DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010

DIPLOMÁS PÁLYAKEZDİK ÉS FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VÁLLALATI SZEMMEL-2010 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán 2011/2

2 Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemmel - 2010 12 gyakori kérdés a friss diplomások és a felsıoktatási intézmények kapcsán MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, 2011. február

3 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kiadvány és a program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta a "Foglalkoztatási, munkaerı-piaci témákat feldolgozó kiadványok és konferenciák támogatása" elnevezéső projekt keretében (szerzıdésszám: OFA/NP-K-2010/10141/0029). A kiadványban található néhány elemzés elkészítését az Educatio Nonprofit Kft. a TÁMOP 4.1.3-as projektbıl (szerzıdésszám: SZSZEDU-896-2010 TAM-2074-3/2010) és a Jedlik Ányos Program (szerzıdés szám: NKFP-B2-2006- 0057) finanszírozta. A fennmaradó összeget az MKIK GVI saját forrásaiból fedezte. Az elemzı munkát vezette: Várhalmi Zoltán (GVI, elemzı) Micsinai István (ELTE, doktori iskola hallgatója) A kiadvány elkészítésében részt vettek: Kutatásvezetı: Czibik Ágnes (GVI, elemzı), Makó Ágnes (GVI, elemzı), Miskolczi Erna (GVI, gyakornok), Orbán Júlia (GVI, munkatárs), Révész Erika (GVI, munkatárs) Tóth István János (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest, 2011. február 10. Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 E-mail: gvi@gvi.hu Internet: http://www.gvi.hu ISSN 1589-7451 ISBN 978-963-08-1153-8

4 Tartalom Elıszı 4 1.Miért szeretik a friss diplomásokat a versenyszektorban? 6 2.Beszélhetünk-e a friss diplomások esetében túlkínálatról? 7 3.Melyek a leginkább keresett végzettségek? 8 4.Hogyan érintette a gazdasági válság a friss diplomások iránti keresletet? 10 5.Milyen bérekre számíthat egy pályakezdı? 14 6.Mitıl függhet a friss diplomás alapbére? 16 7.Melyek a legjobban és a legrosszabbul fizetett munkakörök? 18 8.Mire lehet számítani a versenyszektorban BA diplomával? 22 9.Mi a vállalatok leggyakoribb problémája, ha friss diplomást szeretnének felvenni? 23 10.Melyek a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmények? 26 11.Mindenhol ugyanolyan népszerőek a felsıoktatási intézmények? 29 12.Mely felsıoktatási intézmények nyújtják a legtöbb online információt? 36 Melléklet 38

5 Elıszó Jelen kiadvány célja, hogy a laikusok számára is érthetı módon, látványos ábrákon keresztül mutassa be a diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények helyzetének, megítélésnek néhány aspektusát. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdık a versenyszektorban elnevezéső kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdık jelenlegi és jövıbeli foglalkoztatásának jellemzıirıl, a foglalkoztatottság trendjeirıl, nehézségeirıl, beleértve a diplomás pályakezdık bérezését, kompetenciáit, illetve a felsıoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Ezeknek a vállalati felvételeknek nem az az elsıdleges céljuk, hogy az oktatáspolitika és a felsıoktatási intézményrendszer központi döntéshozó szerveire hatást gyakorolva (pl. a felvételi keretszámokon keresztül) közvetlenül befolyásolják a felsıoktatás keresleti, azaz a diplomás munkaerıpiac évekkel késıbbi kínálati oldalát. Sokkal inkább arra irányulnak, hogy tájékoztassák a felsıoktatás szereplıit, a döntéshozókat, az intézmények vezetıit, a továbbtanulás vagy szakosodás elıtt álló fiatalokat és a munkáltatókat, s ezzel segítséget nyújtsanak az egyéni döntések meghozatalához. Így a hangsúly a felsıoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyezıdhet át, amelynek egyik részét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági elırejelzések, a karrierépítı és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsıoktatás közötti kapcsolatok és együttmőködések. Ezek az információk támpontként szolgálhatnak azokhoz az egyéni döntésekhez, amelyek aggregátuma a diplomás munkaerıpiac kínálatát, a képzés tartalmát és színvonalát a piaci és társadalmi elvárásoknak megfelelıen alakíthatja. Ilyen egyéni döntések születnek akkor, amikor a felvételi jelentkezés elıtt álló fiatalok kiválasztják, hogy melyik egyetemen, fıiskolán szeretnének továbbtanulni, amikor a felsıoktatási intézmények vezetıi kialakítják a programkínálatot és meghatározzák az oktatott tantárgyakat, amikor a hallgatók a szakosodásról, vagy éppen más intézményben való továbbtanulásról döntenek, vagy amikor a munkáltatók diplomás pályakezdıket hívnak be állásinterjúra.

6 Ez a rendszer a piaci alapokra épülı mechanizmusokhoz hasonlóan akkor mőködhet hatékonyan, ha a szereplık egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttmőködésben rejlı kölcsönös elınyöket. A GVI ezt a célt kívánja szolgálni kutatásaival, s egyben szeretné elısegíteni a fent vázolt, a felsıoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, amikor a KSH-tól kapott hivatalos statisztikák szerint összeállított kvóta alapján kiválasztott személyzeti ügyekért felelıs vállalatvezetıket vagy - kisebb cégek esetében - az általános vállalati vezetıket kérdezik meg. Az adatokat a gazdasági ágazat és vállalati létszám együttes megoszlása szerint súlyozzuk, így reprezentatívnak tekinthetıek. A fenti elemzések alapját a legutóbbi három adatfelvétel eredményei, összesen 6246 vállalati vezetı válaszai (2008-ban 3508, 2009-ben 1306, 2010-ben 1432), valamint a HR tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértıi interjúk képezik. A kutatási programban megjelent részletes elemzések elérhetıek a GVI (www.gvi.hu) honlapján.

7 1. Miért szeretik a friss diplomásokat a versenyszektorban? Jelen kiadványban diplomás pályakezdınek azokat tekintjük, akik legfeljebb két év munkaviszonnyal rendelkeznek. Általánosságban elmondható, hogy a friss diplomások legtipikusabb foglalkoztatói a nagyobb, a külföldi tulajdonban lévı, a tevékenységükben export-orientált és Közép-Magyarországon tevékenykedı vállalatok. Friss diplomások alkalmazásának számos elınye lehet: új szellemiséget és ötleteket vihetnek a vállalatokhoz (72 pont), könnyebben alakíthatóak, illetve könnyebben alkalmazkodnak a vállalati kultúrához (71 pont), illetve a munka világába való integrálásukkal már középtávon is értékes munkaerı válhat belılük (67pont). A friss diplomás pályakezdık alkalmazásának elınyei Új szellemiséget és ötleteket hoznak a vállalathoz Könnyen alakíthatóak, könnyen alkalmazkodnak a vállalati kultúrához Már középtávon is nagyon értékes munkaerıt nyer a vállalat 67 72 71 Jobban terhelhetıek 63 Olcsobban lehet ıket alkalmazni forrás: GVI (n = 1306) 51 0 20 40 60 80 100 Ábraértelmezés: A válaszadók hetes skálán árnyalhatták a véleményüket aszerint, hogy mennyire értettek egyet az állítással. Az egyszerőbb értelmezhetıség kedvéért a válaszokat százas skálára vetítettük.

