1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: egyrészt a demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak; másrészt mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását is. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét; a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Nevelő-oktató munkánk célja, hogy: érvényesítse a humánus értékeket; közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit; testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen; a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a nyitott társadalomban és a demokratikus államban való életre; csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését; tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket, valamint a követendő magatartásmintákat; váljanak nyitottá a diákok a különböző kultúrák iránt;
váljanak alkalmassá a tanulók: o az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára; o a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására; o a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére; o a felsőfokú tanulmányok megkezdésére; alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására; alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet; sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és a követendő magatartásmintákat; fejlődjék fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségük, informatikai tudásuk. Nevelő-oktató munkánk feladatai: Építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás szerves egységet alkosson. A nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: o a magyar társadalom demokratikus létformájából, o Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, o a közép- és felsőfokú iskolázás kibővítéséből, o az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony. Teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát. Neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra. A személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása, a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés. Nevelési-oktatási rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere: A nevelési módszerek komplex rendszerét alkalmazzuk annak érdekében, hogy tanulóinkat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A pedagógiai munkánkban alkalmazásra kerülő módszerek, eljárások főbb csoportjai:
a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei (pl: beszélgetés, vita, példapéldakép) a tevékenység megszervezésének módszerei (pl. követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás) a magatartásra ható módszerek között az ösztönző (pl. biztatás, elismerés, dicséret, kitüntetés, osztályozás stb.) és a kényszerítő (pl. felszólítás, parancs, büntetés) eljárások Ezek részletes szabályait a Házirend tartalmazza. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása oly módon, hogy az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A Nat az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait határozza meg, megteremtve ezzel a közoktatás egységét. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, több változatban is kimunkált dokumentumokban öltenek testet. Az ezeket kidolgozó, illetve legitimáló intézmény, szervezet, felelős azért, hogy a Nat szellemisége érvényesüljön bennük. A Nat normáit, illetve a szakképzés esetén a szakmaterületek követelményeit közvetítő, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok a Nat-tal együtt irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak és legfőképpen az iskolák pedagógustestületeinek, akik a helyi tanterveket készítik, összeállítják. A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési feladatok nyitottak a szakmai képzés, a felnőttoktatás és az egyéni vagy közösségi önművelődést segítő intézmények követelményei és az általuk kínált lehetőségek felé. A Nat olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanításitanulási folyamatok. A Nat olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti. A Nat oly módon határozza meg a közoktatás közös tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági fejlődéséhez. A hosszútávú környezeti és gazdasági fenntarthatóság és a társadalom felelősségtudatának fejlesztése érdekében a Nat ösztönzi az etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetését. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar gazdaság erősíthesse pozícióját a világméretűvé vált gazdasági versenyben, és képes legyen a fenntartható növekedésre. Támogatja mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Kiemelt értéknek tekint minden olyan
erőfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat. Ebből következik, hogy a Nat mind a felnőtt-társadalom, mind pedig a tanulók szempontjából alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást. Intézményünkben az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése nem csak a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében fontos, hanem az egyéb tantárgyakat oktató tanárok feladata is. Arra törekszünk, hogy szinte minden tantárgy esetében a tanulók gondolataikat nem csak írásban, hanem előszóban is kifejezzék, hiszen a gondolatok, érzések kinyilvánítása elsősorban a szóbeli feleletekben lehetséges. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy tanulóink magas színvonalú nyelvoktatásban részesüljenek. Ezért angol, német és a nyelvi előkészítős osztályba járók részére francia nyelv oktatását vállaltuk fel. A nyelvi előkészítős osztályok tanulói a 10. évfolyam végére teljesítik a közép szintű, a 11. évfolyam végére pedig az emeltszintű érettségi vizsga követelményeit. A szakmai tantárgyak tananyaga (elméleti közgazdaságtan, üzleti gazdaságtan) elsajátításához szükség van a tanulók logikai képességének növelésére. Ezért a matematika tantárgy mellett ezen tantárgyak is a logikus gondolkodásra ösztönzik a tanulókat. A tantárgyak alkalmasak arra is, hogy a tanulók megismerjék a vállalkozások működését, azok jelentőségét, a vállalkozások alapításának jogi és anyagi feltételeit. A tanirodai foglalkozás keretében kockázat mentesen sajátíthatják el a vállalkozás tudományát. Intézményünk magas színvonalúnak mondható technikai felszereltsége lehetővé teszi, hogy tanáraink szinte mindegyike korszerű módszerekkel végezze munkáját. A tanárok belsőés külső továbbképzésével lehetővé tettük, hogy mindenki megismerkedjen a legkorszerűbb IKT eszközök kezelésével és azok gyakorlati alkalmazásával. Egyre szélesebb körben kívánjuk elterjeszteni azt a gyakorlatot, hogy a tanulók és szüleik interneten keresztül tájékozódhassanak a tanulmányi eredményről. Nagy hangsúlyt kap intézményünkben a tehetséggondozás és a tanulási problémákkal küzdő, hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatása. A felzárkóztató egyéni foglalkozások keretében a tanulók nem csak a tudásbeli hiányosságaikat képesek pótolni, hanem tanáraik jóvoltából megismerhetik az önálló tanulás hatékonyabb módszereit is. Elsősorban a közismereti tantárgyak órái és az osztályfőnöki órák keretében kiemelt szerepet kap a tanulók esztétikai-művészeti nevelése. Arra törekszünk, hogy a tanulók mind szélesebb körben legyenek tájékozottak a vizuális művészetek illetve a modern művészeti kifejezőeszközök területén. Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási
lehetőségek keresése, feltárása iránt. Arra törekszünk, hogy még szorosabb kapcsolat alakuljon ki iskolánk és partneriskolái között. Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Ennek érdekében iskolánk szinte valamennyi tanulójával rendszeresen látogatjuk a különböző múzeumokat (Nemzeti, Népművészeti) A különböző ismeretek elsajátíttatása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataikat, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiségfejlesztéshez kapcsolódó sikerkritériumok: ne legyen több az igazolt hiányzás éves szinten tanulónként 60 óránál, ne haladja meg az igazolatlan hiányzás éves szinten a tanulónkénti 0,5 órát, ne legyen több az osztályfőnöki megrovás éves szinten az osztály tanulóinak 15 %- ánál, a dicséretek száma érje el az iskola tanulóinak 20 %-át, vegyen részt iskolai szinten a minisztérium által meghirdetett és az iskola munkatervébe beépített tanulmányi versenyeken az iskola tanulóinak legalább 10 %-a, érje el az osztály tanulmányi átlaga a megelőző 5 év iskolai átlagát, az érettségire jelentkezett tanulók 97 %-a tegyen sikeres érettségit, a nem kötelező iskolai rendezvényeken való részvétel haladja meg a tanulói létszám 80 %-át. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartótól és az iskolahasználótól, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve,
hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A személyiségfejlődés szempontjából a serdülő- és ifjúkort leginkább azokkal a feladatokkal jellemezhetjük, amelyeket a fiataloknak meg kell oldaniuk ahhoz, hogy el tudjanak igazodni a világ dolgaiban, kiegyensúlyozottak, döntésképesek legyenek, a társadalom lényeges folyamataiba teljes értékű emberként legyenek képesek bekapcsolódni. Ezek a következők: A felnőttekkel való korábbi, gyermeki függő viszony átalakítása az egyenrangúság elve alapján. Az iskolai stresszhelyzetek kezelése, a beilleszkedés. A személyiségfejlődési, érési folyamat (nemi érés, identitás) kezelése. A kapcsolat- és kommunikációs készség fejlesztése. Személyiségi készségek fejlesztése: expresszivitásfejlesztés, érzékenység- és empátianövelés, kreativitásfejlesztés. Segítség a helyes énkép kialakításában. A pályaorientáció, a pályaválasztási döntés előkészítése. Egyéni értékrendszeren alapuló állampolgári- és közéleti szerep kialakítása, a magánélet és a közélet összhangjának biztosítása. Ezek a képességek kialakíthatók a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. A legalkalmasabb az osztályfőnöki, a nyelvi-kommunikációs, a testnevelés- és a tanirodai óra. Nagyon fontos a pedagógus és a diák közötti jó kapcsolat, egymás tisztelete és a kölcsönös bizalom. A tanuló személyiségének fejlesztése érdekében is fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Az együttműködés módjai: kölcsönös tájékoztatás az ellenőrző könyvbe történő bejegyzésekkel és levél útján (hiányzás; több elégtelen osztályzat; stb.) sürgős esetben (pl. előre nem tervezhető tanulói hiányzás bejelentése; meghívás fogadóórára; családlátogatás; stb.) telefonos tájékoztatás, családlátogatás során az osztályfőnök olyan információk birtokába juthat, amely segítheti a tanulók magatartásproblémáinak megoldását, az igazságosabb támogatási rendszer működtetését, továbbá a pedagógus és a diák közötti jó kapcsolat, a bizalom erősítését, szülői értekezleteken a nevelési célokkal való azonosulás, a szülői elvárások megismerése, stb valósítható meg. Az iskola feladata továbbá a zavarfelismerés és a megfelelő szakemberrel történő együttműködés. Állandósult magatartásproblémák, teljesítményzavarok, családi problémák, hátrányos helyzet esetén segítséget nyújt a pszichológus, a családgondozó, az orvos, a gyámügyi illetékes vagy a jogász.
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: a tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások (iskolai rendezvények: elsősavató, karácsonyi ünnepség, diáknapok, kirándulás, szakkörök stb.) diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ennek oka, hogy valamennyi terület feladata azonos, és az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen, egymást erősítve és a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve. Kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek; ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit; sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket; valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; váljon érzékennyé környezete állapota iránt;
kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; váljon meghatározóvá életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés; szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni; tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni; legyen képes önálló, felnőtt életében életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani; ismerje meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait; kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez; tanuljon meg tanulni; tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet; legyen képes önellenőrzésre, mások segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére; tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása: segítse a tanulók kezdeményezéseit; járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel; biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére; alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretet; ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre; tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére; során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését; alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv; irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában;
fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét; adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére; és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják; fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást; irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre; során kapjon átfogó képet a munka világáról; során alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. 1.4. A tanulók beilleszkedési, magatartási problémáival összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánkban a magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók száma alacsony, de nem elhanyagolható. A nevelőtestület feladata az ilyen gyerekek esetében az okok felderítése és azok orvoslása. Az ő esetükben a szeretetteljes légkör, a tolerancia, az egyéni bánásmód ígér sikert. Ezeknek a gyerekeknek a szüleivel szoros együttműködésre törekszünk. Pedagógiai tevékenységünk elsődleges célja tehát a család, a szülők minél alaposabb megismerése és a családon keresztül történő ráhatás a gyerekre. Feladataink: A tanulóval való hosszabb és többszöri beszélgetés (elsősorban a délutáni órákban, zavaró tényezők nélkül), ennek keretében: o tanácsadás (hobbi, baráti kör változtatása), o megtörtént helyzetek megbeszélése, o megbízás (közösségi program szervezése) a szülők meglátogatása szakemberekhez irányítás: o az iskola gyermekvédelmi felelőséhez, o pszichológushoz. 1.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetségesek azonosítását az motiválja, hogy időben eldönthető legyen, milyen speciális programokra van szükség a tehetség gondozására. Amikor a gyermekek képzése még otthon történt, a gyermekek tehetségét a szülők ismerték fel, ma ez a feladat a pedagógusra hárul.
