FORGÁCSOLÁSELMÉLET. Forgácsolószerszámok élgeometriája. Oktatási segédlet. Összeállította: Prof. Dr. Kundrák János egyetemi tanár



Hasonló dokumentumok
Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

2. előadás: További gömbi fogalmak

(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását

MATEMATIKA C 12. évfolyam 3. modul A mi terünk

, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!

2. OPTIKA 2.1. Elmélet Geometriai optika

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS

5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke?


Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIA


A rögzített tengely körül forgó testek kiegyensúlyozottságáról kezdőknek

Csavarkötés mérése ), (5) μ m a menetes kapcsolat súrlódási tényezője, β a menet élszöge. 1. Elméleti alapok

ÚJGÖRÖG NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat)

1. forduló (2010. február

KÉRDÉSEK_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS

FORGÁCSOLÓ SZERSZÁMOK, SZERSZÁM- ÉS SEGÉDANYAGOK

Három dimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémái

Vasbetontartók vizsgálata az Eurocode és a hazai szabvány szerint

Dinamika példatár. Szíki Gusztáv Áron

4. előadás. Vektorok

5. ALAKOS FELÜLETEK HATÁROZOTT ÉLŰ SZERSZÁMMAL TÖRTÉNŐ FORGÁCSOLÁSA


Használati útmutató. LabelManager 280

Javaslat az Önkormányzat évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet megalkotására és kapcsolódó határozatok meghozatalára

WINNERS. Alpha Kappa Alpha Sorority, Inc. Sigma Alpha Epsilon alpha Kappa Delta Phi Sorority, Inc. Kappa Delta

MECHANIKA / STATIKA ÉS SZILÁRDSÁGTAN / FELADATOK


A környezeti energiák passzív hasznosítási lehetősége Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti

Kristályszerkezetek és vizsgálatuk

Készítette: Rév Bence GSPublisherEngine Ügyességi társasjáték felnőtteknek. 3D o b á s

A végsebesség az egyes sebességfokozatokban elért gyorsulás és időtartam szorzatainak összege: 5

Műszaki adatkatalógus

VÍZGYŰRŰS VÁKUUMSZIVATTYÚ MÉRÉSE

SARKÍTOTT FÉNNYEL A VIKINGEK NYOMÁBAN AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉKEN A polarimetrikus viking navigáció légköroptikai feltételeinek kísérleti vizsgálata

Rajzolja fel a helyettesítő vázlatot és határozza meg az elemek értékét, ha minden mennyiséget az N2 menetszámú, szekunder oldalra redukálunk.

FAIPARI ALAPISMERETEK

Műszaki adatkatalógus

Földművek gyakorlat. Vasalt talajtámfal tervezése Eurocode szerint

Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra


- IV.1 - mozgó süllyesztékfél. álló süllyesztékfél. 4.1 ábra. A süllyesztékes kovácsolás alapelve

Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése









V. Gyakorlat: Vasbeton gerendák nyírásvizsgálata Készítették: Friedman Noémi és Dr. Huszár Zsolt

Hardverek Villamosságtani Alapjai Házi feladat

VI.11. TORONY-HÁZ-TETŐ. A feladatsor jellemzői

2. Interpolációs görbetervezés

TERMÉKEK MÉRETVÁLASZTÉKA ÉS KERESZTMETSZETI JELLEMZŐI

9. modul Szinusz- és koszinusztétel. Készítette: Csákvári Ágnes


Munkafüzet megoldások 7. osztályos tanulók számára. Makara Ágnes Bankáné Mező Katalin Argayné Magyar Bernadette Vépy-Benyhe Judit


Matematikai geodéziai számítások 4.


MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

A fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum





ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.


Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

2.4. Kúpkerék- és csigahajtás.

B2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE,

Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról


Egy euklidészi gyűrű


Egy csodálatos egyenesről (A Simson-egyenes) Bíró Bálint, Eger

MATEMATIKA C 12. évfolyam 5. modul Ismétlés a tudás anyja

Gépgyártástechnológia alapjai 2012/13 I. félév

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

A.11. Nyomott rudak. A Bevezetés

ELŐFESZÍTETT VASBETON TARTÓ TERVEZÉSE AZ EUROCODE SZERINT

Háromfázisú hálózat.

