PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM PAJKOS ÓVODA 1119 BUDAPEST, PAJKOS U. 35. Az intézmény OM azonosítója: 034459 Intézményvezető: Csályiné Schön Mária Ph Legitimációs eljárás Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 7/2010. (03. 18.) Török Éva Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: Szülői szervezet nevében véleményezte 2010. 03. 17... Müller Henriett A fenntartó képviseletében Ph A dokumentum jellege: nyilvános; Iktatószáma: 89/142/2010. Megtalálható: Hon lap: www.pajkosovi.ujbuda.hu, vezetői iroda Érvényes: 2010. 09. 01. A kihirdetés napjától visszavonásig Verziószám: 3/2010. Készült: 1 eredeti példány módosított változat
P icikhez A lkalmazkodó J átékos K épességfejlesztő vodai S ajátos program Készítette: Budapesten, 1998-ban, Módosította: Bp.-en, 2001-ben, 1119 Pajkos u. 35. 2004-ben, 2010-ben Napközi-otthonos Óvoda 1119 Pajkos u. 35. nevelőtestülete Pajkos Óvoda nevelőtestülete 3
Tartalomjegyzék 1. Bevezető 5. 1.1. A Pajkos Óvoda bemutatkozik 5. 2. Gyermekképünk, óvodaképünk 8. 2.1. Gyermekképünk 8. 2.2. Óvodaképünk 9. 3. Óvodai nevelésünk feladatai 14. 3.1. Egészséges életmód alakítása 15. 3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció 18. 3.3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása 21. 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 23. 4.1. Személyi feltételekről 23. 4.2. Tárgyi feltételekről 25. 4.3. A nevelőmunkát segítő kötelező eszközökről és felszerelésekről 27. 4.4. Az óvodai élet megszervezése 27. 4.5. Óvodánk kapcsolatai 30. 4.5.1. Az óvoda kapcsolata fenntartójával, intézményekkel, e.ü.-i szervekkel 30. 4.5.2. Az óvoda bölcsőde kapcsolata 30. 4.5.3. Szülőkkel való együttműködés, kapcsolattartás 31. 4.5.4. Az óvoda iskola kapcsolata 32. 4.5.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata 33. 4.5.6. Irányelvek a kapcsolattartásban 33. 5. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai 33. 5.1. Játék 33. 5.2. Munka jellegű tevékenységek 39. 5.3. A tevékenységekben magvalósuló tanulás 43. 5.4. Művészeti tevékenységek: 46. 5.4.1. Ének-zene, énekes játék 46. 5.4.2. Vers, mese 48. 5.4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka 49. 5.4.4. Mozgás 51. 5.5. Külső világ tevékeny megismerése 54. 5.5.1. Környezet megismerése 54. 5.5.2. Matematika 56. 6. Óvodánk hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 59. 7. Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások az inkluzív nevelés tükrében 59. 7.1. Az inkluzív nevelésünk értelmezése, célja 59. 7.2. Gyermekvédelmi feladatok 60. 7.3. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 66. 7.4. Fejlesztési terv a hátrányos helyzetű-, és veszélyeztetett gyermekek részére 67. 7.5. Speciális szolgáltatások 68. 8. Záró rendelkezések 69. 9. Legitimációs záradék 70. 10. Irodalom jegyzék 71. 11. Mellékletek: (1. sz.) Etikai kódex 72. (2. sz.) Jegyzőkönyvek, nyilatkozatok 79. 12. Függelék: (1.sz.) A nevelési program megvalósítását segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 88. (2.sz.) Az amortizálódott eszközök-, és felszerelések jegyzéke 91. 4
1. BEVEZETŐ 1. 1. Pajkos Óvoda bemutatkozik Kedves olvasó! Leendő szülőtárs, illetve kolléga! (Az óvoda nevelőtestülete e bemutatkozással szeretné megkönnyíteni az óvodaválasztást.) Programunk előzményeiről Nevelési programunk megszületése előtt óvodánk adottságait, a szülői igényeket és a nevelőtestület szakmai felkészültségét vizsgáltuk. Szülő-pedagógus közös fórumai, kérdőívek, beszélgetések segítettek minket az igényfelmérésben. Ennek és a nevelőtestület három éves szakmai munkájának köszönhetően jött létre önálló programként a Pajkos nevelési program. Programunkról Intézményünk nevelési programjában: a Pajkos Programban a gyermeki egyéni sajátosságokat tükröző attitűdök erősítése mellett, a gyermekek alapvető tevékenysége a játék, a játékos tevékenységeken alapuló képességfejlesztés kap hangsúlyt. Valljuk, hogy a játék elősegíti a gondolkodást, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására, erkölcsi értékek átörökítésére, az életkori és egyéni sajátosságokban megnyilvánuló attitűdök erősítésére. A Pajkos Programban fontos feladatunk, hogy gyermekeink problémamentesen, szociális és értelmi fejlettségüket tekintve iskolai tanulásra alkalmassá válva hagyják el az óvodát. Ezt azért érezzük így, mert tudjuk, hogy a kisiskolások egyre nagyobb százaléka küszködik tanulási zavarokkal. Szeretnénk ezeket megelőzni és óvodánkban, az intézményes nevelés keretein belül biztosítani az optimális fejlődésüket, (a 8. életévükben lévő gyermekek számára is). Úgy gondoljuk, hogy az erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, képességekké fejlesztjük közvetlen érzékeléssel, a családdal együttműködve, a játékos tevékenységek biztosításával. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, játékként élje meg. Ezért nagy gondot fordítunk a gyermekek megismerésére, megfigyelésére. Így képet kapunk a gyermek ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségéről, életkori sajátosságairól, ami alapja az egyéni fejlesztésnek. Budapesten az 1119 Pajkos utca 35. sz. Pajkos Óvodában, amely 1975-ben épült, 5 csoportos, 121 férőhelyes, kertvárosi (395 m²). Telefonszámunk: 208-46-26, tel. és fax számunk: 382-61-99 5
Udvarunk (2000 m²) játékokkal jól felszerelve várja a gyermekeket és biztosítja szükséges biztonságos teret és eszközöket: (fa mászókák, fedett homokozók, focipálya, zuhanyozók, babaház, ). Kik valósítják meg? 11 fő óvodapedagógus munkáját összhangban 8 fő szakképzett technikai dolgozó segíti. Helyi munkaközösség működik óvodánkban, ahol a belső továbbképzés, bemutatók szervezése folyik, és folyamatos az önképzés is. Az óvodapedagógusok főiskolai oklevéllel rendelkeznek. Közülük többen elvégezték a fejlesztő pedagógus tanfolyamot, így lehetőségük nyílik a differenciált egyéni képességfejlesztésre: a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, és a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. A gyermekek, egészségmegőrzésében segít az óvoda orvosa, védőnője és gyógy-testnevelője. Beszédhibás óvodásaink logopédiai fejlesztésben részesülnek. A gyengébb képességű gyermekek képességfejlesztésen vesznek részt. A kerületi Újbudai Nevelési Tanácsadó pszichológusai és az Újbudai Pedagógiai Szolgáltató Intézet munkatársai tanácsokkal segítik pedagógiai munkánkat. Az Újbudai Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei gyermekvédelmi munkánkat segítik. Mivel valósítjuk meg? Intézményünk bútorai, berendezési tárgyai természetes anyagokból készültek, esztétikusak, a gyermek méreteihez igazodnak. Külön figyelmet fordítunk a már 8. életévükben lévő gyermekek megváltozott testi adottságaira. A csoportszobák játékai a gyermekek képességeit fejlesztik, az eszközök: sokoldalú játéktevékenységre ösztönzik őket. A csoportszobákon kívül több speciális helyiségben fejlesztjük a gyermekeket. A tornaszoba, amely a cselekvéses, mozgásos képességek fejlesztésének főbb helyszíne, a logopédiai szoba, ahol a logopédus látja el feladatát, és a kiskonyha, ahol a gyermekek különböző zöldég-, gyümölcssalátát-, és egyszerűbb süteményeket készíthetnek. Könyvtárunk: a pedagógusok fejlesztésén túl, a szülőket is kívánja segíteni, a gyermeknevelést megkönnyítő könyvek ajánlásával. Gazdag játéklehetőség megteremtésével, változatos mozgásra motiválással, a gyermekekhez közelálló munkatevékenységek gyakorlásával, kötött és kötetlen tevékenységek keretében fejlesztjük a gyermekeket, amihez sok eszköz áll rendelkezésünkre. Óvodánkban többféle, jól felszerelt szertár teszi hatékonyabbá pedagógiai munkánkat: (matematika, környezet, zenei, fejlesztő játékok, torna, anyanyelvi eszközök szertára). Hagyományainkról, ünnepeinkről, programjainkról Hogy melyek ezek, nevelési programunkban részletesen megtalálhatóak. A lényegük nem abban áll, hogy mit ünnepelünk, mire emlékezünk, milyen 6
hagyományt őrzünk, hanem abban, hogyan tesszük emlékezetessé, milyen tartalommal töltjük meg a gyermekek számára. Hiszünk a személyesen átélt élmény varázslatos, személyiségfejlesztő hatásában, ezért a gyermekek óvodai életét is ennek megfelelően szervezzük. Speciális szolgáltatásainkról Ingyenes szolgáltatás: Egészségügyi ellátás: óvodaorvos, védőnő biztosítja a gyermekek számára. Logopédiai ellátás, gyógy-testnevelés, képességfejlesztés. (Logopédus-, ortopédorvos előzetes felmérése alapján, 5 éves kortól.) A fejlődés jellemzői óvodáskor végére illetve az iskolába lépés feltételei 1. A családi nevelés és óvodai nevelésünk együttes hatására a gyermek az óvodáskor végére, fejlettsége alapján alkalmassá válik az iskolai életre. 2. Az iskolaérettség feltételeit (testi, lelki, értelmi, érzelmi, szociális) a játéktevékenységen keresztül, a játék tartalmának gazdagításával, a játék magasabb szintre juttatásával valósítjuk meg, így a gyermek ennek megfelelően képessé válik majd, a sikeres, iskolai munkához. 2.1. Testi fejlettség terén: korosztályának megfelelő alkattal és erőnléttel rendelkezik, mozgását képes koordinálni. Viselkedését, testi szükségleteit képes szabályozni. 2.2. Lelki, értelmi és érzelmi fejlettség terén: nyitott, érdeklődő, fogékony az újra, ezért képességei folyamatosan fejlődnek. Emlékezete megbízhatóbbá válik, figyelme fokozatosan növekszik, gondolkodása absztrahálódik. Kommunikációs készsége életkorának megfelelő; beszéde érthető, választékos, folyamatos, tempója, hangsúlya jó, beszédfegyelme megfelelő. Érzelmeit, gondolatait képes elmondani, és jelekkel is kísérni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról; a természeti és társadalmi környezetéről: családjának adatairól, ismeri az évszakok, napszakok váltakozását és ennek megfelelően képes az öltözködésre. Ismeri szűkebb lakóhelyét, az ott élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét, és megbecsüli az ezzel kapcsolatos munkatevékenységeket. Alapvető mennyiségi ismeretei vannak. 2.3. Szociális és erkölcsi fejlettség terén: kialakulnak társas kapcsolatai, szabálytudata erősödik, háttérbe szorítva saját érdekeit. El tudja fogadni az újat, együttműködésre képes. Feladattudatának fokozódása következtében alkalmassá válik a feladatok egyre eredményesebb megoldására. 3. Az ötödik életévét betöltött gyermek óvodába kerülésénél is, az óvodáskor végére jellemző fejlődési szint elérése a célunk: a gyermek harmonikus személyiséggé fejlődésének elősegítése, az attitűdök erősítésével. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 7
Kedves Olvasó! Szeretnénk mindezt a maga valóságában, a gyakorlatban is bemutatni, mert nem elég a Pajkos Programról hallani, hanem velünk együtt kell tevékenykedni pajkoskodni a gyermekek fejlesztése-, és örömteli gyermekkora érdekében. Ezért mottónk: Hallom és elfelejtem, Látom és emlékezem, Eljátszom és megértem 2. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 2.1. Gyermekképünk A Pajkos Nevelési Programunk gyermekközpontú, befogadó, minden gyermeket egyedinek tekint, ezért a gyermeki személyiség kibontakoztatása mellett, figyelembe veszi alapvető testi, lelki szükségleteit, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, és elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Tudjuk, hogy a gyermek, fejlődő személyiség, ezért a hatékonyabb fejlesztés érdekében, figyelembe vesszük genetikai adottságait, az érés sajátos törvényszerűségeit, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatásokat. Olyan gyermekeket kívánunk nevelni, hogy felnőve sikeresek, boldogok legyenek és felnőttként is érték, legyen számukra: az önmegvalósítás öröme, az ősök és a másik ember tisztelete, a kulturált magatartás szokásainak betartása, a természet szeretete, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés elősegítése, a szép magyar beszéd művelése, önkifejezés elsajátítása, az önművelés folyamatossága, a szabad véleménynyilvánítás, az érzelmi intelligencia jellemző személyiségvonása, a lélek további nemesítése, az egészséges életmód kialakítása, az emberi-, gyermeki jogok tiszteletben tartása, a játék öröme egyedül és a családdal együtt egyaránt. 8
A Pajkos Programban az óvodás gyermekek pajkosságára, vagyis játékosságára építünk, és a játékos tevékenységre épülő nevelést tesszük hangsúlyossá, e köré szervezzük pedagógiai feladatainkat és ennek megfelelő módszereket alkalmazunk. Nevelésünk eredményeképp az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő módon empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá formálódik. Nevelőmunkákban kerüljük a sztereotipizálást, a klisé képek kialakítását. Értelmezésünkben, óvodáskorban a nemi identitás megalapozása az életkori sajátosságokból adódóan néhány általános jellemző közvetítésére épül, mely alapján a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése mellett például: a fiúk előzékenységére a nőkkel szemben, nehéz fizikai munka átvételére, ugyanakkor a hagyományosan női szerepeknek tartott gondoskodás, természetességére neveljük gyermekeinket. Hisszük, hogy az óvodáskor olyan szenzitív időszak a gyermek életében, amikor előítéletek nélkül képes a különbözőségek elfogadására. Az általunk biztosított, élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek, maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé és segítőkésszé válik. 2.2. Óvodaképünk Nevelési gyakorlatunkat a gyermeki fejlődésbe vetett bizalom, pedagógiai optimizmus megvalósítása, különbözőségek elfogadása, a diszkrimináció tilalmának érvényesítése jellemzi. Hiszünk a gyermekek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk. A Pajkos Nevelési Programunk célja: A 3 7-, ill. 8 éves korú gyermeki személyiség kibontakoztatásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése-, sokoldalú fejlesztése a játékos tevékenységek tudatos befolyásolásával, a szabad játék elsődlegességének biztosításával, a családdal együttműködve. Feladatunk: Az óvoda funkciójának (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) megvalósítása. A gyermeki attitűdök, képességek, készségek olyan mérvű fejlesztése a szabad játékos tevékenységek által, amely alapja lehet az iskolai tanulásnak, és amely segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedést. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitüd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, a szülők, a gyermekek számára egyaránt. A multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. 9
A tradicionális nemi szerepek határainak tágítása, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése, a sztereotípiák merevségeinek oldása (a fiú is sírhat, a lány is lehet határozott). A tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége). A nemek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. A tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató beszélő környezet feltételeinek biztosítása. A gyermekeknek bizalommal és törődéssel teli légkör megteremtése. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. A beszédképesség fejlesztését szolgálva feladatunknak tekintjük, a játékban és egyéb tevékenységekben, hogy a gyermekek a felnőttek segítő, támogató magatartását megtapasztalják. A Pajkos Program alapelvei A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum, és szociális lény egyszerre. Az óvodapedagógus tanulást támogató környezetet teremt, lehetőséget kínál, a különböző játékos tevékenységekre, biztosítja az óvodai élet flexibilis, nyitott, bizalmas, figyelmes, empatikus, biztonságot nyújtó és esztétikus légkörét, miközben formálja a közösséget. A gyermekek természetes egységükben ismerkednek a világ dolgaival. A célnak megfelelően rugalmas időkeretben, a játékos tevékenységeket, kötött és kötetlen formában (szabad játék) egyaránt alkalmazza. A gyermek önállóságának, meglévő képességeinek, kreativitásának fejlesztése, belső késztetésére alapozva, a játéktevékenységeken keresztül közvetlen tapasztalás útján valósul meg. A gyermek, játék- és mozgásigényének kielégítése mellett fontos, az anyanyelvinevelés, a metakommunikáció, közösségi érzés fejlesztése, (testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi nevelése). Differenciált egyéni képességfejlesztés a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban. Az óvodapedagógus, a gyermekek fejlesztését: tevékenységekben megvalósuló tanulás alapján tervezi. A nevelésünk teljes folyamatát áthatja az anyanyelvi nevelés, nevelőmunkánkban kiemelt jelentősége van, mert a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek is a tartalmát képezi. 10
A beszédfejlesztés természetes színtereként tartjuk számon a játékot, ahol a felvállalt szerepekben, élethelyzetekben kerülnek egymással kontaktusba a gyermekek. A legfőbb erő, amelyre a program épít, a gyermekek játékos kedve. Ezzel minden egészséges gyermek rendelkezik, így ezt a pozitív hajlandóságot a program a játékban, a mozgásban, a munkában, a tanulásban egyaránt felhasználja. A Közoktatási- és Gyermekvédelmi Törvény alapján a gyermeki jogok és a szabad véleménynyilvánítás figyelembe vétele. Az alapelvek megvalósítása érdekében a Pajkos Óvoda nevelőtestülete, szeretetet és biztonságot sugárzó óvodában, kellemes, humorral, vidámsággal teli légkörű nevelőközösségben tudja elképzelni a gyermekek fejlesztését, ott, ahol: az esztétikus, tiszta, környezetben, fejlesztő játékok veszik körül a gyermekeket, biztosítva az ezernyi játéklehetőséget a szabad játékhoz, az óvodapedagógusok a munkájukat hivatásnak érzik, és legfőbb célnak tekintik a gyermekek egymás tiszteletére-, szeretetére nevelését, az esélyegyenlőség megteremtését, a közösségi érzés kialakítását, a gyermekek pozitív tulajdonságainak felfedezését, megerősítését, az óvodapedagógus a gyermeket tiszteli, olyannak fogadja el amilyen, figyelembe veszi egyéni képességeit, (ehhez igazodó műveltség tartalmakat közvetít), ennek megfelelően fejleszti egész személyiségét, és a játékos tevékenységeken keresztül juttatja el az ismeretekig, készségekig, az óvodapedagógus figyelembe veszi az indirekt irányítás felelősségét, és fontosnak tartja a szabad játék túlsúlyát, az óvodapedagógusnak fontos a gyermek önálló véleményalkotása, döntési képessége a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, a természet szeretetére, környezetvédelemre nevelés éppoly fontos, mint az erkölcsi értékek átörökítése, az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodik, az óvodapedagógus és a Pajkos óvoda minden dolgozója példakép a gyermek számára, a szép magyar beszéd, az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus mozgás, esztétikus megjelenés, viselkedéskultúra, erkölcsi érzelmek megnyilvánulása terén, az óvodapedagógus és a dajka munkatársi viszonya helyett, partneri viszonyról lehet beszélni, az óvodapedagógusok fejlesztését szakmai könyvtár segíti, hatékony munkájukat pedig, jól felszerelt szertárak, a nevelőtestület egységes pedagógiai hitvallással rendelkezik, fontosnak tartja az önképzést, továbbképzést, a szülőkkel való együttnevelést, a kölcsönös segítő támogatást, egymás megbecsülését, 11