Főbb azonosítási eljárások: tanári megfigyelés csoportos iskolai teljesítménytesztek eredményei csoportos intelligenciatesztek eredményei korábbi teljesítmények (osztályzatok) A tehetségek megfelelő időben történő felismerése azért rendkívül fontos, mert így lehetőség nyílik arra, hogy számukra olyan differenciált tantervet készíthessünk, amely igazodik a tehetséges diákok tanulásbeli különbségeihez, érzelmi és társas jellemzőihez. Fontos, hogy ne a kizárás elve érvényesüljön, tehát a tehetséges diák ne fojtsa magába fokozott érdeklődését, tudásvágyát. Nekünk, pedagógusoknak biztosítanunk kell, hogy ne érezze magát különcnek egy átlagos képességű közösségen belül. A legcélravezetőbb tantervi stratégiák: Sűrítés Nem jelent mást, mint a tananyag összevonását, amely arra szolgál, hogy a tehetséges tanulók ne unatkozzanak, ne kelljen nekik többször is azt hallani, gyakorolni, amit már régen megértettek. Ehhez a pedagógusnak azonban teljes mértékben át kell látnia az óra anyagát és célját. A kutatási, figyelmi és időkezelési képességek fejlesztése Ennek célja, hogy a tehetségesek mind önállóbbá váljanak és képességeiknek megfelelően teljesítsenek. Kérdezés A kérdezés szorosan összefügg a gondolkodással. Ha a tanár jó kérdéseket tesz fel, azokkal a tehetségeseket gondolkodásra készteti. Vizsgálódás A vizsgálódás nem pusztán különféle jelenségekkel való kísérletezést jelent. Beletartozik az is, hogy a tanulók kérdéseket tesznek fel, hipotéziseket alkotnak és logikus következtetésre jutnak. A vizsgálódás tehát gondolkodni tanít és a tudományos kutatásra készít fel. Iskolánk -mint minden iskola- célja, hogy a tanulók képességeit minél szélesebb körben tárjuk fel és a lehető legjobban fejlesszük. Fontos dolgunk, hogy a tanulók képességeiről tájékoztassuk a szülőket, velük közösen segítsük a tanulók pályaválasztását, és igyekezzünk megadni minden anyagi-erkölcsi támogatást diákjainknak. Ezt a célt szolgálják iskolánkban a következő tevékenységi formák: differenciált oktatás a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, emelt óraszámok (idegen nyelv), csoportbontások (idegen nyelv, matematika), helyi szaktárgyi versenyek, OKTV, OSZTV, iskolai fordulói, városi, megyei tanulmányi versenyekre való felkészítés, pályázatok, levelezések, diáklevelezés idegen nyelven,
tehetséggondozó, fejlesztő szakkörök, nyelvvizsga-előkészítő szakkörök, foglalkozások, könyvtárhasználat, könyvtárlátogatás. Iskolai könyvtárunk nyitva tartási rendszere pontos, szakszerű. Az állomány bővítése folyamatos, új szakmai könyvek, szótárak, atlaszok, hangkazetták segítik és teszik lehetővé a komplex művelődést. 1.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban a legutóbbi időkig csak elvétve találkoztunk a szó hagyományos értelmében vett veszélyeztetett tanulóval. A gyermek- és ifjúságvédelem az általános iskolából kapott információkon és saját megfigyeléseinken alapul. Feladatunk igény szerint előadók biztosítása az alábbi témákban: káros szenvedélyek drog- és bűnmegelőzési programok egyéb aktuális problémák Az intézmény vezetőjének és a tantestületnek a felelősségét az adja, hogy az intézményben a tanulók nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján szervezzék meg és folytassák. Gondoskodni kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és az oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ezért legalább évente egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Feladatunk felmérni a segítségre szorulók körét. Ebben fontos szerepük van az osztályfőnököknek, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak ifjúságvédelmi munkáját. Az intézmény vezetője, a tantestület és az ifjúságvédelmi felelős együttműködik a tanulók és a szülők tájékoztatásában. A tájékoztatás arra irányul, hogy a különböző problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak az ifjúságvédelmi felelőshöz, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében a családlátogatáson tanulói-családi környezet feltérképezésében. A gyermekbántalmazás vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező, a tanuló anyagi veszélyeztetettségének feltárásában. Kiemelten működik együtt a szenvedélybetegségek megelőzésében. A megelőzés szempontjából nagy feladat hárul az osztályfőnökökre, hiszen ők találkoznak legtöbbet osztályuk tanulóival, ők állnak legközelebb hozzájuk. Az osztályközösség kialakításában, irányításában meghatározó a jelenlétük. El kell érniük, hogy a tanulók bizalommal legyenek irántuk. Érezniük, tudniuk kell problémáikat, és adott esetben cselekvően részt kell venniük az események feltárásában, hogy körültekintően, pedagógiai felkészültséggel, tapasztalattal orvosolni tudják azokat. Ha a problémák hatáskörükön túlmennek, az ifjúságvédelmi felelőshöz kell fordulniuk, aki meg tudja tenni a további lépéseket. Ő tartja a kapcsolatot a Polgármesteri Hivatalok Egészségügyi és Szociális Irodájával, a Családsegítő Szolgálat munkatársaival, valamint a Nevelési Tanácsadó szakembereivel és a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.
