Munkaköri orvosi alkalmasság megítélése a foglalkozás-egészségügy gyakorlatában: keringési, légzőszervi megbetegedések Dr. Kardos Kálmán Foglalkozás-egészségügyi Fórum
Légző rendszer Keringési rendszer külső légzés belső légzés tápanyag szállítás A keringési- és légzőrendszer szerves egységként működik a gázcsere lebonyolításában és ezen keresztül döntő jelentősége van a szervezet fizikai teljesítőképességének meghatározásában. Ugyanakkor beidegzése folytán az ember környezetéből származó ingerek is jelentősen befolyásolják működését.
A munkaköri alkalmasság megítélésénél az igénybevétel helyes megítélése szükségessé teszi az összes környezeti hatás figyelembevételét. Lakossági- Munkahelyi- Társadalmi- Fizikai- Környezet
A munkahelyi környezet nagyságrendekkel veszélyesebb az egyéb környezeti hatásoknál. Igénybevétel: Az összegterhelés és a szervezet válaszának hatásai közötti interakció Az összegterhelés milyen arányban meríti ki a szervezet fizikai és psyches alkalmazkodó képességét, teherbírását
Cardiologiai kockázati tényezők: hypercholesterinaemia hypertonia dohányzás életkor obesitas diabetes mellitus mozgásszegény életmód
Kóroki tényezők: Fizikai: - Zaj hypertonia atherosclerozis (ISZB) - Vibráció Raynaud szindróma Kémiai Biológiai Psychoszociális: -félelem, feszültség, konfliktusok
Fémek: Ólom: Kémiai Kóroki tényezők - vesebetegség hypertonia - közvetlen hypertoniát okozó hatás - coronaria - - cerebrovascularis Arzén: - ritmuszavarok megbetegedések -szubakut mérgezés: cardiomyopathia, szívelégtelenség torsades de pointes -krónikus mérgezés: Raynaud sy ( blackfoot disease )
Etil alkohol: Oldószerek I. - ritmuszavar - csökkent szívteljesítő képesség (interstitialis fibrozis) - kamrafibrilláció - hirtelen halál Halogénezett szénhidrogének (pl.: triklóretilén) - arrhytmia - syncope - csökkent: szívfrekvencia kontaktititás ingerületvezetés
Oldószerek II. Kloroform: (és halógénezett szénhidrogén anesztetikumok: halotán, enflurán stb.) fokozza a katecholaminok és a β szimpatikomimetikumok iránti érzékenységet. Széndiszulfid: egyértelműen bizonyított, hogy accelerált atherosclerozist, ISZB-t okoz. Krónikus expozícióban dolgozóknál 2,5-5 x gyakoribb a szívbetegség okozta hirtelen halál. (emelkedett LDL koleszterin, csökkent szérum thyroxin szint)
Szerves nitrátok: (nitroglicerin) hirtelen megvonásuk angina pectorist, myocardialis infartust okozhat. ( hétfő reggeli angina ) Szerves foszforsavészterek: (növényvédő szerek) acetilkolineszteráz gátlás: vegetatív idegrendszeri egyensúlyzavar Korai: tachycardia, hypertensio Késői: bradycardia, hypotensio EKG: QT idő megnyúlás, polymorf kamrai tachycardia, torsades de pointes
Gázok Szénmonoxid: methaemoglobinaeria hypoxia fokozott perctérfogat szívizom ischaemia, nekrózis arrytmiák Freonok: (klorozottfluor-karbonok) arythmia, syncope baleset veszély! A fluorozott szénhidrogének közül pl. a freon és a fluormetán szenzitizálja a szívet az endogén adrenalin és a β szimpatikomimetikumok aritmogén hatása iránt.
Biológiai kóroki tényezők Brucellózis: endo- és pericarditis Leptospirozis: myocarditis (10%) bradycardia, szívritmuszavarok (KES pitvarfibrilláció) Trichinellozis: endo- myocarditis tachycardia, ST T eltérés 50%< eosinophilia Lyme-kór: 8-10%-ban carditis különböző fokú AV blokkal (cardiális tünetek tünetek néhány hétig tartanak)
A cardiovascularis rendszer vizsgálata a foglalkozás- egészségügyben foglalkozási anamnézis (munkahely expozíció) munkahigiénés adatok (toxikus anyagok) cardiovascularis rizikófaktorok (előző betegségek) fizikális vizsgálat EKG speciális (szakintézeti-) vizsgálatok (terhelés, Holter, echocardiographia stb.)
Munkaköri alkalmasság vizsgálata Légzőrendszer Ellentétben a szívvel a tüdő közvetlenül érintkezik az ember környezetével. A légzőrendszer a levegőbe kerülő gázok, gőzök, aerosolok, szerves anyagok, mikroorganizmusok valamint a lebegő por direkt hatásának van kitéve. Az emberi test felülete: kb. 2 m 2 A tüdő légző felülete: kb. 60 m 2
Kárósító szervetlen és szerves anyagok lehetséges hatása a tüdőre irritáció infekció (bakteriális-, vírus-) tüdőoedema gyulladás allergiás reakció asthma bronchiale, rinitis all. extrinsic allergiás alveolitis fibrozis toxikus hatás asphyxia
Leggyakoribb gázok okozta légzőrendszeri károsodások a foglalkozás- egészségügyben Szénmonoxid (CO): szagtalan, színtelen 200 x jobban kötőtik a haemoglobinhoz mint az O 2. Tünetei fejfájás, hányás, izomgyengeség. Vérben karboxi haemoglobin asphyxia Klorgáz (Cl 2 ): takarítás, fertőtlenítés, textil ipar. klór köhögés, tüdőoedéma Nitrozus gázok (NO, NO 2, N 2 o4 N2O3): előfordulása: robbanás, hegesztés, filmek égetése, silótöltők betegsége -kétfázisú lezajlás
Szerves porok és mikroorganizmusok okozta foglalkozási megbetegedések Inhalációs láz Foglalkozási asthma Extrinsic allergiás alveolitis Byssinosis Sick Building syndroma (SBS) Fertőzés okozta megbetegedések
Foglalkozási tüdőbetegségként leggyakrabban előforduló fertőző betegségek Tuberkulozis (Mycobacterium tuberculosis) Ornithosis (Chlamydia psittaci) Brucellosis (Brucella melitensis) Tularaemia (Francisella tularensis)
A foglalkozási asztma kialakulását befolyásoló tényezők Bonchialis hyperreactivitás Szenzitáltság foka Allergén koncentráció
A leggyakoribb foglalkozási allergének (nagymolekuláju anyagok) Állati eredetű - laboratóriumi kisállatok - madarak - atkák, rovarok Növényi eredetű - gabonapor - liszt - kávébab - teacserje - pollenek Enzimek - tripszin - papain - pankreatin
Leggyakoribb foglalkozási allergének II. (kismolekulájú anyagok) Izocianátok pl. toluén-diizocianát (TDI) Műanyag- és festékipar Savanhidridek pl. ftálsavanhidrid Műanyagipar (epoxigyanták) Alifás aminok pl. etilén-diamin Fényképészet Faporok pl. mahagóni Fafeldolgozó ipar Fémek pl. platinasók Platinafeldolgozás, nikkelezés, krómozás Kémiai füstök pl. kolofónium Elektronikai ipar (forrasztás) Gyógyszerek pl. metyldopa Gyógyszeripar, baromfi tápszerrel dolgozók
A szervetlen por hatása a tüdőparenchymára Interstitialis fibrosis (szabálytalan vonalas fibrosis) alveolitis, majd fibrosis, alveolocapillaris falvastagodás, gázcsere zavar (azbeszt, berillium, kemény fém, kobalt) Nodularis fibrosis (gócos fibrosis) elpusztuló macrophagokból felszabaduló lysosomalais enzimek fibrobalstokat aktiválnak. Kollagén és reticulin rostok. Roncsolja a pulmonális ereket. (szilícium-dioxid) Maculosus elváltozás focalis emphysemaval (gócos porlerakódás tüdőtágulással) Inert porterhelés. Bronchiolus respiratorius simaizomzatának atrophiaja focalis emphysema
A tüdőben lerakódó por mennyiségét és/vagy a légzőszervi betegség kialakulását befolyásoló legfontosabb tényezők: - A por anyaga - A szemcseméret szerinti összetétele - A porsűrűség - Az expozíciós idő - Egyéni érzékenység -Egyéb tényezők: fajsúly, alak, nedvszívó képesség, elektromos töltés, ph, légúti betegségek, dohányzás, stb.
A légzőrendszer vizsgálata a munkakörnyezet ismerete anamnézis fizikális vizsgálat eszközös vizsgálat - mellkas röntgen (fibrózis, gyulladás, tumor, EAA, stb.) - légésfunkció - EKG - (terhelés: 6 perces járási távolság)
Hat perces járás teszt Az 1980-as évektől használják tüdő és szívbetegek vizsgálatára. Kijelölt 30 m-es távolságon, szilárd talajon (pl. folyosó) kell gyalogolni 6 percig amilyen gyorsan a beteg bír. A vizsgálat előtt a beteget fel kell világosítani a tesztről, de közben csak a hátralévő idő közölhető, gyorsabb járásra ösztökélni nem szabad. A megtett távolság kielégítően korrelál a terhelési tesztek csúcs O 2 fogyasztásával (peak VO 2 ). A nehézlégzés differenciál-diagnosztikájára nem alkalmas, jól reprodukálható. (Instabil angina, friss myocardialis infarctus után nem végezhető.)
A szív és tüdő működését egyaránt károsítja Keszonmunka Hőterhelés Arzén Kobalt
Mint célszervet a szívet (is) károsítja Szénmonoxid Trikloretilén Szerves foszforsav észterek Karbamátok Széndiszulfid Szerves nitrátok Halotán Digitálisz glikozidok Bárium Ólom
Mint célszervet a tüdőt (is) károsítja Isocianátok Etilén dioxid Kadmium Mangán Króm Metilbromid Kriolit (Na-AL fluorid) Nikkel Nitrofenoxidul Szelén Vanádium Vinilklorid Tüdőfibrózist okozó porok
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET