JEGYZŐKÖNYV. Kérte, aki a meghívóban szereplő napirendet el tudja fogadni, szavazzon.

16-3/2011/231 JEGYZŐKÖNYV Készült: a 2011. március 11-én megtartott, a Heves Megyei Közgyűlés Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottsága rendkívüli ülésén elhangzottakról Az ülés helye: Megyeháza Telekessy terme Eger, Kossuth Lajos út 9. sz. Jelen voltak: Sveiczer Sándor Péter a bizottság elnöke,, Szűcsné Major Ildikó, Dr. Nagy Imre, Dr. Pajtók Gábor, a bizottság tagjai, Dr. Gondos István, Dr. Kovács Csaba, Czibik Norbert, Ponyi László, a Megyei Önkormányzat részéről, továbbá Barta Dóra és meghívottak Sveiczer Sándor Péter Köszöntötte a bizottsági ülésen megjelenteket. Megállapította, hogy a bizottság határozatképes, négy tagja jelen van, az ülést megnyitotta. Tájékoztatta a jelen lévőket, hogy a bizottság üléséről hangfelvétel készül. Az előzőleg kiküldött meghívóban egy napirendi pont szerepel: az egri Gárdonyi Géza Színház rendszerellenőrzése. (2011. február 22-én készült belső ellenőri jelentés alapján, amely a Bizottság korábbi ülésén a tagok részére kiosztásra került.) Kérte, aki a meghívóban szereplő napirendet el tudja fogadni, szavazzon. A rendkívüli bizottság 4 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta. 10/2011. (III. 11.) határozat Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság a mai ülésén a következő napirendi pont megtárgyalását fogadta el: 1. Gárdonyi Géza Színház rendszerellenőrzése Sveiczer Sándor Péter A bizottság munkatervébe már korábban felvételre került a Gárdonyi Géza Színházzal kapcsolatos ügyek kivizsgálása. A 2011. február 27-i Közgyűlésen az Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság Elnöke (Tóth Csaba) javasolta, hogy rendkívüli bizottsági ülésen tárgyaljuk ezt a belső ellenőri jelentést, erre akkor Sveiczer úr ígéretet tett és a mai napra a bizottság ülését összehívta. Az ülésre három fő került meghívásra, akik a téma vizsgálata során a Bizottság segítségére lehetnek. Barta Dóra (Színház tánctagozat-vezető), Gulyás István (Színház gazdasági igazgató), Csizmadia Tibor (Színház-igazgató főrendező). Csizmadia úr tegnap írásban jelezte a hivatal felé, hogy a meghallgatáson egyéb elfoglaltságaira tekintettel nem tud részt venni, míg a további két meghívott az ülésen megjelent. 1

Sveiczer Sándor Péter Javaslatot tett arra, hogy a két meghívott vendég egyenként kerüljön meghallgatásra, majd a belső ellenőri jelentésnek megfelelően haladjanak tovább kérdéseket feltéve a meghívottaknak A meghallgatások előtt szót kért úr. Felháborodásának adott hangot, miszerint ez a belső ellenőrzési jelentés csak szúrópróbaszerűen történt, mégis milyen súlyos hiányosságokat tárt fel. Véleménye szerint ebből a jelentésből az tűnik ki, hogy amennyiben ez a szervezet nem közpénzekből gazdálkodott volna, hanem egy civil vállalkozás lenne, akkor a gazdálkodásért felelős vezetője ellen már büntetőeljárás került volna megindításra. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Csizmadia úr a meghallgatáson nem jelent meg. 10:15 órakor megérkezik Dr. Nagy Imre úr, a bizottság tagja. Sveiczer Sándor Péter Megállapította, hogy a Bizottság 5 főre bővült, majd felkérte Barta Dóra táncművésznőt, hogy úr meghallgatásáig kint várakozzon, majd megadta a szót Szűcsné Major Ildikó bizottsági tagnak. Szűcsné Major Ildikó a Színház gazdasági vezetőjéhez intézte kérdését. Jelentős bevételkiesés származik a Ger-Li-Czi Kft.-nek kiadott büfé bérleti díj hátralékából (2008. év óta 7.512.750,- Ft.) Hogyan lehetséges az, hogy a Ger-Li-Czi Kft. kintlévőségeit éveken keresztül nem hajtották be, és hogyan folytathatta továbbra is a tevékenységét, miközben a Színház folyamatosan teljesítette a Kft. egyéb tevékenységi körén kívül eső követeléseit? A cég felé fizetési felszólításokat bocsátottunk ki, amelyek megfizetésére többször ígéretet kaptunk, ezt követően pedig 2010 nyarán egy megállapodás került megkötésre, amelyben kifejtésre kerültek a felgyülemlett hátralék részletfizetésének feltételei. Az ebben a megállapodásban foglaltakat a Kft. eddig teljesítette és a jövőre vonatkozó kötelezettségeket is teljesíteni fogja. Kifizetés a Kft. részére ténylegesen történt, amikor egy fesztivál során a Színház részére a cég 6 alkalmazottja dolgozott. Ekkor az ő járandóságaik kifizetésére került sor. Ezen összeg sem került zökkenőmentesen kiutalásra, mivel a dolgozók a követelés kifizetése érdekében már perrel és újságcikkekkel fenyegették meg a Színház vezetését. A Kft-vel kapcsolatosan még kiemelte, hogy a megállapodásban foglalt eddigi tartozásait teljesítette, amelyet a gazdasági vezető a Színház jelenlegi igazgatója részére átadott, valamint biztosította a Bizottság tagjait arról, hogy a Kft. további tartozásait is rendezni fogja. Szűcsné Major Ildikó A 2010. július 23-án kelt megállapodásban a Ger-Li-Czi Kft. a Színházzal fennálló bérleti szerződés alapján 2010. június 30-ig 6.569.000 Ft tartozást ismert el, amelyből az első részletet 2.500.000 Ft-ot 2011. december 31-ig fizet be a Színház részére. Ennek ellenére a Bizottság részére kiosztott anyagban 7.512.750 Ft hátralék szerepel, tehát tovább növekedett az összeg, mint az elismert tartozás, ezért kérdéses, hogy a szóban forgó törlesztés valóban megtörtént-e? A törlesztés megtörtént, de az összegszerűség tekintetében nem tudja, hogy a belső ellenőri jelentés melyik időszakra vonatkozó állapotot vette alapul. Véleménye szerint abban nem a 2010. június havi állapotot vették figyelembe. 2

Czibik Norbert A belső ellenőrzés a helyszíni ellenőrzés időszakában fennálló állapotokat vette figyelembe. Szűcsné Major Ildikó Akkor a megállapodásban foglaltakhoz képest növekedett a Kft. kinnlevőségeinek az összege, továbbá kérdés, hogy az év végi törlesztés megtörtént-e? Természetesen megvannak a befizetésről szóló igazolások. Nehezményezte, hogy a büfé bérleti díja hosszú évek alatt nem változott, pedig álláspontja szerint ilyen hosszabb távú szerződések esetében szükséges lenne egy díjtétel növekedést (például az infláció mértékével) beépíteni. Álláspontja szerint ezzel lényeges vagyoni hátrányt okoztak a Színháznak. Kérdésként vetette fel továbbá, hogy a Kft., amelynek a tevékenységi körébe nem tartozik a hangtechnikai és világítástechnikai szolgáltatás, milyen alapon lett ilyen feladatok ellátásával megbízva? A Kft. képviselője Pauli János több éven keresztül volt a Színház alkalmazottja, világítástechnikai és hangtechnikai feladatokat látva el. Továbbiakban is aggályosnak tartja, hogy a Kft. úgy adott ki ezen tevékenységek ellátására vonatkozóan számlát, hogy ezek nem szerepeltek a tevékenységi körei között. Választ vár azon kérdésére, hogy miért nem emelkedett a büfé bérleti díja az évek során? A Kft-nek azért volt ilyen hátraléka a bérleti díjból, mert nem tudta kitermelni a költségeket az alacsony bevétel miatt, ezért a büfé bérleti díját tovább növelni nem lett volna szerencsés. Hiányosságként lehet megemlíteni, hogy más színházakétól eltérően ennek a büfének nincs melegkonyhája, így az itt dolgozók nem tudnak helyben ebédelni, ami jelentős bevételt hozhatna az üzemeltetőnek. A bérleti díj kapcsán miskolci színházat hozta fel példaként, ahol van meleg konyha, azonban a bérlet összege fele az egriének. Ezt a díjat egyébként a bérlő vállalta. Ön ilyen veszteséges vállalkozást üzemeltetne-e? Nem. Köszönöm, ezzel meg is kaptam a kérdésemre a választ. Szűcsné Major Ildikó További kérdés a technikai eszközökkel kapcsolatos, ilyen például a projektor témaköre. Tudomása szerint a Színháznak van projektora, ezért kérdéses miért van szükség egy további bérletére, amelynek a díja ráadásul olyan magas (500.000 Ft), amelyért már önmagában is lehetne egy komoly készüléket vásárolni? Véleménye szerint ezekkel kapcsolatosan is komoly visszaélések gyanúja merül fel. 3

A Színháznak van projektora, azonban azokhoz az előadásokhoz, amelyekhez egy eszköz nem elég, akkor bérelni kell egyet. A Színház által használt projektorok nem egyszerű, hétköznapi előadásokhoz elegendő készülékek, ezeknek sokkal távolabbra és sokkal szélesebb tartományban kell a képet vetíteniük. Tudomása szerint a Színház 2010. elején is vásárolt egy projektort több mint tíz millió forintért, valamint további kiegészítőket is hozzá, azonban egyes előadások szükségleteihez ezek a beszerzések sem voltak elegendőek (például: a Gül Baba előadásánál is két projektort kellett alkalmazni). Szűcsné Major Ildikó Véleménye szerint az igényeket a lehetőségekhez kell igazítani. Álláspontja szerint 2010-ben a költségvetés keretein belül sikerült gazdálkodniuk. További kérdésként veti fel, hogy ki készítette elő a belső ellenőrzési anyagban szereplő három cég (Proscéneum 2000 Bt., Redfor Kft., Ger-Li-Czi Kft.) szerződéseit, valamint a kérdéses tevékenységekre lett-e más cégektől is árajánlat bekérve? A szerződéseket ő készítette elő. További árajánlatot nem kértek, mivel a városon belül más nem értett ezekhez a tevékenységekhez és egyértelmű volt, hogy a legkedvezőbb ár kerül alkalmazásra. A színház egy speciális üzem, egy speciális szakma és emiatt szükséges a versenytől eltérő feltételek alkalmazása. A szóban forgó vállalkozások a kiadott feladatokat saját dolgozóikkal vagy a Színház alkalmazottaival látták-e el? A színházból is alkalmaztak embereket. Ezeket az embereket a Színház közvetlenül fizette ki, mondjuk megbízási szerződéssel vagy a cég rendezte a bérüket? A Színház minden esetben a cégeknek teljesített, akik kifizették a szóban forgó juttatásokat. Dr. Gondos István Egy korábbi témához visszatérve kérdezi, hogy amikor Ger-Li-Czi Kft. tartozott a Színház részére és az ő általuk biztosított 6 fő bedolgozó fenyegetőzött az elmaradt járandósága miatt, ezt a problémát jelezték-e a fenntartó felé? Nem. A szóban forgó cégek felé történő kifizetések vonatkozásában jelzi, hogy birtokukban van egy olyan feljegyzés, amelyben Király Károly nyilatkozott, hogy a Redfor Kft. nevében ő vett fel pénzösszegeket, amiket utána ő osztott ki a dolgozók felé kockás papírra írt átvételi 4

elismervényekkel. Tudomásuk szerint Király úr a Redfor Kft-vel semmiféle megbízási, tulajdonosi vagy ügyvezetői jogviszonyban nincsen. Volt-e tudomása Gulyás úrnak arról, hogy fent nevezett személy pénzösszegeket vett fel a Színház házipénztárából, továbbá arról, hogy ezeket aztán továbbadta a dolgozók felé mindenféle adó és járulékfizetés nélkül egy sima kockás papíron? Király úrnak volt meghatalmazása, amelyet a pénztár felé benyújtott, amikor felvette a pénzeket, ez a Színházban megtalálható. Az ellenőrzés megállapításai szerint nem volt ilyen meghatalmazása Király úrnak. Igen, ez az ellenőrzés során olyan vitatott pont volt, amiben nem tudtak megegyezni. Az ellenőrök szerint nem volt ilyen papír, ő az ellenkezőjét állítja, úgy hogy ebben most nem tudnak igazságot tenni. Arról pedig, hogy a Király Károly úr a Redfor Kft-nek alkalmazottja vagy nem alkalmazottja, illetve milyen jogviszony fűzi őt a Kft-hez, arról nincs tudomása, az a cég belső ügye. Arról volt tudomása, hogy ezeket a pénzeket a dolgozók között szétosztották, de hogy az milyen jogcímen került kifizetésre az előtte nem volt ismeretes. A Színház minden esetben a cégek felé számla alapján teljesített, így a kifizetett összegek további sorsáról hivatalos információja nincs, mivel a továbbiakban az már nem a Színház ügye. Sveiczer Sándor Péter A Színháznál volt-e munkaügyi ellenőrzés az elmúlt két vagy három évben? Volt egészségbiztosítási pénztári vizsgálat, valamint három APEH ellenőrzés, amiből kétszer ÁFA-val kapcsolatosan vizsgálódtak, míg egy alkalommal átfogó ellenőrzést tartottak a vizsgálatot lefolytató tisztviselők. Dr. Nagy Imre Az eddigiek összefoglalásaképpen előadja, hogy a Színház ezek szerint tevékenysége ellátása során több céggel került gazdasági kapcsolatba, amely során a Színház felé teljesített szolgáltatások rendre kifizetésre kerültek, illetve ezeket a pénzeket a cégek az általuk alkalmazott, egyébként színházi dolgozók felé kiosztották. Az nyilvánvalóan nem a Színház ügye, hogy ezek a pénzek hogyan és milyen módon kerültek az alkalmazottak felé kifizetésre. Az viszont igenis a Színház ügye, hogy ezen dolgozók munkaköri leírásai lehetővé tették-e, hogy ilyen plusz tevékenységet folytassanak. Kérdésként merül fel, hogy a Színház költségvetési forrásai nem tették-e lehetővé azt, hogy ezeket a tevékenységeket más úton, más formában lássák el, például túlórában? Milyen tényezők sarkallták a Színház vezetését arra, hogy ezekre a különböző tevékenységek ellátására cégeket bízzanak meg ahelyett, hogy felvettek volna például ruhatárosokat? A Bábszínház és a táncosok kérdéskörével kapcsolatosan felveti, hogy a táncosok hogyan voltak foglalkoztatva, a jegyzőkönyvben szereplő működési bevételek, kiadások mit takarnak, valamennyi a tánccal kapcsolatos bevétel feltüntetésre került-e, illetve gazdálkodási szempontból hogy lehet megítélni a tánctagozat működését? A táncosok tekintetében pedig, hogyan történik a túlóra elszámolás? A Színház technikai dolgozóinak munkaköri leírásában nem szerepel, hogy szabad idejükben milyen tevékenységet folytathatnak, ilyen tekintetben nincsenek korlátok. A vezetés tehát 5

nem mondhatja azt, hogy nem lehet ilyen munkákat elvégezni. A Színháznak van egy játékrendje és egy munkaterve, ahol le van bontva havonta az előadások rendje. Ennek a játékrendnek a megvalósítása nem fér bele a munkarendbe és nem volt lehetséges túlórával sem megoldani a feladatok végrehajtását. A vezetés azt a megoldást választotta, hogy amit túlórával nem lehet megoldani, azt egy cégen keresztül próbálja meg lebonyolítani. Ez országos szinten is így működik, mert a színházi tevékenység az egyfajta speciális üzem. Ő ebben nem talál semmi kivetnivalót, más környékbeli színház is hasonlóképpen működik. Ez a probléma eddig is meg volt, most is meg van és attól tart, hogy ezután is fenn fog állni. A Színház működése szempontjából alapvető fontosságú, hogy milyen besorolást kap. Például egyes besorolást akkor kap egy kőszínház, ha évente legalább 180 saját előadást tud tartani és ezután a fizető nézők száma, valamint a fenntartói támogatás alapján kapja az állami támogatást. A 180 saját előadás teljesítése az rendkívül nagy feladat, figyelembe véve azt, hogy a Színház nyáron nem működik, tehát tulajdonképpen ezt az előadás-számot októbertől május végéig kell teljesíteni. Dr. Nagy Imre Arra kérdez rá, hogy végeztek-e számításokat arra vonatkozóan, hogy jobban járna-e a Színház, ha több embert alkalmazna, vagy több túlórát fizetne ki? Van-e ennek valamilyen korlátja, érti ezalatt, hogy meg van-e határozva valamilyen létszámkorlát vagy költségvetési létszámkeret, ami nem teszi lehetővé akár két fő létszám felvételét, vagy további túlórák kifizetését? Igen, van a műszaki dolgozóknál egy 200 órás túlóra keret, amelyet jócskán túllépnek, ugyanis ezek a dolgozók 350-400 túlórát teljesítenek. A másik kérdésre válaszolva elmondja, hogy az utóbbi három évben költségvetési megszorítások miatt közel 30 fővel csökkent a Színház dolgozóinak létszáma, miközben az ellátandó feladatok mennyisége nem csökkent. A létszámot és az ehhez kapcsolódó költségvetést a fenntartó megyei önkormányzat határozza meg. A Tánctagozat 2009-ben alakult, ennek a működését szükségesnek ítéli meg, mivel a Színház szinte minden produkciójában szerepet kapnak, színesítve ezzel az előadásokat, önálló tevékenységükkel, pedig a palettát szélesítik. Nem beszélve arról, hogy a Színház besorolása szempontjából is fontos a tevékenységük, mivel a tánc előadások fizető nézőinek a számát vonatkozó jogszabály alapján kétszeres szorzóval lehet szerepeltetni. Az ellenőrzési táblázatban szereplő működési bevételeket taglalva kifejti, hogy ezek a Színház jegy és bérlet eladásból származó bevételei, amelyek a Tánctagozathoz kapcsolódnak, ebben nem szerepel sem az állami, sem pedig a fenntartói támogatás. A fenntartói támogatás azért nem szerepel ebben az összesítésben, mert amikor az elfogadásra kerül, sosem határozzák meg azt, hogy mennyi ebből ami a Tánctagozat része és mennyi ami a Színház további tevékenységéhez kapcsolódik. A tagozat megalakulásának évében a két önkormányzat 5-5 millió forinttal támogatta működésüket, azonban ez az összeg a 2010-es fenntartói támogatásban már külön nem szerepel. A dolgozók juttatásaival kapcsolatosan kifejti, hogy az ellenőrzési jelentés alapján látható milyen sok, a közalkalmazotti bértábla szerinti besorolási béren felüli, munkáltatói döntésen alapuló kereset-kiegészítés került kifizetésre (2009-ben 21.804.628 Ft, 2010 októberéig 18.079.142 Ft) a dolgozók részére. Kérdésében kitér arra, hogy a megbízási szerződések mikor készültek teljesítés előtt vagy teljesítés után, illetve a szerződésben vállalt valós teljesítést hajtották-e végre a Kft. által alkalmazott személyek, továbbá miért került sor jelentős összegek készpénzben történő kifizetésére? Jóllehet, utóbbi kérdésre Csizmadia úr a jelentésre adott írásbeli válaszában már kitért, miszerint a készpénzes kifizetésekre a Színház fizetőképességével kapcsolatos 6

megromlott megítélés miatt volt szükség. Ez azért érdekes, mert olyan cégek felé történtek ilyen kifizetések, amelyekkel az önkormányzatnak rendszeres kapcsolata van, sőt azok részére is, akik tartozást halmoztak fel a Színházzal szemben. Álláspontja szerint ezekkel kapcsolatosan bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, mivel sokkal könnyebb a készpénzes kifizetésekkel manipulálni, mint az átutalási megbízásokkal. Összegzésképpen az alábbi három kérdésre vár választ: 1. Mikor készültek a megbízási szerződések? 2. Valós teljesítés volt-e mögöttük? 3. Mi indokolta, hogy ezeknek a cégeknek készpénzben került kifizetésre a szolgáltatás ellenértéke? Felveti továbbá a Redfor Kft. esetét, miszerint más összeg szerepel a tevékenység ellátására kötött megbízási szerződésben kialkudott díjként és más összeg került ténylegesen kifizetésre a cég részére. Kérdésre válaszolva kifejti, hogy a szerződések a teljesítések előtt készültek, továbbá a kontraktusok mögött ellenőrizhetően valós teljesítések vannak. A készpénzes kifizetésekkel kapcsolatosan álláspontja szerint nincs olyan előírás, amely tiltaná a szerződésekben szereplő összegek készpénzben történő kiegyenlítését. Megerősíti a Csizmadia úr írásbeli válaszában tett megállapításokat, miszerint számos cég nem teljesített volna a Színház felé, ha átutalással próbálták volna meg rendezni a számlákat. A készpénzben történő fizetésben semmi kivetnivalót nem talál. Dr. Nagy Imre Összegzésképpen kifejti, hogy a Színház vállalkozói szerződések alapján jogszerűen teljesített kifizetéseket és a vállalkozó az ő általa alkalmazottaknak fizetett tovább, az pedig, hogy ezek az emberek a Színházzal jogviszonyban álló személyek-e vagy sem az ebből a szempontból irreleváns. Szűcsné Major Ildikó A túlórákkal és egyéb kifizetésekkel kapcsolatban továbbra is felmerül benne a visszaélések gyanúja, mivel a munkaköri leírások vonatkozásában komoly hiányosságok lettek feltárva. A munkaköri leírások alapján nem értelmezhető egyértelműen, hogy mi nevezhető túlórának. 2 főnek nem volt munkaköri leírása, 6 fő egy év elteltével írta alá, míg további 2 fő nem írta alá a szóban forgó dokumentumot, továbbá több esetben nem lehetett megállapítani a heti kötelező munkaidő keretet. Való igaz, hogy 2 főnek nem volt munkaköri leírása, azonban a heti kötelező munkaidő keret minden dolgozó esetében a kinevezésben rögzítésre került. Szűcsné Major Ildikó További problémaként értékelte, hogy Gulyás úr a munkaköri kötelezettségeinek ellátása során feleségével elszámolási kapcsolatba került, ami összeférhetetlen. Külön kiemeli a gépjárműhasználat elszámolásait, köztük a feleség által benyújtott költségeket, amelyek ezen összeférhetetlenségi körön belül kerültek utalványozásra, majd kifizetésre. Dr. Nagy Imre Az előzőekhez visszatérve kérdezi, hogy van-e olyan dolgozó, aki kötetlen munkaidő keretben dolgozik? 7

Nincs. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan kifejti, hogy felesége 1993 óta dolgozik a Színháznál, míg ő 2003-ban került oda. Ekkor az összeférhetetlenség vonatkozásában ki lett kérve a megyei önkormányzat véleménye. A szervezeti egység, ahol a felesége dolgozik közvetlenül az igazgató úr alárendeltségébe tartozik, amikor pedig elszámolási kapcsolatba kerültek, akkor nem ő az ellenjegyző, hanem a főkönyvelő. Ezt a viszonyt engedélyezi a 292/2009. Kormányrendelet, illetve a gazdasági ügyrendben is ez van megfogalmazva. Hangsúlyozza továbbá, hogy az összes kiküldetést, amelyet a felesége elszámolt az igazgató úr utalványozta. Szűcsné Major Ildikó A válaszra reagálva kifejti, hogy az ellenőri jelentés alapján több helyen hiányzott a gépjármű elszámolások esetében az ellenjegyző aláírása. A gazdasági ügyrendben egyértelműen le van fektetve, hogy ilyen esetekben a főkönyvelő az ellenjegyző. Sveiczer Sándor Péter Mivel magyarázza, hogy a 2010-ben elszámolt gépkocsi használat összes költségének közel 53%-a önnek és feleségének lett kifizetve? A feleségem a Színház szervezője és ebben a munkakörben elengedhetetlen, hogy kimenjen vidékre iskolákhoz, intézményekhez. A saját gépkocsi használat pedig két útból tevődött össze, amelyikből az egyik egy bécsi látogatás az ottani színház meghívására. Figyelembe véve, hogy milyen kisszámú utak tették ki a költségek 53%-át látható, hogy milyen kevés pénz került ilyen jogcímen kifizetésre. Dr. Nagy Imre Álláspontja szerint a kérdés jelentőségéhez hozzátartozna az is, hogy konkrétan milyen összegről van szó. Véleménye szerint ebben az esetben fennáll az összeférhetetlenség és furcsállja, hogy az útiköltségek kifizetéseinél az ellenjegyzések miért nem történtek meg. Visszatérve a korábban említett megbízási szerződésekre kérdezi, hogy ki döntött az egyes szolgáltatások (Például: hangosítás) esetében a fizetendő díjakról, illetve készültek-e ezen szolgáltatások esetében teljesítési igazolások? A műszaki igényt a szolgáltatások esetében és az ehhez kapcsolódó díjat a műszaki vezető és ő számolta ki. A teljesítési igazolások kérdésben kifejti, hogy a Redfor Kft. esetében nem készült teljesítési igazolás és úgy gondolja, hogy más cégek esetében is hasonló a helyzet, de pontos választ jelenleg nem tud adni. Szűcsné Major Ildikó A jelentés további hiányosságként tárta fel, hogy a Színház tulajdonában lévő gépjárművek esetében hiányosak a menetlevelek és a különböző szükséges egyéb okmányok, továbbá több alkalommal úgy került kifizetésre üzemanyag vásárlási számla, hogy aznapra nem volt menetlevél kiállítva. 8

A gépjármű elszámolásokat a Színház gondnokának volt a kötelezettsége elkészíteni és ő is készítette, illetve a műszaki vezetőnek lett volna kötelessége ezt ellenőrizni. A főkönyvelő a számlák és az APEH norma alapján ellenőrizte a gépkocsi elszámolást. Csak a hivatalosan és APEH normával alátámasztott számlák kerültek befogadásra és elszámolásra. Több esetben előfordul, hogy a menetleveleket nem a megfelelő személy állította ki, továbbá érdekes tény az, hogy az elszámolt kilométerek és a benyújtott számlák alapján túlságosan alacsony fogyasztás számítható ki egyes gépjárművek vonatkozásában. Úgy általánosságban megállapítható, hogy az üzemanyagok elszámolása, valamint a gépjárműhasználat tekintetében semmilyen rendszer nem fedezhető fel, továbbá a jogszabályok be nem tartása volt jellemző. Számlák és APEH norma alapján számoltunk el, a menetleveleket az illetékes valóban nem ellenőrizte. Az ellenőrzés rámutatott, hogy a tavalyi évben nem az aktuális üzemanyagnorma alapján kerültek a számlák elszámolásra. Ezt az ellenőrzés után korrigáltuk és a túlfizetéseket visszatéríttettük. Dr. Pajtók Gábor Kérdezi, hogy Gulyás úr rendelkezik-e azzal a szakmai végzettséggel, ami ehhez a pozícióhoz szükséges? Felsőfokú végzettségem van, mérlegképes végzettségem államháztartási típusú nincs. A főkönyvelő rendelkezik államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel. Dr. Pajtók Gábor Az ellenőri jelentés által feltárt és a Bizottság által vizsgált ügyek kezelésében önt Csizmadia igazgató úr bármiféle úton-módon utasította-e vagy sem? A kérdést nem érti. Az ellenőri jelentésnek van egy javaslati része, amelyre egy intézkedési terv került kidolgozásra és ennek egyes pontjai már végre lettek hajtva, míg a többi teljesítése folyamatban van. Kifejti továbbá, hogy a költségvetési intézménynél egyszemélyi felelős vezető van, az ő tudta nélkül nem történhet semmi az intézménynél. Ő a saját, egyedi döntése alapján a Színházban nem csinálhat semmit, döntést nem hozhat, csak javaslatot tehet. Ebben az intézményben a Színház Igazgató szava a döntő. Dr. Pajtók Gábor Nem hiszi, hogy például a büfé kinnlevőségeinek a kezelése a Színház Igazgató felelősségi körébe tartozó kérdés. Dr. Nagy Imre Több cég neve szóba került, például a Redfor Kft-ről lehet tudni, hogy ki a cég tulajdonosa vagy képviselője? 9

További érdekesség, hogy ennek a cégnek a tevékenységi körében egyetlen olyan sincs, amiről számlát állított ki. Szűcsné Major Ildikó Kérdésként teszi fel, hogy a kiadott beszerzési előlegek után, amelyek a 30 napot meghaladták befizetésre került-e a szükséges mértékű adó, továbbá a gazdasági igazgató úr által felvett tényleges vásárlások nélküli beszerzési előlegek ebben az esetben munkabér előlegnek minősülnek-e? Az előlegekkel kapcsolatban lehet, hogy célszerűbb lett volna 30 nap után visszavételezni, majd újra kiadni őket, e tekintetben rossz gyakorlatot követtek és hibáztak. Az adófizetés ezekben az esetekben nem történt meg. Egy nagy összegű beszerzési előleg csak azért került az ő nevére felvételre, mert nem volt más, aki azon a napon hivatalosan felvehette volna. A következő munkanapon azonban a megfelelő személy részére hivatalosan is át lett adva a pénz. Volt olyan eset is, hogy a Színházzal megbízási szerződéses jogviszonyban álló személy részére kellett beszerzési előleg, azonban ezt ő jogszerűen nem vehette volna fel, így került a nevére az előleg. Ezeket az összegeket nem ő használta fel. Többször került továbbá felvételre beszerzési előleg akkor is, amikor egy meghívásra valamilyen rendezvényre utaztak el, ilyenkor az előleg az előre nem látható kiadások fedezetére szolgált. Véleménye szerint jelentősége van annak is, hogy milyen nagy számú esetben (két év alatt 18 alkalommal 5.000 Ft és 450.000 Ft közötti összegekben) került sor előleg kiadása Gulyás úr részére, figyelemmel arra a tényre, hogy ezt követően egyetlen számla sem lett becsatolva az előleg visszavételezésekor. Saját meglátása szerint ezek az összegek a gyakorlatban fizetési előlegként működtek, amiket Gulyás úr magáncélokra használt fel. Ezt a feltételezést kifejezetten visszautasítja. További problémaként említi meg, hogy a Színház részére benyújtott számlák egy jelentős része vissza lett utasítva, úgymond rossz számlák készültek. A szóban forgó esetekben a benyújtott számlák nem feleltek meg az előírásokban foglalt alaki követelményeknek. Szervezetileg a Harlekin Bábszínház a Gárdonyi Géza Színház alá tartozik részben önálló intézményként. Az ellenőri jelentés feltárta, hogy a Bábszínház bizonylatainak jelentős része hiányos, átírt, rosszul kitöltött. Kérdésként teszi fel, hogy ezt miért nem vették észre és miért nem intézkedtek arra vonatkozólag, hogy a bizonylatok megfelelően legyenek kitöltve? Jóllehet a Bábszínház szervezetileg a Színházhoz tartozik, azonban arra nem volt ideje, hogy ott ellenőrzéseket tartsanak. Az utalások a Színházon keresztül történtek és azok a számlák megfeleltek az előírásoknak. Az ottani készpénzes számlák ellenőrzésére nem volt idő, a gyakorlatban nem iktatták be ezek vizsgálatát. 10

Sveiczer Sándor Péter A Széchenyi úti irodával kapcsolatosan kérdezi, hogy mennyi ennek a bérleti díja, illetve milyen az állapota? Az iroda havi bérleti díja 26.000 Ft, illetve van egy éves szintű, 250.000 forintos bérleti jog megváltás. Az épületet egyébként az egyháztól bérlik és műemléki védelem alatt áll, így nem megengedhető bármiféle változtatás elvégzése. Sveiczer Sándor Péter A színész lakások tekintetében folyamatosan emelkedő kinnlevőségek felől érdeklődve választ vár arra, hogy történt-e ezek vonatkozásában intézkedés a hátralékok behajtására vagy a kérdéses szerződések felbontására? Januárban a december végéig terjedő időszakra vonatkozólag egyetlen kivétellel ezek a hátralékok rendezésre kerültek. Azonban a szóban forgó kinnlevőségek kapcsán ki szeretné emelni azt a tényt, hogy sokszor azon színészek díjtartozásairól van szó, akiknek a munkájukért a Színház nem tudott rendszeresen fizetni. Ezt jelezte a Színház Igazgatója felé, azonban a színészek részére csak akkor tudott fizetni a Színház, ha a többi kötelezettségét már teljesítette. Önnek jelenleg áll-e vagy állt-e fenn tartozása a Színház felé? Igen, még egy havi bérleti díj tartozása van, ami az áprilisi béréből kerül levonásra. Szűcsné Major Ildikó Önnek sem fizetett a Színház? De fizetett, azonban ő így állapodott meg a Színházzal. Dr. Pajtók Gábor Az ellenőri jelentés sok jelentős problémát tárt fel. Kérdezi, hogy az eltelt három hónapban megtörtént-e ezeknek az orvoslása? Mikor mehet ki egy utóellenőrzés? Úgy gondolja, hogy akár most is jöhet. A ruhatári feladatok ellátására kötött szerződéssel kapcsolatosan kérdezi, hogy a megállapodás miként rendezte a beszedett ruhatári díjak sorsát és amennyiben ez a vállalkozóhoz került az nem csökkenthette-e volna a megbízási díjat, továbbá került-e bizonylat kiadásra a beszedett pénzekről, illetve mennyi lehetett ezeknek a becsült összege? A ruhatári személyzet a 2000-es évek elejéig a Színház alkalmazottai voltak, azonban a státuszok leépítésével kikerültek a Színház közalkalmazotti állományából és megbízási szerződéssel kerültek foglalkoztatásra idény jellegű munkakörben. Azonban a törvényi változások miatt ezt a munkakört nem lehetett idény jellegűvé minősíteni, ami 11

kedvezőtlenebb adóterhet jelentett volna a Színház számára. Ekkor merült fel az a lehetőség, hogy egy Kft. alkalmazza a dolgozókat, aki utánuk minden járulék és adóterhet kifizet és ezt követően az összes költséget leszámlázta a Színház részére, ami akkor 500.000 Ft volt havonta, éves szinten pedig 5 millió Ft. Ebben az időben még nem szedtek ruhatári díjat. A jelenlegi rendszerben éves szinten már csak 1.200.000 Ft kerül átutalásra a ruhatárosok alkalmazására, azonban a Kft. költségeinek fedezete érdekében hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég alkalmazottai ruhatári díjat szedjenek be. Azt, hogy ezzel mennyi ruhatári díjat engedett át a Színház, azt nem számolták ki. Ahhoz pedig, hogy beszedjék ezeket a díjakat, szükséges lenne a ruhatári személyzet saját állományba vétele, erre azonban a státuszok hiánya miatt nincs lehetőségük. Gulyás úr válaszát a belső ellenőri jelentésnek ellentmondónak tartja, mivel annak 7. oldalán olvasható, hogy a Redfor Kft-vel kötött szerződésben a Gárdonyi Géza Színház nem hatalmazta fel a fenti vállalkozókat a díjbevételek feletti rendelkezési joggal. A szerződésből ez a kitétel még akkor hiányzott, azóta ez pontosításra került a kontraktusban. Tudomása szerint állítottak-e ki a cég alkalmazottai bizonylatot a beszedett ruhatári díjakról, illetve nyugtát adtak-e? Nem tudja megmondani, hogy állítottak-e ki vagy sem. Sveiczer Sándor Péter Amennyiben nincs több kérdés Gulyás úrhoz, akkor megköszöni a részvételét és pár perc szünetet rendel el. Szünet Sveiczer Sándor Péter Köszönti Barta Dórát a bizottsági meghallgatás másik meghívott vendégét, akit felkér arra, hogy az ülés folytatásában válaszoljon a tagok által feltett kérdésekre. Kérdezi, hogy mióta dolgozik a Tánctagozatnál, milyen munkakörben, munkaszerződéssel rendelkezik-e és amennyiben rendelkezik munkaszerződéssel, akkor az mikor kötetett? Barta Dóra A Tánctagozat 2009. januárjától indult el, ő pedig 2009. március 1-től dolgozik a színháznál közalkalmazottként. Első pillanattól kezdve Tánctagozat-vezetői feladatkört kapott és ilyen minőségben is látja el a munkáját. Nagyon örül a jelenlegi meghallgatásnak, mivel őt eddig senki nem kérdezte az itt kialakult anomáliákkal kapcsolatban és úgy érzi tisztázni tudja magát az ő személyét érintő negatív véleményektől. A vezetői feladatkörére vonatkozóan 2010. december 1-től rendelkezik munkaköri leírással. Elejétől fontosnak tartotta, hogy a munkakörhöz kapcsolódó dokumentumok rendben legyenek, azonban a munkaköri leírás hiányában is tudta, mi a dolga és ennek megfelelően látta is el a feladatát. Pontosan tudja mi tartozik a felelősségi körébe, így álláspontja szerint az irodai munkán kívül nem tartozik bele sem alkotói munka, sem táncművész feladat ellátás. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a 12

továbbiakban: Előadó-művészeti törvény jegyzőkönyvezető) ezt a munkakör meghatározást lehetővé teszi. Ez az alapja annak is, hogy munkaköri feladaton kívüli megbízást külön szerződéssel lásson el. Ezek a feladatok a Színház Igazgatójának a külön felkérésére lettek ellátva egy-egy darab rendezésére, alkotói munkájának ellátására. Ilyen esetekben mindig megbízási szerződés készült, a feladatokat pedig teljes mértékben ellátta és a megbízásokat teljesítette. Czibik Norbert Pontosításképpen megemlíti, hogy Barta Dóra kinevezési okirata 2009. március 7. napjával került kiállításra, azonban csak táncos feladatkörrel és 2009. augusztus 1-től került átsorolásra Tánctagozat-vezetői munkakörbe. Tehát az első időszakban nem, mint kinevezett vezető látta el feladatát, továbbá munkaköri leírását is több, mint másfél évvel a kinevezését követően kapta csak meg. Kapott-e arra vonatkozóan legalább szóbeli utasításokat, hogy milyen feladatkört kell ellátnia? Barta Dóra Több olyan dokumentumot is be tud mutatni, amiből egyértelműen kiderülnek vezetői feladatkörei. Egy újságcikk nem alapozza meg senkinek sem az ellátandó munkakörét. Barta Dóra Ez nem egy egyszerű újságcikk, hanem hivatalos sajtóközlemény. Ebben sok olyan hiteles információ van, ami sok kérdést tisztázhat a Tánctagozat működésének kezdetével kapcsolatosan. A Tánctagozatnál szerepelt külön egy vezető és egy ügyvezető. Kérdésként merül fel, hogy a kettő között mi a különbség? Barta Dóra Az ügyvezető úgymond titkári feladatokat ellátó személy, aki pályázatokat ír, a társulat egyéb logisztikai feladatait látja el, azonban ezek az elnevezések valójában nem hivatalos nevek, csak fantázianevek. Idéz a sajtóközlemény idevonatkozó részéből, ahol leírásra kerül az ő három éves vezetői kinevezése. A Tánctagozat és a Tánckar a Színház strukturális szervezetének a része, feladata a Színház produkcióinak a kiszolgálása, minden felkérésnek eleget téve. A Színház SZMSZ-e szerint a Tánctagozatnak minimum egy táncszínházi és kettő zenés produkcióban kell részt vennie, de nem egyszerűen mint egy produkció háttértámogatói, hanem plusz művészeti tartalmat magában hordozó egységként. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy működésük mind gazdasági, mind művészeti szempontból előre mozdította a Színház életét. Meg kívánja jegyezni, hogy nem látott gazdasági kérdésekbe bele, soha senki nem egyeztetett vele, azonban többször kért tájékoztatást a feletteseitől. A rábízott forrásokkal nagyon felelősségteljesen és nagyon takarékosan bánt. A mostani anyagban szereplő kimutatásokon a Tánctagozat 2010. első negyedévi bevételei között nem szerepel fenntartói támogatás, a pályázatok kapcsán megkapott bevételek, ezért az egész tagozat működéséről nem kapunk reális képet. A 2010-es évre 18.514.000 forint van, amit a Tánctagozat által elnyert pályázatok bevételeiként kellene szerepeltetni. Nem látható tisztán, hogy a bevételeknél hogyan alakul a jegybevételek megoszlása. Kiemeli továbbá, hogy a kötelező három darabban való szereplés 13