A megkülönböztetett figyelmet igénylő tanulók többsége az alábbi csoportokba sorolható: anyagilag hátrányos helyzetű (pl. munkanélküli szülők), családi kapcsolatok miatt veszélyeztetett (csonka családban élő), kulturális helyzete miatt hátrányos helyzetű (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya, az önművelődés lebecsülése stb.), egészségileg hátrányos helyzetű, káros szenvedélye miatt veszélyeztetett, deviáns, nehezen kezelhető gyermek. Az iskola ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat. Felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységet végez. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti, illetve az iskola együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi nevelő együttműködésének lehetőségeit és formáit biztosítja. Gondoskodik arról, hogy a tanuló kötelező tanórai foglalkozása a törvényben előírtat ne haladja meg, illetve a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozást szervez. 1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási lehetőségek kiszélesítésével, a tankötelezettség 18. életévre emelésével a homogén diákság helyébe egy erősen heterogén csapat lép; heterogén nemcsak az értelmi képességek, az előképzettség, hanem az érdeklődés, a motiváció terén is. Az iskolakezdés pillanatában máris vannak olyanok, akik (a kedvező otthoni háttér, a jobb képesség, az alaposabb előképzettség miatt) könnyebben fogadják be és alkalmazzák az iskolában tanultakat, mint mások. Ez utóbbiak lemaradnak, nem tudnak lépést tartani a megnövekedett követelményekkel, sorozatos kudarcnak vannak kitéve. Mit lehet tenni a tanulási kudarcnak kitett tanulók érdekében? 1. Reális önismeret kialakítására van szükség. Kapjanak lehetőséget ezen tanulók önmaguk megmérésére, kipróbálására. 2. A tanulókat meg kell tanítani tanulni. A szaktanárok feladata, hogy a lemaradó tanulóknak magyarázzák el, hogy az adott tantárgy esetében melyek a legjobb módszerek a megértéshez, a lényeg kiemeléséhez, az összefüggések látásához. 3. Fontos nevelési feladat, hogy felismerjük, ha szorongásos kudarcfélelem okozza a gyengébb teljesítményt, sikerélményt kell biztosítani tanulóinknak. Ugyanis a tanulás eredményessége szempontjából az elismerés hiánya, a közömbösség a leginkább ártalmas nevelési magatartás. (Még az elmarasztalás is jobb, mint a közömbösség!) Hogyan lehet sikerélményt biztosítani? Kisebb csoportokban való foglalkozás: o o könnyebb a megszólalás könnyebb a tanár pozitív reagálása a legkisebb eredményekre
Egyéni feladatok adása -pl. önálló megfigyelések, "kutatások" tankönyvből, folyóiratokból, szakkönyvekből, Beszámolók, referátumok kiadása dicséret. 4. A frusztrációt legnagyobbrészt az irreális elvárások okozzák. Sem a család, sem az iskola ne követeljen többet a tanulótól, mint amennyit képes teljesíteni. Fel kell venni a kapcsolatot a tanulási kudarcnak kitett tanulók szüleivel. A szülők "nevelése" arra irányuljon, hogy ne legyen túlzott elvárásuk gyermekükkel szemben, ne féljen a gyerek otthon, ha rosszabb eredményt ér el, mint amit a szülők szeretnének, mert ez még inkább csökkenti a teljesítményt. Tehát a tanár-szülő kapcsolatot kell erősíteni. 5. Eredményessé teheti a tanulást, ha sikerül a diákok érdeklődését felkelteni a tantárgy iránt. 6. Kapjon helyet az oktatásban a játékosság és a kreativitás. Ez is segítheti a kudarcélmény feledtetését, s hozzájárulhat a jobb eredmények eléréséhez. 