A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IV. KONGRESSZUSA AZ Z ELHÍZÁS, ÉS A KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓFAKTOROK PROGRAM ELŐADÁSKIVONATOK GYŰJTEMÉNYE 2010. március 26-27. S 1
A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) IV. Kongresszusa Az elhízás, és a kardiovaszkuláris rizikófaktorok 2010. március 26-27. Magyar Telekom Székház, Budapest, I. Krisztina krt. 55. FŐVÉDNÖK: DR. SÓLYOM LÁSZLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE VÉDNÖKÖK: DR. PÁLINKÁS JÓZSEF A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKE DR. HABIL. KISS ISTVÁN A MOTESZ ELNÖKE S 2
A Kongresszus elnöke: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. a MOMOT elnöke Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2343 Kistarcsa, Semmelweis tér 1. Tel: 06 28 506-800 A Kongresszus titkára és tudományos információ: Dr. Simonyi Gábor a MOMOT alelnöke Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Tel: 06 28 507-600 E-mail: drsimonyi@momot.hu A Kongresszus Tudományos Bizottsága: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Prof. Dr. Farsang Csaba Dr. Becske Miklós kandidátus Dr. Pécsvárady Zsolt kandidátus Dr. Meskó Éva kandidátus Dr. Vass László Ph.D. Szervező Bizottság: Dr. Bonta László Kis Beatrix Gémesiné Lőrincz Márta Dr. Tóth Edit Ph.D. Németh Piroska E-mail: ikeb@florhosp.hu Akkreditáció: folyamatban S 3
A Kongresszus főrendezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) Társrendező: Magyar Kardiometabolikus Centrum Hálózat A Kongresszus szervezője: Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság Telefon: 06-28-507-645, Fax: 06-28-507-745 Szervező: Dr. Simonyi Gábor, Dr. Tóth Edit Ph.D. E-mail: drsimonyi@momot.hu, drtoth@momot.hu Regisztráció: Németh Piroska E-mail: ikeb@florhosp.hu Internet: http://www.momot.hu Helyszíni regisztráció: 2010. március 26. (péntek) 08.00-19.00 2010. március 27. (szombat) 08.00-13.00 S 4
A KONGRESSZUS TÁMOGATÓI Kiemelt támogatók: HUNIKO KFT Támogatók:, S 5
TUDOMÁNYOS PROGRAM 2010. március 26. PÉNTEK 10.00 MEGNYITÓ Dr. Bedros J. Róbert Ph.D., a kongresszus elnöke 10.30 KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai EGIS SZIMPOZIUM Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Prof. Dr. Farsang Csaba Szent Imre Kórház A szimpatikus túlsúly és az esszenciális hypertonia kapcsolata, a stressz szerepe. Terápiás megoldások. Dr. Alföldi Sándor Ph.D. Szent Imre Kórház A szimpatikus túlsúly húgysavanyagcsere vonatkozásai. A hyperuricaemia nemcsak magas szérum húgysavszint Dr. Simonyi Gábor, Dr. Medvegy Mihály Ph.D., Dr. Bedros J Róbert Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szimpatikus túlsúly 2-es típusú diabetesben. A glukóz-anyagcsere három alapvető rendellenességének befolyásolási lehetősége kombinációs kezeléssel 11.40 SZÜNET S 6
12.00 KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK II. Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Dr. Pados Gyula kandidátus Szent Imre Kórház, Lipid Részleg Az obezitás és a kardiometabolikus rizikó. Új trend: low carb high protein diet Prof. Dr. Préda István Semmelweis Egyetem, Kardiológiai Tanszék, Állami Egészségügyi Központ A non-invazív szív-ct képalkotás és kardiovaszkuláris rizikó: a coronária kálcium és intrathoracalis/intrapericardiális zsírszövet CT kimutatásának jelentősége 13.00 EBÉD 14.20 KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK III. Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Dr. Kiss Róbert Gábor Ph.D. Állami Egészségügyi Központ A cardiovascularis prevenció új antithrombotikus lehetőségei Prof. Dr. Matos Lajos Szent János Kórház Viszony vagy iszony. Szépségipar és egészség 15.20 SZÜNET 15.50 SZABAD ELŐADÁSOK I. Üléselnök: Dr. Becske Miklós kandidátus Dr. Pécsvárady Zsolt kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szubklinikus inflammatio a kardiovaszkuláris betegségekben S 7
