1. oldal, összesen: 70 oldal PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. oldal, összesen: 70 oldal PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelõtestületi elfogadás dátuma: 2010. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Érvényesség: 2013/2014. tanév utolsó napja Tervezett felülvizsgálat dátuma: 2010/2011. tanév 1. Bevezetés 1. 1. Az iskola rövid története 1. 2. Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása 1. 3. Jövõkép 1. 4. Az iskola kapcsolatai 2. Kiemelt fejlesztési feladataink 2. 1. Énkép, önismeret 2. 2. Hon- és népismeret 2. 3. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra 2. 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 2. 5. Gazdasági nevelés 2. 6. Környezettudatosságra nevelés 2. 7. A tanulás tanítása 2. 8. Testi és lelki egészség Tartalomjegyzék 3. Az iskolában folyó nevelõoktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, színterei 3. 1. Pedagógiai alapelveink 3. 1. 1. Nevelés és oktatás 3. 1. 2. Részvétel a közéletben 3. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja, feladatai 3. 3. A tanórák eredményességének alapfeltételei 3. 4. Folyamatos fejlesztési feladatok 3. 5. Az iskolában folyó nevelés-oktatás színterei 3. 6. Az iskolaotthonos nevelés célja, feladatai 3. 7. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai 3. 8. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelezõ tananyaga elsajátításának keretei 3. 8. 1. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások 3. 9. Pedagógiai folyamataink 3. 9. 1. A tanulás-tanítás területei 3. 9. 2. A nem szakrendszerû oktatás 4. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei 4. 1. Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében 4. 1. 1. Tanulóink 4. 1. 2. A pedagógus 4. 1. 3. A szülõ 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6. 1. A tanórán kívüli foglalkozások 6. 1. 1. A napközi otthon és a tanulószoba 6. 1. 2. Szakkörök 6. 1. 3. Diákönkormányzat 6. 1. 4. Az iskolai énekkar 6. 1. 5. Sportkörök 6. 1. 6. Iskolán kívüli foglalkozások 6. 1. 7. A szabadidõ hasznos eltöltése 6. 1. 8. Az intézményi hagyományok ápolása 6. 2. A tanulóközösségek fejlõdése 7. Tehetséggondozás 8. A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggõ pedagógiai tevékenység 8. 1. A fejlesztésbe bekerülõk köre 8. 2. Szervezeti formái

2. oldal, összesen: 70 oldal 8. 3. A fejlesztés célja 8. 4. A fejlesztés elmélete és módszertana 8. 5. Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez 8. 6. Módszerek 8. 7. A fejlesztés fõ területei 8. 8. Pszichomotoros fejlesztés részterületei 8. 9. Beilleszkedési és magatartási zavarok 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 9. 1. A felzárkóztatás célja 9. 2. Kis létszámú osztályban alkalmazott módszereink, elveink a Zápor utcai székhelyen.. 9. 3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ program a Váradi utcai telephelyen 10. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 10. 1. Az iskolai gyermekvédelem célcsoportjai 10. 2. Az iskola kapcsolatrendszere a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában 11. A szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenység 12. Az iskola egészségnevelési programja 12. 1. Az egészségnevelési program célja 12. 2. Az egészségnevelés következményei 12. 3. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 12. 4. A tanulók fizikai állapotának mérése 13. Az iskola környezeti nevelési programja 13. 1. Stratégiailag kiemelt céljaink 13. 2. A környezeti nevelés színterei 13. 2. 1. Környezeti nevelés a tanórákon 13. 2. 2. Környezeti nevelés osztálykiránduláson, erdei iskolában 13. 2. 3. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt 13. 3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola mûködtetésében rejlõ környezetnevelési lehetõségek 14. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek 14 1. Jogi háttér 14. 2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 14. 3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 14. 4. Módszertani elemek 15. A társadalmi bûnmegelõzéssel, az áldozattá válással, az erõszakmentes konfliktuskezeléssel összefüggõ ismeretek 15. 1. Célok 15. 2. Tartalmi elemek 15. 3. Módszertani elemek 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke 17. Helyi tanterv 17. 1. Alapfogalmak 17. 2. A helyi tanterv tartalmi szabályozásának köre 17. 3. A helyi tantervek bevezetésérõl, alkalmazásáról és tartalmáról szóló részletes sjogszabályi háttér 17. 4. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelezõ és választható tanórai foglalkozások 17. 4. 1. A NAT mûveltségi területei százalékos arányainak megoszlása az egyes évfolyamokon 17. 4. 2. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Zápor utcai székhelyen 17. 4. 3. Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tanterv a Váradi utcai telephelyen 17. 5. Az intézménybe lépés feltételei 17. 5. 1. Belépés az iskola kezdõ évfolyamára 17. 5. 2. Belépés felsõbb évfolyamokra 17. 6. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei, az átjárhatóság érvényesülése, és az évfolyamismétlés rendje 17. 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái és rendje 17. 7. 1. Értékelési alapelvek 17. 7. 2. Az írásbeli beszámoltatás formái 17. 7. 3. A szóbeli beszámoltatás formái, az értékelés módjai 17. 7. 4. A tantárgyi osztályzatok kritériumai 17. 7. 5. Az értékelés kategóriái elsõtõl a negyedik évfolyamig 17. 8. A tanulók tanulmányi munkájának mérése és értékelése 17. 8. 1. Nevelési eredményvizsgálatok 17. 8. 2. Oktatási eredményvizsgálatok 17. 8. 3. Az egyes modulok értékelése és minõsítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 17. 9. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minõsítésének követelményei,formái 17. 9. 1. A magatartás és a szorgalom értékelésének alapelvei 17. 9. 2. A magatartás értékelése 17. 9. 3. A szorgalom értékelése 17. 9. 4. Kiemelkedõ szorgalom, magatartás és tanulmányi munka elismerésének intézményi formái 17. 9. 5. A tanulóknak adható egyéb jutalmazási, elismerési eljárások 17. 9. 6. A tanulók elmarasztalásának formái 17. 10. Az otthoni felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 17. 10. 1. A házi feladatok fajtái 17. 10. 2. A házi feladatok mennyisége, minõsége

3. oldal, összesen: 70 oldal 17. 10. 3. Az önálló tanulás szervezésének lépései (napközi, tanulószoba) 17. 10. 4. Fejlesztési követelmények 17. 11. A tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei 17. 12. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére szolgáló tananyag.. 17. 12. 1. Célok 17. 12. 2. Színterei 18. A pedagógiai program érvényességi ideje 19. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 20. A pedagógiai program módosítása 21. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 22. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. Bevezetés Az iskola neve: Óbudai Nagy László Általános Iskola Az iskola címe: 1032 Budapest III., Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest III., Váradi utca 15/b. (telephely) Az intézmény telefonszámai: 06-1-250-2710 (székhely) 06-1-242-5349 (székhely) 06-1-454-1461 (székhely) 06-1-388-7747 (telephely) 06-1-367-5845 (telephely) 06-1-453-2222 (telephely) Az intézmény faxszámai: 06-1-250-1088 (székhely) 06-1-388-7747 (telephely) E-mail: zapor-a@kszki.obuda.hu, varadia@kszki.obuda.hu Az iskola fenntartójának neve, címe: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat 1033 Budapest, Fõ tér 3. Az iskola alaptevékenységei: Alapító okirat engedélye, száma: 94/ÖK/2008. (II. 27.) Törvényi, jogszabályi háttér A közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX. törvény A tankönyvpiac rendjérõl szóló (módosított) 2001. évi XXXVII. törvény A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl,és alkalmazásáról 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl 17/2004. (V. 20.) sz. OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl

4. oldal, összesen: 70 oldal 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 1. 1. Az iskola rövid története Iskolánk Zápor utcai intézményegysége a Fényes Adolf utcai és a Kiscelli utcai Gelléri Andor Endre Nyelvi Tagozatos Általános Iskola összevonásával jött létre, és a 2001/2002-es tanévet Tímár utcai központtal kezdte meg. A tanulócsoportok létszáma miatt két telephelyen mûködtünk. Egyik telephelyünk a Tímár utcai épület, másik telephelyünk a Szõlõ utcai épület volt, ahol az alsó tagozat osztályai, valamint az 5. évfolyamosok kapnak elhelyezést. Iskolánk Váradi utcai intézményegysége 1977 óta mûködik nyolcosztályos általános iskolaként Budapest III. kerületében lakótelepi környezetben, évfolyamonként két vagy három párhuzamos osztállyal. Az elsõ idõszakban testnevelés tagozatot mûködtetett, melyet 1985tõl angol és német nyelv emelt szintû tanításával váltott fel. Az idegen nyelv tanulását a 2000tõl mûködõ nemzetközi Comenius program is segíti, melynek keretében élõ kapcsolatunk van egy svéd, egy olasz, egy német, egy holland, egy lengyel és egy erdélyi iskolával. A közvetítõ nyelv az angol. 1990tõl fokozatosan álltunk át a mûvészeti tantárgyak képzésére (rajz, kézmûves technikák, énekzene) együttmûködve a kerületi Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézménnyel. A Comenius 2000 Közoktatási Minõségfejlesztési Program keretében kiépítette az I. számú intézményi modellt. Ez garantálja a pedagógusok, diákok és a szülõk hatékony együttmûködését, a teljes körû partnerközpontúságot. A 2008-2009-es tanév szeptemberétõl a két intézmény fenntartói határozat alapján egy igazgatás alatt összevonásra került. A döntés eredményeképpen az iskola Tímár utcai székhelye és Szõlõ utcai telephelye a jogszabályi elvárásoknak megfelelõ új épületbe költözött, melynek révén megszûnt a telephelyi szegregáció, s kedvezõbbé váltak a nevelõ-oktató munka tárgyi-technikai feltételei. A 2008. július 31-ig önálló intézményként mûködõ Váradi utcai iskola az átszervezett intézmény telephelyeként folytatja tevékenységét, hozzáadva a mûködés sikereihez azt a pedagógiai professziót, melyet a tehetséggondozás terén elért eredményeivel korábban már bizonyított. Az intézményátszervezés a felzárkóztatást, a tehetséggondozást az egyéni bánásmódot fokozottan igénylõ tanulók integrációja révén elõsegíti az esélyegyenlõség nagyobb fokú biztosítását. A megújulás, az integráció mellett az átszervezett intézmény határozott törekvése az eddigi pozitív hagyományok megõrzése. Ezt fejezi ki nevünk: Óbudai Nagy László Általános Iskola. A 2010-2011-es tanév szeptemberétõl a Szõlõtõ Kétnyelvû Oktatási Alapítvány által kidolgozott és akkreditált tanterv kerül bevezetésre felmenõ rendszerben a Budapest, Fõváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselõ-testületének döntése alapján. 1. 2. Az iskola életének, tevékenységének rövid bemutatása Iskolánkban évfolyamonként általában két párhuzamos osztály mûködik, ez az épület adottságainak megfelelõ. A Zápor utcai székhely elsõdleges profilja az alapképzés biztosításán túl a fejlesztés, a Váradi utcai telephelyé a mûvészeti képzésen keresztül megvalósuló tehetséggondozás. A Zápor utcai székhelyintézményben a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdõ, valamint sajátos nevelési igényû tanulók fejlesztését tûztük ki célul. Kiemelten fontosnak tartjuk a nevelési tanácsadó javaslatai és a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok által hozzánk irányított gyerekek kis létszámú, fejlesztõ osztályban történõ oktatását. Az olvasás-írás tanítás szótagoló módszer szerint történik. A munkát mindkét helyszínen fejlesztõ pedagógusok, logopédusok, pszichológusok, gyógypedagógusok és mozgásterapeuták segítik. Kooperatív technikákat, projektmódszert, drámapedagógiát és kéttanítós modellt is alkalmazunk az oktatás-nevelés sikeressége érdekében. A tehetséges tanulók részére különféle képességfejlesztõ szakköröket mûködtetünk, a felzárkóztatásra egyéni foglalkozások és csoportos korrepetálások formájában biztosítunk lehetõséget. A Zápor utcai épületben alsó tagozaton iskolaotthonos oktatás folyik, 5-6. évfolyamon napköziben, 7-8. osztályokban pedig tanulószoba keretében történik a gyermekek délutáni elfoglaltságának szervezése. A Váradi utcában az 16. évfolyamon az egész napos ellátást napközis csoportokban biztosítjuk. Angol és német nyelv emelt szintû tanítása folyik iskolánkban a 3. illetve a 4. évfolyamtól kezdõdõen. A 3. osztály végén a tanulmányi munka alapján választjuk ki azokat a tanulókat, akik a további években emelt szintû nyelvoktatásra járhatnak. Az 12. évfolyamon az angol nyelvvel választott óra keretei közt ismerkedhetnek tanulóink. 7. évfolyamtól diákjaink második idegen nyelvet tanulhatnak délutáni elfoglaltság keretében. Nagy gondot fordítunk a környezeti nevelésre, a megfelelõ környezeti kultúra kialakítására. Már az alsó tagozattól kezdõdõen kiemelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést. Az érdeklõdõk a Váradi utcában az általános iskolai tananyag mellett mûvészeti képzésben (rajz, kerámia, zene) részesülhetnek, ahol mûvészeti iskolai bizonyítványt is szerezhetnek. A gyerekek minimum heti négy órában megismerkednek a rajzolás, festés, mintázás alapjaival. Felsõ tagozaton szakoktatók segítségével mélyíthetik el tudásukat a grafika, a festészet, a linómetszés és a mûvészettörténet területén. Fõleg alsó tagozaton mûhelygyakorlatok keretében ismerkednek meg a népi kismesterségekkel, mint nemezelés, csuhézás, kosárfonás, textilfestés, gyertyaöntés. Több fazekaskoronggal, nyújtópaddal és kemencével felszerelt tanmûhelyünkben a diákok szakoktató segítségével sajátítják el a mesterség alapjait. Ötödik, hatodik évfolyamon a képzés kiegészül drámapedagógiai neveléssel, hon-és népismeret oktatásával. A nagyobbak mozgókép-és médiaismeretet is tanulnak. Informatikát a helyi tanterv mellett választott óraként és szakkörben is oktatunk. A tehetséges tanulók 7. illetve 8. évfolyamon ECDL vizsgát tesznek. Teljes állású szabadidõ szervezõt és pedagógiai asszisztenseket alkalmazunk, megkönnyítve ezzel a pedagógusok tanórán kívüli programjainak szervezõ munkáját. Diákönkormányzatunk aktívan részt vesz az iskolai életben, a programok szervezésében. A megrendezésre kerülõ diákönkormányzati napok témakörei erõsítik a gyermekekben az iskolához tartozás érzését. Jól mûködõ diák sportéletünk van, intézményünkben kiemelt szerepet kap a sport, a mindennapos testedzés. A Zápor utcai épületben tanulói órarendbe építve - a válaszható foglalkozások idõkeretében judo oktatásban vesznek részt az alsó tagozatos tanulók, a Váradiban a III. kerületi TUE Sportegyesülettel együttmûködve labdarúgó utánpótlást nevelünk. Tömegsport keretében a fiú és lány labdarúgás mellett röplabda, kézilabda és kosárlabdaedzéseket tartunk. Iskolánk diák sportéletének területei: judo, kézilabda, labdarúgás, röplabda, kosárlabda. A mindennapos testnevelést választott tantárgyként, a sportkörökkel és a diák sportegyesület keretében biztosítjuk. A könnyített testnevelésben részesülõ gyermekek részére a testnevelõ tanárok differenciált foglalkozást tartanak. A kerület alkalmazásában álló

