DUÁLIS FELSŐFOKÚ KÉPZÉS KÉPZÉSSZERVEZÉSI JELLEMZŐI dr. Rádli Katalin EMMI Felsőoktatás-politikai Főosztály
Duális felsőfokú képzés az alapképzési vagy mesterképzési szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, - a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó tanterve szerinti képzés. 2
A duális felsőfokú képzés alapelvei - A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő gazdasági szervezet minőségi auditálása folyamatos. - Az oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. - A hallgató a szorgalmi időszakot a nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további vállalati gyakorlati idő teljesítése a szorgalmi időszak alatt is, az intézményi jelenlétet nem sértve. - A gazdálkodó szervezetnél eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. 3
A duális felsőfokú képzés alapelvei A gazdasági szervezettel közösen elkészített tanterv (52752/2014/FEPOL): - a képzés tanévenként 48 hétből áll; - 26 hetet az intézménynél, 22 hetet a vállalatnál tölt a hallgató; - a tantervnek a 26 hetes intézményi szakaszra vonatkozó része 90%-ban meg kell egyezzen a hagyományos szak tantervének tartalmával. A duális felsőfokú képzés időbeosztása: A hallgató által a duális gyakorlatnak helyt adó szervezetnél eltöltött idő el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80%-át. Az arányt a teljes képzési időre vonatkozóan kell értelmezni azzal, hogy minden két elméleti szakaszt egy gyakorlati szakasz kell, hogy kövessen. 4
Közös kompetencia-fejlesztések A gyakorlati tapasztalattal rendelkező diplomás kompetenciái: - az intézményekben nem oktatott szakmai ismeretek, - adott vállalat(ok)hoz köthető specifikus szakmai ismeretek, - önálló munkavégzési képesség, - csoportos munkavégzési képesség, - fejlett munkavégzési hatékonyság és eredményesség, - vállalati és munkakultúra terén szerzett jártasság. A Magyar Képesítési Keretrendszerben (MKKR) a képzési és kimeneti követelmények a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei - a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői - az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelmények. A tantervet a kimeneti kompetenciák alapján célszerű közösen felépíteni. 5
Vállalati és intézményi szakasz közötti kapcsolat - A vállalati szakaszban eltöltött gyakorlat és az intézményi szakaszban tanultak közötti kapcsolat függ az adott gazdasági szervezet tevékenység profiljától, az alkalmazott technológiától. - A gazdasági szervezetnél eltöltött gyakorlat tartalma lehet: - specifikus gyakorlati képzés a vállalkozásnál; - hallgató bevonása konkrét üzemi gyakorlati feladatokba; - projekt jellegű munka az önálló munkavégzés képességének megteremtése érdekében; - puha készségek és munkakultúra fejlesztése. 6
Vállalati és intézményi szakasz közötti kapcsolat - Kooperatív együttműködések tartalmi elemeinek és módszerének fejlesztése a képzési tevékenységben, a kurikulum alakításában. A gazdasági szervezet bevonása az oktatás folyamatába. - Tanítási - tanulási módszerek, a transzverzális készségek fejlesztése. - A képzési követelmények teljesítéséhez kapcsolódó mérési és értékelési rendszer szakspecifikus fejlesztése. - A tartalmi megújulás érdekében a gazdasági képzési igényekre való reflektálás a képzésekben. A munkaerőpiacon elvárt készségek fejlesztésének beemelése a tantervekbe, tantárgyi programokba. - A képzők képzése. 7
A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló rendelet Az együttműködési megállapodás [230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] tartalmazza: - az együttműködés módját, a szakmai gyakorlat kereteit, - a szakmai gyakorlat felsőoktatási intézményi felelősét és a szakmai gyakorlatot biztosító gyakorlóhely szakmai felelősét, - a felsőoktatási intézmény felelősségét a hallgatók teljes képzéséért, annak részét képező szakmai gyakorlatér, - a szakmai gyakorlat megszervezését a szakmai gyakorlóhellyel, - a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a szakmai gyakorlóhely értékelése alapján a gyakorlati kompetenciák értékelését, - a szakmai gyakorlóhelyen, a szakmai gyakorlati tevékenység szakmai felügyeletét, irányítását, - a hallgatók elsajátított szakmai tudásának, kompetenciáinak írásban történő értékelését; - az együttműködési megállapodás megszűnésének eseteit. A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell: - a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének személyét; - a szakmai gyakorlóhely, a szakmai gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi. 8
Köszönöm a figyelmet! 9