2012. február 23-án (csütörtök) 16 órakor

Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 23-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton tisztelettel meghívom! Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme Napirend: Külsős bizottsági tag eskütétele 1./ Előterjesztés a város 2011. évi költségvetésének módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 2./ Albertirsa Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetéséről szóló rendelet megalkotása Előadó: Fazekas László polgármester 3./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló rendelet módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester 4./ Előterjesztés az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló rendelet módosításáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 5./ Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról Előadó: Fazekas László polgármester 6./ Előterjesztés a Tessedik Sámuel Általános Iskola alapító okiratának módosításáról Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 7./ Előterjesztés Albertirsa Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatáról Előadó: Fazekas László polgármester 8./ Előterjesztés a strandfürdő és büfék üzemeltetésére beérkezett pályázatokról Előadó: Fazekas László polgármester 9./ Előterjesztés Luther utcai óvoda beruházási összegének módosításáról Előadó: Fazekas László polgármester

10./ Előterjesztés az állami és helyi ünnepek, rendezvények előkészítésének, lebonyolításának általános szabályairól Előadó: Major Judit alpolgármester 11./ Előterjesztés a Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat intézmény közös fenntartására vonatkozó társulási megállapodás módosítása tárgyában Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 12./ Beszámoló a körjegyzőség tapasztalatairól Előadó: Kovács Zoltánné dr. jegyző 13./ Előterjesztés az Albertirsai Sportegyesületnek nyújtott támogatás elszámolásának elbírálása tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 14./ Előterjesztés dr. Kerepesi Lénárd fül-orr-gégészeti szakrendelése térítési díj emelés iránti kérelme tárgyában Előadó: Fazekas László polgármester 15./ Egyebek Zárt ülés: - Pappné Bartos Mária óvodavezető kérelme - Lakásvásárlási hátralék elengedés/részletfizetés iránti kérelmek - Díszpolgári cím adományozására érkezett javaslat megtárgyalása - Előterjesztés Albertirsa Város Sportjáért és Év Sportolója emlékplakett adományozása tárgyában - Döntés az Önkormányzat szakbizottságainak személyi összetétele tárgyában Albertirsa, 2012. február 17.. Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 1. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város 2011. évi költségvetésének módosításáról (7. módosítás) A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Jogi, Ügyrendi Bizottság - Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. február 16.

Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2012. február 23-ai ülésére, Albertirsa Város 2011. évi költségvetésének módosításáról Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. (4) bekezdése alapján, a képviselőtestület a helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglaltak szerint költségvetését legkésőbb, az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja. Az Önkormányzat 2011.évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II.16.) rendelet 27. -a, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2011. (IV.01.) rendelet alapján, az alábbi előirányzat módosítások és átcsoportosítások jóváhagyását kérem a Tisztelt Képviselőtestülettől. Bevételi előirányzatok forrásonként (1.számú melléklet): Albertirsa Város Önkormányzat bevételei (2.számú melléklet) Alaptevékenység bevételei Az étkezési térítési díjak előirányzatát a forgalom alakulásaiból adódóan módosítottuk 957 eft-tal, ami a kiadási oldalon is jelentkezik. Bírság mástól (adók módjára behajtott tartozás) 280 e Ft-tal kevesebb bevételt eredményezett. Kötbér, egyéb kártérítésből származó bevétel (közérdekű védekezés, növényvédelmi bírság) 876 e Ft-tal hozott nagyobb bevételt a reméltnél, az igazgatási szolgáltatási bevételek 241 e Ft-tal teljesült magasabban. Ezek az előirányzatok nehezen tervezhetők, mivel nem tudhatjuk előre az ilyen esetek számát. Egyéb sajátos bevételek A közüzemi díj megtérülése 700 e Ft-tal, a lakbér 957 e Ft-tal, a bérlakások kauciója 142 e Ft-tal növelte a bevételi előirányzatot. Az első lakáshoz jutók kamatmentes kölcsönének visszafizetése, és az OTP-től átvállalt adósság fizetése 274 e Ft-tal teljesült alacsonyabban. A Bérlemények díjbevétele 610 e Ft-tal növelte az eredeti előirányzatot (hátralék behajtásokból adódóan). A piac bevétele 68 e Ft-tal teljesült alacsonyabban, melynek fő oka a kihasználtság fokozatos csökkenése. A piac bérleti jog 1 368 e Ft-tal alacsonyabb teljesülésének oka, hogy a képviselő-testület döntése alapján az árusok két részletben fizethetik meg a bérleti jog összegét. A közterület használat 100 e Ft-tal teljesült alacsonyabban, míg a virágosítás bevételére tervezett 268 e Ft nem teljesült, mivel 2011. évben nem hirdettünk a lakosság számára kedvezményes virágvásárt. Az önkormányzat különféle egyéb bevétele, és az egyéb sajátos bevételek 4 627 e Ft-tal emelik az előirányzatot. A tovább számlázott belf.szolg.műk.bevétele, a sportpálya bevétele, és a fizikós kezelő kendők megtérítése 344 e Ft-tal teljesült alacsonyabban.