8 2. Beszélhetünk-e a friss diplomások esetében túlkínálatról? A szakértık válasza megoszlik ebben a kérdésben. Egy biztos, általánosságban nem érdemes túlkínálatról beszélni, hiszen a versenyszféra jelentısen eltérı igényeket támaszt az egyes végzettségek esetében. A szakértık egyik csoportja szerint bizonyos végzettségek esetében túlkínálatot tapasztalhatunk. Ez káros a nemzetgazdaság szempontjából, mert feleslegesen képeznek számos diplomást, és káros az egyén szempontjából is, mert sokan már pályájuk elején kudarcokkal szembesülnek. Az utóbbi idıben a versenyszférában a mőszaki végzettségőek iránt nıtt meg az igény, a felsıoktatás ennek ellenére humán irányba terjeszkedik, és nem vagy csak nagyon lassan reagál a piaci igényekre. A túlkínálat visszavezethetı az állami szintő koordináció hiányára és a profitorientált, de alacsony színvonalú felsıoktatási intézmények megjelenésére, melyek hangzatos elnevezéső, trendi képzéseket kínálnak, de a gyakorlatban használhatatlan tudást nyújtanak. A szakértık egy másik csoportja szerint bizonyos végzettségek esetében lehet ugyan túlkínálatról beszélni, de nem ez a lényegi kérdés. Véleményük szerint a képzıintézmények alacsony színvonala valamint a végzısök elégtelen szaktudása és kompetenciái okozzák az elhelyezkedési nehézségeket. A szakértık egy harmadik csoportja szerint a túlkínálat értelmezési kérdés. Véleményük szerint nem feltétlenül jelent problémát, hogy bizonyos területeken túlképzés folyik ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmirıl. A kevésbé keresett végzettséggel rendelkezık munkaereje ugyanis más területeken fog hasznosulni, esetlegesen persze az is elfordulhat, hogy a végzettségüknél alacsonyabb szinten. A pályaelhagyás nem feltétlenül jelent visszalépést, amire példa lehet a nyelvszakos bölcsészek esete. İk a nyelvtudás miatt relatív elınyt is élvezhetnek és akár nemzetközi karrierlehetıségek is várhatnak rájuk.

9 3. Melyek a leginkább keresett végzettségek? A mérnöki végzettség iránti piaci kereslet markánsan különbözik a puhább tudást feltételezı, inkább gazdasági végzettségek iránti kereslettıl. Egyszerően fogalmazva mérnöki diplomával könnyebb elhelyezkedni, mint mással. Ez feltételezhetıen visszavezethetı a friss diplomások foglalkoztatásában jelentıs szerepet játszó nagy, multinacionális vállalatok igényeire, amelyek elsısorban a mőszaki végzettséggel rendelkezıknek tudnak nagyobb számban pozíciókat kínálni. Az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építı vagy gyártástechnológiai mérnökök, a rövidtávú kereslet jelentıs növekedésére lehetett számítani. Ugyanakkor a korábban divatos területeken - marketing, humánerıforrás - elhelyezkedni vágyók nehezebb feltételek között találhatták magukat a munkaerıpiacon. Az ilyen területeken lévı pozíciók még a különösebb szaktudást sem igénylı általános asszisztensi pozícióknál is kevésbé keresettek a versenyszektorban. A következı oldalon lévın ábra középpontjához közel esı általános asszisztens, könyvelı vagy logisztikus szakma keresletében szolid csökkenésre lehet számítani. A vegyészmérnökök és értékesítık kereslete némileg ellentmondásosnak mutatkozik, hiszen a keresleti értékeik szerint a következı oldalon található ábra átmeneti mezejében kaptak helyet. Eszerint a tavalyinál több vállalat keres ilyen pozícióra pályakezdı jelölteket, a kiöregedés miatt azonban csökkenni látszik munkaerı-piaci jelenlétük. Fontos még egyszer hangsúlyozni, hogy nem lehet általános megállapításokat megfogalmazni a friss diplomások elhelyezkedési esélyeirıl a versenyszférában. Vannak jobban keresett és kevésbé keresett végzettségek. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a friss diplomásnak nem feltétlenül a végzettségének megfelelı szakmában kell elhelyezkednie. A felsıfokú végzettség, amennyiben megfelelı kompetenciákkal, nyelvtudással és munkaerı-piaci tapasztalatokkal párosul megnyithatja a versenyszféra kapuit.

10 Friss diplomások iránti kereslet - 2010 50 30 Átmenet: Kapacitás növekedés Stabilan növekvı kereslet villamosmérnök gyártástechnológiai mérnök Pállyakzedık száma szerint 10-10 pénzügyes HR munkatárs általános asszisztens logisztikus könyvelı értékesítı gépészmérnök építımérnök -30-50 Stabilan csökkenı kereslet marketinges informatikus ügyfélkapcsolati munkatárs -80-60 -40-20 0 20 40 60 80 forrás: GVI (n = 1432) Vállalatok száma szerint vegyészmérnök Átmenet: Új pozíciók jönnek létre Ábraértelmezés: Az ábra tengelyei becslések eredményeképpen elıálló mutatószámokat jelenítenek meg. A pozitívak növekedést, a negatívok pedig csökkenést jelentenek a friss diplomások keresletében. Minél messzebb vagyunk a középponttól, annál nagyobb mértékő növekedés vagy csökkenés várható a keresletben. Az ábra vízszintes tengelye a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok száma, a függıleges pedig a friss diplomások száma szerint tudósít a kereslet változásáról. A tengelyek értékei statisztikai számítások eredményei: absztrakt mutatók, így viszonyszámként értelmezendıek. Ezek szerint az ábra jobb felsı részében olyan munkakörök találhatóak, ahol rövidtávon a jelenleginél több vállalat tervez, a jelenleginél több friss diplomást alkalmazni. Vállalatok száma szerint Friss diplomások száma szerint HR mt Értékesítı Könyvelı Logisztikus Pénzügyes Marketing mt. Ügyfélkapcsolati mt. Építımérnök Vegyészmérnök Informatikus Gépészmérnök Villamosmérnök Gyártástechnológiai m. Ált. Asszisztens -23 10-9 -14-25 -30-4 27 8-3 28 26 65-10 -17-14 -5-9 -4-33 -29 10-43 -21 22 12 42-6

