Fenntartható (?) árampiac 2030

Hasonló dokumentumok
A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Konkurensek vagy természetes kiegészítők? A megújuló energiaforrások és a földgáz

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

K+F lehet bármi szerepe?

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

Nagyok és kicsik a termelésben

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

Megújulók hálózatba illesztésének rendszer szintű kihívásai

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben

Téma felvezető gondolatok. Szörényi Gábor

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

Átalakuló energiapiac

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

2016. április 16. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

2015. március 15. Február. Rendszerterhelés forrásai február. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

MVM Trade portfoliója 2009-ben

Földgázfogyasztási előrejelzés:

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Sajtótájékoztató február 11. Kovács József vezérigazgató

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Virtuális erőművi technológia fejlődése, szabályozási központok lehetőségei a rendszerszintű szolgáltatások piacán

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

A 2020-as magyar megújuló energia célok teljesítésének lehetséges forgatókönyvei

A véletlen a józan észt korlátlanul hatalmában tartó kísértet. Adolphe Quetelet Belga csillagász 1830

Piac, reguláció és hatékonyság a villamosenergia-iparban

A HAZAI NAGYKERESKEDELMI VILLAMOSENERGIA- PIAC MODELLEZÉSE ÉS ELLÁTÁSBIZTONSÁGI ELEMZÉSE 2030-IG KÜLÖNBÖZŐ ERŐMŰVI FORGATÓKÖNYVEK MELLETT

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Kiserőművek az Átviteli Rendszerirányító szemével

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A Nemzeti Energiastratégia 2030 gázszektorra vonatkozó prioritásának gazdasági hatáselemzése

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A MAVIR tevékenysége a minőségi szolgáltatások tekintetében

Napenergia kontra atomenergia

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Az időjárásfüggő egységek integrációjának hatása a magyar villamosenergia-rendszerre

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Kereskedés a villamosenergia-piacon: a tréder egy napja

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A magyarországi erőműépítés főbb kérdései

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A napelemes áramtermelés lehetőségei és jelentősége

Pre-COP24 Konferencia augusztus Katowice

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, Megyik Zsolt

REGIONÁLIS GÁZ ÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁSBIZTONSÁGI PROJEKT Tanácsadó Testület 1. ülés. Kaderják Péter REKK február 24.

Magyarország Energia Jövőképe

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28. Zarándy Tamás

Adaptív menetrendezés ADP algoritmus alkalmazásával

Erőműépítések tények és jelzések

MEE 56. Vándorgyűlés. Múlt és jövő: a rendszerirányítás 60 éve, a MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások. Tari Gábor vezérigazgató

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

A decentralizált megújuló bázisú áramtermelés hálózati integrációjának kérdései az elosztó társaságok szintjén

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Az MVM Csoport időszakra szóló csoportszintű stratégiája. Összefoglaló prezentáció

Energiapolitika Magyarországon

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

A rendszerirányító feladata és szerepe a piacnyitás időszakában

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A magyar energiapolitika eredményei

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Átírás:

2019.04.05. Horváth Péter Fenntartható (?) árampiac 2030 REKK workshop

A villamosenergia-rendszer teljes átalakulása kézzel fogható közelségbe került Középtávon várható piaci változások és azok hatásai 2030-as EUs célok A hazai vállalások: Megújuló részarány 20% ÜHG-kibocsátás csökkenése 40% Változás hatása A célok teljesítése a villamosenergia-rendszer megfelelő átalakítását igényli, különösen a hálózatokon és a rendszerszintű tartalékok piacán Napelem forradalom Elemzésenként eltérő mértékű, de hozzávetőlegesen 3000-7000 MW naperőművi kapacitás létesítése várható Az előrejelzési pontosság javításának hiányában a szabályozási tartalékok nagymértékű lekötése indokolt Tartalékpiaci reformok Regionális kapacitás lekötések, kontinentális szintű kiegyenlítőenergia-beszerzés Se a rendszerirányítók, se a piaci szereplők nem tudják, hogy a változtatásoknak milyen következményei lesznek a hazai piacra Erőművi beruházási igények Szigorodó környezetvédelmi elvárások és a berendezések lejáró élettartama 2020-tól kezdődően A jelenlegi rendszer nem önfenntartó, a szabályozási (és hideg) tartalék biztosítására alkalmas egységek kiesésére van esély 2

Premisszák Szükségesnek vélt szabályozói beavatkozások Vízió Elemzői szempontból néhány piaci tökéletlenség csiszolása is elégséges a biztonságos működéshez Az árampiac kihívásai egy külső megfigyelő szemszögéből 2030 Kifogástalan energiapiac Határmetszékek bővítése Innovatív megoldások Megújulók hatékony támogatása Kiszámítható szabályozás Megbízható árjelzések Végtelen likviditás Hatékony verseny Azonos informáltság 3

Premisszák Szükségesnek vélt szabályozói eszközök, beavatkozások Vízió A kiszámíthatatlan végeredménnyel bíró kihívások a piaci szereplők bizonytalanságát tovább erősítik Az árampiac kihívásai egy piaci szereplő szemszögéből Téli csomag 2030 Kifogástalan energiapiac Tartalékpiac nyitása Kapacitás megújítások Határmetszékek bővítése Innovatív megoldások Bizonytalan tartalékigények Megújulók hatékony támogatása Kiszámítható szabályozás Megbízható árjelzések Végtelen likviditás Hatékony verseny Azonos informáltság 4