nyitott az óvoda és ez által a szülők a gyermekeikkel az élményeket együtt élik át, (ünnepek, kirándulások, rendezvények ), a szülők igénylik a személyes kapcsolattartást a pedagógusokkal, és a tájékoztatást gyermekeik fejlődéséről, fejlesztési lehetőségéről, a szülők biztosítva érzik gyermekeik fejlesztését, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek biztosítva van kisebbségi önazonosságuk megőrzése, átörökítése, melyből hátránya nem származhat, a multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat megvalósítása, A nemzeti, etnikai kissebséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése, nyelvi nevelése, A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítva van az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme, Megértő, nyitott viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt, arra törekszünk, hogy megbecsülésünket, elismerésünket irányukba kifejezzük, elismerjük. A gyermek egyediségéhez igazodó, számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezet biztosítása. Az inkluzív nevelés indirekt közvetítése. Az iskolára való előkészítés a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. A 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében (a szándékos tanulás iránti pozitív attitüd megalapozása) az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A környezettudatos magatartás megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. az óvodavezetés szem előtt tartja a gyermek-, szülő-, pedagógus, az óvoda másdolgozóinak igényeit, és a különböző társintézményekkel, fenntartóval, ÚPI-val, Újbudai Nevelési Tanácsadóval, Logopédiai Intézettel, Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás fontosságát, az óvodavezető ismeri saját óvodájának objektív (az óvoda földrajzi környezetét, amelyben működik, kapcsolatrendszerét, amelyek közvetlenül befolyásolják munkáját) és szubjektív feltételeit (személyi ellátottságát, a pedagógusok szakmai felkészültségét), ahol az óvoda hatékony működése érdekében a nevelőmunkát célirányultan és összehangolva, tudatosan szervezi, tervezi. 12
Pajkos Nevelési Program nevelésfilozófiája Ben Herbster: A világon a legnagyobb különbség aközött van, Hogy, mik vagyunk, és mik lehetnénk. Úgy gondoljuk, hogy ennek a különbségnek a fokozatos megszüntetése jelenti számunkra a nevelést. A gyermek határtalan képességeinek kiteljesítése, hátrányainak figyelembe vétele, a család és a pedagógusok együttes nevelésével lehetséges. Ezért az érzelmi, erkölcsi nevelés és beszédkultúra fejlesztése mellett, a gyermekeknek, a világból szerzett tapasztalatait ismeretekké, készségekké, képességekké fejlesztjük a játékos tevékenységek biztosításával, közvetlen érzékelés útján. Alapelvünk, hogy mindezt a gyermek, nyugodt, biztonságos, szeretetteljes környezetben, játékként és örömteli tevékenységként élje meg. Pajkos a gyermek, amióta világ a világ. Ezt a belső késztetést használjuk ki a fejlesztésük érdekében úgy, hogy olyan irányba tereljük a pajkos gyermeket, hogy találkozzon érdeklődési körével, egyéniségével, fejlettségi szintjével. Valljuk, hogy aki többet játszik gyermekkorában sokoldalúbb lesz felnőtt korára, mivel a játék elősegíti a kreatív gondolkodást, megtanítja a gyermekeket cselekedni, bizonyos szabályok betartásával célt kitűzni és megvalósítani. A játékban konkrét tartalmat kapnak az erkölcsi követelmények, mód nyílik a közösségi élet szabályainak megismerésére, elsajátítására. Ezt a játékos fejlesztést kiemelten alkalmazzuk, a már 8. életévben lévő gyermekeknél. A játékban alakulnak ki a gyermek azon képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődése magasabb szintre jusson. A nevelés folyamatában a játékot olyan lehetőségnek tekintjük, melynek tudatos fejlesztése, a játék tartamának gazdagítása céljaiknak megfelelően formálja a gyermekek személyiségét. (Testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.) Gyermeknevelést hatékonnyá teszi, ha a családi nevelés és az intézményes nevelés kiegészítik, illetve megerősítik egymást, ezért erre törekszünk. Az intézményes nevelés a családi nevelést kiegészíti, mert a gyermek fejlődése során, pl.: az óvodáskor éveiben közös tevékenységek közben alakulnak ki azok a kapcsolatok, amelyek a személyiséget formálják, (a gyermeknek az alapvető erkölcsi normák kipróbálására és gyakorlására a gyermekközösségben van több lehetősége). A gyengébb képességű-, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése fontos számunkra, ezért alapvető célunk a gyermekek esetleges hátrányainak, illetve erősségeinek feltárása. Továbbá figyelembe vesszük a gyermek egyéni adottságait, szükségleteit, életkori sajátosságait, szociális hátterét. Külön figyelmet fordítunk a 8. életévében lévő gyermekek egyéni fejlesztésére. 13
A szülő és az óvodapedagógus feladata a nevelés terén Az együttnevelés hatékonysága érdekében fontosnak tartjuk a szülő-pedagógus egységes nevelési elveken alapuló együttműködését. Ezért a következőket tartjuk pozitív értéknek, mint például: a szép magyar beszéd, kultúra, hagyományok, erkölcsi tulajdonságok átörökítése, a gyermek meglévő pozitív tulajdonságainak megerősítése, negatív tulajdonságainak gyengítése. Ez utóbbiak példamutatással, jutalmazással, elmarasztalással történnek. Óvodánkban a jutalmazás módszerei Egy mosoly, simogatás, dicsérő szó. Minden esetben mérlegeljük a gyermek képességeihez mérten a feladat nehézségét, azt, hogy valóban erőfeszítés kellett-e a feladatmegoldáshoz, mert csak abban az esetben lehet a jutalmazásnak (a gyermekre és társaira nézve) motiváló hatása. Elmarasztalás az óvodában Egy rosszalló nézés, összevont szemöldök, elmarasztaló szó, amelyet mindig magyarázat követ, (mi lett volna helyes), így hozva a gyermek tudomására, hogy helytelenül cselekedett (gyermeki méltóságát megőrizve). Példaadás Ebben a korban (3-7 év), a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos spontán tevékenység, ezért a példaadás a leghatékonyabb módjának tartjuk, hogy a gyermekkel együtt végzzük a tevékenységet. A Pajkos Programban a gyermekközpontúságot, a személyiségfejlesztés alapfeltételeként értelmezzük, és így figyelembe vesszük a gyermeki jogokat, a családi-, és a szociális hátterét, a gyermekek egyéniségét, fejlődési szintjét és ütemét, a pedagógiailag megtervezett játékos tevékenységek során is. A gyermeket feltétel nélkül elfogadjuk, gondozzuk, neveljük, fejlesztjük, együtt érzünk vele, tiszteljük, világosan meghatározott kereteken belül megadjuk számára a szabadságot és függetlenséget is, ezzel megalapozzuk a jó önértékelését is. Felmérjük a gyermek valódi képességeit, és ezeknek megfelelően segítünk neki, így a gyermek sikerélményhez jut, amely további feladatmegoldásra motiválja. 3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Óvodai nevelésünk feladatai: az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: 3.1. egészséges életmód alakítása, 3.2. az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, 3.3. az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 14
3.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: Az óvodás gyermek egészséges életmódra nevelése, kiegyensúlyozott életritmus, helyes táplálkozási, egészség megőrzési szokások alakítása, a környezet tisztántartására a környezet rendjének megóvására való igény felkeltésével, a gyerekek mozgásigényének kielégítésével az egészséges életvitel igényének alakítása. Feladatunk: A gyermek testi fejlődésének elősegítése: 3.1.1. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése. 3.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. 3.1.3. A gyermek testi képességek fejlődésének elősegítése. 3.1.4. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. 3.1.5. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 3.1.6. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. 3.1.7. Megfelelő szakemberek bevonása szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 3.1.1. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése. A gondozás óvodai nevelésünk alapvető tevékenysége, amely a kisgyermek szükségleteinek kielégítését szolgálja és hozzájárul a gyermek egészségének megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakulásához. A gondozási feladatok ellátásához nagyon fontos óvodapedagógus - dajka kapcsolat, a bensőséges gyermek - felnőtt kapcsolat. Példát mutatunk, tanítjuk, gyakoroltatjuk a szokásokat, melyeknek nagy része az óvodáskor végére szükségletté válik. A gyermekek testi és lelki egészségének szolgálata érdekében növeljük a szabad játék és az udvari tevékenységek időtartamát. A gyermekek testi szükségleteinek kielégítésénél figyelembe vesszük a gyermek öröklött adottságait, egyéni fejlettségét, a szülői házból hozott szokásait és a helyes életritmust, melyet a családdal együtt, alakítunk ki. A preventív gyermekvédelmi munkához információt kaphatunk a gyermekek gondozása közben, a család szociokulturális helyzetéről. Jó, ha a szülők hétvégeken, ünnepnapokon, stb., legalább az étkezés és a pihenés idejét betartják, mivel a helyes életritmus befolyásolja az életfolyamatokat. A mozgásigény kielégítésére az óvoda udvara számtalan lehetőséget kínál: mászókák, favárak, focipálya, mókuskerék. Az óvoda tornaszobája a játékos, és fejlesztő sportszerekkel (amelyek rossz időben, a csoportszobában a gyermekek rendelkezésére állnak) szintén a gyermekek harmonikus, összerendezett 15
mozgásfejlődését segítik elő. A levegőzés nagyon fontos a hangképző szervek fejlődésében, a helyes légzés kialakításában. Ezért arra törekszünk, hogy minél több időt, tevékenységet végezzünk szabad levegőn. 3.1.2. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A mozgás gyakorlása segíti a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának fejlődését, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Ezért lehetőséget biztosítunk a többszöri gyakorlásra, a különböző szabályok megtanulására. Így biztonságosan tudják használni a különböző szereket, eszközöket is. A szabályokhoz kötött mozgásos képességeket fejlesztő játékok során a gyermekek önbecsülésének és önbizalmának fejlesztésére törekszünk. 3.1.3. A gyermek testi képességek fejlődésének elősegítése. Az óvodai nevelésen kívül sportvetélkedőkön való részvétellel, kirándulásokkal is eddzük a gyermekeket, növeljük ellenálló-képességüket, fejlesztjük testi képességeiket. A gyermekek testi képességeik fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a napirendben biztosított nyugodt pihenés és alvás. Óvodánkban énekkel, mesével altatunk. A gyermekek pihenése alatt nyugalom és csend van. A gyermekek kiságyon, ágyneműben alszanak. A gyermekek testi képességeik fejlesztése érdekében kötelességünknek tartjuk felhívni a szülők figyelmét a gyermekek egészségi problémáira, és megfelelő szakemberhez irányítani őket. Óvodánkban az önkormányzat által biztosított gyógytestnevelésre van lehetőség. 3.1.4. A gyermek egészségének védelme, óvása, edzése, megőrzése. A gyermekek egészségének védelme, óvása az egészséges és biztonságos környezet biztosításával, a testi egészség-, és a higiéniai szokások elsajátításával történik. Pl.: a tornaszoba, csoportszoba, többszöri szellőztetése, megfelelő világítás, - fény biztosítása, és a tárgyi környezet esztétikus elrendezése a biztonságosság figyelembe vételével. A mosdóban minden gyermeknek szükséges, hogy legyenek saját eszközei, törülközői, amit csak maguk használnak. A gyermek edzését szolgálja a légfürdőzés a szabadban, pl.: a tornaruhában végzett testnevelés, illetve nyáron a zuhanyozás alkalmával. A szabadban való edzésnél figyelembe vesszük a fokozatosságot, a levegő hőmérsékletét, a légmozgást, a víz hőfokát, tisztaságát. A gyermekek egészségének megőrzése az egészségmegőrzés helyes szokásainak kialakításával történik: testápolás, öltözködés, táplálkozás, edzés terén. Tevékenységeink tervezése és szervezése során gondolunk a balesetek és betegségek megelőzésére, direkt és indirekt módszerek alkalmazásával. 16