A késedelmi pótlék, az Áfa bevétel, és a HPV védőoltás megtérítése a szülők által 2 427 e Ft többletbevételt eredményezett. Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek Kamatbevételeink 3 245 e Ft-tal növelték az eredeti előirányzatot. A helyi adók és az átengedett központi adók elszámolásánál, az iparűzési adó 38 610 e Ft-tal, a kommunális adó 700 e Ft-tal, a gépjárműadó 2 740 e Ft-tal növelte a bevételi előirányzatokat. Ezeknél a tételeknél a bevétel növekedést intenzív behajtási tevékenység eredményezte, az iparűzési adónál pedig a hátralékok behajtása mellett jelentős feltöltési összeg is szerepel. A talajterhelési díj 350 e Ft-tal csökkent, míg a termőföld bérbeadásból származó SZJA bevétel 5 e Ft-tal nőtt. A normatív hozzájárulások és támogatások bevételei, a 2011. évi költségvetés módosításai során folyamatosan átvezetésre kerültek - az állami támogatások, a Magyar Államkincstár által megküldött egyeztető táblák alapján. A következőkben felsorolt átvezetések, a kiadási oldalon is megjelennek. Normatív támogatás Az előirányzat, a bölcsődei feladatok+étkezésen 562 e Ft-tal, a közoktatási alap hozzájárulásnál 313 e Ft-tal, a kedvezményes étkezésen (óvodai, iskolai) 68 e F-tal, a tanulók tankönyv támogatásánál 240 e Ft-tal csökkent. A pedagógus szakvizsga, továbbképzés 4 e Ft-tal, az osztályfőnöki pótlék, gyógypedagógiai pótlék pedig 74 e Ft-tal módosítja a bevételt. Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 5 782 e Ft-tal növelte, az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatása 1 048 e Ft-tal csökkentette az előirányzatot. Központosított előirányzatok Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása 254 e Ft-tal, az integrációs rendszerben részt vevő intézményben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása 127 e Ft-tal, a szervezési intézkedéshez kapcsolódó többlet kiadások 995 e Ft-tal növelték bevételt. A lakossági közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésének bevétele 144 e Ft-tal módosította az eredeti előirányzatot. Egyéb központi támogatás (bérkompenzáció) 673 e Ft-tal csökkentette a bevételt. Működési célú pénzeszköz átvétel központi költségvetési szervtől A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása 861 e Ft-ra, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők pénzbeli támogatásának összege 8 039 e Ft-ra teljesült az év végére. (1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény). A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 184 e Ft-ra, a gyermektartás díj megelőlegezés 1 547 e Ft-ra, az MHV terület alapú támogatás (önkormányzati földek után igényelhető állami támogatás) 512 e Ft-ra, és a település őr támogatás (2010. évről áthúzódó)560 e Ft-ra, a 2011. évi népszámlálási kiadások támogatása 7 924 e Ft-ra teljesült. Működési célra pénzeszköz átvétele önkormányzati költségvetési szervtől A Szociális Segítőház bevétele 497 e Ft-tal alacsonyabban,

A körjegyzőséghez Mikebudától átvett pénzeszköz bevétel 1 000 e Ft-tal ( 2010. évi utolsó negyedév befizetése eredményezte) magasabban teljesült. Működési célra pénzeszköz átvétel egyéb szervezettől előirányzatokon, az egyeztető táblák átvezetése után, összességében 9 939 e Ft csökkenés realizálódott. Felhalmozási illetve tőke jellegű bevételek A részletre értékesített lakások előirányzata 324 e Ft-ra teljesült, az önkormányzati telek, földterület értékesítés bevételén pedig 1 887 e Ft többlet jelentkezik. Intézményi bevételek (3. számú melléklet) A Lurkó Bölcsőde, a Móra Ferenc Művelődési Ház, a Márai Sándor Városi Könyvtár, a Családsegítő, valamint a Tessedik Sámuel Általános Iskola bevételei, a tervezettnél magasabban teljesültek. Ezek a tételek a bérleti díjakból, illetve szolgáltatási díjból tevődnek össze. A Napsugár Óvoda esetében minimális, 97 e Ft bevétel elmaradás mutatkozik, míg a Vízmű esetében ez az elmaradás jelentős, 5 274 eft. Kiadási előirányzatok (4. számú melléklet): A bevételi oldalon jelentkező normatíva változások a kiadási oldalon is átvezetésre kerültek (5.és 6.számú melléklet): - a személyi juttatások, és a munkaadókat terhelő járulékok változása a bevételi oldalon is jelentkező bérkompenzáció, valamint a népszámlálás költsége. Polgármesteri Hivatal kiadásai (5. számú melléklet) A Települési hulladék begyűjtés (szemétszállítás) 1 416 e Ft-tal emelte meg a kiadási előirányzatot, a 70 éven felülieknek adott mentességre jogosultak számának növekedése miatt. Beruházások és felújítások (7. számú melléklet) Tábor - A balatonszárszói tábor felújítási költsége 1 770 e Ft-tal került kevesebbe. A bevétel és kiadás átvezetések után a Tartalék előirányzata 81 204 e Ft-ra módosul. Önkormányzatunk 2011. évi költségvetésének kiadási és bevételi főösszege az előirányzat módosítások után 1 810 776 e Ft. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a költségvetési előirányzat módosítások megtárgyalására és elfogadására. Albertirsa, 2012. február 16. Fazekas László polgármester

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 3. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló rendelet módosításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Jogi, Ügyrendi Bizottság - Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. február 17.

E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2012. február 23-án tartandó ülésére Tárgy: Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 12/2009. (V.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatok tulajdonára, vagyonára vonatkozó hatályos jogszabályok 2012. január 1-től alapjaiban megváltoztak, ezért az Önkormányzat részére is új kötelezettséget állapítanak meg a vagyonrendeletben meghatározott önkormányzati tulajdon és vagyon körének átvezetése tekintetében. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény megállapítja az állami és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (együtt: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. A fenti törvény meghatározza, hogy a helyi önkormányzatok vagyona törzsvagyon, vagy üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoni elemekből áll. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon. A nemzeti vagyonról szóló törvény 18. (1) bekezdése kötelezettségként határozza meg a helyi önkormányzat számára, hogy a törvény hatályba lépését - 2011. december 31 - követő 60 napon belül rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonként, forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon: az állam vagy helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, melyek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A jogszabályszerkesztés részletes szabályait a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet tartalmazza. Az IRM rendelet a jogszabályok megszerkesztésére és a megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemként meghatározott ingatlanok az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartoznak, amelyre a nemzeti vagyonról szóló törvény meghatározza, hogy az ilyen vagyonelem, elidegenítési és vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. Az osztott tulajdon olyan tulajdont jelent, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezők és nem a föld tulajdonosát illeti meg. Fentiek alapján az ilyen minősítésű ingatlanok nem értékesíthetők, a fenti kivétellel nem terhelhetők meg, és az önkormányzat az ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa. A törvénybe foglalt kötelezettségnek eleget téve, az önkormányzat az alábbi ingatlanokat javasolja a forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemként megjelölni. 1. Hunyadi u. 5, volt zsinagóga épülete. Klasszicizáló, késő barokk stílusú épület, országos műemléki védettséget élvez, melyet az önkormányzat kulturális célú hasznosításra kapott vissza a Magyar Államtól. (3403 helyrajzi számú, 1190 m2 kivett, művészetek háza megjelölésű) 2. Bajcsy-Zs. utca 2. szám alatti (2564/118 hrszámú, 3164 m2) kastélyrom, volt Szeleczky-Szapáry kastély kerítése és vasrácsa. Klasszicista, l9. sz. első felében épült, országos műemléki védettséget élvez. Albertirsa Város Helyi Építési Szabályzata Zkp zöld közpark övezetve sorolja. 3. Faluház, a Tó utcában, 2608/1 hrszámú, a település hagyományos beépítését, berendezését, használati tárgyait bemutató falumúzeum, helyi védettséget élvez. 4. Vágóhíd utcai ex lege, országosan védett természeti terület, (6305hrszú, 60993 m2) 5. Kender utca, ex lege, országosan védett természeti terület, (6308 hrszámú, védett láp 16999 m2) 6. Thököly utcai véderdő, településvédő erdő (2467 hrszámú, 51274 m2) 7. Vécsey úti erdő (2364/29 hrszámú, 8239 m2) 8. Vécsey úti erdő (2364/39 hrszámú, 9890 m2) 9. Vécsey úti erdő (2454 hrszámú, 2097m2) 10. Vécsey úti erdő (2455 hrszámú, 2097m2) 11. Vécsey úti erdő (2457 hrszámú, 2162 m2) 12. Vécsey úti erdő (2458 hrszámú, 2161 m2) 13. Vécsey úti erdő (2460. hrszámú, 2460 m2)

A 6-13. sorszám alatti erdőket Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított 5/2002. /IV. 26. sz. rendelete - a város Helyi Építési Szabályzatáról EV jelű erdő övezetbe sorolja, mely a véderdők területe. Ezek az erdők - bár több helyrajzi számon vannak nyilvántartva-, egy egységet képeznek, s a települést védik a jellemzően Ny-i széltől, megtartásuk feltétlenül szükséges. 14. Dolina völgy, 0159. helyrajzi számú erdő, szántó, legelő, 687707 m2 nagyságú ingatlan 16 %-a, résztulajdon. Természetvédelmi terület, a város legszebb természeti értéke. Y-hoz hasonló alakú völgyrendszerben található. Nevezetes, tipikus erdősztyeppi növénye, a hatalmas virágszőnyeget alkotó, és sokszor a hó alól nyíló tarka sáfrány. A völgybe vezető, löszös dombhátba bevágott út partoldalán gyurgyalag-kolónia található. Együtt virágoznak itt a cinegefüzek barkás és termős egyedei. A tarka sáfrány mellett megtalálható itt a sárga virágú tavaszi hérics és a lilás virágú homoki hérics is. Ezek a növények főként Nyugat-Európa vidékein honosak, itt nálunk az Alföldön igen ritkán fordulnak elő, ezért védettséget élveznek. Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény VI. Fejezet 109. -ának (5) bekezdése értelmében, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti /régészeti/ emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges vagyonkezelői jog létesítéséhez. A fentiekben felsorolt ingatlanok a településre jellemző, a múltnak emléket állító egyedi emlékek, természeti területek, védőerdők, melyek megtartása és védelme szükséges. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.. (1) alapján az alábbiakról tájékoztatom a Képviselő-testületet. A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai: - társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: átlátható, hatékony, költségtakarékos vagyongazdálkodás, a vagyon értékmegőrző használata, hasznosítása, - környezeti, egészségügyi következményei: nincsen, - adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincsen, - a jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következménye: a törvényben előírt kötelezettség teljesítése, elmaradása esetén törvényességi felügyeleti intézkedés, - a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: nem jelent többletet az eddigiekhez képest. Javasolom a Képviselő-testületnek, hogy az Önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló többször módosított 12/2009. (V.29.) rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendeletet alkossa meg. Albertirsa, 2012. február 16. Fazekas László polgármester

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének../2012. ( ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 12/2009. (V.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 12/2009. (V.29.) önkormányzati rendelet az 1. szánú melléklet szerinti 4. melléklettel kiegészül. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépést követő napon hatályát veszti. Fazekas László polgármester Kovács Zoltánné dr. jegyző

1. számú melléklet a./2012. ( ) önkormányzati rendelethez Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekről 1. Hunyadi u. 5, volt zsinagóga (3403 helyrajzi számú, 1190 m2 ) 2. Bajcsy-Zs. utca 2. szám alatti kastélyrom, (2564/118 hrszámú, 3164 m2) 3. Faluház, Tó utca, 2608/1 hrsz. 4. Vágóhíd utcai ex lege, országosan védett természeti terület, (6305 hrsz, 60993 m2) 5. Kender utca, ex lege, országosan védett természeti terület, (6308 hrsz, 16999 m2 6. Thököly utcai véderdő, településvédő erdő (2467 hrsz, 51274 m2) 7. Vécsey úti erdő (2364/29 hrszámú, 8239 m2) 8. Vécsey úti erdő (2364/39 hrszámú, 9890 m2) 9. Vécsey úti erdő (2454 hrszámú, 2097m2) 10. Vécsey úti erdő (2455 hrszámú, 2097m2) 11. Vécsey úti erdő (2457 hrszámú, 2162 m2) 12. Vécsey úti erdő (2458 hrszámú, 2161 m2) 13. Vécsey úti erdő (2460. hrszámú, 2460 m2) 14. Dolina völgy, 0159 helyrajzi számú erdő, szántó, legelő ingatlan 687707 m2

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 4. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: dr. Kovács Tímea aljegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: törvényességi észrevétel Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Jogi, Ügyrendi Bizottság - Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. február 13.

ALBERTIRSA VÁROS JEGYZŐJÉTŐL Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. február 23-ai ülésére az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet módosítása tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! A lakások és helyiségek bérletéről szóló a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény nem ad arra lehetőséget, hogy a helyi önkormányzat a lakbérek tekintetében automatikusan alkalmazza az infláció mértékével történő emelést. A bérleti díjak megemeléséhez szükséges a lakásrendelet módosítása, melynek 2. számú melléklete tartalmazza a lakbérek mértékét. Figyelemmel fentiekre kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztéshez csatolt rendelet-tervezetet fogadja el. Albertirsa, 2012. február 13. Kovács Zoltánné dr. jegyző

Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének../..(.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (III. 31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. E rendelet 2012. március 1-én lép hatályba. 2... Fazekas László polgármester Kovács Zoltánné dr. jegyző A rendelet kihirdetve: 2012. Kovács Zoltánné dr. jegyző

Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő testülete 10/2006./III.31./ számú rendeletének 2. sz. melléklete 1. A lakások körzetenkénti besorolása I. körzet Vasút u., Irínyi u., Luther u., Zrínyi u., Köztársaság u., Pesti út, Somogyi B. u. II. körzet Dózsa György u., József A. u., Nefelejcs u., III. körzet Galamb u., Hámán K. u., Vécsey u., Thököly u., Pozsonyi u. továbbá a város azon utcái és részei, amelyek nincsenek az I. és II. körzetbe sorolva. 2. A lakbér mértéke (Ft/hó/m2) komfortfokozat övezeti besorolás I. II. III. összkomfortos 240-140 komfortos 220 120 95 félkomfortos 120 - - komfort nélküli 70 50 40 szükséglakás - - 20 A költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díja (Ft/m2/hó): I. körzet: Az Albertirsa Vasút u. 4., Vasút u. 4/4., Vasút 4/5., Vasút 4/6. és a Vasút u. 4/7. 0-15 éves lakások 15 évnél régebben épült lakások 460 275

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 5. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Török Andrea pénzügyi irodavezető Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Pénzügyi Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. február 13.

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Tárgy: Előterjesztés Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek megállapításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29. (3) bekezdése, a középtávú tervezés keretein belül előírja a Stabilitási tv. 45. (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján, hogy az önkormányzatoknak az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti saját bevételeiknek, valamint a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteikből eredő fizetési kötelezettségeiknek a költségvetési évet követő három évre várható összegét határozatban kell megállapítani. A Képviselő-testületnek a saját bevételei összegét, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeit évente legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig kell megállapítani. Ennek részletes bemutatását az előterjesztés 1. melléklete tartalmazza. Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a saját bevételei összegét, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek három évre várható összegét az előterjesztés mellékletét képező tartalommal állapítja meg. Határidő: azonnal Felelős: Polgármester Albertirsa, 2012. február 13. Fazekas László polgármester

1. melléklet Albertirsa Város Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek bemutatása A B C D E Ezer forintban! Sorszám MEGNEVEZÉS Saját bevétel és adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettség összegei 2013 2014 2015 ÖSSZESEN 1 Helyi adók 279 000 281 000 285 000 845 000 2 Osztalék, koncessziós díjak, hozambevétel - 0 3 Díjak, pótlékok, bírságok 2 900 2 950 3 000 8 850 4 Tárgyi eszközök, immateriális javak, vagyoni értékű jog értékesítése és hasznosítása, vagyonhasznosításból és értékesítésből származó bevétel 0 0 0 0 5 Részvények, részesedések értékesítése 0 0 0 0 6 7 Vállalatértékesítésből, privatizációból származó bevételek Kezességvállalással kapcsolatos megtérülés 0 0 0 0 0 0 0 0 8 Saját bevételek (1+.+7) 281 900 283 950 288 000 853 850 9 Saját bevételek (8. sor) 50%-a 140 950 141 975 144 000 426 925 10 Előző év(ek)ben keletkezett tárgyévi fizetési kötelezettség (11+..+18) 62 462 60 404 58 528 181 394 11 12 Felvett, átvállalt hitelek tőketartozása és annak kamatai Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása 62 462 60 404 58 528 181 394 0 0 0 0 13 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 0 0 0 14 Váltó kibocsátás 0 0 0 0 15 Pénzügyi lízing 0 0 0 0 16 Visszavásárlási kötelezettség 0 0 0 0 17 Fedezeti betét 0 0 0 0 18 Halasztott fizetés, részletfizetés, ki nem fizetett ellenérték 0 0 0 0 19 Tárgyévben keletkezett, illetve keletkező, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (20+..+27) 0 0 0 0 20 21 Felvett, átvállalt hitel és annak tőketartozása Felvett, átvállalt kölcsön és annak tőketartozása 0 0 0 0 0 0 0 0 22 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 0 0 0 0 23 Adott váltó 0 0 0 0 24 Pénzügyi lízing 0 0 0 0 25 Visszavásárlási kötelezettség 0 0 0 0 26 Fedezeti betét 0 0 0 0 27 28 29 Halasztott fizetés, részletfizetés, ki nem fizetett ellenérték Fizetési kötelezettség összesen (10+19) Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel (9-28) 0 0 0 0 62 462 60 404 58 528 181 394 78 488 81 571 85 472 245 531

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 6. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Tessedik Sámuel Általános Iskola alapító okiratának módosítása A napirendi pont előterjesztője: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztést készítette: Kovács Zoltánné dr. jegyző Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Jogi, Ügyrendi Bizottság - Kulturális Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. február 17.

Előterjesztés a Képviselő-testület 2012. február 23-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A Tessedik Sámuel Általános Iskola Igazgatója a 2. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságával az Alapító Okirat módosítását kezdeményezte, melyet az alábbiakban terjesztek a T. Képviselő-testület elé: Határozati javaslat Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tessedik Sámuel Általános Iskola Alapító Okiratának 2- pontját az alábbiakban módosítja: 1. Az Alapító Okirat 2. pontja helyébe az alábbi pont lép: 2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: 1993. évi LXXIX.. tv. A Tessedik Sámuel Általános Iskola nyolc évfolyammal rendelkező nevelés-oktatási intézmény. Az iskola feladata biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást (TEÁOR szám: 8520), ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére magántanulók esetében is. Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés és oktatás, melynek során ellátja a gyógypedagógiai képzés alá tartozó részben integrált tanulók nevelését és oktatását is. Az iskola ellátja a tanulásban akadályozott enyhe mentális retardatio sajátos nevelési igényű tanulókat, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Dislexia (F 81.0), dysgraphia (F 81.1), discalculia (F 81.2), iskolai készségek kevert zavara (F 81.3), specifikus fejlődési zavar (F83) az 1993. évi LXXIX. törvény 121. 29/a. pontja alapján (SNI a). Az iskola ellátja azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat,akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdenek. Dislexia (F 81.0), dysgraphia (F 81.1), discalculia (F 81.2), iskolai készségek kevert zavara (F 81.3), specifikus fejlődési zavar (F83) az 1993. évi LXXIX. törvény 121. 29/b. pontja alapján (SNI b) Ellátja továbbá a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs képesség kibontakoztató képzését. A tanulók részére napközis (TEÁOR szám: 8559) és gyógytestnevelési ellátást, valamint étkezést is nyújt. Az Alapító Okirat módosítás hatályba lépése: 2012. március 1. Határidő: Alapító Okirat MÁK részére történő megküldése: 2012. március 9. Felelős: jegyző Albertirsa, 2012. február 17. Kovács Zoltánné dr. jegyző

ELŐTERJESZTÉS Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. február 23-ai ülésére Ügyiratszám: Minősítés: Napirendi pont: 7. Az előterjesztés minősített többséget igényel: igen nem Az előterjesztés tárgya: Albertirsa Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata A napirendi pont előterjesztője: Fazekas László polgármester Az előterjesztést készítette: Kostyalik Katalin előadó Az előterjesztés tárgyalásához meghívott személy: - Mellékletek: - Az előterjesztést véleményező Bizottságok: - Kulturális Bizottság Jegyző törvényességi szempontból megvizsgálta: Kovács Zoltánné dr. Megjegyzések: Kiadási dátum: 2012. február 15.