7. Hagyományos módszerek a tanulási kudarc felszámolására: Korrepetálások: Ezek arra vannak hivatva, hogy a tanulók egyes csoportjainak (néha csak egyes tanulóknak) gyengébb érdeklődés, alacsonyabb intelligenciahányados vagy betegség miatt bekövetkezett lemaradását próbáljuk pótolni. Felzárkóztatás: Erre akkor kerülhet sor, ha környezeti adottságok vagy speciális helyzet (pl. külföldi tartózkodás, hosszabb kórházi ápolás) miatt a tananyag-feldolgozás hosszabb szakaszai "maradnak ki", s ennek következtében kiegészítő tanulásról kell gondoskodni. Nivelláló programok: Valamely osztály különböző általános iskolából, különböző képzettségi szinttel verbuválódott gyermekeit nagyjából azonos szintre kell hozni. 1.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban fokozatosan nő a munkanélküli szülőkkel, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Célunk: Segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik: szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) munkanélküli szülők gyermekei átmenetileg hátrányos helyzetűek: áttelepült, beköltözött (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
A tanulói tankönyvvásárláshoz biztosított normatív támogatás terhére folyamatosan bővítjük a tartós tankönyvek állományát, így elsősorban azokból a tantárgyakból, amelyekből nem kell kötelező állami vizsgát tenni az iskola könyvtárából kölcsönözhető tankönyvek csökkentik a szülők tanév eleji kiadásait. Az ingyenes tankönyvvásárláshoz biztosított központi keretből elsősorban a törvény által meghatározott tanulók számára a kötelező vizsgatantárgyak tankönyveit kell beszerezni. A települési önkormányzatoknál kezdeményezzük, hogy a szociálisan rászoruló tanulók tanszersegélyt, illetve étkezési támogatást kapjanak. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) Mentálhigiénés programok Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (ingyenes tankönyvtámogatás formái, kedvezményes étkezési lehetőség és települési önkormányzattól igényelhető támogatás) szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés útján (levél, telefon) Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön Kapcsolatfelvétel a helyi Nevelési Tanácsadó szakembereivel A szabad tankönyv-támogatási keret terhére adható tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon 1.9. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, valamint az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai. A nevelési oktatási célok eléréséhez a módszereiben változatos tanítási órák mellett jelentős szerepe van az otthoni felkészülésnek, a digitális és hagyományos könyvtárakban folytatott tanulásnak. Az otthoni felkészülést segítőfeladatok meghatározásánál a következőelveket veszzük figyelembe: - a következő tanítási órára csak olyan mennyiségű feladatot jelölünk ki, amely rendszeres tanulást feltételezve a szóbeli felkészüléssel együtt sem igényel átlagosan 45 percnél többet (dupla óra esetén 60 percet) - az önálló kutatómunkát igénylő forrásgyűjtő vagy más jellegű, nagyobb időigényű házi feladatra legalább 1 hetet biztosítunk - a kötelező olvasmányok ütemezését legkésőbb szeptember 20-ig megismertetjük. A tanítási órán a tanuló tudását szóbeli és írásbeli feleletei alapján értékeljük. Az értékelés történhet:
- szövegesen (azoknál a moduloknál, melyeket félévkor nem osztályozunk) - pontszerzésen alapuló teljesítményszázalék meghatározásával (több, kisebb pontszámú dolgozat összevonható) - érdemjegyekkel, melyeket a teljesítményszázalék figyelembe vételével határozunk meg. Nagyobb egységek lezárásakor témazáró felelések, dolgozatok alapján értékeljük a tanuló tudását. Ezek összeállításakor a vizsgafeladat szerkezetét is figyelembe kell venni! Ezek várható idejét legalább 2 héttel korábban bejelentjük. A tanulók tudását a szakmacsoportos tantárgyakból a munkaközösség szerint az alábbiak szerint kell értékelni: A 10. N osztályban az év végi osztályzatot az információkezelés (9. évfolyamon szerzett) osztályzat figyelembe vételével, az óraszámmal súlyozva kell meghatározni. A szakmacsoportos alapozó tantárgyak és közgazdasági alapismeretek tantárgy félévi illetve év végi osztályzatát a részismeretek osztályzatából számítjuk az óraszámmal súlyozva. 