M70 M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítéséhez szükséges környezetvédelmi hatástanulmány (KHT) Megbízó: Tervező: UVATERV - UNITEF KONZORCIUM UVATERV Zrt. 1117 Budapest, Dombóvári út. 17-19. tel: (1) 371-4000, fax: (1) 204-2969 e-mail: 500@uvaterv.hu, web: www.uvaterv.hu UNITEF'83 Zrt. 1119 Budapest, Bornemissza tér 12. tel: (1) 205-6330, fax: (1) 205-6325 e-mail: unitef@unitef.hu, web: www.unitef.hu Műszaki vezérigazgató-h.: Szakasztervező: Elnök-vezérigazgató: Műszaki igazgató: Elnök-vezérigazgató: Törő Gyula Bretz Gyula Keresztes László Szórádi Róbert UVATERV Zrt. 1117 Budapest, Dombóvári út. 17-19. tel: (1) 371-4000, fax: (1) 204-2969 e-mail: 500@uvaterv.hu, web: www.uvaterv.hu Műszaki vezérigazgató-h.: Tervezési szakasz: Tervfázis: Szakág: Szakosztályvezető: Tervező: Ellenőr: Törő Gyula Kovács Tibor Hernádyné Láng Judit Divéky Dóra M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 forgalmi sávra bővítése KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖRNYEZETVÉDELEM Dátum: Tervszám: Szakági jel: Rajzszám: 2014. szeptember 52.276 E0 52276_E0_1 Részlet: Műszaki leírás Lépték: Oldalszám/Rajzméret:
Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út.45. Összeállította: UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. Környezetvédelmi Szakosztály 1117 Budapest, Dombóvári u. 17-19 Tel:06-1/371 4123 Tsz:52.276/503/507 Készítették: Felszíni víz, zaj, földtan, felszín alatti víz, talaj, Hulladék, levegőtisztaság-védelem: Uvaterv Zrt. Hernádyné Láng Judit KB-T;W-V-11; SZKV-1.1.;SZKV-1.2.;SZKV-1.3.;SZKV-1.4./ 01-2420 Épített környezet, hatástanulmány összeállítása Uvaterv Zrt. Hernádyné Láng Judit Élővilágvédelem: Doronicum Kft. Vidéki Róbert Sz-03/2009 Kovács Péter Sz-024/2012 Tájvédelem Uvaterv Zrt. Nagy Ferenc SZTjV-Sz-043/2010 1/118
Tervszám: 52.276/503/507 Tárgy: M70 gyorsforgalmi út Letenye - Tornyiszentmiklós közötti szakasz 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Tervfázis: Tervezői nyilatkozat A hatályos jogszabályoknak megfelelően az alábbi nyilatkozatot tesszük: A tárgyi szakági tervdokumentációnak az érdekelt szakhatóságokkal, a közút kezelőjével és egyéb intézményekkel a tervezés folyamán az előzetes egyeztetés megtörtént, a tervezett műszaki megoldások megfelelnek a jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Az egyeztetésekről készített visszaigazolások a Mellékletek c. dokumentumban találhatók. A szakági tervdokumentáció tervezőjeként rendelkezünk a megfelelő tervezői jogosultsággal. Kelt: Budapesten, 2014. június 18. Hernádyné Láng Judit tervezői nyt. száma: 01-2420 /KB-T 2/118
Rajz és iratjegyzék Sorszám Rajzszám Megnevezés Méret/oldal 1. E0-1. Műszaki leírás 2. E0-2.1 Átnézeti helyszínrajz 0.0-11.5 km szelvény között 3. E0-2.2 Átnézeti helyszínrajz 11.5-21.3 km szelvény között 4. E0-3. Mintakeresztszelvény 5. E0-4 Átnézeti helyszínrajz - Bányatelkek 6. E0-5. Mellékletek 7. Előzetes régészeti dokumentáció 8. E0-6.1. Nemzetközi fejezet magyar/angol nyelven Szlovénia 9. E0-6.2 Nemzetközi fejezet magyar/angol nyelven Horvátország 10. E0-7.1 Natura 2000 hatásbecslés Mura mente (HUBF20043) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 11. E0-7.2 Natura 2000 hatásbecslés Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 12. E0-8. Közérthető összefoglaló 3/118
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 1.1 A feladat leírása, az engedélykérő adatai... 7 1.2 Előzmények... 7 1.3.A tervezett beruházás célja... 7 1.4 A létesítmény szükségességének indoklása, környezetvédelmi szempontok... 8 1.4.1. A létesítést indokló határozatok, tervek... 8 1.4.2. A beruházás elmaradása esetén várható hatások... 8 1.5 A felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban... 9 1.6 A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete... 9 1.7 A korábban számba vett fő változatok, és a korábbi változatok közüli választás fő okai 9 1.7.1. A nyomvonalváltozatok kialakításának indokai, általános környezetvédelmi szempontok... 9 1.8 Korábbi, vagy más tervekben szereplő továbbvezetési lehetőségek, kialakításuk környezeti szempontjai, feltárt környezeti hatásuk ismertetése... 10 1.9 Területigény, a terület jelenlegi hasznosítása... 10 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMBA VETT VÁLTOZATAINAK A RÉSZLETES LEÍRÁSA... 10 2.1 Jelenlegi állapot... 10 2.1.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása... 10 2.1.2. Magassági kialakítás... 11 2.1.3. Keresztmetszeti kialakítás... 11 2.1.4. Kapcsolódó létesítmények... 12 2.2 A tervezett beavatkozások... 13 2.2.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása... 13 2.2.2. Magassági kialakítás... 13 2.2.3. Keresztmetszeti kialakítás... 13 2.2.4. A kapacitásbővítés során tervezett egyéb beavatkozások... 13 2.2.5. Közművek... 14 2.2.6. A telepítés várható időpontja... 15 2.3 Kapcsolódó műveletek... 15 2.3.1. A tevékenység megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak a megadását)... 15 2.3.2. Anyagbeszállítás... 17 2.4 Forgalmi vizsgálat... 18 2.5 Hatótényezők részletezése... 20 2.6 Az esetleges környezetterhelést okozó balesetek meghibásodások lehetőségei, és az ebből származó hatótényezők... 21 3. A HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK LEÍRÁSA... 22 4/118
3.1. Föld, felszín alatti víz... 22 3.2. Felszíni víz... 23 3.3. Levegő... 24 3.4. Élővilág: Ember, növény, állat... 25 3.4.1. Ember... 25 3.4.2. Élővilág: természeti környezet... 26 3.5. Épített környezet... 27 3.6. Táj... 27 3.7. Zaj... 28 3.8. Hulladék... 29 4. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE, ÉS ÉRTÉKELÉSE... 30 4.1. Föld, felszín alatti víz... 30 4.1.1. Jelenlegi állapot vizsgálata... 30 4.1.2. Állapotváltozások a beruházás megvalósulása esetén... 33 4.1.3. Javasolt védelmi intézkedések... 35 4.2. Felszíni vizek... 36 4.2.1. Jelenlegi állapot vizsgálata... 36 4.2.2. Állapotváltozások a kapacitásbővítés következtében... 38 4.2.3. Későbbi tervfázisban elvégzendő feladatok... 42 4.2.4. Építés előtt elvégzendő feladatok... 43 4.2.5. Építés idejére vonatkozó előírások... 43 4.2.6. Üzembe helyezésre, üzemeltetésre vonatkozó előírások... 43 4.3. Élővilág: Ember... 43 4.3.1. Egészségügyi hatások... 43 4.3.2. Társadalmi-gazdasági hatások... 46 4.4. Élővilág: Természeti környezet... 49 4.4.1. A vonatkozó jogszabályi háttér, felhasznált adatok, tanulmányok... 49 4.4.2. A tervezési terület és környezetének természetvédelmi szempontú jellemzése 52 4.4.3. Közvetlen és a közvetett hatásterület élőhelyeinek táblázatos felsorolása... 62 4.4.4. A hatásterület élővilág-védelmi szempontú lehatárolása, különböző érzékenységű helyszínek, fajok... 62 4.4.6.Vadászható fajok... 70 4.4.7.Hüllőterelő háló... 70 4.4.8.Összegzés... 71 4.4.9.Javaslatok a tervezéshez, kivitelezéshez... 72 4.5. Épített környezet... 73 4.5.1. A jelenlegi állapot vizsgálata... 73 4.5.2. Állapotváltozások a kapacitásbővítés esetén... 76 4.5.3. A hatások értékelése, javasolt intézkedések... 79 4.6. Zaj... 80 4.6.1. Vizsgálati módszer, határértékek, hivatkozott rendeletek, törvények... 80 4.6.2. A jelenlegi állapot... 82 4.6.3. Távlati állapot vizsgálata... 82 5/118
