BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA



Hasonló dokumentumok
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

Csongrád Megyei Önkormányzat

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának évi felülvizsgálata

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés március

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció

TARTALOMJEGYZÉK. 18 tudnivalók Térítési díj 21 Melyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja. Beszámoló a 2013-as évről

Tisztelt Képviselő-testület!

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, december 10.

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ évi szakmai tevékenységéről

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról

Berente Község Önkormányzata

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Információk Időseknek

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

ESÉLYTEREMTŐ-PROGRAMTERV

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat évi tevékenységéről

- 1 - Kapuvár város szociális szolgáltatás-tervezési koncepció aktualizálása 2010.

Kisújszállás Város Önkormányzata

ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT 5451 ÖCSÖD, HUNYADI U.57. SZAKMAI PROGRAM MÁJUS 19.

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete május 30-i ülésére

Szám: 1/ /2014. Előkészítő Váradi Gézáné : intézményvezető E L Ő T E R JE S Z T É S a Képviselő-testület április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde Sajószentpéter

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U /2008. Lencséné Szalontai Mária tel.:

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE II.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata


Kisújszállás Város Önkormányzata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Dévaványa Város Egészségterve

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület április 23-i ülésére

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET május 16-i ülésére

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ÉVRŐL

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA január 01.

Tisztelt Képviselő-testület!

Debrecen Megyei Jogú Város GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYE

Békés Város Képviselő-testülete május 26-i ülésére

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

MAGYARORSZÁG ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

8181 Berhida Veszprémi u Berhida Veszprémi u Tel.: Fax: Tel.: E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület április 24-i nyilvános ülésére. Gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelése.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Beszámoló a Szociális Ápolási-Gondozási Központ évi működéséről

Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2./2015.(II.27.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

0015 Jelentés a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgáltatásai helyzetéről

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. TF.: FAX.: PMESTER@DOROG.HU

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

CSALÁD- és GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT

Sopron Megyei Jogú Város

HELESFA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 1/2005.(I.28.) sz. rendelete

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

Bevezetés 2 1. Demográfiai mutatók 3 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása Az önkormányzat által

Pécsvárad szociális helyzete

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL FEBRUÁR

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

ALPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ a évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

IREGSZEMCSE ÉS KÖRNYÉKE SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSI INTÉZMÉNY Készítette: Fábián Cecília Anna Kelt: október 6.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

Tárgy: Beszámoló az Egyesített Népjóléti Intézmény személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokhoz kapcsolódó szakmai munkájáról

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

JAVASLAT. a TÁMOP /K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ÁPRILIS 14-I ÜLÉSÉRE. Kulturális Bizottság. Jogi és Ügyrendi Bizottság

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

Házi segítségnyújtás

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

Beszámoló a Képviselő-testület május 26- i ülésére

Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családok Átmeneti Otthona évi működéséről

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Rábapatona Község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján)

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

Átírás:

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler Tamás, Paári Angéla, Zárol Evelin A 2008. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Arany Virág Orsolya, dr. Bogács Ernő, Dávid Zsuzsanna, Hajdu Krisztián, Kaiser Gábor, Löffler Tamás, Lux Zoltánné, Pankáné Jozifek Tímea, Posta János, Radócz Ilona, Zárol Evelin Szerkesztette: Löffler Tamás A 2004-ben készült koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2006-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 76/2006. (VI. 15.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2008-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 93/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával fogadta el.

Tartalomjegyzék A szolgáltatástervezési koncepció célja 1 I. HELYZETELEMZÉS...1 I.1. Baranya megyei helyzetkép.1 I.2. Szociális szolgáltatások.. 11 I.2.1. Az alapszolgáltatások.. 11 I.2.2. Szakosított ellátási formák..... 16 I.2.3. A többcélú kistérségi társulások.... 18 I.2.4. Az alapszolgáltatások jellemzői Baranya megyében, kistérségenkénti bontásban 30 I.2.5. A bentlakásos intézményi ellátások jellemzői Baranya megyében.39 I.2.5.1. Jellemző átalakulási tendenciák az ellátórendszer struktúrájában 43 I.2.5.2. A bentlakásos intézményrendszer fejlesztésének javasolt irányai 43 I.2.6. A szolgáltatások fejlesztési lehetőségei az EU-s támogatási struktúrában... 44 I.2.7. A Baranya Megyei Önkormányzat által szervezett szociális ellátórendszer bemutatása 47 I.2.8. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények.. 49 I.2.8.1. Kastélypark Módszertani Otthon, Görcsöny.. 49 I.2.8.2. Boróka Otthon, Helesfa... 52 I.2.8.3. Fogyatékos Személyek Otthona, Bóly..57 I.2.8.4. Fogyatékos Személyek Otthona, Mozsgó.. 60 I.2.8.5. Horizont Otthon, Szigetvár-Turbékpuszta... 62 1.2.9. A Baranya Megyei Önkormányzat feladatait ellátó nem megyei fenntartású intézmények... 65 I.3. Baranya megye személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerének SWOT-analízise. 66

II. STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ. 68 II.1. Stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében... 68 II.1.1. Az alapellátások fejlesztésének céljai 68 II.1.2. A szakosított ellátások fejlesztésének céljai 70 II.2. Jövőkép... 71 II.3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások fejlesztésének átfogó stratégiai céljai 71 II.4. Baranya megye stratégiai programja.. 71 II.5. A Baranya Megyei Önkormányzat fejlesztési tervei 78 II.5.1. A megyei fenntartású szociális intézmények korszerűsítésének terve. 78 II.5.2. A Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás keretében való feladatellátás terve. 79 II.5.3. A megyei önkormányzat hajléktalan személyek ellátásában való szerepvállalásának terve 81 II.5.4. Megyei szociálpolitikai kerekasztal működtetésének terve.... 82 Mellékletek: 1. Baranya megye nappali ellátást nyújtó intézményei 2. Baranya megye bentlakásos szociális intézményei

A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III tv. (a továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A szolgáltatástervezési koncepcióban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyek: - a különböző társadalmi-gazdasági adottságú településeken, kistérségekben, megyékben a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és - a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését kívánja előmozdítani, valamint - a szolgáltatástervezési koncepció településenként, kistérségenként, megyénként egységes keretbe foglalja a szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció a település, kistérség, megye szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az adott település vagy megye szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői (pl. területfejlesztés) számára. I. HELYZETELEMZÉS I.1. Baranya megyei helyzetkép Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozást követően nemzetközi összevetésben - az uniós átlaghoz képest - még mindig kedvezőtlen. A versenyképességet visszaveti többek között a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénysége, az innovációs rendszer elemeinek alacsony fejlettsége. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. A születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és romló korösszetétel munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatását súlyosbítja a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Baranya megye helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a közlekedési peremhelyzet, az informatikai elérhetőség alacsony színvonala, a délkelet európai politikai válság, az aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések magas száma, a nehézipar, bányászat leépülése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény. Baranya soknemzetiségű megye. A nemzetiségek aránya országosan még mindig Baranyában a legmagasabb. A német, a cigány és a horvát a legnépesebb nemzetiség. A településhálózat jellegzetesen aprófalvas, több mint 100 község zsáktelepülés. A megye településeinek mintegy fele gazdasági - társadalmi szempontból továbbra is 1

hátrányos helyzetű. Az elaprózott településszerkezet alacsony hatékonyságot és magas költségeket jelent az ellátás szinte valamennyi eleménél. A falvakban a szegénységi kockázat magas és alig változott az utóbbi években. A falu város, illetve településnagyság között megfigyelhető életesély különbségek meghatározók. A vidéki területeken, azaz a falvakban magasabb a munkanélküliségi arány, míg a városokban az átlagnál alacsonyabb. A szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek vagy hajléktalan emberek. Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. I.1.1. Demográfiai adatok 1994 óta évente átlagosan mintegy 1.500 fővel apadt megyénk lakossága. Míg 1993- ban közel 420.000-en, 1998-ban már alig több mint 410.000-en éltek Baranyában, addig 2002. január elsején 406.330-ra esett a lakosok száma. A lakosságszám a kedvezőtlen tendencia eredményeként 2006-ban 400.000 fő alá esett. A megye népessége folyamatosan fogy az ezzel egyidőben megfigyelhető tendenciák változatlanok: a lakosság fokozatosan öregszik, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő. A lakosságszám csökkenésének oka egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. 2007-ben az ezer lakosra jutó élveszületések száma 9,3 volt Baranyában. Megyénkben a tavalyi évben 5300-an haltak meg, míg az élveszületések száma 3700 volt, így a természetes fogyás -1600. A természetes fogyás alakulása Baranyában (2001-2007): 2500 fő 2000 1500 1000 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 év 2

A lakónépesség megoszlása korcsoportonként Baranyában: 2003. 21% 16% 0-14 év 15-39 év 28% 35% 40-59 év 60év felett 2005. 2007. 21% 15% 21% 15% 28% 36% 28% 36% A népességcsökkenés mellett egy másik kedvezőtlen demográfiai tendencia az időskorúak arányának emelkedése a népességen belül. Az idősebbek részaránya egyre nagyobb a fiatalabb korosztályok részesedésének rovására. Az idősebb lakosoknak nem csak a részaránya növekedett az elmúlt tíz esztendő alatt, hanem számuk is. A 60 ÉV FELETTI 1998. 2002. 2005. 2008. LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA JANUÁR 1. JANUÁR 1. JANUÁR 1. JANUÁR 1. KISTÉRSÉGENKÉNT KOMLÓI 8 301 8 800 9 056 9096 MOHÁCSI 11 623 11 880 11 841 11640 SÁSDI 3 373 3 410 3 351 3259 SELLYEI 2 677 2 650 2 815 2786 SIKLÓSI 6 654 7 040 7 708 7821 SZIGETVÁRI 5 120 5 200 5 195 5159 PÉCSI 39 625 42 249 39 675 40072 PÉCSVÁRADI 2 472 2 475 2 968 2905 SZENTLÕRINCI -* -* 2 815 2779 ÖSSZESEN 79 845 83 704 85 424 85517 *A Szentlőrinci kistérség 2004. május 25-én vált le a Pécsi kistérségről. 3

