Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei A kézi anyagmozgatás értékelése
Név Személyi kód Dátum Idő Egység neve Beosztás Műszak jele Vizsgálatvezető Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben a pillanatban! 1. Satírozza be az ábrán azokat a területeket, ahol kellemetlenséget érez. 2. Értékelje a kellemetlenség mértékét az alábbi táblázatban felsorolt testtájakra bal és jobb oldalra egyaránt. Az értékelésnél az alábbi fokozatokat használja: 10: Legrosszabb elképzelhető kellemetlenség 0: Nincs kellemetlenség Szubjektív fáradtság értékelő lap Kellemetlenség helye Nyak Váll Mellkas Kar Kézfej és csukló Csípő és comb Térd Lábszár Értékelő pontszám bal jobb Kellemetlenség helye Nyak Váll Hát Kar Kézfej és csukló Derék Fenék és comb Térd Lábszár Boka, talp Egyéb Értékelő pontszám bal jobb
Szubjektív fáradtságérzés eredmények Összes Ülve Állva Felváltva
Pálcika módszer
Ergonómia kockázatok értékelése Testhelyzet Személyi változók Erő Termék változók Mozgás változók Környezeti változók
Alapmozdulatok Nyúlni Elengedni Illeszteni Megfogni Mozgatni
BRIEF 1 Testhelyzet Erő Időtartam Gyakoriság
JSI Job Strain Index Munkaköri Terhelési Index alapadatai Az erőkifejtés mértéke!!! Az erőkifejtés időtartama Percenkénti ismétlődés Kéz és csukló helyzete A munkatevékenység sebessége Napi expozíciós idő!!!
JSI Job Strain Index Besorolás Erőkifejtés intenzitása (IE) Erőkifejtés időtartama (DE) Percenkénti ismétlés (EM) Kéz / csukló helyzete (HWP) Munka üteme Napi munkaóra (SW) (DD) 1 Könnyű (1) < 10% (0,5) <4 (0,5) Nagyon jó (1) Nagyon lassú (1) <1 (0,25) 2 Némileg nehéz (3) 10-29 % (1) 4-8 (1) Jó (1) Lassú (1) 1-2 (0,5) 3 Nehéz (6) 30-49 % (1,5) 9-14 (1,5) Elfogadható (1,5) Elfogadható (1) 2 4 (0,75) 4 Nagyon nehéz (9) 50-79 % (2) 15-19 (2) Rossz (2) Gyors (1,5) 4 8 (1) 5 Közel maximális (13) 80-100 % (3) >= 20 (3) Nagyon rossz Nagyon gyors (3) (2) JSI = IE * DE * EM * HWP * SW * DD >= 8 (1,5)
JSI Job Strain Index Ha a számított érték (JSI) kisebb vagy egyenlő 3, akkor a munkavégzés biztonságos Ha az JSI érték 4-6 körüli, akkor közepes valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) esélye Ha a JSI érték 7, vagy annál több, akkor nagy valószínűséggel fennáll a felső végtagok munkatevékenységből adódó károsodásának (MSD, WMSD, RSI, CTD) veszélye
REBA - Gyors Teljes Test Értékelés B Törzs "A" táblázatból A csoport J Felkar "B" táblázatból B Nyak J Alkar Lábak Terhelés/Erő Megfogás A pontszám Tevékenység pontszám REBA pontszám J Csukló B pontszám "C" táblázatból C pontszám B B csoport
A csoport: Törzs és nyak
A csoport: Lábak
B csoport: Felkar (jobb és bal)
B csoport: Alkar (jobb és bal)
B csoport: Csukló (jobb és bal)
REBA: Intézkedési szintek
Ph, 2010. Csukló Alkar Felkar Láb Törzs Nyak
RULA - Gyors felsőtest értékelő módszer Gyors vizsgálati módszer, mely MSD bejelentések alapján a munkahely ergonómiai kivizsgálására szolgál. Egy olyan szűrő eszköz, amely a teljes testre ható biomechanikai és testtartásbeli terhelést vizsgálja. A nyakra, a törzsre és a felső végtagokra fókuszál, és ideális ülőmunkához, pl. számítógépes munkahelyekre. Érvényességét számítógép kezelők és szögelőgép kezelő munkások csoportjain ellenőrizték. Gyors és könnyen kitölthető. A RULA pontszámok az MSD kockázat csökkentéséhez szükséges akciók fontosságát jelzik. Illeszkedik a többi ergonómiai módszerhez.