4.6.4. Hatásterület... 84 4.6.5. Építési zaj... 85 4.6.6. A szállítási forgalom zajhatása... 88 4.7. Rezgés... 89 4.8. Levegő... 90 4.8.1. Vizsgálati módszer, határértékek, hivatkozott jogszabályok... 90 4.8.2. Jelenlegi állapot vizsgálata... 91 4.8.3. Távlati állapot vizsgálata... 92 4.8.4. Hatásterület... 93 4.8.5. Építés hatása... 93 4.8.6. Üzemeltetésre vonatkozó előírások... 94 4.9. Táj... 94 4.9.1. A vizsgált terület adottságai... 94 4.9.3. Védett és védendő értékek... 96 4.9.4. A tervezett létesítmény táji hatásai (hatótényezők) és a hatásfolyamatok... 97 4.9.5. Tájvédelmi javaslatok... 99 4.9.6. Szükséges tájvédelmi intézkedések a hatótényezők szerint... 99 4.9.7. A létesítmény látványa a tájból... 100 4.9.8. Növénytelepítés... 101 4.9.9. Az úttal feltárt látványos elemek... 102 4.9.10. Összefoglalás... 102 4.10. Hulladék... 103 4.10.1. Vonatkozó jogszabályok... 103 4.10.2. Hatásterület lehatárolása... 103 4.10.3. Jelenlegi állapot bemutatása... 104 4.10.4. A tervezett állapot... 104 4.10.5. Hulladék összegzés... 106 5. AZ ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK... 107 6. TELJES HATÁSTERÜLET... 109 7. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK... 110 7.1.Környezetvédelmi létesítmények felsorolása... 110 7.2.Környezetvédelmi intézkedések meghatározása... 114 7.2.1. Későbbi tervfázisokban elvégzendő feladatok... 114 7.2.2. Építés előtt elvégzendő feladatok... 114 7.2.3. Építés idejére vonatkozó előírások... 115 7.2.4. Üzemeltetés alatti védelmi intézkedések... 116 8. MONITORING MŰKÖDÉSÉRE TETT JAVASLAT... 117 9. EGYÉB ADATOK... 118 10. ÁTTEKINTŐ TÉRKÉP... 118 6/118
1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1. pontja) 1.1 A feladat leírása, az engedélykérő adatai A környezeti hatástanulmány megbízója és egyben a létesítmény beruházója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) A NIF Zrt. mint Megrendelő, és az Út-, Vasúttervező Zrt. mint Tervező 2013. július 18.-én az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) közötti szakasz 2x2 sávra történő bővítés környezeti hatástanulmány (KHT), közúti biztonsági hatásvizsgálat (KBHV), CBA és engedélyezési terv elkészítésének tervezési feladatai (projektazonosító: A070.03) tárgyában tervezési szerződést kötöttek. A kérelem tárgyát az M70 gyorsforgalmi út Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) közötti szakasz (0+000-21+265 km között) képezi. Engedélykérő: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út.45.). 1.2 Előzmények A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.) megbízásából 2003.-ban az Uvaterv Rt. elkészítette az M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (országhatár) közötti szakasz építési terveit. A tervek és a rendelkezésre álló engedélyek alapján I. ütemben 2004. évben elkészült az autóút egyes szakaszokon 2x1, máshol 2x2 forgalmi sávval. Forgalomba helyezése ugyanezen évben megtörtént. Ezt követően II. ütemben 2008. évben forgalomba helyezésre került a Tornyiszentmiklós és országhatár közötti szakasz 2x2 forgalmi sávval. A magyar szakasszal egyidőben helyezte forgalomba a szlovén fél a csatlakozó A5 gyorsforgalmi utat. A területszerzés a félpálya kiépítésekor a teljes autópálya kiépítésre megtörtént. 1.3.A tervezett beruházás célja A projekt közvetlen célja az M70 gyorsforgalmi út M7 autópálya - Tornyiszentmiklós (szlovén-magyar határ) közötti szakaszának építésre történő előkészítése kb. 12 km hosszon 2x2 forgalmi sávos keresztmetszettel, fizikai elválasztással és leállósávval. A projekt eredményeként K.I.A. osztályba tartozó, 2x2 sávos burkolt leállósávval és fizikai elválasztó sávval rendelkező, 130 km/ó tervezési sebességű autópálya épül. 7/118
1.4 A létesítmény szükségességének indoklása, környezetvédelmi szempontok Az M70 gyorsforgalmi út esetében a kiépítés jelenleg váltakozó keresztmetszeti kialakítású, a szakasz elején 2x2 forgalmi sávval elválasztó és leálló sávval autópálya keresztmetszettel, majd 2x1 forgalmi sávval főút keresztmetszettel (csomópontoknál 2x2 sávval, autópálya keresztmetszettel), végül ismételten 2x2 forgalmi sávos kialakítással történt a kialakítás. Az M70 autóút II. ütem, és a szlovén A5 autópálya együttes forgalomba helyezését követően a tranzitforgalom, és ezzel a súlyos balesetek száma jelentősen megnövekedett. A gyakori súlyos balesetek oka, hogy a 2x1 sávos szakaszokon a gépjárművezetők figyelmen kívül hagyják a kétirányú közlekedés szabályait. A balesetek kivizsgálására és megelőzésére megalakult eseti bizottság megállapítása szerint szükséges a 2x1 sávos szakaszokon a végleges 2x2 forgalmi sáv fizikai elválasztással történő kialakítása. 1.4.1. A létesítést indokló határozatok, tervek A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. Törvény 1.sz melléklete tartalmazza az M70 autóút fejlesztését. Út betű-, és számjele Hosszútávú úttípus Szakasz (beruházás jellege) M70 autópálya M7 - országhatár kapacitásbővítés Nagytávú úttípus autópálya 1.4.2. A beruházás elmaradása esetén várható hatások Az M70 gyorsforgalmi út 2x2 sávra történő bővítésének elmaradása esetén tehát az alábbi tendenciákkal kell számolni: A növekvő forgalom önmagában is növekvő környezetterhelést okoz, de a forgalom lefolyásában keletkező zavarok miatt (torlódás, baleset) még jelentősebb a zaj- és légszennyezés növekedése. Csúcsidőn kívül is jelentősen lassul az átlagos sebesség, a nehézforgalom arányának növekedése miatt nő az előzési manőverek száma, ez pedig a súlyos, halálos kimenetelű balesetek számának növekedésével jár együtt. A balesetek, torlódások gyakoriságával összefüggően az érintett útvonal megbízhatósága romlik, az eljutási időknek csökken az átlaga és nő a szórása. A növekvő forgalmi terhelés miatt gyorsabban romlik le az útpálya-szerkezet, növekednek a térség útfenntartási költségei. A rossz elérhetőség miatt romlik a térség tőkevonzó-képessége, csökken az új beruházások és munkahelyek száma. 8/118
