JELENTÉS. a nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről. 0906 2009. április

JELENTÉS a nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről 0906 2009. április

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-2011-138/2008-09. Témaszám: 914 Vizsgálat-azonosító szám: V-0426 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Belovai Sándorné osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Bátory Béláné számvevő tanácsos, főtanácsadó Tóth Árpád számvevő tanácsos, tanácsadó György Mária számvevő tanácsos Dr. Majoros Sándor számvevő tanácsos, tanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. ellenőrzéséről Jelentés a Hungária Televízió Közalapítvány és Duna Televízió Rt. működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Távirati Iroda Rt. 2003. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a kulturális közgyűjtemények kezelésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről Jelentés a nemzeti hírügynökségről szóló törvényben, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben meghatározott közszolgálati feladatellátás rendszerének ellenőrzéséről sorszáma 0315 0408 0425 0701 0743 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 16 1. Az audiovizuális vagyonkezelés jogi szabályozása, intézményrendszerének kialakítása 16 1.1. Az audiovizuális vagyon körébe tartozó kulturális javak meghatározása, szabályozásának kialakítása 16 1.2. A jogszabályokban előírt tulajdonjogi rendezés 20 1.3. A feladatellátás biztosításának intézményrendszere, az audiovizuális vagyon működtetéséhez és fejlesztéséhez biztosított források elosztásának átláthatósága 23 2. Az audiovizuális vagyon kezelésével kapcsolatos felügyeleti irányítás eredményessége 26 2.1. A döntéshozatali rendszer változása, a monitoring rendszer működése 26 2.2. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvényben megfogalmazott feladatok megvalósulása 29 2.2.1. A rádiós és televíziós műsorszámok nyilvántartásba vétele 29 2.2.2. A köteles példányok gyűjtése, archiválása 30 2.2.3. A műsorszámok hozzáférhetővé válásának biztosítása, tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés 32 2.3. A magyar nemzeti filmvagyon védelme 33 3. A kiemelt szervezetek hang- és képvagyonának szabályozása, a rendelkezésre bocsátott források célszerű és eredményes felhasználása 34 3.1. A vagyon kezelését ellátó szervezetek által hozott intézkedések és döntéshozói beavatkozások 34 3.2. A kezelő szervezetek által kezelt archívum kialakítása, nyilvántartása és értékelése 39 3.3. A vagyon működtetésének, felújításának és megőrzésének eredményessége 41 3.4. Az audiovizuális vagyon elhelyezése 45 3.5. A vagyon kezelésére, működtetésére fordított saját bevételek, illetve állami támogatáson kívüli pályázati és egyéb források felhasználása 46 1

4. Az ÁSZ korábbi műsorszolgáltatókat és közgyűjteményeket érintő ellenőrzései során az audiovizuális vagyon kezelését érintő lényegesebb megállapításainak hasznosulása 48 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Észrevételek 2. sz. melléklet A nemzeti audiovizuális vagyon kezelésére a vonatkozó jogszabályokban - kijelölt és a tevékenységüket támogató kiemelt szervezetek 3/a sz. melléklet A nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított költségek és ráfordítások alakulása 2004-ben 3/b sz. melléklet A nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított költségek és ráfordítások alakulása 2005-ben 3/c sz. melléklet A nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított költségek és ráfordítások alakulása 2006-ben 3/d sz. melléklet A nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított költségek és ráfordítások alakulása 2007-ben 4. sz. melléklet Az intézményeknek nyújtott teljes költségvetési juttatások alakulása 2004-2007. években 5. sz. melléklet Az állami tulajdonú filmtársaságok tulajdoni szerkezetének alakulása 6. sz. melléklet Az állami tulajdonban lévő filmtársaságok vagyona a vagyonértékelés szerint 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. ÁPV Zrt. DÁS DTV Zrt. Egyezmény ET EU Filmtv. GKM IHM INFOSOC KA Kövtv. KVI M Ft MAFILM Rt. MeH Média tv. MMKA MNFA MNV Zrt. MOKÉP Rt. MR Zrt. Mrd Ft MTI Zrt. MTV Zrt. NAMS NAVA tv. NDA NKA NKÖM NVT OKM ORTT OSZK Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Állami Privatizációs Vagyonkezelő Zártkörűen működő részvénytársaság Digitális Átállás Stratégiája Duna Televízió Zártkörűen működő részvénytársaság Az audiovizuális örökség védelméről szóló ET Egyezmény Európa Tanács Európai Unió A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Informatikai és Hírközlési Minisztérium Az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok Közalapítvány A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. Kincstári Vagyoni Igazgatóság Millió forint Magyar Filmgyártó Részvénytársaság Miniszterelnöki Hivatal A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény Magyar Mozgókép Közalapítvány Magyar Nemzeti Filmarchívum Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zárkörűen működő részvénytársaság Mozgókép-forgalmazási Részvénytársaság Magyar Rádió Zártkörűen működő részvénytársaság Milliárd forint Magyar Távirati Iroda Zártkörűen működő részvénytársaság Magyar Televízió Zártkörűen működő részvénytársaság Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény Nemzeti Digitális Adattár Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Oktatási és Kulturális Minisztérium Országos Rádió és Televízió Testület Országos Széchenyi Könyvtár 3

Priv.tv. Számviteli tv. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (hat. kívül helyezte a 2007. évi CVI. tv.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR archiválás audiovizuális kötelespéldány audiovizuális örökség audiovizuális örökség részét képező filmalkotások felhasználó felújítás filmalkotás multiplex szolgáltatás művek magáncélú másolása mozgóképanyag A műsorszámnak az archívum gyűjteményében történő tartós rögzítése, amelynek során a műsorszámhoz hozzárendelik az előállítására és azonosítására vonatkozó információkat. ** A közszolgálati műsorszolgáltatók és az országos földfelszíni terjesztésű televíziós műsorszolgáltatók által nyilvánossághoz közvetített, e törvény hatálya alá tartozó műsorszám.** Eredetileg magyar nyelven készült, illetve egyéb magyar vonatkozású mozgókép. (Egyezmény, NAVA tv.) Olyan filmalkotások a tagállamokkal és/vagy harmadik országokkal közösen készített koprodukciókat is ideértve, amelyeket a tagállamok, vagy az általuk kijelölt testületek objektív, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján ilyennek minősítettek. A tagállamok audiovizuális öröksége alkotja az európai audiovizuális örökséget. (Az Audiovizuális örökség védelméről szóló ET Egyezmény (Egyezmény) és a 2001/29/EK irányelv.) Aki a művek, illetve kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználására a szerzőtől vagy a szerzői jog más jogosultjától jogot szerez. A mű felhasználási jogának két alaptípusa létezik: a művek anyagi formában és a nem anyagi formában történő felhasználása. Ugyanakkor az Szjt. a szerző vagyoni jogait elismerő főszabályt a legjellemzőbb felhasználási módok példálózó felsorolásával is kiegészíti.* Az archivált példányok állagának a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételek mellett történő javítása, eredeti állapotának helyreállítása, ideértve az archiválási célból történő másolatkészítést is.** Bármilyen hosszúságú mozgóképanyag, különösen a filmszínházakban történő bemutatásra szánt játékfilm, rajzfilm vagy dokumentumfilm.* Olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során több rádió-, illetőleg televízió-műsorjelből, valamint egyéb adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állítanak elő a műsorterjesztőhöz való hálózaton történő továbbítás céljából (Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. 188. 73. pontja szerint). A szabad felhasználás alapesete kimondja, hogy természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. * Bármilyen eszközzel, bármilyen médiumra rögzített mozgóképsorozat, amely hangkísérettel vagy anélkül képes mozgás benyomását közvetíteni.* 5

multimédia művek jogosítása műsorszámhoz kapcsolódó dokumentum szabad felhasználás szerzői jog szomszédos jogi jogosultak terjesztés A multimédia egy olyan sajátos műtípus, amelyben képi, zenei, szöveges és filmes anyagok, műrészletek vagy önálló művek egyaránt megtalálhatók. * A műsorszám előállításához, bemutatásához szükséges dokumentum és a műsorszám azonosító adatait rögzítő dokumentum.* A szerzői jog korlátjai között tartják számon a szabad felhasználás egyes eseteit, melyek közös jellemzője, hogy csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag a nyilvánosságra hozott művekre vonatkoznak.* Szerzői jog az iparjogvédelem mellett a szellemi tulajdon külön ága, amely védi a szerzői műveket és a kapcsolódó jogi teljesítményeket. A szerzői jogi szabályozás célja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások védelme, megnevezésüktől és bármiféle mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőtől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől függetlenül. A szerzői jog a szerzők és egyéb jogosultak személyhez fűződő és vagyoni jogait, valamint a szerzői művek felhasználásának formáit, feltételeit szabályozza. Szjt. 4.. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók teljesítményei, valamint a szerzői jogi eredetiséggel nem rendelkező adatbázisok előállítói. * A terjesztés a szerzők kizárólagos joga, hogy engedélyezzék műveik eredetijének és másolatainak a közönség számára adásvétel vagy egyéb tulajdon-átruházás révén történő hozzáférhetővé tételét. * 1 1 * A 2004. évi, a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló CXXXVII. törvény, ** Kiss Zoltán: A művek digitális archiválásának és felhasználásának szerzői jogi szabályai 6

BEVEZETÉS JELENTÉS a nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A nemzeti audiovizuális vagyon kulturális jelenünk és örökségünk közös kincse. Alapvetően a hazai hang- és mozgókép kultúra tárgyainak és szellemi javainak összessége függetlenül attól, hogy azok mikor keletkeztek és kinek a tulajdonában állnak. Az Európa Tanács (ET) 2001. november 1-jén létrehozta az audiovizuális örökség védelméről szóló Európai Egyezményt. Az ET Egyezmény alapján született meg a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény (NAVA tv.), amely kiterjesztette a gyűjtés kötelezettségét a rádiós és televíziós műsorszámokra, azok megőrzésére, a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételükre, egyben meghatározott egyes alapvető fogalmakat is (műsorszámhoz kapcsolódó dokumentum, archiválás, felújítás, audiovizuális köteles példány). A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 27. (Média tv.) 2, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Filmtv.) állapítja az audiovizuális hang- és képarchívumok kezelésének legfontosabb szabályait és határozta meg a vagyon kezelésének intézményi hátterét. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Kövtv.) szerint a nemzeti audiovizuális képés hangarchívum a közgyűjtemények körébe tartozó kulturális javak közé tartozik. A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 124. (2) bekezdésének v) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatásokról szóló 28/2008. (II. 15.) Korm. rendeletben meghatározta a kulturális javak megőrzéséhez nyújtható támogatások szabályait. A digitális adatvagyon könnyebb elérhetősége érdekében az ET Egyezményéből kiindulva indult el a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) és a Nemzeti 2 A Média tv. 27. -a állapítja meg a közszolgálati műsorszolgáltatók archiválási kötelezettségét, amelynek feltételeit a és szabályozását a Testület egyetértésével a kuratórium által jóváhagyott szabályzat tartalmazza. 7

BEVEZETÉS Digitális Adattár (NDA) 3 program is. A NAVA és az NDA egymást kiegészítve teremti meg a nemzeti kulturális örökség részét képező digitális audiovizuális vagyon megőrzésének és működtetésének alapvető kereteit. Az audiovizuális kulturális örökség megőrzése érdekében a vagyon kezelésére kijelölt kiemelt szervezeteknél a vizsgált időszak alatt felhasznált 40,3 Mrd Ft nagyobb része, 83%-a költségvetési támogatásból, a fennmaradó rész pályázati és EU forrásból, saját és egyéb forrásból származtak. A pályázat útján, illetve pályázaton kívül elnyerhető pénzeszközöket a Nemzeti Kulturális Alapon, a Magyar Mozgókép Közalapítványon és a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül biztosították. A központi források terhére adott támogatásokat a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetése tartalmazta. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a nemzeti audiovizuális archívumot kezelő szervezetek, valamint a műsorszolgáltatók hatékonyan és eredményesen használták-e fel a rendelkezésre álló pénzforrásokat; a nemzeti audiovizuális vagyon hatékony és eredményes működtetésére vonatkozó elvárások érvényesültek-e, mennyiben járultak hozzá az audiovizuális vagyon megőrzéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez; a támogatásokat átlátható és takarékos módon használták-e fel, eredményes volt-e a különböző jogcímen rendelkezésre álló források felhasználása; hasznosultak-e az ÁSZ korábbi ellenőrzéseinek javaslatai. Vizsgálatunkat a 2004-2007. évekre vonatkozóan a teljesítmény-ellenőrzés rendszerellenőrzés módszerével, az audiovizuális vagyonról szóló jogi szabályozás szerinti vagyon kezelésére kijelölt és a tevékenységüket támogató (a 2. sz. mellékletben felsorolt) kiemelt szervezeteknél, valamint az irányítás szervezeti működési hátterét az OKM-nél (jogelőd NKÖM-nél) és a MEH-nél (jogelőd GKM-nél, IHM-nél) végeztük el. Értékeltük a beavatkozás és végrehajtás rendszerét, a jogi szabályozás, a felhasznált források célszerűségét, a felügyeleti irányítás eredményességét és hatékonyságát, valamint a korábbi témát érintő ÁSZ ellenőrzésekben tett javaslatok teljesülését. Az ellenőrzés során a kulturális alapokban és a fejezetek éves költségvetésében rendelkezésre álló pénzforrások adataira, a jogszabályokban vagyon kezelésére kijelölt intézményektől bekért tanúsítványokra, valamint az ÁSZ korábbi vizsgálatainak az archívumokat érintő megállapításaira, tapasztalataira támaszkodtunk. Nehezítette az ellenőrzést, hogy az archívumokra fordított kiadások megfelelő elkülönítése nem minden esetben állt rendelkezésre. A jelen ellenőrzés végrehajtására az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3), (5), (6), (9), a 17. (3) bekezdéseiben, valamint az ál- 3 Az NDA az interneten elérhető magyar nyelvű és magyar vonatkozású tartalmak leíró adatait (metaadatokat) gyűjti, rendszerezi és teszi kereshetővé. A metaadatok a digitálisan elérhető dokumentumok (kép, hang, szöveg, film) leíró adatai. 8