RULA Értékelő lap
RULA: Intézkedési szintek
Video playback A vizsgálat rekonstruálásához, utólagos szakértői elemzéshez és a dolgozók által kritikusnak ítélt mozzanatok azonosításához ajánlott módszer, mely segédanyagot biztosít a többi vizsgálathoz és csökkenti a zavaró helyszíni jelenlétet.
EN 1005-5:2007: Gépek biztonsága Az ember fizikai teljesítménye 5. rész: A nagy gyakorisággal ismétlődő tevékenységek kockázatértékelése RSI
RSI forrásai Ismétlődés Erő Mozgás és testtartás Időtartam és elégtelen pihenő Valamint A tárgy jellegzetességei Rezgés és erőbehatás Környezeti tényezők Egyéni és szervezeti tényezők
Veszély azonosítás Nincs veszély, Ha nem ciklikus a munka Ha a szellemi tevékenység a meghatározó és a kézmozgás csekély Az értékeléshez tudni kell A technikai akciókat, mennyiségüket!!!!!! A ciklusidőt, Erőt, testtartást, pihenőidő hosszát és gyakoriságát Rotációs lehetőségeket
Milyen anyagmozgatási helyzetek vannak? Szállítás Emelés / süllyesztés Tolás / húzás Anyagmozgatás gépi eszköz segítségével Tartás Kézi mozgatás csoportosan
Elhelyezkedés Vízszintes elhelyezkedés (H) (horizontal location): a kezek középpontjainak vízszintes elhelyezkedése a bokák közötti középponttól távolodva, az emelés kezdetén és befejezésekor mérve. Függőleges elhelyezkedés (V) (vertical location): a kezek középpontjainak függőleges elhelyezkedése a padló felett, az emelés kezdetén és befejezésekor mérve. Függőleges elmozdulás (D) (vertical displacement): az emelés rendeltetési és kezdeti függőleges magassága közötti különbség abszolút értéke.
Csigolyaközti nyomóerő
Milyen egészségkárosodással kell számolnom, ha kézi anyagmozgatással foglalkozom? Korongkopás Ülőideg becsípődés Gerincsérv (különösen az alsó ágyékcsigolyáknál) Izomgörcs a hát/csípő izmaiban Ínproblémák (főleg a csuklóban és a könyökben lévő inak sérülése) Izomhúzódás a karban (főleg a forgatóizom és az alkar sérülése). A már korábban is fennálló degeneratív állapot súlyosbodása.
Mi van a háttérben? Gerincsérv: akkor fordul elő, amikor a porckorong belső része nyomást gyakorol egy idegre. Fájdalom vagy zsibbadtság a lábban a hát alsó részénél fellépő sérv általános tünete.
