KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2011 A Kodolányi János Főiskola végzett hallgatóinak pályakövetési vizsgálata Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2011 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kiadvány az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0014 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán projekt keretében valósul meg.
Pályakövetés 2011 A Kodolányi János Főiskola végzett és aktív hallgatóinak pályakövetési vizsgálata Szerző: Dr. Kontó Gizella Szerkesztette és lektorálta: Dr. Bordás Sándor Nyelvi lektor: ifj. Bordás Sándor A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos! A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény. Kiadja a Kodolányi János Főiskola Felelős kiadó: Dr. h. c. Szabó Péter PhD rektor ISSN: 2062-3968 Grafikai munkák: Dobó Borbála Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. A Kodolányi János Főiskola Diáktanácsadó és Karrier Iroda kiadványa az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.1-08/1-2009-0014 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Kodolányi János Főiskolán projekt keretében. Kodolányi János Főiskola 8000 Székesfehérvár, Fürdő u. 1. www.kodolanyi.hu Információ a rendelésről: jegyzetbolt@uranos.kodolanyi.hu [ 2 ]
TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó... 4 2. A pályakövetés előzményei a Kodolányi János Főiskolán... 5 3. Módszertan... 8 4. Részletes kiértékelés... 16 4.1. A végzett hallgatók (2008, 2010) elemzése... 16 4.2. Az aktív hallgatók elemzése (2011)... 42 5. Eredmények... 73 6. Összefoglalás... 79 7. Irodalomjegyzék... 82 8. Mellékletek... 83 [ 3 ]
1. ELŐSZÓ A Kodolányi János Főiskola hatodik pályakövetéses vizsgálatát tartja kezében az olvasó, mely pályázati pénzből valósult meg. Nagyon fontos eredményeket kaptunk a jelenlegi és korábbi kutatásaink során, melyeket a főiskola vezetése, tanszékvezetői egyesülete több alkalommal tárgyalt és igyekezett beépíteni az oktatási programokba úgy, hogy az oktatás minőségi szintjét emelni tudja. Az oktatás minőségének növelése mellett, a főiskola a hallgatói szolgáltatás fejlesztés javítását is célul tűzte ki, és 2004 óta az alábbi koncepció mellett valósítja meg elképzeléseit, melyet számtalan publikáció és gyakorlati eredmény bizonyít. Először, fontos kérdésnek tartjuk felmérni, és feltárni (folyamatos anonim kutatások keretében), a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók drogszokásait (legális és illegális drogokat egyaránt), valamint egyéb szenvedélybetegségeit (játékszenvedély, internetfüggőség stb.). Erre a Kodolányi János Főiskola két alkalommal is kísérletet tett, melynek eredményeit a terápiás folyamatokban hasznosítsa (lásd: Bordás Sándor -Lisznyai Sándor, Az egészséges felsőoktatásért határon innen és túl, Kodolányi János Főiskola, 2007, valamint: Bordás Sándor Kontó Gizella, Mentálhigiénés kutatás a Kodolányi János Főiskolán, Kodolányi János Főiskola, 2011.). Másodszor fontosnak tartanánk minden felsőoktatási intézményben kiépíteni a mentálhigiénés szolgálatot, amely a hallgató széles körű, lelki problémáival foglalkozik, beleértve a szenvedélybetegségeket is, ahol a hallgató pszichológustól pszichoterápiás támogatást kaphat térítés nélkül. Ez a támogatás a Kodolányi János Főiskolán 2004 óta megvalósul. Harmadszor kiépíteni azt a szakorvosi/szakpszichológusi hálózatot (tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichiáter, neurológus, nőgyógyász, urológus stb.), melyek alkalom adtán a hallgatók segítségére állhatnak egy bonyolultabb pszichoterápiás segítség kapcsán. Ez a feladat a Pszichológia Tanszékek és/vagy Diáktanácsadók (Mentálhigiénés Szolgálat) feladatkörébe kell, hogy tartozzon, ahogy ez a Kodolányi János Főiskolán 2004 óta megvalósul. Negyedszer, publikációs kiadványok elkészítése a kapott kutatási és terápiás eredményekről egyrészt a felsőoktatási intézmény vezetése részére, másrészt a szakma további fejlődése szempontjából. Minőségi oktatást egy felsőoktatási intézmény akkor tud nyújtani, ha kellő fi gyelemmel segíti a hallgató szakmai fejlődését, valamint személyes problémáiban is segítséget nyújt, amennyiben a hallgató igényli azt. Hogy mely területek azok, melyeken hatékony segítségnyújtást várhatnak el a hallgatók a főiskolától, az elvégzett kutatások eredményeiből derülhetnek ki. Dr. Bordás Sándor PhD Tanszékvezető, főiskolai tanár Diáktanácsadó és Karrier Iroda vezetője. [ 4 ]
