Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban

Gyakorlat képzés hálózatok az intézményi pedagógiai kooperációban A kötet a Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban elnevezésű, TÁMOP-4..2.B.2-3/-203-004 azonosító jelű projekt keretében került kiadásra Kaposvár 205

Szerkesztette Bencéné dr. Fekete Andrea A szerkesztésben közreműködött Horváthné Tóth Ildikó Szakmai lektor Dr. Jelenszkyné dr. Fábián Ildikó Anyanyelvi lektor és korrektor Dr. Paál László A borítórajzot készítette B. Perényi Andrea ISBN 978-963-982-89-7 KIADJA A KAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI KARA KÉSZÜLT A dombóvári SZECSOX Nyomdában FELELŐS KIADÓ: Előszó A tanulmánykötet áttekintést ad a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara képzési profiljához kapcsolódó szakmai gyakorlatok szervezéséről, megismerteti az olvasót a gyakorlatok szervezésének szakmai hátterével, a törekvésekkel, a kutatási eredményekkel éppen úgy, mint a szervezés praktikumaival. Összegzi mindazokat az oktatói és oktatásszervezési tapasztalatokat, melyek az intézmény néhány éves közép- majd több évtizedes felsőfokú, 2009-től egyetemi szintű pedagógusképzése során felhalmozott, s melyet mai gyakorlatában, mint képzési hálózatban széleskörűen alkalmaz. Maga a kötet megszületése, a szerkesztő és a szerzők szándéka is alátámasztja, amit egyébként a kötet egyik tanulmánya is kiemel, hogy a gyakorlati képzésnek kitüntetett helye, szerepe van a kaposvári pedagógusképzésben. Az első hosszabb lélegzetű tanulmány áttekintést ad arról, hogy mi mindent tesz az egyetem a korszerű elméleti ismeretek minél tudatosabb gyakorlati alkalmazásért, a hallgatók szakmai tudásának, hivatásszeretetének elmélyítéséért. Bemutatja a folyamatot, ahogyan a gyakorlati képzés támogatja a hallgatót abban, hogy alapvető képessége legyen a tudás transzferálása, hogy a megszerzett ismereteket más, a tanulási helyzetektől eltérő esetekben is tudja alkalmazni, hogy képessé váljon a folyamatos megújulásra, az új pedagógusszerep elsajátítására. Lépésről - lépésre megismerheti az olvasó a Pedagógiai Kar képzési profiljához kapcsolódó, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a gyógypedagógus, az óvodapedagógus és a tanítóképzés gyakorlatai szervezésének a folyamatát, a folyamatban eredményesen működő intézményi kooperációt, képzési hálózatot. Bemutat olyan jó gyakorlatokat, melyek megismerése más felsőoktatási intézmények számára is hasznos lehet. Helyet kapott a kötetben a Kar két saját kutatási eredményének a bemutatása is. Az egyik kutatás a hallgatók elméleti és módszertani felkészültségéről, kompetenciáiról, az iskolai gyakorlati munkájuk eredményességéről, illetve a mentorpedagógusok és az intézményvezetőik, mint leendő munkáltatók elvárásairól adott visszajelzést a képzőhely számára. A fókuszcsoportos interjúk alanyai a partnerintézmények gyakorlatvezető mentorai és intézményvezetők voltak. A tanítójelöltek felkészültségét mérő elégedettségi vizsgálat eredményei megerősítették a Pedagógiai Kart abban, hogy összességében hallgatóik magas színvonalú elméleti ismeretekkel és módszertani tudással érkeznek a gyakorlóhelyekre, és ott sikeresen helyt állnak, de emellett az eredmények fontos visszajelzésekkel szolgálnak a jövőbeli szakmai fejlesztések tekintetében is. A kötet következő tanulmánya a társadalmi partnerekkel való kapcsolattartást, a partnerek igényeit, együttműködési javaslatait és az intézményhez fűződő kapcsolatát mutatja be, a 204/205-ös tanévben végzett vizsgálatok eredményei alapján. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a megkérdezett frissen végzett diplomás pedagógusok, a mentorpedagógusok, és a hallgatók színvonalasnak ítélik meg az egyetem képzéseit, és igény mutatkozik részükről az egyetem és a köznevelési intézmények közötti szorosabb együttműködésre. DR. PODRÁCZKY JUDIT DÉKÁN 3

A kötet záró tanulmánya nemzetközi kitekintésre tesz lehetőséget az olvasó számára. Bemutatja a szomszédos Ausztria tanulmányút keretében megismert, a pályakezdők mentorálásában kipróbált jó gyakorlatát. Tanulságos olvasmány az ausztriai tartományi példát összevetni a köznevelés napjainkban formálódó hazai gyakorlatával. A kötetet haszonnal forgathatják gyakorló és leendő tanítók, óvópedagógusok, csecsemő- és kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok, más pedagógusképző intézmények oktatói, de értékes lehet az oktatásirányítás szereplői, a pedagógusképzés fejlesztésében közreműködő szakemberek számára is. A kötet tanulmányai alapján a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara jelmondata a Kar által sikeresen működtetett gyakorlati képzési hálózat szereplőire is vonatkoztatható: Neked is közöttünk a helyed! Dr. Jelenszkyné dr. Fábián Ildikó Tartalomjegyzék Előszó...3 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert...7 Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről... 2 Dr. Fináncz Judit Társadalmi partnerek kapcsolata a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karával... 33 Bencéné dr. Fekete Andrea A pályakezdők mentorálása - egy jó gyakorlat Európában... 47 4 5

. Bevezetés Gyakorlat teszi a mestert Gyakorlat teszi a mestert Bencéné dr. Fekete Andrea* Horváthné Tóth Ildikó** egyetemi docens*, tanársegéd** Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar fekete.andrea@ke.hu*, toth.ildiko@ke.hu** Kettős úton halad az emberi élet: Egyik a gyakorlat, másik az elmélet. Arany János A gyakorlati képzés célja a kiváló elméleti ismeretekkel, gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező pedagógusok képzése. A leendő tanítóknak, óvónőknek, kisgyermeknevelőknek, gyógypedagógusoknak olyan ismereteket és készségeket kell a felsőoktatásban töltött évek során megszerezniük, amelyeket később más helyzetekben is megfelelően tudnak alkalmazni. A tudás transzferálásának képessége kiemelkedő jelentőséggel bír a pedagógushivatás gyakorlása során is, mivel tudni kell alkalmazni a már meglévő tudást. A hétköznapok során a megszerzett ismereteiket a tanult minták alapján alkalmazzuk. Képesnek kell lenni azonban a tanultakat más tanulási helyzetektől eltérő esetekben is alkalmazni. A transzferálás képességének különös jelentősége van, mert a transzfer segítségével a szituációk végtelen sorozatának birtokába jutunk. Az új helyzetek ismérvei egyre inkább eltérnek az eredetitől. A közeli transzfer esetén az új szituáció nagyon hasonlít a tanulási helyzethez. A távoli transzfer esetében a két állapot között nagy eltérés fedezhető fel, az eredeti helyzet jelentős mértékben eltér az új helyzettől, melyben a tanult ismereteket a begyakorolt séma alapján már nem lehet alkalmazni. Amennyiben a gyakorlati alkalmazás szilárd elméleti ismereteken alapul, de a megvalósítás önálló, eredeti módon, egyedi ötlet alapján történik, akkor kreativitásról beszélhetünk. A tanulástól az alkalmazásig történő transzfer esetében a gyakorlatért történő tanulásról beszélhetünk. Az egyszerű transzfer során akaratlan, implicit, automatizált cselekvésekről beszélhetünk, amely a megismert modellekre támaszkodik, megismerésen alapul. A szocializáció, a társadalomba történő beilleszkedés, a kultúra elsajátítása, a tapasztalás alapú kognitív folyamatokban jelenik meg. Az értelem alakítására, kibontakoztatására az absztrakció, az alapelvek alkalmazása és a tudatosság jellemző (Huzdik, 205). A leendő pedagógusok számára nagyon fontos, hogy képesek legyenek a folyamatos megújulásra, az elméleti ismeretek gyakorlatban történő átültetésére. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények az információrobbanás következtében folyamatosan megnőttek. A tanár már nem a mindent tudás birtokosa, hanem olyan szakember, aki a tanulás folyamatának hatékonyságáért felelős. A szemléletváltással a tanári professzió meghatározása is megváltozott. Az Európai Unióban középpontba került a pedagógushivatás minőségének javítása, melynek előfeltétele, hogy az új elvárásoknak megfelelő elméleti ismereteket sajátítsák el a pedagógusjelöltek a tanulmányaik során. Arany János: Nagyidai cigányok. Második ének. http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ ncmasodi.htm 7

Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó El kell sajátítaniuk a tantervkészítéshez szükséges ismereteket, jártasságot kell szerezniük gyakorlati és társadalmi értelemben. A kompetenciák körének bővítése is szükségessé vált, hogy a leendő pedagógusok eredményesen tudjanak közreműködni a társadalmi szolgáltatás jellegű tevékenységekben. Az iskolába járó gyerekek is folyamatosan változnak, a velük való foglalkozása multikulturális szemléletmódot, kulturális, emocionális érzékenységet kíván meg (Székely, é.n.). Az új pedagógusszerep elsajátításánál nem elég a kiváló elméleti ismeret. A pedagógus akkor tud a kor elvárásainak megfelelni, ha az életbe át tudja ültetni a tanultakat, és a diákjainak tovább is tudja adni. A pályakezdőknek sok nehézséget okoz, ha a felsőoktatási intézményben elsajátítottak és a valós élet között szakadék tátong. A képzés során a lehetőségekhez teret kell biztosítani a hallgatók számára, hogy minél több helyzetben kipróbálhassák, hogy elméleti ismereteiket, hogyan tudják hatékony tevékenységgé konvertálni. 2. Intézménytörténet, képzési profil A pedagógusképzés Kaposváron régi hagyományokra épül, országosan is elismert a tanítóképzés tekintetében. Kaposváron 950-ben kezdődött egy középfokú végzettséget adó, majd 959-ben az érettségire épülő felsőfokú tanítóképzés. 975-ben kapta meg az intézmény a főiskolai besorolást. 2000-től a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karaként, majd 2009. év harmadik negyedévétől Pedagógiai Kar néven egyetemi karként működik. A Kar képzési területének profiljába a pedagógus-alapképzések (csecsemő- és kisgyermeknevelő BA, óvodapedagógia BA, tanító BA, gyógypedagógus BA) és a pedagógusképzési területekhez közeli felsőoktatási szakképzések (továbbiakban FOSZK) (csecsemő- és kisgyermeknevelő FOSZK, szociális és ifjúsági munka FOSZK) tartoznak. Ennek alapján a képzések 0-20 éves korig készítik fel a hallgatókat a pedagógus szakma szépségeire és nehézségeire. 3. Gyakorlati képzés a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán Gyakorlat teszi a mestert A gyógypedagógus hallgatók terepmunkáit az egyetem épületében található, a Pedagógiai Kar által létrehozott modern logopédiai laboratórium is segíti. A laborban a beszédvizsgálatok mellett szociológiai, pszichológiai vizsgálatok is végezhetők. A gyakorlati képzésben nem csak oktatási intézmények vesznek részt. A gyógypedagógus-képzés szakmai gyakorlatait támogatja a Kaposi Mór Oktatókórház gyermekosztályával, illetve a gyermekpszichiátriai gondozóval kialakított szoros szakmai kapcsolat. A Kar stratégiai partnerei a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója és Diákotthona, valamint a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ. A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon tanuló hallgatók a megyében található bölcsődékben, nevelőotthonokban, családi napközikben hospitálnak és vesznek részt gyakorlaton. A szakmai gyakorlat unikalitása, hogy a pedagógusképzési terület szakjai nagyon szorosan együttműködnek. A Gyakorlati Képzési Bizottság tevékenységkörébe tartozik a Kari képzési rendben zajló gyakorlati képzések dokumentumainak kidolgozása. A hallgatók és a mentorok munkájának megkönnyítése érdekében került sor a gyakorlati képzési tájékoztató és igazoló füzetek kiadására, mely a képzés részletes leírását tartalmazza tájékoztató céllal, és minden esetben a képzések igazolását szolgálja. Az igazoló könyvecske célja a módszertani oktatók, a gyakorlati képzés vezetői és a hallgatók közti kapcsolattartás megkönnyítése. A legfontosabb szempont az igazolások pontos könyvelése, a hallgatói gyakorlatok értékelésének vezetése. Minden alapképzési szakon, felsőoktatási szakképzésben a gyakorlatiképzési felelősök és a bizottsági tagok irányítják, ellenőrzik a szakmai gyakorlatok folyamatát. A felelősök tartják a kapcsolatot a gyakorlati képzési helyekkel, vezetik a naprakész nyilvántartást, irányítják a szerződéskötést illetve végzik a tanéves, féléves frissítéseket. Segítik a gyakorlaton lévő hallgatóink munkáját, és részt vállalnak a fogadó intézmények közti kapcsolat jogszerűségének megteremtésében, a szerződések, keretszerződések érvényességének fenntartásában. A karon folyamatos a gyakorlati képzés tartalmi korszerűsítése, ezek tantervet érintő módosításainak elvégzése. A gyakorlati képzés nagyon fontos, kitüntetett szegmense a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán a pedagógusképzésnek. Az óvodapedagógus és a tanító szak nappali tagozatán a gyakorlati képzés döntően saját gyakorlóintézményeinkben zajlik. A Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Gyakorló Óvoda részt vesz még a gyógypedagógus hallgatók közül a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányosok képzésében is. A gyakorlati képzés színvonalának emelése érdekében a Kar a tanév végén gyakorlati képzési szakmai fórumokat rendez, ahova meghívást kapnak a gyakorlati képzésben részt vevő intézmények képviselői. A megbeszélés során lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, a problémák megbeszélésére. Az intézményen kívüli gyakorlatok lebonyolítása Kaposvár város, valamint Somogy, Tolna, Baranya, Zala és Pest megye közoktatási intézményeinek együttműködésével történik. A gyakorlat kínálatának bővítése érdekében együttműködési megállapodás született Törökbálint önkormányzatával, melynek értelmében megalakult a KE PK Törökbálinti Módszertani Központja. Az együttműködés értelmében az Egyetem a Budapest környékén élő hallgatók számára biztosít gyakorlati lehetőséget, korszerű feltételek között. 4. A pedagógusjelöltek felkészítése hivatásuk gyakorlására A pedagógusképzés kiemelkedően fontos része a leendő pedagógusok felkészítése a pályára. A gyakorlati képzés már a felsőoktatási intézménybe lépéskor kezdődik, a képzés első szakaszától a saját gyakorló intézmények falain kívül is zajlik, a sokrétű képzési profilnak köszönhetően. A Pedagógiai Kar gyakorlati képzési hálózata szerteágazó, tudatosan került kialakításra. Célja, hogy a hallgatók felkészítése a lehető legárnyaltabban módon történjen. A gyakorlat során bevezetést nyerjenek a pedagógushivatás rejtelmeibe, szépségeibe, de fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk arra is, hogy a pedagógusjelöltek betekinthessenek az árnyoldalakba is. A pályakezdők nem minden esetben találkoznak interaktív táblával, a legmodernebb technikával felszerelt köznevelési intézményekkel. A gyerekek sem mindig felelnek meg a NAT-ban leírt átlagos szintnek. Egyre több a nehéz helyzetben élő, szociokulturálisan hátrányos helyzetű tanuló, akiket a családjuk nem támogat, az ismeretek birtoklása nem jelent értéket számukra. A pozitívan motivált gyerekek között is egyre növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akik olyan iskolába járnak, ahol 8 9

Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert nincsenek meg a tanulást elősegítő, megkönnyítő tárgyi feltételek. A multikulturális környezetben különösen szükség van a pedagógusok szociális érzékenyégére, azért hogy megfelelően tudjanak reagálni a gyermekek érzelmi és értelmi igényeire. Gyakorlati képzésük során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a leendő pedagógusok ne inkubátor iskolákban tegyék meg első szakmai lépéseiket, hanem a lehető legtöbb valós helyzetben kipróbálhassák szakmai rátermettségüket. Elsősorban pályázati forrásokból tudjuk biztosítani hallgatóinknak azt a lehetőséget, hogy részt vehessenek a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák életében is. 5. A gyakorlati képzési hálózatok kialakulása A gyakorlóhelyek hosszú éveken át folyó sikeres együttműködés eredményeként kerülnek kiválasztásra, elsősorban a személyi feltételek, a képzettség, a szakmai tapasztalat és az intézmények adottságai, lehetőségei és felszereltsége alapján. A gyakorlati helyek vezetői közvetlenül a szakok gyakorlati képzési felelőseivel tartják a kapcsolatot. A felek közti kommunikáció a közös cél elérését szem előtt tartva, a hallgatók eredményes képzésének érdekében folyamatos. Azon szervezetek esetében, amelyek folyamatosan és hosszú távon együttműködésben állnak egymással, és céljuk, hogy a szervezetek és tagjaik tanulási hatékonyságát növeljék, ott tanuló hálózatokról beszélünk (Szabó Singer Varga, 20). A társadalmi háló szereplői a személyek, a szervezeti hálóé a köznevelési intézmények, amelyek valamilyen kommunikációs kapcsolatban állnak egymással. Számos empirikus kutatást végeztek pedagógusképző és köznevelési intézményekben, vagy a pedagógusképzéshez kapcsolódó más állami, civil, vagy gazdasági szakmai szervezetek körében. A BME APPI fejlesztési tervei között szerepelő empirikus kutatások eredményei alapján a közvetlen intézményközi együttműködések mellett, a szakmai-informális közösségekkel, a pedagógusképzés területéhez kapcsolódó szervezetekkel történő együttmunkálkodás nagyban hozzájárulhat a pedagógusképzés továbbfejlesztéséhez és innovációjához (Benedek Szabóné, 20). Ugyanakkor a TÁMOP 3. prioritású pályázatai keretében nyílt lehetőség a szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködések támogatására és a regionális referencia-intézményi hálózat 2 kialakítására is. A pályázat nyertesei a Dél-Dunántúl régióban 6 szakmai szolgáltatóval, 59 civil szervezettel kötöttek sikeres együttműködési megállapodást képzési, tanácsadói és mentori szolgáltatásokra. Fórumok, szakmai napok szervezésével, a folyamatos kapcsolattartás és információáramlás mellett kistérségi pontok hálózata épült ki. A 26 kistérségben 25 koordinátor (intézményvezető vagy pedagógus) végzi a referencia-intézmény mint szakmai pont munkáját. A referencia-intézmények minősítési folyamatában fontos szerepe volt a tantestületek együttműködésének és közös gondolkodásának. Ezek az intézmények a minősítési bizonyítvány megszerzésével 2 A referencia-intézményi megjelölés egyfajta minősítés a közoktatási intézmény számára, hogy intézményük, vagy annak egy nevelési-oktatási részlege újító szemléletű, korszerű és magas színvonalú pedagógiai gyakorlatot folytat, melyet a többi intézmény számára is elérhetővé tesz. Ezen intézmények alapfeladata nevelési-oktatási teendők ellátása, más intézmény számára szakmai szolgáltatás nyújtása, a jó gyakorlatok és hiteles minták átadása. Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Tudásháló a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP-3.2.2-08/A/2-2008-000 Zárókiadvány, információs kiadvány. 20. o. részesei lehetnek a hálózati tanulási feladatok ellátásának, és referenciahelyi szolgáltatásokat nyújthatnak a régió többi nevelési-oktatási intézménye számára. A projekt során a régió három megyéjében (Somogy, Tolna, Baranya), összesen 64 intézmény szerzett referencia-intézményi előminősítést és segítheti a régió többi köznevelési intézményeinek szakmai munkáját 3. Ezen referencia-intézmények közül a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara közel 4 intézménnyel kötött együttműködési megállapodást a pedagógusképzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlatok eredményes lebonyolításának céljából. A Pedagógiai Kar partnerintézményeinek száma folyamatosan növekszik, hiszen az intézmény tovább építi kapcsolatrendszerét a köznevelési, gyógypedagógiai és szociális intézmények mellett a civil és gazdasági szervezetekkel, egyházi intézményekkel a pedagóguspályára való felkészítésben, jó gyakorlatok, új módszerek megtanulása érdekében, hogy a hallgatók jól felkészülten lépjenek ki a munka világába. 5.. A Pedagógiai Karon folyó gyakorlati képzési rendszer A képzések legnagyobb értéke a gyakorlatorientáltság. A csecsemő- és kisgyermeknevelő BA és FOSZK szakok gyakorlati helyszíneit Kaposvár bölcsődéi és a helyi családi napközik biztosítják. Az óvodapedagógus BA és a tanító BA szakos hallgatók gyakorlati bázisát egyetemünk fenntartása alatt működő Gyakorló Óvoda és a Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium adja. A több hónapos, összefüggő szakmai gyakorlatokra állami és önkormányzati fenntartású, néhol nemzetiségi vagy egyházi fenntartású iskolákban és óvodákban; a bölcsődei összefüggő gyakorlatok esetében az iparkamarák részére lejelentett és általuk kibocsátott gyakorlóhelyként működtethető, igazolással rendelkező bölcsődékben kerülhet sor. Az alapképzésen tanuló gyógypedagógusok gyakorlati képzését szakiránynak megfelelően a kaposvári Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézet és Kollégium, Nevelési Tanácsadó és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ látja el. A helyi partnerintézmények mellett számos, a régióban és az ország másik területén a szak specifikumához igazodva végeznek gyakorlatokat gyógypedagógus hallgatóink. A pedagógusképzés területéhez kapcsolódó szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés esetében önkormányzatoknál, alapítványoknál, civil szervezeteknél és az iskolákban végezhetik a hallgatók gyakorlataikat. Az Egyetemmel együttműködésben álló köznevelési intézmények és egyéb más fenntartású gyakorlóhelyek által vállalt gyakorlati képzések az intézmények székhelyén, vagy azoknak kihelyezett helyszínén folynak. A partnerintézmények mindegyike szakmailag elismert, az Oktatási Hivatalban gyakorlóhelyként bejegyzett intézmény, az adott szakterületen kiváló mentorokat foglalkoztat. Az intézmények jól felszereltek, a gyakorlati képzési követelményeknek megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek. Fontos szerepe van, az elméleti háttérismeretek mellett, a gyakorlatba ágyazott tudás elsajátításának. Halász Gábor (20) szerint ahhoz, hogy a le nem írható, tacit (hallgatólagos, néma ) tudást megosszuk egymással, ahhoz fontos a személyes 3 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Tudásháló a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP-3.2.2-08/A/2-2008-000 Zárókiadvány, információs kiadvány. 5-2.o. 0

Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert jelenlét. Ebből kiindulva az Egyetemnek azon intézményekkel való együttműködési formákat kell támogatni, melyek biztosítani tudják a valós gyakorlati helyzetekben történő közvetlen személyes együttlétet, a sikeres, jól bevált gyakorlatokat, akik képző helyként biztosítani tudják, hogy az ott gyakorlatozó hallgató részese lehessen a tudás befogadásának. Ennek azonban közvetlen kommunikációval kell párosulnia. Mindezen feltételeket a referencia intézményi minősítéssel rendelkező intézmények jól koordinálják. A gyakorlati tudás átadásának feltétele azonban a pedagógusok folyamatos innovatív szakmai fejlesztése, mely nem a klasszikus formális tanfolyami képzésre épül. Erre jó példákkal szolgálnak a külföldi iskolák jó gyakorlatai, az iskolára szabott szemináriumok, a csoportos tanulás moderálása (Halász, 20). A sikeres működéshez, a jó partnerkapcsolathoz elengedhetetlen az iskolán belüli szakmai kommunikáció a tantestület tagjai között. Az egyes pedagógusok által kidolgozott és kipróbált, jól bevált gyakorlatok egymással való megosztása, a rendszeres szakmai tapasztalatcserék. Singer Péter (2006: 43) szerint ahogy az intézmény kommunikál minta azok számára, akik abban az intézményben tanulnak. Az intézmények belső kommunikációja mellett egyre fontosabb szerepet kap a külső kommunikáció biztosítása a szülőkkel, fenntartókkal, a szakmai szervezetekkel való folyamatos együttdolgozás, hiszen sikeres iskola széles kapcsolatrendszer kialakítása nélkül ma már nem létezhet. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának képzéseiben részt vevő hallgatók (bármely szakos és tagozatos legyenek), a gyakorlati képzést csak abban az esetben kezdhetik meg, ha a hallgató által választott vagy intézményünk által felajánlott, a szakok gyakorlati képzési követelményeinek megfelelő, szakmailag kompetens a gyakorlati képzés lebonyolításában közreműködő intézményekkel az együttműködési megállapodás megkötése megtörtént. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 20. évi CCIV. Törvény 44., és a 230/202 (VIII.28.) 4. 6. is leírja, hogy a felsőoktatási intézmény a szakmai gyakorlóhellyel együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatói számára a szakmai gyakorlat biztosítására. A törvény értelmében a szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására. A törvény a szakmai gyakorlóhely fogalmát is definiálja, miszerint a szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. () bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. A Kaposvári Egyetem Szenátusa 204. június 26-án a 25/204 (VI.26). számú határozatával a KE Szervezeti és Működési Szabályzatának III. Kötet (Hallgatói Követelményrendszer) 3. számú mellékleteként elfogadta a 78. A Szakmai gyakorlati szabályzat című dokumentumot. A Szabályzat 8. pontja alapján a gyakorlat megszervezésének, teljesítésének részletes szabályait a karunk által elkészített kiegészítés tartalmazza, mely útmutatót és a gyakorlatok szervezésének ügyrendjét is magába foglalja. Az intézmények között kötendő Együttműködési megállapodás a szakmai gyakorlatról. pontja alapján a szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. A hallgatók a gyakorlat ideje alatt is a Pedagógiai Kar teljes jogú polgárai, vonatkozik rájuk az Egyetem Tanulmányi- és vizsgaszabályzata. Ezzel együtt kötelesek figyelembe venni, megismerni és alkalmazni a fogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tanterveit, házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát. A gyakorlati szabályzat és a kari kiegészítés a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar minden képzésére (alapszakokra, felsőoktatási szakképzésekre, szakirányú továbbképzésekre) egyaránt vonatkozik, figyelembe véve a szakok eltérő gyakorlati képzésére vonatkozó előírásokat. 5.2. A gyógypedagógia (BA) szak gyakorlati képzése A képzési és kimeneteli követelmény alapján a gyógypedagógia szakon a gyakorlat a szakirányhoz kapcsolódó hospitálásokból, egyéni és kiscsoportos gyakorlatokból, önismereti, kommunikációs és fejlesztő tréningekből áll. A gyakorlatorientált szemináriumokon szerzik meg a hallgatók az első szakmai tapasztalatokat, majd az összefüggő szakmai gyakorlat keretében, fél éven át gyakorolják a szakmát külső helyszíneken. 4 Az összefüggő szakmai gyakorlat előfeltétele a gyógypedagógiai alapképzési szak a szakdolgozaton és záróvizsgán kívüli minden követelményének teljesítése, a szükséges kreditek összegyűjtése. Jelenleg a tanulmányban már korábban említett két nagy gyakorlóintézmény szolgálja ki a gyógypedagógus hallgatókat képzésük során. Ezen túl elsősorban a levelezős hallgatók az ország számos helyén végzik a képzési terv szerinti kötelező gyakorlatukat. Néhány éve került a tanulásban akadályozottak szakot végző hallgatók pedagógiája-gyakorlata az Egyetem által fenntartott óvodába és iskolába. A partnerek megelégedéssel fogadták a kezdeményezést, és vélhetően nyitottak a logopédia-gyakorlatok fogadására is, de körvonalazódtak a fejlesztési elképzelések a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon további lehetséges gyakorlati helyszínek feltárására. További lényeges képzés-ellátási változást jelenthet a jövőben, hogy az új gyakorlati helyszínek bevonásával megfelelően kontrollált körülmények között végezhetik a hallgatók gyakorlataikat. A gyermekotthon-lakásotthon területek a majdani pszichopedagógia szakirány hallgatóinak kiszolgálásában is jelentős szerepet tölthetnek 4 KKK Gyógypedagógia BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&uact=8&ved=0ccuqfjacahukewik0sxls_iahxbvhikhyltcys&url=http%3a%2f%2fwww.nefmi.gov. hu%2fkkk&usg=afqjcnhnwuenbowdkzqhj8yq9lgcpbogdw [205.0.05.] 25.p. 2 3

Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert be. Kiemelendő, hogy a hallgatók mindkét szakirány esetében aktívan hozzájárulnak az Egyetem által fenntartott intézmények SNI-feladatainak a jogszabályok által előírt színvonalú teljesítéséhez. 5.3. Az óvodapedagógus (BA) szak gyakorlati képzése A szak kiemelkedő értéke, hogy az Egyetem saját gyakorlóintézményében, hat csoportban magas színvonalú gyakorlati képzést végeznek, és az együttműködésnek (vagy a szerző más értelmezésében: hat csoportban, hagyományosan magas színvonalú gyakorlati munka folyik), már hosszú évekre visszanyúló hagyománya van. A gyakorlati képzés célja, hogy a hallgatókat felkészítse az eredményes, önálló óvodapedagógusi feladatellátásra. Kiemelten fontos, hogy a leendő óvodapedagógusokban a gyakorlat során alakuljanak ki azok a készségek, képességek, amelyek a hivatás eredményes gyakorlásához szükségesek. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók olyan elméleti ismereteket sajátítsanak el, amelyeket a gyakorlatba átültetve képessé válnak komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására. A hallgatói gyakorlat részét képzik a hospitálások, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatok, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, valamint a speciális programok gyakorlatai, és a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok. 5 A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. A gyakorlati képzés jelentős része nappali és levelező tagozaton a Gyakorló Óvodában történik. Az intézményben a mentor óvodapedagógusokon kívül egyetemi oktatók (tantárgypedagógusok és gyakorlatvezető oktatók) is figyelemmel kísérik a képzést, és részt vesznek a hallgatói tevékenységek értékelésben. A gyakorlati képzésről részletes tájékoztatót kap minden hallgató a képzés megkezdésekor. A tájékoztató füzet félévekre lebontva tartalmazza a hallgatók gyakorlati és írásbeli feladatait, a tantárgy-pedagógiákra lebontott megfigyelési szempontokat, valamint a félév teljesítésének követelményeit. Az első félévben a hallgatók egy-egy napot töltenek bölcsődében (partnerintézmények) és iskolában (KE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) és két napot a KE Gyakorló Óvodában hospitálással. Megfigyeléseikről pedagógiai naplót vezetnek, amelyet az egyetemen a gyakorlatvezető oktató értékel (a partnerintézményekkel is ő tartja a kapcsolatot). A 2-3-4-5. félévben a hallgatók csoportos gyakorlat keretében hetente egy délelőttöt a Gyakorló Óvodában töltenek. A csoportos gyakorlaton megfigyelik a hallgatótárs által tartott foglakozást, azt követően pedig megadott szempontok alapján elemzik és értékelik a látottakat. Emellett mindenki félévenként 5 napos egyéni gyakorlatot teljesít, az utolsó napon a hallgató a foglalkozást a csoporttársai jelenlétében vezeti. A 2. félévben játékirányítási tevékenységet, a 3. félévben anyanyelvi és környezeti foglalkozást, a 4. félévben testnevelés és matematika, az 5. félévben pedig ének-zenei és vizuális nevelési foglalkozást tartanak a hallgatók egyéni gyakorlatuk során az óvodában. 5 KKK Óvodapedagógus BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&uact=8&ved=0ccuqfjacahukewik0sxls_iahxbvhikhyltcys&url=http%3a%2f%2fwww.nefmi.gov. hu%2fkkk&usg=afqjcnhnwuenbowdkzqhj8yq9lgcpbogdw [205.0.05.] 98.p. Az óvodai gyakorlatokon a hallgatók megismerik az óvodai dokumentumokat, részt vesznek a gyermekcsoport hétköznapi életében. A képzés ideje alatt a hallgatók ugyanabban az óvodai csoportban végzik gyakorlatukat, hiszen így közelebb kerülnek a gyermekekhez, és a kialakult érzelmi kötődés miatt hatékonyabban képesek motiválni őket. Az egyéni gyakorlatok során a mentor óvodapedagógus külön foglalkozik a hallgatókkal, ami nagyban segíti a szakmai kompetenciák fejlődését. A leendő óvodapedagógusok minden félévben az egyetemen tanultakra alapozva készítenek gondozási tervet, udvarijáték-tervezetet és az általuk tartott foglalkozásokhoz tervezeteket. A hallgatók a hároméves képzés ideje alatt két nyári gyakorlatot teljesítenek: 5 napos nyári óvodai gyakorlaton vesznek részt a választott partneróvodában az első évet követően, ahol az óvodai élet nyári megszervezését segítik. Majd a második év után 5 napos nevelési gyakorlat következik, amelyet választott intézményben (óvoda, családi napközi, nyári napközi, tábor) teljesíthetnek. Az utolsó félévben a hallgatók 8 hetes külső szakmai gyakorlaton vesznek részt az általuk választott partnerintézményekben. A külső szakmai gyakorlat zárófoglalkozására is a külső helyszínen kerül sor (amennyiben a partnerintézmény igényli vagy a hallgató addigi előmenetele indokolja, akkor a zárófoglalkozás a Gyakorló Óvodában történik). A levelező tagozatos óvodapedagógus hallgatók ugyanazokat a gyakorlatokat teljesítik, ugyanannyi óraszámban mint a nappali tagozatosok, a csoportos gyakorlat kivételével. Az összefüggő szakmai gyakorlat számukra két hét. A levelező tagozatos hallgatók gyakorlatukat minden esetben a partnerintézményekben teljesítik, mivel a Gyakorló Óvoda kapacitását a nappali tagozatos hallgatók gyakorlata teljesen kimeríti. 5.4. A Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak gyakorlati képzése A szak 204 szeptemberétől indult a Karon. A gyakorlati képzés szervezése folyamatos. Elsősorban a felsőoktatási szakképzés számára gyakorlati helyet biztosító intézményekre alapoztunk, ahol a jó színvonal mellett több éves szakmai kapcsolata van az Egyetemnek. A gyakorlati képzőhelyek figyelembe veszik az egyetem elvárásait, a képzési követelményrendszert, mely szerint a szakmai gyakorlat magában foglalja: a képző intézményben végzett csoportos gyakorlati foglalkozásokat, a képző intézmény által hallgatói csoportoknak szervezett külső intézménylátogatásokat, a hospitálásokat, a monitorozásokat, a hospitálást a lehetőségek szerint egy vagy több intézményben. Kiemelkedően fontos szerepe van a képzés során a külső intézményben végzett egyéni tevékenységeknek, ahol lehetőség nyílik a csecsemő- és kisgyermekellátás alapvető feladatainak begyakorlására, egy választott speciális területhez kapcsolódóan. A képzés eleme a speciális ismeretek gyakorlását lehetővé tevő terepgyakorlat, és az egyéni összefüggő külső gyakorlatot. A gyakorlati képzés különböző szinteken történik. Először a szakmai képességfejlesztés szintjén, ezt követően a tájékozódás szintjén, ami az ellátó intézmények megismerésére irányul, majd következik az a szint, amikor a leendő kisgyermeknevelők megismerik az ellátandó tevékenységek körét, laborgyakorlatokon vesznek részt és előkészítő kisegítő feladatokat látnak el. A képzés zárásaként önálló tevékenységeket végeznek külső helyszínen, mentorok vezetésével. 4 5

Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó Gyakorlat teszi a mestert A BA képzés sajátosságából adódóan új gyakorlati terepek bevonására is sor kerül, a kapcsolati hálózat kialakítása jelenleg is folyamatban van. 6 A csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzésen a hallgatók a megyében található bölcsődékben, nevelőotthonokban, családi napköziben hospitálnak és vesznek részt gyakorlaton. A gyakorlat szervezésénél a nehézséget az okozza, hogy az életkori sajátosságokból adódóan egy csoportban nem lehet sok hallgató, ezért távolabbi intézmények segítségét is igénybe kell venni. Ebben az esetben azonban nehézséget okoz a hallgatók utazása, illetve elszállásolása a távoli helyszínen. 6. Kapcsolattartás a partnerintézményekkel A gyakorlóhelyekkel folyó közös munka alapja a jó kommunikáció. A partnerintézményeket az adott szak gyakorlati képzésért felelős oktatója tájékoztatja a szak követelményeiről, feltételeiről és az értékelés módjáról. A hallgatókat az adott szak szakfelelős/gyakorlatvezető oktatója tájékoztatja a gyakorlati képzésre vonatkozó pontos információkról, az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett gyakorlóhelyekről és a gyakorlati beosztásról. A hallgatók számára a kar a tájékoztató dokumentumokat írásos formában is elérhetővé teszi a Neptun rendszerben. Minden évben kiadásra kerülnek a Gyakorlati képzési füzetek, melyeket kitöltve, ellátva az oktatók hitelesítenek, és amelyeket államvizsga előtt az Oktatási Igazgatóság ellenőriz. A gyakorlati képzési füzet nélkül nem mehet a hallgató záróvizsgázni. A személyes találkozás az egyes régiókban lévő intézmények földrajzi elhelyezkedése miatt nehezen valósul meg, azonban a rendszeres elektronikus és telefonos kommunikáció áthidalja ezeket a hiányosságokat. Évente egy alkalommal, a tanév végén egy közös szakmai megbeszélést kezdeményezünk minden partnerintézménnyel, ahol a mentorok elmondhatják a gyakorlathoz kapcsolódó erősségeket, gyengeségeket, javaslatokat tehetnek annak hatékonyabb, eredményesebb működtetésére. Itt nyílik lehetőség a személyes találkozásra, szakmai tapasztalatcserékre, esetleges problémás vagy érdekes szakmai esetek megvitatására. Mindezeket figyelembe véve, ezek alapján kezdődik el a következő félévi gyakorlatainak szervezése. A gyakorlati képzés irányításáért és adminisztrációjáért felelős egyetemi munkatársakkal félévente egy alkalommal szakmai megbeszélést tartunk, ahol a felmerült kérdéseket, problémákat egyeztetjük. A Kaposvári Egyetem gyakorlati képzési kapcsolatrendszere (lásd. ábra) a Nemzeti Felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően és az Egyetemre, Karokra vonatkozó szabályzatok alapján szerveződik.. számú ábra: A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar gyakorlati képzési kapcsolatrendszere Az intézmény kapcsolatban áll az oktatásért felelős minisztériummal, államtitkárságokkal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületeivel, a Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központtal, az önkormányzati fenntartású óvodákkal, alapítványi és magánóvodákkal, a katolikus és református egyház iskoláival. A Kar speciális ágazata, a gyógypedagógus képzés kapcsán az Egységes Módszertani Intézményekkel, és a pedagógiai szakszolgálatokkal. A felsőoktatási szakképzés területén a szociális intézményekkel, úgymint a kaposvári SzocioNet Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Intézményével és azok társintézményeivel, a bölcsődékkel. A gyakorlóintézmények kiválasztása nem minden esetben szakfüggő, hiszen a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgatók a bölcsődéken kívül, a helyi Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központban és a Kar Gyakorló Óvodájában is töltenek gyakorlati időt, ahol óvodapedagógus hallgatók és gyógypedagógus hallgatók is folytatnak gyakorlatot. Ugyanez jellemző az általános iskolákra is, ahol, mivel a gyógypedagógus hallgatók számára kötelezően előírt az integráló iskolai gyakorlat elvégzése, a tanító-jelölteken kívül a gyógypedagógus hallgatók is teljesítenek gyakorlatot. A gyakorlati képzés tanuló hálózatának kialakulása először az egyetem és a gyakorlóhely között írásos vagy személyes megkereséssel kezdődik. Ezt követően az egyetem a hallgatókkal, majd a hallgatók a gyakorlóhelyen lévő szakvezetővel, mentorral alakítják ki szakmai, később esetleg informális kapcsolataikat. A hallgatók a tanulókkal való közös munkavégzés során, és ezzel párhuzamosan a szülőkkel, más szakmai szolgáltatók bekapcsolásával is folyamatosan bővítik a kapcsolati hálóikat. Minden gyakorlati idő végén a gyakorlati képzést segítő partnerintézmény elége- 6 KKK Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&uact=8&ved=0ccuqfjacahukewik0sxls_iahxbvhikhyltcys&url=http%3a%2f%2fwww.nefmi.gov.hu%2fkkk&usg=afqjcnhnwuenbowdkzqhj8yq9lgcpbogdw [205.0.05.] 222.p. 6 7

Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó dettségi kérdőívet tölt ki a gyakorlatra vonatkozóan. A beérkező válaszok feldolgozása, összesítése segít a gyakorlatok eredményességének a kimutatásában, mérésében. A 203/4-es tanévi és a 204/205-ös tanév őszi szemeszterében az elégedettségi kérdőívek eredményei alapján a hallgatók jól felkészülten, megfelelő elméleti ismeretekkel érkeztek a gyakorlóhelyekre. Az elhivatottságuk, a gyermekekhez való viszonyulásuk a pedagógus szakma szeretetéről vall. A kutatás során a hallgatók is elmondhatták tapasztalataikat a gyakorlóhelyekről. Véleményük szerint legtöbb esetben színvonalas, módszertanilag jól felkészült szakemberek mellett dolgozhattak, tanulhattak. Kiemelkedően fontosnak tartották a mentor és a hallgató személyes kapcsolatát. A kérdőíves visszajelzések és a szakmai megbeszélések, az egyetemen megrendezésre kerülő szakmai konferenciák egyértelműen azt bizonyítják, hogy nagyon jó kapcsolatot ápol a Pedagógiai Kar a gyakorlóhelyekkel. Egyre több pedagógus kolléga vesz részt most már előadóként is konferenciákon, ahol a hallgatókkal, gyermekekkel, tanulókkal, diákokkal való közös műhelymunkák eredményeiről, jól hasznosítható módszertanról adnak számot. Ezek a találkozások jó lehetőséget biztosítanak a többi intézményben dolgozó pedagógus kolléga számára, hogy a köznevelési intézmények bekapcsolódhassanak ebbe a már kialakult kapcsolati hálóba, ami folyamatosan bővülő hálózat kialakítását jelenti. Ezek a hálózatok erősek, rugalmasak, nyitottak egymás és az Egyetem felé egyaránt. 