BEVEZETÉS lamháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120 /A. (1) bekezdéseiben foglaltak adtak jogszabályi alapot. A jelentést egyeztettük a Miniszterelnöki Hivatalt vezető-, a pénzügy-, valamint az oktatási és kulturális miniszter urakkal, az észrevételeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A nemzeti kulturális örökség audiovizuális részének megőrzése és gyűjtése a társadalom kiemelten fontos érdeke. A nemzeti audiovizuális vagyon megőrzése érdekében az ellenőrzött időszakban felhasznált 40,3 Mrd Ft nagyobb része, 83%-a költségvetési támogatásból származott. A költségvetési forrás felhasználására a nemzeti audiovizuális vagyon, az audiovizuális kulturális örökség pontos meghatározása, az ehhez tartozó alkotások körének felmérése nélkül került sor. Az állam tulajdonában álló társaságoktól költségvetési támogatással megvásárolt audiovizuális alkotások az állami nyilvántartási rendszerbe jelentős késéssel, vagy egyáltalán nem kerültek átvezetésre. A nemzeti audiovizuális vagyon nyilvántartása, értékelése és a mérlegekben történő kimutatásának hiánya miatt a közpénzek átlátható módon történő felhasználása és eredményessége, valamint a vagyon védelme és az állományban bekövetkező változások nyomon követése nem volt biztosított. A nemzet kulturális örökségébe tartozó gyakran a megsemmisülés határán álló alkotások akkor válhatnak az audiovizuális vagyon részévé és az utókor számára elérhetővé, ha azok a kor technikai adottságainak megfelelően digitalizálásra kerülnek. Az ellenőrzés során tapasztaltak szerint még a kulturális hagyaték felmérése sem történt meg abból a szempontból, hogy milyen alkotások tartoznak a legveszélyeztetettebb kategóriába és milyen kapacitások állnak rendelkezésre ezek megmentésére. A közfeladatok hatékony és eredményes ellátása a döntéshozók beavatkozásának egyik lényeges eleme. A hatályos jogszabályi háttér azonban nem szabályozta egységesen a nemzeti örökség részét képező audiovizuális értékek megőrzését, nyilvántartását és nincs meg a jogszabályok közötti összhang. A hatályos jogszabályokban alkalmazott fogalmi meghatározások nem egységesek a tekintetben, hogy mi számít archiválásnak, mi tartozik a nemzeti audiovizuális vagyon vagy az audiovizuális kulturális örökség fogalomkörébe. A kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladatokra mint pl.: a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerének a kialakítása, a törvényben megfogalmazott feladatok ellátása - funkcióját és célját tekintve megfelelő intézmény a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem jött létre. Az archívummal rendelkező társaságok kötelesek 4 a tevékenységük során birtokukba került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről gondoskodni, azokat szakszerűen tárolni, gondozni és az azokhoz való hozzáférhetőséget biztosítani. Azonban a feladat ellátásának sem technikai, sem anyagi feltételei nem állnak rendelkezésre. A televíziós műsorterjesztés lehetőségének szélesítése, minőségének javítása érdekében alkották meg a televíziózás és a rádiózás digitális átállásáról szóló 4 Filmtv., NAVA tv., Média tv., a Kövtv. 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK törvényt, amely a 2007-2012-es időszakra tűzte célul a magas hozzáadott érték tartalmú, interaktív szolgáltatások terjedését és a televíziós és rádiós archívumok digitalizálását. A törvényben a digitálás átállás céljára meghatározott forrásokat a Kormány határozatban zárolta. A társaságok költségeinek fedezetéhez szükséges forrást a költségvetés biztosította és biztosítja. Tekintettel arra, hogy az audiovizuális archívumok a kulturális közjavak körébe tartoznak, így állami feladat az analóg módon rögzített műsorok digitalizálása, amely az érintett műsorok állagmegóvásának és jövőbeni felhasználásuknak alapfeltétele. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik kiemelt célja a kulturális örökség megőrzése, ennek ellenére az audiovizuális örökség tartós megőrzését és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító digitalizálásra nem különítettek el forrásokat. A NAVA tv.-ben megfogalmazottak nem következetesek és nem egyértelműek, ugyanis a NAVA, mint archívum, a megfelelő forrás és a jogszabályi háttér hiányában nem tudja megszerezni, rendszerezni és tárolni a más archívumok által már összegyűjtött és őrzött műsorszámokat. A NAVA alapszolgáltatása és ezért fontos feladata az audiovizuális örökség digitalizálása és egységes rendszerbe foglalása. A feladat értelmezése és végrehajtása aggályos az adatszolgáltatási kör egyértelmű meghatározása ( más archívumok ) 5 és a számukra előírt a szabad felhasználási körbe tartozó kötelező adatszolgáltatás jogszabályi hátterének megteremtése nélkül. A szabályozásban meglévő hiányosságok és a megalakulástól szűkösen rendelkezésre álló források ellenére a NAVA folyamatosan törekedett kapcsolatait kiépíteni azokkal az intézményekkel, amelyek az állami tulajdonba tartozó, kulturális örökség archiválásában részt vesznek. A NAVA-t az informatikáért felelős miniszter (MeH) működteti, szakmai felügyeletét a miniszter és a kultúráért felelős miniszter közösen látja el. 6 A NAVA-t működtető Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. (Neumann Kht.) a helyszíni ellenőrzés ideje alatt már az MNV Zrt. tulajdonában állt. A változó szakmai felügyeleti jogkör, valamint szerződés hiányában nem volt tisztázott, hogy melyik szervezet felelős a vagyonkezelésért. A felügyeleti irányítás többszöri változása, valamint a döntéshozói beavatkozások rendszere nem volt egységes. Az audiovizuális vagyon kezelése és az erre fordított források hatékony hasznosulása nem volt biztosított. Az audiovizuális közvagyon jelentős része nem köthető egyetlen intézménytípushoz, őrzésére nem alakult ki szakmailag tiszta profilú intézményrendszer, amely megnehezítette az audiovizuális kulturális közvagyon helyzetének áttekintését. A nemzeti vagyonnak tekintett audiovizuális közgyűjteményekkel rendelkező szervezetek 7 egységes szakmai koncepció, irányítási, szabályozási és finanszírozási elveken alapuló stratégia és évenkénti feladatterv nélkül működnek. Ezért a nemzeti audiovizuális vagyon kezelése során kialakult párhuzamosságok, valamint a szétta- 5 NAVA tv. 9. együttműködés kezdeményezése a köteles-példány szolgáltatásra kötelezett műsorszolgáltatókkal és archívumokkal, könyvtárakkal. 6 NAVA tv. 4. -a szerint. 7 Pl.: MNFA, NAVA, OSZK, Duna TV Zrt., MTV Zrt.,MR Zrt., MNV Zrt. filmstúdiók, MTI Zrt. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK golt elhelyezés megnehezíti a rendelkezésre álló pénzforrások koncentrált és eredményes felhasználását is. Az ellenőrzött szervezeteknél, az audiovizuális vagyon megőrzése céljára felhasznált pénzek, a felhasználók oldaláról sem tervezhetőek, ami gátolja az egyébként is szűkös források hatékony felhasználását. A kulturális örökség megóvása szempontjából meghatározó a minőségi paramétereket, az azonos kategóriákban bevezethető archiválási eljárásokat és technológiát tartalmazó, egységes ágazati irányítást és vagyonkezelést lehetővé tevő központilag kiadott kötelező archiválási szabályrendszer nem készült. Nem volt egyértelmű az audiovizuális örökség védelmében érdekelt szereplők feladata. Az audiovizuális örökség részét képező alkotások hasznosításából származó bevételek elosztását, illetve felhasználását tekintve az ágazati irányítás és a végrehajtásban résztvevők vagyonkezelők, média között nem volt meg az összhang. Az ellenőrzésben részt vevő intézmények saját archiválási szabályzataiban - az archiválás tárgyára, módjára, nyilvántartására, kezelésére, fenntartására vonatkozó egységes szabályozási elvek hiányában az archiválás folyamata, az eljárás rendje és a vagyon kezelése intézményenként különböző. Az audiovizuális örökség megőrzését, felújítását elősegítő pénzeszközök felhasználása nem szabályozott. A szabályozás hiányosságai, az archívumokban őrzött kordokumentumok átfogó felmérése és nyilvántartása, valamint a működéshez szükséges és elégséges források meghatározásának hiányában a NAVA és az NDA létrehozására és fenntartását szolgáló rendszer nem hatékony. A közszolgálati műsorszolgáltatók által gyártott műsorokat jelenleg három helyen gyűjtik és az ORTT hatósági feladatainak ellátása keretében rögzíti. A négy eltérő hely közül, eltérő minőségben, de közel azonos tartalommal gyűjtött műsorszámok közül egyedül a NAVA rendelkezik visszakereshető nyilvántartási rendszerrel és biztosít az ún. NAVA pontokon 8 keresztül széles körű elérhetőséget a nagyközönség számára. Az eltérő minőségi paraméterek miatt és az egységesen meghatározott archiválási minőség hiányában mindegyik helyen archiválásnak tekintik a műsorszámok gyűjtését. A NAVA működését meghatározó törvény az audiovizuális köteles példány gyűjtési kötelezettségét a minőségi paraméterek meghatározása nélkül írja elő, szemben a filmtörvénnyel, ahol a köteles példány fogalma és minősége meghatározott. A NAVA tv. az audiovizuális köteles példány gyűjtését kötelezően csak a műsorszámokra írja elő, a törvényben használt audiovizuális örökség, illetve az audiovizuális nemzeti vagyon fogalmi körbe a filmalkotások és más audiovizuális gyűjtemények anyagai is beletartoznak, amelyekre viszont a törvény hatálya nem terjed ki. A műsorszolgáltatók által sugárzott műsorszámok közül a NAVA archívumába kerülő műsorszámok meghatározása és kiválasztása az Audiovizuális Örökség 8 NAVA pontok: a nemzeti audiovizuális archívumban lévő adatok elérésére szolgáló, országosan 701 db helyen kiépített elektronikus hozzáférési lehetőség. 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Tanácsadó Testület feladata lenne, amelynek létrehozásáról és tagjainak kinevezéséről a törvényi rendelkezés ellenére 2006 óta nem született döntés. Az MNV Zrt. 9 tulajdonában álló filmszakmai társaságok nem tartoznak a tartósan állami tulajdonban maradó vagyoni körbe. Egységes ágazati koncepció és irányítás hiányában a filmes portfolióval kapcsolatos, többször változtatott tulajdonosi döntésekhez kapcsolódó állami pénzeszközök felhasználása célszerűtlen volt. A filmjogok megvásárlásával és egy stúdióba történő átcsoportosításával kezdődő folyamat az állam szempontjából nem volt eredményes döntés és hosszú távon egy bonyolult jogi folyamatot indított el, ami 2004 óta nem zárult le. A Kormány által megfogalmazott célok a filmjogok 2005. évi átadása az MNFA részére és a folyamatos forrásbiztosítás megszüntetése nem valósultak meg. A filmjogok hasznosításából származó bevétel jövedelem tartalma a privatizáció előtt álló társaságokat gyarapította, anélkül, hogy az archív filmek hasznosításából származó bevételek a filmarchívum fenntartását elősegítették volna. Ezen időszakban az archív filmek DVD formátumban való megjelentetése a többszöri alvállalkozói közreműködés következtében nem volt zártrendszerű, korlátozta a kiadásban érdekelt stúdiók tevékenységének kontroll lehetőségét. Az ÁPV Zrt., majd az MNV Zrt. 100%-os, egyszemélyi tulajdonosa a filmstúdióknak, ezáltal a társaságok vagyoni helyzetét alapítói határozattal megváltoztathatja, a törzstőkét felemelheti, illetve a vagyont elvonhatja. A 2004. évi privatizációs koncepció kidolgozásakor a filmes társaságok értékesítésének a célja az volt, hogy a folyamatos tőkepótlás és forrásbiztosítás alól mentesüljön az ÁPV Zrt. és ezáltal az állam. A filmstúdiók 2004-re vagyonukat felélték, tevékenységet alig, vagy egyáltalán nem végeztek, tőkéjük a társasági törvényben előírt minimál szinten volt, amelyet az egyes évek veszteségének függvényében az ÁPV Rt., mint tulajdonos pótolt. A 2000-ben megkezdett privatizációs folyamatban 2004-ig a társaságoknál lévő filmvagyon felmérése és ismerete nélkül hoztak döntéseket. A filmekhez kapcsolódó vagyonértékű jogokat sem a társaságok mérlegében, sem a kincstári vagyon részeként nem mutatták ki, nyilvántartása nem teljes körű. A 2004-ben végrehajtott a Dialóg Filmstúdió Kft. és a filmstúdiók közötti filmjog vásárlási szerződéseket a Kormány féléves késéssel, utólag hagyta jóvá (2005. VII. 14-én). A kormányhatározat tartalmazta, hogy az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonába kerülő, a nemzeti filmvagyonba tartozó jogok az állam kincstári vagyonába, a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz (KVI) kerüljenek átcsoportosításra és a KVI kössön vagyonkezelési megállapodást a Filmtv.-ben foglaltaknak megfelelően az MNFA-val 2005. december 1-jéig. A határozat végrehajtása elmaradt. A Filmtv.-ben nincs konkrét határidő az állam tulajdonában álló, de különböző szervezetek birtokában, illetve vagyonkezelésében lévő filmvagyon MNFA részére történő átadására. A kultúráért felelős miniszter a Filmtv.-ben kapott felhatalmazása alapján jogkörében később járt el, amikor kiadásra került a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének 9 2006. február 1-jéig ÁPV Rt., 2006. február 2-ától 2007. szeptember 25-éig ÁPV Zrt., 2007. szeptember 26-ától 2007.dec. 31-ig ÁPV Zrt. vagyonkezelés, 2008. január 1-jétől MNV Zrt. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK részletes szabályairól szóló 2006. évi Korm. rendelet. Ezért jogszabályi hivatkozás hiányában 2006. december 31-éig a filmstúdiók rendelkeztek az állami tulajdonú filmek hasznosítási jogával és a forgalmazási bevételekkel. Az ÁPV Zrt. igazgatósági előterjesztései nem terjedtek ki arra, hogy a filmjogok forgalmazásával elért jövedelem milyen pótlólagos forrást jelent a forgalmazó társaságok, és milyen elmaradt hasznot az ÁPV Zrt. számára. Az archívumok fenntartása és üzemeltetése, a kötelező közszolgálati feladatellátáson belül, döntően a költségvetésből származó források felhasználásával történt és történik. A feladat ellátása olyan többletköltséget eredményez a társaságoknak, amelyet az archívumok árbevétel szerző tevékenysége, profittermelő képessége nem tud kompenzálni. A meglévő szabályozásban rejlő hiányosságok és a forrásfelhasználás ellenőrzésének az elmaradása miatt, a társaságok archiválással kapcsolatos többletkiadásait ellensúlyozni kívánó tranzakciók bevételei csak közvetve, részlegesen vagy egyáltalán nem az audiovizuális vagyonra kerültek felhasználásra, hanem működési kiadások fedezetére. A közmédiumok archívumai a nemzeti audiovizuális vagyon megőrzése szempontjából jelentős értéket képviselnek. Ennek megőrzése és a felhasználói jogok MTV Zrt. archívumában őrzött műsorszámainak részbeni NAVA számára történő megszerzésére az OKM (NKÖM) 2005. évi, valamint a 2006. évi költségvetésében biztosított 9,989 Mrd Ft-ból 7,023 Mrd Ft összegű forrást használt fel. A műsorszámok átadásának módjáról és határidejéről a szerződésekben nem rendelkeztek, a Neumann Kht. információja szerint az átadás 2008. november 30-ig 40%-ban teljesült. Az MNV Zrt. nyilatkozata alapján a felhasználási jogok az állami vagyonkezelő nyilvántartásában nem szerepelnek, a költségvetési támogatás biztosítása ellenére a felhasználási jogok állami tulajdonba vétele nem teljesült. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: A Kormánynak: 1. intézkedjen az audiovizuális kulturális örökség megmentése, megtartása és gyarapítása érdekében, a szükséges források mellérendelésével egy közép- és hosszú távú feladatterv elkészítéséről; 2. kezdeményezze a nemzeti kulturális örökség megóvásával, gyarapításával kapcsolatos jogszabályok közötti átfedések és fogalmi pontatlanságok megszüntetését; 3. intézkedjen az audiovizuális archívumokban őrzött kulturális vagyon átfogó felméréséről és egységes nyilvántartási rendszerének kialakításáról. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek: intézkedjen annak érdekében, hogy a törvényi rendelkezéseknek megfelelően jöjjön létre az Audiovizuális Örökség Tanácsadó Testület. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A pénzügyminiszternek intézkedjen a Filmtv.-nek megfelelően az MNV Zrt. rábízott nemzeti filmvagyon MNFA részére történő átadásáról, valamint egységes és hosszú távú hasznosításáról. 15

