Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását tartalmazó rendeletet, az egyéni vállalkozókra vonatkozó kötelezettség megváltoztatására pedig törvénymódosítást készítenek elő. Bajnai Gordon miniszter emlékeztetett arra, hogy hétfőn, a kisvállalkozói érdekképviseletekkel folytatott egyeztetésen jelezték a szervezetek képviselői a TEÁOR-kódok módosításával kapcsolatos problémát. Draskovics Tibor miniszter emlékeztetett arra, hogy a TE ÁOR-számok megváltoztatását ez év középig kellett volna megoldaniuk a vállalkozásoknak. Az igazságügyi miniszter utalt arra, hogy az egyéni vállalkozók ez irányú kötelezettségét törvény írja elő, ezért szeptemberben törvénymódosítást nyújt be a kormány, amelyben visszamenőleg rendelkeznek a határidő meghoszszabbításáról. A határidő meghosszabbításáról az okmányirodákat is tájékoztatják. Draskovics Tibor tájékoztatása szerint megállapodtak abban is, hogy a kormány és az érdekképviseleti szervezetek képviselőiből szakértői munkacsoportot hoznak létre, ahol a TEÁOR-kódok módosításával együtt jelentkező problémákra - például a telephelyek engedélyeztetésére, a szakképzettségi besorolására - megoldást dolgoznak ki. (MTI) A S Z Á M T A R T A L M Á B Ó L 2 A diákmunka formái és közterhei 3 A rendes szabadságról 4 Az elengedett tagi kölcsön illetéke Tudja, hogy az idén mire harapnak a munkaügyi felügyelők? 2008.06.19, A Szociális és Munkaügyi Miniszter idén is kiadta a munkaügyi ellenőrzés irányelveit, melyek tudnak bőven meglepetést okozni a vállalkozók számára. Lássuk a főbb irányvonalakat: Mint minden évben, idén is növekedni fog a munkaügyi ellenőrzések száma, de főként az ezeket követő utóellenőrzéseké; Bejelentés nélküli foglalkoztatottak feltárása; A jogszabályi előírásoknak nem megfelelő munkaügyi dokumentumok, nyilvántartások felkutatása; Munkaidő, pihenőidő és rendkívüli munkavégzés szabályainak "be nem tartása". A munkaidő-pihenőidő kapcsán, a személyes véleményem: - ember legyen a talpán, aki a Munka Törvénykönyvét olvasgatva el tudott igazodni ezeken a paragrafusokon, ugyanis ez a Törvény legrosszabbul megírt része! Ahhoz, hogy a Munka Törvénykönyvében megtalálja, amit szeretne és ezt helyesen is alkalmazza, összefüggéseiben kell látnia az alábbi fejezeteket: 1) munkaidő; 2) pihenőidő; 3) rendkívüli munkavégzés; 4) munkaidő beosztás. Ellenkező esetben csak a puszta szerencsére hagyatkozhat, hogy beletrafál, mert a hibázás és ez által a bírság elkerülhetetlen lesz számára. Amire még buzgón odafigyelnek idén a felügyelők, azok az egyes ágazatokra kiterjesztett kollektív szerződésekben meghatározott eltérő rendelkezések. Különösen árgus szemekkel figyelik az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben rögzített kötelező bérminimumokat, melyek 2008 április elsejétől emelkedtek. Az Építőiparin kívül még három kiterjesztett ágazati kollektív szerződés van érvényben: a sütőipari, a villamosenergia-ipari a vendéglátó-ipari. Könyvelés, adózás Hírlevél 1
A diákmunka formái és közterhei 2008.06.18, Forrás:MTI A diákmunka végezhető munkaviszonyban, de megbízás alapján vagy alkalmi munkavállalói könyvvel is; a közterhek is mások a különböző foglalkoztatási formáknál. A magyar jogrendszer nem ismeri a diákmunka fogalmát. Ehelyett a fiatal munkavállaló fogalma az, amelybe beilleszthetők a 18 évesnél fiatalabb diákok. A felnőtt korúak az úgynevezett nem tipikus munkaviszonyok közül választhatnak, de ezek nem csak a diákokra vonatkoznak. A Munka törvénykönyve kimondja, hogy munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki idősebb 16 és fiatalabb 18 évesnél. Az idézett törvény egy kivételt ismer az életkor alól: munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában - nappali rendszerű képzés keretében - tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. (Ez a magyar jogrendszerben az egyetlen utalás a diákmunkára.) A 16 éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony-létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. A fiatal munkavállalók egészségének megőrzését - több nemzetközi egyezmény