Mára láthatóvá vált a rendszer feszítettsége és a helyzet további romlására lehet számítani Az árampiac elmúlt 10 éve a havi zsinór átlagárak alakulása [EUR/MWh] A gazdasági visszaesés kezdete 2012 Balkáni energiaválság 6200 MW-os csúcs terhelés mellett egy napon keresztül közel 0 MW-os import-export szaldó 2013 Kapacitás leállítások Leáll többek között a Tisza II. és a Dunamenti F blokkok, így több ezer MW kapacitás esik ki a rendszerből 2017 január Kiemelkedő kereslet és hideg időjárás Erőművi kiesések (Mátra, DERT G3), csúcsra járatott rendszertartalékok 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 5 0 01/2008 01/09 01/10 01/11 01/12 01/13 01/14 01/15 01/16 01/17 01/18 01/19 Forrás: Bloomberg 2010 augusztusáig, majd HUPX havi BL átlagárak

Lignit Gáz Olaj Bio 1) Atom Nap Szél Az erőforrás-előrejelzések radikálisan átalakuló portfóliómixet vetítenek előre Energiahordozók jövőképeinek összehasonlítása a REKK 2030-as forgatókönyvei szerint [MW] 2017 400 2030 950 2017 329 2030 1 500 2017 500 2030 7 000 2017 410 2030 410 2017 2,804 2030 2 788 Lehetőségek és kockázatok A jelenleg uralkodó együtt tüzelés jövője határozza meg a biomassza kapacitások alakulását Az engedélyezési korlátok feloldása nélkül a kapacitások csökkenése várható A KÁT és HMKE boom mellett a létesítési költségek csökkenése és a METÁR rendszer segítheti a bővülést A tercier igények esetleges csökkenésével az egységek szükségtelenné, és fenntarthatlanná válhatnak Kapcsolt és nagy hatásfokú kombinált ciklusú egységek, átalakuló szerepükből adódóan jövőjük bizonytalan 2017 2030 464 850 Az egyedüli hazai, fosszilis bázisú egység, ugyanakkor az EU nem támogatja a szenes kapacitásokat 2017 1,888 2030 4 400 2017-es RT 2) REKK szcenáriók, REKK szcenáriók, 2030-as minimum RT 2030-as RT bizonytalansága Forrás: MAVIR és REKK 1) Biomassza tüzelésű kapacitások 2) Rendelkezésre álló teljesítmény A meglévő kapacitások a 2030-as évekig üzemelhetnek, az új egységek belépésének ideje véglegesítés alatt 6

A hazai árampiaci tanulmányok csak közelítik a valóságot és átsiklanak a műszaki kihívások felett Árampiaci tanulmányok főbb pontjai Erőművi helyzetkép Fogyasztók ellátása Rugalmasság MAVIR elemzés 1db optimista (valószerűtlen) és 4db erőműhiányos (realista) forgatókönyv 3500MW (virtuális) import korlát esetén az el nem látott fogyasztás jelentős (az órák 19%-a), így a maradó teljesítőképesség is gyakran negatív Erőművi forgatókönyvtől függetlenül az órák 90-100%-ban nincs elegendő felszabályozási tartalék importot is figyelembe véve REKK tanulmány 6 db vizsgált forgatókönyv 2030-ban minden forgatókönyv minden órájában kielégíthető a fogyasztás Ha a határkeresztező kapacitáskorlát erejéig importálunk, akkor mindegyik forgatókönyv esetében az órák 99%- ában van elegendő felszabályozási potenciál Észrevételek Az erőműves adatbázisok feltételezéseken alapulnak, nem tartalmazzák a Kohlekomission leállítási forgatókönyvét, valamint helyenként a piaci körülmények között nehezen elképzelhető beruházásokat vesznek figyelembe Az anyagok nagyvonalúan - eltekintenek a rendszer megfelelőség jellemzőinek (LOLE, LOLP, etc.) vizsgálataitól A valóságban létező műszakirugalmassági korlátok nem jelennek meg a modellezés során Egyik elemzés sem vizsgálja érdemben a rendszer működőképességét 7

Az ellátásbiztonság garantálása nem egy energiapiaci funkció Merit order Megújuló energiatermelők Atomenergia Szén, lignit CCGT OCGTOlaj Hagyományos kategóriák Megújuló erőmű Alaperőmű Menetrendtartó erőmű Csúcserőmű Újraértelmezett szerepek Energia-mennyiség Energia opció Energiamennyiségi igények kiszolgálása alacsony ÜHG-kibocsátás mellett Lehetőségeikhez mérten maximális terhelésen üzemelnek A zavartalan ellátás biztosítása Magas rendelkezésre állás, ingadózó kihasználtsággal Forrás: IEA Status of Power System Transformation 2018 8

Az árampiac reformjára van szükség az ellátásbiztonság megőrzéséhez Szükséges energiapolitikai javaslatok A piaci szereplőket nem terhelik indokolatlan költségek Kiszámítható szabályozás, világos és stabil energiapolitikai célok Szakpolitikai ösztönzők az energiapolitikai célokhoz Elfogadott ellátásbiztonsági szint MSZKSZ-díj és erőművi alternatív energiahordozótárolás Robin Hood adó Kiszámítható tartalékpiac Határköltség alapú ármeghatározás a tartalékpiacon A megújuló áramtermelés tervezhetőségének a javítása Klímabarát átmenet támogatása (Modernizációs Alap) Kapacitástervezés az elfogadott LOLE, LOLP szinthez A kapacitások rendszerben tartását, új szereplők belépését ösztönző rendszer A korábbi árampiaci elemzésekben felmerült javaslatok nem pótolják a hiányzó bevételeket, amelyek a meglévő szereplők piacon tartását és az új szereplők piacra lépését ösztönözné 9