A lakosságszám alakulása kistérségenként: KISTÉRSÉG / ÉV 1998. 2002. 2005. 2007. KOMLÓI 43.234 42.369 41.371 40.602 MOHÁCSI 54.312 53.140 51.358 50.884 SÁSDI 16.215 15.565 15.040 14.731 SELLYEI 13.798 13.730 14.417 14.072 SIKLÓSI 36.763 36.674 38.223 37.632 SZIGETVÁRI 28.604 28.321 27.559 27.062 PÉCSI 207.309 205.392 183.764 184.936 PÉCSVÁRADI 11.339 11.139 12.939 12.849 SZENTLŐRINCI 0 0 15.642 15.447 ÖSSZESEN: 411.574 406.330 400.313 398.215 A 60 év feletti lakónépesség aránya a kistérségekben (%): 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Sásdi Sellyei Szigetvári Komlói Mohácsi Siklósi Pécsváradi Pécsi Szentlőrinci 60év feletti lakosság Lakosok száma Baranya megye 60 év feletti lakosságának nemek szerint megoszlása 2007: 61% 39% Férfi Nő A KSH prognózisa szerint Magyarországnak, így Baranya megyének is szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Évről-évre egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, és nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ennek az igénynek a kielégítéséhez 4

szükséges a szociális ellátórendszer rugalmas reagáló képességének, illetve a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése. I.1.2. Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség A regiszterben szereplő munkanélküliek száma az utóbbi években a szezonális ingadozásoktól eltekintve emelkedő tendenciát mutat. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a megszűnt munkahelyek nyomán, mely a tömeges létszámleépítésekben főleg a szakmunkásokat és betanított munkásokat érintette, kevesebb új állás létesült. Másrészt a be nem töltött állások azt mutatják, hogy ezek nem a munkára várók képesítésének és számának megfelelő eloszlásúak és a helyi infrastruktúra nem segíti a munkaerő mobilitását. Nem utolsó sorban pedig a 2005. novemberi, a Foglalkoztatási törvény változtatása, ami az eddigi munkanélküli fogalmát az álláskereső kifejezésre terjesztette ki, is jelzi, hogy a szervezet a szolgáltatás irányába kíván fejlődni, melyet minden aktív korú állampolgár igénybe vehet. A Dél Dunántúlon ugyan nem történt jelentős változás az álláskeresők számában az elmúlt két évben, de a foglalkoztatás jelentős szűkülése és az inaktívak számának emelkedése a munkaerőpiaci-helyzet jelentős romlását mutatja. Ebben a régióban a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül az előző évekhez képest folyamatosan csökken. Régiónkban 1994 óta nem volt ilyen magas a regisztrált álláskeresők aránya, mint 2008. februárjában. Az álláskeresők száma Baranyában 24.116 fő (2008.02.), az egy évvel korábbival összehasonlítva a regisztráltak száma 1,3 %-kal növekedett. 2008. februárjában a regisztráltak közé bekerültek közül minden harmadik először kereste fel a munkaügyi központot. Baranyában a munkanélküliségi ráta 0,3 %-kal 14,5 %-ra emelkedett, ez a hetedik legmagasabb érték országosan. A nyilvántartott álláskeresők 47 %-a nő, 53 %-a férfi, 8 %-uk pályakezdő, 15,5 % 25 éven aluli. Az utóbbi hónapokban leginkább a képzetlenek száma emelkedett, így a hónap végén már a pályakezdő álláskeresők 43,7%-át alkották a legfeljebb általános iskola végzettséggel rendelkezők ( 5,3% pedig még az általános iskolát sem végezte el ). Ez komoly problémát jelent, mert az iskolázatlan fiataloknak minimális az esélye a hosszú távú beilleszkedésre a munkaerőpiacon. 2008. februárjában Baranyában 7,7 %-kal 2122 főre nőtt az álláskereső pályakezdők száma. A tartósan álláskeresők aránya egy év alatt ( 2007. 02.-2008.02.) 5,6%-kal nőtt. A mutató értéke a 2007.februárihoz képest legnagyobb mértékben Sellye (12,9%-kal) és Szigetvár (12,5%-kal) térségben emelkedett. Ezekben a kistérségekben 40% fölé emelkedett a tartósan álláskeresők aránya. Forrás: www.ddrmk.hu/documents és www.ksh.hu 5