alapján - a magyar jog is pártolja. A Munka törvénykönyve előírja, hogy fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Más szabályok ugyanebből a törvényből: a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8, heti 40 óra lehet, továbbá: ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani neki. Az e csoportba tartozók éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, készenlétre nem vehetők igénybe, veszélyes - például rákkeltő - munkakörökben pedig nem alkalmazhatók. A különféle rendeletek kitérnek arra is, hogy a fiatalkorú mekkora súlyt szállíthat kézben. A fiatal munkavállalót - az alkalmazás előtt - meg kell vizsgálnia orvosnak, hogy megállapítsa: alkalmas-e az adott munkára. Ezeket a szabályokat nemcsak a munkaszerződéses jogviszonyokra, hanem például a megbízás alapján vagy az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkára is alkalmazni kell. Aki elmúlt 18 éves, és csak a nyári szünetben vagy tanulás mellett, év közben akar munkát vállalni, arra nem vonatkozik semmilyen speciális szabály. Úgy kell tekinteni, mint általában a munkavállalókat. A munkavállalás alapvető jogi kerete a munkaszerződés. Ennek lényeges tartalma független attól, hogy mennyi idős a munkavállaló, illetve mennyi ideig fog dolgozni a cégnél. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja például részletesen foglalkozik a diákmunka-szerződéssel. Ebből idézünk: "A munkaszerződésben meg kell határozni a személyi alapbéred, a munkaköröd, illetve a munkavégzési helyedet. A munkaszerződésben meg kell jelölni továbbá a munkáltató pontos megnevezését, címét, a te nevedet és lakcímed, valamint egyéb, a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat (például adószámot, hogy később ellenőrizni tudd, hogy a munkáltatód bejelentette-e, hogy munkaviszonyban alkalmaz)." A másik gyakori foglalkoztatási mód a megbízási szerződés. Ezt a Polgári törvénykönyv szabályozza, lényege, hogy valamilyen ügy ellátása vagy cél elérése érdekében létesített jogviszonyról van szó. A harmadik foglalkoztatási mód az alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmazás. Ennek lényege, hogy a munkaügyi hivatalban kiváltott könyvbe a munkaadó bélyeget ragaszt, ezzel letudja a közterheket. Hátránya viszont, hogy évente legfeljebb 90, havonta pedig maximum 15 napi foglalkoztatást tesz lehetővé - úgy, hogy öt egymást követő nap után legalább egy nap szünetet kell tartani. Az alkalmi munkavállalói könyvet bárki kiválthatja, aki munkaviszonyba léphet, sőt a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban álló külföldi diák is. A különböző foglalkoztatási módokhoz más-más közteherviselés tartozik. A munkaviszony jár a legnagyobb közteherrel, a munkaadó 29 százalék tb-járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot, valamint havi 1.950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást fizet. Emellett a gazdasági társaságoknál még 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás is fizetendő. A munkavállalótól 15,5 százalék tb-járulékot, 1,5 százalék munkavállalói hozzájárulást vonnak le, továbbá fizetnie kell a személyi jövedelemadót (szja) is, amelynek az alsó kulcsa - a diák nyilván ez alá fog esni - 18 százalék. A megbízási jogviszonynál az egy hónapra kifizetett bér nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát (ez ma 20.700 ezer forint). A megbízott nem lesz a tb által biztosítva, így a munkaadó 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, valamint ha gazdasági társaság, akkor 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet. A munkavállalótól pedig le kell vonni a személyi jövedelemadót. Ha a munkabér meghaladja a minimálbér 30 százalékát, akkor a rendes munkaviszony közterheit kell alkalmazni. Az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott bélyeg árából 83 százalék a nyugdíjbiztosítási alapot, 6 százalék az egészségbiztosítási alapot, 11 százalék pedig a munkaerő-piaci alapot illeti. Az így foglalkoztatott csak baleseti ellátásra és táppénzre jogosult. Ha nem keres többet a havi minimálbérnél (jelenleg 69 ezer forintnál), akkor nem fizet szja-t és bevallást sem kell készítenie. Könyvelés, adózás Hírlevél 2