Tervezési Szerződés ( módosított )


MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT Budapest, Pf. 62 Telefon , Fax

Az optikai jelátvitel alapjai. A fény két természete, terjedése

/CSAK ISKOLAI HASZNÁLATRA!/ GÉPELEM FELADATOK. II. rész KÉSZÍTETTE: SZEKERES GYÖRGY

LEVÁLÁSI JELENSÉGEK VIZSGÁLATA CENTRIFUGÁL KOMPRESSZORON A MÉRŐBERENDEZÉS FELÉPÍTÉSE

Fa- és Acélszerkezetek I. 6. Előadás Stabilitás II. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

Hidrosztatikai problémák

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK LENGÉSTANBÓL: A rugóállandó a rugómerevség reciproka. (Egyik végén befogott tartóra: , a rugómerevség mértékegysége:

Lineáris algebra I. Kovács Zoltán. Előadásvázlat (2006. február 22.)

Széchenyi István Egyetem Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék 3 4.GYAKORLAT

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok. A felhívás kódszáma: EFOP

Átírás:

FORGÁCSOLÁSELMÉLET Frgáclózerzámk élgemetriája Oktatái egédlet Özeállíttta: Prf. Dr. Kundrák Ján egyetemi tanár Dr. Dezpth Itván tanzéki mérnök Miklc, 2007.

1. Frgácló zerzámk élgemetriája (imétlé) 1.1. A zerzámk rézei - 2-2 Szerzámtet: a zerzámnak az a réze: amelyen a frgáclóéleket kialakítják, amelybe a betétké(eke)t, ill. amelybe a frgáclólapkákat behelyezik. Szerzámzár: a zerzám befgóréze. Szerzámfurat: a zerzámban lévő azn furat, amelynél fgva a zerzámt a főró, tengely vagy tüke közpntítja é rögzíti. Szerzámtengely: a zerzám gyártááhz, élezééhez, é működé alatti befgááhz haznált tájlófelületekhez képet meghatárztt gemetriai helyzetű képzeletbeli egyene Felfekvőlap: a zerzám gyártáánál, élezéénél, méréénél annak helyezéére vagy tájláára zlgál. Dlgzóréz: a zerzám működő réze ill. rézei, amelyek a frgáct leválaztják. Elemei: frgácló élek, hmlklap(k) hátlap(k). 1.2. A dlgzóréz elemei 1.2.1. Szerzámlapk Hmlklap (A γ ): az(k) a felelület(ek), amelye(ke)n a frgác leiklik. Hátlap (A α ): a dlgzóréznek az a felület ill. felületei, amelyekkel zemben a frgáclt ill. a megmunkált felület elhalad. Főhátlap (A α ): a hmlklappal együtt a főfrgáclóélt képezi. Mellékhátlap (A α ):a hmlklappal együtt a mellékfrgáclóélt képezi. 1.2.2. Frgáclóélek Frgáclóél: a hmlklapnak az a határvnala, amely a frgácleválaztát végzi. Szerzám főfrgáclóél (S): az élnek az a réze, amely abban a pntban kezdődik, ahl a zerzámelhelyezéi zög κ r =0 (vagy cúca), é amelynek legalább egy réze a munkadarab frgáclt felületét előállítja. Szerzám mellékfrgáclóél (S): a frgáclóélnek az a megmaradó réze, amely abban a pntban kezdődik, ahl a zerzámelhelyezéi zög κ r =0, a főfrgáclóéltől eltérő irányban húzódik. Szerzámcúc: a frgáclóélnek az a viznylag ki réze, ahl a főfrgáclóél é a mellékfrgáclóél találkzik (lehet: hegye, lekerekített, egyene v. letört).

