Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Piackutatás
Módszertan Kérdőíves kutatás, elemzés. A célcsoport elérése kvantitatív és kvalitatív elérési úton valósulhat meg a leghatékonyabban. E két módszer ötvözésével még pontosabb képet kaphatunk a vállalkozók véleményéről és a TISZK tevékenységéhez való hozzáállásukról. Így segítheti a jövőbeni munkáját a TISZK-nek. Pontosan tudni fogjuk, hogy melyik irányba kell még fejlődnünk, melyek azok a szolgáltatások, amelyek nem találhatóak meg a tevékenységeink között, de igény lenne rá. Az on-line penetráció meglehetősen alacsony a szolgáltatók és kereskedők körében, míg a személyes mintavételt is nagyrészt csak postai úton kiküldött kérdőíveken és keresztül ejthetjük meg. Kihasználtuk a személyes találkozókat is a megkérdezésekhez. Egy-egy rendezvény alkalmával sikerült néhány vállalkozást elérnünk. A kérdőív hossza nem teszi lehetővé a telefonos megkérdezést. Kérdőíves kvantitatív kutatás, elemzés. Jelentése: A kvantitatív módszer mindig számszerű eredményeket produkálnak. Lényege a mennyiségi mérés, az adatok szárazak, számszerűek. Megbízhatósága magas, viszont érvényessége alacsony. A kutató legtöbb esetben nem is találkozik az alannyal, csak a kérdezőbiztosok által lekérdezett szigorúan strukturált kérdőívet, vagy esetleg a már rögzített adatokat ismeri. Hátránya, hogy figyelmen kívül kénytelen hagyni azokat a tényezőket, amit a kérdőív rögzíteni nem tud, így az eredmény olykor torzulhat. A kvalitatív módszer nem számszerű eredményeket szolgáltat, hanem a célcsoportok gondolkodásmódját és várható reakcióit, cselekedeteit segít mélyebben megérteni. Lényege a minőségi jellemzés, az adatok mélyrehatóak, érvényességük magas. A kutató közelebbi kapcsolatot tud kialakítani az alannyal, így olyan területekre is betekintést nyerhet, amire a kvantitatív kutatásnak természetéből kifolyólag nincsen rálátása. A minta nagysága 30 vállalkozás. A bruttó elérés 150 vállalkozás volt, amelyből 30 értékelhető kérdőív érkezett vissza és 120 kérdőív nem. 2
Célcsoport: A kutatás célcsoportja olyan helyi és térségi vállalkozó, akik érintettek valamilyen formában a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ munkájában. Vezetői összefoglaló: A Széchenyi István Integrált Szakképző Központ munkája általában jónak mondható. A válaszadók nagy százaléka elégedett a TISZK munkájával és tisztában vannak a TISZK tevékenységével. A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy szükség van a TISZK munkájára, a vállalkozások igénylik a szakemberképzést. Fejlesztési javaslat kérdésre mindenhol újra és újra megjelenik a gyakorlati órák számának a növelése és az információs csatornák kinyitására. Még több információt szeretnének a TISZK munkájáról és a pályázati lehetőségekről kapni. Szeretnék, ha ez az információszolgáltatás állandó és folyamatos lenne. Igény van olyan tájékoztatásokra is, ahol személyesen találkozhatnak egymással a gyakorlati helyet biztosítók és a TISZK tagjai. Erre a konferenciát javasolták. A gyakorlati órák számának növelése minden vállalkozás esetében igény volt. Több kérdésen keresztül fejtették ki a gyakorlati órák fontosságát a diákok életében. A vállalkozások nem zárkóznak el attól, hogy részt vegyek a TISZK munkájának életében és segítsék azt. Vannak olyan vállalkozók, akik saját forrásból is képesek áldozni a munkavállalóik szakképzésére, továbbképzésére. Sokan vállalják a pályakezdők foglalkoztatását és biztosítanak a diákok számára gyakorlati helyet. Szívesen részt vennének a TISZK szolgáltatásai fejlesztésében. Örömmel fogadják a TISZK tevékenységét és meg is vannak vele elégedve. Akik gyakorlat képzést nyújtottak diákoknak, azok a pozitív tapasztalat miatt szívesen állnak a következő évben is a TISZK rendelkezésére. 3
