Térbeli döntések TARTALOM

4 Térbeli döntések TARTALOM 1. Bevezetés...2 2. A feladat ismertetése...3 3. Hagyományos megoldás...6 3.1. Környezetbarát elhelyezés...6 3.2. A költségek kímélése...7 4. Digitális adatbázisok Magyarországon... 11 4.1. InfoGraph / AlphaMap Kft... 11 4.1.1. OTAB Országos Térinformatikai Alapadatbázis... 11 4.2. HM Térképészeti Kht.... 12 4.2.1. DTA-50 Digitális Térképészeti Adatbázis... 12 4.2.2. DDM-10 és DDM-50 Digitális Domborzat Modell... 13 4.3. Földmérési és Távérzékelési Intézet... 14 4.3.1. Magyar Közigazgatási Határok (MKH)... 16 4.3.2. DTA_100... 16 4.3.3. DDM_100... 18 4.3.4. DTA_10... 19 4.3.5. Légifelvételek... 20 4.4. MTA TAKI... 23 4.4.1. Az Agrotopográfiai Adatbázis (AGROTOPO)... 23 4.4.2. A Magyar Digitális Talajtani és Domborzati Adatbázis... 24 4.4.3. Nagyméretarányú adatbázisok... 24 4.5. KSH... 25 4.5.1. Közigazgatási térinformatikai adatbázis (MATÉRIA)... 25 4.5.2. A településstatisztikai adatbázisrendszer (T-STAR)... 26 5. GIS megoldás... 28 5.1. Környezetbarát elhelyezés... 30 5.2. A költségek kímélése... 32 6. További szempontok... 38 7. Hibák és minőség... 42 7.1. Alapfogalmak... 42 7.2. Adatminőség... 43 7.3. A hibák kezelése... 46 7.4. Tervezés... 46 8. Összefoglalás... 47 9. Ellenőrző kérdések... 48

Márkus Béla: Térbeli döntések 1. BEVEZETÉS A GIS szoftverek a létrehozott adatbázis felhasználásával egyszerűen és gyorsan szolgáltatnak információkat a felhasználók számára. Természetesen ez akkor igaz, ha az adatbázis szerkezetileg és tartalmilag megfelelő, valamint ha a GIS szoftver felkészült a felhasználói kérdésekre. A szoftvernek a lehető legmesszebbmenően támogatnia kell az információ előállítását. A szoftver rendelkezzék körültekintően kidolgozott parancsokkal a leggyakoribb kérdések megválaszolására, legyen rugalmasan fejleszthető a speciális fejlesztések, alkalmazások támogatására. Ebben a fejezetben egy esettanulmányt ismertetünk, példát adunk egy probléma hagyományos és térinformatikai megoldására. A fejezet célja mindössze az, hogy vázlatosan bemutassa a térbeli döntések előkészítésének folyamatát Nem titkolt célunk az is, hogy összehasonlítva a hagyományos és GIS megoldást, meggyőzzük az Olvasót a térinformatika előnyeiről. 4-2

Márkus Béla: Bevezetés 2. A FELADAT ISMERTETÉSE A különböző típusú hulladékok elhelyezése napjaink egyik legégetőbb problémája ugyanúgy, mint a természeti és környezeti értékek megóvása az emberi tevékenységgel szemben. Ezért különös gondot kell fordítanunk az újonnan nyitandó hulladék lerakók kijelölésére. Nagyon körültekintően kell végeznünk a tervezést, különböző érdekek összevetésekor nagyon fontos megfelelő kompromisszumok keresése, de a környezet védelmét, a természeti örökségünk megóvását előnyben kell részesítenünk. A biztonságos tároló helyre alternatívák keresése és kijelölése tipikusan komplex térinformatikai elemző munka. Példaként vegyünk egy egyszerűsített gyakorlati feladatot. Ez a feladat egy hulladéklerakó telephelyének tervezése, ahol az elérendő cél, a megvalósítás feltételei és szabályai a következők: Cél: Kis teljesítményű kommunális szemét- és hulladéklerakó optimális telephelyének kiválasztása a helyi önkormányzat által kijelölt, mintegy 2 km 2 nagyságú területen. Szépen hangzik a cél. Látszólag egyszerű a feladat, de o Mit jelent az, hogy kisteljesítményű? o Ki mondja meg, hogy mi az optimális? A gyakorlati végrehajtásnál körültekintően kell eljárnunk. Nagyon fontos az igények pontos megismerése. Mi - térinformatikusok egészen biztosan egy csapatnak a tagjaként veszünk részt a folyamatban. Ebben társaink lesznek a hulladék-elhelyezéssel, hulladékégetéssel, hulladékgazdálkodással foglalkozó szakemberek, közlekedési szakemberek, építőmérnökök stb. Nagyon fontos a megbízók, felhasználók és engedélyezők igényének és elvárásainak az ismerete. Ebben az esetben a helyi önkormányzat képviselő testülete kell, hogy támogassa tervünket, de annak meg kell felelnie valamennyi törvényi előírásnak és szabályozásnak is. Végül el kell, hogy fogadja a lakosság. Ez bizony nem könnyű feladat. Biztosan emlékszel néhány sajtóhírre e témában. A tervezés általában iterációs folyamat. Sokat segít a környezet széleskörű bevonása a döntési folyamatba. Nekünk kell ezt számítógépes eszközeinkkel támogatni, ha lehet vagy szükséges, gyorsítani. 4-3