5. oldal, összesen: 70 oldal gyógytestnevelõ tanár hetente iskolánk tornatermében fogadja a gyógytestnevelésre utalt gyermekeket. A tavaszi szünet után a diákok osztálykirándulásra, vagy erdei iskolába utaznak az ország különbözõ részeibe. A nyár folyamán különbözõ táborok várják a gyerekeket. (Sóstó, napközis, kézmûves, dráma, idegen nyelvi és vándortábor) A Váradi utcai telephelyen mûködõ Szõlõtõ Kétnyelvû Oltatási Alapítvány tanterve (kerettanterv) segíti az angol anyanyelvû pedagógusokat és asszisztenseket, akik a párban történõ tanítás módszerét alkalmazzák. A tanterv követi a két tannyelvû oktatásra vonatkozó irányelveket, azonban célkitûzései azokon túl mutatnak. A NAT mellett a Brit Nemzeti Alaptanterv elõírásait is figyelembe veszi. A kerettanterv célja ebben az oktatási formában kettõs: mind a tantárgyi tartalom, mind a nyelv egyidejû fejlesztése. Az európai CLIL (Content and Language Integrated Learning) oktatási formának a sajátos, nyelvileg bõvített változata, melynek során az anyanyelven kívül minden tantárgyat célnyelven is tanulnak a tanulók. A program végsõ célja a kiegyenlített kétnyelvûség elérésére való törekvés. 1. 3. Jövõkép A legszebb, legfelemelõbb hitvallás: az ember szolgálata. S ha az ember még fiatal, fõként kiszolgáltatott gyermek, e hivatás még nagyobb terhet ró választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis emberi sorsokat dönt el, befolyásol. Az intézmény kollektívája olyan optimista jövõképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi idõhorizonton látni szeretné az általános iskola mûködését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyõzõdése, hogy a jövõkép értékes és hatékony motiváló tényezõ lehet a késõbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el, amelyben: - a gyermekek korszerû, európai színvonalú iskolába járhatnak, ahol ellátásuk, oktatásuk a lehetõ legmagasabb szintû; - a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítõ korszerû tudást és mintát kapnak; - az emberi, nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük; - a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van; - a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg; - testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni; - életformájukká válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód. Olyan diákokat szeretnénk nevelni, oktatni, aki: - nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk nyitottá tenni; - eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani; - magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, akkor segítünk önbizalmat ébreszteni benne; - kedves, de ha rosszkedvû, akkor kedvességgel közeledünk hozzá; - barátkozó természetû, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani; - szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt; - ha nem az okosság a fõ erénye, akkor keresünk benne más értékeket; - tisztelettudó; - szófogadó; - kitartó, de nem önfejû; - ambiciózus, de nem törtetõ; - együttmûködõ, de nem konformista. A kétnyelvû program nevelési és oktatási céljai: - hatékony kommunikatív nyelvtanulás biztosítása mindkét nyelven szóban és írásban; - a célnyelven történõ tantárgytanulás révén olyan tanulási stratégiák kialakítása, amelyek a késõbbi iskolafokon is segítik a tanulókat, valamint képessé teszik õket arra, hogy csak angol nyelvû óravezetést is követni tudjanak; - olyan diákokat szeretnék nevelni, akik a többnyelvûséget, multikulturalitást értéknek tekintik, más népek kultúrája, nemzeti értékei iránt fogékonyak. 1. 4. Az iskola kapcsolatai Közvetlen partnereink az iskola alkalmazotti köre tanulóink szülõk Szõlõtõ Kétnyelvû Oktatási Alapítvány Közvetett partnereink Közoktatás-irányítással való kapcsolat Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Oktatási Bizottsága Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Oktatási és Kulturális Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Szociális Szolgáltató Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Építési Hatósági Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Pénzügyi és Gazdálkodási Fõosztály Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény (KSZKI) Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatala Közoktatásban mûködõ szakmai-társadalmi szervezetekkel való kapcsolat Tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottságok szakértõi vélemények III. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet (PSZI) szaktanácsadás, továbbképzések, szaktárgyi versenyek

6. oldal, összesen: 70 oldal Óbuda-Békásmegyer Nevelési Tanácsadó pszichológiai szakellátás Gyermekorvos, védõnõ, iskolafogászat, gyógytestnevelõ egészségmegõrzés Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Gyámügyi Hivatal gyermekvédelem Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ gyermekvédelem Közoktatási intézményekkel való kapcsolat Aelia Sabina Zene-, Képzõ- és Táncmûvészeti Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény III. kerületi általános iskolák III. kerületi óvodák Kerületi és budapesti gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák Nem közoktatási intézményekkel való kapcsolat III. kerületi TUE Óbudai Judo Club Óbudai Sport és Szabadidõ Nonprofit Kht. Egyesített Tanuszodák Óbudai Kulturális Központ Békásmegyeri Közösségi Ház Sodexo Pass Hungária Kft. Óbuda újság Jó Pásztor Anyaotthon Cseppkõ utcai Gyermekotthon Szilágyi Erzsébet Gyermekotthon Külföldi kapcsolatok SvédországUmeå Böleangsskolan Olaszország Milánó Paderno Dugnano III Circolo Didattico Paderno Scoula Elementare Don Milani Románia, KolozsvárBrassai Sámuel Líceum Hollandia Montfort obs De Hobbitstee Németország- Freiburg - Italienisches Konsulat Ufficio Scoula Murg Murgtalschule Waldkirch Kollau Grund Hauptschule Lengyelország- Varsó SPnr306 Szülõkkel való kapcsolat Az iskolai szülõi munkaközösség (továbbiakban: SZMK) aktívan és igen jól képviseli a szülõi érdekeket. Évente háromszor, az éves munkaterv szerint tartunk a szülõi választmány számára tájékoztató értekezletet, ahol a szülõi szervezet vezetõi meghallgatják az igazgató adott idõszakról szóló beszámolóját, valamint megbeszélik az aktuális problémákat. Szülõk Akadémiája elnevezéssel minden évben tematikus elõadás- és vitafórumokat rendezünk aktuális közoktatási, nevelési és más a szülõk széles köreit foglalkoztató az iskolai élettel kapcsolatos kérdésekben. Az iskola mûködését támogató GÁT Alapítvány folyamatosan segíti az nevelõ-oktató munka tárgyi feltételeinek biztosítását. 2. Kiemelt fejlesztési feladataink Két dolgot kell adni a gyerekeknek: gyökereket és szárnyakat (Goethe) Célunk: olyan széleskörû általános mûveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középfokú oktatási intézményekben történõ helytálláshoz. Kiemelten kezeljük a tehetséggondozást, a fejlesztést és a felzárkóztatást. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak a készségeknek képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlõdésük töretlen legyen, megalapozva a felnõtt életben való boldogulásukat. 2. 1. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belsõ diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzõ egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirõl, igényeirõl alkotott képtõl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: NAT) megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezõkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mûködését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítõ beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlõdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvetõ célként tûzhetõ ki az önmegismerés és önkontroll; a felelõsség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 2. 2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemzõ sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedõ magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mûvészek, írók, költõk, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülõföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