1. Megkérdezettek ágazatonkénti eloszlása Ha a megkérdezetteket ágazati lebontásban vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy a szolgáltatók vannak nagyobb arányban. Ez az arány a mi kutatásunkkal kapcsolatban azért érdekes, mert a későbbiekben látni fogjuk ezek a szolgáltatók azok, akik tanulókat és pályakezdőket foglalkoztatnak. 2. Hozzávetőlegesen mekkora volt a cég összes nettó árbevétele 2009-ben? Kérem, sorolja be a megfelelő kategóriába! A legnagyobb arányban azok a vállalkozók vannak, akiknek a nettó árbevételük 20 millió forint felett, de 250 millió forint alatt volt. Vagyis a kis-és középvállalkozások 250 millió forintig terjedő bevétellel 70%-a a válaszadóknak. Ez arra enged következtetni, hogy inkább kis- és középvállalkozások, akik kapcsolatban állnak a TISZK szolgáltatásaival. 4
3. Milyen beruházások valósultak meg vagy tervezik megvalósítását a 2010 és 2011 év folyamán? A válaszadók 58%-a írta, hogy már volt beruházás a vállalkozásában. Ezek a beruházások általában kisebb munkákat, eszközbeszerzéseket jelentettek. Volt olyan, aki ezekhez a beruházásokhoz az Európai Uniót hívta segítségül és pályázati pénzt vett igénybe. 3.1. Kapcsolódik a fejlesztéshez szakember szükséglet, e szükségletet belső vagy külső forrásból tervezik megoldani? A válaszadók közül nagyobb arányban nyilatkozták, hogy kapcsolódódik a fejlesztéshez szakember igény. 5
3.2. Felmerül-e képzési igény? Ha igen kb. hány fő? A válaszadók igen nagy százalékban felmerül a képzési igény, ami általában 3-5 fő. Főként a tanulók képzését jelölték meg igényként. 4. Várhatóan hogyan alakul a vállalkozásnál a beruházások volumene 2010 második félévében 2009 második félévéhez viszonyítva? A válaszadók bizakodóak voltak a beruházások volumenét illetően, mert 38% gondolta, úgy, hogy növekedni fog. Igen jó eredménnyel, 24%-kal gondolták úgy, hogy változatlan marad. Ha összegezzük, akkor a megkérdezettek több, mint a fele pozitívan gondolkodik a beruházásokkal kapcsolatban. 5. Milyen a vállalkozás üzleti helyzete jelenleg és várhatóan milyen lesz a helyzet 2011-ben 6
Ha a két diagramot összehasonlítjuk és megvizsgáljuk a jelenlegi, illetve a 2011- es elképzeléseket, akkor pontosan láthatjuk, hogy mit a vár a vállalkozó a 2011- es évtől. Míg a jelenlegi helyzetet mutató táblában a megkérdezettek véleménye lényegében csak két csoportra oszlik, úgy a 2011-es táblában már kiegészül még két csoporttal, azokéval, akik úgy gondolják, hogy a helyzet csak rosszabb lesz - ez a csoport elenyésző a többihez képest - és azokéval, akik még nem látják előre a jövőt, helyzetük egyelőre bizonytalan. A jelenlegi táblához képest viszont a 2011-esben csökkent azok száma, akik úgy gondolják, hogy a vállalkozás üzleti helyzete javulni fog. Minkét diagramra a kielégítő válasz a jellemző. 7
6. Sorolja fel a 3 legjellemzőbb foglalkozást, munkakört a FEOR szám és létszámadatok megjelölésével együtt -, amelyben 2009- ben illetve 2010-ben pályakezdőt alkalmaztak / alkalmaznak! Pályakezdőnek azt tekintjük, aki két évnél nem régebben fejezte be tanulmányait iskolarendszerű képzés keretében. A válaszok igen eltérőek voltak. Ez abból adódik, hogy a megkérdezett vállalkozások tevékenységi is igen eltérőek. Minden vállalkozás a tevékenységébe beleillő végzettségű pályakezdőt alkalmaz. A válaszokból nem lehet egyértelmű következtetést levonni. Amit megtudtunk a válaszokból az, hogy vannak vállalkozások, akik igen nagy létszámban foglalkoztatnak pályakezdőket. 8
