Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 21.5.2019 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: S. P. olasz állampolgár által a meetup arcidosso5stelle nevében benyújtott 0829/2017. számú petíció a Monte Amiata-i geotermikusenergia-termelés ellen R. C. olasz állampolgár által a kultúra és sport olaszországi egyesületének Viterbo megyei bizottsága nevében benyújtott, 70 aláírást tartalmazó 0845/2017. számú petíció a megújuló energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv felülvizsgálatáról Lapo Rossi olasz állampolgár által a Monte Amiata környezetvédelmi bizottságok nevében benyújtott, hét aláírást tartalmazó 1185/2017. számú petíció a Monte Amiatán (Amiata-hegyen) működő geotermikus erőművek okozta káros kibocsátásokról Cinzia Mammolotti olasz állampolgár által a Comitato salvaguardia ambiente del M. Amiata (Monte Amiata környezetvédelmi bizottság) nevében benyújtott 1212/2017. számú petíció a Monte Amiata-i geotermikus erőművek felújítása ellen 1. A 0829/2017. számú petíció összefoglalása A petíció benyújtója ellenzi a dél-toszkán Monte Amiata hegyen zajló geotermikusenergiatermelést. Részletesen leírja a már meglévő, magas entalpiájú geotermikus erőművek jellemzőit, valamint ismerteti, mely közösségi jelentőségű természeti területek és védett fajok vannak veszélyben. Adatokkal szolgál továbbá a légkörbe került mérgező anyagokról, információkat nyújt a terület környezeti állapotáról és a negatív közegészségügyi hatásokról is, valamint részletes érvekkel támasztja alá, hogyan sért meg Olaszország számos uniós jogszabályi rendelkezést. Mindezek ellenére a geotermikus erőművekből származó szennyező kibocsátásokra az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv nem terjed ki, és nem CM\1185605.docx PE620.772v04-00 Egyesülve a sokféleségben
egyeztethetők össze az elővigyázatosság elvével sem (az EUMSZ 191. cikke), többek között amiatt, hogy nem lehet megmérni az összesített radioaktivitási szintet. A petíció benyújtója úgy véli, hogy az ilyen erőműveket nem lenne szabad megújulóenergia-forrásnak tekinteni, és emiatt a 2009/28/EK irányelv szerinti finanszírozásban sem részesülhetnének. A petíció benyújtója ezenkívül az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvet is idézi (melyet Olaszország még nem ültetett át). A geotermikus erőművek (többek között arzénkibocsátás révén) a víztartó rétegeket is szennyezik, és tönkreteszik azokat. Egy 2015-ös tudományos tanulmány bizonyítja a víztartó rétegek és a geotermikus készletek közötti kapcsolatot. Ebből az következik, hogy az erőművek nem felelnek meg a 2000/60/EK vízügyi keretirányelvnek sem. Végül, de nem utolsósorban a geotermikus erőművek a szeizmicitást is előmozdítják, ahogyan azt az ISIDE szolgálat által a fémércekben gazdag hegyekkel kapcsolatban az elmúlt 10 évben szolgáltatott statisztikai adatok, valamint az ISPRA munkacsoport 2014-es jelentése is alátámasztják. Mindezek figyelembevételével a petíció benyújtója kéri a jelenleg zajló geotermikus műveletek teljes körű felfüggesztését és az új erőművek létesítésének betiltását egészen addig, amíg olyan uniós jogszabály nem születik a geotermikus erőművekről, amely meghatározza a kibocsátásokat, a környezet és az egészség védelme érdekében szigorú korlátozásokat vezet be, valamint előírja a szeizmikus hatások felmérését. A petíció benyújtója ezenkívül felkéri a Bizottságot azon következetlenség feloldására, amely abból adódik, hogy a geotermikus erőműveket megújuló energiaforrásnak tekintve finanszírozzák, holott éppen hogy üvegházhatást okozó gázokat bocsátanak ki. A petíció benyújtója végezetül kötelezettségszegési eljárás indítását kéri Olaszország ellen a vízre, valamint a sugárzás elleni védelemre vonatkozó irányelvek megsértéséért. A 0845/2017. számú petíció összefoglalása A petíció benyújtója, aki