A LUKÁCS SÁNDOR MECHATRONIKAI ÉS GÉPÉSZETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM JA 9027 Győr, Mártírok útja 13-15. Módosítva: 2007. március 27. 2008. március 11. 2003. augusztus 29.
1. A FENNTARTÓ MINŐSÉGPOLITIKÁJA, A LUKÁCS SÁNDOR MECHATRONIKAI ÉS GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁRA, SZAKKÉPZŐ ISKOLÁRA ÉS KOLLÉGIUMRA (a továbbiakban: Intézményre) vonatkozó feladatok meghatározása) 1. 1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának minőségpolitikája Győr Megyei Jogú Város mintegy 130 ezres lakosú nagyváros, melynek ipara tudatos fejlesztéssel dinamikusan fejlődik, biztosítva ezzel sok ezer győri és környékbeli polgár számára a munkalehetőségeket. A lakosság életszínvonala, kulturális szokásrendszere és iskolázottsága meghaladja az országos átlagot, melyet nagy mértékben meghatároz a nyugati országhatár közelsége és lakóinak igényessége. Az európai uniós követelményeknek való minél jobb megfelelés igénye folyamatosan arra motiválja a gazdálkodó szervezeteket, államigazgatási szerveket és az intézményeket, hogy minél több helyen dolgozzák ki saját minőségpolitikájukat és minőségirányítási rendszerüket a hatékonyabb működés érdekében. A város kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik, gyakori és sokoldalú mindhárom szomszédos megyével és a határon túli területekkel is kapcsolata. A városban működő felsőoktatási intézmények, a Széchenyi István Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara révén a képzések területén kapcsolatai még messzebbre nyúlnak. A város a megyében a legnagyobb közoktatási intézményhálózatot fenntartó önkormányzat és ezáltal szerepe meghatározó az egész régió oktatási szerkezetében. Az önkormányzat továbbra is fokozatosnak tartja Győr iskolaváros jellegének megtartását és a közoktatásnak, mint a közszolgáltatás egyik formájának folyamatos minőségi javítását, fejlesztését. Az önkormányzat kinyilvánított küldetése, hogy rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, újabb erőforrások folyamatos feltárásával és bevonásával minőségi szolgáltatást biztosítson a közoktatás területén a város és környéke lakossága számára. Mindezt annak érdekében teszi, hogy a kisgyermekek, fiatalok és szülők az iskolarendszer keretei között minél értékesebb, hasznosabb, folyamatos megújulásra alapokat adó és versenyképes tudást szerezzenek a folyamatosan változó környezeti igényeknek megfelelően. Ezen cél érdekében Önkormányzati Minőségirányítási Programot (Ö) készített és működtet, melyben 2004. január 31-i hatálybalépéssel megállapította és az 50/2007 (III.1.) Kgy. sz. határozatával felülvizsgálta és jóváhagyta a közoktatási rendszer egészére, illetve az egyes intézménytípusokra és intézményekre vonatkozó minőségi célokat, valamint szabályozta azon irányítási folyamatokat, amelyeket a közoktatási intézményrendszer minőségi működtetése szempontjából meghatározónak tekint. A 2
Minőségirányítási Program célja a közoktatás-irányítással kapcsolatos sokszínű és egymástól eltérő elvárások legmagasabb színvonalú kielégítése, a közoktatás-irányítási feladatok folyamatok külső és belső vevői elégedettséget kiváltó, költségtakarékos megszervezése. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program végrehajtása során az Önkormányzat közoktatás-irányításáért felelős szervezeti egysége a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az MSZ EN ISO 9001:2001. szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszerben foglaltakat alkalmazza, valamint a közoktatási rendszert szabályozó belső és külső dokumentumokra is épít. 1. 2. A vonatkozó feladatok meghatározása Az Önkormányzat vonatkozó programja (Ö) tételesen rögzítette intézménytípusonként az elvárásait, amelyek az Intézményre nézve az alábbiak: Szakközépiskolai vonatkozásban A változásokra gyorsan reagáló, könnyen konvertálható, tudásigényes általános képzés biztosítása, amely alapul szolgálhat az életen át tartó tanulás folyamatának. Az érettségiző tanulók esetében emelkedjen a középszintű nyelvvizsgát eredménnyel teljesítők száma. Javuljon a tanulók eredményessége az Országos kompetenciamérésben. Emelni szükséges azon tanulók számát, akik a középiskolai tanulmányaik alatt informatikai lehetőség szerint elsősorban ECDL végzettséget szereznek. A tanulók középiskolai tanulmányaik alatt B kategóriás autóvezetői jogosítványt szerezzenek. Emelkedjen az OKTV és az OSZTV versenyeken résztvevők száma. Szakképző iskolai vonatkozásban Az Intézmény adjon széleskörű kimeneti kínálatot az érettségizett tanulók számára a piacképes szaktudás megszerzésére. Biztosítsa a modulrendszerben történő szakmai oktatást, amely lehetővé teszi a másodszakma rövidebb idő alatti eredményes elsajátítását. A 9-10. évfolyamra épülő szakmai képzésben nem emelkedhet a lemorzsolódás aránya. Javítani kell a tanulók olvasási-szövegértési és a matematikai-logikai képességeit. Lehetőség szerint biztosítani kell a speciális felzárkóztató foglalkozások szervezését. A szakmai képzés rugalmasan kövesse a munkaerő-piaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában. Az Intézmény az Önkormányzat támogatása alapján alakítson ki ösztöndíjrendszert a hiányszakmákra képzés népszerűsítése valamint a második szakma megszerzése érdekében. 3