Márkus Béla: Térbeli döntések Az első lépésben azokat a feltételeket fogalmaztuk meg, amelyeket a telephelynek ki kell elégítenie. Feltételek: a) Elsődleges feltétel, hogy az elhelyezés környezetbarát legyen. 1. Ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy a telephelyről közvetlenül szennyező anyag kerüljön az élővizekbe. 2. A telephely a lehető legkisebb mértékben zavarhatja a természetes táj képét. b) Az elhelyezés legyen költségkímélő. 1. Az építendő üzemi út költsége legyen minimális. 2. A vízzárás költségeit csökkentendő a telephely altalaja legyen kedvező építési adottságú. 3. A földmunka mennyiségének korlátozására, a terület lejtésviszonyai legyenek kedvezők. 4. A kisajátítás költségei nem lehetnek magasak. c) A telephely területe legyen elegendő az lerakó infrastruktúrájának elhelyezésére, valamint a hulladék tárolására. A feltételeket ezután pontosítani kell, hogy a területlehatárolást pontosan el lehessen végezni. Szabályok: az elvi feltételek pontosítása után a következő szabályokat kell betartanunk: 1. A hulladékelhelyező élővizektől mért távolsága haladja meg a 125 métert. 2. A telephelyet főútvonalról ne lehessen látni. 3. A telephely kiépített úttól mért távolsága max. 250 m lehet. 4. A kiválasztott területen az altalaj építési alkalmassági osztálya legyen kisebb, mint 3. 5. A telephely lejtése nem lehet nagyobb 12 %-nál. 6. A hasznosítani kívánt terület művelési ága rét vagy legelő lehet. 7. A potenciális terület legyen nagyobb, mint 0.4 ha. Döntéselőkészítés: Készítsünk el egy olyan tematikus térképet, mely tartalmazza a terület alkalmasság szerinti minősítését. 4-4

Márkus Béla: Bevezetés A megoldás áttekinthetőségének biztosítására célszerű egy szemléletes folyamatábrát készíteni. Ezt gyakran kartográfiai modellnek is nevezik. Ez nemcsak a térinformatikus számára nyújt segítséget, de a döntéselőkészítő csoport többi tagja és valamennyi érdekelt fél számára is biztosítja a közérthetőséget, és ezáltal a beleszólás lehetőségét. UTAK DDM NÖVÉNYZET VIZEK ÁTMINÕSITÉS aszfalt = 1 más = 0 LÁTHATÓSÁG ADD FOTÓINTERPRETÁCIÓ erdõ = 4 bokros = 2 más = 0 ÖVEZET GENERÁLÁS > 125 m = 1 (alkalmas) <= 125 m = 0 (nem alkalmas) látható 0 (nem alkalmas) nem látható 1 (alkalmas) KÖRNYEZETBARÁT alkalmas = 1 (vizektõl távol és fõútról nem látható) nem alkalmas = 0 A döntési folyamat első szakaszának kartográfiai modellje. Az ábrán DDM a digitális domborzatmodell rövidítése. UTAK DDM FÖLDHASZNÁLAT TALAJ ÁTMINÕSITÉS burkolt = 1(aszfalt, makadám) más = 0 ÖVEZET GENERÁLÁS > 250 m = 1 (alkalmas) <= 250 m = 0 (nem alkalmas) FELSZÍNELEMZÉS LEJTÉS <= 12 % = 1 (alkalmas) > 12 % = 0 (nem alkalmas) ÁTMINÕSITÉS rét, legelõ = 1 (alkalmas) más = 0 (nem alkalmas) ÁTMINÕSITÉS vízzáró = 1 (alkalmas) más = 0 (nem alkalmas) KÖRNYEZETBARÁT alkalmas = 1 (vizektõl távol és fõútról nem látható) nem alkalmas = 0 ALKALMASSÁGI TÉRKÉP A döntési folyamat második szakaszának kartográfiai modellje. 4-5

Márkus Béla: Térbeli döntések 3. HAGYOMÁNYOS MEGOLDÁS Nézzük meg, hogyan oldhatjuk meg a feladatot manuálisan, papírtérképen, körzővel, vonalzóval. Mindenek előtt le kell határolnunk a szóba jöhető területet, melyet az önkormányzat egy helyszínrajzon berajzolt. Majd be kell szereznünk a szükséges adatokat a területről, illetve környezetéről. 3.1. Környezetbarát elhelyezés Az első lépésben szükségünk van az élővizek, a vízhálózat ismeretére a védőövezet kialakításához. A vízhálózat megtalálható az 1:10000 méretarányú, EOV rendszerű topográfiai térképeken. Tegyünk erre a térképre egy átlátszó fóliát. Rajzoljuk át a fóliára a vízrajzot. Fedjük le valamilyen átlátszatlan (szürke) festékkel mindazokat a pontokat, amelyek az élővizekhez 125 m-nél közelebb esnek. Hát ezt bizony kimondani könnyebb, mint megrajzolni. Egy kicsit hosszadalmas megoldás, ha a vízfolyás pontjaira szabályos szakaszonként 125 m sugarú kört szerkesztünk, majd megrajzoljuk az ezt burkoló határvonalat. Egy másik megoldás, ha a körző egyik szárát a vízfolyáson, a másik (ceruzás) szárát a vízfolyásra merőlegesen tartva húzzuk meg a határvonalat. A határvonalon belüli területet kell szürkére festeni. Az eredmény egy tematikus térkép, amelyen az átlátszó (sárga) területek mutatják a víztől távol eső, az elhelyezésre alkalmas helyeket. A második szabály vizsgálata - hasonlóan az elmondottakhoz - egy újabb átlátszó fólián történik, bár ez jóval nehezebb és pontatlanabb szerkesztésekkel lehetséges. A topográfiai térkép az úthálózatra, a terepfelszínre és a növényzetre vonatkozóan is ad adatokat, de annak 4-6

Márkus Béla: Bevezetés megállapítása, hogy egy pont látható a főúthálózatról vagy sem, nem olyan egyszerű szerkesztési feladat, mint az előző. Az általam javasolt megoldás a következő: 1. Bízzunk meg egy topográfiai tapasztalattal rendelkező térképészt azzal, hogy a térkép szintvonalrajzának és a növényzet magasságának együttes figyelembe vételével szerkesszen olyan foltokat, amelyek a főutakról takarásban vannak. Szinte lehetetlent kérünk a térképésztől, de elődeink sok nehéz problémát megoldottak. 2. Menjünk ki a terepre ezzel a vázlattal, járjuk végig a főútvonalakat, így ellenőrizzük le a szerkesztést, és javítsuk ki az elkerülhetetlen hibákat. 3. Erről a vázlatról készül a második tematikus térkép, amely a láthatóságot ábrázolja. A sárga foltok a takarásban maradó területeket mutatják, vagyis ahová a tájkép zavarása nélkül a hulladéklerakó elhelyezhető. nem láthatók főútvonalakról. A kapott két fólia egymásra helyezése a koordinátahálózat (őrhálózat, őrkeresztek) segítségével elvégezhető. Ezután az átlátszó foltokat körülhatárolhatjuk. Az új tematikus térkép azokat a foltokat mutatja, amelyek kielégítik a környezetbarát elhelyezés feltételeit; élővizektől távol vannak, és 3.2. A költségek kímélése A vizsgálat második szakasza a megvalósítás költségeinek csökkentésére irányul. A telephely megközelítésére utat kell építeni. Ennek költsége első megközelítésben az építendő út hosszának függvénye. Rajzoljuk meg egy fólián a burkolt utakat (aszfalt - piros, makadám fekete; a talajutakat szürke színnel jeleztük, 4-7

Márkus Béla: Térbeli döntések de ezekre most nem lesz szükség, mert a talajutak burkolás ugyancsak költséges). Fedjük le a 3. szabály szerint azokat a pontokat, amelyek távolabb esnek a burkolt utak hálózatához, mint 250 m. Az átlátszó (sárga) területeken a bekötőút a tűrtnél kisebb költségekkel megépíthető. A telephely altalaja legyen vízzáró, hogy ne szennyeződjék a talajvíz. Sajnos a terület hidrogeológiai viszonyait bemutató térkép méretaránya 1 : 50 000, vetülete sztereografikus. Gondot jelent tehát egy olyan fólia szerkesztése, amely majd ráilleszthető lesz a korábbiakra. A térképet egy szabatos fénymásolóval felnagyíthatjuk, és az illesztést az azonosnak tekinthető vonalak (pl. úthálózat) alapján elvégezhetjük. Az eltérő vetületi torzulások miatti ellentmondások generalizálással eltüntethetők. Az így előkészített térképvázlatra helyezve a fóliát a vízáteresztőnek minősülő foltokat színezzük be szürkére, a többi terület vízzáró, tehát legyen sárga (alkalmas). A földmunka mennyisége függ a terület lejtésviszonyaitól. Az ötödik szabály úgy rendelkezik, hogy a telephely nem eshet 12 %-ot meghaladó lejtésű területre. Most újra szükségünk van egy térképészre, aki topográfiai tapasztalattal rendelkezik, akinek feladata lesz, hogy a topográfiai térkép szintvonalrajza alapján megszerkessze ezt a lejtésviszonyokat bemutató tematikus térképünket is. A szerkesztés alapjául az szolgál, hogy a kis lejtésű területeken a szintvonalak egymástól távol, a meredekebb területeken egymáshoz közelebb futnak. Hazánkban a lejtőket meredekségük szerint osztályozzák. Az első osztályba (kategória) az 5%-nál kisebb lejtésű területek tartoznak. A második kategória 5-12%. A harmadik 12-17% stb. A térképész meghatározza az 5%-nak, 12%-nak, 17%-nak megfelelő távolságot és elhatárolja azokat a területeket, ahol a szintvonalak távolsága ennél kisebb. Ezek a lejtőkategória foltok. Azok a foltok, ahol a lejtés 1. illetve 2. kategóriába esik alkalmas (sárga), e fölött alkalmatlan (szürke). A kisajátítás költsége - többek között - függ a művelési ágtól. Ne kelljen erdőt vagy gyümölcsöst irtani! A hatodik szabály azt mondja, hogy a telephely művelési ága legyen rét vagy legelő. 4-8

Márkus Béla: Bevezetés Ezeket a területeket a topográfiai térképen lehatárolhatjuk. Helyezzük ezután egymásra a környezetbarát elhelyezésnek megfelelő területeket mutató fóliát és a négy költségkímélő szabályt kielégítő foltokat mutató tematikus fóliákat! Potenciális telephelyek azok a foltok, amelyek minden képen átlátszók (sárgák) maradtak, és területük meghaladja a 0.4 hektárt. A fóliák egymásra helyezése után igen nehezen olvasható képet kaptunk, zavaró a sok felesleges vonal. Töröljük ki a felesleges vonalakat. Tisztázzuk le a térképet. Amint a fenti ábrán látható mindössze néhány alkalmasnak látszó folt maradt. Most már csak az a feladat, hogy mérjük meg a foltok területét; 4-9

Márkus Béla: Térbeli döntések melyek nagyobbak 0,4 hektárnál. Ezt egy planiméterrel, vagy egy milliméterpapírral való méréssel tehetjük meg. Hogyan tudnánk ezt a feladatot GIS segítségével végrehajtani? Az első lépés mindenképpen a GIS adatbázis felépítése. Meg kell határoznunk milyen adatokat, milyen részletességgel kell megszereznünk. A hagyományos megoldás során erre már nagyrészt sor került. Az adatbázis feltöltése esetünkben az említett térképek úthálózatának, vízrajzának, növényzet- és talajkategória-határainak digitalizálásával történt. De történhetett volna már korábban felépített digitális adatbázisok felhasználásával is. Az adatbázisok felépítése sokkal gyorsabban történhet, ha rendelkezésükre állnak már eleve digitális adatok. Mielőtt a GIS megoldást ismertetnénk, néhány példát adunk a következő pontban a rendelkezésre álló digitális adatbázisokról. 4-10

Márkus Béla: Bevezetés 4. DIGITÁLIS ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON A válogatás természetesen nem teljes körű. A célunk az, hogy vázlatos képet adjunk a jelenlegi lehetőségekről. Azokat az adatbázisokat mutatjuk be röviden ebben a pontban, amelyek országos lefedettséget adnak; másrészt a hulladékelhelyező tervezése szempontjából fontosak lehetnek. A tájékoztató az adatbázist készítő vagy forgalmazó intézmény adatain alapszik. A térkép digitalizálás vagy a digitális adatok megvásárlása döntésben biztosan fontos tényező az adatok ára. Ebben a témában nem feladatunk most elmélyülni, éppen ezért most a rendelkezésre álló árakat sem ismertetjük. Részletesebb ismertető szerezhető a megadott webhelyekről. 4.1. InfoGraph / AlphaMap Kft. 4.1.1. OTAB Országos Térinformatikai Alapadatbázis A digitális térképmű alapját az 1:100 000-es méretarányú topográfiai térképek adják, melyeknek ez a digitális verziója 1991-től az EOTR topográfiai térképek hivatalos változata (www.webmap.hu/otab/). Az adatbázis három különböző szintre különül, ezek tartalmukban és a célméretarányban térnek el. Az OTAB általános tartalma a közigazgatási határok, település kép, utak, vasutak, vízrajz és az ezekhez tartozó névrajz. A települések adatbázisa tartalmazza a nevet, a település rendűség kódját 1-5 között, a megye azonosítót és a KSH kódot. Ez utóbbi segítségével a statisztikai adatok könnyen kapcsolhatók a térképhez. Az alkalmazott koordináta-rendszer: EOV. OTAB 1 OTAB 2 OTAB 2 OTAB 2 KOZUT- 100 1:100 000-es célméretarány, 4000 település belterületi határával a legrészletesebb vonalas létesítmény és objektum tartalommal 1:500 000-es célméretarány, 3126 statisztikailag nyilvántartott település külterületi határával a közepes részletességű vonalas létesítmény és objektum tartalommal Kiegészítő Demográfiai adatbázis (Az 1990-es Népszámlálás szerint) Kiegészítő adatbázis, Magyarország településeinek postai irányítószámai ORSZÁGOS: 1:100 000-es célméretarányú, hivatalos útadatokkal feltöltött digitális vonalas térkép, közigazgatási határokkal kiegészítve, navigálási célokra. 4-11

Márkus Béla: Térbeli döntések 4.2. HM Térképészeti Kht. Magyar Honvédség Térképész Szolgálata az 1980-as évek elejétől foglalkozik a térképek digitális feldolgozásának témakörével (www.topomap.hu). Fejlesztő munkájuk eredményeként a nyolcvanas évek második felében elkészült a Geodéziai Adatbázis (GAB) és az 1:200000 méretarányú digitális térképészeti adatbázis (DTA-200). Ezt követte a 10 x 10 méteres és 50 x 50 méteres Digitális Domborzat Modell (DDM-10 és DDM-50), majd az 1:50000 méretarányú Digitális Térképészeti Adatbázis (DTA-50). 4.2.1. DTA-50 Digitális Térképészeti Adatbázis Az 1:50 000 méretarányú Digitális Térképészeti Adatbázis, a DTA-50 egy olyan általános váztérkép, amely egyrészt lehetőséget teremt topográfiai térképek készítésének automatizálásra, másrészt felhasználható a GIS adatbázisok alapjaként. Digitális termékeik között ez az adatbázis már egy magasabb szintet képvisel, korábbi munkáik szintézisének tekinthető, mivel a topográfiai térképek tartalma mellett a korábban elkészült Geodéziai Adatbázis és a Digitális Domborzat Modell adatait is magában foglalja. A Digitális Térképészeti Adatbázis mintegy 700 féle elemet (feature) tartalmaz. Az elemeket 12+1 témába (kategória) soroltuk be: o Keret o Alappontok. o Települések. o Létesítmények (ipari, bányászati, távközlési, stb.) o Hidak, átkelőhelyek. o Vízrajz. o Vízi- és hajózási létesítmények. o Domborzat. o Növények és talajok. o Határok. o STANAG ajánlásoknak megfelelő elemek. o Katonai információk (csak katonai felhasználók számra) A kategóriákon belül 53 altémát (réteget) és 35 féle attribútum-táblát alakítottak ki. A legfontosabb elemek feltöltését befejezték, jelenleg az adatállomány bővítése folyik. Az adatállomány forrását az 1:50 000 méretarányú topográfiai térképek képezik. A grafikus alapanyagot - a sokszorosítási eredetiket - pásztázó digitalizálóval szkennelik, 500 dpi felbontással. Az így létrejövő raszteres állományt vektorossá alakítják. A raszter állományt a szelvény sarokpontjaival, szükség esetén ismert belső pontokkal - főleg 4-12

Márkus Béla: Bevezetés háromszögelési pontokkal - illesztik a Gauss-Krüger rendszerbe. A vektoros állományok az elemek azonosítása és csoportosítás valamint a megfelelő ellenőrzések elvégzése után az adatbázisba kerülnek. Az adatbázis helyesbítéséhez és a folyamatos karbantartásához légifényképeket és űrfelvételeket használnak. Ezek javítása, tájékozása és interpretálása megfelelő képfeldolgozó eljárások alkalmazásával Intergraph ImageStation munkahelyen történik. A DTA-50 adatállomány terjedelme 0,8-1,0 Gbyte az Intergraph, Mapinfo, Arcinfo,.DXF,.DWG adatformátumokban, illetve 0,4 Gbyte.DGN formátumban. Az adatállomány Gauss-Krüger és EOV rendszerekben CD-ROM-on hozzáférhető. Metaadatok o Leírás: Alapanyaga az 1 : 50 000-es méretarányú - Gauss-Krüger vetületi rendszerű - katonai topográfiai térkép színre bontott alapanyaga, a Magyar Köztársaság 10 x 10 m-es rácstávolságú digitális domborzat modellje (DDM-10) valamint a Geodéziai Adatbázis (GAB). A digitális feldolgozás az MSZK 1066 "A katonai digitális topográfiai térképek általános követelményei" című szabvány előírásai szerint folyt. Adattartalma csökkentett, tartalmazza a legfontosabb objektumokat, azok topológiai kapcsolatait. Nem tartalmazza a tájékoztató jellegű objektumokat. Nem tartalmazza a feldolgozott objektumok attribútumait, csak a feltöltés lehetőségét. o Méretarány: 1 : 50 000 o Adatmodell: vektoros o Adatformátum: INTERGRAPH DGN; AutoCad DXF; ArcInfo; MapInfo. o Területi elhelyezkedés: Magyarország 4.2.2. DDM-10 és DDM-50 Digitális Domborzat Modell A Digitális Domborzat Modell Magyarország területére vonatkozóan tartalmazza a felszín tengerszint feletti magasságát egy 50x50, illetve 10x10 méteres rács pontjaiban. Az adatforrás az 1:50 000 méretarányú 1985-91-évi kiadású katonai topográfiai térképek szintvonalas domborzati eredetije. Az adatállomány EOV vetületi rendszerű raszteradatstruktúrában, 1:100 000 méretarányú EOTR szelvényekre bontva áll rendelkezésre, de lehetőség van a fent említettnél ritkább rácssűrűségű leválogatásra is. Hozzáférhető Gauss-Krüger rendszerben is. A következő képen Magyarország digitális domborzat modellje látható. 4-13

Márkus Béla: Térbeli döntések A teljes adatállomány mérete 10 x 10 méteres ráccsal 2,5 Gbyte, 50 x 50 méteres rács alkalmazásával 100 Mbyte. A DDM pontossága felszín típusonként: o Síkvidék (átlagos tereplejtés) < 2 % - középhiba < 0,8 m o Dombvidék (átlagos tereplejtés) < 2-6% - középhiba < 2,5 m o Hegyvidék (átlagos tereplejtés) > 6% - középhiba < 5,0 m Metaadatok o Leírás: Az ország területére tartalmazza a felszín tengerszint feletti magasságát egy 10x10 méteres rács pontjaiban. Az adatforrás az 1 : 50 000-es méretarányú - 1985-91. évi kiadású - katonai topográfiai térképek szintvonalas domborzati eredetije. Hozzáférhető EOV és Gauss-Krüger vetületi rendszerben, különböző rácstávolsággal. A teljes állomány mérete 10x10 m-es rács esetén 2,6 GByte, 50 x 50 m-es rács esetén 105 MByte. o Méretarány: nem értelmezhető o Adatmodell: nem értelmezhető o Adatformátum: két bájtos integer, sorfolytonos szervezéssel, ASCII, ArcView/ASCII o Területi elhelyezkedés: Magyarország 4.3. Földmérési és Távérzékelési Intézet A FÖMI fő feladata, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya (FVM FTF) és az általa felügyelt Földhivatalok működéséhez kutatási hátteret és operatív támogatást biztosítson. A FÖMI része a magyar földügyi és térképészeti intézményhálózatnak (FVM FTF, 19 megyei és 1 fővárosi, valamint 115 körzeti földhivatal). Megalakulásakor az Intézet feladatköre a földmérési szakágazat szervezési, irányítási, szakfelügyeleti, államhatárügyi, kutatási-fejlesztési, és központi adat- és térképtár tevékenységeinek ellátására terjedt ki. 4-14