Dr. Medvegy Mihály Ph.D. 1, Dr. Simonyi Gábor 1, Dr. Szűcs Endre 2, Szakolczai Krisztina 3, Trembickij Gábor 4, Szóró Júlia 4, Dr. Bauernfeind Tamás 2, Dr. Szedlák Miklós 1, Dr. Bedros J Róbert Ph.D. 1, Prof. Dr. Préda István 2 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, 2 HM. Állami Egészségügyi Központ, 3 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, 4 Semmelweis Egyetem, TDK hallgató A kamrai depolarizáció és repolarizáció quantifikálható, non-q típusú szívinfarktusra utaló információi Dr. Hubina Erika Állami Egészségügyi Központ Az étvágy és a jóllakottság szabályozása Dr. Vass László Ph.D., Dr. Becske Miklós kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Patológia/Citopatológia Osztály, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Testkép, önértékelés és a parotis patológiája 16.50 SZÜNET 17.10 SZABAD ELŐADÁSOK II. Üléselnök: Dr. Vass László Ph.D. Dr. Jósa Valéria, Dr. El-Khoffash Amina, Dr. Mónos Mónika, Dr. Szilvágyi Anikó, Dr. Becske Miklós kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Az obezitás fül-orr-gégészeti vonatkozásai és lehetséges terápiás megoldásai Dr. Nemes János Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Szemészeti Osztály Az elhízás és a szembetegségek Dr. Halász Adrienn Ph.D., Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Lehet az elhízás fertőző? Dr. Haraszti László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Pszichiátriai Osztály Kirekesztve S 8
Dr. Zombori Zoltán Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Onkológiai Osztály Az onkológus szerepe a primaer preventio-ban és a gyógyult daganatos betegek életmódi vezetésében 18.20 SZÜNET 19.00 FOGADÁS S 9
2010. március 27. SZOMBAT 09.00 SZAKDOLGOZÓI SZEKCIÓ I. Üléselnök: Dr. Balogh Zoltán Dr. Balogh Zoltán Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Irányelvek a munkahelyi elhízás megelőzésére Ágoston Gézáné Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Táplálkozási szokások. Felmérés a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház dolgozói köréből Andics Melinda Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Központi Dietetikai Szolgálat Az élelmi rostok bemutatása és kedvező hatásaik az úgynevezett civilizációs betegségekben Németh Piroska Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Diéta és Mozgás 10.00 SZÜNET 10.30 SZAKDOLGOZÓI SZEKCIÓ II. Üléselnök: Gémesiné Lőrincz Márta Bognár Krisztina Érd Megyei Jogú Város Szakorvosi rendelőintézet, Védőnői Szolgálat Gyermekkori elhízás megelőzése a védőnő lehetőségei Dudok Tiborné Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály Obes betegek hasfali sérvműtét utáni ápolási problémái S 10
Erdős Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Egy extrém módon elhízott beteg 25 napos ápolása az Intenzív Osztályon Balpataki Erzsébet, Csirik Katalin Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Cardiális decompenzációban és obezitásban egyaránt szenvedő betegek ápolási nehézségei. Bárány Géza Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Az iszkémiás szívbetegség előfordulási aránya férfi horgászoknál 11.30 SZÜNET 12.00 AZ ELHÍZÁS, A SZÖVŐDMÉNYEK ÉS EZEK KEZELÉSI LE- HETŐSÉGEI I. Üléselnök: Dr. Bedros J. Róbert Ph.D. Dr. Meskó Éva kandidátus Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Változatok egy témára Dr. Szépkúti Sándor, Dr. Bandur Szilvia Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Diabetológiai Szakrendelés Az antidiabetikus terápia és az obezitás kapcsolata Czeglédi Edit ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Az elhízott páciensek kezelési együttműködése növelésének lehetőségei pszichológus szemmel Dr. Krémer Ildikó, Dr. Katona Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Súlyosan elhízott betegek légzési elégtelenségének kezelése S 11
Dr. Nagy Róbert 1, Ács Rozália 2 1 Szent László Kórház, 2 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Ma van, az a holnap 13.00 SZÜNET 13.30 AZ ELHÍZÁS, A SZÖVŐDMÉNYEK ÉS EZEK KEZELÉSI LE- HETŐSÉGEI II. Üléselnök: Dr. Simonyi Gábor Czeglédi Edit ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Telemedicina a testsúlymenedzselésben Dr. Kormos Katalin, Dr. Révész Edit, Dr. Csapó Zsolt Ph.D. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Sebészeti Osztály Az elhízás diagnosztikája, szövődményei és sebészi kezelésük Dr. Tordé Ákos, Dr. Fischer Gábor Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Urológiai Osztály Fournier gangrena sebészi kezelése - esetismertetés 14.10 TOMBOLA A KONFERENCIA ZÁRÁSA S 12
ELŐADÁS- KIVONATOK S 13
A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY ÉS AZ ESSZEN- CIÁLIS HYPERTONIA KAPCSOLATA, A STRESSZ SZEREPE. TERÁPIÁS MEGOLDÁSOK. Farsang Csaba Főv. Szt. Imre Kórház, Kardiometabolikus Centrum, Budapest A szimpatikus hiperaktivitás igazolódott időskori izolált szisztolés hypertonia esetén és különös jelentőséggel bír obesitashoz társult hypertonia, de normotenzív obesitas és krónikus, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás esetén is. A szekunder hypertoniák közül elsősorban a terhességi hypertonia jár szimpatikus hyperaktivitással. A szimpatikus aktivitás fokozódása hypertoniában nem korlátozódik a kórkép kezdeti stádiumára és a fiatalkori kórformákra, egyaránt szerepe van a hypertonia kialakulásában és fenntartásában. Számos adipocytokin, azaz a metabolikusan aktív visceralis zsírszövet által termelt fehérje köti össze az obesitast a szimpatikus aktivációval és az insulin rezisztenciával. A szimpatikus idegrendszeri aktiváció összefügg a keringő és szöveti angiotenzin II szinttel is. A fokozott angiotenzin II szint különböző mechanizmusokkal serkentheti a szimpatikus aktivitást. Számos adat bizonyítja, hogy környezeti stressz és genetikai tényezők hatására excesszív hypothalamikus szimpatikus aktiváció jöhet létre, ami elsősorban a tachycardiás, hyperkinetikus hypertoniások esetében játszhat fontos szerepet. Ennél gyakrabban előforduló mechanizmus az artériás baroreflex csökkent működése (károsodása) következtében kialakuló szimpatikus aktiváció. Primer hypertoniában tehát jellegzetes a baroreflex érzékenységének csökkenése, ami azt jelenti, hogy magasabb vérnyomásértékek esetén kezdődik az ellenreguláció. A balkamra hypertrophia progressziója vagy regressziója a vérnyomástól függetlenül is korrelál a cardialis szimpatikus idegrendszeri aktivitással. Mindezek alapján feltételezhető volt, hogy azok az életmódbeli változtatások és gyógyszerek, amelyek csökkentik a szívfrekvenciát és a szimpatikus aktivációt, azok megnyújtják a várható élettartamot. A béta-blokkolók és a centrálisan ható szerek új generációját képező imidazolin agonisták bizonyított, hogy csökkentik a plazma noradrenalin szintet, a noradrenalin kiáramlást és a perifériás szimpatikus idegrendszeri aktivitást. Az imidazolin I 1 receptor agonisták (rilmenidin és a moxonidin) a nyúltvelő RVLM részén hatva csökkentik a perifériás arteriolákhoz menő sympathicus efferentációt, miközben a szívhez menő sympathicus aktivitást nyugalomban nem befolyásolják. Ennek következtében csökken a perifériás érellenállás, következményesen a vérnyomás, anélkül, hogy a perctérfogat érdemlegesen változna. Nem változik az ejekciós frakció vagy a pitvar-kamrai ingerületvezetés sem. A vesében fokozódik a nátrium- és víz visszaszívódás részint a sympathicus tónus csökkentése, részint közvetlen tubuláris I 1 receptor hatás következtében. A sympathicus aktiváció csökkentése miatt mérséklődik a plazmában a noradrenalin szint, csökken a vesék renin szekréciója. A rilmenidin kedvező metabolikus hatása révén csökkenti az insulin rezisztenciát, ugyanakkor nem rontja a lipid és cukorprofilt. Jelentős, hogy az ACE-gátlóval azonos mértékben csökkenti a mikroalbuminuriát is. A hazai multicentrikus vizsgálat (VERITAS) szerint az enyhe és középsúlyos hypertoniásokban mintegy 60-80%-ban normalizálta a vérnyomást és az ACE-gátlókhoz hasonló hatékonysággal csökkentette a balkamra hypertrophiát. KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉ- NYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai EGIS SZIMPOZIUM S 14
A SZIMPATIKUS TÚLSÚLY HÚGY- SAV-ANYAGCSERE VONATKOZÁSAI. A HYPERURICAEMIA NEMCSAK MAGAS SZÉRUM HÚGYSAVSZINT Alföldi Sándor Fővárosi Szent Imre Kórház KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZATOT KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉ- NYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai EGIS SZIMPOZIUM S 15
SZIMPATIKUS TÚLSÚLY 2-ES TÍPUSÚ DIA- BETESBEN. A GLUKÓZ-ANYAGCSERE HÁROM ALAPVETŐ RENDELLENES- SÉGÉNEK BEFOLYÁSOLÁSI LEHETŐSÉGE KOMBINÁCIÓS KEZELÉSSEL Simonyi Gábor, Medvegy Mihály, Bedros J. Róbert Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, V. Belgyógyászat- Lipidológiai Osztály, Kardiometabolikus Centrum Az előrejelzések szerint 2-es típusú diabetes mellitus gyakorisága - az elhízáshoz hasonlóan az elkövetkezendő évtizedekben növekedő tendenciát mutat majd a népességben. Ismert, hogy a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek csak mintegy fele éri el a kívánatos HbA1c célértéket. A szimpatikus túlsúly számos káros anyagcsere-hatással bír. A bélben termelt inzulinotrop vegyületek, az inkretinek két legjelentősebb képviselője a GIP és a GLP-1. A GLP-1 jelentősen fokozza az inzulin szekrécióját, amely glukóz-dependens, azaz annál kifejezettebb, minél magasabb a vércukorszint, ezért csak nagyon ritkán okoznak hypoglykaemiát. A GLP-1 másik előnye, hogy ellentétben a sulfonylureákkal - a korai inzulinválaszt is fokozza, és így jelentősen mérsékeli a postprandiális vércukorszintet, továbbá 2-es típusú diabetes mellitusban gátolja a glukagon elválasztását, és így csökkentve az étkezés után kialakuló hyperglukagonaemiát. A keringésbe jutott GLP-1-et 2-4 perc alatt elbontja a DPP-4 enzim, ezért a humán terápiában az egyik lehetőség, hogy szelektíven gátoljuk a DPP-4-et, amellyel meghosszabbítjuk a természetes inkretinek hatását. A DPP-4 gátló szerek egyike a sitagliptin, amely a DPP-4 enzim hatékony és igen szelektív inhibitora. Együtt adva a szitagliptint és a metformint, a 2-es típusú diabetes mindhárom metabolikus eltérésére kedvező hatást gyakorol. A kombinációs kezelés korai alkalmazásával preventív szemléletű kezelési stratégia bevezetése válik elérhetővé a 2-es típusú diabeteses betegek számára, a HbA1c célértékek hatékonyabb eléréséhez és fenntartásához. KARDIOMETABOLIKUS KOCKÁZATOT KARDIOVASZKULÁRIS KOCKÁZATI TÉ- NYEZŐK I. A szimpatikus túlsúly esszenciális hypertoniában betöltött szerepe és anyagcsere vonatkozásai EGIS SZIMPOZIUM S 16
AZ OBEZITÁS ÉS A KARDIOMETABOLI- KUS RIZIKÓ. ÚJ TREND: LOW CARB HIGH PROTEIN DIET Pados Gyula Szent Imre Kórház, Lipid Részleg Az intraabdominális obesitás szignifikáns összefüggést mutat a kardio vaszkuláris metabolikus kockázattal. A metabolikus szindromának is komponense, a 2005-ös IDF definíció szerint alapfeltétele. Kezelésében alapvető az energiabevitel csökkentése, de az utóbbi évtizedben a tápanyag összetételre vonatkozóan új trend bontakozott ki. A szénhidrát korlátozás jelentőségét Atkins és követői bizonyították, mások ezen belül a magas glikémiás indexű táplálékok csökkentését. A 20 éve szorgalmazott low fat diétával szemben metaanalizisekben szignifikáns testsúlycsökkenés különbség mutatkozott a low carb javára/pl. -4,02 kg differencia/fél év/. 12 hó után ez csökkent, de a betegek nagyobb része fél év után már nem tartja az eredeti diétát, így ezek behavior vizsgálatnak tekinthetők. A Nurses Health Study-ban a low carb diéta csökkentette legjobban a kardiovaszkuláris rizikót. Az utóbbi években főleg Astrupék bizonyították, hogy a high protein /- low carb/ diéták a leghatékonyabbak/fehérje 25 %, szénhidrát 45 %/.A low fat diéta hypercholesterinaemia szempontjából eredményesebb. A fizikai tréning csak a zsírszövetből fogyaszt. A gyógyszerek közül egy év alatt az Acomplia s újabban a Reductil kiesett, mellékhatások miatt. Jelenleg csak a zsírfelszívódást gátló Xenical/120 mg/,alli /OTC/ 6o mg/ van forgalomban. Gyomorszűkítő műtétek 40 kg/m2 es BMI felett jöhetnek szóba. KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉ- NYEZŐK II. S 17
A NON-INVAZÍV SZÍV- CT KÉPALKOTÁS ÉS KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓ: A CORONARIA KÁLCIUM ÉS INTRATHORA- CÁLIS/ INTRAPERICARDIÁLIS ZSÍR- SZÖVET-CT KIMUTATÁSÁNAK JELEN- TŐSÉGE Préda István Állami Egészségügyi Központ A kardiológiai képalkotó eljárások egyik legfontosabb törekvése, hogy olyan vizsgálati módszereket alkalmazzunk, amelyek alkalmasak a vulnerábilis plaque korai és a coronaria meszesedés tünetmentes betegekben történő kimutatására. A coronariabetegség szűrésére használt módszerek közül, a coronaria-ct ma már kiterjedten használt a szívben található kalcium mennyiségi kimutatása. A coronariameszesedés, azaz a Ca-hydroxyapatit lerakódás a plaque fejlődés egy későbbi következménye. Valószínűleg összefügg a szöveti ph változással és a csont anyagcserében elsődleges szerepet játszó osteopontin hatásával. A 2000-es évek elejéig a coronaria CT klinikai alkalmazásában a legjelentősebb szerepet a coronaria Ca-score (Agatston score) jelentette. Epidemiológiai szempontból a coronaria artériákban lerakódott Ca mennyisége az életkorral párhuzamosan növekszik, a növekvés mértéke férfiakban az 50. életév, nőkben a 60. életév felett jelentős. A 65.életéve felett a coronaria Ca-tartalom növekedés (Agatstone score) férfiakban magasabb. A coronaria Ca mennyisége és heveny coronaria syndromák kialakulása között statisztikai összefüggés van, azonban a coronaria meszesedés lokalizációja és a kialakult szívizom infarktus helye között az összefüggés kevéssé szoros. A 64-szeletes, két sugárforrású (dual-source) CT és prospektív EKG kapuzás egyre kiterjedtebb alkalmazása serkentette a non-invazív CT coronarográfia kiterjedt használatát, és ez jelenleg már megközelíti, vagy bizonyos kérdéskörben, mint például plaque morfológia, vagy denzitás ábrázolása már meg is haladja az invazív coronarográfia hatásfokát. A koszorúserek anatómiai leképezésén kívül a modern technológia megteremtette a lehetőséget a nagyfelbontású képminőséget biztosító, és a szívizom perfúzió minden elemét felvonultató képalkotásnak. Jelenleg a SPECT és MRI módszerek segítségével elérhető diagnosztikus érzékenység és fajlagosság a modern CT módszerekkel is teljesíthető. A CT felvételezés és kiértékelés gyorsabb, és kisebb software igényű, mint a SPECT, vagy az MRI hasonló modalitása, és prospektív EKG kapuzás módszerével, sokkal kisebb sugárterhelést (1-4 msv) jelent, mint a szívizom SPECT módszere. Dual source felvételezés módszerével a coronaria stenosis és ennek mértéke, a plaque denzitása azaz kalcium és zsír tartalma, a szívizom funkciója (kontraktilitás, EF) a szívizom perfúziója, valamint a korábbi szívizomsérülésre jellegzetes delayed enhancement az MR képalkotáshoz hasonló érzékenységgel ítélhető meg. Ismert, hogy a hagyományos rizikófaktorok megléte, illetve a többszörös rizikótényezők fennállta összefügg a coronaria halálozással, azonban a magas Ca-score, mint önálló kardiovascularis rizikótényező az egyes rizikófaktoroknál jelentősebb veszélyeztető tényező. Legújabban, a CT vizsgálattal végzett subcutan, visceralis és pericardiális kvantitatív (volumetriás) zsírmeghatározás eredményei arra utalnak, hogy a rizikó stratifikációban hasonló, vagy jelentősebb szereppel bírhat, mint a coronaria Ca score. Az eredmények azt mutatják, hogy a CT-volumetriával intrathoracalis, vagy intrapericardialis zsírmennyiség félautomata 3D volumetriás meghatározása rutin vizsgálatként is alkalmazható, reprodukálható módszer. A magasabb intrathoracalis és intrapericardiális zsírtömeg gyakran magasabb triglycerid és alacsony denzitású lipoprotein szinttel, hypertoniával, megromlott glukóz toleranciával, vagy diabetes mellitussal és metabolikus szindrómával társul és egyidejűleg gyakori az intracoronariás Ca-tartalom fokozódása. KARDIOVASCULARIS KOCKÁZATI TÉ- NYEZŐK II. S 18
SZUBKLINIKUS ELTÉRÉSEK ÉRBETEGSÉ- GEKBEN Pécsvárady Zsolt Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Az atherosclerosis okozta cardio-vascularis megbetegedések jelentős terhet jelentenek az egészségügynek. Nyilvánvaló, hogy terápiás gondolkodásunknak a megelőzés irányába kell elmozdulnia. Az atherosclerosis pathomechanizmusának pontosabb megismerése segíthet ebben. Jelen ismereteink alapján ez egy igen komplex folyamat, mely az endothel- és vascularis diszfunkció részeként az értónus, a haemostasis, a gyulladásos folyamatok kóros eltérését eredményezi, vascularis remodelinghez, plaque rupturához vezethet. Kialakításukban számos faktornak van szerepe, melyeknek ismerete pontosíthatja a beteg rizikóstátusát, s befolyásolhatja, célzottabbá teheti a terápiájukat. Fentiek alapján új megközelítésben vizsgálhatunk olyan rizikófaktorokat, mint a hypertonia, a diabetes mellitus vagy az obesitas. Új vizsgálómódszereket alkalmazhatunk, új kóroki faktorok kerültek felismerésre, melyek sokszor már a szubklinikus stádiumban is eltérést mutathatnak. A perifériás érbetegség vizsgálatának nemzetközileg elfogadott, s magyar CV prevenciós ajánlásban is elvárt módja a boka/kar index meghatározása. A jól számszerűsíthető módszer jó korrelációt mutat a betegség súlyosságával, előrehaladottságával. Újabb módszer az artériás merevség (stiffness) mérése a pulzushullám sebességének mérésével, mely a vascularis dysfunkció, az érfali remodelling jelzője lehet még a manifeszt érbetegség megjelenése előtt. Széleskörű használatát a műszerek, módszerek nem teljes kompatibilitása akadályozza. Mérhetjük az endothel dysfunkciót (flow, mediálta vasodilatáció, laser doppler stb. ) A laborvizsgálati módszereket a korábban említettek alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: - Gyulladásos markerek: C-reaktív protein, Interleukin-6, Sejt adhesiós molekulák CAM -, fehérvérsejtszám, beta 2 mikroglobulin, myeloperoxidase, TNF alfa, - Thrombosis markerek: Fibrinogen, D-dimer, vwf, tpa, PAI-1 - Lipoprotein markerek: LP (a), - Oxidative stress markerek: Glutathion peroxidase 1 aktivitás, 8-iso-prostaglandin F2alfa, vitamin C - Matrix remodeling: Matrix metalloproteinases és gátlói - Angiogenesis: VEGF, Angiopoietin, Tie1-2 receptor - Egyéb markerek: Homocysteine, ADMA Fontos megjegyezni, hogy az érbetegség lehet nem csupán az artériás, hanem a vénás oldalon is. A krónikus vénás betegség, vagy annak súlyos formája az ulcus cruris pathomechanizmusa sok tekintetben hasonló az artériás oldalon tapasztaltakkal. A fehérvérsejt, mint a vénás keringést akadályozó, a vénafal és a billentyű endothel rétegének károsító tényezője több mint egy évtizede elfogadott. A fehérvérsejt és az endothel interakciója, a fentebb említett markerek nem kis részének szerepe itt is kimutatható. Mindezek megerősítik, sőt kiterjesztik annak a gondolatnak a létjogosultságát, hogy a kórélettani folyamatok a teljes érrendszert érintik. Számos új, illetve új megvilágításba került terápiás lehetőség áll részletes vizsgálat alatt, illetve alkalmazzuk már ma is. Remélhetőleg a mind korábban, még szubklinikus stádiumban megkezdett, s talán a jelenleginél célzottabb, személyre szabottabb terápiával csökkenthetjük a kórkép magas morbiditási és mortalitási mutatóit. SZABAD ELŐADÁSOK I. S 19
A KAMRAI DEPOLARIZÁCIÓ ÉS REPOLA- RIZÁCIÓ QUANTIFIKÁLHATÓ, NON-Q TÍPUSÚ SZÍVINFARKTUSRA UTALÓ INFORMÁCIÓI 1 Medvegy Mihály, 1 Simonyi Gábor, 2 Szűcs Endre, 3 Szakolczai Krisztina, 4 Trembickij Gábor, 4 Szóró Júlia, 2 Bauernfeind Tamás, 1 Szedlák Miklós, 1 Bedros J. Róbert, 2 Préda István 1 Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2 Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ 3 Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete, 4 Semmelweis Egyetem, Tudományos Diákkör Cél: Az EKG-n pathológiás Q hullámot nem eredményező szívinfarktust követően (NQMI) elemezni a testfelszíni potenciál mapping görbéket, hogy azok mutatnak-e quantifikálható eltéréseket. Betegek és módszer: 71 (48 ffi kor: 41-75, átlag 61 év) NQMI (26 anterior, 45 inferior) betegnél már panaszmentes stádiumban (akut ischaemiás EKG eltérés sem volt már az EKG-n) a depolarizációt, míg a fenti csoportból az utolsóként vizsgált 42 betegnél (27 férfi, 45-86, átlag 64 év, 16 anterior, 26 inferior lokalizáció) a repolarizációt elemeztük testfelszíni potenciál térképezéssel (a coronarográfiát és esetleges revascularizációs beavatkozást megelőzően). Kontroll: 24 egészséges egyén (16 férfi, kor: 17-38 átlag 31 év). Az izopotenciál térképek megfelelő szakaszain belül az időben egymást követő maximumok és minimumok legnagyobb értékeinek hányadosát (Max/Min) értékeltük. Eredmények: Depolarizáció: normal 0,97 ± 0,30, anterior NQMI: 0,84 ± 0,31, inferior NQMI: 1,72 ± 0,59. Repolarizáció: normal: 1,45 ± 0,43, anterior NQMI: 0,54 ± 0,08, inferior NQMI: 3,50 ± 0,51. Az anterior és inferior lokalizációhoz tartozó értékek mind a depolarizáció, mind a repolarizáció alatt egymástól és a normál kontroltól szignifikánsan (p<0,05) különböztek. Következtetés: NQMI-ban igazolhatók quantitativ depolarizációs és repolarizációs eltérések. SZABAD ELŐADÁSOK I. S 20
AZ ÉTVÁGY ÉS A JÓLLAKOTTSÁG SZABÁ- LYOZÁSA Hubina Erika Állami Egészségügyi Központ Az utóbbi évtizedekben az energia-bevitel és annak szervezeten belüli felhasználásának szabályozása a tudományos érdeklődés középpontjába került. Ennek fő oka az, hogy az obesitas a legfőbb egészségkárosító tényezővé vált a gazdaságilag fejlett és közepesen fejlett országokban, és gyógyszeres kezelésében kézenfekvő az étvágy szabályozásában szerepet játszó neurohormonális tényezők terápiás felhasználása, farmakológiás befolyásolása. Míg a kettes típusú cukorbetegség gyógyítására több különböző támadáspontú gyógyszercsoport áll rendelkezésünkre (számtalan kombinációs lehetőséget biztosítva), addig az elhízás kezelésére jelenleg nincs igazán hatékony gyógyszerünk. Az eddigi próbálkozások kudarcát többek között a készítménnyel szembeni rezisztencia kialakulása, vagy a súlyos mellékhatások jelentkezése magyarázhatja. Az étvágy és a jóllakottság szabályozása igen összetett. A folyamatban számos perifériás és központi tényező vesz részt, amelyek bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Emellett a rendszer kóros körülmények között eltérő módon viselkedhet. Az étvágyszabályozás fő koordinátora a központi idegrendszer. Szabályozó funkcióját úgy tölti be, hogy a külvilágból és a belső miliőből érkező jelzéseket hangolja össze a szervezet energiaellátottságának függvényében. A külső környezetből érkező ingerek a táplálékkal kapcsolatos szenzoros élmények (íz, szag, látvány stb.). A belső környezetből származó jelzések egyrészt a táplálék elfogyasztása után jelentkező GI-szignálok (GI- és hasnyálmirigyhormonok), másrészt a szervezet energiaállapotáról tájékoztató adipositas- (leptin, inzulin) jelzések. Ezek az információk az ARC-ban integrálódnak egyéb hypothalamicus, supra-hypothalamicus (önjutalmazó rendszer, tanulás-emlékezés) jelekkel. A központi szabályozás fő elemei a neuropeptiderg, a monoaminoerg és az endocannabinoid rendszert. A neuropeptidergiás rendszer részét képezik az orexigen (NPY, AgRP, orexin-a, MHC) és anorexigen (POMC, CART, TRH, CRH, oxitocin) peptidek. A jóllakottsági jelzések tehát a GI-rendszerből csökkentik a NPY/AgRP neuronok aktivitását és fokozzák a POMC neuronok α- MSH elválasztását. Ezáltal csökken az étvágy. Ezzel ellentétesen az éhségjelzések (vércukorszintcsökkenés, ghrelinszintemelkedés) fokozzák az NPY aktivitását, a hypocretin/orexin és MHC elválasztását, valamint gátolják a POMC, TRH, és CRH szekrécióját. Így fokozódik az étvágy és csökken a metabolikus ráta. Egyre nő azoknak