Kollégiumi vonatkozásban Az Intézmény kollégiumának leterheltsége összhangban kell, hogy álljon a jogszabályokban megfogalmazott lakhatási, tanulási és szabadidős feltételekkel. A kollégium fordítson figyelmet a kollégista diákok komfortérzetének javítására, korszerű a modern kor igényeinek megfelelő eszközök, berendezések beszerzésére. A kollégista diákok kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. Szolgálják a szabadidő hasznos eltöltését a speciális ismereteket adó, készség és képességfejlesztő szakkörök, érdeklődési körök. A felnőttoktatás és felnőttképzés vonatkozásában Az Intézmény továbbra is segítse a speciális élethelyzetben lévő iskolahasználókat a magasabb általános és szakmai műveltség megszerzésében. A felnőttképzés vállaljon szerepet a munkaerő-piaci igények rugalmas kielégítésében a munkanélküliség csökkentésében. Az indítandó képzési, átképzési formák tekintetében hatékonyan együtt kell működni Győr- Moson- Sopron Megyei Munkaügyi Központtal, a kamarákkal és az érintett vállalatokkal. Az igényeknek megfelelően szükséges kidolgozni a felnőttképzés új formáit és szervezeti kereteit. Fogadóképesnek kell lenni az Önkormányzat támogatására a második, illetve újabb szakmai képzettség (kiemelten a hiányszakmák) megszerzése érdekében az iskolarendszeren kívüli képzési formákban. 1. 2. 1. Az Intézmény specialitásai Oktatás típusa Szakterület Szakmacsoport Szakma megnevezése Szakközép Műszaki Közlekedési Autószerelő Autóelektronikai műszerész Gépészeti Közlekedésgépész technikus Gépésztechnikus Gépgyártás-technológus Automatizálási technikus (gépészeti és gyártósori Épületgépészeti technikus Elektronikaelektrotechnikai Mechatronikai műszerész Szakiskola Műszaki Közlekedési Karosszérialakatos Gépészeti Járműfényező Gépi forgácsoló Kovács Hegesztő 4
Felnőttoktatás és felnőttképzés Műszaki Könnyűipari Géplakatos Szerkezetlakatos Öntő Gázvezeték- és Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Szellőző- és klímaberendezés-szerelő Autógyártó Szerszámkészítő Kötő NC-CNC forgácsoló Kovács Hőkezelő 1. 2. 2. Fenntartói elvárások az Intézménnyel szemben A 2004. január 31-én hatályba lépett és az 50/2007 (III.1.) Kgy. sz. határozattal megújított és jóváhagyott közoktatási intézményekre vonatkozó Önkormányzati Minőségirányítási Program 1. számú melléklete tételesen az alábbi - 2004- tőlfolyamatosan érvényes elvárásokat rögzíti: Erősödjön az iskola közlekedés-gépész, s az igények függvényében a textilipari szakirányú szakmai képzése, A képzés szerkezetében alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez. Törekedni kell a férőhely kapacitás maximális kihasználására, csökkenjen a lemorzsolódás mértéke, a javítóvizsgára, az évismétlésre utasított tanulók száma. Csökkenjen az igazolatlan hiányzások száma. 1. 2. 3. Az Önkormányzat által mért teljesítménymutatók Tanulmányi lemaradások csökkentése Egyéni felzárkóztatások növelése Továbbtanulási adatok, mutatók Szakképzett fiatalok elhelyezkedése szakmájukban Érettségi- és szakvizsga eredmények Második szakmát szerzett tanulók száma A hazai és nemzetközi versenyeken elért eredmények Az Országos Kompetenciamérésben elért eredmények Elégedettségi mutatók 5
2. MINŐSÉGPOLITIKA Intézményünk 2004. április 30-tól tanúsított (1. számú melléklet) MSZ EN ISO 9001:2001. szerinti rendszert működtet, amelyben megfogalmazott minőségpolitikánk (jelen program 2. számú melléklete) és természetesen működésünk - teljesíti az önkormányzati elvárásokat. Ezen program továbbfejlesztése érdekében 2006-ban csatlakoztunk az országos Szakiskolai Fejlesztési Program II.-höz. (SZFP II.) 2. 1. Az Intézmény nevelési-oktatási iránya, programja, arculata, jellege Az intézményt 1950-ben a Nehézipari Minisztérium alapította. Felügyeleti szerve a Munkaerő Tartalékok Hivatala volt. 1957-ben a MüM 400. sz. Szakmunkásképző Intézet néven vált ismertté. Később megindult a szakközépiskolai képzés is. Az iskola 1992-ben felvette az ismert győri 1848-as forradalmár Lukács Sándor nevét. 1992-től iskolánk Lukács Sándor Szakképző Iskola néven szerepelt a régió oktatási intézményeinek palettáján. Az elismert fejlesztések eredményeként 2006. áprilisától az Intézmény a tényleges képzési struktúrájának megfelelően a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközépiskola, Szakképző Iskola és Kollégium nevet viseli és mint az AUDI Hungária Motor Kft. Partneriskolájaként működik. Az iskola Északnyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb szakképző intézménye. Képzési struktúrájában szakképzés, szakközépiskolai képzés, technikusképzés és felnőttoktatás, felnőttképzés egyaránt szerepel. A képzés műszaki szakterületen, több szakirányon: folyik: közlekedési, gépészeti, elektronika-elektrotechnikai és könnyűipari szakmákat oktatunk, speciális gázipari, pneumatikai-hidraulikai képzéseket is biztosítunk. A 2000/2001-es tanévtől levelező oktatás is szerepel képzési kínálatunkban először épületgépészeti technikus szakon, majd 2003/2004 tanévtől gépgyártás technológus, mechatronikai technikus szakirányokon is. Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézmény is, a 2003/2004 tanévtől felnőttképzési tagozatunk is működik. Az Intézmény oktatási és a kollégium tevékenységét közös igazgatású intézményként, szakmailag egységes szervezet keretében végzi. Az Intézmény Győr város keleti részén egy 62.497 m 2 -es területen fekszik. Az intézet iskola-kollégium-ebédlő-tanműhely épületegyüttesből és két különálló tanműhelyi részből áll. A beépített terület 9094 m 2. 2003-2007 között 29 fejlesztési témát indítottunk, amelyből 26-ot már sikeresen befejeztünk. A fejlesztések révén a tanműhely partnereink segítségével - jelentősen átalakult. Regionális szakmai oktató központok kialakítása történt az autógyártás (AUDI Járműgyártó Tanműhely) a forgácsolás (AUDI CNC Tanműhely) 6
az autószerelés autóvillamosság, karosszéria javítás (Peugeot Oktató Központ) a fényezés-festés (Standox Oktató Központ) az épületgépészet (Junkers Oktató Központ) terén, amely fejlesztési munkát tovább folytatjuk. Az intézetet 1950-52-ben építették. Nem műemlék, de karbantartott, jellegzetes "szocreál" stílusú védett épület, elöregedett fűtési rendszerrel és nyílászárókkal. 2. 2. Az Intézmény nevelési elvei, küldetése Nevelő-oktató munkánk célja az, hogy a tanulókkal megismertessük és elfogadtassuk az általános emberi értékeket, biztosítsuk számukra a színvonalas oktatást, az általános műveltség megszerzésének lehetőségét, a korszerű és alkalmazható szakelméleti és gyakorlati ismereteket. A szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek átadásával, helyes viselkedésminták bemutatásával, személyes példamutatással, társadalmi ismeretek oktatásával fel kell készítenünk tanulóinkat a társadalomba való beilleszkedésre, a továbbtanulásra, az eredményes munkavégzésre. Nevelési tevékenységünk akkor eredményes, ha a társadalom és az egyén számára is hasznos értékeket teremt. Az intézményi célokat a Pedagógiai Program tartalmazza. A célok eléréshez, a szakmatanuláshoz szükséges a bemeneti kompetenciák fokozatos kialakítása, a személyre szóló fejlesztés kidolgozása. A problémamegoldó gondolkodás, vitakészség fejlesztése. A tantervi minimumkövetelmények teljesítése, ezáltal a lemorzsolódás csökkentése. Alakuljon ki a tanulókban a tudás megszerzésének igénye. Legyenek képesek másokkal együttműködve egy közös cél érdekében dolgozni, ismerjék az eredményes csoportmunka feltételeit. Alakuljon ki a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Ismerjék meg a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Alakuljon ki bennük a kötelességtudat, a mások iránti felelősségvállalás igénye. Tartsák fontosnak a családi, közösségi, társadalmi kapcsolatokat. Az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása és átadása. Az állampolgári felelősségtudat, segítőkészség, állandó intellektuális fejlődés igényének kialakítása. Óvják a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. A tanulók megismertetése az egészséges életmód legfontosabb szabályaival, legyenek tisztában az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi higiéné fontosságával. Ismerjék meg a káros szenvedélyek hatását, amelyek veszélyeztetik a szomatikus és pszichés egészségüket. 7
Legyenek képesek tanulóink a konfliktusok, problémák kezelésére. Legyenek képesek arra, hogy a kudarcokat feldogozzák, illetve a hibákból tanuljanak. Legyenek toleránsak másokkal szemben. A szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése. Az idegen nyelvi kommunikáción segítségével más kultúrák megismerése és megértése iránti igény kialakítása A problémamegoldó, a logikus, a matematikai gondolkodás és annak alkalmazásának, a matematikai modellek használatának fejlesztése. Legyenek képesek az önállóan és csoportosban egyaránt önálló ismeretszerzésre. Ahhoz, hogy fenti céljainkat meg tudjuk valósítani, iskolánk minden tanuló számára biztosítja: a nyugodt iskolai légkört, a pedagógusok és a tanulók, valamint tanulók és tanulók közötti harmonikus emberi kapcsolatot, a pedagógusok egységes szellemű törekvését az iskolai nevelésioktatási célok megvalósítása érdekében, a tehetséggondozást, felzárkóztatást. 2. 