7. oldal, összesen: 70 oldal Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elõsegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettõl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élõ más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szûkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. 2. 3. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérõl, alkotmányáról, intézményrendszerérõl, az uniós politika szempontrendszerérõl. Diákként és felnõttként tudjanak élni a megnövekedett lehetõségekkel. Magyarságtudatukat megõrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerõsödésével elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzõbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértõvé a különbözõ szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmûködésrõl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetõségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 2. 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlõdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális, esetleg politikai közösség életében. Olyan részvétel, amelyet a megfelelõ tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erõszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Alapvetõ feladat olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetõségek biztosítása, amelyek elõsegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelõ beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelõ ismeretek az ember és társadalom mûveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlõdéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetõségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlõ bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttmûködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelõsség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntõen a tanulók aktív részvételére építõ tanítás- és tanulásszervezési eljárások minõsége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 2. 5. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevõ világ számunkra fontos folyamatainak jelentõs hányadát; e tudás általános mûveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetõ összefüggéseit értõ és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetõ el sem mûködõ demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitûd alakuljon ki az értékteremtõ munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerûség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentõségét, felelõsségét. Az iskolai nevelésnek alapvetõ szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú elõnyök között. Elõsegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erõforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekrõl vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellõ figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. 2. 6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elõsegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvõ nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elõsegítve ezzel az élõ természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlõdését. A fenntartható fejlõdés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelõdnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelõsséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minõségi változásainak megismerésére és elemi szintû értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megõrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelõsségen alapuló környezetkímélõ magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erõforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megõrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelõsség, a környezeti károk megelõzése váljék meghatározóvá. 2. 7. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsõ tényezõk hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mûködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlõdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevõje tanítható. Minden pedagógus teendõje, hogy felkeltse az érdeklõdést a különbözõ szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyermekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezõ körülmények (külsõ feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsõsorban a következõket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értõ olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fõbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyûjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetõ az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mûvészeti elõadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentõsen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetõséget teremt az

8. oldal, összesen: 70 oldal ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzõit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerû tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsõsorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erõsítésére, mindennapokban történõ felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elõtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerõsítése, a konfliktusok kezelése, az életminõség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. 2. 8. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelõsség hárul a felnövekvõ nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlõdését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelõzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítõkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsõsorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok, egészséget, testi épséget veszélyeztetõ leggyakoribb tényezõit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintû megelõzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtson támogatást a gyermekeknek különösen a serdülõknek a káros függõségekhez vezetõ szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelõzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelõs, örömteli párkapcsolatokra történõ felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvõ, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlõdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentõs szerepe van. 3. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, színterei 3. 1. Pedagógiai alapelveink 3. 1. 1. Nevelés és oktatás Iskolánkban a legfontosabb feladat a tanulók korszerû ismereteinek és képességeinek, készségeinek kialakítása, bõvítése, valamint teljes személyiségük fejlesztése. Ennek érdekében: a tervszerû nevelõ és oktató munka során fejlesztjük az alapkészségeket, és a tanulók számára korszerû, a mindennapi életben használható, továbbépíthetõ alapmûveltséget nyújtunk; iskolánk az emberre, a társadalomra, a mûvészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozó olyan ismereteket közöl, melyek segítik a diákok világképének formálódását és eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben; nevelõ-oktató tevékenységünk célja a gyermek személyiségének széleskörû fejlesztése; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására és azok betartására; fontosnak tartjuk a tanulók megismertetését nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szûkebb lakóhelyünk (Budapest, kiemelten Óbuda) hagyományaival; célunk, hogy a gyermekek körében legyen becsülete a szorgalmas munkával megszerzett tudásnak, ehhez legyen mód elsajátítani az egyéni tanulás különféle módszereit. 3. 1. 2. Részvétel a közéletben Az iskola a szülõi kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk, hogy partnerközpontú intézményként mûködjünk. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal; igyekszünk lehetõséget teremteni arra, hogy az iskola életébõl, tevékenységébõl, eredményeibõl minél többet megismertessünk a szülõkkel, Budapest és Óbuda érdeklõdõ polgáraival; helyszínt és humán erõforrást biztosítunk különbözõ kerületi rendezvényeknek; ápoljuk és bõvítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületben található óvodákkal, iskolákkal, közmûvelõdési és egyéb intézményekkel; a nevelõk fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven képviseltesse magát a különféle kerületi rendezvényeken, és ilyen a tanulók számára szervezett kerületi szintû megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. 3. 2. Az iskolában folyó nevelés-oktatás célja, feladatai - Az iskola mindenkori pénzügyi lehetõségeitõl függõen biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet, a taneszközjegyzéknek megfelelõ mennyiségû és minõségû tárgyi eszközöket. - Az iskolai oktatás tartalmát a korszerû, elsõsorban a tanulók képességeit fejlesztõ tananyag mellett az általános emberi, nemzeti és európai értékek elfogadtatása, átadása alkotja. - Az iskola nevelõi a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elõsegíteni különféle e célt szolgáló módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevõ oktatás vagyis a differenciálás elsõsorban a tanulási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban valósul meg. - Az iskolában az oktatást a tanulók személyiségének széleskörû fejlesztése céljából sokszínû, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyermekek egyéni érdeklõdéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. - Az iskolában folyó nevelés és oktatás fõ feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklõdésre, nyitottságra építve elsõsorban a következõ készségeket, képességeket, tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetõ készségeket (gondolkodási képességeket, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességeket); az egyéni tanulás hatékony módszereit;

9. oldal, összesen: 70 oldal a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttmûködés helyes normáit és módszereit; a kommunikáció elfogadott formáit, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd használatára; az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket és szokásokat; aktivitást az egészséges környezet kialakítására és megõrzésére; a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; a család szeretetét; a gyerekek erkölcsi érzékét és pozitív akarati tulajdonságait. Célunk és feladatunk, hogy iskolánk végzõs diákjai a kimenõ szakaszok végére a kerettanterv által az összes mûveltségi területen elõírt követelményeket a saját képességeik szerint teljesítsék. Minden tanuló rendelkezzen olyan bõvíthetõ ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a következõ iskolafokon megállják a helyüket. Ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. Alakuljon ki bennük elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövõjüket illetõen. 3. 3. A tanórák eredményességének alapfeltételei Átgondolt tervezés A tanulók kellõ motiválása, aktivizálása A tanulók tevékenykedtetése Folyamatos ellenõrzés és értékelés 3. 4. Folyamatos fejlesztési feladatok Korszerû oktatási tartalom Megújult nevelési és oktatási módszerek A fenti célok érdekében a pedagógus továbbképzésben való részvétel Jól mérhetõ ellenõrzési és értékelési eljárások A minõségi pedagógiai munka anyagi elismerése A megfelelõ minõségi feltételek biztosítása A Zápor utcai intézményegység kis létszámú, fejlesztõ osztályainak létjogosultságát bizonyítja, hogy nõ a tantervi követelményeket nem teljesítõ diákok létszáma. A létszám maximalizálása és a szükség szerinti lassúbb ütemben történõ haladás a biztosítéka annak, hogy a lemaradásokat pótoljuk, integráltan oktatott tanulóink a követelményeket teljesíteni tudják. Természetesen a jelentõs hátránnyal induló diákjaink számára biztosítjuk az egy tanévnél hosszabb ideig történõ évfolyami követelmények teljesítését, ha ezt a nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességeket vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság javasolja. Ezt a megoldást választjuk abban az esetben is, ha ezt indokoltnak tartjuk, mert ennek teljesítésétõl pozitív eredményt várunk. Továbbra is törekszünk arra, hogy tanulóink beiskolázása maximálisan sikeresen legyen. 3. 5. Az iskolában folyó nevelés-oktatás és színterei Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli tevékenységeink Szakkörök, mûhelyfoglalkozások, tanfolyamok Tanulmányi és sportversenyek Korrepetálások Napközi, tanulószoba Könyvtár Szabadidõs tevékenységek Mûveltségi foglalkozások Sportfoglalkozások Osztályprogramok Közéleti tevékenységek Diákönkormányzat Iskolarádió Társadalmi életben való részvétel (nem közoktatási intézményekkel közösen szervezett rendezvények, megemlékezések) 3. 6. Az iskolaotthonos nevelés célja, feladatai Az iskolaotthon az egész napos nevelés egyik formája, melyek keretében a gyermek tanítási órái és tanórán kívüli tevékenysége összefüggõ rendszert alkotnak. Az iskolaotthonos osztályokban a tanítási órák, az órákra való felkészülés és a különbözõ szabadidõs tevékenységek az arányos tanulói terhelés elvének érvényesítésével egész napon át váltakoznak, egységes rendszerbe ötvözõdnek, amelynek alapfeltétele az osztályban tanító pedagógusok szoros együttmûködése. Az iskolába lépõ kisgyermekek fejlettsége között igen nagy eltérés mutatkozik, így a tanulók nem terhelhetõk egyformán. Az iskolaotthonos osztályok célja, hogy megújult módszerekkel, szervezési formával megkönnyítse az 1. évfolyamon az óvoda és az iskola közötti átmenetet, valamint az egyes évfolyamokon a tantervi követelmények sikeresebb elsajátítását. Nagyobb tekintettel lehetünk az eltérõ érettségi szintû és teherbírású kisgyermekek igényeire, valamint a szülõk terhein kívánunk enyhíteni azzal, hogy gyermekeik egész napos oktatásban részesülnek. A napi idõbeosztás e szervezeti formában jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Mûködési elvek: Az 1. évfolyamon az elõkészítõ idõszakot hosszabbra nyújtjuk, hogy ez idõ alatt a nyelvi kifejezõképesség, a nagy- és finommozgások, a testséma, a térbeli tájékozódás, érzékelés, észlelés fejlõdhessen. A délelõtt és a délután folyamán két-két tanítási órát tartunk az 1-3. évfolyamon. A 4. évfolyamon a tanítási órák száma heti átlagban napi 4,5 óra. Ennek napi bontását a mindenkori tantárgyfelosztás szabályozza, de az órarend készítésénél törekedni kell a naponkénti egységes terhelésre. A tanítási órák

10. oldal, összesen: 70 oldal között szabadidõs foglalkozás van, ahol feladatokat készítenek a tanulók, gyakorolják, elsajátítják az új anyagot, levegõznek, étkeznek, sportolnak. A gyakorló feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, így azonnali visszajelzést kap az elsajátítás mértékérõl. A házi feladatok kb. 30-30 percet, vesznek igénybe délelõtt és délután. Mivel a tanulás és a szabadidõ váltja egymást a nap folyamán, egyenletesebb a tanulók terhelése. Mindkét tanító látja a gyermeket az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidõben társai között, így a nevelés lényegesen hatékonyabb lehet. Az iskolaotthon idõkeretében valósul meg a fejlesztés, a tehetséggondozás, a judo alapú testnevelés. 3. 7. A napközi otthonos nevelés célja, feladatai A nevelésnek alapozó jellegûnek, a családdal együttmûködésre épülõnek kell lennie. A napközis munkát úgy kell megtervezni, hogy az egységes testilelki és szellemi fejlõdés feltételrendszere biztosított legyen. A napközi otthoni programoknak szorosan kapcsolódnia kell a délelõtti nevelési-oktatási folyamatokhoz. A szabadidõs tevékenységet és a tanulási idõt úgy kell megtervezni, hogy az megerõsítse, illetve kiegészítse a délelõtti iskolai munkát. 3. 8. Iskolán kívüli tanórai foglalkozások kötelezõ tananyaga elsajátításának keretei A hatályos jogi szabályozás alapján a tantervi követelmények teljesíthetõek a hagyományos tanórai tanulásszervezési módoktól eltérõ formában (kooperatív módszerek, egyéni differenciálás, projektoktatás, erdei iskola stb.) is. Ezzel a lehetõséggel igyekszünk élni, figyelembe véve azt is, hogy mindazok a jogszabályok érvényesek ezekre az esetekre is, melyek a tanítás mindennapjait szabályozzák. Az iskolán kívüli tanórák során a tanulókat kiemeljük a szokásos iskolai környezetbõl. A tanulás-tanítás folyamata a hagyományostól eltérõen szervezõdik, s a közös (és kötelezõ) feladatok és élmények hatására felbomlanak a megszokott tanulásszervezési formák keretei. Minden ilyen program az osztályközösség szocializációjának is fontos, meghatározó színtere. A kötött, iskolán kívüli programok feltételei: a tanulói (és szülõi) igények ismerete, programot levezetõ humán erõforrás biztosítása, az anyagi lehetõségek figyelembevétele. A hagyományos tanítási napoktól eltérõ oktatási és nevelési folyamatok három szakaszra oszthatók: 1. elõkészítõ szakasz: készségek és képességek kialakítása; közös tervezés; kutatómunka, felkészülés. 2. program biztonságos megvalósítása. 3. közös ismétlés (felidézés), ellenõrzés, értékelés, önértékelés. Célok megvalósulásának ellenõrzése, javaslatgyûjtés korrigálásra. A tanítás során rendszeresen megvalósított iskolán kívüli tanórák beépítésre kerülnek a szaktárgyi tanmenetekbe. A múzeum- és színházlátogatások, kirándulások a magyar, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, hon- és népismeret, biológia, földrajz, természetismeret, kémia és fizika órákra vonatkozó tananyagot teszik színesebbé. 3. 8. 1. Erdei iskolák, több napos osztálykirándulások Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építõ nevelés- és tanulásszervezési egység, a szorgalmi idõszakban megvalósuló, egybefüggõen többnapos, az iskola mûködési helyétõl különbözõ helyszínen végzett tanulásszervezési mód, melynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvõ, kölcsönösségen alapuló együttmûködésére és kommunikációjára épül. Kiemelt feladata a környezettel harmonikus, egységes életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységhez kötött szocializáció. Osztályaink minden tanév májusában-júniusában egy hetet erdei iskolában, vagy három napot osztálykiránduláson töltenek. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természet és kulturális emlékeink megfigyelése, minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet kap a gyermekek életkora, már meglevõ ismeretei mellett az is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekbõl beilleszteni a további iskolai munkába. Erdei iskolai, kirándulási projektjeink az alábbi területeket ölelik fel: Korosztály Témakör Érintett tantárgyak Alsó tagozat Erdõk, mezõk, vízpartok állat és Környezetismeret növényvilága, Magyar nyelv és Tájékozódás a természetben irodalom A vidéki élet szépségei Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Felsõ tagozat Ismerkedés Magyarország tájegységeivel Természetismeret Magyarország mûemlékei Magyar nyelv és A hagyományok és népmûvészet irodalom szerepe életünkben Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Biológia Történelem Hon- és népismeret