ALBERTIRSA VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA (Albertira Város Önkormányzata Képviselő-testülete a../2012. (.) határozatával elfogadta) ALBERTIRSA 2012.

Bevezető Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása alapvető jelentőségű. mind hazánkban, mint az Európai Unióban. Az Országgyűlés elismerte minden ember egyenlőségét, és az alapvető jogok biztosítását bármiféle megkülönböztetés - faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet - nélkül. Dekralálta továbbá az országgyűlés, hogy jogvédelmet kell biztosítani a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők részére. A mai tudásalapú társadalomban az alapvető ismeretek és képesítések hiánya alkotja a társadalmi befogadás előtt álló legnagyobb akadályt. A közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A tudáshoz, információkhoz való hozzájutás szerepe az információs társadalom küszöbén különösen felértékelődött. Az oktatás, képzés a társadalmi normák, a tudás és a képességek közvetítése szempontjából egyaránt fontos minden társadalmi csoport számára. Az oktatási rendszer minden elemében gondoskodni kell a meglévő nemi hierarchiák kiegyensúlyozásáról, valamint a romák reprezentációjának és a fogyatékkal élők hozzáférésének biztosításáról. A nők jobb szakmai felkészültsége és magasabb szintű szaktudása növeli a termelékenységet, valamint javítja a kilátásokat a foglalkoztatásra és a jobb szakmai előmenetelre. A női esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelkedő jelentőségű a család és munkahely összeegyeztetésének érdekében a gyermekek napközbeni felügyeletének biztosítása (bölcsőde, családi napközi, óvoda). A romák esetében a közoktatás, mint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzésének kulcsfontosságú eleme jelenik meg. Az iskolázottság területén a romáknak jelentős hátrányokkal kell szembenézniük a nem roma lakossághoz képest. A roma gyermekek az országos átlagnál kétszer nagyobb arányban kerülnek áthelyezésre enyhe fokban értelmi fogyatékosok számára létrehozott oktatási intézményekbe. Az alapfokú oktatásban tanuló roma tanulók esetében a lemorzsolódás és a magántanulóvá minősítés aránya magasabb, mint az országos átlag. Az iskolázatlan és szakképzetlen romák számára a munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás területén is hátrányban vannak. A magasabb képzettség a romák munkaerő-piaci integrációját segítené elő. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésében is kulcsfontosságú szerepet játszik az oktatás. A fogyatékossággal élő gyermekeket be kell kapcsolni az oktatás fő áramába, ha ellensúlyozni akarjuk azt az igen nagy kockázatot, amely őket az oktatási hátrányba kerülés és a társadalmi kirekesztődés területén fenyegeti. A megfelelő figyelem és aktív célzott tevékenység hiányában e társadalmi csoport hátrányos helyzetű, alacsony színvonalon él, a társadalom perifériájára sodródik, hasonlóképpen más, sajátos helyzetű társadalmi csoportokhoz. Közérdek, hogy a fogyatékos emberek létbiztonsága, rehabilitációja, aktív és önrendelkező életvitele, emberi és állampolgári jogaik érvényesülése valósággá váljon. A nevelési - oktatási feladatok területén az alábbi jogszabályok alkalmazása során kel figyelmet fordítani az egyenlő bánásmód követelményének betartására:

Magyarország Alaptörvénye, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. tövény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről, 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról, 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről, 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Magyarországon a teljes jogharmonizáció az esélyegyenlőség területén az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélyegyenlőségi törvény) elfogadásával valósult meg. Az Esélyegyenlőségi törvény az oktatás és a képzés területén az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség szempontjait az alábbiak szerint határozza meg: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Mindezeket figyelembe véve Albertirsa város alapvető célja, hogy a 0-18 év korosztály számára biztosítsa a szegregáció mentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki, a közoktatás fejlesztését oly módon, hogy sikeresen megfeleljen a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek igényeinek és sajátosságainak, valamint megakadályozza a fiatalok lemorzsolódását az iskolából. Célja továbbá, hogy a hátrányos helyzetű csoportok hozzáférhessenek a személyre szabott oktatási és képzési lehetőségekhez. Támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációját, érvényesíti a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség elveit.

1. Demográfiai adatok A lakónépesség változásai I. 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 11260 12135 11625 11901 113831125211364 11457 10557 9688 8611 7151 7616 3731 1785. 1880. 1900. 1930. 1949. 1970. 1990. Az 1950. előtti adatok természetesen Alberti és Irsa együttes népességét jelzik. A lakónépesség változása II. 12500 12000 11500 11000 10500 10000 9500 11830 1188312021 11397 114571155211679 10557 104871042810445 10509 1056010576105771066310734 1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. Az első grafikon alapján megállapítható, hogy a XX. század harmadának végére a két elődtelepülés együttes népessége elérte a 12.000 főt. Ezután, 1950. és 1960. között némi visszaesés következett. Két évtizednyi stagnálás után, 1992 környékén állt be a mélypont. Itt újabb stagnálás, illetve alig érzékelhető mértékű növekedés tanúi lehettünk, 1996-1998-ig. Azóta viszont bár szerény, ám folyamatos emelkedés regisztrálható, napjainkig.