- 3-3 A frgáclóél kiválazttt pntja: a frgáclóél bármelyik zakazán kiválazttt pnt, amelyet íkk értelmezééhez, felvételéhez; zerzámzögeknek é működőzögeknek a meghatárzááhz haználhatunk. 1.3. Szerzámíkk Szerzám-alapík P r P r v c A frgáclóél kiválazttt pntján átmenő ík, amely párhuzam vagy merőlege a zerzám gyártáakr, élezéekr é méréekr annak helyezéére vagy tájláára zlgáló íkra vagy tengelyre. Feltételezett munkaík P f P f P r, P f v f A frgáclóél kiválazttt pntján átmenő, a zerzám alapíkra merőlege é az előtlómzgá feltételezz irányával párhuzam ík. Szerzám-tengelyík P p P p P r, P p P f A frgáclóél kiválazttt pntján átmenő, a zerzám alapíkra é a feltételezett munkaíkra merőlege ík. Szerzámélík P P P r, P S A frgáclóél kiválazttt pntján átmenő, a frgáclóélt a kiválazttt pntban érintő é a zerzám alapíkra merőlege é ík. Él-nrmálík P n P n S A frgáclóél kiválazttt pntjában a frgáclóélre merőlege ík. Szerzám-rtgnálík P P P r,.p P A frgáclóél kiválazttt pntján átmenő, a zerzám alapíkra é a zerzámélíkra merőlege ík. Hmlklap-rtgnálík P g P g P r P g A γ A frgáclóél kiválazttt pntján átmenő, a zerzám alapíkra é a hmlklapra merőlege ík. Hátlap-rtgnálík P b P b P r P b A α A frgáclóél kiválazttt pntján átmenő, a zerzám alapíkra é a hátlapra merőlege ík. Meghatárzó rendzerek A íkk meghatárzórendzerére a frgácló zerzám zögeinek meghatárzááhz é elnevezééhez van zükég Szerzám meghatárzórendzer: a zerzám élgemetriát a zerzám gyártáakr é méréekr határzza meg (zerzám a kézben, tl in hand ytem ). Szer zám működő meghatárzórendzer: a zerzám élgemetriát a frgácló művelet végzée közben határzza meg ( tl in ue ytem ). 1.4. Szerzámzögek a) A zerzámzögek meghatárzááhz a zerzám-meghatárzórendzerben megadtt íkkat haználjuk, é a megadtt íkkban értelmezzük.

- 4-4 b) A zerzámzögek a zerzámk frgáclóéleinek, hmlk- é hátlapjainak meghatárzáhz zükégeek, é azkat a zerzámk gyártáa, élezée, bemérée rán haználjuk. A zerzám-alapíkban értelmezett zerzámzögek Szerzám elhelyezéi zög κ r P P f, P r -ben A zerzámélík (P ) é a feltételezett munkaík (P f ) által bezárt zög, a zerzám-alapíkban (P r ) mérve. Szerzám-cúczög ε r P P, P r -ben A zerzámélík (P ) é a zerzám-mellékík (P ) által bezárt zög, a zerzám-alapíkban (P r ) mérve. Szerzám-mellékfrgáclóél elhelyezéi zög κ r P P f, P r -ben A zerzám-mellékík (P ) é a feltételezett munkaík (P f ) által bezárt zög, a zerzám-alapíkban (P r ) mérve. Hmlklap rtgnál ík helyzetzöge δ r P f P g, P r -ben A feltételezett munkaík (P f ) é a hmlklap rtgnálík (P g ) által bezárt zög, a zerzám-alapíkban (P r ) mérve. Hátlap rtgnál ík helyzetzöge υ r P f P b, P r -ben A feltételezett munkaík (P f ) é a hátlap rtgnálík (P b ) által bezárt zög, a zerzám-alapíkban (P r ) mérve. κ r + ε r + κ r =180 A zerzám-élíkban értelmezett zerzámzög Szerzám terelőzög λ P r S, P -ben A főfrgáclóél (S) é a zerzám alapík (P r ) által bezárt zög, a zerzámélíkban (P ) mérve. A zerzám-rtgnálíkban értelmezett zerzámzögek Szerzám rtgnál hmlkzög γ P r A γ, P -ban A zerzám alapík (P r ) é a hmlklap (A γ ) által bezárt zög, a zerzám rtgnálíkban (P ) mérve. Szerzám rtgnál ékzög β A γ A α, P -ban A hmlklap (A γ ) é a hátlap (A α ) által bezárt zög, a zerzám rtgnálíkban (P ) mérve. Szerzám rtgnál hátzög α P A α, P -ban A zerzám-élík (P ) é a hátlap (A α ) által bezárt zög, a zerzám rtgnálíkban (P ) mérve. Α + β + γ =90 Az él-nrmálíkban értelmezett zerzámzögek Szerzám nrmál hmlkzög γ n P A γ, P n -ben A zerzám alapík (P r ) é a hmlklap (A γ ) által bezárt zög, a zerzám élnrmálíkban (P n ) mérve. Nrmál ékzög β n A γ A α, P n -ben A hmlklap (A γ ) é a hátlap (A α ) által bezárt zög, a zerzám élnrmálíkban (P n ) mérve.

