 perc heti 40 óra 52,14 (365 : 7) 121 (365 : 3) 36,5 (365 : 10) 182,5 (365 : 2) 36,5 (365 : 10) 260,7 (52,14 5) 242 (121 2) 182,5 (36,5 5) 182,5 (182,5 1) 255,5 (36,5 7) munkaóra 2.086 (260,7 8) 2.086 2.086 2.086 2.086
A munkaidő eloszlása a nap folyamán Az osztott műszak hátránya, hogy sok idő telik el a kezdés (5 óra) és a befejezés között (20 óra) Munkaidő, pihenőidő, túlmunka A munkavégzésre előírt idő munkaidő, független attól, hogy a munkavállaló el vane látva munkával, vagy sem. az állásidő miután a munkáltató érdekében merül fel beszámít a munkaidőbe (az eltérő díjazásra megállapodhatnak), a készenlét (készenállás a munkára) ha előzetesen megállapított módon, a munkáltató utasítása alapján, időbelileg nem különül el a munkaidőtől része a munkaidőnek.
A munkaidő lehet: rendes munkaidő: a dolgozó külön utasítás nélkül köteles dolgozni (munkaszerződés) rendkívüli munkaidő: külön utasítás, vagy megállapodás alapján kötelezett a munkára a dolgozó részmunkaidő: a teljes munkaidőnek csak egy részében pl. 6 órában való alkalmazás (írásba kell foglalni) különös munkaidő(k): az általános munkaidő a heti 40 óra az ennél hosszabb vagy rövidebb, jogszabályban megállapított munkaidő (tehát teljes)
Munkaidő és a munkaszerződésben rögzítendő megállapodások tárgyai Munkaidőkeret A munkaidőre vonatkozó szabályt heti, havi vagy évi egységben is meg lehet határozni. Munkarend A munkaidő kezdési és befejezési időpontjának és a munkaközi szünetek meghatározásának módja. Az egyenlőtlen munkarendnél a napi munkavégzés ideje 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet. Idénymunkarendről akkor beszélünk, ha a feladatok a naptári éven belül egyenlőtlenül jelentkeznek (pl. aratáskor 12 óra).
Munkaszüneti nap: újév első napja, március 15., húsvét hétfője, május 1., pünkösd hétfője, augusztus 20., október 23., november 01. és karácsony 2 napja. Pihenőnap: szombat, vasárnap Szabadnap: hetente 2 nap A heti pihenőnapot nem mindenképpen vasárnap és a szabadnapot nem feltétlenül szombaton kell biztosítani. A szabadnapok összevontan is kiadhatók (az esedékesség után 30 napon, illetve végszükség esetén 180 napon belül).
Aki rendszeresen vasárnap is dolgozik, annak havonta 2 pihenőnapot szombaton kell kiadni. 1 pihenőnap vasárnap legyen. A munkaidő 0 óra és 24 óra között állapítható meg. A munkaidő után az újabb munkába állásig 11 óra időtartamnak kell lennie. Munkaközi szünet étkezést vagy pihenést szolgál, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja. Nem jár munkaközi szünet (min. 20 perc) annak a dolgozónak, aki bármikor étkezhet, vagy aki készenléti szolgálatban van, vagy akinek a napi munkaideje a 6 órát nem haladja meg. Minden egybefüggő 3 óra túlmunka után 20 perc munkaközi szünet jár.
Rugalmas munkaidőrendszer (típusai) A napi munkaidő hossza meghatározott, de a lehetséges kezdés és befejezés időpontja között több idő van, mint munkaidő. Pl. 6 óra és 20 óra között lehet dolgozni 8 órát. A munkaidő kezdete van meghatározva (minimum és maimum munkaidővállalási lehetőséggel). A dolgozó állapítja meg a munkateljesítés idejét.
A munkanap struktúrája A munkanap hasznos időből (normaidő) és veszteségidőből áll A munkanap struktúrája előkészületi és befejező idő t 6 tényleges előkészület és befejezés t 61 munkahelyre úti idő t 62 Normaidő alapidő t 02 munkahelykiszolgálási idő t 3 munkástól függő munkamegszakítás t 5 főidő t 1 mellékidő t 2 szervezési t 31 műszaki t 32 pihenés és személyi szükségleti idő t 51 munkafegyelmet sértő t 52 Veszteségidő munkástól nem függő t 4 szervezési t 41 műszaki t 42 egyéb t 7
Üzemidő A munkafolyamatokban résztvevő termelő berendezéshez kapcsolódik. A gépek kihasználásáról ad tájékoztatást. Az üzemnap produktív időre és technikai időre oszlik. A produktív idő (tg 01 ) a főidő és mellékidő összege (tg 1 +tg 2 ) tg 02 = tg 01 + (tg 3 tg 32 ) + tg 4 + tg 321 tg 2 = technikai idő = produktív idő + (műszaki kiszolgálás előkészületi és befejezési idő) + műszaki hibaelhárítás + átállás
Az üzemnap struktúrája főidő tg 1 mellékidő tg 2 üresjárati idő tg 21 fordulási idő tg 211 egyéb üresjárat tg 212 technológiai kiszolgálás ideje tg 22 felrakás, feltöltés tg 221 ürítés tg 222 pótkocsiátkapcsolás tg 223 a műszaki kiszolgálás ideje tg 3 karbantartási idő tg 31 napi karbantartás tg 311 időszakos karbantartás tg 312 előkészületi és befejező idő tg 32 átállás szállítási helyzetből tg 321 gép fel és lekapcsolás tg 322 üzemanyagfelvétel, bemelegítés tg 323 gépbeállítás, átszerelés tg 324
Technológiai és műszaki hibaelhárítás tg 4 Egyéb időveszteségek tg 5 technológiai hibaelhárítás tg 41 műszaki hibaelhárítás tg 42 gépjavítás a munkahelyen tg 421 gépjavítás a műhelyben tg 422 személyi szükségleti időt tg 51 utazási, szállítási idő tg 52 kapcsolódó, gép miatti időkiesés tg 53 szervezési hibák miatti időkiesés tg 54 meteorológiai okok miatti időkiesés tg 55 Összes munkaidőn kívüli idők tg 6 időjárási ok miatt tg 61 műszaki hiba miatt tg 62 a gép javítás alatt van tg 621 javításra vár alkatrészhiány miatt tg 622 javításra vár javító kapacitás hiány miatt tg 623 javításra vár egyéb ok miatt (munkaszünet, stb.) tg 624 üzemképesen áll tg 63
Műszakidő Míg a munkaidő a dolgozó időfelhasználását jelöli (munkanap, munkaóra), az üzemidő (üzemóra, üzemnap) a termelő berendezések idejéhez kapcsolódik. A műszakidő a termelőerők időfelhasználását fejezi ki (munkaerő, gép, munkatárgy) közös ideje egy műszakban. A műszakon belüli időfelhasználás szerkezete A műszakidő felhasználás statikus vizsgálat rámutat az aktív és passzív tevékenységi időszak arányaira. A műszakidő dinamikus szerkezete bemutatja, hogy a munkaciklus, vagy munkaidő mely szakaszaiban milyen mértékben van az ember közvetlen kényszerkapcsolatban a termelő berendezéssel. A növekvő kötöttségi formák a következők: munkaeszközzel, vagy anélkül végzett kötetlen, az ember ritmusa által meghatározott tevékenység kötött emberi munka
Köszönöm a figyelmet!