A gyermekekkel közösen hozott szabályok kialakításánál arra törekszünk, hogy azok legyenek világosak, betarthatók a gyermekek számára, és a betartatásukban a felnőttek legyenek következetesek. 3.1.5. Az egészséges életmód (testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegelőzés, egészségmegőrzés) szokásainak alakítása. Az egészséges életmód kialakításában nagy szerepet kap a gyermek életében, a mozgás, mert elősegíti az egész szervezet fejlődését. Hatással van a légző- és keringési rendszer teljesítőképességére, a csont- és izomrendszer teherbíró képességére. Segíti a harmonikus testi- lelki fejlődést. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét szolgálja, ezért fontos, hogy kialakítsuk ennek igényét, szokásait már az óvodáskorban. A testápolási feladatok intim jellegűek, a gyermek és a felnőtt között, (pl.: mosdóba kísérés, törlés, orrfújás, fésülködés stb.) Először a kapcsolat felvétel a fontos, majd a tevékenységek megtanítása, amiben nagy jelentősége van a tükörnek, mert a gyermekek így látják, és ellenőrizhetik is magukat. A reggeli étkezést általában kötetlen keretek között-, az ebédet és az uzsonnát kötötten szervezzük. Az óvodában háromszor étkeznek a gyermekek, (tízórai, ebéd, uzsonna), ami hozzájárul növekedésükhöz, a helyes táplálkozási szokások kialakításához, rögzítéséhez. Az önkiszolgáló feladatok elvégzésével is formáljuk a gyermekek énképét, segítjük önállóvá válásukat azzal, hogy a rájuk bízott feladatok megoldásában sikerélményhez juttatjuk őket. A szülők gyermekeik étrendjét kiegészíthetik az étlap alapján otthon és az óvodába hozott gyümölccsel, zöldséggel. Az esztétikus terítésre, kulturált étkezésre nagy gondot fordítunk. Az öltözködést szintén az óvodapedagógus magyarázata, útbaigazítása kíséri. A kellemes légkör, az állandó ösztönzés, elismerő magatartás, dicséret, mind-mind hozzájárul a könnyebb végrehajtáshoz. A gyermeknél az öltözködés gyakoroltatásával érjük el, hogy tapasztalatot szerezzen a sorrendről, a ruhadarabok nevéről, részeiről, testének elülső hátulsó, alsó felső részéről. A gyermek óvodai öltözéke legyen kényelmes, az időjárásnak megfelelő. Az öltözködés fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát, ezért a szülőknek gondot kell fordítani rá. Szükséges, hogy legyen minden gyermeknek, egy tartalék ruhája. Szabadidőruha és tornaruha használata ajánlott. A betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására az óvodában dolgozó óvodapedagógus és dajka nagy hangsúlyt fektet. Fontos a rendszeres kézmosás, a zsebkendő helyes használatának elsajátítása, (a zsebkendőbe 17
való tüsszenés, köhögés), a rendszeres mozgás, testedzés, az egészséges táplálkozási szokások elsajátítása, (az ételek kellő megrágása, rendszeres gyümölcs, zöldség fogyasztás igénye), az időjárásnak megfelelő öltözködés, a saját tisztálkodó szerek használata. 3.1.6. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan készségek és képességek tudatos fejlesztése a célunk, amelyek elősegítik a természetes és az ember által készített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a természet és a környezetbarát magatartás alapjainak megteremtését. A gyermeket a közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetésével, megszerettetésével, a környezettudatos életvitel kialakításával eljuttatjuk oda, hogy megtanulja, a környezet védelmét, megóvását. A kompetenciák (pl.: közös értékek óvása, védelme) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. 3.1.7. Megfelelő szakemberek bevonása szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Szükség esetén, a gyermeket, a szülő bevonásával, megfelelő szakemberhez irányítjuk. Pl.: segíteni tudja a gyermeket a fejlődésében az óvoda logopédusa, gyógy-testnevelője, az óvoda orvosa, védőnője, a Gyermekjólét Szolgálat munkatársai, és a Nevelési Tanácsadó pszichológusa, akik prevenciós és korrekciós feladatokat látnak el. 3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Célunk: az óvodáskorú gyermek érzelmi szükségleteinek kielégítése, és érzelmi nevelése, mert személyiségének alakulását érzelmi élete befolyásolja. Derűs, vidám, pajkos csoportlégkörben érzelmi biztonság nyújtása, a gyerekek önállósági és öntevékenységi vágyának segítése, pozitív magatartási modellek megmutatása, erkölcsi, érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális képességek és készségek, attitüdök, mint (együttműködés, önállóság, segítőkészség, önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, kitartás, akarat, feladat és szabálytudat, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés ) fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. A szépre, a jóra való nyitottság és képesség növelése segítse a szűkebb, tágabb környezet megismerését, a szülőföldhöz való ragaszkodást, kötődést. 18