2. A PÁLYAKÖVETÉS ELŐZMÉNYEI A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLÁN Minden intézmény számára elengedhetetlen tudni, mennyit ér a diplomája. A fi a- tal, dinamikusan fejlődő Kodolányi János Főiskola 1992-ben történt megalakulása óta eddig 5 alkalommal követte nyomon végzett hallgatóit abból a célból, hogy reális képet kapjon diplomásainak munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyeiről. A következő táblázatok ezeket a felméréseket foglalják össze. Az első felmérés Időpont: 2000. ősz 1995 2000 között diplomát szerzett Vizsgált populáció: valamennyi hallgató (1362 fő) Felmérés formája: postán küldött kérdőív Válaszadási hajlandóság: A második felmérés 11% (1362 kiküldött kérdőívből 153 értékelhető érkezett vissza) Időpont: 2003. tavasz Vizsgált populáció: 1995 2002 között diplomát szerzett valamennyi hallgató Felmérés formája: postán küldött kérdőív Válaszadási hajlandóság: A harmadik felmérés A kevés válaszok nem tették lehetővé a reprezentatív értékelést Időpont: 2008. 1996 2008 között diplomát szerzettek 10%-a Vizsgált populáció: rétegzett mintavétel alapján Felmérés formája: az e-mail, illetve postai kérdőív Válaszadási 25% hajlandóság: [ 5 ]
A negyedik felmérés Időpont: 2010. tavasz 2007-ben, 2009-ben diplomát szerzett, záróvizsgát tett Vizsgált populáció: hallgatók (1978 fő); valamennyi aktív hallgató (5897 fő) Felmérés formája: online standard kérdőíves adatfelvétel Válaszadási Végzettek esetében: 20,1%; aktív hallgatók körében: 16,6% hajlandóság: Az ötödik felmérés Időpont: 2010. ősz 2007-ben, 2008-ban, 2009-ben diplomát szerzett, záróvizsgát Vizsgált populáció: tett hallgatók 25%-a (2342 fő negyede kerekítve 600 fő) Felmérés formája: telefonos standard kérdőíves adatfelvétel Válaszadási hajlandóság: A hatodik felmérés, az aktuális kutatás Végzettek esetében: 50% (a 600 fős mintához 1200 telefonhívás kellett) Időpont: 2011. tavasz 2008-ben, 2010-ben diplomát szerzett, záróvizsgát tett Vizsgált populáció: hallgatók (459 fő); valamennyi aktív hallgató (4225 fő) Felmérés formája: online standard kérdőíves adatfelvétel Válaszadási Végzettek esetében: 11,9%; aktív hallgatók körében: 21,7% hajlandóság: A kutatás célja A pályakövetési vizsgálat célja a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő-piaci elhelyezkedési stratégiájának, a képzési és intézményi szolgáltatások munkaerő-piaci tapasztalatok fényében történő értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése. Továbbá az aktív hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, valamint a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése. Közvetlen cél, hogy a rendszeres kutatások eredményei olyan adatokhoz juttassák a vezetőket, amelyek felhasználhatóak a képzések munkaerő-piaci relevanciájának fejlesztéséhez, illetve PR információkkal is szolgáljanak a leendő hallgatók meggyőzéséhez. [ 6 ]