A munkanélküliségi ráta alakulása Baranyában 2006-2007: 12 10 8 6 4 2 0 2006.I. II. III. IV. 2007 I. II. III. IV. A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása (ezer fő) 2000-2007: 316 314 312 310 308 306 304 302 300 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalói korú népességhez viszonyítva kistérségi bontásban (2007): 100% 80% 60% 40% Nyilvántartott álláskeresők Munkavállalói korú népesség 20% 0% Sásdi Sellyei Szigetvári Komlói Mohácsi Siklósi Pécsváradi Pécsi Szentlőrinci 6

I.1.3. Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok: Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, - a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek körükben nagy arányban fordulnak elő. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével többnyire megoldatlan a kórházból kikerülő idősek megfelelő házi ápolása. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük megoldását a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. Fogyatékossággal élők: A fogyatékossággal élők legnagyobb csoportját a mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még mindig kismértékű, nem elégséges. A rehabilitációs foglalkoztatási formák bővültek az elmúlt években, de szinte csak a városokban érhető el ez a lehetőség számukra. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekébena személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhető rendszerének további kiépítése, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. A támogató szolgálatok főként nagyobb városokban találhatóak, szükséges lenne rá kistérségi szinteken is. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi- vagy halmozottan fogyatékos személyek. A megye lakosságszámára vonatkoztatva a statisztikai adatok figyelembevételével Baranyában hozzávetőlegesen 9.200 fő enyhe-, 1.400 fő középsúlyos-, és 900 fő súlyos értelmi fogyatékos él. A születési statisztikákat figyelembe véve, megyénkben évente 190 fő fogyatékos gyermek születik, akik közül 10 fő érzékszervi- és mozgásfogyatékos, 180 fő értelmi fogyatékos (ebből 144 fő enyhe-, 22 fő középsúlyos-, és 14 fő súlyos értelmi fogyatékos). A fogyatékossággal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszútávra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. 7

Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai betegek számát tekintve Magyarország vezeti az európai ranglistát, a betegségből vagy szövődményeiből fakadó mortalitási és morbiditási mutatók szerint. Senki sem születik pszichiátriai betegnek, élete során válik azzá. Az önálló életvitelt és a cselekvőképességet is érintő nagy kórképek esetén legtöbben fiatal felnőtt korukban. Éppen megkezdték, vagy meg kellene kezdeniük nagykorú kompetens életpályájukat, amikor váratlanul megbetegednek, s ezáltal letérnek a hagyományos életvonalról. Egyre növekszik azon betegségek száma is, melynek okaként a túlhajszolt élet, a stresszes mindennapok, a családi és a munkahelyi problémák, külső káros környezeti tényezők is megjelölhetők. A mentális betegségekkel élőkkel kapcsolatban gyakoriak az előítéletek, negatív attitűdök. Ez a megítélés erősen negatív hatással van életvitelükre és társadalmi elfogadásukra. Az elmeműködés zavarai akadályozhatják az általánosan elfogadott normákhoz való alkalmazkodást. A normálistól való eltérés miatt a közvélemény a pszichiátriai betegeket csökkent értékűeknek tekinti, közvetve és közvetetten is kirekeszti a társadalomból. A pszichiátriai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben szinte megduplázódott, bár 1990-hez képest csökkenő tendenciát mutat (1980-ban 685 fő, 1990-ben 1714 fő 2000-ben 1103 fő). A lakosság mentális egészségi állapotának romlására utal, hogy a depresszió ma már népbetegségnek számít. A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. Azok a betegek, akik kimaradnak a szakellátásból önállóan nem képesek a számukra megfelelő ellátásokat felkutatni, tájékozatlanok. Fontos feladatként jelentkezik ezért a közösségi pszichiátriai ellátás szociális alapellátási formaként való megszervezése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Szenvedélybetegek: A szenvedélybetegek hagyományos csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartalma rövidebb. A pszichiátriai neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20-40%-os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az addiktológiai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben több mint négyszeresére emelkedett, és emelkedő tendenciát mutat (1980-ban 2472 fő, 1990-ben 7912 fő 2000-ben 10590 fő). Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind pedig a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. Fontos feladataként jelentkezik a 8

szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Megyénk a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványán (INDIT Közalapítvány) keresztül országosan is példaértékű komplex megelőző - és ellátó rendszert működtet, az egészségügyi- és szociális ellátórendszer elemeit egyesíti tevékenységében. Az INDIT Közalapítvány által működtetett Drogambulancia forgalmában ma már többségében a kevésbé súlyos kábítószer-problémával küzdők jelennek meg, ezzel a korai kezelésben lévők száma is emelkedik. Fontos kiemelnünk, hogy e növekedés elsősorban a megkereső programoknak Bulisegély, iskolai szociális munkás hálózat, - az iskolai prevenciós munkának FÜGE prevenciós program, illetve a különböző célcsoportokra specializált, közösségi ellátási szolgáltatásoknak Alternaíva program, TÉR program köszönhető. A kábítószerügy kezelése érdekében létrehozott szakmai fórumok, városi, illetve regionális rendszere és működése példaértékű lehet más szociális problémák kezelése szempontjából is. A Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető fórum (DREKEF), illetve a Pécsi KEF munkájában mind kínálat-, mind kereslet-csökkentő oldalról számos szervezet (civil és professzionális segítő szolgáltatók, oktatási és szociális szervezetek, önkormányzatok, vallási- és etnikai szervezetek, médiák, munkaügyi szervezetek) képviselői vesznek részt, lehetővé téve a folyamatos kommunikációt és koordinációt, a társadalom felé való véleménynyilvánítást. A DREKEF a régióban működő Fórumok ernyőszervezeteként generálója az intézmények közti szakmai együttműködésnek, szolgáltatások megszervezésének, programok kialakításának. Feladatként fogalmazzák meg a kábítószer-probléma mind több szegmensét feltáró kutatások szervezését, illetve a meglévő szolgáltatások, programok értékelést, hisz csak az így kapott eredmények birtokában és felhasználásával határozhatjuk meg a pontos fejlesztési irányokat, alakíthatunk ki új szolgáltatásokat. Az INDIT Közalapítvány és a DREKEF rendszere komplex módon közelít a kábítószer-probléma kezeléséhez, figyelembe véve azt, hogy a szenvedélybetegségek multikauzális eredetre vezethetők vissza, amelyekre hatékony választ csak egy multidiszciplinákban gondolkodó, multiprofesszionális team tud adni, akár egy intézményen belül, akár hálózat formájában. Veszélyeztetett gyermekek, családok: Általános kritérium, hogy a gyermekvédelemben tevékenykedő szakemberek azonos módon értelmezzenek élethelyzeteket a hatékony szociális beavatkozás, a családgondozás érdekében. Mindehhez nélkülözhetetlen a veszélyeztetettség fogalmának azonos értelmezése. A veszélyeztetettség a gyermekvédelem alapfogalma. A gyermekvédelem igyekszik a problémakör kialakulását megelőzni, illetve a kialakult veszélyeztetettséget megszüntetni. Vagyis a veszélyeztetettség kategóriája határozza meg, hogy mely helyzetekben van szükség a gyermekvédelmi beavatkozásra. A veszélyeztetettség fogalma ma a gyermekvédelemben jogi értelemben használatos. A Gyvt. 5. n. pontja értelmében a veszélyeztetettség - olyan 9

magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekeket veszélyeztető helyzeteket általában két kategóriába szokás csoportosítani, amelyek a bántalmazás és az elhanyagolás. A veszélyeztetettség rendkívül tág kategória. Az egyes problémacsoportokhoz tartozó esteket sem lehet egységes szempontok szerint leírni és egyetlen elméleti modellel értelmezni. Tüski Anna így foglalja össze a veszélyeztetettség széles és általános jellegű törvényi kategóriájával kapcsolatos szakmai kritikáját: hiányzik belőle, mit is fed konkrétan a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi szavak mindennapos jelentése. Hiányoznak a mikor, miért és kicsoda kérdésekre adható válaszok. Mikor határozhat úgy a jelzőrendszer munkatársa, hogy adott helyzetben szükséges lehet kiemelni a gyermeket a családjából? Miért került sor hatósági eljárásra, mi volt a konkrét ok? Mindezekkel a veszélyeztetettség megállapításának diszkrecionális jellegét kifogásolja és a veszélyeztetettséget értelmező modellek hiányára utal. A veszélyeztetett gyermekek és családjaik számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat. Szükség volna a szakellátásból kikerült fiatal felnőttek nyomonkövetésére abból a célból, hogy a kikerült fiatal felnőttek sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba beilleszkedniük. Így kaphatnánk pontos képet arról, hogy milyen arányuk veszi igénybe a szociális ellátás valamilyen formáját. Miután ez a csoport a családi háttér hiánya miatt különösen veszélyeztetett helyzetben van, a gyermekvédelmi gondoskodásból való kikerülés után különösen fontos számukra a legális, biztos munkahely minél gyorsabb megtalálása. Emiatt nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt kiemelt figyelem fordítódjon a pályaválasztásra és a tanulmányi eredményekre, a piacképes szakma megszerzésére, annak céljából, hogy sikeres legyen a fiatalok társadalmi beilleszkedése, rehabilitációja. Hajléktalan személyek: A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi-, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, népjóléti irodákkal, munkaügyi intézményekkel áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége (80%-a) férfi, az átlagéletkor 39,7 év. A leggyakoribb az 55 évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok 94,2 %-ának nincs munkája, a munkavállalók zömmel a fekete munkapiacon dolgoznak, tehát nincs társadalombiztosításuk, nem szereznek szolgálati időt és egyáltalán nincsenek stabil megélhetési- és munkaügyi helyzetben. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott és összehangolt. Baranya megyében a TÁMASZ Alapítvány szervezésében, Pécsett jól kiépített ellátórendszer működik. A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása. 10