ellenére ők hat produkcióban is szerepeltek, ami hat pályázatot és plusz bevételi forrást jelentett a Színháznak. Jóllehet, a pontos bevételeket nem ismeri és az általa vezetett tagozat kiadásaira sincs rálátása úgy érzi, hogy a Tánctagozat kiadásait és az általa elérhető bevételeket figyelembe véve mindenképpen a leghatékonyabb területnek minősíthető a Színház működésében. Véleménye szerint a Tánctagozat a működése során külön kiemelve saját tevékenységét olyan eredményeket produkált, aminek mindenképpen etalonnak kellene lennie a jövőre vonatkozólag. Szűcsné Major Ildikó Amennyiben nem rendelkezett munkaköri leírással, ki világosította fel arról, hogy mi is a feladata a Színházban? Barta Dóra Az első pillanattól fogva Csizmadia igazgató úr volt az, akivel ilyen értelemben beszélgetéseket folytattak. Egyértelműen Tánctagozat-vezetői pozícióra lett felkérve. Jóllehet, csak 2010 december 1-én kapott munkaköri leírást, mindig is ennek megfelelően látta el faladatát. Szűcsné Major Ildikó Mi a kapcsolat ön és a Barta Dóra Bt., a Badóra Dance Company, valamint a Parnasszus Alapítvány között? Barta Dóra A Barta Dóra Bt. az ő személyes vállalkozása, ami csak olyan esetekben került kapcsolatba a Színházzal, amikor alkotóművészeti tevékenység ellátására kérte fel a Színház Igazgatója. A Badóra név a Pécsi Balett mintájára a Tánctagozat részére kitalált fantázianév, nem önálló jogi személy, nincsen gazdasági kapcsolatban semmivel, soha nem pályázik, mint jogi személy, a Színházzal pedig semmilyen gazdasági kapcsolatban nem volt. A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány célja, hogy felelősen segítse a Színház működését további bevételeket szerezve. Megemlíti itt, hogy jelentős minisztériumi támogatást kapott a Tánctagozat csak az ő személyére tekintettel, csak az ő művészeti rangjának köszönhetően. Dr. Pajtók Gábor A Tánctagozat létrehozatalát pozitív dolognak tartja, mint a Színház művészeti palettájának a szélesítését, azonban egy saját produkció esetén, amikor a Színház adta keretek között és fizetett díj ellenében ezt a saját darabot előadják, a Tagozatnak fizetnie kellett volna a terem bérletéért. További problémaként értékeli, hogy olyan tevékenységért kap a Barta Dóra Bt. külön pénzt, amelyet a Színház Tánctagozata ad elő, és ezért a munkáért már megkapták a közalkalmazotti fizetésüket. Barta Dóra Ilyen esetben nem volt jelen a Bt. Véleménye szerint akkor lenne probléma, ha a Színház pénzén létrejött produkciót ő, mint saját terméket, saját bevételként máshol is előadná. Minden a munkakörén kívül kapott megbízási díj és egyéb kifizetés álláspontja szerint a munkaadó felelőssége. Czibik Norbert A Színház és a Barta Dóra Bt. között volt megbízási szerződés? Barta Dóra A Barta Dóra Bt., azaz személyem és a Színház között kötettett megbízási szerződés. 14

Dr. Pajtók Gábor Nem érti a művésznőt, mert az előbb nem ezt mondta. Barta Dóra Nem érti a kérdést, mivel itt összevonják a Tánctagozatot a személyével. Ő ilyen esetekben személyes egyéni alkotóként köt megbízási szerződést a Színházzal azokra a munkafelületekre, ami a munkaköri leírásában nem szerepel. Ismételten hivatkozik az Előadóművészeti törvényre, amely erre véleménye szerint lehetőséget ad attól függően, hogy mi szerepel a szerződésében. Szűcsné Major Ildikó Pontosan ez a baj, hogy nincs munkaköri leírás! Persze ennek a hiánya nem az ön felelőssége. A munkaszerződéssel kapcsolatban kérdezi, hogy milyen végzettséggel rendelkezik és ez a végzettség véleménye szerint feljogosítja-e egy közalkalmazotti vezetői pozíció betöltésére? Barta Dóra Középvezetői pozíciót lát el, szakmájában nincs diplomája, azonban van érdemes művész kitüntetése, ami véleménye szerint megfelel egy diplomának és erről papírja is van. Az aljegyző urat kérdezi, hogy Barta Dóra ilyen végzettséggel betölthette-e a szóban forgó pozíciót? Dr. Kovács Csaba Erre most nem tud válaszolni, azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt. jegyzőkönyvezető) rendelkezései szerint költségvetési szerveknél nem bízható meg vezetői beosztás ellátásával az, aki a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, továbbá ilyen vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. A vezető megbízásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló, más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői tagság. Dr. Pajtók Gábor Álláspontja szerint ezért nem Barta Dóra a felelős. Természetesen nem arról van szó, hogy ezekért Barta Dóra-e a felelős, ezeket a kérdéseket csak a tisztán látás érdekében teszik fel. Dr. Pajtók Gábor Aljegyző urat kérdezi, hogy véleménye szerint Barta Dóra amennyiben pályázott volna a Színház Igazgatói posztjára, megfelelt volna-e? Dr. Kovács Csaba Úgy gondolja, hogy megfelelt volna. Kérdezi a meghívottat, hogy mi a legmagasabb iskolai végzettsége? Barta Dóra Gimnáziumi érettségi és folyamatban lévő főiskola. 15