11 4. Hogyan érintette a gazdasági válság a friss diplomások iránti keresletet? A 2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerıpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelıl a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelıl pedig a BA diplomások megjelenése: 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. Míg 2008 elsı félévében a vállalatok közel 20 százaléka számolt friss diplomások egy éven belüli alkalmazásával, addig ez az arány 2009 elsı félévében 11 százalékra csökkent, majd 2010-ben 24 százalékra emelkedett. A2008-as gazdasági válság persze eltérı mértékben érintette az egyes képesítések iránti piaci keresletet. A legfrissebb becslések szerint három markánsan elkülöníthetı keresleti változás állapítható meg. Az elsı típusba tartoznak a pénzügyesek és könyvelık. Ez a csoport az elmúlt három évben stabilan csökkenı kereslettel volt jellemezhetı és a gazdasági válság nem okozott törést a keresletükben, sıt a mutatók némi elmozdulást jeleznek. Helyzetük évrıl évre, ha nem is jelentıs mértékben, de javuló tendenciát mutat. A második típusba tartoznak a logisztikusok, gépészmérnökök, építımérnökök és az értékesítık. Az irántuk való keresletben a gazdasági válság jelentıs törést okozott, a diagramokon a kereslet változása V formát vesz fel. Közös bennük továbbá, hogy a gazdasági válság után kedvezıbb munkaerı-piaci helyzettel jellemezhetıek, mint elıtte. A harmadik típusba olyan foglalkozások tartoznak, mint például az informatikusok vagy a HR munkatársak. Itt is megfigyelhetı a gazdasági válság eredményezte V alakzat, de a második típustól annyiban eltérnek, hogy a 2009-es mélypontot követıen megfigyelhetı ugyan javulás, de annak mértéke kevésbé jelentıs és a 2010-es keresleti helyzetük még rosszabb, mint a válság elıtt, 2008 tavaszán.

12 Pénzügyesek és könyvelık iránti kereslet változása Pénzügyes Pállyakzedık száma szerint 50 30 10-10 -30-50 Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet 2010 2008 2009 Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre -100-80 -60-40 -20 0 20 40 60 80 Vállalatok száma szerint Könyvelı Pállyakzedık száma szerint 50 30 10-10 -30-50 Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet 2009 2008 2010 Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre -100-80 -60-40 -20 0 20 40 60 80 Vállalatok száma szerint Egyenlegmutató 2010 2009 2008 Pénzügyes Könyvelı Vállalatok száma szerint -25-13 -14 Friss diplomások száma szerint -4-13 -27 Vállalatok száma szerint -9-23 -23 Friss diplomások száma szerint -5-17 -24

13 Építımérnökök és gépészmérnökök iránti kereslet változása Építımérnök Pállyakzedık száma szerint 50 30 10-10 -30-50 Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet 2008 2009 Stabilan növekvı kereslet 2010 Átmenet: Új pozíciók jönnek létre -100-80 -60-40 -20 0 20 40 60 80 Vállalatok száma szerint Gépészmérnök Pállyakzedık száma szerint 50 30 10-10 -30-50 Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet 2009 Stabilan növekvı kereslet 2010 2008 Átmenet: Új pozíciók jönnek létre -100-80 -60-40 -20 0 20 40 60 80 Vállalatok száma szerint Egyenlegmutató 2010 2009 2008 Gépészmérnök Építımérnök Vállalatok száma szerint 28 1 23 Friss diplomások száma szerint 22-15 -4 Vállalatok száma szerint 27-11 -3 Friss diplomások száma szerint 10-29 -8

14 Informatikusok és HR munkatársak iránti kereslet változása Informatikus Pállyakzedık száma szerint 50 30 10-10 -30-50 Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet 2008 2009 2010 Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre -100-80 -60-40 -20 0 20 40 60 80 Vállalatok száma szerint HR munkatárs Pállyakzedık száma szerint 50 30 10-10 -30-50 Átmenet: Kapacitásnövekedés Stabilan csökkenı kereslet 2008 2009 2010 Stabilan növekvı kereslet Átmenet: Új pozíciók jönnek létre -100-80 -60-40 -20 0 20 40 60 80 Vállalatok száma szerint Egyenlegmutató 2010 2009 2008 Informatikus HR munkatárs Vállalatok száma szerint -3-15 5 Friss diplomások száma szerint -21-30 -8 Vállalatok száma szerint -23-44 -22 Friss diplomások száma szerint -17-46 -4

15 5. Milyen bérekre számíthat egy pályakezdı? Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bértarifa felmérése alapján elmondható, hogy 2009-ben, a nemzetgazdaság egészét tekintve, felsıfokú végzettséggel bruttó 273 ezer forint, a versenyszférában pedig 351 ezer forint volt az átlagos alapbér. Ehhez képest milyen bérezésre számíthatnak a friss pályakezdık? Egy friss diplomás pályakezdı átlagosan bruttó 213 ezer forint kezdıbérre számíthat. Ez az összeg két év munkatapasztalat megszerzése után hozzávetılegesen 22 százalékkal, bruttó 273 ezer Forintra emelkedik Az átlagos bér egyszerő értelmezése gyakorta félrevezetı, hiszen elfedi, hogy az alapbérek milyen széles skálán mozoghatnak. A pályakezdık kevésbé szerencsés 25 százaléka legfeljebb bruttó 156 ezer, a szerencsés 25 százaléka pedig legalább bruttó 260 ezer forinttal áll munkába. A legjobban megfizetett 5 százalék legalább bruttó 350 ezer, a legrosszabbul megfizetett 5 százalék pedig legfeljebb bruttó 110 ezer forintos alapbérrel helyezkedik el. A bérek nagymértékő szóródását figyelembe véve a kevésbé szerencsés 25 százalék alapbére két év munkaviszony után is legfeljebb bruttó 187 ezer forintra, míg a szerencsés 25 százaléké legalább bruttó 307 ezer forintra emelkedik. A legjobban megfizetett 5 százalék legalább bruttó 390 ezer, a legrosszabbul megfizetett 5 százalék pedig legfeljebb bruttó 125 ezer forintos alapbérre számíthat két év munkatapasztalt megszerzése után. A kezdı és a két év utáni alapbérek szóródását összehasonlítva elmondható, hogy az idı elırehaladtával egyre nagyobb különbségek tapasztalhatóak az alapbérekben.

16 Pályakezdık bruttó kezdı és két év utáni alapfizetése Két év utánni bruttó alapbér 241 Bruttó kezdıbér 208 90 140 190 240 290 340 390 forrás: GVI (n = 4417, 3578) bruttó ezer Forint Az ábra értelmezéséhez: Az ábrán a medián értékek vannak feltüntetve. A medián érték is egyfajta középérték, kifejezi, hogy a pályakezdık egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres. Az ábrán a zöld téglalap hosszúsága kifejezi, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka - milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó bajszok által közrefogott terület, mutatja, hogy a pályakezdık jelentıs többségének - 90 százalékának - az alapbére milyen skálán mozoghat. Bruttó kezdıbér Két év utáni bruttó alapbér Átlag 213000 273000 Medián 208000 241000 Legrosszabbul fizetett 5% 110000 125000 Legrosszabbul fizetett 25% 156000 187000 Legjobban fizetett 25% 260000 307000 Legjobban fizetett 5% 350000 390000 Egy példával: A medián érték bruttó 208 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdık egyik fele ennél kevesebb, másik fele pedig ennél nagyobb kezdıbérrel helyezkedik el. A legrosszabbul fizetett 5 százalék legfeljebb bruttó 110 ezer forintos, a legjobban fizetett 5 százalék pedig legalább bruttó 350 ezer forintos kezdıbérre számíthat.

