A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei

Hasonló dokumentumok
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében

OKTATÁSI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VIZSGÁLATOK AZ ÉSZAK-TISZÁNTÚLI ROMA LAKOSSÁG KÖRÉBEN AVAGY AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK ELMÉLYÜLÉSE

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek

A cigányság lélekszáma és helyzete egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében

A cigányság területi-települési viszonyai Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben Pénzes János. Bevezetés

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága

arculatának ( )

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

Romák az Unióban és tagállamaiban

A cigányság helyzete Magyarországon

Leövey Klára Gimnázium

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Oktatói önéletrajz Dr. Husz Ildikó

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

Nemzetközi Tudományos Konferencia. Szervezők: Partium Keresztény Egyetem (Nagyvárad), Társadalomtudományi Tanszék

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

Lengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

Nemzetközi megoldások a népszámlálás területi feladataira

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Az oktatási infrastruktúra I

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Mérlegen a vidék: társadalmi felzárkózás vagy leszakadás?

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig

ACTA CAROLUS ROBERTUS

Várható változások/új lehetőségek a határon túli magyar. vajdasági kitekintés. Szabadka, 2005.október 14. Kulcsár-Szabó Enikő

Esélyegyenlőség a közösségi közlekedésben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Szakterülete: településszociológia, a várostervezés mechanizmusainak. elemzése, valamint

Kora gyermekkori nappali ellátások és foglalkoztatás

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök

Térségi egyenl tlenségek

2017 évi tevékenységi beszámoló

KÖVETELMÉNYEK. Cigány gyerekek szocializációja

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a és évi népszámlálás adatai alapján

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1.

2010. FEBRUÁR , SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

Periférikus térségek lehatárolása módszertani dilemmák és lehetőségek

Határon átnyúló együttműködési formák Közép- és Kelet- Európában

A romák kisebbségi önkormányzati képviselete és képviselői az Észak-alföldi régióban

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban

Cigány gyerekek szocializációja CGB2009, CGB2009L TEMATIKA

(FDB1501 /L) ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ I.: Tantárgy leírás:

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok

2017 évi tevékenységi beszámoló

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

Az Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai. Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest április 9.

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék. Nők az irodalomban 1.

Az ingázási hálózaton alapuló térfelosztási módszerek összehasonlító vizsgálata

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Sajtóközlemény. GfK: több mint 10 százalékkal emelkedett az egy főre jutó vásárlóerő Magyarországon

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára

Az ingázási hálózaton alapuló térfelosztási módszerek összehasonlító vizsgálata

KIDIN Projekt: Kisebbségek identitása és integrációja művészeti eszközökkel - Konferencia- és fesztiválsorozat a jó gyakorlatok bemutatására

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

1. fejezet. 2. fejezet

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

A magyar lakosság egészségi állapota

V. A VIZSGÁLT TELEPÜLÉSEK TÁRSADALMI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZÕI

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

Nemzetközi vándorlás. Gödri Irén. DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015 Sajtóbeszélgetés, július 10.

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos

Átírás:

A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei Pénzes János, PhD habil egyetemi adjunktus DE TTK Kárpát-medencei romakutatási fórum Debrecen 2019. március 28-29.

Hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok vizsgálata, közfoglalkoztatás kérdésköre (Kóti Tibor). Bemutatkozás a DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének kapcsolódó kutatásai A cigányság kutatásának irányvonalai A magyarországi és kárpát-medencei demográfiai és etnikai viszonyok áttekintéséhez kapcsolódóan népszámlálás alapján (Ekéné Zamárdi Ilona, Süli-Zakar István); A cigányság lélekszámára vonatkozó vizsgálatok elsősorban az Észak-alföldi régióban, majd Északkelet-Magyarországon, végül az országra kiterjesztve (Pásztor István Zoltán); Elmaradott térségek demográfiai folyamatainak elemzése (Pénzes János); A cigányság kisebbségi önkormányzatiságának kérdésköre (Pásztor István Zoltán); A cigányság etnikai csoportjainak, integrációjának vizsgálata (Süli-Zakar István, Pálóczi Ágnes).