I.2. Szociális szolgáltatások I.2.1. Az alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapszolgáltatás keretében nyújtott személyes gondoskodást az ellátást igénybe vevő lakóhelyén lévő, illetve lakóhelyéhez legközelebb eső intézménynek, szolgáltatónak kell biztosítania. A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a. az otthonápolási szolgálattal, b. a pártfogó felügyelői szolgálattal, fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyeket segítő, érdekvédelmi szervezetekkel, c. pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. Szociális alapszolgáltatások: 1. a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 2. a szociális és információs szolgáltatást a 2006: CXVII. Törvény 39. hatályon kívül helyezte. 3. az étkeztetés, 4. a házi segítségnyújtás, 5. a családsegítés, 6. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 7. a közösségi ellátások, 8. a támogató szolgáltatás, 9. az utcai szociális munka, 10. a nappali ellátás. Az alapszolgáltatási központ az a szociális intézmény, amely - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítést, - nappali ellátást, és - gyermekjóléti szolgáltatást biztosít. A szociális rászorultságot - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni. 11

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás A szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi és egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányaiból eredő hátrányainak enyhítése. Az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása. A falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb településen működtető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Az önkormányzat rendeletében a falugondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül: 1. közreműködés: - az étkeztetésben, - a házi segítségnyújtásban, - a közösségi és szociális információk szolgáltatásában; 2. az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutás biztosítása; 3. óvodáskorú, iskoláskorú gyerekek szállítása. Az önkormányzat rendeletében kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások: 1. közösségi, művelődési sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése; 2. az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése; 3. az egyéb lakossági szolgáltatásokban való közreműködés. A falugondnoki szolgáltatás számára az önkormányzati rendeletben meghatározott, közvetett szolgáltatásnak minősül: 1. ételszállítás önkormányzati intézménybe; 2. önkormányzati információk közvetítése; 3. a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása. Szociális információs szolgáltatás: A 2006. évi CXVII. törvény 39. - a hatályon kívül helyezte. Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük, - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg. Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel a. helyben fogyasztással, b. elvitelének lehetővé tételével, 12

c. lakásra szállításával. Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Ha étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára-a népkonyha- kivételével diétás étkeztetést kell biztosítani. Házi segítségnyújtás: A szolgáltatást igénybe vevő személy számára saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete - saját környezetében, - életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, - megfelelő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házigondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: - alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartását, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben ez szükségessé válik, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, e célból külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik. A szolgáltatást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást, igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A kapott jelzés (mely érkezhet a jegyzőtől, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti szolgálattól, pártfogói felügyelőtől, stb.) alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. 13

A családsegítés keretében biztosítani kell: a. szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást, b. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c. a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f. a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokat. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha - a kiskorú családjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. A családsegítés során együtt kell működni az egyéb szolgáltatásokat biztosító különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási szolgáltatókkal, intézményekkel. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A szolgáltatás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A szolgáltatás igénybevétele szempontjából szociálisan rászoruló személynek tekinthetők az egyedül élő 65 év felettiek, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai betegek, a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek, ha egészségi állapotuk indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végző szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, illetve a segítségnyújtást végző gondozókat biztosító szakmai központot. 14