1.5 A felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1/a. pontja) A KHT készítése során a következő hatóságokat kerestük meg: Zala Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Zala Megyei Kormányhivatal, Zalaegerszegi Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Zala Megyei Kormányhivatal Hivatal Erdészeti Igazgatósága Zala Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Zala Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága Pécsi Bányakapitányság Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A megkeresések kapcsán megküldött válaszleveleket a 2. sz. és 3. sz. melléklet tartalmazza. 1.6 A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1/b. pontja) Az elkészített környezeti hatástanulmány a többször módosított 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelményeken túlmenően a vizsgálat közben felmerülő egyéb kérdések megválaszolására törekedett. Ehhez felhasználásra kerültek a szakterületi vizsgálatokon és elemzéseken túl az ismert szakirodalmi adatok, a lefolytatott önkormányzati-, hatósági-, és egyéb egyeztetések eredményei, térképi-, és terepbejáráson beszerzett adatok, a települések szabályozási terveinek adatai. 1.7 A korábban számba vett fő változatok, és a korábbi változatok közüli választás fő okai (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 1/c. pontja) 1.7.1. A nyomvonalváltozatok kialakításának indokai, általános környezetvédelmi szempontok Az M70 autóút változó keresztmetszettel két ütemben megépült. I. építési ütem 2004.-ben, a II. ütem 2008.-ban lett átadva a forgalomnak. A jobb pálya helyén humuszleszedés nem történt, földmunka nem épült. Kb. 1,5 km-ként üzemi lejárók épültek, hogy a jobb pálya helyére le tudjon járni a kezelő (kaszálni). 9/118
A területszerzés, a műtárgyak egy része, a csomópontok, a védőkerítések a végleges autópálya keresztmetszet figyelembevételével készültek. Fentiek miatt a kapacitásbővítés során az M70 gyorsforgalmi út nyomvonalát adottságként kell kezelni. 1.8 Korábbi, vagy más tervekben szereplő továbbvezetési lehetőségek, kialakításuk környezeti szempontjai, feltárt környezeti hatásuk ismertetése Az M70 autópálya szlovéniai továbbvezetése a meglévő 2x2 sávos A5 autópálya, mely Maribort köti össze a magyar határral. Az autópálya teljes hossza 81 km. Az A5 autópálya az A1-es autópályával együtt Kopertől Magyarországon át Ukrajna felé képez NATO korridort. 1.9 Területigény, a terület jelenlegi hasznosítása A tervezett beruházás a meglévő gyorsforgalmi út kisajátítási határán belül valósul meg, nagysága megközelítőleg 25 ha. Ezek a területek a Magyar Állam/KKK kezelésében vannak. A helyrajzi számok a következők: Letenye 0250/45, Murarátka 06/2, Muraszemenye 045/2, Csörnyeföld 0100/7, Kerkaszentkirály 020/1, Dobri 0136/2, Tornyiszentmiklós 03/10. 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMBA VETT VÁLTOZATAINAK A RÉSZLETES LEÍRÁSA (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 2. pontja) 2.1 Jelenlegi állapot Az M70 gyorsforgalmi út korábbi terveiben, engedélyeiben szereplő szelvényezés megváltozott, megnövekedett 1506,418 m-rel. Ennek oka, hogy az M70 első 1,5 km-es szakasza, ami az M7-M70 elválási csomópontba esik, külön projektként az M7 autópálya terveinek része volt. Miután az M7 autópálya Becsehely - országhatár és az M70 gyorsforgalmi út teljes szakasza megépült, a tervezési szelvényezéseket össze kellett futtatni, azaz az M70 0+000 km szelvénye elé kellett toldani az elválási csomópontra eső 1,5 km-t. 2.1.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása A nyomvonal teljes hosszában a Mura folyó völgyében húzódik, vonalvezetése síkvidéki jellegű. A gyorsforgalmi út az M7 autópálya elválási csomóponttól Letenyét délről elkerülve főleg mezőgazdasági művelésű területen halad. A 6,2 km szelvény térségében éri el a Mura árvédelmi töltését, azon halad mintegy 200 m hosszon. A nyomvonal ezt követően Murarátka község beépített területe és a Mura község között árterületen halad magas töltésen. Az árterületet elhagyva ismét mezőgazdasági területen vezet a települések és a 7538 j. összekötő út között, majd Tornyiszentmiklós alatt éri el a tervezett határátkelőhelyet. 10/118
Ennek megfelelően Alsószemenyét északról, Csörnyeföldet délről elkerülve Dobri és Kerkaszentkirály között vezet át Tornyiszentmiklós déli oldalára. A helyszínrajzi kialakítás az E0-2.1 és E0-2.2 rajzszámú átnézeti helyszínrajzon jelenik meg. 2.1.2. Magassági kialakítás A tervezett gyorsforgalmi út vonalvezetése a terepviszonyokhoz igazodóan közel vízszintes max. 0,5 % emelkedésű vagy esésű nagysugarú függőleges lekerekítésekkel. Az autópálya magassági vonalvezetését alapvetően befolyásolta, hogy a nyomvonal a Mura árterületén vezet, illetve több vízfolyást keresztez, ezért a folyók, patakok mértékadó árvízszintjét figyelembe kellett venni, illetve a tervezett műtárgyak min. 0,5 %-os hosszesésével kellett számolni. Ezeken a szakaszokon 3-6 m magas töltésen, egyéb szakaszokon 1,5-2 m magas töltésen vezet a nyomvonal. 2.1.3. Keresztmetszeti kialakítás A meglévő gyorsforgalmi út a 0+000-3+776 km sz. között, a 9+196-11+866 km sz. között, valamint a 16+506-21+266 km sz. között végleges 2x2 sávos autópálya kiépítéssel valósult meg. A többi szakaszon 2x1 sávval a majdani autópálya bal pályája épült meg, a hozzá tartozó vízelvezetési rendszerrel. Ahol a 2x1 sávos kiépítés valósult meg (I. ütem), ott a keresztmetszeti kialakítás az alábbi: Útkorona szélessége: 13,50 m Forgalmi sáv szélessége: 3,50 m Kopóréteg szélessége: 7,00 Padka szélessége: 3,25 m ill. 3,47 m A tervezett kapacitásbővítés következtében (2x2 sávos autópálya kiépítésben) az M70 gyorsforgalmi út teljes szakaszán a keresztmetszeti kialakítás a következő lesz: Útkorona szélessége: 28,0 m Középső elválasztósáv: 5,00 m Forgalmi sáv szélessége: 3,75 m Kopóréteg szélessége: 7,50 Leállósáv szélessége: 3,0 m A keresztmetszeti kialakítást az E0-3. rajzszámú mintakeresztszelvény tartalmazza 11/118