Dr. Kovács Csaba Az előadó-művészeti törvény (2008. évi XCIX. tv.) 40. (4) bekezdésében foglaltak szerint szükséges a felsőfokú végzettség a színház igazgatói, azaz magasabb vezetői pozíció betöltéséhez, azonban a törvényben felsorolt díjak, elismerések (Kossuth díj, Magyar Köztársaság Érdemes Művésze) mentesítik a jelöltet a szükséges szakképesítései feltételek alól. A Kjt. végrehajtási rendelete a 150/1992. Kormányrendelet 3. sz. melléklete szerint a művésznő jelenlegi pozíciója művészeti vezető, amely csak vezető beosztásnak minősül, ahol kötelező feltétel a szakirányú felsőfokú végzettség és szakképzettség. Mentesítési feltételről a jogszabály nem rendelkezik vezető beosztásnál. Czibik Norbert Álláspontja szerint a művésznő a Színház Igazgatója lehetne, azonban a mostani pozícióját nem tölthetné be, mivel a Kjt. előírja, hogy előadó művészeti vezető beosztásban foglalkoztatott közalkalmazott felsőfokú szakképesítéssel kell, hogy rendelkezzen. Erre vonatkozóan bemutatja Hiller miniszter úr levelét, amelyben mentesítette a művésznőt ez alól a végzettség és az előírt szakmai gyakorlat alól, azonban ez abban az esetben nem lett volna alkalmazható. Dr. Nagy Imre Ezzel az állásponttal nem ért egyet. Kérdezi a művésznőt, hogy a szóban forgó csoport tánckar vagy tagozat? Barta Dóra Jelen pillanatban még tagozat. Dr. Nagy Imre Összegzésképpen elmondja, hogy a fentiek szerint a művésznőt a Tánctagozat vezetésével bízták meg, amelyhez van munkaköri leírása, amiben meg vannak határozva a feladatai. Ami nem tartozik ebbe körbe az úgynevezett bizonyos művészeti tevékenység ellátása, amire megbízási szerződéssel vállalkozott és azt a Barta Dóra Bt. számlázta. Tehát elválik a Tánctagozat-vezetői és az egyéb művészeti tevékenység ellátása. Az egyikért státuszban kapott fizetést, míg a másikért számlázott. A Tánctagozat pedig feladatul kapta, hogy bizonyos produkciókat önállóan kell színpadra vinniük, míg más esetekben egy színdarabban kell kiegészítő művészeti tevékenységet ellátniuk. Ez egy idényben egy bemutatót és két részvételt jelentett. A két év alatt mennyi volt a tényeges bemutatójuk és mennyi részvételt teljesítettek? Barta Dóra Összesen 12 bemutatónk volt ez idő alatt. Dr. Nagy Imre A táncosok kapnak-e bért a próbákra? Barta Dóra Nem kapnak. Van egy fix bérük, amelyen felül a bemutatókért külön úgynevezett mozgóbér jár nekik. Dr. Nagy Imre Mi a különbség a Harlekin Bábszínház és a Tánctagozat jogi státusza között? 16

Barta Dóra A Bábszínház önálló gazdasági egység, míg a mi gazdálkodásunk csak része a nagy Színházénak. Dr. Nagy Imre A kiadott anyagban szereplő táblázat szerint a Tánctagozat bevétele 10 millió forint körüli, míg a kiadásai 30-40 millió forintot tesznek ki. A korábban említettek szerint a bevételek között azonban nem szerepel többek között a pályázati pénz, ami közel 20 millió forint. Nem szerepel külön soron a fenntartói támogatás és az állami támogatás sem. Álláspontja szerint, amennyiben ezek a bevételek megfelelően fel lennének tüntetve, akkor közel a kiadások szintjén lennének. Úgy látja, hogy a bevételek és a kiadások aránya a Színház és a Bábszínház esetében sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. Úgy ítéli meg, hogy olyan tevékenységekért a Barta Dóra Bt. nem számlázott a Színház felé, ami a művésznő munkaköri leírásában szerepel. Végez-e egyébként olyan tevékenységet, ami sem a munkaköri leírásában nem szerepel, sem pedig a Barta Dóra Bt. által leszámlázott tevékenységek között nem található meg? Barta Dóra A végzettségére visszatérve úgy ítéli meg, hogy a pályán eltöltött idő és az elért művészi tevékenysége egyértelműen feljogosítják arra, hogy ilyen vezetői pozíciót lásson el és része legyen a Színház művészeti tevékenységének. Ingyen lát el próbavezetői és balettmesteri feladatokat, ami minden más társulatnál egy külön státuszt jelent. Felsorol továbbá olyan tevékenységeket, amelyeket konkrét produkciókhoz köthetően ingyen látott el, a Színház szeretete miatt, továbbá az általa felvett juttatások csak a fiatal művészek díjait érik el. Dr. Gondos István Fontosnak tartja a jogszabályok betartását, ezért amennyiben a vonatkozó előírások szerint valaki nem tölthet be bizonyos pozíciót, ezt annak ellenére be kell tartani, hogy ő esetleg ténylegesen el tudná látni a feladatot. Le szeretné szögezni, hogy ez a meghallgatás nem egy konkrét személy ellen irányul, hanem itt a cél egy szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzés megállapításainak vizsgálata, az abban feltárt hiányosságok okainak felderítése. Idézi a Kjt. összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait, amelyek közül kiemeli azt, hogy vezető beosztású személy nem lehet a szervezettel azonos tevékenységet végző vállalkozás tagja, így amint a művésznőt kinevezték vezetőnek a Barta Dóra Bt. nem számlázhatott volna ilyen jellegű tevékenységért a Színháznak. Dr. Nagy Imre Nem ért egyet az előbbiekben idézett törvényhely értelmezésével, mivel szerinte ez csak arra vonatkozik, hogy vezető beosztású nem lehet a szervezet tevékenységével azonos dolgokat végző vállalkozás tagja. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a két beosztás nem látható el egyszerre egy ember által azért, hogy egy feladatra koncentrálhasson, tehát nem lehet valaki egyszerre egy magán színház és egy állami színház igazgatója is. Barta Dóra Az előadó-művészeti törvény 33. szakaszából idéz, miszerint a foglalkoztatotti jogviszonyon túlmenően további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését bizonyos kivételektől eltekintve (Pl.: szerzői jogi oltalom alá eső tevékenység) a munkáltató megtilthatja. Tovább idéz az előadó-művészeti törvény 35. szakaszából kiemelve, hogy a művészi munkakörben 17

foglalkoztatott az előadásokon történő közreműködésért kollektív szerződés, illetve munkaszerződés alapján külön díjazást kaphat. Czibik Norbert Az előbbi idézetre reagálva kérdezi, hogy munkaszerződés-e a megbízási szerződés? Kiemeli továbbá, hogy a Kjt. már idézett szabálya azt tiltja, hogy a vezető beosztású nem lehet a szervezettel azonos tevékenységet végző és egyébként azzal gazdasági kapcsolatban álló vállalkozás tagja. A már korábban említet pályázati támogatásokat a Színház kapta vagy a Barta Dóra Bt.? Barta Dóra A Barta Dóra Bt. sosem kapott támogatást, hanem a Színház nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz és a kapott támogatást is az intézmény kapta meg. A Parnasszus Alapítvány által saját nevében benyújtott pályázati összeg természetesen az alapítványhoz került, azonban ezekkel az összegekkel a Színház produkcióit támogatta. Dr. Nagy Imre Ön-e még a Tánctagozat vezetője a Színházban? Barta Dóra Hivatalosan még igen, közalkalmazotti státuszom van, azonban az új igazgató már közölte, hogy új személyt fog kinevezni a pozícióra, lehetőséget adva arra, hogy táncos lehessek abban a tagozatban, amit én hoztam létre. Sveiczer Sándor Péter Amennyiben nincs több kérdés, akkor megköszöni a művésznőnek a kérdésekre adott válaszait. Dr. Pajtók Gábor Véleménye szerint a Tánctagozatnak van létjogosultsága, mivel tevékenységével szélesítette a Színház művészeti palettáját, továbbá a többlet támogatások révén növelte az intézmény bevételeit. Fontosnak tartja a fentiekben tárgyalt jogszerűtlen állapotok felszámolását, azonban hangsúlyozza, hogy ezek kialakulásában nem a művésznőt terheli a felelősség. Kéri a Főjegyző és Aljegyző uraktól annak a kérdésnek a további vizsgálatát, hogy a Barta Dóra Bt. által számlázott tevékenységek esetében az összeférhetetlenség fennáll-e? Dr. Nagy Imre Véleménye szerint nem okozhatnak problémát a fenti Bt. által benyújtott számlák, tekintettel arra, hogy a művésznő ezeket a munkaköri leírásán kívüli tevékenységekért kapta. Szerinte nincs kapcsolat a Színház és a Bt. között, továbbá a Bt. tevékenysége nem összeférhetetlen a művésznő munkakörével. Szűcsné Major Ildikó Megköszöni Czibik Norbert vizsgálat-vezetőnek, hogy ilyen nagyszerű és objektív anyagot kaphattak kézhez. Alelnök úrhoz intézi kérdést, miszerint a legutóbbi ülést követően volt egy zárt ülés, amelyen született egy döntés, amit sorrendisége miatt kifogásol és javasolja annak a felülvizsgálatát. 18