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ AUDIOVIZUÁLIS VAGYONKEZELÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA, INTÉZ- MÉNYRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA 1.1. Az audiovizuális vagyon körébe tartozó kulturális javak meghatározása, szabályozásának kialakítása Az audiovizuális vagyon témakörben megszületett legjelentősebb jogszabályok egyike sem határozta meg egzakt módon a nemzeti audiovizuális vagyon fogalmát, definícióját. A közfeladatok hatékonysága és eredményes ellátása a döntéshozók beavatkozásának egyik lényeges eleme. A hatályos jogszabályi háttér nem egységesen szabályozza a nemzeti örökség részét képező audiovizuális értékek megőrzését, nyilvántartását, hiányzik a jogszabályok közötti koordináció és összhang. Ennek következtében az sincs egyértelműen meghatározva, mit nevezünk archívumnak vagy gyűjteménynek, mi számít archiválásnak, valamint mi tartozik a nemzeti audiovizuális vagyon vagy az audiovizuális kulturális örökség fogalomkörébe. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, a 2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított 1997. évi CXL tv. a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe utalta a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerének a kialakítását. A törvényben megfogalmazott feladatok ellátásának megfelelő, funkcióját és célját tekintve eleget tévő intézmény a mai napig nem jött létre. A Magyar Rádió hangarchívumával kapcsolatban a nemzeti filmvagyonnal analóg szabályozás nem született, az MR Rt. archívumában tárolt, hang formában létező jelentős történelmi emlékeink és nemzeti kulturális örökségünk a Magyar Rádió Közalapítvány birtokában van, így pl. az 1956-os Nagy Imre beszéd; a Rajk per anyaga; stb. A Filmtv. 35. (1) szerint a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog a Magyar Nemzeti Filmarchívumhoz (továbbiakban: MNFA) kerül. A törvény indoklásában szerepel, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (Priv. tv.) 35. szerint az éves költségvetési törvény rendelkezése alapján az ÁPV Zrt. (jelenleg MNV Zrt.) térítésmentesen átadhatja a tulajdonában lévő filmszakmai társaságoknál 10 lévő filmek vagyoni értékű jogait a KVI részére annak érdekében, hogy azokat az MNFA vagyonkezelésébe adja. Tehát a Filmtv. a Priv. tv. keretei között kívánta rendezni a kincstári tulajdonba vételt és a jogoknak az MNFA-hoz kerülését megoldani. A filmjogok részbeni állami tulajdonba vétele helyszíni ellenőrzésünk lezárásakor folyamatban volt. 10 Budapest Filmstúdió Kft., Dialóg Filmstúdió Kft., Hunnia Filmstúdió Kft., Objektív Filmstúdió Kft., Pannoniafilm Kft., MOKÉP Rt., MAFILM Rt. 16

A szabályozás egyidejűleg azt is jelentette, hogy korábbi rendszerváltást követően kialakult társasági tulajdonlás helyett a filmek közvetlen állami tulajdonba vétele valósult meg. A Filmtv. 35. (3) szerint amelyet a 2006. évi XLV. tv. hatályon kívül helyezett - a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások eredeti negatív példányai, illetve ennek hiányában a filmalkotások legalább egy műpéldánya ha a köteles példányszolgáltatásról szóló jogszabály másként nem rendelkezik a Filmarchívum tulajdonát (értsd: vagyonkezelésében álló állami tulajdont) képezik. A hatályon kívül helyezett rendelkezés helyébe 2007. szeptember 26-ig új rendelkezés nem lépett. Az (5) szerint a megőrzésre átvett, illetve a köteles példány szolgáltatás keretében vagy egyéb módon a gyűjteményébe került filmeket kizárólag a szerzői jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel az MNFA. A nemzeti filmvagyon rendezésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 2140/2005. (VII. 14.) Korm. határozat 2005. december 1-jei határidővel írta elő a pénzügyminiszternek, hogy a nemzeti filmvagyonba tartozó filmeken fennálló szerzői jogokat és a filmek kópiáin fennálló tulajdonjogokat az állam kincstári vagyonába helyezze, és az ezekkel kapcsolatos kezelői jogot a MNFA részére biztosítsa. A filmjogok részbeni állami tulajdonba vétele a határidő módosítások ellenére a helyszíni ellenőrzés befejezésekor még folyamatban volt. Az ÁPV Zrt. a nemzeti filmvagyon felmérését és vagyonértékelését a hozzárendelt vagyonban álló társaságok körében értelmezte. A filmalkotások közvetlen állami tulajdonba kerülésével foglalkozó kormányhatározatok is csak az ÁPV Rt. teendőit írták elő. A nemzeti filmvagyon körében jelentős filmműfajok, alkotóműhelyek filmjei nem kerültek figyelembevételre. A 90-es évek szervezeti átalakulásai, tulajdonosváltásai következtében pl. a nemzeti filmvagyonnal kapcsolatos intézkedések látókörébe sem kerültek be például a Mozgókép Innovációs Társulás és Alapítvány, a Kecskeméti Animációs Filmstúdió, a Hétfői Műhely alkotásai, a főiskolás filmek stb., amelyek vitathatatlanul a nemzeti filmvagyon fogalomkörbe és a törvény hatálya alá tartoznak.. A MAFILM vezérigazgatója szerint: A nemzeti filmvagyon így egyfajta skanzen és nem rendelkezik jövőképpel. Nem tartalmazza az 1990 óta előállított filmalkotások döntő részét, amelyek a nem állami tulajdonú filmelőállító társaságoknál készültek jelentős állami támogatással, nem bővíthető, hiszen az állami támogatás nem keletkeztetett jogokat, a magántulajdonú filmelőállítóktól pedig nem várható el, hogy önként felajánlják ezeket a műveket a nemzeti filmvagyon bővítésére. A filmjogok jogi felmérése és vagyonértékelése a Budapest, Dialóg, Hunnia, Objektív és Pannónia Filmstúdiók filmvagyonára terjedt ki, amely 2004 decemberére készült el (részletesen lásd a 3. fejezetben). A 2004. évi felmérésből és értékelésből a MOKÉP Rt. és a MAFILM Rt. azonban kimaradt, így nem volt teljes körű a felmérés. A MOKÉP filmvagyonának felmérésére vonatkozó szerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntésének megfelelően 2008. novemberében írták alá. 17