Hosszú távú cél olyan szervezeti, irányítási módszerek, nyilvántartási és folyamatkövetési rendszerek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések szisztematikus megismerését, segítik az intézményt és az egyéneket a gyorsan változó munkaerő-piaci igények és követelmények megismerésében. Továbbá versenyképesebb szolgáltatásokat nyújtva, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő képzés biztosítása, javítva a diplomás foglalkoztatottsági helyzetet, különösen a pályakezdők terén. Alapvető fontosságú a pályaorientáció segítése, a képzések munkaerő-piaci elvárásokhoz történő igazítása, illetve a minőségbiztosítás terén hasznosuló információs háttér biztosítása. A kutatás tárgya A diplomás pályakövető rendszer kutatás tárgya egyrészt a hallgatói motivációs vizsgálat, mely feltárja a hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációit, képzéssel szembeni elvárásait, másrészt a végzős, illetve végzett hallgatók pályakövetése, mely feltérképezi a munkaerő-piacra való beilleszkedés sikerességét. A kutatás menete A hallgatói címlista kiépítése A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. A 2011 évi tavaszi diplomás pályakövetéses vizsgálat kijelölt alap populációja a 2008-ben, illetve 2010-ben végzett hallgatók köre, valamint az összes aktív hallgató. Első lépésként így az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Online vizsgálatról lévén szó, a címlista kiépítésekor az alapadatokon kívül természetesen a hallgató e-mail címe is szerepelt. A felmérésben az felsőfokú szakképzés hallgatóit nem szerepeltettük. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az e-mail segítségével. Minden alap-populációban szereplő hallgató, rendelkezett e-mail címmel. A harmadik lépés előtt újabb ellenőrzés történt, ezúttal a több adatos személyek kiszűrése valósult meg, annak tudatában, hogy adott kutatásban egy válaszadót csak egyszer célszerű kérdezni. A hiányos, illetve többszörös adattal rendelkezők kiszűrését követően a mintatervező mátrix kialakítása következett. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, fi nanszírozási forma, lakcím (irányítószám, település, utca házszám), telefon, e-mail-cím, diploma megszerzésének dátuma (végzetteknél), évfolyam (aktívaknál) Microsoft Offi ce Excel 2007-es programban. Sajnos a felkérő levél kézbesítésekor kiderült, hogy az e-mail címek egy része ilyen-olyan okból kifolyólag nem működik, megszűnt, kézbesíthetetlen a levél. A populáció listája így szűkült, és a felmérés megkezdésekor a kérdőíveket (pontosab- [ 7 ]
ban a kérdőív kitöltéséhez szükséges jelszavas linket) csak az elérhető populáció tagjainak küldtük ki. A válaszadási hajlandóság meghatározásánál az elérhető populáció nagyságához való viszonyítást tekintjük mérvadónak. Fontos feladat a jövőre vonatkozóan annak átgondolása, hogy a végzett hallgatóink elérhetőségét, hogyan tudjuk naprakésszé, pontossá tenni. A kérdőív A Kodolányi János Főiskola a 2011-es diplomás pályakövetési felmérését a TÁMOP 4.1.3. A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése kiemelt projekt keretén belül készült központi kérdőív alapján valósította meg. A standard kérdőívblokkot saját, intézmény- specifi kus kérdéssorral az aktív hallgatók körében nem, de a végzettek esetében kiegészítette (lásd a Mellékletek című fejezetet). A válaszadási hajlandóság befolyásolása A válaszadási hajlandóság növelésére a Kodolányi János Főiskolának csekély lehetősége kínálkozott. Ajándéktárgyak, sorsolási játékok alkalmazása nem volt kivitelezhető, a kérdőív és a megkeresés formája adott volt, így maradt a felkérő levél és a többszöri emlékeztető levelek tartalmának és formájának igényes megválasztása. A Főiskola rektora maga írta meg a személyes hangvételű felkérő levelet, melyben kiváló érzékkel számolt be arról, micsoda elismerést jelent számára, amikor az üzleti életben, utazási irodákban, külföldi szállodákban, gyermekei iskolájában vagy otthon, a televíziót kapcsolgatva azok az arcok köszönnek rá vissza, akik egykor a Kodolányira jártak vagy még most is oda járnak. A felkérő levél a Rektor Úr fényképét és aláírását is tartalmazta (a rektori felkérő levél megtekinthető a Mellékletben) Az emlékeztető levelek megfogalmazásakor a Főiskola eltért az EvaSys rendszer felkínálta szövegtől és szintén a személyes hangvételű megszólítást részesítette előnyben. Adatfelvétel A Kodolányi János Főiskola az EvaSys felméréskészítő rendszer segítségével végezte el a 2011-es DPR kutatást. 3. MÓDSZERTAN A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Kht-vel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak két kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást [ 8 ]