A szakmai központ biztosítja a gondozónak a törvényben meghatározott időtartamon belüli helyszínre érkezését. Egy szakmai központ keretében legalább 40 szociálisan rászoruló személy otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontnak biztosítania kell a folyamatos működését, elérhetőséget. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat. Közösségi ellátások A közösségi pszichiátriai ellátás, illetve a szenvedélybetegek közösségi ellátása, önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú közösségi alapú, az ellátottak otthonában illetve lakókörnyezetében történő gondozás. A közösségi pszichiátriai ellátás illetve a szenvedélybetegek közösségi ellátása keretében biztosítandó szolgáltatások fő elemei a problémaelemző, problémamegoldó beszélgetések, a készségfejlesztés, a pszicho-szociális rehabilitáció. Mindkét ellátást közösségi gondozó és közösségi koordinátor végzi, de a pszichiátriai ellátás esetén speciális képzés is szükséges. Egy közösségi gondozó legfeljebb 25 ellátottról gondoskodhat. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorulónak minősül a súlyosan fogyatékos személy. A támogató szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy annak tevékenysége az ellátási területen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjedjen és szolgáltatásai az egyéni szükségletekhez igazodjanak. Vezetői, személyi segítői vagy gépjárművezetői munkakörben alkalmazott személyeknek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez be kell jelentkeznie támogató szolgálati képzésre és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított négy éven belül el kell végeznie. Utcai szociális munka Célja az ellátatlan, de személyes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán élő hajléktalan személyek felkutatását, életkörülményeik figyelemmel kísérését, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatását. Az utcai szociális munkások takaróval, ruhaneművel, konzerv vagy egyéb élelmiszerrel, szükség esetén gyógyszerrel segítik az életvitelszerűen utcán tartózkodókat. A szociális- és családpolitikáért felelős miniszter pályázat útján regionális diszpécserközpontot jelöl ki az utcai szociális munkát végző szervek közül. A kijelölés öt évre szól. A diszpécserszolgálat többek közt téli időszakban 24 órában - 15

fő feladatként fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket, melyek alapján értesíti az ellátási terület szerinti illetékes szociális munkás szolgálatot, vagy szükség esetén más ellátást kezdeményez. Számítógépes adatbázisban nyilvántartják a bejelentések kapcsán tett intézkedéseket, a hajléktalan személyekkel foglalkozó intézményeket, azok férőhelyadatait. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, 18. életévüket betöltött pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, 3. életévüket betöltött, felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A törvény a nappali intézményekre vonatkozó egységes intézkedések mellett, a különböző ellátotti csoportokra vonatkozóan külön szabályokat is meghatároz. I.2.2. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyeztük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Szakosított ellátást nyújtó intézményi formák: - ápolást, gondozást nyújtó intézmény - rehabilitációs intézmény - lakóotthon - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - egyéb speciális szociális intézmény Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textiliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról kell gondoskodni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: - idősek otthona - pszichiátriai betegek otthona - szenvedélybetegek otthona - fogyatékos személyek otthona - hajléktalanok otthona 16

Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmények: - pszichiátriai betegek - szenvedélybetegek - fogyatékos személyek - hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével- ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: - időskorúak gondozóháza - fogyatékos személyek gondozóháza - pszichiátriai betegek átmeneti otthona - éjjeli menedékhely - hajléktalan személyek átmeneti szállása - bázis-szállás Lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. Lakóotthonok típusai a következők: - fogyatékos személyek lakóotthona (amely lehet: rehabilitációs célú, ápológondozó célú lakóotthon) - pszichiátriai betegek lakóotthona (amely lehet: rehabilitációs célú lakóotthon) - szenvedélybetegek lakóotthona (amely lehet: rehabilitációs célú lakóotthon) 17

A települési önkormányzat a lakosok számától függően köteles biztosítani: Ellátási forma 2.000 2.000 fő 3.000 fő 10.000 30.000 50.000 fő alatt felett felett fő felett fő felett fő felett Étkezés Házi segítségnyújtás Családsegítés Idősek nappali ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Nappali ellátás 2008. december 31-ig Támogató szolgáltatás 2008. december 31-ig Közösségi ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás Utcai szociális munka 2009. jan. 1-jétől nem kötelező önkormányzati feladat a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások. A megyei és fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni: - azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, melyek biztosítására a települési önkormányzatok nem kötelesek, - a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról, - a módszertani feladatok ellátásáról (2008. június 30-ig). I.2.3. A többcélú kistérségi társulások A kistérség meghatározása a következő: a kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy vagy esetleg több központra szerveződő településcsoport, amely a települések között lévő kapcsolatok révén lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását. (2004. évi CVII. tv.) Meghatározó funkcióik: 1) Önkormányzati, közszolgáltatási szerep, melybe beletartozik a szociális ellátás is. 2) Területfejlesztési funkció. 3) Államigazgatási feladatok és hatáskörök ellátása. 18