A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésének részletes szabályait 11 (a forgalmazás módját, mikéntjét), továbbá a terjesztésből befolyt árbevétel felhasználását a 203/2006 (X. 5.) Korm. rendelet 12 állapította meg. A fogalomhoz kötődő vagyon részei felett a rendelkezési jog több szereplő kezében van. Különböző állami tulajdonú alapítványok, közalapítványok tulajdonában álló társaságok, magántársaságok, közgyűjtemények, költségvetési szervek rendelkeznek hang- és képarchívumokkal. A magántulajdon mellett az állami tulajdonlás is több csatornán keresztül érvényesül, több tulajdonos kezében vannak ugyanazon csoportba tartozó vagyonelemek, illetve az állami tulajdonlás mértéke a vagyon számszerűségét és a jog terjedelmét tekintve is nagyon heterogén képet mutat. Az EU 2001/29/EK irányelvében foglaltak iránymutatásával az Európai Bizottság 2006 augusztusában fogadta el a digitalizálásra és digitális megőrzésre vonatkozó, a mozgókép örökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló 2006/585/EK Ajánlást. Ebben meghatározták az audiovizuális örökség részét képező filmalkotások körét. Ezek olyan filmalkotások a tagállamokkal és/vagy harmadik országokkal közösen készített koprodukciókat is ideértve, amelyeket a tagállamok, vagy az általuk kijelölt testületek objektív, átlátható és megkülönböztetés mentes kritériumok alapján ilyennek minősítettek. A tagállamok audiovizuális öröksége alkotja az európai audiovizuális örökséget. Az uniós szabályozás különbséget tesz a kulturális örökség ágazati formáinak szabályozását tekintve. (Pl. külön iránymutatás vonatkozik a mozgóképörökség védelmére (2005/865/EK Ajánlás), vagy a digitális könyvtárakra (Bizottság i2010 Ajánlás) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény (a továbbiakban: NAVA tv.) preambulumában megfogalmazottak szerint a törvény célja a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele. A NAVA közgyűjteményi státusszal rendelkező szervezet amelynek létrehozása az Európa Tanács által az audiovizuális örökség védelméről szóló, 2001-ben elfogadott Európai Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) rendelkezésein alapul. Az Európa Tanács keretében 2001. november 8-án létrejött, az audiovizuális örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXLIV. törvény léptette hatályba. Az Egyezmény szabályozza a köteles példányok, illetve az önkéntes példányok szolgáltatását. A kötelespéldányszolgáltatási kötelezettség mindazon mozgóképi anyagokra kiterjed, amelyeket önállóan vagy koprodukcióban állítottak elő az adott tagországban. 11 Ez nem érinti a szerzői jogi törvény alapján a jogosultakat megillető jogok érvényesítését (pl. díjigény a filmek bérbeadása vagy kábeltelevíziós továbbközvetítése után). 12 Bizonyos felhasználási jogok maguknál a filmszerzőknél, vagy jogutódjaiknál maradtak. Ezekre a bonyolult kérdésekre az ÁPV Rt. megbízásából számtalan elemzés, jogi tanulmány kereste a választ; 2003 decemberében a Szerzői Jogi Szakértő Testület is foglalkozott a témával. 18

A sajtótermékek köteles példányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet hatálya nem terjedt ki a rádiós és televíziós műsorszolgáltatók műsoraira. Így a NAVA tv. hatályba lépése előtt, 2006. január 1-jéig a rendelet szerint a belföldön forgalomba hozott filmből, a videó- és elektronikus dokumentumból kellett csak köteles példányokat szolgáltatni az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), illetve a Magyar Nemzeti Filmarchívum számára. Az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv (továbbiakban INFOSOC irányelv) a tagállamok jogszabályainak összehangolási kötelezettségét irányozta elő a szerzői joggal és egyéb kapcsolódó jogokkal összefüggő alapvető kérdésekben. Szabályozza a szerzői és kapcsolódó jogok jogosultjainak a többszörözéshez, a nyilvánossághoz való közvetítéshez és a terjesztéshez fűződő jogait. Az irányelvet a 2003. évi CII. törvény II. fejezete illesztette be 2004. május 1-jei hatállyal a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénybe (továbbiakban Szjtv.). A jogharmonizációs célú módosítás során a NAVA tevékenységéhez szükséges módosításokat is elvégezték. A televíziós műsorterjesztés lehetőségének szélesítése, minőségének javítása érdekében született a televíziózás és a rádiózás digitális átállásáról szóló 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat. Tekintettel arra, hogy az audiovizuális archívumok a kulturális közjavak körébe tartoznak, így állami feladat is az analóg módon rögzített tartalmak digitalizálása, ami az érintett tartalmak állagmegóvásának és jövőbeni felhasználásuknak alapfeltétele. Az újonnan készülő audiovizuális alkotások jellemzően már digitális formátumban kerülnek előállításra. A digitális technológiaváltás előtti időszakban készült művek azonban analóg hordozókon rögzítettek, így az átállást követő hasznosításuk technikai előfeltétele a digitalizálás. A Digitális Átállás Stratégiája (továbbiakban: DÁS) a 2007-2012-es időszakra segíti elő a médiapluralizmus erősödését, a magas hozzáadott érték tartalmú, interaktív szolgáltatások terjedését és a televíziós és rádiós archívumok digitalizálását. Az Európai Bizottság 2005. május 24-én, az analógról a digitális műsorszórásra történő áttérés felgyorsításáról címmel kiadott közleményében 2012. január 1-jét jelölte meg az analóg földfelszíni műsorszórás beszüntetésére. A kormányprogram ezzel összhangban a digitális átállás felgyorsítását tűzte ki célul. Magyarországnak ennek értelmében 2011. december 31-éig a digitális átállás folyamatát be kell fejezni. A rádiózás digitális átállására 2014. december 31. a meghatározott lekapcsolási céldátum 94%-os lefedettség és a lakosság 75%- ának alkalmas készülékekkel történt felszerelkezése esetén. Amennyiben ez a feltétel nem teljesülhet, úgy a céldátum módosításra kerül. (2007. évi LXXIV. tv., továbbiakban: Dtv. 38. (2)) 2007. május 17-én került kihirdetésre a NAVA tv. végrehajtási rendelete, az 52/2007. (V. 17.) GKM-OKM együttes rendelet az audiovizuális műsorszámok felújításának, valamint szolgáltatásának műszaki, minőségi és egyéb követelményeiről. (E rendeletben határozza meg továbbá a NAVA-pontok létesítésének részletes szabályait.) 19

A digitális átállás stratégiájához szorosan kapcsolódik a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (továbbiakban: NAMS). A NAMS az európai médiaszabályozással összhangban lévő olyan, a hazai média szabályozását és működését meghatározó átfogó koncepció, nemzeti program, amely mind tartalmában, mind pedig infrastrukturálisan egyenlő eséllyel biztosítja minden állampolgár számára a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést. A NAMS szakmai vitája a politikai pártokkal, a parlamenti frakciókkal való egyeztetése megtörtént 13, amelynek alapján elkészült a jogalkotási koncepció, amely az új média szabályozás alapjául is szolgál. 1.2. A jogszabályokban előírt tulajdonjogi rendezés A Filmtv. a Magyar Nemzeti Filmarchívumot (MNFA) jelölte meg a nemzeti filmvagyon vagyonkezelőjeként. A Filmtv. végrehajtása érdekében megszületett, a nemzeti filmvagyon rendezésével kapcsolatos egyes feladatokról szóló 2140/2005. (VII. 14.) Korm. határozat előírta a nemzeti filmvagyonba tartozó 5 filmstúdió 14, majd a módosítása a MAFILM Rt. tulajdonában álló filmeken fennálló szerzői vagyoni jogok, felhasználási jogok, szomszédos jogok, valamint az érintett filmek negatívjain fennálló tulajdonjogok állami tulajdonba megszerzését a Dialóg Filmstúdió Kft.-n keresztül. (A jogoknak a Dialóg Filmstúdió Kft. általi megszerzését követően azoknak a hozzárendelt vagyonba, majd a kincstári vagyonba történő átcsoportosítását írja elő.) Ezt követően a KVI-nek a nemzeti filmvagyonra vonatkozóan vagyonkezelési megállapodást kellett volna kötnie a Magyar Nemzeti Filmarchívummal. Az ÁPV Zrt. részvényesi jogok gyakorlója által jóváhagyott 2005. évi operatív terve tartalmazta a 100%-ban a hozzárendelt vagyonba tartozó Pannoniafilm, a Budapest, a Hunnia és az Objektív Filmstúdió Kft.-k tulajdon és egyéb vagyoni értékű jogait a szintén a hozzárendelt vagyonba tartozó Dialóg Filmstúdió Kft.-vel történő felvásárlását, amelyhez a tőkét tőkeemelés útján biztosították. A módosított üzleti terv a MOKÉP Rt. filmjogainak megszerzését is tartalmazta. A módosított üzleti tervben rögzítették, hogy a filmjogok Magyar Nemzeti Filmarchívumnak történő majdani átadása teljesíthetővé válik az ÁPV Rt. részéről olyan módon is, hogy magát a jogokat tulajdonló társaságot adja át. Ezenkívül a terv szerint a filmportfolió privatizációjára a jogátruházást követően kerülhet sor. A Pannoniafilm, a Budapest, a Hunnia és az Objektív Filmstúdió Kft.-kkel kapcsolatos, Dialóg Filmstúdió Kft. javára szóló jogátruházási szerződések 2004. december 23-án és 27-én aláírásra kerültek, de ezzel a filmjogok átadása a KVI részére nem történt meg. 13 Megállapította a nemzeti hírügynökségről szóló törvényben, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben meghatározott közszolgálati feladatellátás rendszerének ellenőrzéséről szóló 0743 sz. ÁSZ jelentés. 14 A Pannoniafilm, a Budapest, a Hunnia, az Objektív Filmstúdió Kft.-k és a MOKÉP Rt. 20