11. oldal, összesen: 70 oldal 3. 9. Pedagógiai folyamataink 3. 9. 1. A tanítás-tanulás területei A nevelõtestület az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetõk irányításával közösen határozza meg az iskolánkban folyó tanulás tartalmi, formai és szervezeti egységeit. Pedagógiai programunkban rögzítjük a jelenleg optimálisnak tartott tanulási tendenciákat, amit ha szükségesnek tartunk, a lehetséges keretek között módosítunk. Iskolánk pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítás-tanulás tevékenysége, melynek középpontjában a motiváló tényezõk állnak. Intézményünk alapvetõ célja, hogy a tanítás-tanulás folyamata: teremtsen szilárd alapokat, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a gyerekeket, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában; minden irányú tevékenységét a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás, a differenciáltság és a kulcskompetenciák fejlesztése hassa át. Mindezen célok megvalósítása érdekében a tanítás-tanulás kulcsfolyamatait EU-kulcskompetencia keretrendszere alapján kidolgozott a Nemzeti Alaptantervben meghatározottak szerinti fõbb készségterületek szerint az alábbiakban fogalmazzuk meg. 3.9.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidõs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlõdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelõ szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fõ sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelõen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyûjteni és feldolgozni információkat, képes különbözõ segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelõ módon meggyõzõen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus és építõ jellegû párbeszédre való törekvést, az esztétikai minõség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelõs nyelvhasználat jelentõségét. 3.9.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetõ: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelõ keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidõs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelõen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklõdése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fõbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelõen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelõ használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történõ elsajátítására is. A pozitív attitûd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklõdést és kíváncsiságot. 3.9.1.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérõ mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmûveletek és alapvetõ matematikai reprezentációk fejlõdõ ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetõ matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelõ segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitûd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

12. oldal, összesen: 70 oldal 3.9.1.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elõrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elõrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mûszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlõdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelõsséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetõ tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elõnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mûszaki mûveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülõ problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mûködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mûszaki mûveltséget igénylõ döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlõdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitûdöt, az etikai kérdések iránti érdeklõdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlõdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 3.9.1.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidõ terén. Ez a következõ készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elõállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmûködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetõségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fõbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetõségek és az elektronikus média útján történõ kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidõ, az információ-megosztás, az együttmûködõ hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetõ információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyûjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elõállítását, bemutatását és megértését elõsegítõ eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitûdöket igényel az elérhetõ információ és az interaktív média felelõsségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlõdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. 3.9.1.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idõvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetõségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elõzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelõ ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrõl és szakképesítésekrõl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erõs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetõ oktatási és képzési lehetõségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetõ képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitûd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetõségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 3.9.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia

13. oldal, összesen: 70 oldal A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építõ módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínûbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlõséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetõ koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözõ nézõpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitûdök vonatkozásában az együttmûködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlõdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklõdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitûdnek a személyes elõítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fõ eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fõbb célkitûzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmûködés, a helyi és a tágabb közösséget érintõ problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklõdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözõ szinteken a helyi szinttõl a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsõsorban szavazás útján. A pozitív attitûdök az emberi jogok teljes körû tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlõség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínûségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelõsségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlõdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 3.9.1.8. Kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetõségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitûzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetõ lehetõségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mûködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történõ munkavégzés. A pozitív attitûdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítõ motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 3.9.1.9. Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség Az esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mûvészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mûvészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mûvészeti kifejezõeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitûdök Az esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fõbb mûvészeti alkotások értõ és beleérzõ ismeretét, a népszerû kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megõrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlõdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mûvészi önkifejezés, mûalkotások és elõadások elemzése, saját nézõpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlõ gazdasági lehetõségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitûdök alapját a mûvészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklõdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mûvészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A tanítási-tanulási tevékenység egyéb feladatait a gyerekkor és a serdülõkor sajátosságait, valamint a tankötelezettség végét figyelembe véve határoztuk meg. A kulcskompetenciákon felül a következõ nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség 2. Környezettudatos magatartásra nevelés 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés

14. oldal, összesen: 70 oldal 5. Szabadidõ szervezése a környezeti neveléskövetelmények figyelembe vételével, annak lehetõségeit kihasználva 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttmûködés képessége) 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelõsség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) 3. 9. 2. A nem szakrendszerû oktatás Törvényi-jogszabályi háttér Az oktatás célja nem minél szélesebb ismeretek, hanem minél mélyebb ismeretek átadása. /J. Bruner/ A közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban: Közoktatási Törvény, Kt.) 8. (3) bekezdése határozza meg a nevelõoktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezetõ és kezdõ szakaszban az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerû oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerû oktatás, részben szakrendszerû oktatás keretei között. A módosított 2003. évi LXI. törvény elõírta, hogy a kötelezõ tanórai foglalkozások 25-50 %-ában nem szakrendszerû oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A 2006. évi LXXI. törvénnyel történt módosítás a nem szakrendszerû oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható idõkeretbe bevonta a kötelezõ tanórai foglalkozások mellé a nem kötelezõ tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelezõ és nem kötelezõ idõkeret mekkora hányadát fordítják majd a szakrendszerû és mekkora hányadát a nem szakrendszerû oktatásra a törvényben meghatározott keretek között. A Kt. 133. (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon elsõ ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követõen az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenõ rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerû oktatást. Kt. 128. (19) bekezdése alapján a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamokon a nem szakrendszerû oktatás megszervezhetõ oly módon is, hogy az e célra felhasznált idõ csak az összes kötelezõ óra húsz százalékát éri el. Kt. 17. (8) bekezdése szerint nem szakrendszerû oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történõ felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedõ pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészüléshez szükséges módszereket. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet kiegészítése szerint a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezetõ és a kezdõ szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremûködésre építve, az érdeklõdés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztõ szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. Iskolánkban a nem szakrendszerû oktatás bevezetése a 2008-2009-es tanévtõl kezdõdik felmenõ rendszerben a Közoktatási Törvény 133. (1) bekezdése alapján. Alapelvek Tanulóközpontú, differenciált módszertan Facilitátor-mentor szerepkör erõsítése a tanári munkában Változatos tanulásszervezési megoldások Kooperáció és csapatmunka (tanuló-tanuló, tanár-tanuló, tanár-tanár) Tananyagtartalmak A nem szakrendszerû oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. Anyanyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése, megértése és értelmezése szóban és írásban beszédkészség erõsítése helyesírás és az esztétikai kép javítása hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás értõ és pontos olvasás kialakítása helyes nyelvhasználat a tanórákon és a mindennapokban anyanyelvi kultúra, ítélõképesség fejlesztése Matematikai kompetencia szám-, és mûveletfogalom, számolási készségek erõsítése matematikai gondolkodás fejlesztése tájékozódás térben és idõben, mennyiségi viszonyokban alapvetõ matematikai mûveletek erõteljes gyakoroltatása problémakezelés és -megoldás matematikai modellek alkalmazása a tanulók tempójához igazodó minõségi fejlesztés Természettudományos kompetencia ismeretek és módszerek gyûjtése és felhasználása az élõ és élettelen természet területérõl, természettudományos megfigyelés kialakítása magyarázatok megfogalmazása, elõrejelzések tétele