Dr. Gondos István Amennyiben a Színház Igazgató jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséről van szó, arról úgy érzi nincs mit tárgyalni, tekintettel arra, hogy a Közgyűlés már érvényes döntést hozott az ügyben. Már a költségvetés készítésekor egyértelművé vált, hogy az egyik legfontosabb feladat az intézményi rendszer működőképességének a fenntartása és ezért került később beterjesztésre a bizottság elé a belső ellenőrzés jelentése. Tehát elsődleges szempont volt a költségvetés megalkotása, majd az intézményi rendszer fenntartása és csak ezt követően a belső ellenőrzés. Szűcsné Major Ildikó A mostani információk birtokában feltételezhető, hogy nem volt célszerű egyszerűen egy közös megegyezéssel megszüntetni a Színház Igazgató jogviszonyát. Dr. Gondos István Álláspontja szerint a szóban forgó személy felelőssége csak feltételezhető és tekintettel arra, hogy ez a Bizottság nem ítélethozó, ezért nem célszerű ebben a kérdésben döntést hozni. Figyelemmel arra, hogy a bizottság tagjai között nincs pénzügyi végzettségű, javasolja a belső ellenőrzési anyagnak, valamint ezen meghallgatás jegyzőkönyvének a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság részére való továbbítását a kérdés pontosabb tisztázása érdekében. Több olyan dolog is napvilágra került, ami valószínűleg megérett egy rendőrségi feljelentésre, azonban feltétlenül fontosnak tartja a kérdés pénzügyi szakemberek általi vizsgálatát is. Szűcsné Major Ildikó Úgy érti a polgármester úr, hogy ez a Bizottság semmilyen javaslattal ne éljen, hanem adja át a kérdést a Pénzügyi Bizottságnak, akik belátásuk szerint döntenek majd? Fontosnak tartja, hogy a kérdést belső pénzügyi szakemberek is megvizsgálják és ezt követően a kérdésre nagyobb rálátással bíró Pénzügyi Bizottság tegyen majd a megfelelő intézkedésre javaslatot. Felelősségre vonásra mindenképpen szükség van, azonban nem mindegy, hogy ez belső vagy külső felelősségre vonás-e. Szűcsné Major Ildikó Ezt egyszerűen elképesztőnek tartja, hiszen korábban néhány liter gázolaj eltűnése miatt feljelentéseket tettek, most pedig, amikor 500 millió forintos tételről van szó nem képes a Bizottság döntést hozni. Dr. Nagy Imre Úgy érzi, hogy ez a vita is jól mutatja ezen Bizottság működésének hibáit. Szimpatikusnak tartja, hogy már nem csak a múlt, hanem a jelen ügyei is napirendre kerülnek. Egyetért a kérdésnek a Pénzügyi Bizottság részére történő továbbításával, mivel már az elején sem értette, miért került ez az ügy ennek a Bizottságnak a napirendjére. Itt nem a pénzügyi kérdéseket kellene vizsgálni, hanem például az összeférhetetlenséget, már amennyiben volt ilyen, illetve azt, hogy amennyiben ez ténylegesen fennállt, akkor volt-e ebben felelőssége a korábbi vezetésnek. Fontosnak tartja továbbá a belső ellenőrzési jelentésben foglalt hiányosságok orvoslását, azonban úgy érzi, hogy a vizsgált ügynek túlzott jelentőséget tulajdonítanak. Amennyiben erre a vizsgálatra a korábbi vezetők eltávolításához van szükség, akkor véleménye szerint ez teljesen felesleges, a vezető cserét e nélkül is meg lehet tenni. Véleménye szerint ennek a Bizottságnak a szerepe értelmetlen, ebben a konkrét ügyben pedig még inkább az. 19

Nem ért egyet Dr. Nagy Imrével, mivel a pénzügyi kérdések vizsgálatára a Pénzügyi Bizottság jogosult és ennek a Bizottságnak a feladata pedig a korábbi vezetés által elkövetett hibák feltárása, vizsgálata. Erre azért van szükség, mivel a megye új vezetése teljesen üres kasszát örökölt és ennek az okait fel kell tárni. A jelenlegi intézkedéseket a korábbi vezetők eltakarításának titulálni pedig túlzásnak tartja. Jelen esetben olyan korábbi vezetők jogviszonyának a megszüntetésére törekszenek, akik valamilyen komoly visszásságot követtek el. A Gárdonyi Géza Színház példája is jól mutatja milyen komoly szabálytalanságokkal működött az intézmény. Az indítványa pedig arra irányult, hogy a pénzügyi vonatkozások jelentős súlyára tekintettel, az illetékes bizottság is vizsgálja meg a kérdést. Dr. Kovács Csaba Kiegészítésként említi meg, hogy az őszi belső ellenőri vizsgálatot követően, amikor az új Főjegyző úr ismételten kiküldte további vizsgálatra az ellenőröket, akkor már senki sem volt hajlandó együttműködni velük. Czibik Norbert A belső ellenőrzés során a vonatkozó szabályok szerinti határidők betartásra, a feladatok pedig ellátásra kerültek. A Főjegyző úrral történt egyeztetést követően felmerült ezen jelentés pontosításának a szükségessége, azonban az ismételt vizsgálat során feltett kérdésekre nem válaszolt senki. Dr. Pajtók Gábor Véleménye szerint ennek a kérdésnek a vizsgálata ezen Bizottság hatáskörébe tartozik. Javasolni akarta, hogy a belső ellenőrzés tartson egy utóvizsgálatot, azonban erre már kísérletet tettek, sőt őket úgymond lerázták. Ennek ellenére további és minél gyorsabb vizsgálatot szorgalmaz, tekintettel arra, hogy a mostani meghallgatás során a megkérdezettek több esetben, az ellenőrzésben foglaltakhoz képest ellentétes válaszokat adtak. Úgy érzi, a szóban forgó ügyben érintett vezetők esetében a felmentésnek abszolút jogosultsága van. Más jogkövetkezményekre véleménye szerint nincs szükség. Fontosnak tartja a vizsgálatba bevonni a Színház korábbi Igazgatóját. A meghallgatás kommunikációjánál kéri, hogy Barta Dóra művésznőt semmiféle negatív véleménnyel ne illessék, mivel ügyében nem őt terheli a felelősség. Szűcsné Major Ildikó Kérdésére még nem kapott választ, miszerint a kérdés Pénzügyi Bizottsági vizsgálatát követően az ügy visszakerül-e ehhez a Bizottsághoz? Sveiczer Sándor Péter Úgy véli, hogy semmilyen javaslatot nem kellene megfogalmazni a Pénzügyi Bizottság álláspontjának az ismerete nélkül, ezért támogatja Csőgér úr javaslatát. Dr. Nagy Imre A Pénzügyi Bizottság a most feltett kérdésekre nem fog választ adni, mivel nem ez a hatásköre, hanem más aspektusból fogja vizsgálni a kérdést. Kérdésként veti fel, hogy egyébként a belső ellenőri jelentésről kapott-e tájékoztatást a Pénzügyi Osztály Vezetője? Ennek a vizsgálatnak továbbra sem látja az értelmét, mivel a belső ellenőri jelentésnek a konzekvenciáját a munkáltatónak kellene levonnia és a megfelelő döntést meghoznia. Dr. Kovács Csaba A Pénzügyi Bizottság napirendjére, hogy mi kerül fel arról a Bizottság Elnöke dönt. A Belső Ellenőrzési Osztály közvetlenül a Főjegyző irányítása alá tartozik, így a vezetőjének nem kötelessége tájékoztatni a Pénzügyi Osztály Vezetőjét. 20