az egyesület elnöke, részletesen beszámol arról, hogy a megújuló energia támogatásáról szóló európai jog jelenlegi állapotában nem veszi figyelembe a fenntarthatóság kritériumát, melyet ha alkalmaznának, a geotermikus energiát nem lehetne támogatni. A petíció számos témát felvet, és több uniós jogszabályra is hivatkozik, többek között a 79/409/EGK madárvédelmi irányelvre, a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelvre, valamint a tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelvre. A petíció benyújtója szerint a jogalkotás egyik legnyilvánvalóbb hiányossága a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelvvel kapcsolatos, amely a geotermikus erőműveket nem sorolja az engedélyköteles ipari tevékenységek közé. A petíció hat kérésből áll, melyek mindegyikét bőséges dokumentáció támasztja alá. 1. Abszolút korlátot kell meghatározni az új geotermikus fúrások mélységét illetően (amelyek nem hatolhatnak 200 méternél mélyebbre az altalajba). A petíció benyújtója számos olyan tipikus európai esetet ismertet, amikor az altalajban a sziklák hidraulikus repesztése következtében emberi tevékenységből fakadó földmozgások indultak be. 2. Végleges moratóriumot kell kivetni valamennyi geotermikus elválasztó üzemre, a már meglévőket pedig mihamarabb át kell alakítani. A hivatkozott adatok azt kívánják alátámasztani, hogy folyamatosan káros hatású, mérgező és szennyező anyagok kerülnek a felszínre (lásd az EDRA 2006-os tanulmányát arról, hogy a Monte Amiata geotermikus kiaknázásának következményeképpen arzén kerül a kutakba és a patakokba). 3. Elő kell írni, hogy a geotermikus fúrólyukak és a lakóhelyek között legalább 35 km távolságot kelljen tartani, még akkor is, ha szigetelt fúrólyukakról van szó. 4. Elő kell írni az erőművek kapacitásának legfeljebb 1 MW-ra történő korlátozását. 5. Korlátozni kell az áramlást és a nyomást, valamint a bemenő és kijövő PE620.772v04-00 2/8 CM\1185605.docx
geotermikus folyadék hőmérséklete közötti maximális különbséget. E három paraméter korlátozása csökkentené az emberi tevékenységből fakadó földrengések erősségét és az épületekben okozott kár mértékét. Célszerű lenne ezenkívül felállítani az emberi tevékenységből fakadó földmozgások európai adatbázisát is. 6. A megújuló energia területén különbséget kellene tenni a fenntartható energiaforrások, például a fotovoltaika és a szélenergia, valamint az egyéb olyan források között, mint például a geotermikus energia, amelyek nem fenntarthatóak és ezért a 2009/28/EK irányelv értelmében pénzügyi ösztönzőkre nem jogosultak (2016-ban az olasz geotermikus ipar állítólag 216 millió euró támogatást kapott). Mindezek fényében az aláírók alkotta bizottság egyrészt az üzemek környékén élő lakosok, másrészt az ösztönzők költségeit viselő adófizetők nevében arra kéri az uniós intézményeket, hogy a geotermikus energiával kapcsolatban vegyenek fel az eddigiektől radikálisan eltérő álláspontot, kezdve azzal, hogy a fúrási projekteket vetessék alá környezeti hatásvizsgálatnak. Az 1185/2017. számú petíció összefoglalása A petíció benyújtói arra kérik az energiapolitikáért és az éghajlatváltozást okozó kibocsátások csökkentéséért felelős bizottságokat, hogy határozzanak meg határértékeket az ENEL geotermikus erőművek hűtőtornyai különösen a Monte Amiatának a forró vizet turbinák segítségével a föld mélyén gőzzé alakító gyorshűtő berendezései által a légkörbe kibocsátott szén-dioxidra (CO2) vonatkozóan. Ezen erőművek kibocsátásai a jelek szerint kétszer olyan magasak, mint a hasonló, fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekéi. A petíció benyújtói különösen uniós szintű szabályozást szorgalmaznak a geotermikus energia kiaknázásának szintjére és az azt alkalmazó erőművekre vonatkozóan (Olaszországban 34 ilyen működik, Toszkána két kisebb területére összpontosulva). A