Az Országgyűlés 2007. június 25-én új határozatot fogadott el a 2013. december 31- ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. Az új, 67/2007. (VI. 28.) számú országgyűlési határozatban meghatározott besorolási feltételrendszer alapján, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény alapján újból meghatározták a kistérségek fejlettségét, és ez alapján ismét besorolták a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeket. A kedvezményezett térségek új besorolását a 311/2007. (XI. 17.) kormányhatározat tette közzé. Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség alatt a területi fejlettségi besorolás alapján kedvezőtlenebb helyzetben lévő kistérségeket kell érteni. A kistérségek területi fejlettség alapján történő besorolásához a megyei jogú várossal rendelkező kistérségek kivételével gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási mutatókból (öt mutató csoport) képzett komplex mutatót vettek figyelembe. A megyei jogú várossal rendelkező kistérségek esetében a komplex mutató számítását a megyei jogú város mutatóival és a megyei jogú város mutatói nélkül is elvégzik. Ezen kistérségek besorolásánál a két számítási mód számtani átlagát veszik figyelembe. (A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét a 67/2007. (VI. 28.) határozat melléklete tartalmazza.) Hátrányos helyzetű kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. A hátrányos helyzetű kistérségeken belül leghátrányosabb helyzetűnek azokat a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket, amelyekben a lakónépesség együttes száma nem haladja meg az ország népességének 15%-át. A fent leírt meghatározási mód alapján Baranya megye 9 kistérsége közül 8 hátrányos helyzetűnek tekinthető, melyekből három a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolható. Baranya megye hátrányos helyzetű kistérségei: - Komlói - Mohácsi - Sásdi - Sellyei - Siklósi - Szigetvári - Pécsváradi - Szentlőrinci Baranya megye leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó kistérségei: - Sásdi - Sellyei - Szigetvári 19

A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya. Baranya megyében a népesség 53,6% -a él hátrányos helyzetű kistérségben. A kistérségekben működő települési önkormányzatok meghatározott feladatkörbe tartozó közszolgáltatásokat 2004-től többcélú kistérségi társulásokon keresztül biztosíthatnak. 2004. évi CVII. tv. 1. (1) bekezdés: A kistérségekben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a kistérségekben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. Baranya megye többcélú kistérségi társulásai a következők: - Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás - Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás - Pécsi és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás - Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás - Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás - Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás - Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás - Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás - Szigetvár-Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás A többcélú kistérségi társulások által biztosítható közszolgáltatások között szerepel a szociális ellátás, valamint a család- gyermek- és ifjúságvédelem is. A szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások területén jelentősen megnőtt a többcélú kistérségi társulások szerepe. Míg 2006-ban a szociális szolgáltatások körének biztosítását csak a mohácsi és a sellyei kistérségben végezték fenntartóként, mára már egy kivétellel valamennyi kistérségi társulás jelen van ezen a területen. Komlói kistérség Települések száma: 19 500 fő alatti település: 10 500 fő feletti település: 9 ebből 1000 fő feletti: 2 (Magyarszék, Máza) 2000 fő feletti: 1 (Szászvár) 3000 fő feletti: 2 (Komló, Hosszúhetény) Népesség: 40.602 fő 2007. decemberi adatok szerint: - Munkavállalói korú népesség: 27.919 fő - Nyilvántartott álláskeresők száma: 2.498 fő - Nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 15,3 % 20

Az egy várost és 18 községet felölelő kistérség 42 ezer lakosának nagyobb része 65% Komlón él. A kistérség aprófalas jellegű, kisközpontjai (Hosszúhetény, Szászvár és Magyarhertelend) a többi településhez viszonyítva népes települések. A kistérségen belül Komló szerepe meghatározó, így a város elhúzódó gazdasági válsága a többi településnél is érezteti hatását. A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 2004-ben alakult meg. A kötelezően vállalandó feladatok között vállalták a szociális feladatok közös megszervezését is. A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális Szolgáltató Központja a következő ellátásokat biztosítja a) a Komlói kistérség közigazgatási területén élők számára: - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (komlói székhellyel) - idősek nappali ellátása (Komló székhely, valamint Szászvár, Egyházaskozár telephelyeken) Tervek közt szerepel egy telephely létrehozása Hosszúhetényben. - Időskorúak Gondozóházának működtetése - Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelyének és Átmeneti Szállásának működtetése b) Komló város közigazgatási területén élők számára: - házi segítségnyújtás - szociális étkezés A Komlói Kistérségi Társulás együttműködési megállapodást kötött a Szent Borbála Otthon Szociális Ellátó Közhasznú Társasággal, melynek értelmében az Otthon a kistérség egész területéről fogadja az időseket, ellátási területe egész Baranya megyére kiterjed. Komlón illetve a Komlói kistérségben közösségi ellátás nem működik, (igaz 2009. január 1-től nem kötelező önkormányzati feladat ezek működtetése). A Társulás tartja fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot, melynek székhelye Komlón, telephelye Szászváron található. A Társulás a Családok Átmeneti Otthonának működtetésére a Komlói Szociális Kht. Mecsek Szíve Idősek Otthonával kötött megállapodást, mely a kistérség egészére biztosítja ezen feladat-ellátást. Mohácsi kistérség Települések száma: 43 500 fő alatti település: 19 500 fő feletti település: 24 ebből 1000 fő feletti: 7 (Hímesháza, Kölked, Majs, Palotabozsok, Somberek, Szederkény, Véménd) 2000 fő feletti: 2 (Dunaszekcső, Lánycsók) 3000 fő feletti: 2 (Mohács, Bóly) Népesség: 50.884 fő 21