A SZOPÓSNYULAK KÉT ANYÁVAL TÖRTÉNŐ NEVELÉSE A 21. NAPON ELVÁLASZTOTT, DÉLUTÁNTÓL REGGELIG SZABADON SZOPTATÓ PÓTANYÁVAL SZENDRŐ ZS. 1 GYARMATI T. 1 MAERTENS L. 2 RADNAI I. 1 BIRÓNÉ NÉMETH E. 1 MATICS ZS. 1 1 Kaposvári Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár, 7400. Guba Sándor u. 40. e-mail: pohnl@mail.atk.u-kaposvar.hu 2 Department of Animal Nutrition and Husbandry, Section Small Stock Husbandry Burg. van Gansberghelaan 92, 9820 Merelbeke (Belgium) e-mail: l.maertens.dvv@pi.be ABSTRACT Nursing of kits by two does. Foster does are weaned at 21 days and nurse their kits freely from evening till morning Two groups were established. Beside to the traditional nursing method and weaning at 35 days (n=61 litters, 488 kits), in the experimental group the kits were nursed by two does till the age of 21 days (n=74 litters, 592 kits). The first (original) doe suckled in the morning (controlled, between 8 and 9 hours), the second one was weaned at 21 days and afterwards she was used as a foster doe (free nursing between 3 p.m. and 8 a.m.). The double-suckled kits grown faster, their weight at 10 week of age was 2534 g compared to that of the controll group (2349 g). The daily feed intake between 5 and 10 weeks was 123 and 139 g, respectively (P < 0.05) but no significant difference was found in their feed conversion. BEVEZETÉS A két anyával történő szoptatás lehetőségét a nyulat, mint modellálatot használva először HARDMAN és mtsai (1970), SPENCER és HULL (1984), SPENCER és mtsai (1985) vetették fel. MCNITT és MOODY (1988) a módszert húsnyúl állományban próbálták ki. A nagyon biztató eredmények ellenére azonban a gyakorlati alkalmazásra nem találtak megoldást. A Kaposvári Egyetemen az elmúlt években számos kísérletet végeztünk (GYARMATI és mtsai, 2000; SZENDRŐ és mtsai, 2000 a, b), és a termelők számára is hasznosítható megoldásra tettünk javaslatot. Ebben a rendszerben az állományt a fialás utáni 10-11. napon termékenyítjük. Az egyik (saját) anya reggel (8-8 30 között), a másik, a 21. napon elválasztott pótanya délután (16 és 16 30 között) szoptatja a nyulakat. Jelen kísérletben ezt a módszert kissé módosítva azt próbáltuk ki, hogy a saját anyát szintén reggel fél órára engedjük be szoptatni, a 21. napon leválasztott pótanya viszont a munkaidő végétől a következő reggelig szabadon járhat be az elletőládába. 63
ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleteket a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának kísérleti telepén, Pannon fehér nyulakkal végeztük. A nyulakat zárt épületben, télen fűtött (min. 15 C), de nyáron nem temperált (max. 28 C) istállókban, ponthegesztett, egyszintes tenyészketrecekben, napi 16 órás megvilágítás mellett helyeztük el. A szokásosnál nagyobb, 950 mm x 540 mm alapterületű ketrecet egy ráccsal kettéosztottunk és ebbe helyeztük el a két anyanyulat. A ketrec végén levő fialtató rész közös volt, mindkét anya a saját ketrecfélből külön elzárható búvónyíláson keresztül járhatott be szoptatni. Az alábbi két csoportot alakítottuk ki: E csoport: A fiókákat a 35 napos választásig hagyományosan egy anya nevelte. Reggel 8 órakor nyitottuk ki és 9 órakor zártuk be az elletőláda búvónyílását (n=61 alom, 488 nyúl). K csoport: A szopósnyulakat a 18. napig két, majd a 21 napos választásig egy anya nevelte. A reggel szoptató anyát 8 órakor engedtük be a fészekbe és 9 órakor kizártuk. A pótanya hétközben délután 3 órakor (hétvégén 11 órakor) lett beengedve és egészen reggelig szabadon járhatott az elletőládába (n=74 alom, 592 nyúl). A nyulak 8 hetes korig medikációs, utána gyógyszer nélküli tápot kaptak (1. táblázat). Súlyszelepes önitatókból tetszés szerinti mennyiségben ihattak. Az alomsúlyt az 1., 2., 3. és 4. héten, az egyedi súlyt 5, 8 és 10 hetes korban mértük, az elhullást folyamatosan feljegyeztük. Összetétel 1. táblázat A kísérlet során etetett tápok összetétele (Table 1: Composition of the pellets) Gyógyszer nélküli (No medication) Etetett táp (Diet) Gyógyszeres (Medicated) Emészthető energia, DE (MJ/kg) (gyártó szerint) (Energy) 10,3 10,3 Nyersfehérje (%) (mért adat) (C. protein) 18,2 16,8 Nyerszsír (%) (mért adat) (C. fat) 3,3 2,9 Nyersrost (%) (mért adat) (C. fiber) 12,2 14,1 Hamu (%) (mért adat) (Ash) 8,0 7,9 Ca (g/kg) (mért adat) 10,0 10,8 P (g/kg) (mért adat) 6,5 5,8 Gyógyszer hatóanyag (Medication): Fermin-10 prx (%) Clinacox prx (%) Oxitetracyklin 50% prx (%) - 0,2-0,02-0,1 64