- 5-5 Szerzám rtgnál hátzög α n P r A α, P n -ben A zerzám alapík (P r ) é a hmlklap (A γ ) által bezárt zög, a zerzám élnrmálíkban (P n ) mérve. Α n + β n + γ n =90 A hmlklap-rtgnálíkban értelmezett zerzámzög Gemetriai zerzám hmlkzög γ g P r A γ, P g -ben A zerzám alapík (P r ) é a hmlklap (A γ ) által bezárt zög, a zerzám rtgnálíkban (P ) mérve. A hátlap-rtgnálíkban értelmezett zerzámzög Szerzám bázihátzög α b P A α, P b -ben A zerzám-élík (P ) é a hátlap (A α ) által bezárt zög, a hátlap rtgnálíkban (P b ) mérve. Jel Megnevezé Szöget meghatárzó térelemek a) A zerzám alapíkban értelmezett zerzámzögek κ r Szerzám elhelyezéi zög P P f ε r Szerzám-cúczög P P κ r Szerzám-mellékfrgáclóél elhelyezéi zög P P f δ r Hmlklap rtgnál ík helyzetzöge P f P g υ r Hátlap rtgnál ík helyzetzöge P f P b b) A zerzám-élíkban értelmezett zerzámzög λ Szerzám terelőzög P r S c) A zerzám-rtgnálíkban értelmezett zerzámzögek γ Szerzám rtgnál hmlkzög P r A γ β Szerzám rtgnál ékzög A γ A α α Szerzám rtgnál hátzög P A α d) Az él-nrmálíkban értelmezett zerzámzögek γ n Szerzám nrmál hmlkzög P r A γ β n Szerzám nrmál ékzög A γ A α α n Szerzám nrmál hátzög P A α e) A hmlklap-rtgnálíkban értelmezett zerzámzög γg Gemetriai zerzám hmlkzög P r A γ f) A hátlap-rtgnálíkban értelmezett zerzámzög αb Szerzám bázihátzög P A α Méré íkja P r P P P n P g P b A frgáclóél helyzetét meghatárzó zögek Szerzámlapkat é a frgáclóéket meghatárzó zögek 1.5. Élzögrendzerek Négy, egymától független adat (zög) eetén a zerzám élrendzere (él, hmlk, hátlap helyzete), zögrendzere meghatárztt. A gyakrlatban négy élgemetria, élzögrendzer haználata alakult ki. Ortgnál zerzámzög rendzer (O) Szerzámíkk: P r, P, P

- 6-6 Szerzámzögek: κ r, λ γ, α Előzeretettel haználja a magyar é a német zabvány. Nehéz az élezé é a méré. Nrmál zerzámzög rendzer (N) Szerzámíkk: P r, P, P n Szerzámzögek: κ r, λ γ n, α n A frgáclózerzám gyártáa, élezée által támazttt követelményeket ez a rendzer elégíti ki a legjbban. Könnyen beállítható, egyértelműen ellenőrizhető. Krdináta zerzámzög rendzer (K) Szerzámíkk: P r, P f, P Szerzámzögek: γ f, α f, γ, α Gemetriai zerzámzög rendzer (G) Szerzámíkk: P r, P g, P b Szerzámzögek: δ r, Θ r, γ g, α g 1.6. Példák a) hallgatóval megldatni (imétlé)

b) példa 2. (ktató) - 7-7 1.7. Szerzámzög-rendzerek élgemetriai özefüggéei Az egye zerzámzög rendzerekben négy, egymától független adat (zög) előíráa eetén a zerzám élrendzere (él, hmlk, hátlap helyzete), zögrendzere meghatárztt. Az egye zerzámzög-rendzerek közötti zögek átzámítáára több módzer i alkalmazható: mátrix tranzfrmáció módzer, trignmetriku özefüggéek haználata, ábrázló gemetriai zerkezté. Mátrix tranzfrmáció módzer Egy íkban lévő vektrk (kmplanárik) vegyezrzata zéru, azaz: (a b) c = 0