végző intézmények, egyetemek, főiskolák számára. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le. Kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e-mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri fi gyelmeztető üzeneten át, az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A szoftver használatára több oktatást is szerveztek az intézmények számára, készségesen segítettek az elsőtől az utolsó momentumig. Ezúton is köszönjük segítő hozzáállásukat. Tehát, a Kodolányi János Főiskola élt a felkínált lehetőséggel, és a normatíváknak megfelelően két kérdőívet használt - kisebb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A Végzett és Hallgatói kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A hallgatókhoz e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nemcsak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, az aktív hallgatók jelentős része is dolgozik a tanulmányai mellett. Rákérdeztünk többek közt olyan területekre, hogy rendelkezik-e munkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek közt annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait. Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. Ez különösen a szakok kapcsán bizonyult célszerűnek. Ugyanis főiskolánk 25 féle szakot oktat, amit nehéz egyszerűen kezelni, valamint a kicsi hallgatói létszámok, illetve a kevés válasz is ezt az eljárást erősítik. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifi kánsnak. Válaszadási hajlandóság A teljes vizsgált populáció (2008-ban és 2010-ben végzettek, valamint az aktív hallgatóink) a Neptun rendszerben nyilvántartott elektronikus elérhetőségek alapján 4684 fő. Ebből az aktívak száma 4225 fő, a végzetteké 459 fő. Az e-mailben történő megkeresések sajnos nem jártak mind eredménnyel, számos e-mail visszajött [ 9 ]
kézbesíthetetlen jelzéssel. Így kiesett az aktív hallgatók 2,7%-a (112 fő), a végzetteknek pedig 21,6%-a (99 fő). Az elérhető populáció tehát az aktív hallgatóink esetében 4113 fő, a végzetteknél pedig 360 fő. A válaszadási hajlandóság meghatározásánál ehhez az elérhető populációhoz viszonyítunk (az alábbi táblázat a teljes populációra is tartalmazza a válaszadási arányokat, melyek értelemszerűen alacsonyabbak). Hallgatók Populáció Elérhető populáció Nem elérhető Minta Válaszadási hajlandóság fő db (%) fő (%) fő teljes populációra (%)/ elérhető populációra (%) aktív (2011) 4225 4113 (97,3%) 112 (2,7%) 893 21,1 / 21,7 végzett (2008, 2010-ben) 459 360 (78,4%) 99 (21,6%) 43 9,4 / 11,9 végzett 2008-ban 225 166 (73,8%) 59 (26,2%) 22 9,8 / 13,3 végzett 2010-ben 234 194 (82,9%) 40 (17,1%) 21 9,0 / 10,8 Együtt 4684 4473 (95,5%) 211 (4,5%) 936 20,0 / 20,9 A kérdőív kitöltését kérő 4473 elküldött e-mail-ből 936 válasz érkezett vissza az elemzési munka megkezdéséig. Aktív hallgatóink közül 893 fő tisztelt meg minket a válaszaival, míg a végzettek közül 43-an. A válaszadási hajlandóság a kimenő és a visszaérkezett kérdőíveket alapul véve 20,9%-os, nem rossz eredmény. Aktív hallgatóknál 21,7%, a végzetteknél 11,9%. Külön vizsgálva a két, központi normatíváknak megfelelően elemzendő végzett évfolyamot, a 2008-ban végzetteknél 13,3%-os, míg a 2010-ben végzetteknél 10,8%-os a válaszadási arány. (Érdekes volna megtalálni az okát, hogy a frissebb diplomásaink miért válaszolnak alacsonyabb arányban, mint a két évvel régebben végzett társaik ). Elérhető populáció Minta Válaszadási hajlandóság Hallgatók fő fő % aktív 4113 893 21,7 végzett (2008, 2010-ben) 360 43 11,9 Együtt 4473 936 20,9 A 2010-es évbe folytatott hasonló DPR-es felmérés során a válaszadási arányok éppen fordítva alakultak, mint idén: akkor a végzett hallgatóink voltak aktívabbak (20% körüli válaszadási aránnyal), míg az aktív hallgatóink kevésbé (10% körüli válaszadással). Fontos még megjegyezni, hogy a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatóink [ 10 ]
közül kikerült válaszadók száma nagyon alacsony (43 fő), ami az elemzés során a további bontásokat, különböző változók szerinti alcsoport-elemzéseket nem tesz lehetővé, hiszen 100 fő alatt eleve 10% körüli mintavételi hibával kell számolni. Csökkentve a létszámokat (pl. nemek vagy tagozat szerinti bontás), a hiba mértéke tovább nő. Az eredmények extrapolációját, általánosíthatóságát ez a hatás nagyban rontaná. Ezért a végzett hallgatóink esetében kizárólag a teljes válaszadói kör együttes véleményét, attitűdjét vizsgáljuk. Az aktív hallgatók esetében viszont - ahol 893 válaszból dolgozhatunk lehetőség van az alcsoport-elemzésekre is. Reprezentativitás Az adatok érvényességének kapcsán fontos megvizsgálni a reprezentativitást. A legfontosabb változók alapján ezt meg is tettük, ezek a nem, a tagozat és a szak. Amennyiben a populáción, valamint a mintán belüli megoszlások az egyes képzett csoportváltozókra közel egyező értéket mutatnak, az annyit jelent, hogy az adott ismérv szerint reprezentatívnak tekinthető a minta, vagyis az abból levont következtetések nagy valószínűséggel igazak az egész populációra is. Végzettek (2008 és 2010-ben) populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % Nem férfi 112 31,1 14 32,6 12,5 nő 248 68,9 29 67,4 11,7 Együtt 360 100,00 43 100,00 11,9 Végzett hallgatóink esetében a társadalmi nem változóra fennáll a reprezentativitás. Pl. nők aránya a teljes sokaságban 68,9%, míg a mintában 67,4%. Az 1,5 százalékpontnyi eltérés nem okoz jelentős torzításokat. populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % Tagozat nappali 72 20,0 16 37,2 22,2 levelező 281 78,1 26 60,5 9,3 távoktatás 7 1,9 1 2,3 14,3 Együtt 360 100,00 43 100,00 11,9 A tagozatra nem teljesül a reprezentativitás. A nappalisok a mintában felül-, [ 11 ]
(17,2 százalékponttal), a levelezősök pedig alul reprezentáltak (17,6 százalékponttal). A távoktatásban tanult végzettjeink, nagyjából azonos arányban fordulnak elő a mintában, mint az elérhető populációban (0,4 százalékponttal felülreprezentáltak a mintában). Annak ellenére, hogy a válaszadási arány a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatóink esetében 11,9 %, a nagyon alacsony tényleges válaszok száma miatt (43 db) a további alcsoport-elemzések, nem adnak pontos következtetést a teljes populációra, ezért a reprezentativitás javítására alkalmazható súlyozást nem végeztük el. A szakokat vizsgálva, 2008-as végzőseink esetén 11 féle, míg a 2010-eseknél 21 féle szakon végeztek hallgatóink. Az alacsony válaszadás miatt (43 fő), a szakokat ezért csoportokba rendeztük, az azonos jellegűeket, azonos csoportba, és így vizsgáltuk a reprezentativitást. Az alábbi táblázat felsorolja mindkét évfolyam szakjait (2010-re két oszlopban). Szakok 2008 Szakok 2010 Szakok 2010 1 általános szociális munkás (főiskolai) 1 andragógia (BA/BSc) [ 12 ] 12 kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 2 angol nyelvtanári (főiskolai) 2 anglisztika (BA/BSc) 13 közgazdász (főiskolai) 3 francia nyelvtanári (főiskolai) 3 angol nyelv és irodalom (főiskolai) 4 gazdálkodás (főiskolai) 4 angol nyelvtanári (főiskolai) 5 idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 6 kommunikáció (főiskolai) 5 francia nyelv és irodalom (főiskolai) 6 francia nyelvtanári (főiskolai) 7 közgazdász (főiskolai) 7 gazdálkodás (főiskolai) 8 művelődésszervező (főiskolai) 9 német nyelvtanári (főiskolai) 10 nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) 11 vendéglátó és szálloda (főiskolai) 8 gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 9 germanisztika német szakirány (BA/BSc) 10 idegenforgalmi és szálloda (főiskolai) 11 kommunikáció (főiskolai) 14 művelődésszervező (főiskolai) 15 német nyelv és irodalom (főiskolai) 16 német nyelvtanári (főiskolai) 17 nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) 18 nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 19 szociális munka (BA/BSc) 20 t urizmus-vendéglátás (BA/BSc) 21 vendéglátó és szálloda (főiskolai) Ezekből a szakokból az alábbi szakcsoportokat hoztuk létre:
Szak-csoportok andragógia angol, német, francia gazdálkodás kommunikáció nemzetközi tanulmányok szociális munka turizmus andragógia (BA/BSc), művelődésszervező (főiskolai) anglisztika (BA/BSc), germanisztika-német (BA/BSc), angol nyelv és irodalom (főiskolai), angol nyelvtanári (főiskolai), német nyelvtanári (főiskolai), francia nyelvtanári (főiskolai), francia nyelv és irodalom (főiskolai), gazdálkodás (főiskolai), gazdálkodás és menedzsment (BA/BSc), közgazdász (főiskolai) kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc), kommunikáció (főiskolai) nemzetközi tanulmányok (BA/BSc), nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) szociális munka (BA/BSc), általános szociális munkás (főiskolai) turizmus-vendéglátás (BA/BSc), idegenforgalmi és szálloda (főiskolai), vendéglátó és szálloda (főiskolai) A reprezentativitás a szakcsoportok esetén nem áll fenn. Bár a legnagyobb létszámú, gazdálkodás-, és nyelvszakosok, szinte ugyanakkora arányban jelennek meg a mintában is, mint az elérhető populációban (34,7 és 34,9%, ill. 19,7 és 20,9%). A másik két, sok hallgatót tömörítő szakra jelentős eltérések adódtak: a turizmus szakosok 10,4 százalékponttal alul-, a kommunikáció szakosok pedig 14,2 százalékponttal felül vannak reprezentálva a mintában. Nehezítette a szakok vizsgálatát, és a besorolást az a központi normatíva, hogy a szakok specifi kációja tisztán egy szakos képzésekre tartalmaz kódokat, holott ezekben a végzős évfolyamokban még sok kétszakos párosítással adott ki a KJF diplomát. A szakpárokból az elsőként felsoroltat tekintettük a hallgató fő szakjának (pl. angol-kommunikáció esetén az angolt), így tudtunk eleget tenni a központi adatszolgáltatási kötelezettségünknek. Szak-csoportok Elérhető populáció Minta fő % fő % andragógia 23 6,4 2 4,7 angol, német, francia 71 19,7 9 20,9 gazdálkodás 125 34,7 15 34,9 kommunikáció 49 13,7 12 27,9 nemzetközi tanulmányok 17 4,7 - - szociális munka 4 1,1 1 2,3 turizmus 71 19,7 4 9,3 Összesen 360 100 43 100 Aktívak, 2011 tavaszán [ 13 ]
Aktív hallgatóink mintája a nemek szerint nem reprezentatív. Alulreprezentáltak a férfi ak (a 28,8%-os elérhető populációs arányhoz képest 18,6%-nyiak vannak csak a mintában), náluk a válaszolási kedv alacsonyabb, mint a nőknél. Felülreprezentáltak a nők: 71,2% helyett 81,4%-át adják az aktív hallgatói mintának. Elérhető populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % Nem férfi 1183 28,8 166 18,6 14,0 nő 2930 71,2 727 81,4 24,8 Együtt 4113 100,00 893 100,00 21,7 A tagozatok szerinti reprezentativitás jónak mondható, bár nem tökéletes. Kissé felül vannak reprezentálva a nappalisok (58,5% helyett 59,6%-át adják a mintának) és a távoktatásban részt vevők (az elérhető populációbeli 15,4% helyett 17,8%), illetve alulreprezentáltak a levelezősök (26,1% populációs megoszlásnál kisebb, 22,6%-os aránnyal). populáció minta Válaszadási hajlandóság fő % fő % % Tagozat nappali 2408 58,5 532 59,6 22,1 levelező 1073 26,1 202 22,6 18,8 távoktatás 632 15,4 159 17,8 25,2 Együtt 4113 100,00 893 100,00 21,7 Szakok 2011-ben a következő 26 szakon tanulnak aktív hallgatóink: 1 általános szociális munkás (főiskolai) 2 andragógia (BA/BSc) 3 anglisztika (BA/BSc) 4 angol nyelv és irodalom (főiskolai) 11 előadóművész-jazz zongora szakirány (BA/BSc) 12 előadóművész-jazz ének szakirány (BA/BSc) 13 francia nyelv és irodalom (főiskolai) 14 gazdálkodási és menedzsment (BA/BSc) 21 német nyelv és irodalom (főiskolai) 22 nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) 23 nemzetközi tanulmányok (BA/BSc) 24 pedagógia (BA/BSc) [ 14 ]