2.1.4. Kapcsolódó létesítmények Csomópontok M7-M70 autóút forgalmi csomópont Letenyei forgalmi csomópont a 7. sz. főúton Muraszemenyei forgalmi csomópont a 75 149 jelű bekötő úton Tornyiszentmiklósi forgalmi csomópont új bekötő úton. Országos közutak keresztezése 1+814 km sz. 7. sz. főút korrekció 10+326 km sz. 75 149 j. Muraszemenyei bekötő út korrekció 15+696 km sz. 75 151 j. Kerkaszentkirályi bekötő út korrekció 18+156 km sz. 7538 j. ök. út Tornyiszentmiklós körforgalmú csomópont Egyéb utak keresztezése 3+871 km sz. földút korrekció aluljáró 5+710 km sz. burkolt út korrekció 7+206 km sz. Béke utca átvezetése autóút alatt 9+713 km sz. alsószemenyei út korrekció 12+387 km sz. Csörnyeföld-muraszemenyei út korrekció 13+794 km sz. Vörcsökpuszta-Cserneci út korrekció 15+687 km sz. Kerkaszentkirály-Szőlőhegyi út korrekció 19+026 km sz. volt MAORT lakótelepi út korrekció Pihenőhelyek Az M70 autóúton egy üzemelő pihenőhely van, a csörnyeföldi egyszerű pihenő. Mérnökségi telep A szakasz üzemeltetését az Eszteregnyei Autópálya Mérnökség látja el. A létesítmény kezelői Az autópálya kezelője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Eszteregnyei Autópálya Mérnökség. Az autópályához kapcsolódó létesítmények kezelői: Keresztezett országos közutak - Magyar Közút Nonprofit Zrt. Keresztezett földutak - Kezelőjük bizonytalan Juliánhegyi patak - Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Rátka patak - Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 12/118
Csörnyeföldi patak Vörcsök patak Kerkaszentkirályi patak Keresztezett vasutak - MÁV Zrt. Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Társulat Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Társulat Zrínyi MGTSZ Muraszemenye Határátkelőhely - Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2.2 A tervezett beavatkozások 2.2.1. Az autóút helyszínrajzi kialakítása A kapacitásbővítés folyamán K.I.A tervezési osztályba tartozó 2x2 forgalmi sávos burkolt leállósávval és burkolt középső elválasztó sávval rendelkező autópálya kiépítést kívánunk megvalósítani, ennek tervezési sebessége 130 km/h. A 130 km/h tervezési sebesség elérése helyszínrajzi korrekció nélkül teljesíthető. 2.2.2. Magassági kialakítás A meglévő pálya esésviszonyai alapján a gyorsforgalmi út paraméterei a 130 km/h tervezési sebességhez előírt értékeknek megfelelnek. 2.2.3. Keresztmetszeti kialakítás A 3+776-9+196, valamint a 11+866-16+506 km szelvények között a jobb pályát meg kell építeni, és a bal pályát ki kell szélesíteni. A végleges koronaszélesség 28 m. A jelenlegi keresztmetszeti kialakítást (I. ütem), és a végleges autópálya kiépítés (II. ütem) keresztmetszeti kialakítását az E0-3. rajzszámú mintakeresztszelvény szemlélteti. 2.2.4. A kapacitásbővítés során tervezett egyéb beavatkozások Az aluljárók a végleges állapotnak megfelelően épültek meg, míg a felüljáróknak csak a bal pályája készült el. Ezért a jobb pálya tervezésével egyidőben a jobb pályán meg kell tervezni 5 db kb. 200 m 2 -es felüljárót a kapacitásbővítéssel érintett szakaszokon (2 db vadfelüljáró, a Mura holtág, és a Mura ártér felett átvezető műtárgy, valamint a Béke út átvezetése), és meg kell hosszabbítani 4 db nagyátmérőjű csőátereszt is. 13/118
2.2.5. Közművek Jelenlegi ismereteink alapján az autópálya az alábbi közműveket fogja érinteni: 2.2.5.1. Kis- és középfeszültségű légvezeték keresztezések Letenye Vám 22 kv-os légvezeték az M70 3+954 km szelvényében (3-4. sz. oszlopok között): A meglévő M70 gyorsforgalmi út a 3+954 km szelvényben keresztezi a meglévő Letenye Vám elnevezésű E.ON tulajdonú 22 kv-os légvezetékes hálózatot a meglévő 3. számú és 4. számú egysíkú fejszerkezetű tartóoszlop között. A megvalósulási terv és a vizsgálathoz kapott mintakeresztszelvény alapján elvégzett vizsgálat szerint a meglévő villamos légvezeték út feletti magassága megfelel gyorsforgalmi út üzemeltetője, és a villamos hálózat üzemeltetője által előírt kritériumoknak (út feletti magasság mindenhol nagyobb, mint 7 méter), nem kell átépíteni. A vizsgálat alapján a 3-4. oszlopközben a legnagyobb belógás 2,74 m - 5 C+pótteher esetén, az út feletti legkisebb magasság 10,1 méter. Pusztavörcsök 22 kv-os légvezeték az M70 14+338 km szelvényében (8-9. sz. oszlopok között): A meglévő M70 gyorsforgalmi út a 14+338 km szelvényben keresztezi a meglévő Pusztavörcsök elnevezésű E.ON tulajdonú 22 kv-os légvezetékes hálózatot a meglévő 8. és 9. számú egysíkú fejszerkezetű feszítőoszlop között. A Meglévő 9. oszlopon van a 39979 jelzőszámú oszlopkapcsoló, amely a 15134 jelzőszámú, Autós Pihenőpark nevű transzformátor állomást táplálja meg. A megvalósulási terv és a vizsgálathoz kapott mintakeresztszelvény alapján elvégzett vizsgálat szerint a meglévő villamos légvezeték út feletti magassága megfelel gyorsforgalmi út üzemeltetője és a villamos hálózat üzemeltetője által előírt kritériumoknak (út feletti magasság mindenhol nagyobb, mint 7 méter), nem kell átépíteni. A vizsgálat alapján a 8-9. oszlopközben a legnagyobb belógás 2,61 m - 5 C+pótteher esetén, az út feletti legkisebb magasság 8,9 méter. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete értelmében légvezeték 20 kv-tól a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. Jelen beruházásnál a keresztezett légvezetékekben beavatkozás nem történik. 2.2.5.2. Szénhidrogén vezetékek 12+452 kmsz Csörnyeföld-Muraszemenye DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 nagyközépnyomású vezeték (Pü=6bar) keresztezés miatti átépítése A jelenleg üzemelő autóút építésre kerülő bővítése (2x2 sáv) során biztosítani kell a korábban kiépített gázközművek esetében a biztonságos földgázellátás érdekében a helyszíni ellenőrzés és a közmű üzemeltetőtől kapott információk alapján a meglévő gázvezetékek elhelyezését és a szükségessé váló átépítés megtervezését, az engedélyezésben közreműködést. Az ellenőrzés illetve a tervezés alapvető szempontja, hogy az M70 autóút tervezett átépítése miatt a meglévő DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 méretű és anyagú nagyközépnyomású vezetéknek átépítése szükséges-e. A meglévő gázvezeték az É-i oldalon a kerítésen belül halad, de ez nem érinti M70 út szélesítését. Az út alatti védőcsövet meg kell hosszabbítani! A gerincvezetéket ki kell vinni a kerítésen kívül és új vezetéket kell tervezni egy rövid szakaszon a meglévő üzemelő visszakötésnél. Ha a kerítésen kívül lett lefektetve a gerincvezeték - a nyilvántartás szerint nem állapítható meg 14/118