Bemutatkozás a DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének kapcsolódó kutatásai Pályázatok, projektek Visegrádi Alap Standard Grant pályázata 2012-ben Roma population on the peripheries of the Visegrad countries négy ország öt intézményének részvételével (köztük a University of Presov);

cigány összeírás népszámlálás népszámlálás népszámlálás népszámlálás ezer fő népszámlálás szociológiai felmérés CIKOBI felmérés népszámlálás szociológiai felmérés szociológiai felmérés demográfiai becslés a DE felmérése A magyarországi cigányság lélekszáma és területi megoszlása A hazai cigányság becsült lélekszáma 1893 és 2013 között, ezer fő 900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 évek Forrás: saját szerkesztés a népszámlálás, illetve CSERTI CSAPÓ T. (2008), KEMÉNY I. - JANKY B. (2003) HABLICSEK L. (2007), KOCSIS K. - KOVÁCS Z. (1999) és a DE felmérése alapján

A magyarországi cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma lakosság aránya a tanszéki felmérés adatai alapján 2010-2013-ban, % Forrás: saját szerkesztés a tanszéki felmérés adatai alapján

A magyarországi cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma népesség aránya a járásokban a CIKOBI-felmérés (1984 87) alapján, % Forrás: saját szerkesztés KOCSIS KOVÁCS 1991; KERTESI-KÉZDI 1998 és a DE felmérése alapján

A magyarországi cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma népesség aránya a járásokban a DE felmérése (2010-13) alapján, % Forrás: saját szerkesztés KOCSIS KOVÁCS 1991; KERTESI-KÉZDI 1998 és a DE felmérése alapján

A magyarországi cigányság lélekszáma és területi megoszlása A becsült roma népesség arányváltozása 1984-87 és 2010-13 között, százalékpont Forrás: saját szerkesztés KOCSIS KOVÁCS 1991; KERTESI-KÉZDI 1998 és a DE felmérése alapján

A DE-PKE felmérés bemutatása A projekt rövid bemutatása A projekt címe: A roma lakosság vizsgálata a magyar-román határvidéken : Célkitűzések: az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta; a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem részvételével; célterület: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései. a Szlovákiai Roma Atlasz módszertanának adaptálása; a hiányos vagy hiányzó adatbázisok kialakítása; területileg részletes adatok beszerzése.

A DE-PKE felmérés bemutatása Előkészítés A vizsgálatba bevont települések lehatárolása: legalább 10%-os roma népességarány és/vagy legalább 30 fő roma lakos; működő roma nemzetiségi önkormányzat. 274 helyi és 188 roma nemzetiségi önkormányzat bevonásával A roma nemzetiségi önkormányzatok intézménye magyar sajátosság, így ez eltért a szlovák metodikától.

A DE-PKE felmérés bemutatása Előkészítés A szlovákiai kérdőív módosítása: csak egy típusú kérdőív készült a helyi, valamint a roma nemzetiségi önkormányzatok számára (a cigánytelepeket nem mértük fel külön); szükséges volt a kérdések számának csökkentése a települési intézményi és infrastrukturális jellegű kérdéseket nem vontuk be; az iskolázottságra vonatkozó kérdések már a kialakítás során dilemmákat vetettek fel, a felmérés során meglehetősen problémás volt; nagyobb hangsúlyt kaptak a problémák és a konfliktusok; települési térképet is csatoltunk a kérdőívhez.

A DE-PKE felmérés bemutatása A felmérés folyamata A kérdőívezés: 8 kérdező bevonásával zajlott a felmérés; csak az önkormányzati és a roma nemzetiségi önkormányzati képviselőkre terjedt ki; ajánlólevél az illetékes államtitkárságtól mivel érzékeny a témakör, így is több esetben bizalmatlanul fogadták a résztvevőket; a roma nemzetiségi önkormányzatok válaszai szélsőségesebbek voltak; vegyes tapasztalatok, de összességében véve az előzetes várakozásokat felülmúló eredmények.