A vizsgálatok során felvett adatokat a Microsoft Excel táblázatkezelő 7.0 (OFFICE FOR WINDOWS 95, 1995) változatával rendszereztük. A különböző időpontokban mért testsúly összehasonlítása céljából egytényezős varianciaanalízist végeztünk. A csoportok elhullása közötti eltérések ellenőrzésére Chi 2 próbát használtunk. A számítások elvégzésére az SPSS 5.0.1-es, illetve az SPSS 7.5-ös szoftver Windows alatt futó változatát használtuk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az 1. ábra a testsúly alakulását mutatja. A kétszer szoptatott nyulak súlya mindvégig statisztikailag igazolhatóan (P<0,05) meghaladta az egyszer szoptatott társaikét. Adataink megegyeznek az előző kísérletben (SZENDRŐ és mtsai, 2000 a,b) 21 vagy 25 napos választás mellett, munkaidőn kívül nem szabad szoptatással kapott eredményekkel. A két anyával nevelt nyulak itt is 5-6 nappal korábban érték el a 2,5 kg-os vágósúlyt. Testtömeg, g (Body weight) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2534b 2346a 2047b 1885a E K 895b 835a 447b 650b 317b 344a 574a 55a 55b 160b 227a 123a 0 1 2 3 4 5 8 10 Életkor, hét (Age, weeks) 1. ábra Az egy (E) és a két (K) anyával nevelt nyulak testsúlyának alakulása (ha a 21 napos korban elválasztott pótanya szabadon járt be szoptatni) (Fig. 1. Body weight of kits snekled by one /E/ or two does /K/) 65
A 2. táblázat a nyulak takarmányfogyasztását mutatja. 5-8 hét között nem volt különbség a csoportok között, de a 8-10. héten a két anyával nevelt nyulak szignifikánsan több takarmányt ettek. Eredményeink hasonlóak a korábbi kísérletben (GYARMATI és mtsai, 2000) tapasztaltakkal, amelyben a kétszer szoptatott nyulak a 40. naptól szintén több takarmányt fogyasztottak, mint hagyományosan nevelt társaik. 2. táblázat Az egy és két anyával nevelt nyulak napi takarmányfogyasztása (g) (ha a 21 napos korban elválasztott pótanya szabadon járt be szoptatni) (Table 2. Daily feed intake of kits suckled by one /E/ or two does /K/) Életkor Age, weeks n Kísérleti csoportok (Groups) E K átlag átlag n (mean) (mean) s.e. 5-8 hét között 78 118 87 117 2,46 8-10 hét között 78 128 a 87 162 b 4,80 5-10 hét között 78 123 a 87 139 b 2,60 a,b: azonos soron belül az eltérő betűk P<0,05 szinten szignifikáns különbséget jelölnek 5-8. hét között a két anyával nevelt nyulak takarmányértékesítése kedvezőbb volt, mint hagyományosan nevelt társaiké (2,36 és 2,12 kg/kg). A hizlalás későbbi időszaka alatt azonban egy esetben sem alakult ki statisztikailag igazolható különbség a csoportok takarmányértékesítése között. A kísérlet eredményei bizonyítják, hogy 21 naposan elválasztott pótanyával olyan nevelési módszert sikerült kialakítani (saját anya reggeli és a pótanya délutántól szabad szoptatása), amely a korábbi kísérlet eredményeihez hasonló előnyt jelent (a nyulak 5-6 nappal korábban elérik a 2,5 kg-os vágósúlyt) és a gyakorlatban is könnyen kivitelezhető. 66
IRODALOMJEGYZÉK GYARMATI T., SZENDRŐ ZS., ZOMBORSZKY-KOVÁCS M., MATICS ZS., RADNAI I., BIRÓ-NÉMETH E. (2000): Effect of double suckling and early weaning on the weight and length of the gastrointestinal tract. World Rabbit Science, Vol. 8. Suppl., 591-598.p. HARMAND M. J., HULL D., OYESIKU I., 1970. The influence of birth weight and nutrition on postnatal growth of rabbits. Biol. Neonate, 16:306. MCNITT J., MOODY G. L. JR., 1988. Milk intake and growth rates of suckling rabbits. J. Appl. Rabbit Res. 11:117. SPENCER A., HULL D., 1984. The effect of over-feeding newborn rabbits on somatic and visceral growth, body composition and long-term growth potential. British Journal of Nutrition, 51, 389-402. SPENCER S. A., VINTER J., HULL D., 1985. The effect in newborn rabbits of overfeeding on fat deposition, gross energetic efficiency, and metabolic rate. Pediatric Research. 19:1, 127-130. SZENDRŐ ZS., GYARMATI T., MAERTENS L., RADNAI I., BIRÓ-NÉMETH E., MATICS ZS. (2000): Trials to produce rabbit young nursed by two does. 1. Milk production of does and milk intake of young. World Rabbit Science, Vol. 8. Suppl., 453-460.p. SZENDRŐ ZS., GYARMATI T., MAERTENS L., RADNAI I., BIRÓ-NÉMETH E., MATICS ZS. (2000): Trials to produce rabbit young nursed by two does. 2. Weight gain, body weight and mortality of young. World Rabbit Science, Vol. 8. Suppl., 461-468.p. 67