A munkavállalót megillető rendes szabadságról 2008.06.19, A szabadság a munkavállaló részére járó díjazott pihenőidő. Megkülönböztetünk rendes szabadságot, mely alap és pótszabadságból áll, valamint rendkívüli szabadságot, betegszabadságot, fizetés nélküli szabadságot. A szabadság minden munkaviszonyban megilleti a munkavállalót, fő és részmunkaidőben egyaránt. Az általános szabályok szerint szabadság nem jár a munkaviszony szünetelésének időtartamára, kivéve pl. a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára. A Munka Törvénykönyve értelmében az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely az életkor előrehaladtával a következőképpen alakul: a) huszonötödik életévétől 21; b) huszonnyolcadik életévétől 22; c) harmincegyedik életévétől 23; d) harmincharmadik életévétől 24; e) harmincötödik életévétől 25; f) harminchetedik életévétől 26; g) harminckilencedik életévétől 27; h) negyvenegyedik életévétől 28; i) negyvenharmadik életévétől 29; j) negyvenötödik életévétől 30 munkanapra emelkedik. A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fentiekben meghatározott életkort betölti. A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie. A munkáltató a szabadság kezdete előtt 1 hónappal köteles a kiadás időpontját a munkavállalóval közölni. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és köteles a munkavállaló ezzel összefüggésben keletkezett kárát megtéríteni (pl. ha emiatt a munkavállaló az előre befizetett üdülésre nem tud elmenni, a munkáltató köteles megfizetni a felmerült költségeket). A munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra, amelynek a tárgyévben történő kiadásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy nemcsak az adott évre járó, hanem több évi szabadsága is megmarad a munkavállalónak. A szabadságra való igény 3 év alatt évül el, amely a tárgyév utolsó napjától számítva kezdődik. A szabadságos napokat gyakran úgy akarja rendezni a munkáltató, hogy az annak időtartamára járó díjazást pénzben kifizeti a munkavállalónak. Erre jogszerűen lehetőség nincs. A szabadság pénzbeli megváltása csak két esetben lehetséges: - a munkaviszony megszűnésekor kerülhet erre sor, vagy - a sorkatonai szolgálatra való behíváskor, ha az időarányos szabadságot nem kapta meg a munkavállaló. A munkaviszony megszüntetésének az időpontját a szabadság pénzbeli megváltása nem érinti, tehát nem tolódik ki ezáltal a munkaviszony megszűnésének időpontja. A pénzbeli megváltáskor ugyanis nem a szabadság kiadásáról, hanem kifizetéséről van szó. Az is előfordulhat, hogy a munkavállaló több szabadságot vesz igénybe, mint amire jogosult lenne. A munkáltatót emiatt hátrány nem érheti, ezért a különbözetre kifizetett bért köteles a munkavállaló visszafizet. Tudta-e Ön, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2007-ben januártól októberig munkaügyi ellenőrzés keretében több, mint 115.000 jogsértést tárt fel több, mint 5 milliárd forint bírságot szabott ki, amely adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül több, mint 172.000 ellenőrzött munkavállaló közül több, mint 117.000 munkavállaló vonatkozásában állapította meg, hogy szabálytalanul foglalkoztatták őket Tudta-e Ön, hogy amennyiben munkaügyi bírságot szabnak ki a cége ellen, 3 évig nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, és 2 évig nem kaphat semmilyen állami támogatást. Könyvelés, adózás Hírlevél 3
GYŰJTŐSZÁMLA Gyűjtőszámla vagy határozott időközönkénti elszámolás? Ha az adóalany egyazon adómegállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, akkor a felek előzetes megállapodása alapján a számla kibocsátására kötelezett fél e kötelezettségének gyűjtőszámla kibocsátásával is eleget tehet. A számla adattartalmára vonatkozó általános tartalmi kellékek (169. ) mellett az áfatörvény több speciális követelmény betartását is előírja: A gyűjtőszámlában az összes ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve kell feltüntetni, úgy, hogy egyúttal az egyes ügyletek adóalapjai, adómértékei az eltérő adómérték illetve adómentesség szerinti csoportosításban összesítetten szerepeljenek. Adómentes ügyletek esetén az adómentesség jogszabályi hivatkozását is fel kell tüntetni. A gyűjtőszámla esetén több különálló ügyletről van szó, amelyekkel kapcsolatban a felek úgy állapodnak meg, hogy bár azokról külön számolnak el, de az ügyletekről számla kiállítására egy meghatározott időszak elteltével kerül sor. A több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet révén az egyes ügyletek teljesítési időpontja eltérő, és ezeket az egyes ügyletek tételes felsorolása során szintén tételesen kell szerepeltetni a számlán. A gyűjtőszámlán tehát annyi teljesítési időpontot kell szerepeltetni, ahány ügylet azon kiszámlázásra került. HATÁROZOTT IDŐKÖZÖNKÉNTI ELSZÁMOLÁS Az olyan ügyletek esetén, amikor a felek egymással folyamatosan kapcsolatba állnak, és erről határozott időközönként számolnak el, akkor az erre az időtartamra szóló számla teljesítési időpontjának s ezzel együtt az adófizetési kötelezettség keletkezése napjának megállapítására az áfatörvény 58. rendelkezését kell alkalmazni. Ilyen például a havi átalánydíj ellenében végzett könyvelés, karbantartás, az időszakra vonatkozó bérleti díj ellenében történő ingatlan bérbeadás, a folyamatosan teljesített áramszolgáltatás, mellyel időszakonként számolnak el, de ilyen lehet a napi rendszerességgel történő pékárú kiszállítás is, feltéve, hogy a teljesítéssel ugyancsak egy meghatározott időszakra vonatkozóan számolnak el (nem naponta). Ebben az esetben a szolgáltatást nyújtó vagy terméket értékesítő fél adott időszakban végzett tevékenysége egy teljesítésnek minősül, és erről egy számlát kell kiállítani. A felek közötti, időszakos elszámolásban való megállapodás esetén a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének az esedékessége lesz, mivel minden egyes fizetési esedékesség lezár egy időszakot, amelyet egy teljesítésnek tekintünk. ( furcsa szabály, hogy míg a számla kötelező tartalmi elemei között nem találjuk az esedékesség napját, addig ezen ügyletek esetében ehhez kötik az áfa fizetési kötelezettséget. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a felek ezt az írásos szerződésben egyértelműen meghatározzák!...) Az elengedett tagi kölcsön illetéke A 2008-as illetéktörvény módosítása kapcsán új szempontok szerint kell mérlegelni a tagi kölcsön elengedését. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. -a (1) bekezdésének c) pontja alapján az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az illetéktörvény 2008. január 1-jétől hatályos 102. -a (1) bekezdésének d) pontja alapján vagyoni értékű jog ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés is. A Ptk. és a számviteli törvény előírásaiból az következik, hogy a tag által a társaság részére nyújtott kölcsönt (tagi kölcsönt) kölcsönszerződéssel kell alátámasztani, azaz a kölcsön nyújtásáról okiratot kell kiállítani. Azzal, hogy a tag az általa nyújtott kölcsön miatti követeléséről lemond, azaz követelését elengedi, a társaság ingyenesen vagyont szerez, a tulajdonossal szembeni kötelezettsége összegében. Könyvelés, adózás Hírlevél 4
Ezt támasztja alá a kötelezettség elengedésének számviteli elszámolása is. A módosítás következtében a kötelezettség elengedése miatti vagyonszerzést illetékfizetési kötelezettség terhel, amelyet a társaságnak, mint vagyonszerzőnek kell megfizetnie. Az ilyen ajándékozást az illetéktörvény 11. -ának (2) bekezdése alapján az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az ajándékozási illetéket az állami adóhatóság fogja kiszabni. A kiszabott ajándékozási illetéket az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni. Az ajándékozási illeték mértéke az illetéktörvény 12 (1) b pontja alapján: Csoport I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik) Az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18% 35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 15% II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 21% III. Minden