17 6. Mitıl függhet a friss diplomás alapbére? A kezdı alapbér sok tényezıtıl függhet: a vállalat jellemzıitıl és földrajzi elhelyezkedésétıl, a pozíciótól, a friss diplomás szaktudásától, nyelvismeretétıl, kompetenciáitól és persze szerencséjétıl. Az alábbiakban elsısorban a vállalati jellemzık szerinti különbségeket mutatjuk be. A vállalat földrajzi elhelyezkedése jelentısen befolyásolja az alapbér nagyságát. Elmondható, hogy a Közép-Magyarországon tevékenykedı vállalatok kínálják a legmagasabb alapbért, a dél-dunántúli és a délalföldi vállalatok pedig a legalacsonyabbat. Ez utóbbiaknál átlagosan bruttó 60 ezer forinttal alacsonyabb kezdıbérre számíthatnak a pályakezdık. A vállalati méret szerint elemezve a béralakulást megállapítható, hogy a 100 fınél több foglalkoztatottal rendelkezı vállalatoknál már érezhetı a bér jelentıs növekedése. A 20 és 50 fıt foglalkoztató kisvállalkozásokhoz képest a 100 fınél nagyobb vállalatok esetében átlagosan bruttó 15 ezer, a 250 fınél nagyobbaknál pedig átlagosan bruttó 25 ezer forinttal magasabb kezdıbért ajánlanak a friss diplomások számára. Legjobban fizetı gazdasági ágnak a kereskedelem tekinthetı, a feldolgozóiparhoz képest átlagosan bruttó 11 ezer forinttal magasabb a kezdıbér. Ezzel szemben a turizmus területén lehet számítani a legalacsonyabb bérekre, itt a feldolgozóiparhoz képest átlagosan bruttó 48 ezer forinttal alacsonyabb a kezdıbér. A vállalat tulajdonosi háttere is befolyásolja a kezdıbér mértékét. A többségében külföldi tulajdonban lévı vállalatok átlagosan bruttó 27 ezer forinttal magasabb kezdıbért kínálnak, mint a döntıen hazai tulajdonban lévı társaik. A betöltött pozíció jellege is meghatározza a bérszintet: mőszaki végzettséget igénylı munkakörrel bruttó 38 ezer, gazdasági végzettséggel bruttó 10 ezer forinttal magasabb alapbérre lehet számítani, mint a speciális szakképesítést nem igénylı általános asszisztensi munkakörökben.

18 Friss diplomások kezdı alapbérét meghatározó tényezık Régió Tul. Pozíció Gazdasági ág Létszám REF.KAT: 20-50 Fİ KÖZÖTT 250 fı felett 100-249 fı között 50-99 fı között REF.KAT: FELDOLGOZÓIPAR Egyéb gazdasági szolgáltatás Logisztika, távközlés Turizmus Kereskedlem Építıipar Energiaipar, bányászat Mezıgazdaság REF.KAT: ÁLTALÁNOS ASSZISZTENS mőszaki nem mőszaki REF.KAT: MAGYAR TUL. Külföldi tulajdon REF.KAT: KÖZÉP-MO. Dél-Dun. Nyugat-Dun. Közép-Dun. Dél-Alf. Észak-Alf. Észak- Mo. -62000-58000 -61000-48000 -52000-38000 -21000-20000 -25000 25000 15000 11000 38000 10000 27000-80000 -50000-20000 10000 40000 forrás: GVI (n = 5907) Forint Ábraértelmezés: Képzeljük el, hogy három jó barát együtt ül évekig egy mőszaki egyetem iskolapadjában. Együtt tanulnak, együtt szórakoznak, nagyon hasonló dolgok érdeklik ıket így az egyetem befejezésére szaktudásuk és kompetenciáik is nagyon hasonlóvá vált. Mindhárman szakmájukban helyezkednek el, de különbözı vállalatoknál. Mindhárman 250 fınél nagyobb, feldolgozóipari vállalatnál találják meg az ıket érdeklı lehetıséget. Ketten magyar tulajdonú vállalatnál állnak munkába, de A Közép-Magyarországon, B pedig Dél-Alföldön dolgozik. B fizetése így minden hasonlóság ellenére bruttó 61 ezer forinttal alacsonyabb, mint A -é. C is Dél- Alföldön dolgozik, de egy 100%-ban külföldi érdekeltségő vállalatnál, ezért az ı fizetése csak bruttó 34 ezerrel forinttal kevesebb, mint A -é. Miért is? A közép-magyarországi vállalatokhoz képest délalföldiek 61 ezer forinttal fizetnek kevesebbet, de C külföldi vállalatnál dolgozik, ami viszont a magyar tulajdonúakhoz képest bruttó 27 ezer forinttal többet fizet. A statisztikai modellrıl: Az ábrán látható összegek egy regressziós modell eredményeképpen keletkeztek. A modellben a vállalati létszám, a vállalat tevékenységi köre, a tulajdonosi háttér,a földrajzi elhelyezkedés mellett a betöltött pozíció mőszaki, mérnöki jellegét vizsgáltuk. A regressziós modell statisztikai részletei megtekinthetıek: Tóth István János, Várhalmi Zoltán: Diplomás pályakezdık a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/3. 419-433 old. Elemszámokról: A statisztikai modell három év (2008, 2009, 2010) adatait veszi figyelembe. A 2008- as és 2009-es adatokat a hivatalos inflációs adatokkal korrigáltuk.

19 7. Melyek a legjobban és a legrosszabbul fizetett munkakörök? Nem csak a vállalati jellemzık, hanem a végzettség és így a pozíció természete is meghatározza a friss diplomások alapbérét. Természetesen az egyes végzettségekhez köthetı alapbérek is jelentıs mértékben szóródnak, ami visszavezethetı az eltérı egyéni kompetenciákra és kiegészítı tudáselemekre, de persze a szerencsérıl sem szabad elfeledkezni. Az egyes végzettségeket az alapbérek és a két év utáni fizetésemelkedés szóródását is figyelembe véve csoportosítottuk. Így öt markáns típus képe rajzolódott ki. A többség : Ide tartoznak a könyvelık, logisztikai munkatársak, gyártástechnológiai mérnökök. İket lényegében az átlagosság jellemzi. Alapbérük és fizetésemelkedésük is a már bemutatott adatok mentén mozog. A perspektivikusak : Ebbe a csoportba kerültek a vegyészmérnökök és marketing munkatársak. Kezdıbérük nem különbözik a többség -étıl, de a két év utáni fizetésnövekedésük átlag feletti. Így elmondható róluk, hogy a tanulóévek szorgalmas eltöltése után jelentıs alapbérnövekedésben lehet részük. A kiemelkedık : A gépész-, és villamosmérnökök alkotják ezt a csoportot. Jellemzıjük, hogy átlag feletti alapbérrel helyezkednek el és a két év utáni bérnövekedésük is átlag feletti. Az informatikusok : önmagukban alkotnak egy csoportot. Leginkább a kiemelkedık -re hasonlítanak. Különbségként azt lehet elmondani, hogy mind az alapbérük, mind a fizetésnövekedésük a legjelentısebb, de bérezésük rendkívül széles skálán mozog egészen alacsony fizetésektıl a legextrémebbekig terjedhet. A leszakadók : A turisztikai munkatársak és általános asszisztensek alkotják ezt a csoportot. Mind alapbérük, mind a fizetésemelkedés mértékében elmaradnak a többségtıl.