petíció benyújtói hangsúlyozzák, hogy ezen energiaágazat további az olaszországi erőművek számát és az érintett földrajzi területeket illető terjeszkedése előtt uniós szabályozói beavatkozásra van szükség. Jelenleg (a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (MISE) adatai szerint) a jelek szerint kilenc geotermikusfolyadék-bányát használnak, és emellett több engedélyt adtak már ki, KHVeljárások indultak, és a geotermikus folyadékok bányászására számos kutatási engedélyt állítottak ki. Úgy ítélve meg, hogy ez nem összeegyeztethető az Európai Unió Alapjogi Chartájának (37. cikk), sem pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (191 193. cikk) a környezettel kapcsolatos cikkeivel, a petíció benyújtói többek között arra kérik az uniós intézményeket, hogy a megújuló energiaforrások jegyzékéről zárják ki az érintett erőműveket, állapítsanak meg határértékeket az általuk kibocsátott, az emberekre és a környezetre nézve veszélyes szennyező anyagokra vonatkozóan, azok összetételének meghatározása után, előre mérjék meg a kiválasztott helyszínek talajának természetes kibocsátását, és határozzanak meg a földrengésállósággal kapcsolatos szabályokat a geotermikus folyadékok fúrására, feltárására és visszafecskendezésére vonatkozóan. Az 1212/2017. számú petíció összefoglalása A petíció benyújtója szót emel a Monte Amiatán zajló geotermikusenergia-kinyerésnek a térségben már létező, geotermikus folyadékokat használó erőművek felújítása általi ösztönzése ellen, és azt kéri, hogy semmiképp ne hitelesítsék ezeket az erőműveket zöldként, mintha fenntartható energiaforrások lennének, hiszen még a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveknél is jobban hozzájárulnak az éghajlatváltozásért felelős kibocsátásokhoz. A petíció benyújtója ennélfogva azt kéri, hogy utasítsák el a fent említett erőművek felújítási kérelmét. CM\1185605.docx 3/8 PE620.772v04-00
2. Elfogadhatóság Az 0829/2017. és a 0845/2017. számú petíciók elfogadhatónak nyilvánítva: 2017. december 6. Az 1185/2017. számú petíció elfogadhatónak nyilvánítva: 2018. március 20. Az 1212/2017. számú petíció elfogadhatónak nyilvánítva: 2018. április 4. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 216. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: 2018. március 28. A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv1 értelmében a geotermikus energia a megújuló energiaforrások egyike. A megújuló energiával kapcsolatos projektek környezeti hatásaival szemben a környezetvédelmi jogszabályok, például a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (85/337/EGK) révén lépnek fel. Emellett a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv különös fenntarthatósági kritériumokat tartalmaz a bioüzemanyagok tekintetében annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nyersanyagok előállításából eredő, nem szándékolt közvetlen földhasználat, és hogy a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest maximalizálják a teljes életciklusra számított ÜHG-kibocsátás-megtakarítást. A 2020 utáni időszakra vonatkozó, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó 2016. évi javaslatban2 valamennyi bioenergia-felhasználás tekintetében ezeket a kritériumokat megerősítették és kiszélesítették. Meg kell jegyezni, hogy gyakran nehéz megkülönböztetni a geotermikus erőműből származó, ember által generált kibocsátást a helyszín természetes geotermikus tevékenysége miatt természetes úton bekövetkező kibocsátástól. A geotermikus energia teljes életciklus alatti szén-dioxid-kibocsátásának számszerűsítése érdekében nem csak a villamosenergia-termelést kell figyelembe venni. Olaszország a geotermikus égésből származó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátásról számol be. Ez összhangban van az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2006. évi