Kérdések és válaszok a D vitaminról Prof. Dr. Szabó András Kávészünet, Siófok 2012. május 12. egyetemi tanár Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinika 1
Kérdések Miért a tél végén vannak az influenza járványok? Miért tavasszal van a tavaszi fáradtság? Miért javítja a napsütés az immunrendszert? Miért a tavasz a szerelmesek évszaka? Ki szedett D vitamint a télen? Válasz: D vitamin Ki ellenırizte már a D vitamin szintjét? Mennyi D vitamint szedjek és mennyit adjak a betegeimnek? 2
D vitamin adagolása 25(OH)D 3 szint meghatározása nélkül: Csecsemı < 1 év napi 600 NE D vitamin Kisgyermek napi 1000 NE D vitamin Nagygyerek-felnıtt napi 2000 NE D vitamin Várandós anyáknak napi 3000 NE D vitamin 25(OH)D 3 szint meghatározás alapján: Optimális D vitamin ellátottság 25OHD 3 >30 ug/l 1 ng/ml szint emeléshez ca. 400 NE D vitamin adása kell 3 hónapon át 3
Nagydózisú D vitamin kezelés felnıttek hiányállapotában 3x50000 IU 2 hetente majd fenntartó adag 1x300000 D 3 IU p.os (3300 IU/ die) Alacsony D vitamin ellátottság esetén napi 5000 IU D vitamin szükséges a vérszint szignifikáns emeléséhez Heaney RP.: Am J Clin Nutrition 2004; 80:1706S-1709S 4
D vitamin fogyasztás és költsége Vigantol (130000 csecsemı éves adag) Egyéb D vitamin 86000 fı éves adag Téli idıszak 500 NE/nap = 344 000 fı Költségek: 214 MFt 5 Millió ember (5 hónapra,nap 500 NE D vitamin) 2 milliárd 560 millió forint 5
D vitamin ingyen 15 perc napozás - karok, lábak (25%) 400 NE D vitamin 1 MED (min. erythemás dózis) 10000 NE D vitamin Napozással nem lehet túladagolni a D vitamint Kaliforniában a vízi életmentık D vitamin szintje 150 ng/ml (25(OH)D 3 ) Nyárvégi átlag D vitamin szint 70 ng/ml 6
Hol van elegendı napsütés? A XX. század elején már tudták, hogy aki északon él annak nagyobb az esélye a rákos megbetegedésre. 10-30 fok 1 >30-40 fok 1,85 >40-50 fok 2,18 >50-60 fok 2,5 a rák okozta halálozás A D vitamin a leghatékonyabb rákmegelızı szer 7
Típus I II III IV V VI Luschan skála 1-5 6-10 11-15 16-21 22-28 29-36 Fitzpatrick scale Nagyon világos v. fehér, Celtic" típus [2 Világos v. light-skinned European [2 Átmeneti világos v. dark-skinned European [2 Átmeneti sötét v. Mediterranean v. olive skin" [2] Sötét v. Brown típus Típus név Nagyon sötét v. black típus 8 Fitzpatrick TB: Soleil et peau [Sun and skin]. Journal de Médecine Esthétique 1975; 2:33-34
Felix von Luschan bır szín skála Anthropologie, Ethnographie und Urgeschichte (3rd edition, Jänecke, Hannover 1905) 9
Csökkent ionizáló hatás a 37 felett UVB: -80,-100% 10
Rachitises csontelváltozások 11
D vitamin szükséglet 90% a napsütésbıl származik A D vitaminhiány kétszeres a tartósan lakásban tartózkodók körében, mint a mobilis populációban D vitamin szint alakulása napozás után D Vitamin szint felnıtt kisgyermek (8-as faktor (-95%) nap néger 12
Átlagos D vitamin szint (25OHD 3 ) Átlag szérum 25OHD 3 30ug/l NHANES III (1988-1994) NHANES IV (2001-2004) Arch Intern Med 2009;169(6): 626-632 13
<10µg/l D vitamin szint (25OHD 3 ) prevalenciája Szérum 25OHD 3 <10 µg/l NHANES III (1988-1994) NHANES IV (2001-2004) Arch Intern Med 2009;169(6): 626-632 14
Roma lakosság morbiditási adatai MA (USA) hypertriglyceridemia (80%), hypertension (73%), hypercholesterinemia (67%). Diabetes Mellitus (46%), Occlusive vascular disease (39%), Koraszülöttség! Az amerikai négerek rizikója a legnagyobb Mexikóiak (hispanic) és az indiánok rizikója szintén magas A roma lakosság körében a kardiovaszkuláris betegségek rizikója nagyon nagy 15
Mikor nem elegendı a napozás? A D-vitamin szint szezonális ingadozása n=400, kor 11,17 év (±3,62). Sümegi Edina, Dr. Hosszú Éva II. sz. Gyermekklinika 16
Egészséges gyermekek 25(OH)D 3 szintje 15% 36% 20% 48% 37% < 30 ng/ml 30-60 ng/ml > 60 ng/ml Novembertıl márciusig < 30 µg/ml 30-60 µg/ml >60 µg/ml < 30 ng/ml 30-60 ng/ml > 60 ng/ml Áprilistól Októberig 44% n=400, kor 11,17 év (±3,62). Sümegi Edina, Hosszú Éva II. sz. Gyermekklinika 17
Valóban veszélyes e napozás? Bır tumorok és a napsütés Melanoma malignum Basal sejtes carcinoma Squamous cell carcinoma } Nem melanomás bır tumorok A melanoma gyakorisága folyamatosan növekszik A nem melanomás bırrák halálozása rendkívül alacsony 1200 fı évente az USA-ban 18
Emlırák Napozás 50-75%-al csökkenti az emlırák kialakulását. Emlırák esetén a halálozás 75%-al, az áttétképzıdés pedig 94 %-al nagyobb gyakoriságú D vitamin hiányban. Napozással és D vitamin adással évente 150000 emlırák és 38000 haláleset lenne megelızhetı az USA-ban 19
Bır tumor és az UV Nem melanómás bır tumorok gyakorisága az UVB sugárzással korrelál A Malignus bır melanóma gyakorisága azonban az UVA sugárzással mutat összefüggést Beltéri munkások (az ablakon az UVA átmegy) Soláriumokban az UVA a gyakoribb UVA gátolja a bırben a D vitamin szintézist 20
Napsugár és a bırrák Tartós és túlzott napsütés a gyermekkorban szignifikánsan fokozza a - nem melanomás - basal sejtes bır carcinoma rizikóját Melanoma gyakorisága többszörös a kevésbé napsütötte északibb vidékeken. A szabadban dolgozók között kevesebb a melanóma mint a beltéri dolgozóknál 1.Ziegler A, et al. Nature 1994;372:773 6. 2.Grodstein F, et al. J Natl Cancer Inst 1995;87:1061 6. 3.Veierod MB, et al. J Natl Cancer Inst 2003;95:1530 8. 4. Kennedy C, et al. J Invest Dermatol 2003;120:1087 93. 21
Mi vezet D vitamin hiányhoz? Napozás Évszakok Szélességi kör Bır szintéziskapacitás Kor, bır égés Fényvédı krém Beltéri munkakör Pigmentáció Öltözködés Diéta - Malabszorpció - Obesitas Májbetegség - Gyógyszerhatás - Epe elválasztási zavar - Alkoholos hepatopathia 22
Mikor kell adni D vitamint? Hazai Vigantol fogyasztás nem éri el a szükséglet harmadát 23
Várandós anyák génregulációja Perifériás vérbıl 305 mirns-t vizsgáltak D vitamin hiány (25(OH)D 3 szint < 25 µg/l) 299 fokozott (upreguláció) 6 gátolt (downreguláció) gén expresszió volt Ebbıl 11 gén esetében találtak különbséget az alacsony és a normális D vitamin ellátottak között inflammatio, szénhidrát és lipid metabolismus, sejtfunkció, angiogenesis, organogenesis 24
D vitamin hiány epigenetikai hatásának összefoglalása Anyai D vitamin hiány az unokákban is növeli a betegségek kockázatát Az anyák 67% nak a 25(OH)D 3 szintje <20µg/l, 5 éves után követés: a gyermekek izomereje szignifikánsan kisebb volt 9 éves után követés: a gyermekeknél az inzulin rezisztencia gyakoribb volt, mint a nem D vitamin hiányos anyák gyermekeinek (Krishnaveni GV: Am J Clin Nutr 2011;93:628-35) 25
Köszönöm a figyelmet 26
Napi D vitamin pótlás 400 IU csecsemıknek megelızi a rachitist, de a 25(OH)D 3 nem éri el a 30 µg/l szintet 1000 IU adása a 25(OH)D 3 szintet 30 µg/l fölé emeli a felnıttek 50%-ban 2000 IU adása a 25(OH)D 3 szintet 30 µg/l fölé emeli a felnıttek 85 90 %-ban 500-1500 IU csökkenti a tumor gyakoriságot és a mortalitást 2000 IU csökkenti az I. típusú diabetes gyakoriságot gyerekekben Bosomworth NJ: Can Fam Physician 2011: 57 16-20 27
D vitamin szupplementáció Napi szükséglet: 400 E = 10 ug 25(OH)D 3 : 20-70 ug/l (nyár ) 15-40 ug/l (tél) Optimális szint: >30ug/l 2 kg 10 kg 100 kg +100 ug/l +20 ug/l +2 ug/l szérum 25(OH) 2 D 3 D vitamin hiány - 10 ug/l 25(OH) 2 D 3 28
D vitamin túladagolás 10ml Vigantol = 200000 IU ( 5 kg csecsemı, 10 nap) 25(OH)D 3 szint > 160 µg/l 20000 IU/nap (!) = Hypercalciuria <1hónap Hypercalciuria a D vitamin intoxikáció elsı jele, ami >180 µg/l 25(OH)D 3 szint felett jelentkezik Barett H.: Best Practice & Res Clin Endocrine Metab 2010 24: 527-539 Hypercalcaemia: 10000 IU/nap felett, 25(OH)D 3 szint > 150 µg/l, Rosen CJ: N Engl J Med 201: Jan.20. p 250 D vitamin + Ca kezelés során (5,7 / 10000 beteg) a vesekı elıfordulása Bischoff HA, et al: Osteoporosis Int 2010;21:1121-32 29
D vitamin profilaxis (American Academy of Pediatrics, és NIH) 2003: 200 U/die D Vitamin minden csecsemınek, gyermeknek és fiatalkorúnak 2008: 400 IU/nap D Vitamint (az elsı naptól) minden csecsemı, gyermek és fiatalkorúnak a felnıtteknek (1000 IU/nap >50 év felett) 2010: 0-70 évig 600 IU/nap, >70év 800 IU/nap www.iom.edu (Office of Diet. Suppl. NIH) Best evidence (risk-to-benefit ratio) 0-12 hó: 400 (800 IU a >55 N, Skandinávia) 1-70 év 1000 2000 IU/ nap 30
Iberian rock lizard (Lacerta monticola) Martín J.: Vitamin D supplementation increases the attractiveness of males scent for female Iberian rock lizards Proc.R.Soc.B. (2006) 273: 2619 31