Tanulj, hogy segíthess cím azonosító számú pályázati program Összefoglaló tanulmánya Készítette: Karczagi Mária
2 Tartalomjegyzék A projekt rövid leírása 3. oldal A partnerség bemutatása 5. oldal A képzések lebonyolításában együttm köd partnereink 7. oldal Tréning modulok A multikulturális tréning modul 8. oldal Munkaer -piaci ismeretek modul 12. oldal Európai Uniós ismeretek modul: 15. oldal Álláskeres lélektan modul: 17. oldal Önmenedzsel álláskeresés modul: 18. oldal Kiégést megel z, vitalizáló tréning modul: 19. oldal Tapasztalat 25. oldal
3 A társadalmi befogadás el segítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével A projekt rövid leírása A pályázati program: A szociális területen dolgozó szakemberek, önkéntesek, ismereteinek b vítése, készségeik, valamint együttm ködési hálózataik fejlesztése, a hozzájuk fordulók foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében, a RomAssist Közhasznú Egyesület, mint f pályázó, a Budapest F város Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatával közösen nyert pályázatot. Közvetlen célcsoportként 20 budapesti gyermekvédelemben dolgozó szociális szakember hathónapos képzését vállalta. Közvetett célcsoportként a f városban él állami gondozottak csoportját célozták meg, akik nagy számban tartós munkanélküliek. A hátrányos helyzet csoportok foglakoztatási esélyeinek növelése szempontjából rendkívül fontos, hogy a szociális szakemberek rendelkezzenek munkaer -piaci ismeretekkel és segítsék, támogassák ügyfeleik munkaer -piaci beilleszkedését, részvételét. Ezáltal a szociális terület a korábbiaknál jobban illeszkedik a foglalkoztatás- és képzési politikához, mert a segít munkához hozzákapcsolja a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudást, készségeket is. Ezzel a megközelítéssel egyúttal az ágazatok közötti együttm ködés is er södik, ami hatékonyabbá teszi a hátrányos helyzet csoportok munkaer -piaci és társadalmi beilleszkedésének el segítését. A projekt célja: A f városban él aktív korúak foglalkoztatási arányszámának növelése a budapesti gyermekvédelmi szakszolgáltatásban dolgozó szociális szakemberek szakmai ismereteinek és készségeinek fejlesztésével. A programban való részvétel iránti érdekl dést kérd íves vizsgálat el zte meg. A f városi területi gyermekvéd szakszolgálat szociális szakemberei között végzet el zetes felmérések alapján elmondható, hogy az ott dolgozóknak szükségük van az ilyen és hasonló képzési lehet ségekre. A szociális szféra speciális részét, ágazatát jelenti a gyermekvédelmi szakszolgálat. Fontossága ellenére nem kap kell anyagi, szakmai támogatást. A területen dolgozó szociális munkások, nevel k, ugyan rendelkeznek az alapvet készségekkel, képességekkel, de továbbképzési lehet ségeik marginálisak, korlátozottak. Mindezeket figyelembe véve az ágazat számára nagy jelent ség egy olyan speciális tematika kidolgozása oktatása, tréningeztetése, amely egyrészt újdonság a területen, másrészt növeli a toleranciát, csökkenti az el ítéleteket, új munkaer -piaci ismereteket ad, motiválja a szakembert, és képessé teszi arra, hogy is ösztönözze a közvetett célcsoportokat.
4 A projekt 3 f részb l állt: 1. Háttértevékenység: mely magába foglalta a toborzást, a program meghirdetését a Tegyesz intézményeinél. Az oktatási segédeszközök (laptop, projektor) beszerzése, a képzéseket lebonyolító szakemberekkel való szerz déskötések majd a programok el készítése, helyszínek, id pontok egyeztetése következett. Ezek után a jelentkez k tájékoztatója egy fórum keretében zajlott, ahol a képzés szerz dés megkötése is megtörtént, biztosítva ezzel a programban bennmaradást. Havonta zajlottak megbeszélések a képz kkel, projektmenedzserrel, folyamatos dokumentálással egybekötve. 2. Képzés: -Nyelvi képzés: A jelentkez k nyelvoktatásban vehettek részt, összesen 100 óra állt rendelkezésükre, heti 4 óra lebontásban. El zetes igényfelmérés alapján a cigánynyelv iránt nagy volt az érdekl dés, de végül az angol nyelvi képzés iránt mutatkozott a legnagyobb érdekl dés. -Tréningek lebonyolítása: A csoporton résztvev k kéthetente egy tréningen, összesen 13 napos képzésen vettek részt, ahol speciális ismereteket szerezhettek. Egyrészt a konkrét munkaer -piaci és Európai Uniós ismeretekr l, másrészt, motivációs tréningen, ahol a képességek, készségek kialakítását, meger sítését szerezhették meg. Kiégést megel z (Burn aut), valamint akkreditált intézményközi kommunkiációs, álláskeres, önmenedzsel trénig is állt a részvev k számára. Harmadrészt, multikultúrális ismeretek átadásával konfliktuskezelés, önismereti, és szituációs játékokon keresztül a kisebbségi élethelyzetek iránti érzékenyítés is cél volt. A cigány történelem, hagyományok, kultúra bemutatása megismertetése is helyt kapott. 3. Tananyagfejlesztés: e-learning tananyag létrehozása. Informatikus és programozó segítségével kialakíthatóvá vált cd-rom, illetve digitalizált dokumentumok létrehozása, ami még a képzés befejezését követ en folyamatban van.
5 A partnerség bemutatása Konzorciumi partnerek: Közhasznú Egyesület Budapest, 1068. Király u. 106. Fax: 06-1-630-2542 romassist@t-online.hu www.romapont.hu Varga Norbert 20-932-9744 Szervezet céljai: Olyan komplex programok létrehozása, melyekkel el segítik a roma lakosság integrációját az Európai Unióba, a magyar társadalomba és a roma közösségekbe kulturális autonómiájuk megtartásával. Társadalmi híd megépítése, mely a cigányság kulturális autonómiáját megtartva olyan európai gondolkodásmódot alakít ki, ahol a tolerancia magasabb fokú, a másság értékként jelenik meg és egymás elfogadásán keresztül a roma és nem roma társadalom kultúrája gazdagodik. Az Európában él romák kultúrájának és hagyományainak feltárása. Gy jtési, kutatói munkával hozzájárul a roma kultúra értékeinek terjesztéséhez, meg rzéséhez, az identitástudat er sítéséhez. Néprajzi gy jtésb l, hanganyagokból, kiadványok, a fogatott anyagokból dokumentumfilmek készülnek. A már felkutatott kulturális hagyományok mellett a kulturális örökséget a szervezet munkatársai rendszerezik, feldolgozzák, és hozzáférhet vé teszik. Nemzetközi kapcsolatok kiépítésével olyan adatbázis, vagy információs vonalak létrehozása, ahol minden nemzetközi és magyarországi roma szervezet jelen van. Az egyesület több mint hat éve alakult. Olyan roma és nem roma értelmiségi fiatalok hozták létre, akik számára a cigány társadalmat érint kérdések és problémák alapvet fontossággal bírnak. Kulturális rendezvények, hagyomány rz programok, továbbképzések, tanfolyamok, és konferenciák folyamatos szervezése mellett az elmúlt öt évben nevüket fémjelzi például az EU-Roma Karaván, a RomaPONT Sátor a Szigetfesztiválon, a roma munkanélküliek foglalkoztatását népszer sít kampány vagy az állami gondozottak részére létrehozott RomaKlub, a Romapont weboldal és Romapont Közösségi Ház létrehozása, vagy a Hangonyban és Domaházán jelenleg is zajló telep felszámolási programok lebonyolítása.
6 Budapest F város Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata 1081 Budapest, Alföldi u. 9-13 Szociális ellátás elhelyezéssel: (alapvet ) - A lakóhelyükr l önkényesen eltávozott, felügyelet nélkül maradt és ellátást kér gyermekek (ideértve a hatósági határozattal rendelkez külföldi állampolgárságú kiskorúak) átmeneti gondozását, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek (különösen mozgáskorlátozottak, különleges és speciális ellátást igényl k) elhelyezését biztosító gyermekotthon m ködtetése - utógondozói ellátás biztosítása, utógondozói ellátásban részesül fiatal feln ttek elhelyezését biztosító otthon és ehhez kapcsolódóan utcai gondozó szolgálat m ködtetése - küls fér helyek m ködtetése - Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorúak, valamint utógondozói ellátottak elhelyezése érdekében nevel szül i hálózat szervezése, fenntartása és m ködtetése - Szükség esetén családok átmeneti befogadása - - Gyermekvédelmi Szakért i Bizottság m ködtetése - az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek gondozási helyének meghatározása érdekében elhelyezési javaslat készítése, az egyéni elhelyezési terv kimunkálása, - gyermek örökbefogadásának illetve örökbe fogadhatóvá nyilvánításának szakmai el készítése, az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása és felkészítése az örökbefogadásra - eseti gondnoki, vagyonkezel gondnoki, hivatásos gyámi hálózat m ködtetése - szaktanácsadással kapcsolatos feladatok ellátása (elemzések, javaslatok készítése a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésére) - Különböz nyilvántartások vezetése - a szakellátásba beutalt kiskorúakról és utógondozói ellátottakról az ellátottak gondozási napjáról fér helyekr l, gyermekotthonokról, nevel szül kr l és egyéb ellátó helyekr l örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított gyermekekr l - 24 órás diszpécseri szolgálat m ködtetése - Kék Vonal telefonos lelki segélyszolgálat m ködtetése Máshová nem sorolt feln tt- és egyéb oktatás: - Akkreditált képzések szervezése, különösen nevel szül k és hivatásos nevel szül k képzése és továbbképzése, örökbe fogadni szándékozó szül k képzése Egyéb korlátozottan igénybe vehet szálláshely szolgáltatás: -gyermekvédelmi szakellátásban részesül, gyermekotthonban elhelyezett ill. nevel szül khöz kihelyezett gyermekek (családok) üdültetése
7 A képzések lebonyolításában együttm köd partnereink: Tüske Kft. - Vendéglátóipari és Kereskedelmi Továbbképz Nyilvántartási szám:13-0076-04 (AL-1183) 2040 Budaörs, Budapesti út 124. Tel./fax: 06-23/789-932 tuske.kft@chello.hu Összjáték Család és Kapcsolati M hely Alapítvány Nyilvántartási szám: 01-0069-07 (AL-1850) Székhelye: 1182 Budapest, Galamb u. 39/b Irodája/ügyfélszolgálata: 1075 Budapest, Holló u. E-mail: info@osszjatek.hu Web: www.osszjatek.hu Szolgáltatásai: Konfliktuskezelés (Mediáció): A konfliktusban érdekek, értékek ütköznek, melyek szembenálló érzelmi keretbe, sajátságosan torzító néz pontba szorítják az érintett feleket. Ezzel megakadályozzák egymás valódi megértését, és a közös megoldáskeresés lehet ségét. Konfliktuskezelés során az információk összegy jtése, az érdekek, a lojalitásviszonyok tisztázása, a kialakult érzelmi helyzet megértése mentén az érintett felekkel közösen keressük a kialakult konfliktus számukra kölcsönösen elfogadható megoldását. Családterápia: Életünkben a család az a hátország, ahonnan indulunk, és ahova legtöbbször vissza is térünk. A családtagok érzelmei, cselekedetei láncszer en egymásba kapcsolódnak, kiváltják egymást egyszerre okai és következményei egymásnak. Ez az összefonódás egyfajta egyensúlyi állapotot tart fenn, ami a minket ér változások hatására id r l id re megbillen. Az egyensúlyvesztés azonban érzelmileg megterhel és zavarokat idéz el a kapcsolatokban, s ez még nagyobb egyensúlyvesztést eredményezhet. A családterápia e m ködési zavarok korrekcióján keresztül, új egyensúly megtalálásával nyit lehet séget a kapcsolat élhet bb, örömtelibb átalakítása felé. Válásterápia: A párkapcsolat a család alapja is, egységének felbomlása ha létrejött mindig törés, csalódás. A párkapcsolati krízis azonban kétarcú jelenség: Egyrészt, érzelmileg megterhel, fájdalmas állapot, melyet a csalódottság, a bizalomvesztés hangjai jellemeznek, másrészt azonban lehet ség. Lehet ség arra, hogy kényszerít erejénél fogva - megtegyük azokat a lépéseket, változtatásokat, melyeket a krízis nélkül aligha tennénk meg. A válásterápia a viszonyok tisztázásával lehet ségeket kínál a kapcsolat rendezett lezárására vagy akár új keretek közötti folytatására.
8 Tréning modulok A multikulturális tréning modul: A multikulturális tréning célja: b víteni a kisebbséggel, mássággal kapcsolatos ismereteket, felismerni és fejleszteni a résztvev k érzékenységét a témával kapcsolatosan. A megfelel szül -gyermek kapcsolat hiányában a fejl d személyiség számára az emberi közelség inkább bizonytalanságot jelent és félelmet vált ki. A bizalmi kapcsolat teszi lehet vé a másik feltétel nélküli elfogadását, azaz szeretetét. Ugyancsak ez a feltétele, hogy másokban el tudjuk fogadni a másságot, a különböz séget. A tematika összeállításának szempontjai, hogy minél személyesebb átélési lehet ségeket kapjanak a másságról. Megvédeni saját, tisztelni mások jogait! A tréning vezet i fontosnak tartották az asszertív viselkedés felismerését, annak tudatosítását, hiszen a segít munkának elengedhetetlen része, hogy úgy tudjunk kommunikálni, hogy a saját önérvényesítésünket megtartva, mások érdekeit figyelembe véve, er síteni tudjuk az er szakmentes kommunikációt. Egy határozott, magabiztos, egyenrangú viselkedést értünk alatta, amely arany középút a passzív vagy alárendel d, és az agresszív viselkedés között. Azt jelenti, hogy szorongás nélkül kiállunk saját érzéseinkért, gondolatainkért, jogainkért és érdekeinkért úgy, hogy eközben figyelembe vesszük mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait. Els nap: Délel tt összegy jtötték azokat az elvárásokat, félelmeket, melyek megjelentek a tréninggel kapcsolatban. A résztvev szakemberek az önismereti készségeik fejlesztése, a mások jobb megismerése mellett igényként fogalmazták meg az új ismeretek elsajátítását, és annak szakterületükön való használhatóságát is. Mivel a csoportban többen közvetlen munkatársak, így fontos szempontként jelent meg, hogy optimálisan megtalálják azt a pontot, azt a mélységet, ami még nem zavarja ezt a tényt, de ezzel együtt vállalható az egymásról megtudott újinformáció is. Az ismerkedés és a keretek megfogalmazása után, egy szituációs játékon keresztül próbálhatták ki saját önérvényesít képességüket. Ezt követ en, egy erre vonatkozó kérd ív kitöltésével és annak kiértékelésével a saját asszertivitásáról kaphattak képet. Voltak, akiknek meglep eredmény született. A következ játékkal haladtak a másság elfogadása felé, mégpedig átvitt értelemben gyümölcsökzöldségek megszemélyesítésén keresztül. Kiscsoportokban dolgoztak, majd egy valaki a csoportból prezentálta a többiek felé a közös munkájukat. Minden kiscsoport kapott egy gyümölcsöt, melynek tulajdonságait, versben, dalban, mondókában kellett megfogalmazni. Nagyon jó szerzemények születtek. Megtapasztalható volt az egységes elfogadás, a hasonlóság miatti összetartozás érzése.
9 Majd ezután kaptak egy-egy zöldséget, melyet közös döntés alapján elfogadhattak, vagy elutasíthattak. Érdekes volt, minden csoport befogadta az idegeneket - színessé tesz bennünket, tanulhatunk t lük, a másságuk el nyt jelenthet - hangzottak el ilyen, és ehhez hasonló érvek. Mindenki küszködik az el ítéleteivel, mindenkinek megvan err l a saját véleménye, van saját története, szégyelli magát, vagy büszke rá, diszkriminál másokat, vagy éppen t diszkriminálják. A lényeg, hogy err l lehessen beszélni. Az emberekkel foglalkozó szakembereket nagyon sokrét en kiképzik, de az el ítéletesség ellen nagyon védtelenek, derült ez ki ebb l a beszélgetésb l is. Nincs ilyen fajtaképzés, holott az el ítéletességnek nagyon komoly gyökere van, sok tudattalan összetev vel. Mindenkinek, aki elesettekkel, másokkal, mássággal foglalkozik, legyen ez akár fogyatékosság, akár n k, etnikai hovatartozás, akármilyen másság, mindenképpen szükség lenne rá. Próbáltak, lépésr l-lépésre haladni a másság, a másság elfogadása az el ítélet, el ítéletesség témakörben. Feladat, hogy a saját gyermekkorából hozzon olyan tabu példákat, ami a családjában jelen volt a mássággal szemben. Egyénileg, majd kiscsoportban, ill. prezentáció a többiek felé technikával történt. Ekkor jelen volt némi ellenállás a téma felvállalásában. A cigányságról kevés szó esett. Ezek után csoportban össze kellett gy jteni azokat a pozitív és negatív sztereotípiákat, amik a cigányságról szólnak. Szinte egyenl mennyiség került a pozitív illetve a negatív oldalra. A nap zárásaként mindenkinek szimbólumot kellett rajzolni egy körbe, arról, hogyan érezte magát. Második nap: Három csoport dolgozott, a terem különböz pontjain, különböz mennyiség és használható eszközöket kaptak. Feladat, hogy minél magasabb tornyot építsenek. Versenyhelyzet alakult. Mindenki a legjobbat akarta kihozni abból, amit kapott. A feladat megoldása közben a nagyon jól ellátott csapatot dicsérték, segítettek az építkezést, míg a nagyon kevés mennyiség eszközökkel dolgozókat hátráltatták munka közben. A megfelel mennyiséggel ellátott csapatot, nem is dicsérték, nem is hátráltatták, békén hagyták. A gy ztes csapat nagyon nagy dicséretet, tapsot kapott. Láthatóan megjelent az igazán átélt düh, frusztráció a vesztes csoportban. A játék megbeszélésekor is nehezen tudtak ett l az érzést l szabadulni. Ezen a játékon keresztül indult meg a beszélgetés arról, hogy ilyen, és ehhez hasonló érzéseket élhetnek át azok a gyerekek, akikkel munkájuk során találkoznak. Hiszen nem egyenl esélyekkel indulnak. Nem csak azok számára, akik a veszteséget éltek meg, hanem azoknak is érdekes volt ez a játék, akiknek csak a gy zelem volt a fontos, és nem is tudtak figyelni a másokra. Nagyon megérintette a részvev ket ez a gyakorlat. Sok saját életb l hozott élményt mozgatott meg. Ezen a játékon keresztül sikerült beszélgetni a mindennapi munkájuk során megélt intézetben elhelyezet, családjukból kiemelt gyerekek ellenállásairól, frusztrációikról, kezelhetetlenségeik érzésér l.
10 A család, ami a személy egyik fontos szükségletének, a biztonságnak legf bb garanciája. A biztonság hiánya a legkülönfélébb mentális betegségek hátterét képezheti, különösen a kora gyermekkori biztonság hiánya kés bb már behozhatatlan károsodásokra vezethet vissza. A köt dés optimális esetben a szül, a testvérek. Mindezek a család nyújtotta feltételek, garantálják az érett személyiség kibontakozását. Az intézetben nevelked gyerekek szocializációja eltér a családban él két l, hiszen a családi mikrokörnyezet helyett többé-kevésbé személytelen nevelési környezetben él. Az intézeti gyerekekben nem bontakozik ki olyan er s identifikációs mechanizmus, mint a családban él kben, mert életükb l hiányzik az állandóság és a biztonság. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy serdül korukban érzelmeik szegényesek, indulati reakcióik kiszámíthatatlanok, inadekvátak olykor a nevel ellen fordul: dacos, ellenséges, becsapja, agresszív vele szemben. Ezek a megnyilvánulások törvényszer en bekövetkezhetnek, mert a gyermek minden új kapcsolata az el z kapcsolatok mintáira alakul. Reakciói nem kifejezetten a nevel nek szólnak, hanem az egész társadalomnak, melyek a nevel is tagja. Az el z feladat megbeszélésén, párhuzamot vontak a két hasonló érzés közt, mikor a családjából kikerült gyermek ragaszkodik a saját vérszerinti családjához, még akkor is, ha nincsenek meg azok a feltételek, amik egy gyermek jólétéhez szükségesek, és aközött az érzés között, melyet az a csoporttag fogalmazott meg, aki ahhoz a csoporthoz tartozott, akiknek nem voltak megfelel eszközeik, frusztrálva voltak szavakkal stb. A játék kapcsán az egyenl esély, esélytelenség témakörével kezdtek foglalkozni, ezen belül érinteni konkrétabban a cigányság témakörét. Egy szituációs játékban, aki a roma szerepet vállalta, nagyon jól megtapasztalta mit is jelent az el ítélettel szembeni tehetetlenség érzése. Elmondása szerint, ez a megtapasztalás adott egy új szemléletet számára. A játék minden szerepl t érzelmileg nagyon bevont, megmozgatott. A tapasztalat az volt, hogy megérint dni, átélni, másképp látni a másik helyzetét. A nap végére megfogalmazódott, azaz érzés, hogy mit tudok én kezdeni a saját el ítéletemmel, mennyire vállalható ez, segít ként? Zárásként az el z nap megfogalmazott elvárások kerültek el, majd mindenki különböz színekkel jelölte a saját elégedettségét, elégedetlenségét egy közös rajzban. A tréning a résztvev k attit djének, személyes és szakmai megnyilvánulásainak változását segítette kreatív és támogató közegben. A program gyakorlatai alkalmasak voltak arra, hogy tudatosítsák az el ítélethez kapcsolódó érzelmeket, valamint azt, hogyan jelennek meg ezek a mindennapjainkban. A résztvev k megtapasztalhatták az el ítéletek, és a diszkrimináció okozta, általában a kirekesztettség érzéseit.
11 A meglév sztereotípiák felismerésével, a szemléletváltás adta lehet ségével, valamint egy új és adekvát ismeretek megismerésével egy nyitott, a másságot elfogadó magatartás kialakítására nyílt lehet ség. Ami persze egy nagyon hosszú folyamat, így ez a kétnapos tréning éppen csak arra volt elegend, hogy gondolatokat ébresszen. Ahhoz, hogy igazán hatékonyan tudjon segíteni a segít kön, a tréningsorozatot folytatni kellene. A tréning, mint módszer a segít szakma számára is célravezet, hiszen itt lehet ségük nyílik egyszerre átélni, megtapasztalni és alkalmazni is a tréningen tanultakat. A módszer gyakorlati jellege miatt a személyiségfejlesztés nagyon hatékonyan valósul meg az ilyen típusú foglalkozások során. A segít módszerek, tréningek szervezése, alkalmazása nagyban hozzájárul a résztvev k életútjának, esélyegyenl ségének, személyiség fejl désének pozitív irányú elmozdításához. A tréningen résztvev szakemberek kortárssegít szerepet töltenek be azáltal, hogy a tréningek tapasztalatait, eredményes módszereit átadják munkatársaiknak. A képzést a RomAssist Egyesület által kidolgozott és vezetett Roma kultúra modul tette teljessé. A modul célja, a cigány/roma kultúra elemeivel való megismerkedés. A cigány/roma kultúráról kapott - vándorló életmódból kialakult szokások, nyelvi különbségek, életmód, hiedelem világ, m vészetekismeretek egy új világ megismerésére adott lehet séget. "Túlságosan gyakran megfeledkezünk arról, hogy amit valóban megismerünk, azt megtanuljuk szeretni is. A gy lölet mindig azt jelenti, hogy aki gy löl, nem ismeri a gy lölete tárgyát." /Thorwald Dethlefsen/
12 Munkaer -piaci ismeretek modul: A programban a célcsoportot a BUDAPEST F VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATA (közismertebb nevén: TEGYESZ) munkatársai jelentették. A két nagy témakör el adására a TEGYESZ VIII. kerületi központjában került sor. Az els napon a Munkaer piac kérdésével kapcsolatosan tartott el adásokhoz az alábbi tematika került felhasználásra. Munkaer -piaci ismeretek fejlesztésére irányuló képzési tematika a hátrányos helyzet munkavállalókkal foglalkozó szociális területen dolgozó szakemberek részére MUNKAER PIACI ISMERETEK a munkaer piac fogalma foglalkoztatottság és munkanélküliség, a rendszerváltoztatást követ gazdasági folyamatok a munkaer piac szerepl i a munkaügyi- és képz központok tevékenysége, szolgáltatások és támogatások a szociális partnerség résztvev i (államigazgatás, önkormányzat, for- és non- profit szektor, egyházak) MUNKAJOGI ISMERETEK a munka világát érint jogszabályi környezet foglalkoztatási jogviszonyok az EU- s munkajog jellemz i FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban a humán er forrás-fejlesztés támogathatósága a strukturális és a kohéziós politikában települési foglalkoztatáspolitikai koncepciók a szociális, a gazdasági és a foglalkoztatási szektor kapcsolatai
13 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS társadalompolitika és feln ttképzés intézmények, jogszabályok hazai és európai elmélet és gyakorlat A KARRIERÉPÍTÉS ALAPJAI álláskeresési technikák az önéletrajz típusai (szakmai, kronologikus, EU standard, kombinált, funkcionális) a felvételi interjú típusai, jellemz i primer és szekunder képességek: szükségletek és er forrás- tartalékok, kompetenciák munkáltatói elvárások (alkalmazkodóképesség, kiválóságra törekvés, lojalitás, kezdeményez képesség, kreativitás, stb.) MUNKAÜGYI ISMERETEK munkaszerz dés: bér, juttatások, érdekképviselet tárgyalástechnika Az el adások jó hangulatban, a részt vev szociális munkások aktív részvételével valósultak meg. Az el adásokat digitálisan rögzítettük. Az emberek munkaképességét az életkorral összefügg adottságok nagymértékben befolyásolják, de a munkaképesség korhatárait els sorban társadalmi tényez k határozzák meg. Az állami gondozásban való felnevelkedés alapvet en befolyásolja a kés bbi élet és karrierlehet ségeket. A természetes családi környezet hiánya alapvet szocializációs deficitekhez vezet, a devianciák általi érintettség veszélye sokszorosára n. A hátrányok már az ún. csonka családban felnöv gyermekek esetében is jelentkeznek, azonban kétségtelenül a legrosszabb helyzetben, az intézményes gondoskodásban felnöv k vannak. A volt állami gondozott fiatalok a munkaer piacon többszörös hátránnyal indulnak. Ezen hátrányok egyik része a családi szocializációs minták hiányára vezethet vissza, másik része a kvalifikáció hiányából fakad. Az állami gondozottak között a 15-19 éves korosztályba
14 tartozók 90%-a inaktív. Közülük a nagy többség még tanul (tankötelezettség miatt). A tovább nem tanulók képzetlenül vagy alacsony képzettséggel kerültek ki a munkaer piacra. Statisztikák szerint az általános iskolákból történ lemorzsolódás az induló létszámokhoz képest 2,4%-os, a gimnáziumokból 8,5%-os, a szakmunkásképz kb l 32%-os. Ehhez hozzá kell tenni, hogy érettségit adó középfokú oktatásba minimális számú fiatal kerül, a kevés továbbtanuló többsége hagyományosnak mondhatóan a szakiskolák irányába tanul tovább, azonban közel harmaduk innen is lemorzsolódik. További nehézséget jelent, hogy maga az elhelyezkedés, illetve a munkahely megtartása olyan készségeket igényel (pl. alkalmazkodóképesség, feszültségt rés, önmenedzselés stb.), melyek az állami gondozott fiataloknál legtöbbször hiányoznak, vagy gyengék. Míg a családban él pályakezd k mind anyagilag, mind a kapcsolati rendszerek tekintetében támaszkodhatnak a szül i háttérre, az állami gondozottak nagy részének az intézetb l való kikerülés után a lakhatása sem megoldott, melynek hiányában a munkavállalás is szinte lehetetlen. A fiatalok nagy része talajtalanná válik, az intézmény elhagyásakor kapott életkezdési támogatást rövidesen feléli, s a munkaer piacon való elhelyezkedésr l a kezdeti kudarcok után támogatás hiányában gyorsan lemond. A munkakeresést feladja, munkanélküliként nem is regisztráltatja magát. Alkalmi és szezonális munkákból tartósan nem képes biztosítani megélhetését, életvitele kriminalizálódhat, esetleg a fedél nélkül él k számát gyarapítja. A f városi hajléktalanok körében egyes becslések szerint a volt állami gondozottak aránya eléri a 25-30%-ot.
15 Európai Uniós ismeretek modul: A második napon az Európai Unióval kapcsolatos legfontosabb ismeretek kerültek bemutatásra az alábbi tematika mentén: Európai Uniós ismeretek képzési tematika a hátrányos helyzet munkavállalókkal foglalkozó szociális területen dolgozó szakemberek részére Az európai integráció története, fejl dése Az egységes Európa gondolatának megszületése Az integrációt befolyásoló szervezetek megalakulása Az Európai Unió b vítései Az EU alkotmányos alapját képez szerz dések Integrációs formák Az Európai Unió intézményrendszere Döntéshozó intézmények (Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament) Ellen rzést végz intézmények (Európai Bíróság, Európai Számvev szék, Ombusdman) Pénzügyi intézmények (Európai Beruházási Bank, Európai Központi Bank) Tanácsadó szervek (Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága) A három pillér és a négy szabadság Az els pillér: az európai közösségek Második pillér: a közös kül-, és biztonságpolitika Harmadik pillér: bel- és igazságügyi együttm ködés Áruk szabad áramlása Személyek szabad mozgása Szolgáltatások szabad áramlása T ke szabad áramlása
16 Gazdasági és Monetáris Unió (Magyarország és az EURO) Európai Monetáris Rendszer Maastrichti konvergencia kritériumok Stabilitási és növekedési paktum Az EURO Mib l gazdálkodik az EU? A közösségi jogalkotás A közösségi jog forrásai (els dleges, másodlagos és egyéb jogforrások) Jogalkotás és döntéshozatali mechanizmusok az EU intézményeiben Regionális politika (Strukturális és Kohéziós alapok) A regionális politika története A regionális politika alapelvei A régiók szerepe az EU-ban és Magyarországon A második napon szintén interaktív módon került sor a képzésre, ahol kiderült, hogy a résztvev k sok hasznos ismerettel bírnak már az Európai Unióról, de roppant hasznos volt mindannyik számára, hogy sikerült olyan kérdéskörökre is kitérni, amelyek nem különösebben képezik a közbeszéd részét (pl. döntéshozói folyamatok az EU-ban, vagy a soros elnökség kérdése). A hallgatók mind a két nap végén elégedettségüknek adtak hangot, és kimondottan hasznosnak találták azokat az ismereteket, amelyekkel a két nap során megismerkedetek. Magyarország az Európai Unió tagállama. A szociális területen dolgozó szakembereknek ismerniük kell az EU irányelveit. Ismerniük kell, hogyan kapcsolódik a magyar szociális ellátó rendszer az EU más tagállamainak szociálpolitikai irányelveihez. Kiemelten fontos a szociálpolitika tágabb értelmezésének ismerete, a foglalkoztatáspolitika kiemelt szerepének bemutatása. Szükséges, hogy a hazai szociális ellátórendszer el nyeit és hátrányait felismerjék és megértsék a szociális területen dolgozók. Mindezek megértéséhez, átláthatóságához nyújtott segítséget ez az el adás.
17 Álláskeres lélektan modul: Düh, elutasítás, gyász, beletör dés. Kevés olyan ember akad, aki ne élte volna már át életében legalább egyszer a vereséggel együtt járó érzelmeket, a haragot, az elutasítást, a gyászt és végül a belenyugvást. Ezekkel és hasonló érzelmekkel kell megküzdenie egy álláskeres embernek. A munkanélküliség különösen a hosszú id n keresztül fennálló önmagában ritkán jelentkez probléma, okaként vagy következményeként számos egyéb diszfunkció jelentkezhet az egyén/család életében, amelyek akadályozhatják a munkaer piacra történ belépést vagy visszatérést. A segít folyamat éppen ezért nem sz külhet le kizárólag a munkaer piacra történ visszatéréssel kapcsolatos tájékoztatásra: a hatékony segítségnyújtás érdekében fontos az állapot és helyzet, a problémák lehet leg teljes körének meghatározása, a prioritások felállítása, a készségeknek és képességeknek megfeleltethet célok kit zése, és az ezekhez rendelt eszközök, technikák összeegyeztetése a szociális munka módszereivel és eszközeivel. A képzés során a következ tematika szerint kaptak tájékoztatást a szociális szakemberek: I. Képességek (képességek mérése) II. Személyiség alapvet jellemz i, személyiség és munka viszonya III. Motivációs rendszer IV. Pályaalkalmasság Pályaorientáció, pályatanácsadás V. A verbális kommunikáció VI. A nonverbális kommunikáció, a testbeszéd VII. A hatékony kommunikáció, a meggy zés VIII. Munkahelyi helyzetek IX. Konfliktusmegoldás különböz helyzetekben, asszertív érdekérvényesítés X. Az álláskeresés formái (újság, saját hirdetés, kopogtatás, informális csatornák használata) Önéletrajzírás XI.(hagyományos és amerikai típusú, kézzel írott, kísér levél és köszön levél) XII.A leend munkaadóval történ személyes találkozás kritériumai (megjelenés, verbális és nonverbális kommunikáció); XIII. Szituációs játékok, a munkáltatóval történ személyes találkozás szimulálása XIV. Az állásinterjú (várható kérdések, felvételi lap lehetséges adatai, referenciák); Cél, hogy a program befejezése után a szociális szakemberek olyan tudással rendelkezzenek, hogy a hozzájuk fordulóknak megfelel információt adjanak annak érdekében, hogy azok célirányosan mozogjanak a munkaer -piacon.
18 Önmenedzsel álláskeresés modul: A képzés célja, hogy a szociális területen dolgozó szakemberek megismerjék a pályaorientációt, a hozzá kapcsolódó módszertant, valamint a pályaválasztás és munkatanácsadás szemléletmódját. I. modul A segít munka és pályaorientáció II. modul A pályaorientációban résztvev k felel sségvállalásának fejlesztése (Autonómia, identitás, értékek) III. modul A pályaválasztás etikai értékvonatkozásai (Életmin ség, pályaismeret, munkaer -piaci ismeret) IV. modul A módszertani lehet ségek a segít területen V. modul Számítógép szerepe az önismeretben (Önértékel eljárások, pályaleírások, információs rendszerek) VI. modul Csoportfoglalkozás, csoportmunka VII. modul Élményszint tapasztalatszerzés Pszichológiai vizsgálatok során megfigyelték, hogy az emberek életciklusa folyamatosan négy pólus között mozog, ami komolyan befolyásolja az emberek karrierútját is. Vannak, akik másokkal és önmagukkal is elégedettek. Vannak, akik önmagukkal nem elégedettek, másokkal viszont igen, s vannak, akik másokkal nem elégedettek, csupán önmagukkal. A negyedik csoportot azok alkotják, akik sem önmagukkal, sem pedig másokkal nem elégedettek - általában sajnos ide sorolhatóak azok, akik huzamosabb szolgálati id leteltével - például csoportos leépítés miatt - hirtelen állás nélkül maradnak. Jobb esetben csak átmenetileg gondolják úgy, hogy minden er feszítés felesleges, ám hosszabb távon komoly károkat okozhatunk önmagunknak, ha nem próbálunk tudatosan újra "építkezni". Ahhoz, hogy az önmenedzselés m ködjön, az els lépés saját értékeink felismerése. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a magyar emberek hajlamosak a negatív gondolkodásra, így a munkavállalókkal az a gond, hogy nem bíznak önmagukban. Ezt mások is megérzik, és ennek megfelel en fogják kezelni ket. Meg kell tanulnunk értékeinknek megfelel en viselkedni, mások értékeit elismerni és mindebb l er t meríteni a személyes fejl déshez. Fel kell ismerni azt, hogy az önmenedzseléssel senki másnak nem tartozunk, csakis és kizárólag önmagunknak.
19 Kiégést megel z, vitalizáló tréning modul: A túlzott stressz negatív hatással van az egészségünkre. A stressz egészségkárosító hatása nemcsak a stressz mértékét l, hanem attól is függ, hogyan tudjuk kezelni a mindennapi élet során felmerül konfliktusokat, az elkerülhetetlen stressz helyzeteket. Mivel ez a képességünk jelent sen fejleszthet, így szükségét láttuk annak, hogy egy ilyen trénigen is részt vegyenek azok a szakemberek, akik nap, mint nap a munkájuk során a saját személyiségükkel dolgoznak. A program célja: a résztvev knek lehet sége van önismeretük fejlesztésére, hatékony stressz-kezel módszerek, kommunikációs technikák és egyéb, a mindennapi élet számos területén (magánélet, munkavégzés) jól alkalmazható készségek megismerésére, elsajátítására, gyakorlására. A tréning segít tudatosabban élni az életünket, jobban megérteni saját és mások viselkedését, motivációit. Hosszú távon csökken a stressz szint, eredményesebb lesz az élet különböz területein adódó konfliktusok kezelése, javul a résztvev k személyes hatékonysága. A kommunikációfejlesztés, hatékony konfliktuskezelés tanulása, önismeret-fejlesztés, a készségek fejlesztése, különböz munka-motivációk feltárása jellemezte a programot. A résztvev k olyan elméleti és gyakorlati pszichikus ismereteket szerezhettek, amelyek segítenek a mindennapi emberi kapcsolatok sikeresebbé tételében. A tréning felépítése az alábbi blokkokkal írható le: Jégtörés, szerz déskötés. Hangulati bevezet. Az elvárások, célok tisztázása. Megállapodás a tréning szabályaiban. A verseny hatása az egyénre. Kire hogyan hat a rivalizálás? A különböz hozzáállású személyek egymásra hatása. Tisztességes verseny, vagy gy zni mindenáron. Csoport viselkedése versenyhelyzetben. A verseny, mint motiváló er, sajátos magatartásformák. A gy ztes és vesztes csapatok jellemz viselkedései. Csoportok közötti verseny következményei. Rivalizáló csoportok egymás közötti viszonyának alakulása. Az egyéni és csoport érdek összehangolásának lehet sége. Választás az együttm köd és versenyz stratégiák között. Eredményes viselkedés több dimenziós er térben. Szövetségkötés a sz kös er forrásokért folyó küzdelemben. Az együttm ködés feltételei. A bizalom szerepe az együttm ködésben. Bizalom fogalma, jelent sége, jellemz i. A bizalom építése és elvesztése. A bizalom hiányának következményei.
20 A csoportmunka folyamata. A csoportos alkotó munka folyamatának lépései. A folyamat kézbentartásának lehet ségei, kreativitást növel technikák. Hatékony kommunikáció a csoportban. Extrovertált és introvertált csoporttagok kommunikációja. Kommunikációs gátak és feloldásuk. Asszertív magatartás a csoportban. Csoportszerepek. A formális és informális szerepek hatása a viselkedésre. Az egyes szerepek egymásra hatása. Szerepkonfliktusok feloldása. Tapasztalati tanulás és csoportfejl dés. Az eredményesség növelésének mennyiségi és min ségi tényez i. Tartalékok mozgósítása. A teljesítmény, hatalom és társulás motívum megjelenése a csoportban. Visszacsatolás. A részvev k személyre szóló tapasztalatainak visszajelzése egymás felé. Programértékelés. A tréning célok elérésének ellen rzése. Írásos és szóbeli értékelés. A módszertan jellemz i Önálló, de egymásra épül strukturált, játékos gyakorlatok képezték a program alapját, sok mozgással, de nem túl nagy fizikai igénybevétellel. Szem el tt tartották az önkéntesség elvét: lehet séget adtak a részvev knek, hogy a számukra túlzott terhelést jelent feladatok esetében passzoljanak. Az élmények feldolgozására közös elemzések keretében került sor. A tapasztalatokat igyekeztek átültetni a munkahelyi gyakorlatba. A történések megértéséhez szükséges elméleti kereteket rövid kisel adások formájában kapták meg a részvev k. A tréningen foglalkoztak az emberekkel való bánásmód, határozottság, magabiztos fellépés, személyes siker kérdéseivel. Az ügyfél bizalmának megnyerése, helyzetmegértés, nyitott gondolkodásmód, a kommunikáció sokrét ségének felismerése segíthet a nehéz helyzetek megoldásában. Lehet ség nyílt a különböz konfliktuskezel stratégiák hatásainak kipróbálására, megélésére szituációs játékokon keresztül. Saját területükr l hozott nehéz esetekkel való sikeres megoldási lehet ségek kidolgozására is volt példa. Empátiafejleszt, csapatépít gyakorlatokat is tartottak, ahol módjuk volt bemutatni és elsajátítani a mindennapi munkához szükséges alapismereteket és szociális készségeket. A tréningmódszer probléma centrikus oktatási forma. A tréning egyes problémaköreinek feldolgozása során önértékel teszteket, kérd íveket, szerepjátékokat, szociodramatikus eszközöket használtak. A történetek mozgatórugóit, élményhátterét, interperszonális hatását megbeszélték. A saját viselkedésük hatásának vizsgálata, er s és gyenge oldalaik felismerése, személyes motivációk, beállítódások,
21 attit dök tudatosítása, a csoportban lezajló folyamatok jobb megértése volt ezeknek a beszélgetéseknek a témakörei. A különböz élethelyzetek tudatosabb megfigyelése, elemzése révén a tapasztalatok hatékonyabb beépítése a személyes fejl désünk érdekében el rébb visznek bennünket. Sikerült megtalálni az élmény és tanulás megfelel arányát. A tréningek felszabadult hangulatban zajlottak, de a gyakorlatok alkalmasak voltak a tapasztalatok beépítéséhez. Elengedhetetlenül szükséges volt egy konstruktív feszültség létrehozása. A feladatok egy gondosan felépített, jól követhet gondolati ív mentén követték egymást. A tudatosan egymásra épül elemek egy összefügg üzenet rendszert közvetítettek a részvev knek. Ez a tréning az ún. alacsony kockázatú outdoor tréningek sorába tartozik, ami azt jelenti, hogy a feladatok megoldásában, életkortól és pillanatnyi fizikai állapottól függetlenül, szinte mindenki részt tud venni. A csoport összetételében is nagy szabadságot adott, rugalmas volt a program a részvev k létszámára vonatkozóan is, bár elmondható, hogy nem fordult el hiányzás a csoportról. Fontosnak volt hangsúlyozni, hogy a tréning célja nem egymás megszeretése, hanem a hatékony együttm ködést támogató tudatos magatartásformák kialakulásának el segítése. A közös sikerek persze hozzájárultak a csoport emocionális fejl déséhez is. A program tematikája: Bevezetés, a program áttekintése, bemutatkozás Gondolataink és érzéseink felismerése, tudatosítása A probléma megfogalmazása és elemzése Negatív gondolataink és érzéseink értékelése, döntéshozatal. Módszerek negatív gondolataink és érzéseink csökkentésére. Feszültség levezet technikák. Kreatív problémamegoldás Önérvényesít (asszertív) viselkedés I.: kérések megfogalmazása Önérvényesít (asszertív) viselkedés II.: Hogyan mondjunk Nem -et Hatékony beszéd, kommunikációs technikák Figyelmes meghallgatás, kommunikációs technikák Empátia csoportokkal Empátia egyénekkel Pozitív / negatív megnyilvánulások felismerése és tudatos alkalmazása Prioritások megfogalmazása Tanult készségek áttekintése, gyakorlása Visszajelzések, összegzés
22 A kiégés f bb tünetei: Fizikai tünetek: Alvászavar Fáradtság, kimerültség érzése Mentális és érzelmi tünetek: Szorongás Cinizmus Elszemélytelenedés Kóros táplálkozási szokások Minél inkább úgy érzi valaki, hogy stresszes életet él, és a stresszt kiváltó tényez kre nincs hatással, annál nagyobb a veszélye annak, hogy pszichés betegségek alakuljanak ki nála, ami végül kiégéshez vezethet. Munkájuk során azok a legveszélyeztetettebbek, akiknél a munkafolyamat eredménye és kimenete nem egyértelm. A ma már menedzserbetegségnek tartott kiégést például humánspecifikus munkakörökben dolgozóknál észlelték el ször, például szociális munkásoknál, tanároknál. A kiégés betegség kialakulásához jól látható fokozatok vezetnek. Az els figyelmeztet jel az, ha valaki saját életét túlságosan stresszesnek éli meg" Stressz persze mindenkinek az életében van, s t a stressz nélkül nem lenne élet, hiszen stressz stimulál, és jó teljesítményre ösztönöz. Gond akkor van, ha a stimuláló tényez ket már magunk is stresszként éljük meg, és észrevesszük magunkon, hogy egyre több minden idegesít, egyre több mindent érzünk terhesnek". Ez vezet a következ fokozathoz, amikor kipihenhetetlen fáradtság nehezedik valakire, és elhasználtnak érzi magát. Ezzel párhuzamosan általában bekövetkezik az érzelmi kimerültség, ez apátiához vagy szorongáshoz vezet. Ebben a fázisban a kiégéshez közeled számára terhet jelentenek a környezetében él k érzelmei. Vagy apátiába zuhan, és elfordul a többiekt l, vagy elkezd szorongani, hiszen maga is érzékeli a tüneteket, tudja, hogy megváltozott valami benne. Amikor valaki mentálisan, fizikailag és érzelmileg is elfárad, akkor beszélünk kiégésr l. A kiégés egyik legkeményebb magatartási formája és egyértelm tünete a cinizmus. Mivel azonban a cinizmus divatos életfelfogás lett, sok esetben nehéz megállapítani, hogy valóban a kiégésb l eredeztethet a cinikus hozzáállás. A kiégett emberek reménytelennek látják a jöv t, általában az élet céltalansága és célvesztése nyomasztja ket. A kiégés kockázata akkor áll fent, ha valaki nem tudja befolyásolni a stresszt okozó negatív tényez ket.
23 A tréning célja: A több blokkból álló képzés utolsó blokkjaként 3 napban a folyamat lezárása. A résztvev k szakmai er forrásainak mobilizálása intézmények közötti kommunikáció er sítése Induló helyzet: A képzés sajátossága hogy a résztvev k a TEGYESZ intézményrendszerén belül m köd több munkacsoportból tev dtek össze. Továbbiakban az is színesítette a helyzetet, hogy az egyik ilyen szakmai szubgroup -nak a közvetlen vezet je is jelen volt, adva ezzel kihívást a trénereknek. A résztvev k számára az el z blokkok inkább ismeretb vítést kaptak, ahol jellemz en a demonstrációk között szerepeltek tréning-elemek. 1. NAP A trénerek bemutatkozása után inicializáltuk az el ttünk álló 3 napot. Tisztáztuk a formai kereteket, az együttm ködés szabályait és a tartalmi elemeket. A résztvev kkel közösen alakítottuk ki az elvárásokat és a tréning sikerkritériumait. A délel tt folyamán strukturált gyakorlatokkal melegítettük rá csoportot érzelmileg és fizikailag is a munkára. Szociometrikus helyzetgyakorlatokkal rajzoltuk fel az alcsoportok egymáshoz f z d viszonyait és a résztvev k szakmai múltját, tapasztalatait. Ez els nap tréneri feladatként határoztuk meg, hogy a csoporttagok között az interakciós mez t szélesítsük és a csoportkohéziót er sítsük. Stimuláljunk olyan helyzeteket ahol nem csak a verbális kommunikációs csatorna aktív. Kifejezhessék magukat, használhassák a kreativitásukat, és a munkahelyen nem megszokott mintákat. A zárókör visszajelzései azt mutatták, hogy kellemes oldott légkörben telt a nap. 2.NAP Bemelegít gyakorlatok után rátértünk az eredeti célkit zés megvalósítására és az intézmények közötti kommunikációt fejleszt gyakorlatok el készítésével töltöttük a délel ttöt. Az intézményközi kommunikáció a saját szervezeti énkép ismeretén keresztül pozicionálható, értelmezhet legkönnyebben és leghatékonyabban. Értékek, normák, érdekek argumentálása történt. A más intézményekkel történ kommunikáció fejlesztése, er sítése csak akkor történhet meg, ha a ismereteink vannak a másik oldal -ról. A képzési csoportot olyan feladatok elé állítottuk amelyekben információszegény környezetben id nyomásban kellett a másikról információkat megtudni. Ezeket rendszerezni és viszonyulni, stratégiát kidolgozni. A feladatok és értékelésük során megtapasztalták a résztvev k, hogy mely kulcsingerek alakítják ki az attit dünket, véleményéket.
24 3.NAP A zárónapon a mindennapok bosszúságait dolgoztuk fel pszichodramatikus módszerekkel. A jellemz en szerepcserékkel, és a surplus realitivel (többletvalósággal) dolgozó módszer kiváló lehet ségeket ad konfliktusos vagy nehezen befolyásolható helyzetekben többféle megoldás kipróbálására. Könnyedén, szabályozható felel sségvállalással lehet ség nyílik a nehézséget okozó helyzetben résztvev k mindegyikének b rébe belebújni, átélni és azonosítani az érdekeket, szándékokat, értékrendeket, szabályokat. A tréninget és a programot kiscsoportokra bontva és plenárisan összegezve zártuk. Készítette: Tóth Attila, vezet tréner
25 Ami megvalósult: Tapasztalat: Az elégedettségi kérd ívek alapján elmondható, hogy a tréning minden résztvev számára kiváló hangulatban telt, és nem lehetett hallani mást, csak dicséretet, az el adásokat és a szervezést illet en. További pozitívuma volt a programnak, hogy 35 akkreditációs pontot kaptak a nevel k, akik végig jelen voltak a képzésen, mely az 5 év alatt teljesítend pontoknak több mint 50%-a. Minden oktató nagyon tartalmas, és élvezhet el adásokkal töltötte ki a jelenlév k napját, aminek mindenki örült, és hálából a lehet legjobban aktivizálták magukat minden alkalommal. A gyakorlati feladatok megoldásai meglep en jól sikerültek. A terem minden alkalommal U alakban volt berendezve, hogy a résztvev k jól lássák egymást, és hatékonyabban tudjanak kommunikálni egymás között, illetve az el adókkal. Megfogalmazódott, hogy talán lehetett volna egy témát még jobban körüljárni, több napot szánni egy témára, de így is feszített tempóban kellett el adniuk az oktatóknak az anyagot, ráadásul a teljesség igényét is figyelembe kellett venni. Elkészült az egyesület új weboldala, e-learning tananyaga cd-romon, valamint a tananyag weben is megjelent. Ami nem valósult meg: A projekt a budapesti gyermekvédelmi szakszolgálatnál dolgozó szociális munkás, nevel, önkéntes, célcsoportot célzott meg, akik közvetlenül foglalkoznak az állami gondozottakkal. Sajnos az intézmény nem tudta megoldani, hogy az összes gyermekfelügyel jük a képzésen jelen legyen, mert nem voltak helyettesít kollégák. Sajnos a szerevezési id sem volt elegend ennek megfelel en körbejárni az érintett szakembereket, hogy a beosztásukat átszervezzék. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a program így is szükségesnek bizonyult, de feltett szándéka a pályázónak, hogy a közvetlen célcsoporthoz is eljutatja ezt az összeállított programot a közeljöv ben. Az összefoglaló tanulmány készítette: Karczagi Mária