20 Tipológia az alapbér és két év utáni bérnövekedés szóródása alapján Értékesítı Könyvelı Logisztikus Gyártástech. mérnök HR munkatárs Pénzügyes Ügyfélkapcs. munkatárs Építımérnök Marketinges Vegyészmérnök Turisztikai munkatárs Általános asszisztens Gépészmérnök Villamosmérnök Informatikus Perspektivikusok Leszakadók Az informatikus A többség Tipológia az alapbér és két év utáni bérnövekedés szóródása alapján Kiemelkedık Ábraértelmezés: Az ábrán nyomon követhetı, hogy a figyelembe vett alapbért leíró statisztikák (lásd alább) szerint milyen pályakezdı foglalkozások állnak a leginkább közel egymáshoz. A hasonlóság alapján szervezıdı gráfról leolvasható például, hogy a többség csoport valójában három részbıl tevıdik össze és a logisztikai munkatársak és könyvelık bérezése jobban hasonlít egymásra, mint az ügyfélkapcsolati munkatársak vagy az építımérnökök bérezésére. Az is látható, hogy a perspektivikusak és a többség inkább egymásra hasonlít, mint a leszakadókra. Elmondható továbbá az is, hogy kiemelkedık és informatikusok az összes többi csoporttól jelentıs mértékben különböznek. A statisztikai modellrıl: Az ábra hierarchikus klaszterezı eljárással készült. Az eljárás figyelembe vette az alapbér és a két év utáni fizetésnövekedés kvartilis és medián értékeit, illetve az 5. és 95. percentilis értékeket. A következıkben bemutatásra kerülnek foglalkozásonként a bruttó kezdıbérek és két év utáni bérek Ábraértelmezés: Az ábrán a zöld téglalap hosszúsága kifejezi, hogy az alapbérek zöme - 50 százaléka - milyen mértékben szóródik a középérték körül. A téglalapból kifutó bajszok által közrefogott terület mutatja, hogy a pályakezdık jelentıs többségének - 90 százalékának - alapbére milyen skálán mozoghat. A medián érték: A medián érték is egyfajta középérték, kifejezi, hogy a pályakezdık egyik fele az adott összegnél rosszabbul, másik fele pedig jobban keres.

21 Friss diplomások bruttó kezdıbére informatikus vegyészmérnök villamosmérnök értékesítı könyvelı logisztikus marketinges gyártástech. mérnök gépészmérnök építımérnök pénzügyes HR munkatárs ügyfélszolg. munkatárs általános ügyintézı turisztikai munkatárs 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 bruttó ezer Forint Alsó 5% Alsó 25% Medián Felsı 25% Felsı 5% Informatikus 145000 Ft 197000 Ft 274000 Ft 383000 Ft 383000 Ft Vegyészmérnök 146000 Ft 220000 Ft 241000 Ft 257000 Ft 330000 Ft Villamosmérnök 164000 Ft 187000 Ft 235000 Ft 274000 Ft 329000 Ft Értékesítı 110000 Ft 156000 Ft 219000 Ft 230000 Ft 307000 Ft Könyvelı 110000 Ft 160000 Ft 214000 Ft 246000 Ft 280000 Ft Logisztikai munkatárs 110000 Ft 159000 Ft 208000 Ft 268000 Ft 309000 Ft Marketing munkatárs 109000 Ft 149000 Ft 207000 Ft 288000 Ft 307000 Ft Gépészmérnök 125000 Ft 164000 Ft 200000 Ft 242000 Ft 329000 Ft Gyártástechnológiai mérnök 115000 Ft 154000 Ft 200000 Ft 246000 Ft 302000 Ft Építımérnök 100000 Ft 148000 Ft 197000 Ft 219000 Ft 274000 Ft Pénzügyes 99000 Ft 137000 Ft 187000 Ft 229000 Ft 298000 Ft HR munkatárs 90000 Ft 143000 Ft 167000 Ft 229000 Ft 291000 Ft Ügyfélkapcs. munkatárs 110000 Ft 146000 Ft 167000 Ft 208000 Ft 250000 Ft Általános asszisztens 88000 Ft 108000 Ft 153000 Ft 203000 Ft 230000 Ft Turisztikai munkatárs 90000 Ft 110000 Ft 148000 Ft 181000 Ft 208000 Ft

22 Friss diplomások két év utáni bruttó alapbére informatikus marketinges vegyészmérnök villamosmérnök gépészmérnök pénzügyes könyvelı HR munkatárs építımérnök logisztikus értékesítı ügyfélszolg. munkatárs gyártástech. mérnök általános ügyintézı turisztikai munkatárs 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 bruttó ezer Forint Alsó 5% Alsó 25% Medián Felsı 25% Felsı 5% Informatikus 175000 Ft 229000 Ft 383000 Ft 383000 Ft 493000 Ft Marketing munkatárs 130000 Ft 208000 Ft 325000 Ft 356000 Ft 364000 Ft Vegyészmérnök 156000 Ft 247000 Ft 290000 Ft 350000 Ft 411000 Ft Villamosmérnök 184000 Ft 251000 Ft 274000 Ft 339000 Ft 548000 Ft Gyártástechnológiai mérnök 150000 Ft 186000 Ft 253000 Ft 310000 Ft 369000 Ft Gépészmérnök 153000 Ft 210000 Ft 250000 Ft 307000 Ft 548000 Ft Könyvelı 120000 Ft 187000 Ft 241000 Ft 291000 Ft 339000 Ft Pénzügyes 125000 Ft 187000 Ft 241000 Ft 274000 Ft 361000 Ft HR munkatárs 90000 Ft 164000 Ft 227000 Ft 287000 Ft 372000 Ft Építımérnök 120000 Ft 186000 Ft 225000 Ft 267000 Ft 321000 Ft Értékesítı 120000 Ft 177000 Ft 224000 Ft 307000 Ft 356000 Ft Logisztikai munkatárs 140000 Ft 209000 Ft 224000 Ft 312000 Ft 356000 Ft Ügyfélkapcs. munkatárs 131000 Ft 187000 Ft 208000 Ft 241000 Ft 300000 Ft Általános asszisztens 109000 Ft 153000 Ft 187000 Ft 230000 Ft 278000 Ft Turisztikai munkatárs 110000 Ft 125000 Ft 164000 Ft 200000 Ft 229000 Ft