Az eredmények bemutatása A roma lakosság száma és aránya a 2011-es népszámlálás, a DE felmérése, valamint az önkormányzati és RNÖ válaszok alapján a releváns választ adó településekre (N=177) Adatforrások romák száma, fő romák aránya, % MIN 121.739 13,73 Önkormányzati válaszok MAX 125.887 14,20 ÁTLAG 123.813 13,97 MIN 121.117 13,66 RNÖ válaszok MAX 126.289 14,24 ÁTLAG 123.703 13,95 Cenzus, 2011 53.421 6,09 DE, 2010-2013 123.656 14,13 (forrás: a KSH 2011-es népszámlálása; a DE 2010-13-as intézményi felmérése és a DE-PKE jelen felmérése alapján számítva)

(forrás: a DE-PKE felmérése alapján) (forrás: a DE-PKE felmérése alapján) Az eredmények bemutatása A roma lakosság aránya a vizsgált két megye településein a helyi önkormányzatok becslése alapján, % A roma lakosság aránya a vizsgált két megye településein a roma nemzetiségi önkormányzatok becslése alapján, %

A roma lakosság etnikai csoportok szerinti megoszlása a releváns válaszadó roma nemzetiségi (N=183) és helyi 2,0 1,4 0,4 önkormányzatok (N=81) válaszai alapján 96,2 romungro oláhcigány beás egyéb A roma lakosság etnikai csoportok szerinti összesített megoszlása a releváns válaszadó roma nemzetiségi (N=183) és helyi önkormányzatok (N=81) válaszai alapján, % (forrás: a DE-PKE felmérése alapján)

A roma lakosság többségének településen belüli elhelyezkedésén alapuló tipizálás az önkormányzati válaszok alapján a releváns választ adó településekre számolva (N=261) 39,3 2,1 7,3 9,1 42,2 elkülönülve telepszerűen élesen elkülönülve a településen belül nagyjából elkülönülve a településen belül teljesen szétszórva a településen belül szétszórva a külterületen A különböző térbeli helyzetben élő roma lakosság lélekszám szerinti megoszlása az önkormányzati válaszok alapján a releváns választ adó településekre számolva (N=261), % (forrás: a DE-PKE felmérése alapján)

A vizsgált térség településeire beköltöző roma lakosság száma és származási helye az önkormányzatok releváns válaszai alapján (N=272) A vizsgált térség településeiről elköltöző roma lakosság száma és céltelepülése az önkormányzatok releváns válaszai alapján (N=272) (forrás: a DE-PKE felmérése alapján)

Az eredmények bemutatása A roma lakosság nemzetközi migrációjának célországai az önkormányzat és RNÖ válaszadóinak közlése alapján, % 2,0 1,0 0,7 0,3 2,9 2,8 6,7 0,1 30,4 Németország Kanada Nagy-Britannia Hollandia Franciaország Ausztria Svájc 23,6 USA Írország Spanyolország 29,6 Belgium (forrás: a DE-PKE felmérése alapján)

Az eredmények bemutatása A roma tanulók aránya az általános iskolai körzetekben az önkormányzat válaszadóinak közlése alapján, % (forrás: a DE-PKE felmérése alapján)

Szilágyi F. - Pénzes J. 2016 (szerk.): Roma népesség Magyarország északkeleti határtérségében. Partium Kiadó, Nagyvárad. 258 p.

Köszönjük a figyelmet! Felhasznált irodalom: Cserti Csapó T. 2008: Területi-szociológiai jellemzés a magyarországi cigány népesség körében. http://nti.btk.pte.hu/rom/dok/sal/tibor_cserti_csapo_territorial _sociology.doc (letöltve 2012.03.06.) Hablicsek L. 2007: A roma népesség iskolázottságának területi alakulása: tények és becslések. Kisebbségkutatás, 16 (4) pp. 729-766. Kemény I. Janky B. 2003: A cigány nemzetiségi adatokról. Kisebbségkutatás, 12 (2) pp. 309-315. Kertesi G. Kézdi G. 1998: A cigány népesség Magyarországon. Budapest, Socio-typo. 467 p. Kocsis K. Kovács Z. 1991: A magyarországi cigánynépesség társadalomföldrajza. In: Utasi Á. Mészáros Á. (szerk.): Cigánylét. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete. pp. 78 105. Pénzes J. Pásztor I. Z. 2014: Romák Magyarországon. A földgömb 32 (288) 2014/november: 17 18. Pénzes J. Tátrai P. Pásztor I. Z. 2018: A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Területi Statisztika, 58 (1) pp. 3-26. Szilágyi F. - Pénzes J. 2016 (szerk.): Roma népesség Magyarország északkeleti határtérségében. Partium Kiadó, Nagyvárad. 258 p. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült