Észak-Macedónia 2019. JÚLIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Észak-Macedón Köztársaság Államforma parlamentáris köztársaság Főváros Szkopje Terület 25 713 km 2 Népesség 2 083 000 fő (2018) Egy főre jutó GDP 6 082 USD (2018) Hivatalos nyelv macedón Hivatalos pénznem (kód) macedón dénár (MKD) Magyarország export rangsorában való helyezése 34. (207 országból) ÉSZAK-MACEDÓNIA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 5 (0-7) S&P Szuverén minősítése BB- STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BB+ STABIL kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Észak-Macedónia országkockázati besorolása 4-es kategória stabil kilátásokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Észak-Macedónia (előző nevén Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) egy 2 millió lélekszámú állam, amely Jugoszlávia felbomlásával alakult 1991-ben. Az ország etnikai és vallás tekintetében is megosztott. A teljes lakosság közel kétharmada macedón, negyede albán, és csekély török, román és szerb népességgel rendelkezik. A lakosság macedón része ortodox keresztény, míg az albánok szunnita iszlám hitet követik, amely miatt az etnikain túl, vallási feszültségek is jelen vannak az államban. Mindez 2001-ben egy fegyveres összetűzésben tetőzött, amelyet a NATO beavatkozásával sikerült lezárni. Megoldásként a kormány hozzájárult, hogy nagyobb politikai erőt és kulturális elismerést kapjon az albán kisebbség, amelyért cserébe az albán fél felhagyott a szeparatista követeléseivel, és teljes mértékben elismerte az észak-macedón intézményeket. POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Észak-Macedónia politikai és biztonságpolitikai kockázatai összességében mérsékeltek. A 10 éve regnáló, autoriter jellegű rendszert kiépítő jobboldali miniszterelnök, Nikola Gruevski-t 2015-ben megvádolták közel 20 000 tisztségviselő és polgár lehallgatásával. Ezt követően tüntetések kezdődtek, mely csak a 2016. júniusi előrehozott választás ígéretével enyhült. Ugyanakkor a jobboldali kormány folyamatosan halogatta ezen ígéretét egészen 2016 decemberéig (mindeközben Nikola Gruevski lemondott). A választásokat követően a baloldali-kisebbségi pártok koalícióját még 6 hónapig nem hagyták kormányt alakítani, egészen addig, míg részben külföldi nyomásra 2017 májusában a szocialista Zoran Zaev vezetésével megalakult az albán kisebbségi pártokkal kötött kormánykoalíció, mely a parlamenti mandátumok 57%-ával rendelkezik. Ezt követően 2017 októberében a helyi választásokon a területek túlnyomó többségén és 2019 tavaszi köztársasági elnökválasztáson is győzött a koalíció, így újabb megerősítést kapott a nyugat-barát, reformpárti politika. A Zaev vezette kormánynak továbbra is fő célja az EU és a NATO tagság, amelynek egyik hátráltató tényezője a Görögország és Észak-Macedónia közötti névhasználati vita volt. Görögország attól tartott, hogy Észak-Macedónia korábbi nevén Macedónia idővel területi követelésekkel állhat elő a görög Makedónia országrészt illetően. A két ország vezetői 2018 nyarán megkezdett tárgyalások során 2019 februárjára megegyezett az ország új elnevezéséről, ezáltal lehetőség nyílt az említett intézményekbe való belépésre.