7. Összegzés A hálózatkutatások alapján elmondható, hogy a hálózati együttműködések, a hálózatosodás minden területen megjelennek, céljuk a hatékonyság, az eredményesség és a versenyképesség javítása. Bármely tudományterületről legyen is szó, a hálózat az egyén és a szervezet között jön létre, melynek kihagyhatatlan szereplője a személy. A kapcsolati rendszerek kialakítását, fenntartását, eredményességét a kölcsönös interakciók, a tagok közti folyamatos információáramlás és - felhasználás jellemzi, mely új tudást generál. A tanulmányban áttekintett szakmai gyakorlatokat működtető szervezeti hálózat az elmúlt években jelentősen kibővült. A felsőoktatási gyakorlatok helyszíneiként, a hagyományosnak mondható állami köznevelési intézményeken kívül, gazdasági szereplők, alapítványok, civil szervezetek is bekapcsolódtak a felsőoktatásba. Intézményünk gyakorlata, hogy akár állami, akár nonprofit, vagy profitorientált partnerintézményről lévén is szó, a velük való jó kapcsolat, közös műhelymunkák során formáljuk a pedagógus és/vagy szociális pályára készülő, a későbbiekben kollégáinkká váló hallgatókat. (Bencéné Horváthné, 205) Irodalom Gyakorlat teszi a mestert Bencéné Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó (205): Hálózatépítés a gyakorlatban A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának gyakorlati képzési rendszere. In: Belovári Anita Bencéné Fekete Andrea (szerk.): Acta Scientiarum Socialium. Hálózatkutatás a neveléstudományban tematikus szám. 43. sz. Kaposvári Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, Kaposvár. 67-79. Benedek András Szabóné Berki Éva (20): Hálózatfejlesztés és innováció a szakmai pedagógusképzésben. A nemzetközi szakpolitikai háttér nyújtotta lehetőségek. In: Kozma Tamás Perjés István (20): Új kutatások a neveléstudományokban 200. Törekvések és lehetőségek a 2. század elején. Az MTA Neveléstudományi Bizottságának sorozata. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 37-43. Gráfik Imre (200): Hálózat és/vagy modell. In: Balaskó Mária Balázs Géza Kovács László (szerk.): Hálózatkutatás. Hálózatok a társadalomban és a nyelvben. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 44-63. Halász Gábor (20): Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 30-35. Huzdik Katalin (205): A BKF tudástranszfer modellje a duális képzés segítségével. [online] https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&- ved=0ccuqfjabahukewie0prwitthahxchywkhbrgcpm&url=http%3a%2f%2fwww.tudasmenedzsment.org%2fdocs%2fhuzdik_katalin.ppt&ei=6q7kvz6mskpsgg6jaoydw&usg=afqjcnfijwan8wrdw2qmcxc- BdLHPZqR89w&cad=rja [205.08.20.] Székely Noémi (é.n.): 2 századi elvárások a tanári hivatással szemben. [online] http:// rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2003/tavasz/2.pdf [205.08.20.] Szabó, Mária Singer, Péter Varga, Attila (szerk.) (20): Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 7-38. Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Tudásháló a Dél-dunántúli Régióban. TÁMOP-3.2.2-08/A/2-2008-000 Zárókiadvány, információs kiadvány. 5-2. Törvények, rendeletek, egyetemi belső szabályzatok: A Kaposvári Egyetem Szenátusa 204. június 26-án a 25/204 (VI.26). számú határozatával a KE Szervezeti és Működési Szabályzatának III. Kötet (Hallgatói Követelményrendszer) 3. számú mellékleteként elfogadta a 78. A Szakmai gyakorlati szabályzat című dokumentumot. A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 20. évi CCIV. Törvény 44.. A 230/202. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről 4-6. 8 9

Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről Bencéné dr. Fekete Andrea* Horváthné Tóth Ildikó** egyetemi docens*, tanársegéd** Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar fekete.andrea@ke.hu*, toth.ildiko@ke.hu**. A tanító (BA) szakos hallgatók gyakorlati képzése A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának Tanító alapképzési szakos hallgatói számára már az első évfolyam tavaszi félévétől folyamatosan biztosítjuk a gyakorlati képzéseket. Az első gyakorlat során hospitálásokon vesznek részt a hallgatók saját intézményeinkben, illetve azokon a külső gyakorlóhelyeken, melyekkel intézményünk együttműködési megállapodást kötött. A tanító szakos hallgatók nemcsak általános iskolákban, hanem óvodai gyakorlatokon is részt vesznek, hiszen nagyon fontos lépés az óvodából iskolába történő átmenet a kisgyermek életében, ezért a leendő tanítóknak is meg kell ismerniük a korosztályhoz kapcsolódó pedagógiai módszereket. A tanítóképzésben a gyakorlati képzés olyan sajátos tanulási-tanítási forma, melyben a szakvezető és az egyetemi hallgató együttesen tevékeny (Bencéné-Velner-Pusztai, 205: 4). A gyakorlóhelyen minden egyetemi hallgató mellett van egy szakvezető, mentor, aki segíti a hallgató munkáját, felkészíti a gyakorlati feladatok megoldására, meghatározza aktuális feladatait, folyamatosan kontrollálja felkészültségét, valamint értékeli, minősíti, osztályozza gyakorlati munkáját (Bencéné-Velner-Pusztai, 205). Az egyetemen az erre a feladatra kijelölt gyakorlatvezető elkészíti a hallgatók beosztását, egyeztet a gyakorlóintézményekkel, az iskolai gyakorlatvezetőkkel, a hallgatók kötelező gyakorlati idejét az egyetemi és az iskolai élet naptári tervéhez, szokásrendjéhez igazítja. A hallgatók műveltségterületi képzés keretében a kiemelt tárgyukat tanítják felső tagozaton, 5-6. osztályokban is. A gyakorlati képzés folyamatában történik a tanítói tevékenységre, mint életpályára való felkészítés. A gyakorlati képzésnek egyik legfontosabb része a tanításra való tanítás, illetve a tanítással összefüggő gyakorlati tennivalókra való felkészítés. A gyakorlati képzés keretében sajátítják el a hallgatók azt a pedagógiai technológiát, azt a módszertani kultúrát, ami a tudatos és hivatásos tanítási tevékenységhez szükséges. A gyakorlati képzés folyamatában teljesedik ki a leendő tanítók szakmai felkészítése, aminek következtében kialakul szakmai kompetenciájuk (Deli, 994:5). A fenti gondolatokat Deli István írta, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar jogelőd intézményének, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Pedagógia Tanszékének oktatója, gyakorlati képzési csoportvezetője, aki több évtizedes szakmai tapasztalata és az országszerte ismert, eredményesen működő gyakorlóiskolák, gyakorlatvezetők munkája alapján alakította ki a főiskolai gyakorlati képzési rendszert, melyre intézményünk mai egyetemi gyakorlati rendszere is épül. A tanító szak Képzési és Kimeneteli Követelményében megfogalmazottak alapján a gyakorlati képzés célja a 6-2 éves korú gyermekek tanulásának irányításához, 2