15 germanisztika német 5 angol nyelvtanári (főiskolai) szakirány (BA/BSc) 6 előadóművész-jazz baszszusgitár 16 idegenforgalmi és szállo- szakirány (BA/BSc) da (főiskolai) 7 előadóművész-jazz dob szakirány (BA/BSc) 17 kommunikáció (főiskolai) 8 előadóművész-jazz gitár szakirány (BA/BSc) 9 előadóművész-jazz szaxofon szakirány (BA/BSc) 10 előadóművész-jazz trombita szakirány (BA/BSc) 18 kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc) 19 közgazdász (főiskolai) 20 művelődésszervező (főiskolai) 25 szociális munka (BA/BSc) 26 turizmus-vendéglátás (BA/BSc) Mivel vannak azonos jellegű szakok a felsoroltak között, illetve sok esetben csak a bolognai besorolás miatt tér el az elnevezés (főiskolai vagy BA/BSc), és vannak igen alacsony elemszámú szakok is köztük, ezért ahogy a végzettek esetében is tettük, itt is összevonásokat alkalmaztunk. Aktív hallgatóink esetében a következő szakcsoportokat hoztuk létre: Szak-csoportok andragógia andragógia (BA/BSc), művelődésszervező (főiskolai) angol, német előadóművész gazdálkodás kommunikáció nemzetközi tanulmányok pedagógia szociális munka turizmus anglisztika (BA/BSc), germanisztika-német (BA/BSc), angol nyelv és irodalom (főiskolai), angol nyelvtanári (főiskolai), német nyelvtanári (főiskolai) előadóművész-jazz basszusgitár-, dob-, szaxofon-, trombita-, zongora-, ének szakirány (BA/BSc) gazdálkodás (főiskolai), gazdálkodás és menedzsment (BA/BSc), közgazdász (főiskolai) kommunikáció és médiatudomány (BA/BSc), kommunikáció (főiskolai) nemzetközi tanulmányok (BA/BSc), nemzetközi kapcsolatok (főiskolai) pedagógia (BA/BSc) szociális munka (BA/BSc), általános szociális munkás (főiskolai) turizmus-vendéglátás (BA/BSc), idegenforgalmi és szálloda (főiskolai), vendéglátó és szálloda (főiskolai) [ 15 ]
A szakcsoportonkénti reprezentativitás Szak-csoportok Elérhető populáció Minta fő % fő % andragógia 564 13,7 142 15,9 angol, német 215 5,2 26 2,9 előadóművész 39 0,9 3 0,3 gazdálkodás 737 17,9 169 18,9 kommunikáció 625 15,2 108 12,1 nemzetközi tanulmányok 373 9,1 96 10,8 pedagógia 52 1,3 - - szociális munka 247 6,0 69 7,7 turizmus 1261 30,7 280 31,4 Összesen 4113 100 893 100,0 A reprezentativitás a nagyobb létszámokat érintő szakok esetében nagyjából fennáll. A legtöbb hallgatónk turizmus szak-csoporton tanul, ők 1 százalékpontnál kisebb arányban vannak felülreprezentálva a mintában (30,7% helyett 31,4%). Szintén kicsivel felülreprezentált még a gazdálkodás szak (17,9% helyett 18,9%- kal), valamint az andragógia szak (13,7% helyett 15,9%-kal), míg kissé alulreprezentált a kommunikáció szak (15,2% helyett 12,1%-kal). A kisebb szakok esetében 1-2 százalékpontnyi eltérések tapasztalhatók az elérhető populáció arányokhoz képest. Ebben a vizsgálatban tehát a szakok alapján inkább fennáll a reprezentativitás, mint a nemek vagy tagozatok szerint, holott a korábbi évek tapasztalatai éppen ellentétesek voltak. A pontosabb elemzésekhez célszerű a reprezentativitásnak nem megfelelő adatokat korrigálni, ami vagy további megkeresésekkel, lekérdezésekkel, vagy súlyszorzók fi gyelembe vételével lehetséges. Az idő rövidsége és a kapacitások korlátozottsága miatt ebben a vizsgálatban nem éltünk ezekkel a pontosító korrekciókkal. 4. RÉSZLETES KIÉRTÉKELÉS 4.1. A végzett hallgatók (2008, 2010) elemzése A vizsgált két évfolyam végzettjei közül összesen 43 választ tudunk elemezni, bár a válaszadási arány 11,9%-os. Mivel a mintából levont statisztikai következtetések pontossága függ a minta elemszámától is, és minél kisebb a minta elemszáma, annál nagyobb a hiba, ezért a két évfolyamot a kérdések többségében együtt ke- [ 16 ]