a fehérjéknek, receptoroknak, géntermékeknek a száma, amelyeknek jelentőséget tulajdonítanak az étvágyszabályozásban és ezek egyben potenciális lehetőséget jelentenek az elhízás kezelésében. A jövő útja az elhízás gyógyszeres kezelésében talán a kombinált vegyületek bevezetéséhez, az úgynevezett integrált neurohormonális kezeléshez vezet, ahol két vagy több komponens kedvező hatása összeadódik, kiküszöböli egymás mellékhatását, vagy akár megakadályozza a rezisztencia kialakulását. Az előadás foglalja össze az eddigi ismereteinket az étvágy fiziológiás szabályozásában szerepet játszó perifériás és központi tényezőkről, valamint a rendszer patológiás elváltozásairól elhízás esetén. SZABAD ELŐADÁSOK I. S 21
TESTKÉP, ÖNÉRTÉKELÉS ÉS A PAROTIS PATOLÓGIÁJA Vass László, Becske Miklós Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Patológia/Citopatológia Osztály, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Sialoadenosis olyan nyálmirigy betegség, mely általában kétoldali, a fültőmirigyet érinti. A szimmetrikus duzzanat hátterében a nyálmirigy serosus acinus sejtjeinek megnagyobbodása áll, ez akár mérhető kritériuma is a patológiai megítélésnek. Ismert, hogy kialakulhat senyvesztő betegségek, cirrhosis, alkoholizmus, alultápláltság, hormonális egyensúlyzavar mellett. Említik előfordulását metabolikus syndroma mellett is. Elhízást követően kialakult bulimia is okozhat nyálmirigy elváltozást, leggyakrabban a kemény szájpad kis nyálmirigyeiben. A klinikai és a morfológiai kép itt is sialoadenosis. Esetünkben kozmetikai késztetés szépség versenyen történő részvétel fogyási kényszeren keresztül vezetett a bulimiához, ez kétoldali torzító parotis és nem kemény szájpadon észlelhető - duzzanatot okozott. A viselkedésmód indítékául szolgáló lehetőség azonban éppen az arc deformálódása miatt nem vált elérhetővé. SZABAD ELŐADÁSOK I. S 22
AZ OBEZITÁS FÜL-ORR-GÉGÉSZETI VO- NATKOZÁSAI ÉS LEHETSÉGES TERÁPIÁS MEGOLDÁSAI Jósa Valéria, El-Khoffash Amina, Mónos Mónika, Szilvágyi Anikó, Becske Miklós Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Fül-orr-gége és fej-nyaksebészeti Osztály Az obezitás immár nemcsak az USA-ban népbetegség, hanem hazánkban is egyre rosszabb adatok látnak napvilágot. Felismerése nem okoz nehézséget, kezelése viszont annál nehezebb feladatként tornyosul a gyakorló orvos előtt. Az USA-ban évente több mint 100 milliárd dollárt fordítanak a betegség megelőzésére, kezelésére. Magyarországon a férfiak 62,9%-a, a nők 49%-a tekinthető túlsúlyosnak. Számos tanulmány igazolta az obezitás és meghatározott betegségek, mint pl. hipertónia, cukorbetegség, iszkémiás szívbetegség, hiperlipidémia vagy akár daganatos elváltozások (kolon tumor, emlő daganat) közötti összefüggést. Előadásunkban feltárjuk azokat az anatómiai eltéréseket, amelyek következtében az obez betegeknél sleep apnoe alakul ki. Az össznépességre vetítve az incidencia 2-4%, a 30 és 60 éves férfiak esetében ez 2-2,5-szeresére növekszik. Az obstruktív alvás apnoe külön jelentőségét az adja, hogy több kórkép prevalenciáját növeli, illetve kezelési kilátásait rontja (pulmonális hipertónia terápia rezisztens hipertónia hátterében, stroke és infarktus halálozási gyakorisága stb.). A kezelési lehetőségek közül kiemeljük a sebészeti megoldásokat, amelyeket napjainkban már, osztályunkon is, radiofrekvenciás készülékkel végezzük, amely csökkenti a posztoperatív morbiditást, és gyorsabb felépülést tesz lehetővé. Ez az új műtéti megoldás lehetővé teszi, hogy a szövetekbe vezetett tű segítségével magas hőfokot hozzunk létre, amelynek hatására a szövetek zsugorodnak, ugyanakkor a felszíni struktúrák (nyálkahártya, ízlelő bimbók) nem sérülnek. Több beavatkozásra is szükség lehet az ideális állapot eléréséhez. Ezzel a műtéti megoldással több, mint 50%-ban lehet csökkenteni a betegek panaszait, emellett a korábbi műtéti megoldásokhoz képest a posztoperatív morbiditás is kisebb. SZABAD ELŐADÁSOK II. S 23