és élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket a vonatkozó jogszabá-



Hasonló dokumentumok
Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kompetenciaméréseken elért eredményei

Kettõezerkilenc nyarán az Európai Összehasonlító Kisebbség

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

A csõdelõrejelzés és a nem fizetési valószínûség számításának módszertani kérdéseirõl

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS ASZÓD KISTÉRSÉG

TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről

Telegdy Álmos: Mennyit keresnek a magyar dolgozók?

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Helyzetkép május - június

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

Lakossági vélemények a mai és a tíz. évvel ezelôtti társadalmi-politikai. rendszerrôl. Kelet-közép-európai. összehasonlítás

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Egyéni gazdaságok kockázatkezelése a növénytermesztésben Risk management at individual farms of crop producers

Akikért a törvény szól

SZENT ISTVÁN EGYETEM

ZÖLDSÉGFÉLÉK NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉK TARTALMA az NTSZ évek vizsgálati adatainak elemzése alapján

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, BUDAPEST 1988/2

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS PANNONHALMA KISTÉRSÉG

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Társadalmunk jövedelmi munkaerõ-piaci helyzete

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

Aktív hallgatói tanulmány a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

A termékenység területi különbségei

Energiaszegénység Magyarországon

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

Varga Júlia: Humántőke-fejlesztés, továbbtanulás felnőttkorban, skill -ek és kompetenciák

Szerkesztette: Tóth Lászlóné Vízvári László

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP as program tapasztalatai alapján

Doktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

2005. NEGYEDIK ÉVFOLYAM 5 6. SZÁM 1

A magyar lakosság borfogyasztási szokásai. Szerzô: Bormarketing Mûhely Kft. 1

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

Társadalmi jellemzõk, Társadalmi jellemzõk, Központi Statisztikai Hivatal

Szociológiai Szemle 2002/ Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Novák Nándor. Készletezés. A követelménymodul megnevezése: A logisztikai ügyintéző speciális feladatai

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése május 25-i ülésére. a kamara évben végzett munkájáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK IDEGENNYELV-TANULÁSI ATTITŰDJEI ÉS MOTIVÁCIÓJA

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA Adatfelvétel módja és ideje...

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei december 15.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Szerzõ: Vizi István 1

A Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóinak véleménye. - kutatási jelentés - A BGF Diplomás Pályakövetési Rendszerében

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN A kutatás módszertana

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

A parkok szerepe a városi életminőség javításában

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma /1

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

BESZÁMOLÓ. a hajléktalanok átmeneti szállásainak körében végzett kutatásról március

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

CSATA program Csökkentsük az Adminisztratív Terheket az Alapellátásban!

Átírás:

152 - - - - - - Az öko, a bio vagy az organikus kifejezések használata még napjainkban sem egységes, miután azok megjelenési formája a mindennapi szóhasználatban országon- A német, svéd, spanyol és dán nyelven az öko; görög, francia, olasz, holland és portugál nyelven a bio, míg az angol nyelvben az organic szó terjedt el ( ). Magyarországon a kereskedelmi fejezésekkel találkozhatunk az ökológiai gazdálkodásból származó termékek jelölésén, abban a tekintetben azonban nagyban megoszlanak a vélemények, hogy az öko, bio kifejezéseket egymás szinonimájaként használhatjuk, vagy a két kifejezés - Ma- (MBSZ) megfogalmazásában: Ökológiai termékként (más néven vagy ) és élelmiszer-ipari termékek hozhatók forgalomba, amelyeket a vonatkozó jogszabá- ) 2 Az ide vonatkozó EU jogszabály a Tanács 2092/91/EGK Rendelete, amelyet Magyarországon még két rendelet, a 140/1999 Kormányrendelet és a 74/2004 FVM Rendelet egészít ki. A Tanács 2092/91/EGK sülnek ökoterméknek, amelyeket 95%- ökológiai gazdálkodásból származó alap- it az ökológiai gazdálkodás feltételeinek, terméket jelöli. 1 vagy a fogyasztói oldalra bio helyezik a hangsúlyt (Cs. L.).