3. Az intézmény jellemző nevelési-oktatási módszerei Az iskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt célok elérését segítse, illetve lehetőség szerint kiküszöbölje az azokkal ellentétes hatásokat. Ezt a feladatot a pedagógusok a tanítási órákon, illetve a tanórán kívüli tevékenységek keretén belül oldják meg. A nevelési célok megvalósítását különböző módszerek segítik. Egyrészt a pedagógus közvetlenül, azaz a tanulóval való személyes kapcsolat során fejtheti ki nevelő tevékenységét. Ennek során személyes példamutatással, következetes és korrekt követelményrendszerrel, rendszeres ellenőrzéssel, segítségnyújtással, ösztönzéssel érheti el célját. Ezen túlmenően, közvetett módon, a tanulói közösségek munkájának irányítása révén is fejthet ki nevelő hatást. Ide tartozik például az Intézményben az iskolai hagyományok ápolása, vagy a tanulói rendezvényeken való részvétel (bálokon, klubdélutánokon, sportversenyeken, stb.). Nevelő-oktató munkánk eredményesnek tekinthető, ha végzős tanulóink a felsorolt elvárásoknak eleget tesznek. A felhasználók részéről megfogalmazódik az elvárás, hogy a végzett szakemberek a gyakorlatban hasznosítható tudás mellett többek között nyitott személyiséggel, alkalmazkodó- képességgel, megfelelő önismerettel, rendelkezzenek. Az Intézménynek a pozitív személyiségjegyek kialakítását előtérbe kell helyezne. Ezen elvek megvalósításához szükséges feladatok: 8
A tanulók értelmi nevelése: az értelmi képességek, valamint az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulók erkölcsi nevelése: az alapvető erkölcsi értékek bemutatása és elfogadtatása. A tanulók közösségi nevelése: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a család fontosságának és szerepének hangsúlyozása, az együttműködési készség kialakítása, alkalmazkodó-képesség fejlesztése. A munkára nevelés: a munka önmegvalósító szerepének bemutatása, a végzett munka fontosságának és társadalmi hasznosságának tudatosítása. Akarati nevelés: a kitartás, a céltudatosság, a szorgalom, az elkötelezettség kialakítása. Testi nevelés: az iskolánkban oktatott szakmák gyakorlása megkövetel bizonyos fizikai erőt, állóképességet. Fontos a testmozgás iránt igény kifejlesztése. Az iskola a testnevelési órákon kívül a diáksportkörök segítségével kínál külön testedzési lehetőséget, illetve támogatja a más sportegyesületben sportoló diákokat. Érzelmi nevelés: a tanulók önmagukra és a környezetre irányuló érzelmeinek helyes irányba terelése, önmaguk megismerése. Nemzeti nevelés: a szülőföld iránti érzelmi kapcsolat kialakítása, nemzeti jelképeink megismerése, a hagyományok és a kulturális örökség ápolása, a hazaszeretet érzésének felerősítése. Állampolgári nevelés: az állampolgári kötelességek és jogok megismertetése, az állami szervek működésének bemutatása, a közéletben való részvétel fontosságának hangsúlyozása. Tanulóink sikeres elhelyezkedésének esélyét javítja, illetve munkahelyi kedvezőbb megítélésüket segíti, ha képesek arra, hogy a közösségben helyüket megtalálva aktív tagjai legyenek annak. Az úgynevezett team-munkára való képességet és hajlandóságot ma már minden komolyabb munkaadó alapkövetelménynek tartja. Tanulóink e területre való felkészítését többféle módon oldjuk meg. Egyrészt elősegítjük, illetve kezdeményezzük a különféle tanulói közösségek kialakulását. Másrészt a tanórai feladatok és a gyakorlati munkák egy részét úgy kell megszervezni, hogy ezek alkalmasak legyenek a kooperatív együttműködéssel való feldolgozásra, megoldásra, és lehetőséget adjanak a teammunka megismerésére és gyakorlására. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldásában az osztályfőnökön kívül az iskolai szociálpedagógus is tevékenyen részt vesz. Az Intézményben folyó tehetséggondozó, képesség-kibontakoztató munka eredményeit az országos közismereti tanulmányi, szakmai, kulturális és sport- 9
versenyeken évről-évre elért sikerek jelzik. A tanulók felkészítésének részét képezi a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása. Felkészítés közismereti tanulmányi versenyekre. Felkészítés szakmai versenyekre. Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett (kulturális, sport) versenyekre. Felkészítés felvételi vizsgára. Szakkörök (CNC, számítástechnika, német, helyismereti, helytörténeti, barkács, képzőművész, bélyeggyűjtő). Egyéni öntevékeny könyvtárhasználat lehetősége. Egyéni öntevékeny tornaterem, kondicionálóterem használat. Egyéni öntevékeny sportpálya használat lehetősége. Korrepetálások (állandó, illetve igény szerinti rendszerben). Színház-, mozi-, múzeum- és kiállítás látogatás. Tanulmányi kirándulás. Iskolai sportkörök (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, tájfutás, természetjárás, asztalitenisz sportágakban). Tömegsportra épülő iskolai diákolimpia versenysorozat (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, atlétika sportágakban). Az önképzések, szakkörök az érdeklődési köröknek megfelelő elfoglaltságok széles