6.1. Milyen kompetenciákat tart fontosnak az alkalmazásnál? (Pl.: 1. szakmai alkalmasság, 2. nyelvismeret, 3. informatikai ismeretek alkalmazása, 4 jó kommunikációs készség, 5. kulturált viselkedés és megjelenés, jó együttműködési készség, kompromisszumtűrő, egyéb) A kérdésre adott válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a felsorolt tulajdonságok közül mindegyik jó, ha meg van egy pályakezdőben. Ami igen fontos a munkaadók számára az a szakmai alkalmasság. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen ha más feltételek nem is teljesülnek, egynek, a szakmai alkalmasságnak mindenképpen teljesülnie kell ahhoz, hogy felvételt nyerhessen bármely vállalkozáshoz a pályakezdő. minden más felsorolt tulajdonság csak másodlagos. A válaszadók igen fontosnak ítélték még meg a jó kommunikációs készséget és a kulturált viselkedést és megjelenést. 9
6.2. Tapasztalatai szerint az iskolarendszerből kikerülők esetében mennyire elégedett a szakmák képzési tartalmával? A válaszadók az elméleti képzést egyhangúan megfelelőnek találták. Pont ilyen egyetértés van abban is, hogy a tanulók gyakorlaton eltöltött ideje nagyon rövid. A gyakorlati oktatást magasabb szintre kell emelni. Az elméleti képzés mellett a gyakorlati képzést sokkal fontosabbnak ítélik meg a válaszadók, mert a jövőbeni munkára csak gyakorlatban lehet felkészülni. Tehát a válaszokból egyöntetűen kiderül, hogy a gyakorlati képzés mennyiségével elégedetlenek. 6.2.1. Ehhez rendelten milyennek ítéli a képzés során elsajátított gyakorlatot? A képzés során elsajátított gyakorlat tartalmát minden válaszadó megfelelőnek ítélte meg. A gyakorlati tudás magasabb gyakorlati órákkal lehetne tökéletesíteni. 6.3. Elsősorban milyen végzettségi szintű pályakezdőket alkalmaz illetve alkalmazna? (Technikus, OKJ-s végzettség, szakiskolai /szakmunkás/ végzettség, érettségi utáni szakmai végzettségű, stb.) Közel egyforma arányban alkalmaznának a válaszadók szakmunkás és érettségi utáni szakmai végzettségű tanulókat. Ez a döntés attól függ, hogy melyik vállalkozás milyen tevékenységet folytat. A diagramból az derül ki, hogy leginkább az előbb említett végzettséggel tudnak érvényesülni a végzett diákok a munkaerőpiacon. 10
6.4. Amennyiben nem alkalmaz pályakezdő szakembereket, kérjük, fejtse ki ennek okát! Akik nem alkalmaznának pályakezdőket, azok kimondottan arra hivatkoztak, hogy a pályakezdők nem rendelkeznek kellő gyakorlattal vagy, ez a szépségiparban dolgozókra volt leginkább jellemző, hogy nincs kialakult ügyfélkörük. Szerencsére a válaszadók nagy százaléka gondolja úgy, hogy alkalmazna pályakezdőket. 7. A gazdasági szervezet szakképzési hozzájárulására kötelezett-e? 11
7.1. Az éves képzési ráfordítás meghaladja-e a szakképzés hozzájárulás éves összegét A válaszadók fele a szakképzési hozzájárulás felett is hajlandó költeni a munkavállalókra, munkaerők mobilitásának növelésére és a munkavállalók szakképzésére. 12
7.1.1. Milyen összeget tervez 2010-2011-ben szakemberei képzésére, továbbképzésére fordítani? A munkáltatók igen nagy összeget hajlandóak költeni a szakemberképzésre. A megfelelően képzett szakembergárda évente jelentősen megnöveli a cég bevételét. A 2010-es és a 2011-es év között semmilyen különbség nincs. Valószínű, hogy a ráfordítás megtérült, a munkáltató megfelelően döntött a ráfordítás összegéről. 13