Márkus Béla: Bevezetés A FÖMI tevékenységi köre folyamatosan bővült: o az 1970-es évek közepén a kozmikus geodéziai, o 1981-ben az űr- és légifelvételek nemzetgazdasági hasznosításának ellátására a távérzékelési, o 1988-ban az ingatlan-nyilvántartás központi számítógépes tevékenysége, o 1997-ben pedig a földügy és térképészet térinformatikai fejlesztési, valamint, o a szakágazat központi minőségbiztosítási feladatainak ellátásával. A FÖMI feladatai kiterjednek továbbá: o a földmérési és térképészeti dokumentáció biztosítására, o a szakkönyvtár kezelésére, szaklapok és tudományos közlemények gondozására és kiadására. A FÖMI 1997-ben megkezdte adatainak Interneten történő szolgáltatását. Egy portált fejlesztett ki, melynek feladata a Földmérési és Távérzékelési Intézet kezelésében lévő földinformációs adatok, informatikai termékek, valamint szolgáltatások biztosítása a felhasználók széles rétegei számára, hozzájárulva ezzel az informatikai társadalom térinformatikai infrastruktúrájának megteremtéséhez. A portál a közhasznú földügyi, térképészeti, földrajzi adatokhoz alapvetően metaadatokon keresztül, nyílt hozzáférést biztosít. A portál kapcsolódik a földügyi szakterület jelenleg kiépítés alatt lévő TAKARNET (www.takarnet.hu) hálózati szolgáltatásaihoz. 4-15

Márkus Béla: Térbeli döntések 4.3.1. Magyar Közigazgatási Határok (MKH) Leírás Tulajdonos Kapcsolattartó Tárolási formátum Szolgáltatási formátum Az adatbázis a magyarországi közigazgatási határok adatait tartalmazza országhatár, régióhatár, megyehatár, kistérség határ, településhatár szinten. Az adatállomány megfelel a földhivataloknál nyilvántartott jogerős állapotnak. Az állomány különböző - a felhasználó igényének megfelelő - mértékben generalizált változatokban is kapható, 1 méter élességű koordinátákkal. FÖMI (FVM) Térinformatikai Fejlesztési Osztály struktúrált text-állomány (21/1995 FM rendelet szerint) MapInfo Strukturált text állomány, MapInfo, ArcView, ArcInfo, AutoCad DXF, DWG, MicrosStation DGN, ITR stb. Méret A forrásszintű adatállomány, a formátum függvényében < 40 Mb. On-line Tipikus felhasználók Megjegyzés igen GIS fejlesztők, közművállalatok stb. Külön megrendelésre a felhasználó igénye szerinti adatállományokat is előállítanak. 4.3.2. DTA_100 Leírás Digitális topográfiai alaptérkép 1:100 000 ma. szelvény (teljes ország területére) raszteres színes (RGB 24 bites, felbontás: 254 dpi) állományok: síkrajzi fedvény (1 bites, felbontás: 508 dpi) domborzati fedvény (1 bites, felb.: 508 dpi) vízrajzi fedvény (1 bites, felbontás: 508 dpi) 4-16

Márkus Béla: Bevezetés vektoros állományok: tematikus bontás: domborzati szelv. szintvonalköz: 20 m síkrajzi, vízrajzi szelvény topográfiai térképpel azonos. Tulajdonos Kapcsolattartó Tárolási formátum Szolgáltatási formátum FÖMI (FVM) Térinformatikai Fejlesztési Osztály mágneses adathordozó szelvényméretben, tetszőleges poligonnal lehatárolt kivágat vagy motírozva. Digitális formában, nyomtatva. Levezetett adatok: DTM. Formátumok: raszteres: vektoros: tetszőleges DGN (InterGraph), DXF Méret színes raszteres állományok: kb. 120 Mb/szelvény 1 bites szelvény állományok: kb. 1-1.5 Mb/szelvény vektoros állományok(dgn): kb. 2-4 Mb/szelvény Mennyiség raszteres állományok: vektoros: síkrajz+vízrajz : 84 db (teljes országra) domborzati állományok 84 db 50 db szelvényre On-line Minta Tipikus felhasználók Megjegyzés igen kivágat GIS fejlesztők, tervezők A DTA_100 egy temékcsalád, amely magába foglalja az 1:100 000 ma. topográfiai térképek raszteres, vektoros és a vektoros domborzati állományokból levezetett TIN és GRID állományokat 4-17

Márkus Béla: Térbeli döntések Készültségi foka a szerkesztés éve szerint, 1981(világos)-1986 (sötét) 4.3.3. DDM_100 Leírás Tulajdonos Kapcsolattartó Tárolási formátum Szolgáltatási formátum Méret Mennyiség On-line Tipikus felhasználók Megjegyzés Magyarország digitális domborzatmodellje Magyarország EOTR szelvényezésű 1:100 000 méretarányú digitális topográfiai alaptérképeinek adatbázisából (DTA_100) levezetett digitális domborzatmodellek állományai. Az adatbázis a vektorizált szintvonalakból levezetett TIN és GRID formátumú domborzatmodelleket tartalmazza. A GRID felbontása: 100x100m FÖMI Térinformatikai Fejlesztési Osztály digitális (MicroStation DGN és GEOPAK GeoTerrain TIN és Lattice formátum) CD-ROM, DAT kazetta, egyéb 6 kötet A teljes országra Igen Földmérők, tervezők, kivitelezők, földtudományok, GIS felhasználók Tetszőleges kivágat formájában is megrendelhető 4-18