A népesség növekedésének okát keresve két szempontot kell figyelembe venni: a születések és a településre bevándorlók száma. Bár a születések száma is növekedést mutat, a lakosságszám gyarapodása elsősorban migrációs okokra vezethető vissza. Ezt a véleményt a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó szakemberek (védőnők, családgondozók, szociális ügyintézők) is alátámasztják, azzal, hogy az elmúlt években a szociális okokból Albertirsára költözők (fővárosban rossz körülmények között élő, az ország keleti részéről a munka reményében nyugatabbra költözők) mellett megjelentek azok a családok is, akik a főváros közelsége és a nyugodtabb vidéki életforma miatt döntöttek városunk mellett. Jellemző a fiatal házasok beköltözése, akik gyermekeiket is magukkal hozzák, vagy a városba költözésüket követő egy-két éven belül vállalnak gyermeket.

Albertirsa lakosságszáma korcsoportok megosztásban 2011-ben: Korcsoport (év) Összesen (fő) 0-3 510 4-6 353 7-14 1036 15-18 545 19-25 1085 26-35 2202 36-50 2597 51-60 1805 61-80 2087 80 felett 394 Összesen: 12614 Albertirsán a gyermekkorúak aránya közel azonos a 60 év felettiekével: 20% körüli. Ez a korösszetétel igen kedvezőnek mondható, tekintettel arra, hogy a Közép-magyarországi régióban az időskorú népesség aránya nagyobb az országos átlagnál. Mint ahogy azt a fenti adatsorok is jól tükrözik, városunk népessége folyamatosan növekszik. E növekedés a gyermekek számának növekedését is magában foglalja. Így törekednünk kell arra, hogy a demográfiai változásokat figyelemmel kísérve, a felmerülő igényeket felmérve, a gyermekek gondozásához, neveléséhez, oktatásához megfelelő ellátásokat, szolgáltatásokat szervezzünk, a meglévő szolgáltatások minőségén javítsunk.

2. A gyermekek gondozását-nevelését és oktatását ellátó intézmények a városban Lurkó Bölcsőde: A bölcsőde olyan szolgáltató intézmény, amely a gyermekvédelmi törvényben meghatározott alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára. Biztosítja a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését azon gyermekek számára, akiknek szülei, munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A bölcsődében a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése történik az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével Az első idénybölcsőde 1954-ben nyitotta meg kapuit Albertirsán. Az első korszerű bölcsődéig 1972-ig kellett várni az albertirsai lakosságnak. Ekkor a bölcsőde 40 férőhellyel kezdte meg működését. 1994-ben a bölcsődei férőhelyeket 20 főre csökkentették. A több éves lakossági igényeknek eleget téve 2011-ben a bölcsőde teljes felújítást és átépítést követően 52 férőhelyre bővült. Jelenleg a gyermekek gondozását 4 csoportban 9 kisgyermek nevelő biztosítja. 2012. évtől az intézmény biztosítja a gyermekek korai fejlesztését, fejlesztő felkészítését. A sószoba kialakításával a bölcsőde egy magasabb szintű ellátást nyújt alapfeladatokon túl - a gyermekek számára. A sószoba használata az egészségmegőrzésen át a légzőszervi problémák és allergiás panaszok enyhítésében is segít. Az alapfeladatokon túl, a gyermekek időszakos felügyeletével, egy családtámogató ellátást valósít meg a bölcsőde. Óvodák: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Albertirsa területén jelenleg 6 épületben zajlik óvodai nevelés. Ez valójában három intézményt (egy önkormányzatit, s két egyházit) jelent. Az önkormányzati óvoda a település négy különböző pontján várja a gyermekeket (Tündérkert Óvoda, Luther u. 10.; Mazsola Óvoda, Dózsa Gy. u. 11.; Napsugár Óvoda, Pesti út 29. ; Nyitnikék Óvoda, Ady E. u. 25.). Az első községi óvoda 1893-ban nyílt meg. Az óvodai férőhelyek számának folyamatos növelésére az anyák munkába állása miatt volt szükség.

Az Alberti Evangélikus Egyház 1992. szeptember 01-én kezdte meg az egyházi, keresztény szellemű óvodai nevelést az Alberti Evangélikus Óvodában (Albertirsa, Pesti út 104.). Az Irsai Evangélikus Egyházközség fenntartásában működő Mustármag Óvoda 1994. szeptember 1. napján nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. A településen működő óvodák összességében 449 férőhelyet biztosítanak a gyermekek számára. Az elmúlt évek tapasztalata alapján e férőhelyszám nem elégíti ki a lakossági igényeket, még úgy sem hogy férőhely bővítések voltak az elmúlt években (Nyitnikék Óvoda, Mustármag Óvoda). A következő táblázatban óvodákra lebontva és összegezve is láthatjuk a férőhelyek alakulását, valamint az óvodák által biztosított személyi és tárgyi feltételek meglétét. Gyermek létszám Pedagógus létszám Dajka létszám Csoportszoba Csoportok száma Napsugár Óvoda 263 25 12 11 11 Mustármag 90 10 5 4 4 Óvoda Alberti 96 9 4 4 4 Evangélikus Óvoda Összesen 449 44 21 19 19 Az óvodák mindegyikében megfelelően végzettséggel rendelkező, jól felkészült pedagógusok gondozzák-nevelik a gyermekeket. Napsugár Óvoda Mustármag Óvoda Alberti Evangélikus Óvoda Teljes munkaidős 25 10 9 Részmunkaidős - 1 - Óraadó - - - Napsugár Óvoda Mustármag Óvoda Alberti Evangélikus Óvoda Felsőfokú végzettségű 25 9 8 óvodapedagógus Középfokú végzettségű - - 1 óvodapedagógus Gyógypedagógus - - - Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű - - -

A településen működő óvodák technikai eszközökkel való ellátottsága a következő táblázatban látható. A technikai feltételek mindhárom intézményben biztosítottak. Ezek fejlesztése lés a meglévők karbantartása feladata kell, hogy legyen a fenntartóknak. Így teremtve lehetőséget a gyermekek közti egyenlőtlenségek leküzdésében. Technikai eszközök Napsugár Óvoda Mustármag Óvoda Alberti Evangélikus Óvoda Számítógép 9 2 2 Monitor 9 2 2 Nyomtató 4 2 2 Videómagnó 3-1 Videókamera 1 1 - Fénymásoló 1 1 1 Projektor 2 - - Az óvodai nevelő munka csoportokban folyik. A közoktatási törvény alapján ez tiszta és vegyes csoportokban valósulhat meg. A három óvodában összesen 19 csoport került kialakításra. Napsugár Óvoda Mustármag Óvoda Alberti Evangélikus Óvoda Kiscsoport 3-2 Középsőcsoport - - 1 Nagycsoport 1-1 Vegyes csoport 7 4 -

Iskolák: Az iskola feladata a gyermekek rendszeres oktatása-nevelése. Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az általános iskolának nyolc évfolyama van. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Városunkban három általános iskolában folyik a gyermekek alapfokú oktatása-nevelése (egy önkormányzati, kettő egyházi fenntartású). Az önkormányzat által fenntartott Tessedik Sámuel Általános Iskola két önálló általános iskola egyesítésével jött létre 1975-ben. Jogutóda az 1948-ban alapított Általános Iskolának, amely 1989. április 21-én Tessedik Sámuelt választotta névadójának. Az iskola 2 épületben látja el feladatát (Győzelem u. és Táncsics M. u.). Az iskola mottója, az iskola névadójának Tessedik Sámuelnek gondolata: Célunk a becsületes munkára alapozott élet feltételeinek kialakítása a gyermeki lélekben." Az iskolában dolgozó pedagógusok fő célja emberséget és tudást adni a felnövekvő albertirsai polgároknak. A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola a Váci Egyházmegye déli régiójának egyik nevelési-oktatási intézménye, amely 1993-ban kezdte meg működését az államosított polgári iskola épületében. Az iskola hitvallás: Szent kincs a gyermek teste, lelke, szeretni kell és felnevelni féltő gonddal, hogy tiszta, jó legyen. Küldetésük, hogy egyesítsék a hagyományokat, s úgy neveljék a rájuk bízott ifjúságot, hogy egyszerre legyenek hitükhöz hű, ugyanakkor klasszikus és modern műveltséggel rendelkező becsületes tagjai a társadalomnak. Az 1991-ben újraindult Alberti Evangélikus Általános Iskola jogutódja, az 1711-ben alapított evangélikus egyházi iskolának. Az iskolában a korszerű általános műveltség megalapozását, az alapkészségek fejlesztését, a középiskolai tanulmányokra felkészítését áthatja a keresztény szellemiség és mindezek mellett céljuk a keresztény értékek átadása.

Az alábbi táblázatban láthatjuk iskolánként és összegezve is, a tanulói létszámokat valamint az iskolák biztosított személyi és tárgyi feltételeket. Iskola Tanulói létszám Pedagógus létszám Osztályterem, szakterem összesen Osztályok, csoportok száma Tessedik Sámuel 626 51 44 26 Ált. Isk. M. N. Római 179 14 11 9 Katolikus Ált. Isk. Alberti Evangélikus 203 18 11 9 Ált. Isk. Összesen 1008 83 66 44 Minden iskola törekszik arra, hogy a gyermeket az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészítse a továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Mindezt megfelelő végzettségű, jól felkészült, hivatásukhoz hű pedagógusokkal teheti meg. Az alábbi táblázatokban iskolánkénti bontásban összegeztük az iskolák pedagógusait az iskolai végzettség és feladatellátás alapján. Tessedik S. Ált. Isk. M. N. Rk. Ált. Isk. Alberti Ev. Isk. Középiskolai tanár 7 4 3 Általános iskolai tanár 19 9 6 Tanító 6 7 - Tanító speciális 13-8 képesítéssel Gyógypedagógus 5-1 Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű 1 - - Tessedik S. Ált. Isk. M. N. Rk. Ált. Isk. Alberti Ev. Isk. Igazgató 1 1 1 Igazgató helyettes 2 1 1 Osztálytanító 12 4 4 Szakos tanítást végző 23 12 9 Napközis 8 2 2 Gyógypedagógus, 5 1 1 konduktor, fejlesztő Könyvtáros 1 - - Egyéb - - -