skáláját tudjuk nyújtani tanulóink számára: A gyermek- és ifjúságvédelmi munkával megbízott pedagógus az iskolai védőnővel együtt az osztályfőnökök, szakoktatók és nevelők segítségével kap képet arról, hogy kik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetűnek tekinthető tanulók. A velük történő foglalkozás lényege: A hátrányos helyzet, potenciális veszélyeztetettség feltárása. Az ebből adódó problémák megelőzése. Szükség esetén külső szakemberek (nevelési tanácsadó, gyámhatóság) bevonása. Az Intézmény tanulói közül vannak tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű gyerekek. A pedagógusok feladata a hátrányok okainak felderítése és a tanuló felzárkóztatása. Ezt a munkát részben a tanulási időben, részben a kötelező tanulási időn túl végezzük (osztályfőnöki óra, tanóra, korrepetálás). 10
A kilencedik évfolyamon tanévkezdéskor felmérjük, hogy az egyes osztályokból mely tanulók küzdenek tanulási kudarccal. Ezeknek a tanulóknak módszereket és eszközöket ajánlunk, amelyek segítik őket a problémák megoldásában. Az egyes tantárgyak első néhány óráján, valamint az osztályfőnöki órákon a legcélravezetőbb tanulási módszerekkel foglakoznak a tanulók. Az ennek ellenére lemaradók, vagy nagy hátránnyal indulók felzárkóztató oktatáson vesznek részt. Azt, hogy melyik tanuló milyen felkészültséggel érkezik az iskolába, szeptember elején szintén felmérjük. Ekkor döntünk a felzárkóztatás szükségességéről, illetve számítástechnikából, valamint idegen nyelvekből ez alapján soroljuk úgynevezett nívócsoportokba a tanulókat. A képzés célja, hogy a tanulók hiányos közismereti tudását megfelelő szintre hozzuk, és szakmai alapozó tárgyakkal előkészítsük őket a szakképzésre. A felzárkóztató képzés átfogó technikai, technológiai, környezetvédelmi és szakmai gyakorlati alapismereteket is nyújt számukra a közismereti képzés mellett. A hátrányos helyzetű tanulók ezzel komoly esélyt kapnak szakképzettség megszerzésére. A 9. évfolyamon a tanévkezdés első hetében minden osztályban bemeneti kompetenciamérés történik, amelyet az év végi eredménymérés (fejlődés) bázisadatának tekintünk (osztályonként). A 10. évfolyamon történik az országos szintű felmérés. A szociális hátrányok csökkentésére csak korlátozott lehetőségeink vannak. A rászoruló tanulók számára kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. Minden tanulónk számára adott az iskolai menzán a kedvezményes étkezés lehetősége. 3. 3. RENDSZER Az Intézmény nevelőtestülete 2003. augusztus 29-én hozott döntését az MSZ EN ISO 9001:2001szerinti minőségirányítási rendszer (MIR) bevezetéséről, amelyet a TÜV-Bayern 2004. április 30-án, majd 2007. április 30-án újólag sikeresen tanúsított. Ekkor elfogadásra került és 2005-ben csekély mértékben, (az önkormányzati elvárásokra is tekintettel) változott - az Intézet minőségpolitikája (2. sz. melléklet), amely dokumentált nyilatkozat megtalálható az Intézmény minden fontosabb helyén, így minden munkavállaló és partner megismerheti. Kiadásra került a Minőségirányítási Kézikönyv (MKK) és 40 az ISO szabvány által előírt formátumú - utasításban rögzítettük, dokumentáltuk eljárásainkat, amit az Eljárások Kézikönyve (EKK) tartalmaz Az Intézmény számítógépes hálózatán ez minden munkatársunk számára elérhető, olvasható. Ezek értelemszerűen részei a jelen szabályozásnak is. 3. 1. A minőségpolitika A megvalósulás szintjén tartalmazza a fenntartói elvásásokat is az Intézet minőségpolitikája (MKK 3. oldal jelen szabályozás 2. sz. melléklete), amely a hagyományosan bevált pedagógiai elvek széleskörű szem előtt tartásával 11
a gyakorláson keresztüli értékközvetítést, a jó minőségű munkavégzés megbecsülését, a környezeti elvárásoknak való megfelelést, a korszerű technikai ismeretek átadását, a szakmai nyitottságot, az újdonságok iránti fogékonyságot, általánosságban műveltséget és tájékozottságot az önpróbálás lehetőségét, a korrekt megítélés igényét a kompetenciák állandó fejlesztésének igényét fogalmazza meg elvárásként a tanárok, szakoktatók, diákok felé. Az iskola nyitott a környezeti elvárások, az oktatáspolitikai és fenntartói változások előtt, ezért már a minőségirányítási rendszer működtetésének első évében, a 2003/2004. tanévben: erősítette a közlekedésgépész szakirányú képzést az autógyártó szakma indításával, OKJ-s oktatástematika összeállításával, a felnőttképzési igény növekedése hatására önálló tagozatot hozott létre, amelyet már 2003. 09. 16-án akkreditáltatott és azóta sikeresen fenntartott, megteremtette a mechatronikai képzés indításának feltételeit, amelyet komoly ráfordításokkal fejleszt, a számjegyvezérlésű forgácsoló gépkezelők korszerűbb oktatása érdekében jelentős NC-CNC gyakorlóhely fejlesztést végez, 2005-től, elsődlegesen az AUDI igényeire alapozva megkezdte a szerszámkészítő szakma oktatását, 2006-ban a klímagépészet iránt megnőtt érdeklődés és szakemberigény kielégítésére komplex épületgépészeti laboratóriumot alakított ki. A tanulókkal szembeni követelmények terén: egységes felmérő rendszert vezetett be és tervszerű kompetenciafejlesztést folytat, növeli a tanmenetek összehangoltságát a párhuzamosságok kiiktatásával, a tananyag ésszerűsítésével, a tanári példamutatás fokozásával a tanulók személyisége, tanulmányi eredményei fejlesztésére, javítására új pedagógiai program kidolgozása folyik, az osztályfőnöki munka és a szociálpedagógiai tevékenység jobb összehangolásával több esélyt kapnak a mentálisan hátrányos helyzetű tanulók. 12