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 153 sek az ökotermékek körében. által végzett rendszeres omnibusz piackutatáshoz csatlakozva Oszo-,, majd a MBSZ megbízásából Fürediné vizsgálták az ökotermékkel kapcsolatos fogyasztási szokásokat. vizsgálatai szerint az ökotermékek fogyasztói célcsoportját az átlagos vagy annál magasabb jövedelemmel - zött is akadnak már tudatos vásárlók. A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a magasabb iskolai végzettséggel ren- - mék-fogyasztók leggyakrabban zöldséget termékek is egyre több rendszeres fogyasz- kek közül a tejtermékek fogyasztói tábora nyek ma még alacsony arányban kerülnek a kosarakba, rianizmussal és az ökológiai állattartás alacsony elterjedtségével, a húsipari termé- A megbízásából készült fogyasztói felmérés 1. táblázat Egyenlet (1) (2) (3) OLS ML Probit ML Logit Vásárlás Vásárlás Vásárlás Változók² paraméter paraméter paraméter Konstans -0,084 0,174-1,584 0,512-2,671 0,865 Életkor -0,002 0,002-0,007 0,005-0,011 0,009 Háztartás nagysága -0,025 0,026-0,077 0,071-0,121 0,116 ** 0,001 ** 0,003 ** 0,004 Iskola *** 0,011 *** 0,031 *** 0,053 *** 0,047 *** 0,133 *** 0,220 ** 0,050 ** 0,139 ** 0,230 11,36% 8,78% 8,84% P-érték 0,00% 0,00% 0,00% n y=1 234 234 234 n y=0 161 161 161 N 395 395 395 - magyarázható, hanem tájékozatlansággal is, hiszen az ökopiacon vásárlóknak 90%-a, a szupermarketben vásárlóknak 60%-a sze- léteznek ( ). vizsgálatok részletesebb tanulmányozását

154 Földes Döme: - a vizsgálat elméleti felépítését, a minta méretét, a megkérdezés helyét és az elemzésnél alkalmazott módszereket tekintve eddigi elemzések többnyire a hagyományos statisztikai elemzés módszereit felhasználva a fogyasztók ökotermékekkel kapcsolatos általános ismereteire, vásárlási szokásaira, a fogyasztók szociodemog- - - - - - módszerek alkalmazása mellett ökonometriai elemzést is végeztünk. gálatok alapjául szolgáló mintát. Az általunk szerkesztett standardizált zárt kérdéseket alkalmaztunk, amelyek- ra és gyors adatfeldolgozásra nyújtanak - fontosnak tartottuk, hogy intervallum- kérdésformát is alkalmazzunk, amely- re több válaszvariációt is bejelölhessen a megkérdezett. kapcsolatos általános kérdések között a fogyasztók ökoélelmiszerekkel kapcsolatos ismereteire, tapasztalataira, a vásárlás gyakoriságára, helyére kérdeztünk rá. A második rész azokat a kérdéseket tartal- az ökotermék-fogyasztást befolyásoló té- vizsgált termékek között az ökológiai gazdálkodásból származó zöldség-gyümölcs, hús, tojás, tej és tejtermék szerepelt. A harmadik rész a személyes kérdéseket foglalja dalmi-gazdasági ismérveket jeleníti meg. - rek alkalmazásával dolgoztuk fel. A szerének feltárásához és az ökotermékfogyasztásról szóló empirikus elemzés felállításához/becsléséhez kereszttáblá- riai kérdések megválaszolására a korláto - dependent variable) modelleket használtuk. Az ilyen modellek használata volt a menetele néhány érték lehet csupán. Bináris kimenetellel állunk szemben például a vásárol-e a válaszadó ökoterméket vagy sem? kérdésnél, amelyre igen vagy nem választ kaphatunk, és ebben - ökotermékek száma termékkategóriák (zöldség, tej, tojás és hús) szerint, ahol a ket vehet fel. A becslési módszerek közül a legkisebb ximum Likelihood (ML) becslést pedig a Probit és a Logit modellek becslésére használtuk. A végleges modellek becs- sának elkerülése érdekében a standard teszt segítségével.

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 155 Az ökotermék-vásárlás modellezése tára épült, mivel öt válaszadó kiesett a mintából egyes változók hiányzó értékei gítségével az ökotermék-vásárlás bekövet- az 1. táblázatban szemléltetjük. A magyarázó változók között a válaszadók életkora, neme, iskolai végzettsége, jövedelme és a megkérdezés helye szerepelt. A megkér- - a Budapest dummy változó segítségével, - gével különböztettük meg. vagyis a megkérdezettek 59%-a már vá- három modell alapján négy magyarázó magyarázó változó az iskolai végzettség és a földrajzi hely. A kapott eredmények szerint tehát minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb a valós- ket fogyaszt. A fogyasztást a megkérdezés gálati mintánkban a Budapesten meg- is pozitív parciális hatása volt az ökotermék-vásárlás bekövetkezésére, ahogy a reket, amelyet korábbi fogyasztói felmérések is alátámasztanak. A vizsgált háttárváltozók közül csak a válaszadók életko- befolyásolta az ökotermék-vásárlási haj- ben megkérdezetteknél. megoszlása A vásárlók számának termékcsoportok szerinti megoszlásának vizsgálatánál a talunk vizsgált ökotermékcsoportok: zöldség, gyümölcs; tej és tejtermékek; hús; és - termékkategóriák közül pontosan egyben, méket kipróbált fogyasztók száma még viszonylag alacsony, a teljes minta 6,25%-át méket mindhárom termékkategóriából, és mindössze 7 válaszadó vásárolt már 2. táblázat Termékcsoportok n % vásárlók n % teljes 0 162 40,50% 1 132 55,46% 132 33,00% 2 81 34,03% 81 20,25% 3 18 7,56% 18 4,50% 4 7 2,94% 7 1,75% Összesen 238 100,00% 400 100,00%

156 Földes Döme: Annak érdekében, hogy megállapítsuk, milyen hatást gyakorolnak az egyes háttérváltozók arra, hogy a fogyasztók hányféle terméket vásárolnak, újabb három modellt állítottunk fel. Ahogy a 3. táblázat is mutatja, a korábbi (1-3) modellekhez hasonló modelleket állítottunk fel azzal a fontos eltéréssel, hogy változó már nem csupán 0 és 1, hanem 0-4 közötti értéket vehet fel, és a vásárolt termékkategóriák számát jelöli. Ahogy a táblázat is mutatja, a vásárolt termékcsoportok számát tekintve nem jelent meg újabb árlás tényleges megvalósulására pozití- ték a vásárolt termékkategóriák számának 3. táblázat Egyenlet (4) (5) (6) OLS Vásárlás Vásárlás Vásárlás Változók paraméter paraméter paraméter Konstans -0,510 0,344 Életkor -0,003 0,004-0,004 0,004-0,008 0,007 Háztartás nagysága -0,018 0,048-0,027 0,058-0,062 0,101 ** 0,002 ** 0,002 ** 0,004 Iskola *** 0,021 *** 0,026 *** 0,044 *** 0,093 *** 0,113 *** 0,193 ** 0,096 ** 0,121 ** 0,208 2 12,26% 5,53% 5,50% P-érték 0,00% 0,00% 0,00% n 234 234 234 n y=0 161 161 161 N 395 395 395 Az árak vizsgálata A 4. táblázatból jól látható, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó tojás és zöldség vásárlásakor viszonylag kisebb, az ökotej és ökohús vásárlásakor pedig magasabb árral lehet számolni. 4. táblázat Statisztika Tej, tejtermék Hús Tojás Átlag 46,7% 52,7% 68,2% 32,8% Középérték 45,0% 50,0% 67,5% 30,0% Maximum 200,0% 150,0% 200,0% 70,0% Minimum 5,0% 10,0% 10,0% 10,0% N 174 96 54 46 Abból adódóan, hogy az egyes termé- - rés, ezért várható, hogy az egyes termékek az egyes ökotermékek vásárlására különkülön is modellt képeztünk, hátha el- magyarázó változó esetén. Az összehasonlíthatóság kedvéért a korábbi modellekkel azonos magyarázó változókkal vé-

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 157 geztük el a becslést, amelyet az 5. táblázat szemléltet. A vizsgált ökotermékek közül a 395 mékeket, viszont a megkérdezettek közül mutatják, a magyarázó változók közül az iskolai végzettség egyedül a (10)-es modell, míg a többi három ökotermék, így a zöldség, gyümölcs, a tej és tejtermékek, valamint a hús esetén az iskolai végzettség hatása gyakorlatilag megegyezik. Az általunk vizsgált ökotermékek közül a hús az egyetlen termék, amelynél a jövedelemnek - eredményünkkel, mely szerint a fogyasz- sabb felárat, vagyis az ökohús fogyasztását guknak, akik az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. vizsgálatánál az elemzést és a modellezést - te egyszer, 83 fogyasztó havonta, 44 heten- rol valamilyen ökoterméket. A 6. táblázat tartalmazza a vásárlás gyakoriságára vonatkozó becsléseket. hogy a jövedelem és a budapesti tartózko- pozitívan hat a vásárlás gyakoriságának változó 1%-os szinten, a válaszadó neme ban vásárolnak ökotermékeket. A (12)-es eredményeket, továbbá a Logit modell- magyarázó változóvá válik, 10%-os valós- je a vásárlás helye, amelyet az 1. ábra szemléltet. Az ökotermék-fogyasztók 29%- a vásárol ökoterméket piacon, a fogyasztók 48%-a jár speciális bioboltba, 57% vásárol a szupermarketben és 48% közvetlenül fogyasztók több helyen is vásárolnak öko- 1. ábra