1.9.1. Az iskolai beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulás-tanítási folyamat szerves része a tanuló tudásának, teljesítményének mérése, értékelése. Nagyon fontos, hogy ez mindig legyen összhangban a tantárgy ill. a tananyag jellegével, súlyával, a felhasznált tanórák számával, a vizsgakövetelményekkel (alapműveltségi, érettségi és szakmai). A beszámoltatás történhet írásban és szóban. Az egy tanórán feldolgozott anyagrész elsajátításának számonkérése szóbeli ill. írásbeli felelettel történik. Több tanóra anyagából kisebb dolgozat íratható, ill. szóban is számon kérhető. Nagyobb egységek, témák, modulok befejezése után témazáró dolgozattal, értekező fogalmazással méri le a szaktanár a tanuló tudásának, illetve a követelmények teljesítésének szintjét. Ezen dolgozatok íratását a diákoknak mindig előre bejelentjük (legalább két héttel hamarabb), hogy kellőképpen felkészülten adhassanak számot tudásukról. A dolgozatok megíratását a szaktanárok összehangolják, hogy a Házirendnek megfelelően egy napra kettőnél több témazáró dolgozat ne kerüljön. A megírt dolgozatot legkésőbb 2 héten belül kijavítjuk és az érdemjegyet a tanulókkal ismertetjük. Az érdemjegyet a szaktanár minden esetben röviden indokolja is írásban vagy szóban. Ha a tanuló valamilyen ok miatt a témazáró írásakor hiányzott, köteles azt későbbi időpontban pótolni. A pótlásra a kötelező tanórán kívül kell időt biztosítani. (Ha a téma ismerete nélkül a tantárgy tanulása folytatható, akkor legkésőbb a tanév végéig kaphat halasztást.) Az osztályozás szempontjait és gyakoriságát, az írásbeli és szóbeli forma megválasztását és ezek egymáshoz viszonyított arányát tantárgyanként az azonos tantárgyat tanító szaktanárok közös megegyezés alapján döntik el a tanári szabadság és az állami vizsgák (alapműveltségi, érettségi és szakmai) követelményeinek figyelembevételével. Törekedni kell arra, hogy minden diák minden tantárgyból havonta legalább egy, de félévente minimum a kötelező óraszámot eggyel meghaladó számú osztályzatot kapjon szóbeli és írásbeli teljesítményére. A kötelező irodalom listáját ill. feldolgozásának várható időpontját a szaktanár év elején közli a tanulókkal, így lehetőséget adva nekik az egyéni haladási ütemüknek megfelelő elolvasásra, feldolgozásra.
1.9.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A folyamatos felkészülés szerves része az önálló -tanórán kívüli- tanulás. A szaktanárnak kell irányítania a tanuló önálló ismeretszerzését. Ennek érdekében a tanulók rendszeresen kapnak házi feladatot, melynek segítségével az órán hallott anyag könnyebben elsajátítható, elmélyíthető. A tanár a házi feladatot rendszeresen ellenőrzi, el nem készítése esetén azonban a diák rossz érdemjegyet nem kaphat. Egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanulók önálló tananyag-feldolgozására, ezért a szaktanár minél gyakrabban adjon ki olyan házi feladatokat, amelyek önálló munkát, könyvtári, internetes kutatást igényelnek (beszámolók, házi dolgozatok, értekezések írása egy adott témáról). 1.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 9-12. évfolyamon folyó oktatáshoz szükséges eszközökkel többségében rendelkezünk, a hiányzó eszközök beszerzésének ütemezését külön melléklet tartalmazza.