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A gazdaság növekedési kockázatai közepesek. Fejlődő európai gazdaságként egyelőre elmarad a régiós fejlődési ütemtől a gazdasági világválságot követően az átlagos 2,4%-ával, amivel divergál a fejlettebb országokhoz viszonyítva. A konvergenciához legalább 4,5%-os éves bővülés lenne szükséges a Világbank szerint, ugyanakkor rövidtávon csak 3-3,5%-os GDP növekedés prognosztizálható. Az országban magas, ám folyamatosan csökken a munkanélküliség, mely jelenleg 18%, de a fiatalok körében még mindig extrém magas (jelenleg 35%). A monetáris politika kockázatai mérsékeltek. Az infláció alacsony, a válságot követően átlagosan 1,5% volt, ugyanakkor a következő években emelkedhet. Az Észak-Macedón Nemzeti Bank a 2018 év elejétől folyamatosan csökkentette irányadó kamatlábat a jelenlegi 2,25%-ra, ugyanakkor továbbra is elkötelezettek a rögzített árfolyamrendszer fenntartása mellett, a 61,5 dénár/euró devizaárfolyamot célozva. A központi bank figyelemmel kíséri a külső likviditást, a jelenlegi devizatartalékok elégségesnek tűnnek a rögzített árfolyamrendszer középtávú fenntartására, ugyanakkor a rögzített árfolyamrendszer melletti elköteleződés miatt nem nyílik lehetőség az észak-macedón fizetési eszköz exporttámogatás céljából történő leértékelésére. Az üzleti környezet kockázatai közepesek, enyhén pozitív kilátásokkal. Az országban alacsonyak az adók (a társasági adó 10%, a sztenderd ÁFA kulcsa 18%), melyek a regionális versenytársaiknál kedvezőbbek, és mindehhez egyértelmű üzleti szabályozás társul. Ugyanakkor magas a korrupció, a bíróságok nem hatékonyak és nem függetlenek. A gyakorlatban a politika évekig beleszólt a bírósági döntésekbe és a bírók kinevezésébe is. Az új kormány hozhat némi pozitív változást, így például korrupcióellenes, és a bíróságok javítását célzó törvények és intézkedések várhatóak, de mély reformok nem valószínűsíthetők. A közpénzügyeket tekintve a kockázatok jelentősek. Az ország stabilan 3% közeli deficittel és 40% körüli, stagnáló GDP arányos bruttó államadóssággal rendelkezik, melynek közel háromnegyede külföldi devizában van denominálva. Az adórendszer hatékonyan működik, amely mellett a kormány törekszik az adócsalások ellen folyamatosan fellépni.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI Észak-Macedónia külgazdasági és külső finanszírozási pozícióinak kockázatait közepesnek értékeljük. Az ország Európai Uniótól való függése magas. A 2017-es évet tekintve exportjának 80%- át, importját tekintve pedig 65%-át az EU-val folytatta, így az észak-macedón gazdaságra a régió esetleges lassulás számottevő hatást gyakorolhat. Az ország devizatartaléka jelenleg 4,2 hónapnyi importfedezetet nyújt, amely kis mértékben a konszenzus szerint elvárt 3 hónapos szint felett van. A kockázatokat fokozza rögzített árfolyamrendszer, amely mellett az ország folyó fizetési mérlegpozíciója enyhén negatív. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai közepesek. Az észak-macedón bankszektor alapjaiban véve egészséges, és jövedelmező, a görög válságból származó fertőzési veszély kockázatai már nem tartogatnak számottevő kockázatokat. A javuló helyzet mellett könnyebbé válhat a hitelfelvétel, ugyanakkor továbbra is erősen reagálhat a szektor a politikai bizonytalanságokra, amely miatt akár intenzív betétkiáramlás is bekövetkezhet. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF THE REPUBLIC OF NORTH MACEDONIA 30% 25% 20% 15% 24,5% 19,4% 17,1% 10% 9,5% 8,5% 5% 0% Komercijalna Banka Stopanska Banka Nlb Banka Halk Banka Ohridska Banka
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2017 2018 2019E 2020E 2021E Reál GDP növekedés (%) 0,2 2,5 3,5 3,0 3,0 Éves átlagos infláció (%) 2,1 2,3 2,0 2,0 1,9 Államháztartás egyenlege (GDP %) -2,8-1,8-2,7-2,6-2,5 Bruttó államadósság (GDP %) 39,5 40,5 36,7 37,5 38,2 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -0,8-0,4 0,1-0,1-0,2 Nettó FDI (GDP %) 1,8 5,8 5,8 5,8 5,6 Importfedezeti mutató (hónap) 3,9 3,9 4,2 4,2 4,3 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK A regionális versenytársakhoz képest egyszerűsített szabályozási rendszer; A hatóságok befektetőbarát politikát folytatnak; Alacsony társasági adózás, különösképpen a külföldi befektetők részére; Kedvező kereskedelmi feltételek (EU stabilizációs és társulási megállapodás); Az új kormány közeledése az EU-hoz és a NATO-hoz; Az új kormány potenciálisan átláthatóbb, és korrupcióellenes intézkedéseket hoz. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Gyenge intézményrendszer, és nem hatékony igazságszolgáltatás, amelyben jelen van a korrupció; A közigazgatásban az erős bürokrácia és a korrupció akadályozza a tisztességes piaci alapú versenyt; A közutak és a vasúthálózat továbbra is fejletlen; Tüntetések a kormány mellett/ellen, időnként etnikai feszültségek (főként északnyugaton).
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE ÉSZAK-MACEDÓNIA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-ÉSZAK-MACEDÓN ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2014-2019 MILLIÓ USD 2014 2015 2016 2017 2018 2019E Export 181,6 173,7 231,1 320,2 401,4 385,3 Import 15,8 18,9 48,7 92,9 146,9 180,0 Összes forgalom 197,4 192,6 279,8 413,1 548,2 565,3 Forrás: KSH, E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu