Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a 184292 helyrajzi számú, természetben a Duna parton található ingatlan kártalanítási igényével kapcsolatos állásfoglalás kialakítására Előterjesztő: Geiger Ferenc polgármester Az előterjesztést készítette: Tóth András mb. főépítész Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: dr. Dániel Károly Jogi és Koordinációs osztály, osztályvezető Az előterjesztést megtárgyalja: Jogi és Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Testületi ülés időpontja: 2017. november 7. Ellenjegyzők: Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető Jogi szempontból ellenőrizte: Kovátsné dr. Prohászka Beáta osztályvezető-helyettes, jogász Jogi és Koordinációs Osztály
2 Tisztelt Képviselő-testület! A Budapest XXIII. kerület 184292 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó hatályos szabályozási tervet és kerületi építési szabályzatot a Képviselő-testület 26/2017.(IX.22.) rendeletével fogadta el. A területre vonatkozó szabályozási terv és a hozzá tartozó kerületi építési szabályzat (továbbiakban: KÉSZ I.a ütem) 2017. október 16-án lépett hatályba. A telek jelenleg érvényes övezeti besorolása Ek-XXIII-2 jelű vízparti és belterület-közeli közjóléti erdők övezet. Az érintett telek 1998. december 31-ig 21-es jelű üdülőterület övezetbe tartozott. 1999. január 1-től a Fővárosi Önkormányzat döntését követően a 46/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT) hatályba lépésével a terület övezeti besorolása megváltozott E-VE jelű véderdő területre. A 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelettel jóváhagyott, 2003. szeptember 1-től hatályos Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (továbbiakban: KVSZ) a területet szintén E-VE jelű beépítésre nem szánt övezetbe sorolta az FSZKT-val összhangban. Az érintett terület a Budapesti Településszerkezeti Terven 1999. január 1-től 2015. január 28-ig E jelű erdőterület, volt, a jelenleg is hatályos TSZT-n Ek jelű közjóléti erdőterület. A KÉSZ I.a ütem hatályba lépéséig a területre vonatkozóan a KVSZ volt érvényben. K. J. (továbbiakban: kérelmező) a tárgyi ingatlan résztulajdonosa 2016. március 3-án kelt levelében kérelmet nyújtott be Budapest Főváros Önkormányzatához, melyben jelezte az övezet hátrányos megváltoztatásából adódó kártalanítási igényét, kérte az övezet visszaminősítését, illetve felajánlotta a terület megvételét Budapest Főváros Önkormányzatának. A Fővárosi Önkormányzat megküldte részünkre a kérelmező beadványát, egyúttal levélben kikérte kerületünk álláspontját a kártalanítási igénnyel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a 184292 hrsz.-ú ingatlan övezetének beépítésre szánt üdülőterületi besorolásból beépítésre nem szánt véderdő övezeti besorolásba történő megváltoztatásáról a Fővárosi Közgyűlés döntött, így álláspontunk szerint az ingatlan rendeltetésének, használati módjának korlátozásából adódó esetleges kártalanítási kötelezettség az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 30. (6) bekezdésére figyelemmel a Fővárosi Önkormányzatot terheli. Kerületünk álláspontjáról 2016. április 6-án kelt levelünkben tájékoztattuk Budapest Főváros Önkormányzatát, valamint a kérelmezőt is. Ezt követően Budapest Főpolgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Főosztálya FPH058/837-6/2017. sz. levelében értesítette Önkormányzatunkat, hogy a kártalanítási kérelem szakmai főosztályaik állásfoglalása, valamint a Fővárosi Önkormányzat által felkért ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján jogalapja fennáll. A fővárosi levélben foglaltak szerint az övezet átsorolás a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep tartalékterületétől való védőtávolság biztosítása miatt indokolt, és mivel a kerület az övezetátsorolás ellen nem emelt kifogást, továbbá a védőtávolság biztosítása kerületi érdeket is szolgált, ezért a kerületi érdekeltségre hivatkozva kikérte álláspontunkat a kártalanítási összeg 50-50%-ban történő vállalásáról. További érvként hozza fel a főváros levelében, hogy a közhasznú, rekreációs, turisztikai célú közjóléti erdőterületek fejlesztését az érintett területen kerületünk is támogatja, továbbá a Duna-part menti zöld sáv kijelölése összvárosi, de kerületi érdek is, valamint a tárgyi ingatlan területfelhasználási kategóriájának megváltoztatására nincs kerületi szándék, mivel a Képviselő-testület 45/2017.(I.17.) határozatával kezdeményezett TSZT eseti módosítási kérelem nem tartalmazta az érintett terület átsorolását.
3 A fővárosi levélben szereplő, kerületi érdekeltséggel kapcsolatos állításokat vitatjuk. A Fővárosi Önkormányzat döntése ellen miszerint az üdülőterületi besorolásból erdőterületi kategóriába való átsorolás történt a kerület több alkalommal is kifogást emelt. A tárgyi ügyhöz tartozó iratokból állításunk indoklásaként a következőket idézzük: - 1997. július 24-én kelt véleményező levél U. Nánay Éva főépítésztől Dr. Schneller Istvánhoz, Budapest főépítészéhez (Budapest ÁRT koncepció, Budapesti Városrendezési Keretszabályzat, övezeti tervlapok kerületi észrevételezése): o A.) Az övezeti tervlapokkal kapcsolatos észrevételek: 76. szelvény 2.) A szennyvíztisztítótol délre lévő dunaparti sáv jelenleg kialakult 21-es üdülőövezetben van, amelyet a terv most véderdőként kezel. A szennyvíztisztítótól északra hasonló terület van, amely övezeti besorolása változatlan. A két területet egységesen kellene kezelni, tekintettel a kialakult helyzetre, javasoljuk mindkettőt 21-es üdülőövezetbe sorolni. - 371/1997 (X.21.) Ök. sz. határozat: Az Önkormányzat a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), a Fővárosi Településszerkezeti Terv, az FSZKT, valamint a BVKSZ és a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT), valamint a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről tervezetét nem fogadja el. - 372/1997 (X.21) Ök.sz. határozat: Megállapítja, hogy az előterjesztett dokumentumok jelen formájukban nem felelnek meg a hatályos törvényi rendelkezéseknek, a tervekkel kapcsolatos településpolitikai, szakmai és jogi követelményeknek, illetve alapvetően sértik a kerületi önkormányzat törvényben biztosított jogait és elfogadhatatlan mértékben korlátozzák a kerület településrendezési szabályozási hatáskörének gyakorlását. A javaslatok egyértelműen igazolják azt a fővárosi törekvést, mely a kerületek rovására önkényesen és indokolatlanul kívánja kiterjeszteni a közgyűlés szabályozási jogosítványait. A fentiekre tekintettel a Képviselő-testület a javasolt rendelettervezetek elfogadásával ebben a formában nem ért egyet, azt nem támogatja - 1997. november 11-én kelt véleményező levél Demszky Gábor főpolgármester úrnak Geiger Ferenc polgármester úrtól: o i.) Változatlanul nem értünk egyet a Dunaparton az eddig 21-es üdülőövezetben levő terület véderdővé való átsorolásával - 1998. április 1-én kelt véleményező levél U. Nánay Éva főépítésztől Dr. Schneller István főépítésznek:
4 o II. A képviselő-testület az I. pontban megjelölt dokumentumokkal kapcsolatban az előbbiekben összefoglalt általános észrevételeken túlmenően a kerület sajátosságának figyelembevételével az alábbi észrevételeket teszi. II/1. A Duna-parton lévő eddig 21-es üdülőövezetben lévő terület véderdővé való átsorolásával változatlanul nem tudunk egyetérteni. Az alapelv, hogy a Duna-part közhasználatú zöldterület lehessen, sajnos nem érvényesíthető, hiszen ettől a területtől északra lévő üdülőövezetek ezt nem teszik lehetővé. A közhasznú, rekreációs, turisztikai célú közjóléti erdőterületek fejlesztésére vonatkozóan döntést a Képviselő-testület mindezidáig nem hozott, erős túlzás lenne ekképpen értelmezni a KÉSZ I.a ütemének jóváhagyását, ahol az érintett területre vonatkozóan a TSZT-vel összhangban vízparti és belterület-közeli közjóléti erdő övezetnek megfelelő beépítési lehetőségek kerültek rögzítésre, hiszen a TSZT-vel ellentétes tervet a kerület nem fogadhat el. A TSZT eseti módosítására vonatkozó kerületi kezdeményezésben pedig azért nem szerepelt az érintett terület, mert a TSZT-FRSZ véleményezési eljárása során már jeleztük változtatási igényünket, de a főváros nem fogadta be észrevételünket. - 2012. május 2-án kelt véleményező levél Geiger Ferenc polgármester úrtól Szeneczey Balázs dr. főpolgármester-helyettes úrnak (TSZT-FRSZ előzetes véleményezése): Hasonlóképpen javasolt a Felső Duna part Molnár sziget északi csücskével egy magasságban található néhány ingatlan erdőterület helyett üdülőterületként való feltüntetése. A Fővárosi Önkormányzat igazságügyi szakértőt rendelt ki az esetleges értékcsökkenés megállapítására. A szakértő a 184292 hrsz-ú ingatlan 676/10516-od tulajdoni hányadára kártalanítási összegként 245.000 Ft értékcsökkenést állapított meg, melyet a kérelmező is elfogadott. Kérésünkre a szakértői véleményt a Fővárosi Önkormányzat rendelkezésünkre bocsátotta, melyet az előterjesztéshez mellékelünk. A kártalanításra vonatkozóan az Étv. 30. (1)-(3) bekezdése így rendelkezik: 30. (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg. (2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet. (3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó. Álláspontunk szerint a kártalanítás szempontjából mérvadó 7 év letelt, emellett a változtatás a korábbi használatot megítélésünk szerint nem nehezíti meg és nem lehetetleníti el, így felmerül a kérdés, hogy fennáll-e a kártalanítási igény jogalapja a fent említettek tükrében.
5 A fentiek alapján kérjük a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslat alapján a szükséges döntéseket meghozni szíveskedjenek. Határozati javaslat: Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének /2017. (X.24.) Ök. sz. elvi határozata a Budapest XXIII. 184292. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozó kártalanítási igénnyel kapcsolatban A Képviselő-testület úgy dönt, hogy I. a Budapest XXIII. 184292. hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan az Étv. 30. -a alapján benyújtott kártalanítási igényt elutasítja, mivel az övezeti átsorolás álláspontja szerint nem Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata érdekében történt, emellett a változtatás megítélése szerint a korábbi használatot nem nehezíti meg és nem lehetetleníti el. III. felkéri a Polgármestert, hogy értesítse e határozatról Budapest Főváros Önkormányzatát. Határidő: 2017. november 30. Felelős: Geiger Ferenc polgármester Az előterjesztést a Képviselő-testület döntési hatáskörben tárgyalja, az előterjesztés elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. Budapest, 2017. október 24. Tóth András mb. főépítész az előterjesztés készítője Geiger Ferenc polgármester előterjesztő Melléklet: - 2 pld. határozat kivonat - kérelmező levele - szakértői vélemény - 4 pld. véleményező levél - egyeztető lap