23 8. Mire lehet számítani a versenyszektorban BA diplomával? 2009 nyarán jelent meg az elsı BA diplomával rendelkezı évfolyam a munkaerıpiacon. A három éves felsıoktatási képzésben végzettek munkaerı-piaci jelenléte egyszerre növelte és differenciálta a friss diplomások kínálatát a versenyszférában. 2010-ben a megkérdezett vállalati vezetık 70 százaléka hallott már arról, hogy a friss diplomások munkaerı-piacán már három éves képzésben részesült BA diplomásokkal is találkozhatnak. Egyelıre úgy tőnik, hogy a hagyományos, 5 éves képzés keretében szerzett diplomával az elhelyezkedési esélyek jelentısen jobbak, mint a 3 éves képzéssel. Míg a vállalatok 19 százaléka keres egy vagy több pozícióra hagyományos diplomást, addig a következı egy évben csak 12 százalék szándékozik felvenni BA képzésben részt vett diplomást. A magyarországi vállalatok 66 százaléka ugyan nem tenne különbséget a friss diplomások munkafeltételeinek meghatározásakor aszerint, hogy 3 éves vagy 5 éves képzésben vett-e részt a pályakezdı, de 19 százalék alacsonyabb béreket kínálna, 16 százalék pedig kisebb szakértelmet igénylı, kisebb felelıséggel járó munkakörben látná szívesen a BA diplomásokat. Különbségtétel a 3 és 5 éves képzésben diplomát szerzettek között Más bért fizetne, mást juttatásban részesítené Más munkakört határozna meg a BA diplomásoknak Nem venné fel ugyanolyan pozícióba Különbséget tenne a próbaidı hosszában 3 16 14 19 Nem tenne különbséget 66 0 20 40 60 80 100 forrás: GVI (n = 1432) %

24 9. Mi a vállalatok leggyakoribb problémája, ha friss diplomást szeretnének felvenni? Az elmúlt három évben a vállalatok 18 százaléka számolt be arról, hogy nehézségeket tapasztal egy-egy pályakezdı pozíció betöltése esetében. A gazdasági válság elmélyülésének idıszakában nem csökkent a toborzási nehézségekkel szembesülı vállalatok aránya. A toborzási nehézségek tehát nem feltétlenül a kereslet és kínálat változási dinamikájának tudhatóak be: a kínált és igényelt bérek közötti inkonzisztencia, a nem megfelelı idegen nyelv vagy szaktudás, a szakmai gyakorlat és tapasztalatok hiánya is okozhat nehézséget a vállalatoknak. Leggyakrabban a magas bérigény (37%), a szakmai gyakorlat hiánya (36%) és az elégtelen szakmai tudás (35%) nehezíti meg egy pályakezdı pozíció betöltését. A friss diplomások felvételekor leggyakrabban felmerülı problémák Magas bérigény Szakmai gyakorlat hiánya Elégtelen szakmai tudás Kevés jelentkezı Nem megfelelı szintő nyelvtudás 37 36 35 29 27 0 20 40 60 80 100 forrás: GVI (n = 1309) %

25 A vállalatok toborzási nehézségei alapvetıen három típusba rendezıdnek: kevés jelentkezı, magas bérigények és elégetlen szakmai kompetenciák. Utóbbi egy összetett problémacsokor, egyaránt tartalmazza a nem megfelelı idegennyelv-tudást, a nem elégséges szakmai tudást és a szakmai gyakorlat hiányát. A magas bérigények elsısorban az informatikusokra, értékesítıkre és logisztikus pályakezdıkre jellemzıek. Itt az is elmondható, hogy esetükben a szakmai gyakorlat hiánya és a nem megfelelı idegennyelvtudás ritkán okoz fejtörést a vállalatoknak. Az jelentkezık elégtelen száma elsısorban a villamos- és építımérnökök esetében jelentkezik. Esetükben a szakmai gyakorlat hiánya és a nem megfelelı szintő szaktudás nem nehezíti a kiválasztást. A pénzügyesek és gyártástechnológiai mérnökök esetében a toborzási problémák az elégtelen szakmai kompetenciákra vezethetıek vissza. Különbség köztük, hogy míg a gyártástechnológiai mérnökök esetében elsısorban az idegen nyelvi ismeretek hiánya, addig a pénzügyeseknél elsısorban a nem elégséges szakmai tudás jelent problémát. Ugyanakkor nem okoz problémát a vállalatoknak az elıbbieknél a magas bérigény, utóbbiaknál pedig a kevés jelentkezı. A vállalatok szerint a könyvelık és általános asszisztensek körében is a szakmai kompetenciák kapcsán merülnek fel problémák. Elsısorban a szaktudás és szakmai gyakorlat hiánya teszi nehézzé a felvételüket. Ellenben ritkán okoz nehézséget a toborzási folyamatban az irreális bérigény és a jelöltek elégtelen száma. A gépészmérnökök kapcsán elmondható, hogy a toborzási nehézségek okát az elégtelen idegennyelvtudás és a jelöltek korlátozott száma jelenti, viszont a magas bérigény és a nem megfelelı szintő szaktudás nem jelentkezik a jelölteknél problémaképpen.

26 Toborzási nehézségek okainak együttjárása az egyes végzettségekkel 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0-0,2-0,4-0,6-0,8-1,0 nem megfelelı idegennyelvtudás + gyártástechnológiai mérnök szakmai gyakorlat hiánya + könyvelo magas bérigény - Szakmai kompetenciák gépészmérnök általános asszisztens nem elégséges szakmai tudás + Jelöltek számossága keves jelentkezı - pénzügyes nem elégséges szakmai tudás - villamosmérnök szakmai gyakorlat hiánya - nem megfelelı idegennyelvtudás - kevés jelentkezı + értékesíto logisztikus építımérnök Magas bérigény magas bérigény + informatikus -1,2-1,5-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 Ábraértelmezés: Az ábrán a vízszintes és függıleges tengelyek a távolságot jelenítik meg. Az így létrejövı síkban minél messzebb van egymástól két kategória, annál ritkábban fordul elı együttes említésük. Illetve, ennek megfelelıen, minél közebbi két kategória, annál gyakrabban említik együtt ıket. Fekete színnel a foglalkozásokat, színessel pedig a toborzási nehézségek okait jelöltük. Zöld színő az adott toborzási probléma hiánya, pirossal pedig a megléte. Egy példával: az ábra felsı részén a nem megfelelı szintő nyelvtudás meglehetısen közel van a szakmai gyakorlat hiányához. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek a különbözı foglalkozások kapcsán, meglehetısen gyakran említették együttesen mindkét toborzási problémát. Folytatva a közelségen és távolságon alapuló értelmezési logikát, elmondható, hogy az ábra alsó részén található magas bérigények távol esik az elıbb említett toborzási nehézségektıl. Ez azt jelenti, hogy a magas bérigény, mint a pozíció betöltését nehezítı tényezı, meglehetısen ritkán jár együtt a nem megfelelı szintő nyelvtudással és a szakmai gyakorlat hiányával. A statisztikai modellrıl: Az ábra korrespondencia-elemzés statisztikai modellel készült. A modellrıl további részletek olvashatóak: Tóth István János, Várhalmi Zoltán: Diplomás pályakezdık a versenyszektorban. Educatio folyóirat. vol. 19/3. 419-433 old.

27 10. Melyek a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmények? A gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak elsı helyen elıbbi országos presztízse 100 pontos, utóbbié pedig 95 pontos értékkel jellemezhetı. (A presztízspontszámok számításának módját lásd a mellékletek között.) Elıbbiektıl kicsit lemaradva, 82 ponttal következik a harmadik helyen lévı Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Kara. Az elsı nem fıvárosban mőködı intézmény a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karának Zalaegerszegi intézménye, 50 pontos presztízsindexével a rangsor ötödik helyén áll. Közgazdaságtani felsıoktatási intézmények presztízspontjai BCE - Közgazdaságtudományi Kar BCE - Gazdálkodástudományi Kar BGF - PSZF - Budapest BME - GTK BGF - PSZF - Zalaegerszegi Intézet PTE - Közgazdaságtudományi Kar UNIMISKOLC - Gazdaságtudományi Kar UNIDEB - Közgazdaságtudományi Kar SZTE - Gazdaságtudományi Kar BGF - Külkereskedelmi Fıiskolai Kar BGF - KVIF Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar BGF - PSZF - Salgótarján Szolnoki Fıiskola NYME - Közgazdaságtudományi Kar 52 50 46 43 39 37 37 35 34 30 29 29 82 100 95 forrás: GVI (n = 736) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

28 A mőszaki, mérnöki képzéseket tekintve a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara kimagaslóan a legnagyobb presztízsnek örvendı felsıoktatási intézmény. Második helyen áll, de fele annyi presztízspontszámmal, a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara. A harmadik helyen álló Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar - 37 pontos presztízsindexével - jelentıs mértékben elmarad a második helyezett pontszámától, de innen kezdve a presztízspontszámokat tekintve már nincsen lényeges eltérés az egymást követı intézmények között. Mőszaki, mérnöki felsıoktatási intézmények presztízspontjai BME - Gépészmérnöki Kar UNIMISKOLC - GMIK BME - Közlekedésmérnöki Kar BME - Építımérnöki Kar BME - Építészmérnöki Kar UNIDEB - Mőszaki Kar SZE - Mőszaki Tudományi Kar BME - Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar UNIOBUDA - KKVK PTE - Pollack Mihály Mőszaki Kar Kecskeméti Fıiskola - GAMF UNIOBUDA - BDGBMK SZIE - Gépészmérnöki Kar UNIMISKOLC - MATK NYME Faipari Mérnöki Kar 37 34 33 30 29 29 28 27 26 24 23 22 21 54 100 forrás: GVI (n = 689) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

29 Az informatikai felsıoktatási intézmények presztízsindexei hasonlítanak a mérnöki, mőszaki intézményekéhez. Itt is az elsı és második helyen lévı intézmény között jelentıs a különbség, majd a harmadik helytıl kezdve már nincs lényeges eltérés a presztízspontszámokat tekintve az egymást követı helyezések között. Az elsı helyen a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar található, ıket követi jelentıs lemaradással, 49-es pontértékkel, az ELTE Informatikai Kara. A ranglistán az elsı nem fıvárosi intézmény a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara, amelynek 39-es presztízspontszáma elegendı volt a harmadik helyhez. Informatikai felsıoktatási intézmények presztízspontjai BME - Villamosmérnöki és Informatikai Kar ELTE - Informatikai Kar UNIMISKOLC - GMIK BCE - Gazdálkodástudományi Kar SZTE - Természettudományi kar SZE - Mőszaki Tudományi Kar Pannon Egyetem Mőszaki Informatikai Kar UNIDEB - Informatikai Kar UNIOBUDA - NJIK PTE - Pollack Mihály Mőszaki Kar Kecskeméti Fıiskola - GAMF PTE - Természettudományi Kar NYME - Faipari Mérnöki Kar Nyíregyházi Fıiskola - TTFK EKTF - Természettudományi Fıiskolai Kar 39 39 33 29 29 27 27 24 24 21 21 21 19 49 100 forrás: GVI (n = 438) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

30 11. Mindenhol ugyanolyan népszerőek a felsıoktatási intézmények? Az országos presztízsértékek számításánál Közép-Magyarország foglalkoztatásban és GDP termelésben betöltött szerepe miatt az ott tevékenykedı vállalatok véleménye súlyosabban esik a latba, mint a más területi egységeken mőködıké. A helyi és regionális szinten ismert és elismert vidéki intézmények népszerősége így nem vagy csak kevésbé jelenik meg az országos presztízs pontokban. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Karának az országos presztízsértéke például 27 pont és így csak tizedik a mőszaki karok listájában, de az országos presztízsérték nem tükrözi azt, hogy Baranya megyében elismertebb, mint a listavezetı BME és emellett jelentıs népszerőséggel bír a környezı megyékben mőködı vállalatok körében is. Ezért a továbbiakban a legnagyobb intézmények vonzáskörzeteit kapcsolathálózati ábrákon keresztül mutatjuk be. A vonzáskörzetek bemutatásához három mutatót különböztetünk meg. Az Országos Vonzási Indexet (OVI), a Regionális Vonzási Indexet (RVI) és az Aranyháromszög Vonzási Indexet (AVI). Az OVI esetében értelemszerően az összes megyét, a RVI esetében az intézmény megyéjét és a környezı megyéket, az AVI esetében pedig Magyarország legfejlettebb területeit, Pest, Gyır-Moson-Sopron, Fejér megyék mellett Budapestet vettük figyelembe. A területi számítások mögött az elmúlt három év adatainak egyesítésével többezres elemszámok állnak: a gazdasági képzések esetében 6378, a mőszaki képzések körében 5821, az informatikai képzéseknél pedig 3855 adat képezte a számítások alapját. Az indexek olyan absztrakt mérıszámok, amelyek azt fejezik ki, hogy területi egységenként, a vállalatok foglalkoztatásban betöltött súlyuk alapján korrigált pozitív véleményezése hogyan oszlik meg az egyes intézmények között. Egy példával: A BME Gépészmérnöki Karának OVI értéke 21. Ez azt jelenti, hogy ha minden vállalat foglalkoztatásban betöltött súlya egyenlı lenne, akkor átlagosan, az ország egészét tekintve az elismerı említések 21 százaléka a BME GM-re vonatkozna.