158 Földes Döme: egyfajta értékesítési csatornához (1. ábra). Az ökoterméket még nem vásárolt ják azok a válaszadók, akik eddig még egyszer sem vásároltak ökoterméket. A megkérdezés helyét tekintve ebbe a csoport- zatlansággal, emellett alacsonyabb isko- kor az alacsonyabb átlagos jövedelem nem eddig még egyszer sem vásároltak ökoter- az ökotermékek fogalmát, ezzel szemben az ökotermék-fogyasztók 55%-a, míg a 395 - re vonatkozó kérdésünkre kapott válaszok szerint a nem vásárlók közül 53% gondolja - mékek. Összehasonlításképpen ugyanez a - 82% volt. mények szerint az ökoterméket eddig még nem vásárolt fogyasztók, vagyis a mintá- akban sem támaszt igényt e termékkörrel szemben. Az ökotermék-vásárlás elutasí- - vesen vásárolna ökoterméket. A termék elfogadási, vásárlási motivációk ebben az esetben: az egészséges életmódra törekvés, 5. táblázat Egyenlet (7) (8) (9) (10) ML Probit ML Probit ML Probit ML Probit változó Tej Hús Tojás Változók paraméter paraméter paraméter paraméter Konstans ** 0,482 *** 0,537 *** 0,689 *** 0,565 Életkor -0,003 0,005-0,003 0,006 0,005 0,007-0,004 0,007 Háztartás nagysága -0,034 0,069-0,021 0,077 0,054 0,087-0,044 0,088 0,000 0,002 0,004 0,003 *** 0,003 0,004 0,003 Iskola ** 0,029 ** 0,032 * 0,037 0,048 0,035 0,205 0,128 *** 0,142 *** 0,167 *** 0,168 0,217 0,136 0,229 0,153 * 0,201-0,075 0,172 2 2,52% 6,41% 14,42% 4,55% P-érték 3,35% 0,01% 0,00% 4,39% n y=1 174 96 54 46 n y=0 221 299 341 349 N 395 395 395 395

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 159 panyagok felhasználása (17%), környeze- társadalmi környezet befolyása (1%). A termékelfogadás, illetve -elutasítás nak tartottuk annak vizsgálatát, hogy a vásárlási hajlandóságot mutató fogyasz- Ennek érdekében a korábbiakban vizsgált ökotermékekre (zöldség, gyümölcs, tej és tejtermékek, hús, tojás) vonatkozóan azok a fogyasztók, akik még egyszer sem vásároltak ökoterméket, hány százalék- mennyire biztosak abban, hogy az általuk - termékek és az ökotermékek közötti árkülönbséget a vásárláskor valóban ki is Az ökoterméket még nem vásárolt fogyasztók által elfogadható árkülönbség 11-22% között mozgott, azonban az ökotermékek tényleges fogyasztói felára ennél jóval Egyenlet (11) (12) (13) 6. táblázat OLS Vásárlás gyakorisága Vásárlás gyakorisága Vásárlás gyakorisága Változók paraméter paraméter paraméter Konstans 0,544 0,468 Életkor -0,001 0,005 0,000 0,007 0,002 0,011 Háztartás nagysága -0,028 0,056-0,026 0,072-0,046 0,122 *** *** *** 0,003 ** 0,005 Iskola 0,038 0,030 0,044 0,038 * 0,069 *** *** *** 0,149 *** 0,258 * * * 0,160 ** 0,283 10,13% 4,47% 5,11% P-érték 0,04% 0,02% 0,00% N 234 234 234 magasabb. A vizsgált termékek közül a válaszadók által reálisnak vélt felár a zöldség és gyümölcs vásárlásánál volt a legmagasabb, 22%-os, míg a válaszadók ennek pontosan felét, vagyis 11%-os árkülönbséget tartottak elfogadhatónak a hús esetén. Amellett, hogy a megkérdezettek által ki- csony, még a fogyasztói döntés bizonytalansága is fennáll, hiszen a megkérdezettek te meg korábbi válaszát, míg 37%-uk majdnem vagy teljesen biztos volt abban, hogy az általa elfogadott árkülönbség mellett valóban vásárolna ökoterméket. Annak ellenére, hogy a potenciális fogyasztói réteg

160 Földes Döme: ges életmódra való törekvésnek, mint hosszú távú befektetésnek tulajdonítható, a érdekében tett anyagi áldozatvállalás valamennyi vizsgált termék esetében 25% alatt van messze elmarad a tényleges fogyasztói feláraktól. Mindez arra enged következtetni, hogy amennyiben a fogyasztó ennél magasabb felárral találkozik, a nem fogyasztók másik csoportjához hasonlóan, elutasító magatartást mutatna. - M. Miklay G. (2006): A magyar ökoélelmiszerek iránti kereslet az ökopiacokon és a szupermarketekben vásár- nak vizsgálata Magyarországon. Élelmiszer, Táplálkozás, Marketing. 1 (1-2) 101-105. pp (4) Vadáné Kovács, M. -