más megajándékozott terhére 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40% Mindezekkel kiegészítve egy tagi kölcsön elengedésének előnyeit és hátrányait összegyűjtve az alábbiakat kell mérlegelnünk. Előnyök: - A társaságban ez rendkívüli bevételként jelentkezik, mely az eredményen keresztül bekerül a saját tőkébe. Ha a társaság veszteségei kapcsán nem tud megfelelni a hatályos GT előírásoknak, így könnyen rendezheti a saját tőke összegét. - Ugyan rendkívüli bevétel, de a társasági adótörvény az eredeti jogosult által elengedett követelésekkel csökkenti az adó alapját, tehát nem kell a bevétel után társasági adót fizetni. Hátrányok: - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról szóló törvény adóalapba az adózás előtti eredményt rendeli, melynek része a rendkívüli bevétel is. Az elengedett követeléssel adóalapot nem lehet csökkenteni, tehát a bevétel kapcsán 4%-os adókötelezettséggel kell számolni. - A bevétel az eredményen keresztül bekerül a saját tőkébe. Ha azonban a társaság később jelentős nyereséget mutat ki, akkor a felhalmozódó eredménytartalék csak osztalékként vehető ki, így azt adókötelezettség terheli. - Az elengedés kapcsán a társaság vagyoni értéket szerez, mely után illetékkötelezettség keletkezik. Könyvelés, adózás Hírlevél 5
A vállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak július 1-jéig kell a tevékenységi besorolások módosítását nyilvántartásaikban átvezetniük. Több százezer adózót tájékoztat a következő napokban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a TEÁOR és a szakmakód struktúra változásáról - olvasható az adóhatóság honlapján. A közlemény szerint ugyanis az Európai Parlament és a Tanács rendelete következtében 2008. január 1-jétől a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere és a szakmakód struktúra jelentősen megváltozott. A tevékenységi besorolások módosítását az adminisztratív nyilvántartásokban 2008. július 1-jéig kell átvezetni. Az APEH közel 270 ezer társas vállalkozást, illetve több mint 135 ezer egyéni vállakózót és egyéni vállalkozó igazolványhoz nem kötött adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyt értesít a változás-bejelentési kötelezettségről - áll a közleményben. Az átsorolások megvalósítását nehezíti ugyanakkor az a tény, hogy a TEÁOR 08 és szakmakód 08 jegyzékek struktúrája lényegesen eltér az eddigiektől, ezért az esetek mintegy felében nem végezhető el automatikusan az átsorolás. Így a gazdasági szervezetek és a magánszemélyek többségét csak megkérdezésük útján lehet helyesen besorolni - közölte az APEH. Az adóhatóság közleményében - az átsorolás nehézségét szemléltetendő - példákat is hoz fel. A tevékenységi körök esetében például az eddigi "5262 Piaci kiskereskedelem" tevékenységi kör, a TEÁOR 08 szerinti 4781 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme, 4782 Textil, ruházat, lábbeli piaci kiskereskedelme és a 4789 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme tevékenységi köröknek felel meg. A szakmakódok esetében pedig az eddigi "011303 Gyümölcstermelés" a szakmakód 08 szerint 012201 Trópusi gyümölcs termesztése, 012301 Citrusfélék termesztése, 012401 Almatermésű, csonthéjas termesztése 012501 Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése 012601 Olajtartalmú gyümölcs termesztése szakmakódoknak felel meg. A tevékenységek besorolással és szakmakód változással érintett adózok a változásbejelentést a 2008. január 1.- 2008. július 1. közötti, féléves időszakban, írásban terjeszthetik be az állami adóhatósághoz. A változás-bejelentés illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentes eljárás. Ha valaki azonban elmulasztja a határidőn belül bejelenteni a változást, akkor a késedelmes változás-bejelentés a társas vállalkozások esetén 500 ezer forint, egyéni vállalkozók és egyéni vállalkozó igazolványhoz nem kötött adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek esetén pedig 200 ezer forint mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után - olvasható az APEH közleményében. Könyvelés, adózás Hírlevél 6