Feladataink: az óvodával ismerkedő gyermek érzelmi biztonságának megteremtése, az első napoktól pozitív érzelmi hatások biztosítása a gyermekek számára. Pl.: barátságos, vidám, pajkosságra, játékosságra motiváló légkört, és szorgalmazzuk az érzelmekre épülő, szeretetteljes kapcsolat létrehozását (gyermekgyermek, gyermek-óvodapedagógus, gyermek-dajka között), mert a gyermekeknek az új megértésének, szokások, szabályok elfogadásának, konfliktushelyzetek megoldásának ez az alapja. Segítjük a gyermekek én-tudatának alakulását, és szociális érzékenységének fejlődését. A gyermekek még ösztönösen megérzik a felnőttek érzelmeit, ezért őszintének, igazságosnak kell lennünk velük szemben, határozottnak, barátságosnak, toleránsnak, mintaértékűnek. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátosságának tartjuk, a magatartás érzelemi vezéreltségét. A Pajkos Program játékosságával teremti meg a lehetőséget a gyermekek társas szükségleteinek kielégítésére, társainak elfogadására, (a különbözőségek elfogadására), az erre való képesség kialakítására, egymás tiszteletére, szeretetére. Fokozott figyelemmel kísérjük a gyermekek szociális és kognitív teljesítményeit és megerősítésekkel (jutalmazás-elmarasztalás) növeljük hatékonyságunkat. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre (gyermek, szülő, pedagógus, dajka) épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodában gyermekével együttjátszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. Szakemberekkel, családokkal tudatosabb és célirányosabb kapcsolatrendszer kialakítása és működtetése az inkluzív (befogadó) pedagógia megvalósítása jegyében. A migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Nyitottságunkkal, megértő viselkedésünkkel fejezzük ki irányukba a megbecsülésünket, kultúrájuk iránti tiszteletünket. A bennünket körülvevő természeti és mesterségesen létrehozott szépre és jóra való rácsodálkoztatás megérzésének öröme gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, növeli szűkebb környezetükben az otthonosság érzését, ezen keresztül, a lakóhelyükhöz, szülőföldjükhöz való kötődést. Ezért az óvodai életet úgy szervezzük, hogy a gyermekben fejlődjenek ki: a szociális érzelmek (örömszerzés, együttműködés, bizalom, segítőkészség, önzetlenség), az erkölcsi érzelmek (lelkiismeretesség, felelősség érzésének megtapasztalása, őszinteség), az esztétikai érzelmek (szép iránti fogékonyság, természet értékeire, szépségeire való rácsodálkozás, művészi alkotásra, élmény befogadására való igény). 19
A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszközének a játékot tartjuk, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Nevelőtestületünk a játékot tekinti olyan tevékenységnek, ahol a gyermek a leginkább megismerheti önmagát, legbelsőbb világát, kipróbálhatja önmaga hatását másokra. A családdal való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk: a különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadását, a közös gondolkodás, véleménycsere eredményeként a programmal összeegyeztethető plurális értékek beépítését az óvoda normarendszerébe. Környezetünk védelmének elemi, pozitív érzelmekkel (fejjel, szívvel, kézzel) átszőtt szenzitív megélését alkalmazzuk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékűnek tartjuk az óvodapedagógusnak, és az óvoda más dolgozóinak kommunikációját, bánásmódját és viselkedését. A nehezen szocializálható, érzelmi- és viselkedészavarokkal rendelkező lassan fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű gyermeknél, illetve a kiemelkedő képességűeknél fokozott, egyéni bánásmódot alkalmazunk, speciális ismeretnyújtást, sajátos törődést, és ha szükséges szakemberhez (pszichológus, logopédus) fordulunk. A gyermekek óvodai beszoktatását, beilleszkedését segítik az óvodába lépés előtti családlátogatások, szülő-gyermek óvodalátogatása, kedvenc játék behozatala az első napokban, a két napig tartó családos beszoktatás, (ami alatt mindkét óvodapedagógus teljes műszakban dolgozik, így a szülőkkel is módjuk van megismerkedni, bizalmukat megnyerni és a szülőknek is lehetőségük nyílik az óvodai szokások megismerésére, az egészséges, biztonságos környezet megtapasztalására). A gyermekek megismerését segítő dokumentumok a gyermek óvodába jövetele előtti családlátogatás alkalmával készített környezettanulmány, a gyermekről adatlap és anamnesztikus lap kitöltése, a bölcsődés gyermekekről kapott jellemzések. 3. 3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása 20
3.3.1. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés célja: a gyermek anyanyelvi fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Célunk, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, fokozása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása, a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. Az anyanyelvi nevelésben feladatunk: a beszélő, a tevékenységekben megvalósuló tanulást támogató környezet biztosítása, helyes mintaadás, és szabályközvetítés. Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítjuk. Számunkra fontos az anyanyelv fejlesztése, a gyermekek beszédkészségének, szóbeli kifejezésnek fejlesztése, beszédkedvének felkeltése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Ezért a gyermek számára beszélő környezetet teremtünk, pozitív élményt nyújtunk, biztonságot sugárzó légkört alakítunk ki, és a gyermekeknek a beszélgetéshez szükséges időt, helyet, alkalmat biztosítjuk. A gyermekeknek a megismerő folyamatban, ha szükséges, segítő támaszt nyújtunk, de időt hagyunk, hogy önmaga találjon rá, kutatva a helyes megoldásra. Fontosnak tartjuk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelését, és közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartását. Kialakítjuk és fejlesztjük a beszédfegyelemre való képességüket, és megismertetjük őket a metakommunikációs elemekkel és azok használatával. Arra törekszünk, hogy a gyermekek beszédkedve és szókincse mellett, a hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságok is fejlődjenek a kommunikáció során. Nem tanítjuk a gyermekeknek a beszédet, hanem beszédhelyzeteket teremtünk, amikor meghallgatjuk őket. Nem faggatózunk, hanem beszélgetünk. A hallás, fonémahallás, beszédértés egyénenkénti megismerése, játékos fejlesztése. Az anyanyelvi nevelésben a pajkosság a beszélni tanuló (3 4 éves) gyermek spontán, játékos módon szerkesztett nyelvezetében rejlik, amit mi óvodapedagógusok a gyermekkel együtt jó játéknak tekintünk, ezzel növelve a gyermekek beszédkedvét. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, a nyelvvel is játszhassanak, ezzel segítve a szabad önkifejezést. Az óvodapedagógus a gyermekek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és gondolataikhoz kapcsolódó kérdésekkel tartsa ébren. 21