egyértelműen- akkor további tervezés nem szükséges. Kutatóárkok után feltárást követően lehet meghozni a végleges döntést. A E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő elosztó esetében az a műszaki megoldás szerinti átépítéssel a védőtávolságok tartása biztosítható. Az árok alatt a min. 1,0m takarás biztosítandó! Az üzemelő vezetékre való rákötés után a felhagyandó vezeték kiszedendő, elszállítandó. 12+426 kmsz Csörnyeföld-Muraszemenye DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 nagyközépnyomású vezeték 1 keresztezés átépítése miatti vezeték felhagyási munkák: A Csörnyeföld-Muraszemenye DN 90 PE 80/G SDR 11 MSZ EN 1555 DN 90 PE gerincvezeték átépítése miatt a szükséges mértékben a meglévő gázelosztó vezeték megszűntetésre kerül. A felhagyást, bontási munkákat a E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. illetékes üzemének szakemberei végezhetik a környezetvédelmi és biztonsági előírások betartásával. A kiszedendő vezeték bontása és elszállítása az előírások szerint történhet. 2.2.5.3. Víziközmű vezeték D40 KPE vízvezeték az M70 14+534,6 km szelvényében. Magassági vonalvezetése nem ismert. 2.2.6. A telepítés várható időpontja Az építést 2016-2018 időszakra prognosztizáljuk, 2018. évi átadással. 2.3 Kapcsolódó műveletek 2.3.1. A tevékenység megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak a megadását) Az útépítés főbb munkafolyamatai a következők: Régészeti feltárások, lőszermentesítés a régészeti feltárásokat időben kell elkezdeni, hogy a kivitelezési munkák megkezdéséig befejeződjenek. A leletmentést a területileg illetékes múzeumok közvetlen megbízás alapján végzik. Ugyancsak el kell végezni a terület lőszermentesítését a biztonságos munkavégzés érdekében. Fakivágás, bozótirtás az előkészítő munkákhoz tartozik. A bővítésre tervezett, és I. ütemben kisajátított szakaszok átereszeinek nem burkolt része, és a talpárkok számos pontja spontán becserjésedett, fásodott. Kaszálásuk, tisztántartásuk kimaradt a fenntartási munkákból, ezért itt újra szükséges a fakivágás, bozótirtás. Humuszleszedés a talajmechanikai szakvélemény alapján meghatározott vastagságig leszedik a humuszt. A vállalkozó által készíttetett humuszgazdálkodási 1 nagyközépnyomású vezeték: P = 3-10 bar 15/118
terv figyelembe vétele mellet ennek egy része deponálásra kerül, amit a későbbiekben a tereprendezési munkáknál felhasználnak. A felesleges mennyiséget el kell szállítani, és mezőgazdasági területen, a terület tulajdonosával egyeztetve hasznosítani kell. Közműkiváltások és ellátóvezetékek építése A keresztező közművek megfelelő nyomvonalra helyezése, valamint a vezetékek magassági korrekciójának elkészítése. Ellátó vezetékek esetében a csatlakozási ponttól közmű építése az autópályáig. A közművekkel kapcsolatos építéseket a pálya építése előtt, vagy az építés ideje alatt végzik. Földmunka készítése az alábbi munkafolyamatokból áll: tereprendezés, földszállítás, terítés, tömörítés, árokkialakítás. A földszállítás tartalmazza a szükséges anyagmennyiség beszállítását, valamint a töltésépítésre alkalmatlan föld elszállítását lerakóhelyre. Burkolatépítés útalap építése, aszfaltozás. Egyéb műszaki létesítmények építése (hídépítés), átereszek, árokburkolatok, forgalomtechnikai felfestések, korlátok, táblák elhelyezése. Füvesítés, növénytelepítés a befejező munkák közé tartozik, a végleges tereprendezés elkészülte után lehet teljes mértékben elvégezni. Az üzemeltetés főbb munkafolyamatai: Közutak fenntartásának és üzemeltetésének általános szabályait az Országos Közutak Kezelési Szabályzata tartalmazza. A szabályzat előírásainak megfelelően kell az út üzemeltetéséről és fenntartásáról gondoskodni. Az utak üzemeltetése során általában az alábbi munkafolyamatok adódnak: Téli síkosságmentesítés (nedvesített vagy száraz síkosságmentesítés). Kaszálás, árokkarbantartás füves területeket a korona élen kívül legalább évente kétszer kell kaszálni, a korona élen belül pedig legalább évente négyszer. A gyomirtást a padkán és a kisajátításra kerülő területen általában alvállalkozó bevonásával végeztetik. Az árok karbantartása részben a benövő növényzet és a hordalék eltávolítását, részben szemét, uszadék összegyűjtését jelenti. Burkolatfestés, korlátok, forgalomtechnikai berendezések karbantartása elsősorban festést és tisztítást jelent, de jelentős a balesetek folyamán megsérült korlátok és táblák javítása. Téli üzemmód után a berendezések mosása. Műtárgyak karbantartása ellenőrzés, javítás, korróziógátlás. Hulladékok gyűjtése úgy a pihenőkben, mint a pálya mellett elszórt kommunális, és egyéb (időnként veszélyes) hulladékok összegyűjtése. Növényzet gondozása fák gondozása, sövényvágás. Az építés során felhasznált főbb veszélyes anyagok Aszfalt keverőtelepről készen szállítják, azonnal bedolgozásra kerül, ezért tárolása, deponálása a helyszínen nem szükséges. Festékek, hígítók burkolatfestéshez Thermoplastik nevű anyagot használnak, ami nem tartalmaz illóanyagot. Az egyéb festékek illóanyag tartalmuk miatt minősülnek veszélyes anyagnak. Tárolásukat zárt tárolószekrényben kell megoldani. 16/118
Munkagépek üzemanyaga benzin, gázolaj építés alatt a munkagépeket mobil üzemanyagtöltő kutakról tankolják meg, vagy a tankolás szállító járművek esetén kiépített benzinkutakról történik. Üzemeltetés során felhasznált veszélyes anyagok: Illó anyagot tartalmazó festékek az építéshez hasonlóan a karbantartáshoz is szükséges festékek használata. Tárolásukat a mérnökségi telepen oldják meg, ahol az előírásoknak megfelelően kialakított tároló helyiség és szekrény biztosított. Munkagépek üzemanyaga üzemelés során a munkagépeket a mérnökségi telepen kialakított üzemanyagtöltő állomásokon tankolják meg. Olajok a gépjárművek karbantartásához, feltöltéséhez használt olajok Becsült anyagfelhasználás A táblázatban szereplő mennyiségek az útépítési tanulmányterv alapján számolt adatok, melyek nagyságrendi becslésekre adnak lehetőséget a felhasználásra kerülő anyagmennyiségek tekintetében. Ennek megfelelően a főbb becsült mennyiségek a következők: Humusz leszedés (m 3 ) Humusz terítés (m 3 ) Homokos kavics (m 3 ) Bevágás (m 3 ) Töltés (m 3 ) Aszfalt (m 3 ) Beton műtárgyak (m 3 ) Beton utalap (m 3 ) 75 000 15 000 45 000 50 000 500 000 24 000 1 500 23 000 A fenti anyagok beszállítása és bedolgozása a legnagyobb volumenű, ezért környezeti szempontból ezek az anyagmennyiségek a mértékadók. 2.3.2. Anyagbeszállítás Az M70 gyorsforgalmi út építendő szakaszainak ~ 10 kilométeres környezetében található bányatelkek felsorolását, részletes adatait a 4.1. Föld, felszín alatti víz fejezet tartalmazza. A nyilvántartásban szereplő bányák közül több Natura 2000 területen fekszik, ezek felhasználását nem javasoljuk. Szállítási útvonalat a Letenye VI. (Bónya dűlő) bányából javasoltunk, amely ugyan Natura 2000 terület szélén található, de a szállítási útvonal már nem terheli a védett területet, és lakóterületet sem érint. Letenye VI. bányából a szállítás már jól kijárt földutak segítségével történhet. A földutak csatlakoznak az 7. sz. főúthoz, majd a főútról a Letenyei csomóponton keresztül tudnak a szállító járművek feljutni az M70 autóútra. Meg kell jegyezni, hogy jelen tervezési fázisban nem rendelkezünk az egyes bányák szállítási kapacitásáról, így elképzelhető, hogy távolabbi bányákból kell a szállítást lebonyolítani. 17/118
A majdani vállalkozó a Kbt.-vel összhangban jogosult az itt fel nem sorolt bányák helyett más bányákat, illetve ezzel összefüggésben más szállítási útvonalakat felhasználni. Az építés során az anyagszállításokat a kiviteli terv alapján készített organizációs terv fogja tartalmazni. Az M70 gyorsforgalmi út építéséhez csak jogerős és érvényes hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag használható fel, a szükséges anyag jóváhagyott műszaki üzemi tervvel rendelkező bányából szállítható. "A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés - településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő - teljesítését." (1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 27. (2) bekezdés) A szállítási útvonalat az E0-2.1 rajzszámú átnézeti helyszínrajz tartalmazza. 2.4 Forgalmi vizsgálat 18/118
forgalom becsült forgalom becsült forgalom járműosztály bázisév (2012) távlati év (2018) távlati év (2028) jele megnevezése j/nap E/nap j/nap E/nap j/nap E/nap SZGK személygépkocsi 2633 2633 3043 3043 3774 3774 KTGK kistehergépkocsi 1286 1286 1486 1486 1843 1843 BUSZE egyes autóbusz 55 138 60 149 70 175 BUSZCS csuklós autóbusz 0 0 0 0 0 0 KNTGK közepesen nehéz tehergépkocsi 208 520 248 621 318 796 NTGK nehéz tehergépkocsi 116 290 138 346 178 444 POTKTGK pótkocsis tehergépkocsi 452 1130 540 1349 692 1729 NYSZER nyerges szerelvény 2320 5800 2770 6924 3550 8876 SPEC speciális jármű 11 28 13 33 17 42 MKP motorkerékpár 19 15 20 16 23 18 KPF kerékpár 0 0 0 0 0 0 LASSU lassú jármű 0 0 0 0 0 0 OSZGK összes személygépkocsi 3919 3919 4529 4529 5617 5617 OBUSZ összes autóbusz 55 138 60 149 70 175 OTGK összes tehergépkocsi 3107 7768 3709 9273 4755 11887 ONGJ összes nehézjármű 2954 7385 3521 8802 4506 11266 OMOT összes motoros jármű 7100 11839 8318 13968 10464 17697 OJ összes jármű 7100 11839 8318 13968 10464 17697 19/118
A jövőbeni forgalmi helyzet előrebecsléséhez kiinduló adatként a Magyar Közút által menedzselt, az OKA-ból átvehető 2012. évi Országos Keresztmetszeti Forgalomszámlálás adatai kerültek felhasználásra. A jövőbeni időtávokban számolt értékek a múltbeli forgalomfejlődés idősorait, és forgalmi potenciálok (GDP, motorizáció, lakos-szám, stb.) jövőbeni fejlődését vették figyelembe. A forgalmi vizsgálat három időtávra készült. A vizsgálat a 2013. évi jelenlegi forgalommal indul, 2018. évben feltételezésünk szerint a négynyomúsítás már megvalósul, és 2028. év a környezetvédelmi tervezés időtávja (tervezés éve+15 év). 2.5 Hatótényezők részletezése (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 2/b. pontja) A tervezett kapacitásbővítés esetében az alábbi állapotokat, tevékenységeket és azok hatásait vizsgáltuk meg az egyes környezeti elemekre: Jelenlegi állapot: a jelenlegi állapotot, mint referencia állapotot értékeljük. Építés: meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül (kisajátításra kerülő terület), annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkezhetnek. Megvalósítás, üzemelés: a területfoglalásban és az elválasztó hatásban jelentkezik. A hatások a létesítmény létrejöttével a forgalomtól függetlenül fennállnak. A forgalom által létrejövő hatások, melyek elsősorban a gépjárművek zaj- és légszennyező anyag kibocsátásával függnek össze. A létesítmény üzemeltetésének hatása: a fenntartási és karbantartási folyamatok által létrejövő hatások. Felhagyás: a gyorsforgalmi út megszüntetése országos jelentősége miatt nem valószínűsíthető, ezért a továbbiakban nem kívánunk vele foglalkozni. Havaria: a gyorsforgalmi út építése és üzemelése során esetlegesen bekövetkező balesetek, tűzesetek, veszélyes anyagok kijutásának hatásaival lehet számolni. A hatótényezők a fenti tevékenységek, illetve maga a létesítmény, melyek során a környezeti elemek állapotváltozásai elindulnak. A hatásviselők a környezeti elemek vagy rendszerek, melyekben az állapotváltozások érzékelhetők, illetve kimutathatók. A vizsgált környezeti elemek és rendszerek a következők: Föld, felszín alatti víz Víz felszíni víz Levegő Élővilág: ember, növény, állat Épített környezet Táj (a környezet egésze) Veszélyeztető tényezők: Zaj, rezgés Hulladék Légszennyező anyagok Emberi jelenlét 20/118