zeljük. 100 fő válaszadó esetén a becslés hibája már 10%, kisebb elemszámoknál drasztikusan tovább nő. Így az alcsoport-elemzéseket csak 1-1 különösen fontos kérdés esetén kockáztatjuk meg, de felhívjuk a fi gyelmet az általánosíthatóság korlátaira. 4.1.1.Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői A válaszadók 60 százaléka levelező tagozatosok közül került ki (a távoktatásban tanulók aránya csak 2%), és legjellemzőbb a költségtérítéses fi nanszírozási forma (72%). Állami támogatásban minden ötödik válaszoló részesült, illetve 7%-uk mindkét fi nanszírozást kipróbálta. A többség jó átlagos eredménnyel végezte el a szakját (51%), kiválónak senki nem tartotta magát, és csupán 5 százalék volt képes közepesnél gyengébb teljesítményt nyújtani. Az azonos szakos hallgatókhoz hasonlítva, a válaszadók kétharma- [ 17 ]
da ugyanolyanra értékeli a tanulmányi eredményét, mint a többieké, 23%-uk ítéli jobbnak, 7%-uk rosszabbnak. A 43 válaszadónak 95%-a nem szerezte meg közvetlenül az abszolutórium után a diplomáját, és csupán 2,4%-uknak sikerült ez fél éven belül. A végzés/abszolutórium évétől nem függ a diploma megszerzésének gyorsasága/lassúsága (a kapcsolat a változók között nem szignifi káns, khi négyzet teszt p=0,157). Mind a 2008-ban, mind a 2010-ben végzettekre fennáll, hogy nagy arányban: 91 illetve 100%-uknak nem sikerült közvetlenül az abszolutórium után diplomához jutniuk! Abszolutórium után közvetlenül megszerezte a diplomáját is? Végzés éve igen nem Összesen (%, fő) 2008 9,1 90,9 100 (22 fő) 2010 0 100 100 (21 fő) Együtt 4,7 95,3 100 (43 fő) (A válaszok megoszlása %-ban, válaszadási arány 100% = 43 fő) A tantárgyak teljesítése után egy éven belül sikerült diplomához jutnia 2%-uknak, 2 éven belül 12%-uknak, ugyanakkor sajnálatos, hogy a 2008-ban és 2010-ben abszolváltak 85% - a, a felmérés ideje alatt (2011 tavasza) még mindig nem jutott hozzá. [ 18 ]
A végzés éve nem befolyásolja jelentősen, hogy hány hónapon belül szerzett diplomát a hallgató (a kapcsolat nem szignifi káns, p=0,571). Sajnos a 2008- ban abszolváltak 85%-nak két év nem volt elegendő ehhez, és a mai napig nem szerezték meg a diplomát. A 2010-esek esetében kicsit jobb a kép: 1 éven belül megszerezte 14,3%-uk (2008-asoknál ennyi idő alatt csak 10%-uknak sikerült), de a fennmaradó 85,7%-nak még nincs meg. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomáját? Végzés éve 7-12 hó 13-24 hó 2 évnél több még nincs meg Összesen (%, fő) 2008 0,0 10,0 5,0 85,0 100 (20 fő) 2010 4,8 9,5 0,0 85,7 100 (21 fő) Együtt 2,4 9,8 2,4 85,4 100 (41 fő) (A válaszok megoszlása %-ban, válaszadási arány 95,3% = 41 fő) A késedelem oka 5%-uk esetében volt a nyelvvizsga hiánya, a többség egyéb körülményre hivatkozott (93%). A késedelem oka és a végzés éve nem mutat szignifi káns kapcsolatot (p=0,582), mindkét évfolyam esetében az egyéb ok vezet (2008-asoknál 90%, 2010-eseknél 95,2%). A nyelvvizsga hiánya évfolyamoktól függetlenül nagyjából 5-5%-ban játszik szerepet. Mi volt a késedelem oka? Végzés éve nyelvvizsga hiánya adminisztratív ok egyéb ok Összesen (%, fő) 2008 5,0 5,0 90,0 100 (20 fő) 2010 4,8 0,0 95,2 100 (21 fő) Együtt 4,9 2,4 92,7 100 (41 fő) (A válaszok megoszlása %-ban, válaszadási arány 95,3% = 41 fő) A válaszadók 61%-a már a tanulmányai alatt is dolgozott, a végzést követően pusztán abszolutóriummal, diploma nélkül a többségnek sikerült munkát találnia (31,7%), csupán 7%-uk nem lépett ki a munkaerőpiacra a megfelelő okmány hiányában. [ 19 ]
A munkaerőpiaci érvényesülésben a diploma hiánya kismértékű problémát jelentett 58,5%-uknak, nagymértékűt 10%-uknak, ugynakkor minden harmadik válaszoló szerint, egyáltalán nem okozott ez nehézséget. A válaszolók 48%-ának van tudomása a KJF-en működő alumni/öregdiák szervezetről, ennek közülük mégis csak minden tizedik a tagja. 4.1.2. Egyéb felsőfokú tanulmányok A főiskola megkezdésekor a válaszadók 86%-ának nem volt még további felsőfokú végzettsége, akinek igen, az jellemzően felsőfokú szakképzésben (67%) szerezte. A KJF-es tanulmányok alatt,vagy után, egyéb felsőfokú végzettséget, volt hallgatóink 98%-a nem szerzett (az az egy fő, aki mégis, ezt BA/BSc képzésben szerezte). [ 20 ]