Az iskola minden munkavállalója részt vett a MIR rendszer oktatásain, számot adott ismereteiről és megerősítette elkötelezettségét az oktatás, a tanulói képességfejlesztés eredményesebbé tétele vonatkozásában, a pontosabb, dokumentált munkavégzés terén, a folyamatos fejlesztés és önképzés vállalásában, a kitartó és fegyelmezett, összehangolt oktatásban, a humánus, tanulóközpontú oktatás következetességében. 3. 2. A vezetés elkötelezettsége Az Intézmény vezetése azért deklarálta és tette mindenütt olvashatóvá a közösen elfogadott minőségpolitikát, mert az ISO rendszerben - folyamatosan gondoskodik a MIR rendszer átvizsgálásáról, amelyet az EU102 sz. Eljárás utasításban rögzített, - megköveteli az EU106 sz. utasítás szerinti minőségügyi tervezést és továbbképzést (EU222), - további eljárások kialakításával biztosítja az elérhető legmegfelelőbb körülményeket (EU323, EU331, EU342, EU374), - a nem megfelelő események, eredmények, termékek helyesbítésére megelőző és helyesbítő rendszereket működtet (EU361, EU373, EU421, EU425, EU426), - folytonos minimum 10-fős - auditori rendszert működtet (EU423), amely során a működést ellenőrzők jelentéseit rendszeresen kiértékeli (EU102). 3. 3. A jogszerű működés Az Intézmény tevékenységében előtérbe került az előírásoknak való jobb megfelelőség is, ezért az ISO rendszerben: elérhetővé tettük a magyar jogtár használatát az iskola belső számítógépes hálózatán, a használatos szabványok és elérhetőségük a számítógépes rendszer része szabályzataink frissítése, aktualizálása folyamatos, a mindenkor hatályos utasítások számítógépen a MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Szabályzatok könyvtárában elérhetők, a MIR rendszer bevezetése során tucatnyi új szabályzat is készült, amelyeket az eljárás utasításokkal együtt oktattunk és vezettünk be, az oktatásokat évente ismételjük és teszt formájában merjük az eredményességet. A működést folyamatosan ellenőrző auditorok az átvizsgálás során nemcsak a MIR szabályzatok teljesítését, hanem valamennyi előírás akár egy fenntartói levélkötelezettségének teljesítettségét vizsgálják. 13
A külső ellenőrzések megállapításaira teendő intézkedéseket a vezetés Intézkedési Tervekben (T1021) rögzíti és a teljesítést folyamatosan nyomon követi. 3. 4. A tervezés Az Intézmény a fenntartói tervezési előírások szem előtt tartásával rögzítette sokoldalú tervezési feladatait. Az éves rendszer elégedettség vizsgálatok (EU321) megtartásával és a MIR statisztikai rendszerével (EU426) maga is gondoskodik a legmegbízhatóbb tervezési adatok összeállításról. Az egyes tevékenységek távlati és operatív tervezési feladatait önálló utasítások rögzítik: - - az EU101 a Távlati Tervezés munkáját foglalja össze, - - az EU102 az Eljárás Utasítások fejlesztési feladatait és módját rögzíti, - - az EU 106 a Tevékenységek minőségtervezése során a kompetenciafejlesztéshez önálló tervet készít - - az EU211 a Gazdasági erőforrások tervezését írja le - - az EU221 a munkaerő tervezését, kiválasztását határozza meg, - - az EU224 az éves oktatási munka tervét tartalmazza tanmenet szintig, - - az EU231 a kiszolgáló folyamatok a fenntartás és a karbantartás tervezési feladatait is tartalmazza, - - az EU331 a helyi képzési kínálat tervezését szabja meg, - az EU343 és EU344 a szakmai gyakorlat kialakításával összefüggő tervezési és végrehajtási tennivalók előírásait tartalmazza, - - az EU372 a fémipari termékek az EU373 a gépjármű javítás vállalási és termelés ütemezési előírásairól intézkedik, - - az EU423 a folyamatos ellenőrzés programozását és eljárásait írja le, Ezek középtávú, rövidtávú és promt-tervek, adott esetben napi programok készítésének módszereit és a tervek megvalósulásának figyelemmel kísérését tartalmazzák. A komplex tervezési program az alábbi feladatok megoldását jelenti: 3. 4. 1. Éves szinten ismétlődő feladatként: az éves munkarend meghatározását az osztályok, tanfolyamok és létszámok kialakítását, a tantárgyfelosztást, az órarendek kialakítását, a modulrendszerű oktatás programjainak kidolgozása, az SZFP II. program feladatainak ütemezése, az oktatói, szakoktatói, személyre szabott feladatok kiadását, a teremrendek, műhelybeosztás meghatározását, a szakmai gyakorlati helyek tanulóellátását, 14