A teljes hatásterület a közvetlen és közvetett hatások területeinek összessége. A közvetlen hatásterületet az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek alkotják, amelyek lehetnek a földbe, a vízbe, a levegőbe való egyes anyag-, vagy energiakibocsátások terjedési területei, valamint közvetlen igénybevételeinek területei. A közvetlen hatásterület a környezet azon része, ahol a környezetterhelés változása kimutatható. A közvetett hatásterület a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok területei. 2.6 Az esetleges környezetterhelést okozó balesetek meghibásodások lehetőségei, és az ebből származó hatótényezők. (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 2/c. pontja) A környezetszennyezéssel járó közúti balesetekben a járművek hajtóanyaga és szállítmánya a közút és környezetének szennyezését okozhatja. Jelen beruházás kapcsán a lakott területen kívüli balesetek jelentik a környezeti veszélyforrást. A lakott területen kívül elsősorban megcsúszás, pályaelhagyás, farolás fordul elő. Az országos közúthálózatokon a mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállítása jelent veszélyt. A közúton történő veszélyes áruk szállítási környezeti kockázata (a megfelelő előírások betartása esetén) az ún. havária bekövetkezésében jelentkezik. Közúton szállított veszélyes áru halmazállapot szerint lehet szilárd, folyékony, gáznemű. Környezeti szempontból mechanikai kárelhárításra csak a szilárd és folyékony halmazállapotú szennyezővel szemben van lehetőség. Gáznemű szennyeződés esetén csak a károk minimalizálására törekedhetünk. Ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Szilárd és folyékony veszélyes anyag vagy hulladék szétszóródása, illetve kiömlése esetén a veszélyhelyzetet okozó tevékenységet le kell állítani, a szennyeződést lehetőség szerint lokalizálni kell. Meg kell akadályozni, hogy a szennyeződés a talajra (talajba), a szennyvíz, és különösen a csapadék-csatornába kerüljön, ha mégis belekerült, gondoskodni kell annak kitisztításáról. Az útpadkára kerülő anyag szennyezheti a talajt, a talajvizet, illetve az árok közvetítésével a befogadót. A szétszóródott veszélyes anyagot, veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni, a kiömlött veszélyes anyagot fel kell itatni. Az így keletkezett, veszélyes anyaggal átitatott anyagot veszélyes hulladékként kell kezelni. A talajra hulló szennyeződésnél javasolt a szennyezett réteget eltávolítani, és talajcserét végezni, illetve kialakítani egy geomembránt, hogy megvédje az alatta lévő talajt és felszín alatti vizeket a nem kívánatos hatásoktól. Az ilyen jellegű események során keletkező hulladékok típusa és megjelenési formája, fizikai és kémiai tulajdonságai előre nem megmondhatóak. A tapasztalatok szerint a kiömléses balesetekre kell felkészülni, a keletkező hulladékok elsősorban a kárelhárítási 21/118
tevékenységekből származnak. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, így kezelése és szállítása külön jogszabályhoz kötött. A rendkívüli események kezeléséhez a környezetet ért károk felszámolásához több szerv, illetve szervezet közös együttműködésére van szükség. A káresemények jellegéből adódóan az elsőként kiérkező katasztrófavédelem feladata a közvetlen életmentésből fakadó feladatokon túl odáig terjed, hogy a balesetek kapcsán kialakult környezetszennyezést lokalizálja, illetve az elsődleges szennyeződésből fakadó további veszélyeztetettség lehetőségét azonnali intézkedéssel megszüntesse. A közútkezelőnek alapvető feladata és kötelessége az általa kezelt útfelület és annak közvetlen környezetével kapcsolatos, a közlekedés biztonsága érdekében indokolt feladatok végrehajtása így az útpálya hajtó-, vagy kenőanyagoktól történő megtisztítása is. Közúti baleset bekövetkezése esetén amennyiben a környezet szennyeződik az útfelület tisztítása, csúszásmentesítése, a szennyezett felitató anyag elszállítása, elhelyezése a szennyező, illetve akadályoztatása esetén a közút kezelőjének feladata, ennek a költségei a környezethasználót (szennyező) terhelhetik. A kezelő, Magyar Közút Nonprofit Zrt. rendelkezik központi havária tervvel, mely Autópálya Mérnökségenkénti bontásban tartalmazza, hogy hogyan kell reagálni a vészhelyzetekre és kezelni a havária eseményeket. A Havária tervet a 9. számú melléklet tartalmazza. Az azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást, minden más esetben kármentesítést kell végezni. A kárelhárítás és kármentesítés szabályait az alábbi jogszabályok tartalmazzák: Kárelhárítás: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről Kármentesítés: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól 3. A HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK LEÍRÁSA (314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 3. pontja) Az alábbiakban az utak esetében előforduló hatásokat, hatásfolyamatokat, valamint a hatásterület lehatárolásának általános szempontjait környezeti elemenként, rendszerenként adjuk meg. 3.1. Föld, felszín alatti víz Az építés hatása Az építés során többlet terület-igénybevétel jelentkezhet, amely a kisajátítási területen túli termőföldek átmeneti használatát jelentheti. Amennyiben erre sor kerül, a használat befejezése után a területet rekultiválni kell. A Natura 2000 területen és a tájvédelmi körzet területén még időlegesen sem alakítható ki felvonulási útvonal, törmelék, építési anyagok, eszközök, munkagépek tárolására használt lerakat vagy depónia. 22/118
Ugyancsak az építés hatása lehet a munkagépek tárolására használt telepeken létrejövő talajszennyezés, vagy a veszélyes anyagok tárolásából eredő szennyezés. Ezért ezeket a területeket fokozott gonddal kell kijelölni. Üzemelés hatása A forgalomból származó légszennyező anyagok kiülepedése a talaj szennyezésével járhat, azonban ezek hatása az út melletti sávban is elhanyagolható, mivel a légszennyező anyagok diffúz jelleggel nem lehatárolható területen ülepednek ki. Az utóbbi 15 évben a gépjárművek összetételének, műszaki állapotának és fajlagos emissziójának a javulásával és az ólmozatlan benzin bevezetésével, a talaj kipufogógázból származó szennyezettsége jelentősen csökkent, a koncentráció az út melletti területsávban is elhanyagolható. Az út üzemeltetésének során téli síkosságmentesítés szintén a talaj minőségi változását idézheti elő. Közvetlen hatása az útpadka és az árok környezetében érvényesül. A talajvizet beszivárgás útján szintén elérheti, ebben az esetben a talajvízmozgás következtében hatása nagyobb területre is kiterjedhet. Építés és