31 Leginkább kiterjedt vonzáskörzettel a BME Gépészmérnöki Kara jellemezhetı országos vonzási indexértéke 21 pont. Az ország szinte minden megyéjében ismerik és elismerik. A vidéki egyetemek közül a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara is tekintélyes regionális presztízsnek is örvend. 11 pontos OVI érték mellett regionális vonzási indexe 21-es értéket vesz fel. A PTE Pollack Mihály Mőszaki Karának országos vonzási indexe csak 7 pont, ellenben a Baranya, Somogy és Tolna megyékben mőködı vállalatok körében rendkívül népszerőnek tekinthetı RVI értéke 29 pont. Mőszaki karok területi népszerősége BME - GM BME- VILLAMOS UNIMISKOLC PTE-MTK SZIE-MTK Országos vonzási index 21 9 11 7 3 Regionális vonzási index - - 21 29 4 Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyéket, narancssárgával a felsıoktatási karokat tüntettük fel. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy egy az intézmény milyen megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal

32 Az Aranyháromszög Vonzási Index (AVI) értéke a BME Gépészmérnöki Kara estében a legmagasabb: 22 pont. A BME Villamosmérnöki Kara AVI értéke ugyan csak 13 pont, de ez az intézmény is rendelkezik legalább 5 pontos erısségő kapcsolattal a kiemelt megyékkel. A fıvárosi intézmények különbözı karai mellett még a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, a Kecskeméti Fıiskola Gépipari és Automatizálási Mőszaki Fıiskolai Kar és a Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar jegyzett az Aranyháromszögben. Mőszaki karok népszerősége az Aranyháromszögben BME - GM BME- VILLAMOS UNIMISKOLC PTE-MTK SZIE-MTK Aranyháromszög vonzási index 22 13 7 2 3 Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy egy intézmény milyen megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztettük meg: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexek lettek megjelenítve. A megyei vonzási indexek azt mutatják meg, hogy az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések, korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével hogyan oszlanak meg az egyes képzıintézmények között.

33 A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar abszolút központi helyet tölt be OVI értéke 32 pont. A Miskolci Egyetem esetében itt is, ahogyan a mérnöki képzés esetében is jelentıs regionális vonzáskörzet rajzolódott ki. A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mőszaki Kar és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának az országos elismertsége bár alacsony, azonban jelentıs regionális presztízsnek örvendenek. Informatikai karok területi népszerősége BME-VK UNIMISKOLC -GIK ELTE-IK SZTE-TTK PT-PMMK Országos vonzási index 32 10 10 4 5 Regionális vonzási index - 19-18 22 Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal.

34 A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara és az ELTE Informatikai Kara a legnépszerőbbek az Aranyháromszögben. Elıbbi AVI értéke 35, az utóbbié pedig 14. A vidéki intézmények közül a miskolci, a veszprémi, a dunaújvárosi a gyıri és a pécsi felsıoktatási intézmények bírnak még említésre méltó presztízzsel az aranyháromszög egy vagy több megyéjében mőködı vállalatoknál. Informatikai karok népszerősége az Aranyháromszögben BME-VK UNIMISKOLC -GIK ELTE-IK SZTE-TTK PT-PMMK Aranyháromszög vonzási index 35 8 14 2 3 Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípus lett megkülönböztetve: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexek lettek megjelenítve. A megyei vonzási indexek mutatják az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések megoszlását az egyes képzıintézmények között, korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével.

35 A BCE Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Kara mellett a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Karának a leginkább kiterjedt a vonzáskörzete. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete alacsony OLI érték mellett tekintélyes regionális vonzáskörzettel rendelkezik. Gazdasági karok területi népszerősége BCE-KTK BCE-GTK BGF-PSZF- PTE-KTK BGF-PSZF- Budapest Zalaegerszeg Országos vonzási index 21 11 13 9 5 Regionális vonzási index - - - 33 18 Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztetünk meg: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal.

36 A BCE Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karának legnagyobb a népszerősége az Aranyháromszögben is AVI értéke 23 pont. A vidéki intézmények közül a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar bírnak még említésre méltó presztízzsel az aranyháromszög egy vagy több megyéjében mőködı vállalatoknál. Gazdasági karok népszerősége az Aranyháromszögben BCE-KTK BCE-GTK BGF-PSZF- Budapest PTE-KTK BGF-PSZF- Zalaegerszeg Aranyháromszög vonzási index 23 12 15 5 2 Ábraértelmezés: Az ábrán zölddel a megyék, narancssárgával a felsıoktatási karok vannak feltüntetve. A pontokat összekötı vonalak jelzik, hogy az intézmény mely megyékben népszerő. Három féle vonaltípust különböztettünk meg: 10-19 vékony vonal, 20-29 közepes vonal, 30 + vastag vonal. Az ábrán a megyei vonzási indexeket tüntettük fel. A megyei vonzási indexek azt mutatják, hogy az adott területi egységen tevékenykedı vállalati elismerések - korrigálva az egyes vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepével - hogyan oszlanak meg az egyes képzıintézmények között.

37 12. Mely felsıoktatási intézmények nyújtják a legtöbb online információt? Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010-ben megismételte azt a 2006 ıszén elvégzett kutatását, melyben magyar egyetemek közgazdasági és gazdaságtudományi karainak honlapjait vizsgálta. A kutatás célja annak megválaszolása volt, hogy az egyes oktatók mennyire látják el információval a hallgatókat interneten keresztül, illetve hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége az elmúlt évek folyamán. Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetıségeket. A magyar egyetemi oktatók ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, azonban még mindig messze elmaradnak a nyugati egyetemeken tanító társaiktól. A weboldalak információgazdagságának mérése öt szempont segítségével történt. Ezek a tanár személyes honlapjának, elektronikus önéletrajzának, a honlapról elérhetı publikációs listájának, egy vagy több letölthetı publikációjának, illetve email címének meglétére, illetve hiányára vonatkoznak. Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatósági Index (OLI) alapját, mely azt mutatja, hogy átlagosan hány kritérium teljesül az egyes egyetemek esetében. Az OLI 2010-es értékeit egyetemenként összehasonlítva megfigyelhetı, hogy a honlapok információgazdagságát tekintve jelentıs különbségek vannak a különbözı magyar egyetemek között. Sorrendben az elsı helyen a Pécsi Tudományegyetem áll (62 pont). Ez az egyetem nyújtja a legtöbb információt oktatóiról. Nem sokkal marad le tıle a Szegedi Tudományegyetem (59 pont). A harmadik a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (50 pont), míg a negyedik helyet a Budapesti Corvinus Egyetem (47 pont) foglalja el. A legalacsonyabb OLI érték (18 pont) a Debreceni Egyetem esetében figyelhetı meg. A sorrend elsı és második helyén 2006 óta nem történt változás, a Pécsi és Szegedi Tudományegyetem megtartotta vezetı pozícióját. Azonban a korábban harmadik helyen álló Miskolci Egyetem 2010-ben a hatodik helyre, a korábban negyedik Kaposvári Egyetem a nyolcadik helyre csúszott. Helyüket a korábban hetedik, illetve nyolcadik helyet elfoglaló