15. oldal, összesen: 70 oldal az ember és természet kölcsönhatásának megértése tájékozódás a tudomány, technika, társadalom kölcsönhatásairól környezettudatos gondolkodás elmélyítése Idegen nyelvi kommunikáció szóbeli és írásbeli kommunikáció nem az anyanyelven hallott, illetve olvasott szöveg megértése beszéd- és íráskészség erõsítése kommunikatív nyelvi kompetencia más kultúrák megismerése és megértése alapok, technikák megszerzése a további nyelvtanulásokhoz A tanulás tanítása, hatékony és önálló tanulás motiváció egyéni és csoportos tanulásszervezés idõvel és információval való hatékony gazdálkodás szükségletek és lehetõségek felismerése a tanulás folyamatának megismerése elõzetes tapasztalatok és tudás használata fokozatos önállóság kialakítása hatékony és egyénre szabott tanulási módszerek és technikák elsajátítása az önmûvelés igényének kialakítása sikerorientáció Intézményi, tanórai szervezeti formák A nem szakrendszerû oktatást 5. és 6. évfolyamon a differenciált tanulásszervezés keretében oldjuk meg. Ennek a technikának a pozitívumai a következõkben foglalhatók össze: Olyan szervezési megoldásokat részesít elõnyben, amelyek elõmozdítják a tanulás belsõ motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontjává a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása válik. Az oktatási folyamat megszervezése elõsegíti a tanulók elõzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetõséget ad esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendezõdésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttmûködõ (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különbözõ szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét állítja elõtérbe. A tanulásszervezés egyik fõ elve és teendõje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítségnyújtásban, az ellenõrzésben, az értékelésben is megjelenik. A feladathoz illeszkedõ tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetû, és magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdõ tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttmûködést, a tanulási esélyek egyenlõségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttmûködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetõséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Kulcskompetenciák fejlesztése egyéb tanórák és tanórán kívüli tevékenységek keretében Fejlesztési terület anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció kommunikációs képességek erõsítése Fejlesztési terület matematikai kompetencia térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás természettudományos kompetencia digitális kompetencia információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés) képességének fejlesztése hatékony és önálló tanulás, jegyzetelési technikák elsajátítása szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia esztétikaimûvészeti tudatosság és kifejezõképesség A fejlesztés színtere magyar nyelv és irodalom óra, társalgási szituációk a mindennapi életben angol illetve német nyelvi óra, Comenius nemzetközi program területén szakórák, osztályprogramok, tanulmányi versenyek, iskolai vetélkedõk A fejlesztés színtere matematika óra matematika, történelem, természetismeret órák természetismeret óra, kirándulások, erdei iskolák informatika óra, szakkörök szakórák osztályfõnöki óra és a különbözõ szakórák, fejlesztõ foglakozások osztályfõnöki, tánc-és dráma órák, osztályprogramok osztályfõnöki és szakórák, szabadidõs programok, diákönkormányzati tevékenységek rajz és képzõmûvészet oktatás, mûhelyprogramok, szakkörök, osztályprogramok, múzeumlátogatások Humán erõforrás A személyi feltételek biztosítottak. A nem szakrendszerû oktatásban azok a felsõ tagozatos kollégák vesznek részt, akik rendelkeznek tanítói

16. oldal, összesen: 70 oldal végzettséggel, vagy megfelelõ továbbképzés keretében sajátították el a szükséges pedagógiai ismereteket. 3.9.2.1. Zápor utcai székhely Célok, feladatok A tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlõdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. (NAT) A legfontosabb alapkészségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, elmélyítése jól kiválasztott ismeretek és módszerek alapján, megkönnyítve egyben az alsó és felsõ tagozat közötti átmenetet a tanulók iskolaotthonos mindennapokból a felsõs létbe történõ szocializálása révén. A tanulók szociokulturális és egyéni sajátosságaihoz igazodó differenciált, változatos, tevékenységközpontú, a 10-12 évesek életkori fejlettségére tekintettel lévõ oktatási eljárások alkalmazásával a szóbeli és írásbeli közlés, az olvasás-szövegértés, a problémamegoldás képességeinek fejlesztése, a tanulás iránti motiváció felkeltése az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai és a természettudományos kompetencia tanítását magába foglaló tantárgyi oktatás és a fejlesztõfoglalkozások keretében. Idõkeret: a nem-szakrendszerû oktatás órakeretei az 5-6. évfolyamon 5. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar nyelv 1 óra/hét magyar irodalom 1 óra/hét matematika 2 óra/hét természetismeret 1 óra/hét komplex képességfejlesztés 2 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 7 óra/hét = 25 % 6. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar nyelv 1 óra/hét magyar irodalom 1 óra/hét matematika 2 óra/hét természetismeret 1 óra/hét komplex képességfejlesztés 2 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 7 óra/hét = 25 % A nem szakrendszerû oktatás bevezetésének eljárásrendje Magyarázat: NeSZP: a nem szakrendszerû oktatásban tanító pedagógusok Tevékenység Határidõ Résztevõk Ellenõrzés/ értékelés Eredmények/ sikerkritériumok A 4. évfolyam év végi elõzõ tanév; negyedikes tanítók igazgatóhelyettes alapkészségek felmérési szempontjainak április használati szintje meghatározása; felmérés elõkészítése Felmérés elõzõ tanév; negyedikes tanítók igazgatóhelyettes egyéni tanulói május elmaradás ismerete Kompetenciamérés elõzõ tanév; május felmérésvezetõk telephelyi koordinátor motivált teljes körû feladatmegoldások Átadás-átvátel augusztus tanítók,neszp, osztályfõnökök, gyermekvédelmi felelõsök Diagnosztikus mérés és kiértékelés A mérés értékelése után: egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása, szülõk tájékoztatása szeptember 3. hete szeptember 25. NeSZP, szaktanárok, fejlesztõpedagógusok NeSZP, osztályfõnökök igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes kudarcmentes átmenet alsó és felsõ tagozat között májusi, szeptemberi mérés közel azonos eredmények egyéni és csoportos fejlesztési tervek Tevékenység Határidõ Résztevõk Ellenõrzés/ értékelés Tehetség és képesség október 1. NeSZP, igazgatóhelyettes kibontakoztatását segítõ pedagógusok tevékenységek, Eredmények/ sikerkritériumok kooperatív technikák alkalmazása tanórákon és szakkörökön,

17. oldal, összesen: 70 oldal felzárkóztatást elõsegítõ programok, a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek beindítása tanórán és tanórán kívül sportkörökön, fejlesztõ foglalkozásokon és napköziben Félévi értékelés január NeSZP igazgatóhelyettes elõremutató fejlõdés a tanulók elõzõ tanévben (májusban) feltérképezett elmaradásainak leküzdése terén Kompetenciamérés, az országos feldolgozás eredményeinek összehasonlítása a félévi mérésekkel Év végi felmérések elõkészítése és lebonyolítása az alapozó funkciók figyelembe vételével február NeSZP, tantestület, mérési team igazgató, telephelyi koordinátor a jogszabály által meghatározott minimumszint feletti teljesítés május NeSZP igazgatóhelyettes a hozzáadott pedagógiai érték nyomon követhetõ Év végi értékelés június NeSZP igazgató észlelhetõ elõremutató fejlõdés az elõzõ év-folyam év végi és az adott évfolyam félévi eredményeihez képest a kulcs-kompetenciák terén; a szeptemberi fej-lesztési tervek céljai min.70 %-ban meg-valósultak. Diagnosztikus felmérés és kiértékelés szeptember 3. hete NeSZP, osztályfõnökök igazgatóhelyettes alapozó funkciók megléte: hol tartanak a tanulók, melyek a húzóerõk A mérés értékelése után: egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása, szülõk tájékoztatása szeptember 25. NeSZP, osztályfõnökök igazgatóhelyettes egyéni fejlesztési tervek Tehetségkibontakoztatást, képesség-fejlesztést segítõ tevékenységek, felzárkóztatást segítõ programok és a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek beindítása október 1. NeSZP, pedagógusok igazgatóhelyettes szakkörök, sportkörök, fejlesztõ foglalkozások, napközi beindítása Tevékenység Határidõ Résztevõk Ellenõrzés/ értékelés Eredmények/ sikerkritériumok Félévi értékelés január NeSZP igazgatóhelyettes elõremutató fejlõdés a diagnosztikus mérés (szeptember) óta eltelt idõszakban Kompetenciamérés május felmérésvezetõk telephelyi korrdinátor Év végi felmérések elõkészítése és lebonyolítása különös tekintettel az alapozó funkciókra június NeSZP igazgató a jogszabály által meghatározott minimumszint feletti teljesítés a továbbhaladáshoz szükséges kompetenciák megléte Kiemelt fejlesztési irányok Önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése Jegyzetelési és lényegkiemelõ technikák tanítása Kommunikációs képességek erõsítése Szociális kompetenciák fejlesztése Alaposabb tájékozódás a térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban Alapkészségek folyamatos fejlesztése o o o Olvasáskészség: szövegértõ, optimális használhatóságú olvasási készség (az olvasás eszközszerû használata) Íráskészség: a rajzoló íráskészséget fel kell váltani a kiírt íráskészségnek Elemi számolási készség