Bencéné dr. Fekete Andrea Horváthné Tóth Ildikó személyiségük fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárások, módszerek gyakorlása külső helyszínen, iskolai környezetben. A 8. félévben a hallgatók intézményen kívüli összefüggő szakmai gyakorlaton vesznek részt, melynek időkerete 0 hét. A gyakorlati képzés során történik a hallgatók speciális tanítói képességeinek, technikai jártasságainak fejlesztése. A gyakorlati képzés során a leendő tanítók hospitálásokon, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatokon vesznek részt. Az elméleti módszertani ismeretek elsajátítását a pedagógiai, pszichológiai és tantárgy-pedagógiai tárgyak teszik lehetővé, melyek szemináriumain sor kerül az elmélet alkalmazásának gyakorlására is. Az iskolai gyakorlat célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az oktató-nevelő munkához szükséges készségeket és képességeket, azokat minél jobban fejlesszék a tanítási-tanulási folyamat során. Fontos, hogy bekapcsolódjanak az iskolai munkába, hogy az általuk választott műveltségterületnek megfelelően az -6. osztályos munka tartalmi, módszertani és adminisztratív feladataival is megismerkedjenek. A tanórák megtekintése, vezetése mellett fontos, hogy hallgatóink az iskola belső világába is betekinthessenek, annak részeseivé váljanak, és a nevelőtestület tagjaival kollegális viszonyt kialakítva elsajátítsák a személyes és a szakmai kommunikáció módjait. A közéleti tapasztalatszerzés is kiemelkedő szerepet kap a gyakorlatok során. A gyakorlatvezetők az intézmény falain kívül zajló tevékenységekbe is aktívan bevonják a leendő pedagógusokat, ahol tapasztalatokat szerezhetnek, melyek a későbbi oktatói-nevelői munkájuk során előnyként és erősségként jelenhetnek meg (Bencéné-Velner-Pusztai, 205). A tanító szakos hallgatók számára a szakfelelős és a gyakorlatvezető kolléga egy ún. Gyakorlati szakmai füzet -et állít össze, mely útmutatóként, tájékoztatóként és hivatalos dokumentációként is szolgál a hallgatók számára. Ez a kiskönyv tartalmazza a hallgató hivatalosan hitelesített személyes adatait, a gyakorlati képzésre vonatkozó tájékoztatóanyagot, előírt készségeket és képességeket, feladatokat, illetve az egyes évfolyamokon elvégzendő gyakorlati munkákat, az intézményi gyakorlatvezető tanító által adott hivatalos értékeléseket és érdemjegyeket. 2. Szakmai tapasztalatcsere a mentorokkal A minőségi képzés érdekében nagyon fontos, hogy a gyakorlatban együttműködő partnerek között folyamatos legyen a kommunikáció. A tantárgyi tartalmak korszerűsítésében kiemelkedően fontos szerepe van a visszacsatolásnak. A gyakorlati képzési fórumok félévente lehetőséget adnak arra, hogy a partnerek közösen alakítsák ki céljaikat, stratégiájukat és azok megvalósítási módját. A hallgatók megszerzett ismereteiről, illetve azoknak gyakorlatba történő alkalmazásáról, kompetenciáinak értékeléséről nem történik ekkor részletes elemzés. A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara a tanító szak gyakorlati képzésének hatékonyságáról minden tavaszi félévben, a kétszer egyhónapos külső intézményi gyakorlat után egy kérdőívet töltet ki az adott félév partnerintézményeivel. A 204/205-ös tanévben, a hagyományos kérdőíves vizsgálattól eltérően, interjút készítettünk a gyakorlati szakmai program keretében hallgatóink mentoraival. A szakmai tapasztalatcsere Elégedettségmérés a mentorok körében a tanítójelöltek felkészültségéről során célunk volt, hogy személyesen kapjunk információkat a külső gyakorlatokon lévő hallgatóink munkájáról, felkészültségéről, leendő munkavállalói kompetenciáiról. Megismerjük a pozitívumokat, és beszéljünk a hiányosságok pótlásának lehetőségeiről. Az elektronikus kommunikáció mellett szerettük volna az intézmények véleményét meghallgatni a hallgatók elméleti és módszertani felkészültségéről, kompetenciáiról, az iskolai gyakorlati munkájuk eredményességéről, illetve a mentorpedagógusok és intézményvezetőik mint leendő munkáltatók elvárásairól. Az interjú során a hallgatókkal foglalkozó mentorpedagógusok és intézményvezetőik véleményét kérdeztük meg arról, hogy hallgatóink mennyire felkészülten érkeznek a külső szakmai gyakorlatra, milyen hiányosságaik és erősségeik vannak. A fókuszcsoportos interjú célcsoportját, a nappali és levelező tagozatos tanító BA szakos hallgatók munkáját a 204-5-ös tanévben értékelő, az említett tanévben együttműködési megállapodásban álló általános iskolák mentorai és/vagy intézményvezetői alkották. A levelező tagozatosok hallgatók mentorait azért szólítottuk meg, mert bár a nappali tagozatos hallgatók gyakorlati képzését napi rendszerességgel nyomon tudjuk követni, az intézményekkel való kommunikációnk folyamatos, a levelezős hallgatóinkkal azonban nem. Ők csak havonta 3-4 napot tartózkodnak az Egyetemen, ezért kiemelten fontos az ő szakmai gyakorlataiknak a nyomonkövetése. A szakmai program jó lehetőséget biztosított a megjelent külső partnerintézmények számára, hogy betekintést nyerhessenek a Pedagógiai Kar életébe, és személyesen megismerkedhessenek azokkal a pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismereteket tanító kollégákkal is, akik az elméleti felkészítésben segítik hallgatóinkat. A fórum keretében lehetőség nyílt a szakmai tapasztalatcserére, közös hosszú távú gyakorlati műhelyek létrehozására és a kapcsolati hálózat bővítésére. A gyakorlati szakmai fórumnak a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara adott otthont 205 tavaszán. A szakmai beszélgetést, tapasztalatcserét felkészült oktató kollégák irányították. 2.. A kutatás résztvevői Összesen 5 köznevelési intézmény vállalta, hogy részt vesz az interjúban. Egy iskola az interjú elején kérte, hogy intézményének neve és települése ne kerüljön közlésre, amelyik kérdésre tud válaszolni, azt szívesen megválaszolja. A kutatás során 5 olyan mentortanítót és/vagy intézményvezetőt kérdeztünk meg, akik rendszeresen fogadnak végzős hallgatókat összefüggő gyakorlatra, de többen kérték, hogy az intézményük neve ne szerepeljen az adatelemzésben, így egységesen egyik intézmény nevét sem tüntetjük fel. A válaszadó 5 pedagógus lakóhely szerinti megoszlása, a megyék szerinti aránya éppen ahhoz hasonló, amilyen az egyetemi beiskolázási arány a környező megyékből (. számú ábra). Somogy megyéből 8, Baranyából 3, Tolnából 2, míg Pest és Zala megyéből - intézmény válaszolt a feltett kérdésekre. KKK Tanító BA szak: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&uact=8&ved=0ccuqfjacahukewik0sxls_iahxbvhikhyltcys&url=http%3a%2f%2fwww.nefmi.gov. hu%2fkkk&usg=afqjcnhnwuenbowdkzqhj8yq9lgcpbogdw [205.0.05.] 204.p. 22 23