Márkus Béla: Bevezetés 4.3.4. DTA_10 Leírás Tulajdonos Magyarország 1:10 000 méretarányú digitális topográfiai térképeinek adatbázisa Magyarország EOTR szelvényezésű 1:10 000 méretarányú digitális topográfiai alaptérképeinek adatbázisa. Az adatbázis jelenleg feltöltés alatt áll. Tartalmazni fogja az egyes szelvények síkrajzi, vízrajzi és domborzati fedvényeinek raszteres állományait, a színes nyomatok raszteres állományait, az egyes fedvények vektoros formátumú állományait. Jelenleg mintegy 200 db szelvényre készült el a fedvények raszteres állománya. FÖMI Kapcsolattartó FÖMI Térinformatikai Fejlesztési Osztály, Solymosi Rezső Tárolási formátum Szolgáltatási formátum Méret digitális CD-ROM, DAT kazetta, egyéb Felbontás (max. 300 dpi): 300 dpi Színek száma: 16 millió (24 bit) 256 (8 bit) Fájlméret: keretmegírásokat tartalmazó szelvény esetén: packbites tömörítéssel: 67.05 MB 167.63 MB keretmegírások nélküli, kivágott szelvény esetén: 95.79 MB packbites tömörítéssel: 38.32 MB Mennyiség On-line Tipikus felhasználók Az ország teljes területét lefedő 3492 db szelvény nem földmérők, tervezők, kivitelezők, (adatszolgáltatás) 4-19

Márkus Béla: Térbeli döntések Megjegyzés Készültségi fok a szerkesztés éve szerint színezve, 1976(világos)-1998(sötét) Raszteres állományok az ország területéről: sárga: nyomdai termékből szkennelt digitális állomány zöld: munkaközi példányok színes összmásolata 4.3.5. Légifelvételek Leírás A légifénykép optikai úton nyert távérzékelési alapadat, amely a fényképezett terület mását hordozza. Eszköze a felvevő kamara. Aszerint, hogy a fénykép készítése pillanatában a felvevő kamara optikai tengelye hogy viszonylott a felszínhez, megkülönböztetünk függőleges és ferde tengelyű légifényképeket. A légifényképet készítő berendezés kialakítása szempontjából megkülönböztetünk mérőképes és nem mérőképes légifényképeket. 4-20

Márkus Béla: Bevezetés Alkalmazott főbb filmtípusok: A látható fény tartományában érzékenyített filmek: a) fekete-fehér (pankromatikus) b) színhelyes színes A közeli infravörös tartományra is érzékenyített (infrared) film: a) fekete-fehér b) hamis színes 4.3.5.1 A filmek jellemzése, felhasználási területe Színes infravörös (CIR) filmek: a terepről visszaverődő sugárzást a mezőgazdaságban (állapotfelmérés, termésbecslés, növénykárosodások -- betegségek, kártevők jelenléte, agrotechnikai, agrokémiai hibák -- vetéskimaradás, műtrágyaszórás egyenetlensége, vízkárok), az erdő- és vadgazdálkodásban (fatömeg meghatározás, faállapot felmérés, betegségek, környezeti ártalom kimutatása, fajta-elkülönítés, vadállomány felmérése stb), a vízgazdálkodásban, környezetvédelemben (ipari károsodások, talajszennyezések feltárása, vízminőség, hulladéklerakatok feltárása stb). Színhelyes színes filmek: ugyancsak felhasználhatók környezeti állapotfelmérésre, legújabban topográfiai térképezésre is. Pankromatikus filmek: klasszikus felhasználási területe a közepes és nagyméretarányú térképek készítése. Magyarország területe főleg térképezési célra készült, különböző magasságokból és különböző időpontú felvételekkel elég sűrűn borított. Ezek fekete-fehér mérőkamerás felvételek. Mind időben, mind térben kisebb mértékű a fedettség infra, infra színes, színhelyes színes felvételek terén. Ezek a felvételek a FÖMI légifilmtárában találhatók. A felvételek száma több százezer darab, róluk területi és műszaki nyilvántartás rendelkezésre áll. A nyilvántartás alapján a megfelelő felvételek kikereshetők, kölcsönözhetők, vagy helyben másolatok rendelhetők. A másolatokon túl származtatott termékek is igényelhetők (nagyítások, transzformátumok, sztereokiértékelés stb). 4-21