A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Folyamatos összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. 3.3.2. Az értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés célja: a gyermek értelmi képességeinek fejlesztése, a tudás a későbbi tanulás iránti vágy felkeltése. A gyermeki érdeklődésre épített, egyéni képességeihez igazodó élményközpontú és a személyes megtapasztalást, tevékenykedtetést lehetővé tevő fejlesztés biztosítása. Feladatunk: az önálló gondolkodásra nevelés, képszerű és szemléletes gondolkodás fejlesztése, egyéni különbségek, adottságok, hajlam, rátermettség, képességek fejlesztése (egyéni fejlesztési terv készítése), figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosításával, a figyelem terjedelmének és tartósságának fejlesztése, a gondolkodási műveletek során (analízis, szintézis, absztrahálás, általánosítás ) a gyermek problémamegoldó képességének gondolkodásának fejlesztése, alkotó képzelet, kreativitás fejlesztése a vizuális és zenei tevékenységeken keresztül, valamint az irodalmi élmények közös feldolgozása során. Az óvodapedagógus a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva velük együtt választ témát, melyet különböző élethelyzetekben, az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás formájában gyakoroltat. A szabad játékban megjelenő tevékenységek lehetővé teszik a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. A tevékenység, a megismerés örömének átélése segítségével részben gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, de egyben a munkához szükséges pozitív attitűdöt is erősíti. A Pajkos Programban felvállaljuk, hogy az óvodáskorú gyermek értelmi fejlődését eljuttatjuk az életkorának megfelelő optimális fejlettségi szintre. Arra törekszünk, hogy az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak és a valósághoz hűek legyenek. Ennek elérése csak az érzelem indította 22
játékos tevékenységeken keresztül, a sokoldalú érzékszervi megtapasztalás útján valósul meg. A Pajkos Programban az értelmi fejlesztést az adott életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tevékenységi vágy fejlesztésére, a gyermekek játékosságára alapozzuk, és azon keresztül valósítjuk meg. A gyermekek közti egyéni különbségeket, megfelelő egyéni fejlesztéssel, differenciált feladatadással korrigáljuk, illetve tovább fejlesztjük (tehetség gondozás). 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételeink Személyi feltételeink megfelelnek a Közoktatási- és Gyermekvédelmi Törvényben meghatározottaknak. Intézményünkben 19 fő alkalmazott dolgozik, ebből: 11 fő óvodapedagógus, 8 fő technikai személyzet. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése, ezért erre törekszünk. Az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Óvodánkban dolgozó pedagógusok szakmai felkészültségéről, kvalitásáról, attitűdbeli jellemzőiről a következők mondhatók el: szeretet és tisztelet a gyermekek iránt, szülők és egymás tisztelete, hivatástudat, felelősségérzet, fegyelem, a gyermekek sokoldalú és differenciált fejlesztése, folyamatos önképzés, megfelelő szakmai önismeret, példamutatás beszédben és cselekvésben, pedagógiai optimizmus (az eredményességben és az újrakezdésben való bizalom), kreatív munkára képes, jó humorú, van képzelőereje, fantáziája, jó a szervezőképesség, tolerancia és empátia készség, innovativitás, szociabilitás, komplexitás, érzelmi gazdagság, a játék szeretete. 23
A felsoroltak hol erősebben, hol gyengébben vannak jelen a pedagógus életében. Tisztában vagyunk azzal, hogy munkánk minősége a ránk bízott gyermek neveltségi, képességbeli szintjén mérhető le. Munkánk minőségét pedagógiai hivatásunk során folyamatosan fejlesztjük, mert a család után a következő minta mi óvodapedagógusok vagyunk. Ezért a rendszeres önvizsgálat a negyedéves pedagógiai munka kiértékelésénél rendkívül fontos. A fejlesztő pedagógus tanfolyamot végzett óvodapedagógusok által lehetőségünk nyílt a differenciált, egyéni képességfejlesztésre, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, fejlesztésére is. A közös szakmai érés követelménye, hogy a nevelőtestület pedagógiailag olyan szinten áll, hogy szakmai kérdésekben konszenzusra tud jutni, ez, pedig növeli pedagógiai munkánk hatékonyságát. Nevelőtestületünk továbbra is arra törekszik, hogy humanizáló közösség legyen, melynek jellemzői: érdeklődnek a másik iránt és elfogadják egymást. munkájukat a nevelésbe vetett hit irányítja, első a közösségi érdek, de mellette biztosítva van az egyének önmegvalósítása. Pedagógiai munkánk minőségének javítását segíti a szervezett továbbképzésben való részvétel, a munka közös szervezése, tervezése, és a döntés előkészítése, végrehajtása, értékelése. Óvodánkban a minőségfejlesztő csoport mellett, szakmai munkaközösség is működik, melynek minden pedagógus aktív tagja. A munkaközösségi értekezletek hozzájárulnak pedagógiai tudásunk gyarapításához, felfrissítéséhez, egymás gondolatainak, csoportban végzett pedagógiai munkájának megismeréséhez és ez-által megbecsüléséhez. Az óvónői párok együttműködésre képesek, mert el tudják fogadni a másik személyiségét olyannak, amilyen. Emberileg és szakmailag is jó kapcsolat van közöttük, szakmai tudással, ötletadással segítik egymást. A követelményrendszert és szokásrendet közösen alakítják ki, így hasonló pedagógiai hatás éri a gyermekeket mindkét oldalról. Nevelési, oktatási tervet készítenek, értékelnek a gyermek egyéni képességeinek figyelembe vételével. A szülők felé mindkét óvodapedagógus az óvoda álláspontját ugyanúgy közvetíti. Ha a körülmények engedik, egy tapasztaltabb óvodapedagógushoz egy fiatalabb pedagógus kerül, így lehetőség nyílik a tapasztalat átadására, illetve a meg-lévő tudásanyag felfrissítésére. Szempont a párok kiválasztásánál, hogy közel azonos legyen az attitűdjük, személyiségükben nagy eltérés ne legyen. Óvónők és dajkák szakmai kapcsolatára jellemző: 24