A MAFILM Rt. 13,97%-os üzletrésze a MMKA tulajdonában állt, amelyet az ÁPV Rt. a Magyar Filmlaboratórium Kft. 100% tulajdonrészével, cserével kívánt a 2005. évi üzleti terv szerint megszerezni. Az előzetes tervvel szemben azonban a MAFILM Rt. és a Magyar Filmlabor Kft.-t 2007. évben az ÁPV Zrt. átadta az MMKA részére 15. A MAFILM Rt. MMKA-nak történt átadása bizonyítja, hogy viszonylag rövid idő alatt az előzetes koncepció sérült, vagyis a közalapítványnak történő átadással nem az állami tulajdonba kerülést, hanem ellenkezőjét szolgálta. A jogi lehetőséget a költségvetési tv. teremtette meg 16. Az alapítvány támogatása az SZT/26960. sz. szerződéssel 2007. január 29-én történt meg a MAFILM Rt. 86,03%-os, 0,51 Mrd Ft névértékű részvénypakettje (pakettra eső saját tőke 1,08 Mrd Ft) és a Magyar Filmlaboratórium Kft. 100%-os, 0,16 Mrd Ft jegyzett tőkéjű (saját tőke: 0,40Mrd Ft) részesedéseinek ingyenes átadásával. Ezzel a hozzárendelt vagyon saját tőkeértéken 1,48 Mrd Ft-tal csökkent. Az átadással ráadásul olyan társaság került az MMKA tulajdonába, amelynek 50%-os tulajdonában áll az MMKA 27 alapítója között szereplő MAFILM Média Center Egyesülés. Az Egyesülés másik 50%-a az MMKA tulajdona. Így a tranzakcióval az MMKA-nak egyik alapító társasága 100%-ban befolyásába került. A Magyar Mozgókép Közalapítvány 27 alapítója között több olyan filmkészítéssel foglalkozó társaság van, amelyek a támogatások alanyaiként is szerepelhetnek. Pl. a 2007. évi közhasznúsági jelentésben támogatottként is szereplő alapítók: Hunnia, Budapest Filmstúdiók. Az egyéb támogatottak és az alapítók közötti gazdasági kapcsolatokat nem vizsgáltuk. A koncepció egyéb részei sem kerültek 2007 végéig teljes körűen végrehajtásra. A filmstúdiók nemzeti filmvagyonba tartozó filmjogainak, majd a Dialóg Filmstúdió Kft.-t illető jogok KVI-nek történő átadása az MNV Zrt. 2007. évi beszámolója szerint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. életbe lépése miatt nem történt meg. A MAFILM Rt. és a Magyar Filmlabor Kft. átadás, átvételére vonatkozó ÁPV Zrt. és az MMKA között létrejött megállapodás a III./13. pontban tartalmazza a 2140/2005. (VII. 14.) és a 2151/2006 (IX. 4.) Korm. határozat szerinti a Dialóg Filmstúdió javára a nemzeti filmvagyonba tartozó filmjogok átruházásáról szóló szerződés megkötését, erre vonatkozóan azonban semmilyen határidőt és szankciót nem tartalmaz. A MAFILM Rt.-nél lévő filmjogok Dialóg Filmstúdiónak átadása helyszíni vizsgálatunk lezárásáig nem történt meg. A MAFILM Rt. feletti tulajdonjoggal kapcsolatban megtett döntéshozói intézkedések nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Az ÁPV Zrt. 2007. január 29-én értesítette a MAFILM Rt. igazgatóságát a tulajdonosváltásról, a részvények üres forgatmánnyal történt átadásáról, és felkérte a részvények részvénykönyvbe történő bevezetésére, amely alapfeltétele annak, hogy 15 Hivatkozás: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 6. (11) bek.-re és a 2250/2006. (XII. 23.) Korm. határozatra. 16 Az ÁPV Rt. ennek hiányában a Priv. tv. előírásai miatt ingyenesen nem adhatott volna át vagyont. 21

az új tulajdonos a társasággal szemben részvényesi jogait gyakorolhassa. Ennek ellenére a MAFILM Rt. részvény könyvébe helyszíni ellenőrzésünk időpontjában a bevezetés csak ceruzával, ideiglenes bejegyzésként történt meg. A társaság szerint a késedelem oka, hogy többszöri reklamációjukra az új tulajdonos, az MMKA a részvénycsomagot csak 2008. szeptember 2-ai levelével mutatta be (küldte meg) a MAFILM Zrt.-nek. A Közalapítvány 2007. év végi, könyvvizsgáló által auditált mérlegében a 2007 januárjában átvett részesedések nem szerepelnek. A részvénytársasággal fennálló jogviszonyban valamennyi, a részvényest megillető tagsági jog gyakorlásának előfeltétele a részvénykönyvbe való bejegyzés, de a részvény megvásárlása, tulajdonlása és eladása nem függ a részvénykönyvbe történő bejegyzéstől. Ennek alapján az MMKA 2007. évi mérlege nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. tv.-ben foglalt teljesség elvének, amely szerint a könyvvitelben rögzítésre kell kerüljön valamennyi gazdasági esemény, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatást gyakorolt és azt a beszámolóban be kell mutatni a törvény szerint. A Magyar Filmlaboratórium Kft.-nek az ÁPV Zrt.-től ingyenesen átvett 100%-os tulajdonrésze nem szerepelt az MMKA mérlegében, amely hiánynyal kapcsolatban a Közalapítvány a Kft.-vel szemben fennálló, annak tőkéjét meghaladó összegű peres követelésre, a számvitelről szóló 2000. évi C. tv.-ben foglalt óvatosság elvére hivatkozott. A hivatkozás nem helytálló, a Közalapítvány kötelessége lett volna a Kft.-t a befektetett eszközei között a könyveiben és a mérlegben megjeleníteni. A folyamatban lévő per olyan, a befektetett eszköz megszerzéséhez kapcsolódó mérlegen kívüli, függő kötelezettséget jelent, amelyre céltartalékot kell képezni 17. A kormányhatározat előírta a MOKÉP Rt. filmjogainak megszerzését is, amelyet az ÁPV Rt. 2005. évi terve és a 448/2005. IG határozat mellett 2008-ig egyetlen dokumentum sem tartalmazott. Az MNV Zrt. 2008. évi vagyonkezelési terve, amelyet 2008. március 19-én a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a 144/2008. (III. 19.) NVT sz. határozattal jóváhagyott, a 6. melléklet 15. oldalán a Pannóniafilm Kft.-vel kapcsolatban az tartalmazza, hogy 2008. évben előreláthatólag a Társaság végelszámolásáról kell dönteni. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 346/2008. (V. 28.) NVT sz. határozata alapján a MOKÉP Zrt. és a Pannóniafilm Kft. a MOKÉP Zrt. beolvadásával MOKÉP-Pannónia Kft. néven egyesült. Az egyesülést a Cégbíróság 2008. szeptember 3-i dátummal bejegyezte, ettől a naptól a MOKÉP Zrt. megszűnt, az egyesült társaság MOKÉP-Pannónia Kft. néven működik tovább. Az MNV Zrt. Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsa 638/2008. (X. 15.) NVT sz. határozatával döntött a Dialóg Filmstúdió Kft. és a MOKÉP-Pannónia Kft. között filmjogok átruházására vonatkozó szerződésről, illetve arról, hogy a Dialóg Filmstúdió Kft.-től tőkeleszállítással kerüljenek az MNV Zrt.-hez a mozgóképről 17 Jelentésünkre adott válaszuk szerint az MMKA módosítani fogja mérlegét a Magyar Filmlaboratórium Kft. részesedéssel. 22