a tankönyvellátást, a taneszközök biztosítását, anyagok, szerszámok beszerzését, a tanulók és oktatók munkaruha ellátását, az egészségfejlesztési program kialakítását, a mentálhigiénés teendők tervezését, a drog és bűnmegelőzési feladatok meghatározását, a tanári ügyeleti rendszer megszervezését, az értekezletek ütemtervének összeállítását, a szakmai munkaközösségek munkatervének és továbbképzési programjának kialakítását és jóváhagyását, a minőségterv(-ek) elkészítését a kompetenciák fejlesztésének szolgálatában, a pótvizsga, szakmai vizsgák és az érettségi vizsgák szervezését, a pályázatfigyelési és elkészítési munkacsoportok és részhatáridők kijelölését, a számítástechnikai eszköz- és rendszerfejlesztést, a könyvtári állományok (könyv, videó, CD) fejlesztését, a napi takarítási és karbantartási munkák biztosítását, programozását, a felújítási (építési és beszerzési) program kidolgozását, az iskolai tanulmányi versenyek megszervezését, az auditálási program összeállítását, Nyílt nap szervezését, Lukács napok programjának előkészítését, az iskolai sportversenyek rendszerének kialakítását, az arculatfejlesztési (számítógépes honlap aktualizálás, bizonylatok, feliratok tervezése stb.) feladatok ütemezését, partner látogatási program összeállítását, az iskolai testületek (DÖK, SZMK, KÖTA, szakszervezet, Lukács Alapítvány, KLASZTEREK, Szakmai Tanácsadó Testület, stb.) üléseinek tervezését, a beszállítók minősítésének határidőzését, az oktatói minősítések elkészítésének ütemezését, járműjavítási bevételi terv és fémipari megrendelések teljesítésének költség és bevételi tervét, dokumentációs és statisztikai mérések rendszerének újradefiniálását, 3. 4. 2. Középtávon (2-4 év) tervezett feladatok az iskola épületegyüttesének folyamatos felújítása, a tanműhely fejlesztése a szakmai előkészítő gyakorlatok széles skálájának biztosítására és a speciális szakmai képzés igényeinek megfelelően, 15
az autójavító, autógyártó műhely fejlesztése, a mechatronikai oktatás feltételeinek javítása (pneumatikai, hidraulikai, elektronikai laborok fejlesztése,), a kollégium és az étkeztetés korszerűsítése, a sportolási feltételek javítása, az emelt szintű érettségire felkészítés, tanulói ösztöndíjrendszer kialakítása, az iskola támogatóiból létrehozott KLASZTEREK bővítése, az európai mechatronikai együttműködésbe való bekapcsolódás folytatása, külföldi (szlovák, erdélyi stb.) tanulók fogadására való felkészülés. az Autópolisz kialakításával összefüggő oktatási változtatások összehangolása a későbbi tennivalókkal, a régióba tervezett Területi Integrált Szakképző Központokkal a lehetséges együttműködések kialakítása, a kompetenciák folyamatos fejlesztéséhez, a fejlődés ellenőrzésére az oktatási módszerek állandó korszerűsítése. 3. 4. 3. Hosszútávon (5-8 év) tervezett feladatok komplex előkészítő és felzárkóztató, kompetenciafejlesztő programok kidolgozása és általános iskolások pályakezdésének segítésére, a 18. éves korig tartó iskolakötelezettség bevezetésére való felkészülés, a nyelvoktatás fejlesztése, cseregyakorlatok szervezése német nyelvterületre, sportbázis kialakítása, megőrzése, utánpótlás nevelés, technikai sportlehetőségek (pl. modellezés) kialakítása, a Széchenyi István Egyetemmel közösen a Duál Oktatási Program (mérnök-szakmunkás együttműködés már a tanulás során) fejlesztése, részvétel az ÖCO-Business környezetvédelmi programmal összhangban a környezettudatos oktatás megteremtése. 3. 5. Vezetői ellenőrzés és értékelés A MIR rendszer magas fokú dokumentáltsága komplex vezetői ellenőrzésiértékelési rendszert tesz lehetővé, illetve ír elő. A vezetés kiemelt feladatának tekinti, hogy legyen ösztönözve minden oktatási területen a tanulók kompetenciáinak fejlesztése. A mérés, ellenőrzés feladatait - túl azon, hogy a 40 eljárás-utasítás mindegyikének a 7.0. pontja előír ilyen folyamatos feladatot több utasítás külön is részletezi; - az EU102 vezetőségi átvizsgálás, - az EU223 értékelési és ösztönző rendszer, - az EU241 munkakörnyezet biztosítása, - az EU242 biztonságos intézmény, - az EU243 munkavédelem, 16
- az EU342 beszállítók minősítése, - az EU351 a nevelés-oktatás közös követelményei, - az EU356 felnőttképzés, - az EU361 tanulók mérése, értékelése, - az EU737 gépjárműjavítás, - az EU421 Intézményi ellenőrzés és mérés, - az EU422 fémipari termékek ellenőrzése, - az EU423 belső értékelések (auditálások) eljárások (utasítások) rögzítik ezeket a feladatokat. A tevékenységek teljes körűen lefedett ellenőrzési rendszere szerve s része az ISO szabványból adódóan az Intézet Minőségirányítási Rendszerének, amely felügyeletét a MIR vezető látja el. 3. 5. 1. Az ellenőrzés, értékelés célja: az előírásoktól való eltérés okának megállapítása, ha szükséges a belső előírás módosításának előkészítése, jogszabálytól, fenntartói előírástól való eltérőség esetén az optimális, jogszerű magatartás kikényszerítése, a lehetőségek szerinti maximális feladatvégzés biztosítása, a közreműködők innovációs javaslatainak összegyűjtése, hasznosítása, a folyamatok nyomon követése és a szükséges intézkedések időben történő megtétele, az erőforrások célszerű kihasználása, az ösztönző jutalmazás biztosítása, a vélemények megismerésével és összehangolásával az együttműködés és a munkahelyi légkör javítása. 3. 5. 2. Az Intézmény ellenőrzési, értékelési rendszere Az intézményi ellenőrzési feladatokat és az ezekhez kapcsolódó értékelési (értékelés előkészítési) munkát táblázatban (3. számú melléklet) összegezzük. 17