18. oldal, összesen: 70 oldal Számírás készsége Mértékegység-váltás A négy alapmûvelet 1000-es számkörbeli készségei Elemi rendszerezõ képesség Földünk, hazánk, környezetünk élõvilágának alapismerete, a térképen való tájékozódás A tanulók továbbhaladásának feltételei A helyi tantervben meghatározott minimális teljesítményszint elérése, mely az egyes tantárgyi tantervekben a kiemelt fejlesztési irányoknak megfelelõen kerül meghatározásra. Értékelés A tantárgyi órakeretben tartott foglalkozások érdemjeggyel, a komplex képességfejlesztõ foglalkozások szöveges formában kerülnek értékelésre. 3.9.2.2. Váradi utcai telephely Célok, feladatok 1.1.Az iskolai alapozó funkciók, az önálló tanuláshoz szükséges készségek és képességek hatékonyságának növelése jól kiválasztott ismeretek alapján. 1.2.Tanulói tevékenykedtetés gyakoriságának emelése. 1.3.A szociális háttér alapján keletkezett hátrányok csökkentése 1.4.Egyes kulcskompetenciák erõsítése Kiemelt feladatnak tartjuk a meghatározó kulcskompetenciák az anyanyelvi és a matematikai kompetencia valamennyi tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson történõ folyamatos fejlesztését A tanulás tanítása minden tantárgy alapvetõ követelménye. Részterületei: az alapkészségek kialakítása, az elõzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott, és csoportos tanulási módszerek, eljárások, kooperatív munka, az emlékezet erõsítése, célszerû rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése, az önmûvelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Mindezek vezetnek az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismeréséhez, módszereinek elsajátításához. Osztályfõnöki órák keretében alaposabban foglalkozunk a témával. Idõkeret: a nem-szakrendszerû oktatás arányai az 5-6. évfolyamon 5. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar irodalom 1 óra/hét hon-és népismeret 0,5 óra/hét tánc- és dráma 0,5 óra/hét természetismeret 1 óra/hét matematika 1 óra/hét informatika 1 óra/hét osztályfõnöki 0,5 óra/hét fejlesztõfoglalkozás 1 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 6,5 óra/hét = 25 % 6. évfolyam Tantárgy Óraszám magyar irodalom 1 óra/hét hon-és népismeret 0,5 óra/hét tánc-és dráma 0,5 óra/hét természetismeret 1 óra/hét matematika 1 óra/hét informatika 1 óra/hét osztályfõnöki 0,5 óra/hét fejlesztõfoglalkozás 1 óra/hét (nem kötelezõ) Összesen: 6,5 óra/hét = 25 % A nem szakrendszerû oktatás bevezetésének eljárásrendje Tevékenység Határidõ Résztvevõk Ellenõrzés, értékelés Eredmények, sikerkritériumok A 4. osztályos tanulók 4. osztályban negyedikes tanítók, alsós munkaközösségvezetõ alapkészségek javítása felkészítése az éves kompetencia-mérésre folyamatosan osztályfõnökök Országos kompetencia mérés minden tanév május végén felmérés-vezetõk telephelyi koordinátor problémamentes munkavégzés alsóból felsõbe Tehetség és képesség kibontakoztatását segítõ programok, szociális hátrányok tanév vége, következõ tanév augusztusa szeptember 1. negyedikes és leendõ ötödikes osztályfõnökök nem szakrendszerû oktatásban résztvevõ pedagógusok igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes alapos információszerzés a tanulók képességeirõl kulcskompetenciák terén mérhetõ pozitív irányú fejlõdés

19. oldal, összesen: 70 oldal enyhítését segítõ tevékenységek beindítása tanórákon és tanórán kívüli programokon Egyéni és csoportos fejlesztések meghatározása szeptember második hete fejlesztõ pedagógusok, logopédus, pszichológus Félévi értékelés január közepe szaktanárok, osztályfõnökök Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása, ebbõl adódó fejlesztések meghatározása Az eredmények ismeretében egyéni és csoportos fejlesztési terv kidolgozása a gyengén teljesítõ tanulók számára Az országos mérés elõkészítése, lebonyolítása Tanév végi értékelés, a tanév tapasztalatainak összegzése február vége mérési felelõs, 5.-6. évfolyamon tanító szaktanárok március-április fejlesztõ pedagógusok, nem szakrendszerû oktatásban résztvevõ kollégák fejlesztõ munkaközösségvezetõ igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes május vége mérési felelõs igazgatóhelyettes, telephelyi koordinátor június eleje nevelõtestület, mérési team igazgató eredményes csoportkialakítás elõremutató fejlõdés a tanulók teljesítménye területén, bukások számának csökkenése jogszabály által meghatározott minimum szint feletti teljesítés észlelhetõ, elõremutató fejlõdés a kulcskompetenciák terén jogszabály által meghatározott minimum szint feletti teljesítés fejlõdés a félévi eredményekhez képest A tanulók továbbhaladásának feltételei A helyi tantervben rögzített minimális követelmények teljesítését követõen a tanulók magasabb évfolyamba léphetnek. Értékelés Az értékelés a nem szakrendszerû tanórákon numerikus módszerrel, a fejlesztõfoglalkozásokon szöveges formában történik. 4. A szülõ, a tanuló és a pedagógus együttmûködésének formái, továbbfejlesztésének lehetõségei 4. 1. Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében 4. 1. 1. Tanulóink kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a mûvészet, a sport és az informatika területén (iskolánk kiemelt képzési területei); ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (mûködõ diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlõdjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelõ maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlõdésüknek és képességeiknek megfelelõ egyéni bánásmódot. Célkitûzések Feladatok Kritériumok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb mûködõ egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselõk tevékenysége, Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezõkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklõdés, kollektivitás. Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselõit, s delegál képviselõket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetõ, az osztályfõnök áll. Az ezzel kapcsolatos legfõbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetõségének és a A tanulók tudjanak: - együttmûködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülõ akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelõ szinten, - tetteikért felelõsséget vállalni.

20. oldal, összesen: 70 oldal A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket. demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelõs, ügyeletvezetõ és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelõ munkájába. Diákönkormányzat (DÖK) mûködtetése: - Az iskolai diákmozgalmat a DÖK-segítõ pedagógusok támogatják és fogják össze. - A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és mûködési szabályzata. - Tevékenysége a tanulókat érintõ valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintõ kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör mûködési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetõsége és a nevelõtestület elõtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetõsége, a nevelõtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyûlésen tájékoztatja. A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani. Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérõ nézetekhez. Az Iskolagyûlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyûlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az elõzõ iskolagyûlés óta eltelt idõszak: - munkájáról, és minõsítheti azt, - a tanulói jogok helyzetérõl, érvényesülésérõl, - tanulmányi versenyekrõl, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyûlésen: - bárki felszólalhat, közérdekû észrevételt, Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.