iránymutatásaival, amelyek szerint ebben a szakaszban nem áll rendelkezésre módszertan a geotermikus erőmű használatához kapcsolódó emberi eredetű kibocsátások becslésére. Ha azonban ezek a kibocsátások mérhetők, akkor az éghajlati nyomonkövetési rendszerről szóló rendelet3 követelményeivel összhangban jelenteni kell őket. Meg kell jegyezni, hogy a geotermikus erőművekhez kapcsolódó kibocsátási szintek jelentősen alacsonyabbak, mint a szén- vagy földgáztüzelésű erőművek kibocsátásai. A geotermikus erőművek egy azonos méretű széntüzelésű erőmű által kibocsátott szén-dioxid mintegy 5%-át, a kén-dioxid 1%-át és a dinitrogén-oxid kevesebb mint 1%-át bocsátják ki, és 1 A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv, HL L 140., 2009.6.5. 2 COM(2016)0076 3 Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.16.). PE620.772v04-00 4/8 CM\1185605.docx
bizonyos típusú geotermikus erőművek kibocsátása közelít a nullához1. Egy terület geológiai jellemzőitől, valamint egy adott erőmű hatékonyságától és a föld alatti gázkibocsátás megelőzésére használt technológiától függően a tényleges kibocsátás magasabb lehet. Következésképpen a nulla kibocsátású erőművek kifejlesztése az EU kutatási programjai például a geotermikus energia ágazatának fejlesztésére vonatkozó európai stratégiai energiatechnológiai terv által támogatott egyik legfontosabb kutatási-fejlesztési cél. Ebben az összefüggésben a Bizottság tanulmányt készít a geotermikus erőművekből származó kibocsátásokról, amely további bizonyítékokat szolgáltat a további uniós fellépés szükségességére. A víz-keretirányelv2 előírja a tagállamok számára, hogy elkerüljék a víztestek állapotának romlását és elérjék jó állapotukat. Emellett a felszín alatti vizekről szóló irányelv3 előírja a tagállamok számára, hogy a felszín alatti víztestek védelme érdekében a különböző szennyező anyagokra, köztük az arzénra, állapítsanak meg határértékeket. A tagállamoknak további tendencia-értékeléseket kell végezniük annak ellenőrzésére, hogy a szennyezett területekről származó csóvák kiterjedése nem növekszik-e és azok a kémiai állapotot nem rontják-e. A víz-keretirányelv hivatkozik továbbá a veszélyeztetett felszín alatti víztestek további jellemzőinek további jellemzésére. Ennek a jellemzésnek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az emberi tevékenység hatásaival kapcsolatos releváns információkat kell tartalmaznia, amelyeket hat évente frissíteni kell. Meg kell jegyezni, hogy a tagállamok teljes mértékben felelősek az uniós jogszabályok végrehajtásáért, és ezért az olasz hatóságok hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a víz-keretirányelvben és a felszín alatti vizekről szóló irányelvben meghatározott kötelezettségeknek való megfeleléshez mely intézkedések szükségesek, valamint azok végrehajtása is az ő feladatuk. A Bizottság általános értékelést készít az olasz hatóságok által a víz-keretirányelv szerint frissített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel kapcsolatosan bejelentett információkról, beleértve az Északi-Appenninekre vonatkozóakat is. A Bizottság 2018 végéig a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek rendszerszintű kérdéseire összpontosítva jelentést tesz közzé a víz-keretirányelv átfogó végrehajtásáról. A Bizottság ezután jobb helyzetben lesz annak meghatározásához, hogy az olasz hatóságok által tervezett intézkedések összességében megfelelőek-e az uniós irányelvek szerinti környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez, és hogy döntsön a megfelelés biztosításának legmegfelelőbb módjairól. A geotermikusenergia-termeléssel sugárvédelmi szempontból is foglalkozik. A 2013/59/Euratom tanácsi irányelv 4 (az alapvető biztonsági előírásokról szóló legutóbbi irányelv) következetesen foglalkozik többek között az olyan természetes sugárforrások jelenlétét igénylő emberi tevékenységekkel, amelyek a munkavállalók vagy a lakosság sugárterhelésének jelentős megnövekedését okozzák, és VI. mellékletében a 1 Intelligens energia Európa, GEOELEC projekt https://ec.europa.eu/energy/intelligent/projects/en/projects/geoelec 2 HL L 327., 2000.12.22. 3 A felszín alatti vizekről szóló 2006/118/EK irányelv (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.) 4 Az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelv (HL L 13., 2014.1.17., 1 73. o.) CM\1185605.docx 5/8 PE620.772v04-00
geotermikusenergia-termelést kifejezetten a szabályozói ellenőrzésnek alávetendő ipari ágazatok egyikeként sorolja fel. Az irányelv átfogó jogi keretet biztosít e tevékenységek szabályozási ellenőrzéséhez, valamint az e sugárforrásoknak kitett munkavállalók és lakosság védelméhez. Az olaszországi Monte Amiata geotermikusenergia-termelése ezen irányelv hatálya alá tartozik. Olaszországnak a többi uniós tagállamokhoz hasonlóan nemzeti jogszabályaiba át kell ültetnie az irányelv követelményeit. Ennek határideje 2018. február 6-án lejárt. Az olasz hatóságok még nem értesítették a Bizottságot átültetési intézkedéseikről. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv átültetésének folyamatát, és megteszi a megfelelő lépéseket, ideértve a kötelezettségszegési eljárás megindításának lehetőségét is, amennyiben az irányelv követelményeinek átültetése vagy az azoknak való megfelelés nem történik meg. Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv az I. mellékletében felsorolt tevékenységekre vonatkozik, beleértve az olyan iparágakat is, mint a fűtőanyagok elégetése, a finomítás, a kokszelőállítás, a gázosítási és cseppfolyósítási tevékenységek. A geotermikusenergia-termelés azonban nem szerepel az 1. mellékletben. A 2010/75/EU irányelv fő célja, hogy megakadályozza a szennyező anyagok levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátását. A 9. cikk (1) bekezdése előírja továbbá, hogy egy IED-létesítmény engedélye nem tartalmazhat kibocsátási határértéket az üvegházhatást okozó gázok közvetlen kibocsátásaira, kivéve, ha erre a jelentős helyi szennyezés előfordulásának megakadályozása miatt van szükség. Következtetés A geotermikusenergia-termeléssel összefüggésbe hozható környezeti hatásaival szemben uniós környezetvédelmi jogszabályok, többek között a környezeti hatásvizsgálatról szóló uniós irányelv révén lépnek fel. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri az ilyen uniós jogszabályok olasz hatóságok általi végrehajtását, és szükség esetén megteszi a megfelelő intézkedéseket. A Bizottság úgy véli, hogy ebben a szakaszban nem helyénvaló a megújuló energiaforrásokról szóló felülvizsgált uniós irányelv értelmében szabályozni a geotermikus erőművekből származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. 4. A Bizottságtól kapott válasz: 2019. május 21. 0829/2017., 0845/2017., 1185/2017. és 1212/2017. számú petíciók A Bizottság megjegyzi, hogy a benyújtott kiegészítő dokumentumok nem tartalmaznak alapvetően új elemeket a petíció benyújtóinak azon állítását illetően, miszerint Olaszország megsérti az EU környezetvédelmi és Euratom-jogszabályait. Ami a petíció benyújtóinak azon kérését illeti, hogy vizsgálják felül a megújuló energiáról szóló irányelvet 1, hogy az a bioüzemanyagokra vonatkozó kritériumokhoz hasonlóan a geotermikus energiára vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 140., 2009.6.5., 16 62. o.) PE620.772v04-00 6/8 CM\1185605.docx
kritériumokat is magában foglalja, a Bizottság a következőket jegyzi meg: Az Európai Parlament és a Tanács a közelmúltban fogadta el a megújuló energiáról szóló irányelvet 1 (a továbbiakban: a megújuló energiáról szóló új irányelv), amely nem változtatta meg jelentősen a geotermikus energia mint megújuló energiaforrás jogi státuszát. A megújuló energiaforrásokról szóló átdolgozott irányelvet 2018. december 21-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2018. december 24-én lépett hatályba. A megújuló energiaforrásokról szóló átdolgozott irányelv a geotermikus energiát a megújuló energiaforrások közé sorolja (lásd a 2. cikk (1) és (3) pontját), figyelmen kívül hagyva az üvegházhatásúgáz-kibocsátás vagy bármilyen más környezeti hatás alapján más megfontolásokat. A geotermikus energiával kapcsolatos projektek kidolgozásának környezeti hatásai az uniós jognak való megfelelésük tekintetében, többek között a környezeti hatásvizsgálatról szóló uniós jogszabályok keretében továbbra is a tagállamok egyedi elbírálása alá tartozik. A megújuló energiaforrásokról szóló átdolgozott irányelv azonban egy új, (46) preambulumbekezdést tartalmaz, amely így szól: A geotermikus energia olyan fontos helyi megújuló energiaforrás, amelyet általában jelentősen alacsonyabb kibocsátás jellemez, mint a fosszilis üzemanyagokat, továbbá bizonyos geotermikus erőművek közel nulla kibocsátással működnek. A geotermikus energiatermelés azonban az adott terület geológiai jellemzőitől függően üvegházhatású gázok, valamint földfelszín alatti folyadékokból és más földfelszín alatti geológiai formációkból származó, az egészségre és a környezetre veszélyes egyéb anyagokat szabadíthat fel. A Bizottságnak ennélfogva csak a mérsékelt környezeti hatású geotermikus energiatermelés elterjesztését célszerű megkönnyítenie, amely a nem megújuló forrásokkal összehasonlítva az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését eredményezi. A fent említett preambulumbekezdés fényében a Bizottság jelenleg tanulmányt készít a geotermikus erőművek és az alkalmazások kibocsátásairól, amelynek célja, hogy világos és átfogó képet alakítson ki a geotermikus energia alkalmazásainak a teljes életciklusuk során jelentkező kibocsátásokról mind a villamosenergia-termelésre, mind a fűtésre és a hűtésre vonatkozóan. A fent említett tanulmánytól, valamint attól függetlenül, hogy nem szabad kétségbe vonni a tanulmány eredményeit, a Bizottság tudomásul veszi a szóban forgó petíciókban megfogalmazott, jelenleg is fennálló panaszokat. A Bizottság azt is tudomásul veszi, hogy a jelek szerint ezek a petíciók elsősorban Olaszország bizonyos régióihoz kapcsolódnak, és több tanulmányra, nyilatkozatra és információra hivatkoznak, amelyek szélesebb körű ellenőrzést és megbízható értékelést tesznek szükségessé. A (46) preambulumbekezdés fényében a Bizottság arra törekszik, hogy alaposabban megismerje a petíciók alapjául szolgáló helyi körülményeket, valamint hogy a geotermikus energia elterjesztésére vonatkozó uniós jogszabályok tekintetében megbizonyosodjon a petíciók helyi, nemzeti vagy uniós jelentőségéről. A fokozottabb megértés érdekében a Bizottságnak többek között az illetékes nemzeti hatóságoktól is információt kell gyűjtenie a petíciók megalapozottságáról. 1 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.). CM\1185605.docx 7/8 PE620.772v04-00
Következtetés A Bizottság tanulmányt készít a geotermikus erőművek és az alkalmazások kibocsátásairól, és ennek eredményeit figyelembe fogja venni a biztosítékok szükségességével kapcsolatos megfontolásaiban annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság csak olyan geotermikus energia elterjesztését segítse elő, amely alacsony környezeti hatással jár, és amelynek révén a nem megújuló energiaforrásokhoz képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátás terén jelentős megtakarítást lehet elérni. Ugyanezen preambulumbekezdésre vonatkozóan a Bizottság tájékoztatást kíván kérni az olasz hatóságoktól a petíciókban felvetett javaslatok, valamint a geotermikus energia helyi, nemzeti és uniós szinten történő elterjesztésével kapcsolatos aggályok megalapozottságáról. PE620.772v04-00 8/8 CM\1185605.docx