3. 6. A MIR működtetése 3. 6. 1. A MIR szervezet Vezetői értekezlet (áttekintés EU102) Igazgató Szakmai Tanácsadó Testület (felnőttképzés) Műszaki és Innovációs (Általános) igazgatóhelyettes MIR vezető (EU106, EU423) Folyamatgazdák (EU103) MAG TEAM (EU105) Auditorok (EU423) 3. 6. 2. Intézményi értékelés/önértékelés 2003. április-május hóban átfogó kérdőíves felmérést, értékelés végzett az Intézmény, amelyet 2005-ben megismételt és 2006. novemberében az SZFP II. programkeretében a SZÖM I. modell szerinti benchmarking indikátorokkal alátámasztott Értékelő Könyvet készített amelyeket a nevelő testület megvitatott. 2005-ben az összesített értékelés az alábbi eredményt mutatta: 2005-ben a nevelőtestület globális elégedettségi mutatója - az ötfokozatú skálán mérve a fenti adatok alapján képzett súlyozott átlag: 3,81, amely eredményt meg kívánunk őrizni és részleteiben lehetőség szerint javítani akarjuk A tevékenységet minden részletében az EU421 Eljárás Utasítás tartalmazza. Ehhez szorosan kapcsolódnak a 3.5. pontban felsorolt mérést, értékelést előíró további eljárás utasítások. 18
OKTATÓK VEZETŐK S.sz ÉRTÉKELÉSI SZEMPONT MEGNEVEZ felnőtt nappali felnőtt nappali A vezetés értékelése 1. (A vezetés szerepe a minőség 3,45 3,91 4,30 4,21 fejlesztésében) 2. A képzési politika és stratégia értékelése 3,75 (A stratégia meghatározása és megvalósítása 3,91 4,40 4,52 3. Az alkalmazottak irányításának értékelés 3,15 (Az emberi erőforrások menedzselése) 3,46 4,20 4,17 4. Az erőforrások értékelése 3,92 3,72 4,25 4,64 5. A folyamatok és a szabályozottság értékelé 3,75 (Folyamatszabályozás) 3,68 4,35 4,27 6. A partnerek (hallgatók, szülők, diákok) elégedettsége 3,95 (A partnerkapcsolatok és ig 3,70 4,40 3,96 figyelembevétele) Az alkalmazottak elégedettsége 7. (A munkatársak elégedettsége terén 3,35 3,43 4,20 3,86 eredmények) 8. Társadalmi szerepvállalás (Szakmai és civil közéleti eredmények) 2,15 3,92 2,05 4,60 A folyamatos fejlesztés alkalmazásának sz 9. (Az új ismeretek, a változó igények és a műk 3,65 tapasztalatok alapján hogyan fejlesztik az 3,62 3,55 4,58 Intézményt) 10. A szervezeti kultúra értékelése 4,85 3,76 4,35 4,65 A SZEMPONTOK ÁTLAGA: 3,28 3,71 4,00 4,34 Minősítés változása (nappali/felnőtt): (Felnőtt adatfelvétel: 2005. febr. + 12,9 % + 8,5 % Nappali: 2005. dec.) Növekedés súlyozott átlaga: + 12,1 % Vezetői felülértékelés (felnőttképzésben) + 22,0 % Vezetői felülértékelés (nappali képzésben) +17,0 % 19
3. 6. 3. Az Intézmény működésének javítása, fejlesztése A mérési-értékelési feladatok eredményeire és a MIR statisztikai rendszerére (EU426) támaszkodva történik az EU424 Folyamatos intézményi fejlesztés eljárás szerint a működés racionalizálása. A fejlesztő tevékenység nem spontán módon történik, de az alkalmi javaslatok is megvizsgálásra kerülnek. A munkavállalók minősítése során az aktív javaslatadás önálló bírálati szempont (az F2231 Munkatársak Minősítése lap 5. pontja!), amely ösztönzően hat az ésszerűsítő tevékenységre. 3 7. A partnerkapcsolatok irányítása A környezeti elvárások információihoz a partnerkapcsolatok révén tudunk eljutni. A MIR keretében bevezetésre került az F4241 partneri észrevételek nyilvántartása bizonylat, amely a III. 6.2. pontban már meghivatkozott széleskörű (évi egyszeri) elégedettség felmérés mellett folyamatossá teszi az informálódást. 3. 7. 1. A fontos partnerek igény és elégedettség felmérése A legfontosabb partnereinkkel folyamatos kapcsolatot tartunk fenn. Évente egy alkalommal interjúk keretében gyűjtjük össze átfogó véleményüket munkánkról. Az EU431 eljárás utasításban részletezett feladatokon túl felhasználjuk információi szerzése; a fenntartói ellenőrzéseket, az igazgatói (városi) értekezleteket, a különféle konferenciákat, tájékoztatókat, az iskola rendezvényeit, a támogatói szerződéskötéseket, a társintézmények kiadványait, a számítógépes honlapokat, a szakmai tanulmányi versenyeket, a szülői értekezleteket, a diák és tanári rendezvényeket 3. 7. 2. Kommunikáció a partnerekkel MIR eljárásaink között az EU322 Intézményi marketing és PR fogalmazza meg az egységes formai megjelenéssel, a tájékoztatási igénnyel, a reklámtevékenységgel, a rendezvényszervezéssel 20