Az ember, mint mechanikus szerkezet Ha egyenes háttal emelünk, akkor a porckorongon az erőeloszlás természetes (balra) Görbe háttal történő emelésnél fokozott a porckorongsérv esélye! (jobbra)
Munkadarab különböző magasságokban lévő raklapra helyezése A dolgozó mindkét kezével egy-egy 5 kg terhet mozgat. Közel a testéhez Kb. könyökmagasságba n (itt 70 cm) Ebben a testhelyzetben a legkisebb a terhelés
Munkadarab különböző magasságokban lévő raklapra helyezése 70 cm közeli Normál testhelyzet 50 cm szint távoli Váll: 7*, Derék: 4* 70 cm távoli Váll: 5* Derék 6* Minél messzebb kerül a testtől a teher, annál nagyobb lesz a terhelés. A jobboldali ábrák alatti számok azt jelzik, hogy a jobb váll és a derék terhelése hányszorosára nőtt a normál helyzethez képest
Munkadarab különböző magasságokban lévő raklapra helyezése 70 cm közeli Normál testhelyzet 20 cm közeli Váll: 5* Derék: 6* 90 cm középen Váll: 7* Derék: 1,3* A hajolással és a nyújtózással a terhelés szintén emelkedik. A jobboldali ábrák alatti számok azt jelzik, hogy a jobb váll és a derék terhelése hányszorosára nőtt a normál helyzethez képest
Mi befolyásolja az anyagmozgatás kockázatát? Befolyásoló kockázati tényezők Munkahelyelrendezés Eszközhasználat Teher jellege Teher megfogása Módosító kockázati tényezők Munkaszervezet Feladat követelmények Kockázati tényezők (közvetlen terhelés) Erőkifejtés Testhelyzet Ismétlődés és időtartam Rezgés Módosító kockázati tényezők Személyi tényezők A dolgozó Test válasza Hatás a dolgozóra igénybevétel Hosszú távú Rövid távú Hosszútávú igénybevétel szöveti leváltozásoik Fáradság (kipihenhető) HMM Nem gyakorol visszafordíthatatlan hatást a dolgozóra
Veszélyek I. A teher túl nehéz, vagy instabil, A teher helye nem megfelelő (kezdeti, vagy végpozíció, pl. emelés padlóról, fejfölé helyezés), Gyakori törzsfordítás, hajlongás, fej fölötti munkavégzés, Nincs megfelelő megfogási lehetőség, Hosszú ideig tartó munkavégzés görnyedt, feszített testhelyzetben, Esés, csúszás veszélye akadály, vagy hulladék miatt, Hirtelen emelés, munkavégzés, bemelegítés nélkül.
Veszélyek II. Fizikai munka, például emelés, tolás vagy húzás (ez a legjelentősebb, mivel a sérülések 50%-át ez okozza) Gyakori kicsavart testhelyzet Megcsúszás, megbotlás és elesés Statikus ülés vagy állás hosszú ideig Sokáig megtartott merev testhelyzet (még a legkényelmesebb is) Vibráció (főleg ipartelepeken és járművekben az ülések)
Nehéz teher A sérülésveszély annál nagyobb, minél nehezebb a teher, tovább tart a mozgatás, gyakrabban kerül sor az emelésre. A nap során összesen megmozgatott tömeg és emelési idő a meghatározó.
Az emelhető teher ideális tömege függ az emelés helyétől Vállmagasság Könyökmagasság Kézfejmagasság Lábszár közép-magasság Nő Férfi
Helyes tolás A fogók körülbelül 1 m magasan legyenek. A terhet inkább toljuk, ne húzzuk. Ez kevésbé veszi igénybe a hát alsó részének izmait, és általában jobb látási viszonyokat biztosít. Teher mozgatásakor tudnunk kell, hogy hol fog megállni, és fokozatosan kell lelassítani. A legjobb felületi tulajdonságú útvonalat válasszuk, és kerüljük azokat az ajtókat, amelyeket nyitva kell tartani, amíg átvisszük a terhet.
A helyes emelés elvei Lábakat szét Kis lépést előre Térdet behajlítani Több lépésben emelni Hátat egyenesen tartani Közel a testhez a terhet Kisé előre hajolni a jobb fogásért Vállak egy szintben Határozott fogás Először letenni, utána igazítani
Módosított emelési egyenlet (RLE) Ajánlott Emelési Tömeg Korlát (RWL) és Emelési Index (LI) RWL=LC x HM x VM x DM x AM x FM xcm Megfogás Gyakoriság Aszimmetria Távolság Függőleges helyzet Vízszintes helyzet Teherállandó 23 kg Szorzók: 0-1