- 8-8 0 Az 1. ábra CA zakazát jelöljük a= ctg γ, az MA zakazát jelöljük 1 ctgγ cϕ ctgλ b = ctgγ inϕ é a BA zakazát jelöljük c = 0 vektrkkal. A vegyezrzat 1 1 zéru értéke a vektrk kmpneneiből felírható determinán értéke i teljeül: 0 ctgγ cϕ ctgλ ctgγ in ϕ 0 ctgγ 0 ctgγ ctgγ in ϕ 0 = 0 ( ctgγ c ϕ ) + 1 1 1 1 1 1 1 ctgγ ctgγ in ϕ + ( ctg λ) = 1 1 = ctgγ cϕ ctgγ ctg λ ( ctgγ + ctgγ in ϕ= ) ctg γ (cϕ ctgγ + ctgλ in ϕ+ ) ctgλ ctgγ = 0 1 1 (c ϕ ctgγ + ctgλ in ϕ ) = tgγ tgλ tgγ tgγ= tgλ tg γ (cϕ ctgγ + ctgλ in ϕ) tgγ= tgλ cϕ+ tgγ in ϕ A φ paraméterzög helyére behelyetteítve a 2. ábra alapján a zerzám tengelyíkra ill. a feltételezett munkaíkra vnatkzó φ p ill φ f zögeket, akkr a következő özefüggéekhez jutunk ( a hátzögekre vnatkzó özefüggéek hanlóan levezethetők, mint a hmlkzögre vnatkzóak): Szerzám tengelyík: P ϕ = 90 κ p p r tgγ = tgλ c(90 κ ) + tgγ in(90 κ ) p r r tgγ =tgγ cκ +tgλ inκ ctgα =ctgα cκ +tgλ inκ p r r p r r Feltételezett munkaík: Pf ϕ f = 180 κr tgγ f = tgλ c(180 κ r) + tgγ in(180 κr) tgγ f =tgγ inκr -tgλ cκr ctgα f =ctgα inκr -tgλ cκ r Trignmetriku özefüggéek alapján Jelölje az 1. ábrán Φ az BCO ill. a BMM x hármzög B cúcánál lévő zöget. Ekkr felírhatjuk a következőket:

OC ctgγ tg Φ = = BC ctgλ tgφ x = = x - 9-9, ill. MM in ϕ ctgγ BM ctgλ c ϕ ctgγ ctgγ in ϕ ctgγ = ctgλ ctgλ c ϕ ctgγ ctg γ (ctgλ c ϕ ctg γ ) = ctgλ in ϕ ctgγ ctgγ ctgλ = ctgγ c ϕ ctgγ+ ctgλ in ϕ ctgγ = ctg γ (ctgγ c ϕ+ ctgλ 1 1 = (ctg γ c ϕ+ ctg λ in ϕ ) tgγ tgλ tgγ tgγ = tgγ tg λ (ctgγ c ϕ+ ctgλ in ϕ) =tgγ inφ +tgλ cφ in ϕ) A kaptt özefüggé megegyezik az előző módzer zerintivel, itt i a φ paraméterzög helyére behelyetteítve a megfelelő zögeket, ugyanazkat az átzámítái özefüggéeket kapjuk meg. A hátzögre vnatkzó átzámítái özefüggéeket hanlóképpen határzhatjuk meg (pl. az 1. ábra BFO ill. BEE x hármzög felhaználáával). Az él-nrmálíkban lévő zögek átzámítááhz a 3. ábrát haználhatjuk kiinduláként. Az ACO hármzögből az AO zakaz az rtgnál hmlkzögből, míg a CDO hármzögből a DO zakaz a nrmál-hmlkzögből zámítható. A két hmlkzög között az ADO hármzög teremt kapclatt: DO tgγn c λ = = tgγ n =tgγ cλ AO tgγ A hátzögre vnatkzó átzámítái özefüggé hanló módn levezethető, a végeredmény a következő frmában írható: ctgα =ctgα cλ n A fenti özefüggéek egítégével az rtgnál é a nrmál zerzámzög rendzerek közötti átzámíták végezhetők el. Az előzőekhez hanló megfntlák é levezetéek után a többi rendzerre való átzámítái özefüggéekhez juthatunk. Ezek az özefüggéek a zakirdalmakban megtalálhatók. Ellenőrző kérdéek 1. Értelmezze a.. zerzámíkt é/vagy.. zerzámzöget. 2. A vázlt zerzám kijelölt pntjában jelölje be a zerzámíkkat é/vagy.. zerzámzögeket 3. Srlja fel a zerzám-zögrendzereket. Adja meg a... zögrendzer jellemző íkjait é a meghatárzó élzögeket. 4. Végezze el a megadtt zögek átzámítáát az rtgnál é a nrmál zerzámzög rendzer között.

Vázlatk a 2. ellenőrző kéréhez: - 10-10 a) b) c)

Hallgatók_1.

Hallgatók_1. 1. ábra 3. ábra 2. ábra