üzemelés közben bekövetkező balesetek (havaria) esetén a talaj szennyeződhet. A talajon keresztül beszivárgó szennyeződés a talajvízmozgással a talajvizet, esetenként a rétegvizet is elérheti. Hatásterület Közvetlen hatásterületnek a nyomvonal által igénybevett területet vehetjük, mely a kisajátított terület nagyságával egyezik meg. A légszennyező anyagok kiülepedése miatt a talajszennyezés közvetett hatásterülete elvileg megegyezik a levegőre vonatkozó teljes hatásterülettel, hiszen a talaj a levegőből, kiülepedés során szennyeződik. Az építés közvetlen hatásterülete továbbá kiterjed a felvonulási területekre is. Ezek pontos helyét csak az építés megkezdése előtt, a kivitelező kijelölése és az organizációs terv elkészülte után lehet meghatározni. Ennek igénybevétele az építés idejére korlátozódik. Utána a területet rekultiválni kell. Hatásviselők A terület hatásviselői a pálya melletti útpadkák, árkok, az út melletti termőtalaj, a talajvíz, adott esetben a rétegvíz is, valamint az erre települt működő és megkutatott vízbázisok, öntözött területek, öntöző kutak. 3.2. Felszíni víz Építés hatása Építés alatt a vízfolyások és egyéb felszíni vizek minőségére gyakorolt hatások lehetnek jelentősek. Ezek adódhatnak abból, hogy a vízfolyások környezetében végeznek gépkarbantartást, javítást. A mederállapot időszakos változását okozhatja vonali építés és szállítás esetén az, ha ideiglenes csőátereszek fektetésével biztosítják az átkelést a vízfolyáson. A munka végeztével a medret helyre kell állítani. 23/118
A létesítés hatása Az M70 gyorsforgalmi út jelenlegi vonalvezetésével 2004 óta üzemel. A tervezett kapacitásbővítés a vízgyűjtő területben nem okoz változást. A vízfolyások egyes szakaszainak terhelés, illetve vízhozam változását nem okozhatja. A vízháztartás minimális változását okozhatja az újonnan megjelenő burkolt felület, mivel a beszivárgás a pálya alatti területen lecsökken, ezáltal az útpályára hulló csapadék szinte teljes mértékben felszíni vízként az árokrendszerben fog megjelenni. A létesítmény üzemének a hatása Az út üzeme a hatásokat elsősorban a vízfolyások vízminőségére fejti ki. A hatások a légszennyező anyagok kicsapódásából, az alkatrészkopásból, az elcsöpögő üzemanyaganyagból, illetve a balesetek során előforduló haváriás szennyeződésekből érik a vízfolyásokat. A légszennyező anyagok koncentrált kicsapódásának a hatása a keresztező vízfolyások esetében elhanyagolható. Az üzemeltetés káros hatása elsősorban a téli síkosságmentesítés során jelentkezik. A tavaszi hóolvadás után a vízfolyásokban időszakosan magas a sótartalom. Ennek hatása rövid idejű, de a keresztezés utáni szakaszon intenzív. Az év további részében nem kell számolni az út csapadékából eredő sóterheléssel. Hatásterület A közvetlen hatásterület a vízfolyások keresztezésében és a csapadékvizek bevezetésének helyén a felvízi oldalon általában 25-50 m, az alvízi oldalon a vízfolyás jellegétől függően 50-100 m. Hatásviselő A terület hatásviselői a keresztező és párhuzamosan futó vízfolyások, a nyomvonal közelében lévő tavak és tározók. 3.3. Levegő Az építés hatása A gyorsforgalmi utak építési munkái során részben a szállításokhoz, anyagmozgatáshoz kapcsolódóan várhatók a levegőminőséget befolyásoló hatások. Az építés hatásai átmeneti jellegűek, az épített nyomvonalszakaszra, és az ahhoz kapcsolódó szállítási útvonalakra terjednek ki. Üzemelés hatása Üzemelés közben az úton zajló forgalomban működő belsőégésű motorok okoznak levegőszennyezést. A folyamatos oszloppá összeálló forgalom vonalszerű szennyező forrásnak tekinthető. Az üzemelés hatását a forgalmi körülmények, a járművek emissziói és a terjedési viszonyok együttesen határozzák meg. Hatásterület 24/118
Közvetlen hatásterület az út melletti terület, ahol a terhelés határérték alá csökken. Közvetett hatásterület azon területek összessége, ahol a vizsgált útszakaszokon haladó forgalom által keltett terhelés mértéke (mértékadó állapotokra vizsgálva) legalább 25%-kal változik (csökken vagy növekszik). Esetünkben közvetett hatásterületről nem beszélhetünk, mivel az M70 gyorsforgalmi út kapacitásbővítése a forgalmi vizsgálat szerint nem jár forgalmi átrendeződéssel. Hatásviselő A hatásviselő a közvetlen és a közvetett hatásterületen élő lakosság, és a levegőminőségi szempontból érzékeny élővilág. 3.4. Élővilág: Ember, növény, állat 3.4.1. Ember 3.4.1.1. Egészségügyi hatások A lakosság egészségügyi állapota bizonyos mértékig összefüggésbe hozható a település környezeti állapotával. A területen élő lakosságot egészségkárosító módon a közlekedésből eredően elsősorban a zaj és levegőszennyezés érheti. A hatások időben eltolódva, tartósan, a terhelés alatt álló lakosság körében jelentkezhetnek. Ennek a két környezeti elemnek a változását vizsgálva következtethetünk az esetleges kedvező, vagy kedvezőtlen tendenciákra, amennyiben az egyéb egészséget befolyásolható tényezőt elhanyagoljuk. A védelmi berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy az egészségügyi határértékek teljesüljenek. Ez az alapelv minden környezeti elemre igaz, az épített környezet védelme, vagy a szabályszerű hulladékgazdálkodás is az ember, mint végső hatásviselő érdekeit szolgálja. Az építés alatt az építési forgalom, az anyagmozgatás és egyéb építési műveletek okoznak zaj-, és levegőszennyezést. Ezek a hatások nagyobb területet érinthetnek, azonban átmeneti jellegűek, és az építés befejeztével megszűnnek. Hatásterület Vizsgálatunkban az egészségügyi hatásterületet a forgalommal összefüggő két legfontosabb környezeti elem hatásterületével fogjuk jellemezni, a zajjal és a levegőével. 3.4.1.2. Társadalmi-gazdasági hatások A társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatások infrastruktúra fejlesztés esetében általában pozitív irányúak, de adott esetben lehetnek közömbösek is a fejlődésre. A pozitív hatás elsősorban a gazdasági élet területén jelentkezik. Negatív hatás akkor lép fel, ha a beruházás olyan kedvezőtlen folyamatokat indukál, amelyek idegenek a térség fejlődési tendenciáitól, a hagyományoktól, adottságoktól és a környezettől, oda nem illeszkedő további beruházásokat indítanak el, vagy a beruházások léptéke nem illeszkedik a környezeti adottságokhoz. 25/118