A hiányzó eszközök beszerzési ütemterve Beszerzés (db) Ssz. Megnevezés 2001. 2002. 2003. 1. Eszköztároló szekrény 3-3 2. Videolejátszó 2 - - 3. Nyomtató 3 - - 4. Lemeztároló 4 - - 5. Fax 1 - - 6. Tantárgyi szoftverek 2 2 2 7. Térkép 3 2 2 8. Gumikötél 35 - - 9. Könyvtári asztal 3 - - 10. Könyvtári szék 10 - - 11. Vegyszerálló tanári asztal víz-, gázcsatlakozással - 12-12. Törpe feszültségű csatlakozók - 12-13. Olvasólámpa - 10-14. Sötétítő függöny - 20-15. Ugródomb-védőtető - 1-16. Tornaszőnyeg (400x140x10 cm) - 1-17. Mechanika II. tanulókísérleti készlet - 1-18. Orvosi szoba berendezései - - 1 19. Természettudományi szaktanterem berendezései (méregszekrény, elszívó, mosogató) - - 1 20. Pianínó - - 1 21. Mászórúd - - 2 22. Atompálya modellek - - 1 A hiányzó eszközök beszerzésének ütemezését külön melléklet tartalmazza. A számítástechnika és az idegen nyelvek hatékony oktatásához szükséges multimédiás számítógépekkel és a szükséges oktató CD-kel rendelkezünk. A szakképzéshez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, a változó jogszabályokhoz igazodó, aktuális szakirodalom beszerzéséről folyamatosan gondoskodunk. 1.11. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, ezek továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk nevelési programjának alapvető értéke a partnerközpontúság. Fontos a partnerek azonosítása, elvárásaik, elégedettségük illetve elégedetlenségük visszajelzése. Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség (iskolai és kollégiumi) koordinált aktív együttműködése.
Ezen együttműködés alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség Az együttműködés formáit a pedagógiai feladatokra építettük és az alábbi két témakör köré rendeztük: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken ötletnyújtást az előadások témáihoz őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését érdeklődő-segítő hozzáállást szponzori segítségnyújtást Iskolánk (a pedagógusok) a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja (Ezeket a tevékenységi formákat a kollégiummal egyeztetve szervezi.): nyílt napok szervezése rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat előre tervezett szülői értekezletek rendkívüli szülői értekezletek fogadóórák előadások szervezése (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember - orvos, védőnő - meghívásával) Iskolai Szülői Szervezet ülései pályaválasztási tanácsadás családlátogatás közös kirándulások Az iskola és a kollégium együttműködése, a továbbfejlesztés lehetősége: a kollégium pedagógusai részt vesznek az iskolai rendezvényeken (elsős avató, télapó ünnepség, önkormányzati napok programjain, szalagavató ballagási ünnepségeken) az iskola pedagógusai részt vesznek a kollégium elsőseinek bemutatkozó műsorán, farsangi ünnepségen, a végzős diákok búcsúztatásán.
a kollégiumi diákok havonta egyszer beszámolnak osztályfőnöki órán a kollégiumban történtekről (verseny, büntetés, dicséret, színházlátogatás, stb.) az osztályfőnökök fogadóóráján konzultációs lehetőséget nyújtunk a kollégiumi nevelőknek is. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve üzemlátogatás a szülők munkahelyein családi játékos vetélkedők közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével az Iskolaszék munkájának megismerése 1.12. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások, melyek formáiról a Diákönkormányzat javaslatára a nevelőtestület dönt: a tanulói igények és leterheltségük ismeretében, a rendelkezésre álló szakemberek és az anyagi lehetőségek figyelembevételével. A Diákönkormányzati Nap programjáról és idejéről az Iskolai Diákbizottság dönt. Az IDB munkáját, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat a szabadidő-szervezői feladatokkal megbízott pedagógusok látják el. Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja: 1. Sportkörök: kézi-, kosár-, röplabda labdarúgás úszás aerobic, igény szerint foci 2. Szakkörök: idegen nyelvi (angol, német) internet közgazdaságtan matematika számítástechnika 3. Tanulmányi kirándulás 4. Versenyek: tanulmányi: Arany Dániel Matematika Verseny
"Édes Anyanyelvünk" Országos Nyelvhasználati Verseny Hatvani István Fizikaverseny Implom József Helyesírási Verseny Kenguru Matematikaverseny OKTV OSZTV számítástechnikai verseny kulturális: szavalóverseny Kazinczy Szépkiejtési Verseny 5. Kulturális programok (színházlátogatás kiállítások megtekintése) 6. Évente megrendezésre kerül: Elsősavató ünnepség Diákönkormányzati Napok Mindkettőt discoval zárjuk. 7. Ünnepnapok 8. Megemlékezések