Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola Minőségirányítási Program 2012
Tartalom Tartalom...2 Mottónk:...4 1. Általános rendelkezések...4 2. Bevezető...4 2.1. Törvényi szabályozás...4 3. Az intézmény minőségpolitikája...5 3.1. Minőségpolitikai nyilatkozat...5 3.2. Minőségcélok...6 4. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó elvárása...7 5. Intézményi minőségfejlesztési rendszere...9 5.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége...9 5.1.1 Jogszerűség...9 5.1.2. Tervezés...10 5.1.2.1. Stratégiai tervezés...10 5.1.2.2. Operatív tervezés...10 5.1.3. Vezetői ellenőrzés...11 5.1.4. Értékelés...12 5.1.4.1. A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontrendszere és az értékelés rendje...12 Az értékelő lap további kezelésének, megőrzésének szabályai:...14 Az értékelés részletes szempontjai...14 5.1.4.2. A vezetők értékelése...16 5.1.4.3. Az IMIP értékelésének szabályai...18 5.1.4.4. Intézmény teljes körű önértékelése...19 6.Partneri igényfelmérés szabályozása...21 Kommunikáció a partnerekkel...23 7. Mérés...24 7.1. Az országos mérésekhez kapcsolódó intézményi feladatok és az eredmények figyelembe vétele...24 7.1.1. Feladatok a mérés előkészítése és lebonyolítása során:...24 7.1.2. Az országos mérések eredményeinek feldolgozásával kapcsolatos feladatok:...24 7.1.3. Az intézkedési terv elkészítésének fázisai:...25 8.Záradékok...25 2
Nyilatkozat a tantestületi elfogadásról...25 Nyilatkozat a Szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlásáról...26 Nyilatkozat a Diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlásáról...26 Fenntartói Jóváhagyás...26 A pedagógus teljesítményének értékelése...28 3
Mottónk: Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal lenni. Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek, megtanulják a szeretetet megkeresni a világban. Doroti Korts: Egy élet a kezedben című művéből 1. Általános rendelkezések Hatályosság: kiterjed az iskola minden dolgozójára Érvényes: a jóváhagyástól számított 5 évig Értékelés: évente, június 30-ig Elfogadás és jóváhagyás: alkalmazotti közösség fogadja el, szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményezi, a fenntartó jóváhagyásával lép életbe 2. Bevezető Az ajkai Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola 2012.augusztus 1-jén indul. 2.1. Törvényi szabályozás 2006. évi LXXI. törvény 9., 1993. évi LXXIX. törvény 40. (10) és (11) bekezdéseinek módosításai, 3/2002-es OM-rendelet, Az Intézményi Minőségirányítási Programot az intézmény vezetője készíti el és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a Szülői Szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Az Intézményi Minőségirányítási Program a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4
Felülvizsgálatát évenként, a tanévzáráshoz és a teljesítményértékeléshez kapcsolódva a Minőségi Kör tagjai készítik elő. 3. Az intézmény minőségpolitikája 3.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk keresztény általános iskola, ezért a nevelési-oktatási célok vállalása mellett a tanulókat vallásos és hazafias szellemben erkölcsös polgárrá szeretnénk nevelni, az átlagosnál magasabb általános műveltséget nyújtva számukra. Olyan fiatalokat akarunk nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztény erények: a megbocsátás, szelídség, türelem, kitartás, a lelkiismeret érzékenysége, az önnevelés igénye. Testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, művelt ember nevelésére törekszünk. Kiemelten kezeljük az idegen nyelv oktatását. Fontosnak tartjuk, hogy megalapozzuk tanulóinkban az élethosszig tartó tanulás igényét, amellyel képessé válnak irányítani saját jövőjüket. Az EU integrációból adódó lehetőségeket (pályázatok, idegen nyelv - tanulás) a jövőben ki akarjuk használni. Céljaink elérése érdekében folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk a minőség iránt elkötelezett pedagógusokkal. 5
3.2. Minőségcélok Minőségcél és a megvalósításra vonatkozó elképzelés Az iskola jó hírének erősítése A tanárok módszertani kultúrájának fejlesztése: óralátogatások, nyílt nap, továbbképzések, tapasztalatcserék segítségével Erőforrások felkutatásában a pályázatok folyamatos követése Szülőkkel való együttműködés fejlesztése, bevonásuk az iskolai programok szervezésébe: szülői értekezletek, kirándulások, lelki napok, előadások Diákjaink magatartásának és szorgalmának, munkafegyelmének javítása. Az egységes követelményrendszer megismertetése, betartása, betartatása a nevelési folyamatban résztvevőkkel. Állandó tanári jelenlét és ellenőrzés tanári felügyelet szervezésével. A Sikerkritérium A városi média értesüljön az iskola tevékenységéről A városi és megyei versenyeken iskolánkat képviselje versenyző tanuló Részvétel évente legalább 1 alkalommal A pályázatfelelős tájékoztat az éves munkatervben szereplő iskolai programok szervezéséhez, fejlesztésekhez igénybe vehető pályázati kiírásokról Szülői értekezletek A házirend előírásairól az osztályfőnök évente legalább 1 alkalommal tartson részletes tájékoztatást a tanulóknak, szülőknek. Ügyelet működtetése Vizsgálat periódusai Évente Évente Ellenőrző személy Munkaközösség vezetők Osztályfőnökök Minőségi kör Igazgató, helyettes, Minőségi kör Vizsgálat eszköze Beszámolók a tantestületi értekezleten Beszámoló a tantestületi értekezleten Évente Pályázatfelelős Beszámoló a tantestületi értekezleten Félévente Osztályfőnökök Beszámolók a tantestületi értekezleten Évente Osztályfőnökök, Munkaközösség vezetők, Ifjúságvédelmi felelős Naplók, szóbeli értékelés az osztályban tanító pedagógusok között Külső és belső partnerek Nyilvánossága Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület 6
fegyelmező intézkedéseknek a házirendben előírt hierarchia szerinti következetes és körültekintő alkalmazása. A szülők folyamatos szóbeli és/vagy írásbeli tájékoztatása a tanuló vétségéről. Hátránykompenzáció. A nehezen tanulók egyéni foglalkozás keretében történő felzárkóztatása Tehetséggondozás tanórán kívüli foglalkozásokon Továbbtanulás irányítása A tanulók iskolai identitása erősítése az iskola belső tereinek otthonosabbá tételével Egészséges életmódra nevelés, prevenció Hatékony gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység Felzárkózás a minimum szintre Minél több tanuló részvétele Nevelőtestület A tanulók többsége az érdeklődésének és képességeinek megfelelő iskolában tanuljon tovább A diákok alkotásainak, okleveleinek bemutatása Minél többen vegyenek részt a szabadidő hasznos eltöltését segítő programjainkon Hátránykompenzáció Félévente Félévente Évente Évente Évente Folyamatos Osztályfőnökök, Munkaközösség vezetők Osztályfőnökök, szaktanárok Osztályfőnökök, Igazgatóhelyettes Szaktanárok, Osztályfőnökök Szabadidő szervező, Igazgatóhelyettes, Testnevelő, Osztályfőnökök Ifjúságvédelmi felelős, Igazgatóhelyettes Naplók, érdemjegyek Szakköri naplók Nevelőtestület Továbbtanulási statisztika Beszámolók a tantestületi értekezleten Beszámolók a tantestületi értekezleten Megbeszélés Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelési Tanácsadó, Gyermekvédelmi szolgálat 4. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó elvárása A Fenntartó elvárásait az iskolával szemben az alábbi dokumentumok irányelvei határozzák meg: Az iskola Alapító Okirata Az Egyházi Törvénykönyv és a II. Vatikáni Zsinat katolikus nevelés, oktatásra vonatkozó rendelkezései Katolikus Nevelés Kongregációja: A katolikus iskola (Róma, 1977.) 1996. Évi Főegyházmegyei Zsinat: a Veszprémi Főegyházmegye zsinati könyve 7
Katolikus Iskolák Főegyházmegyei Hatósága által kiadott fenntartói ellenőrzés és értékelés rendje (Kelt: 2001. október 15.) 8
A fenntartó alapvető elvárása iskolánkkal szemben: A Pedagógiai Programban megfogalmazott célokat valósítsa meg és a rábízott vagyonnal valamint az éves normatív támogatással ésszerűen és takarékosan gazdálkodjon. Nevelési-oktatási feladatait a külső és belső partnereinek megelégedésére és színvonalasan végezze. A keresztény értékrendet képviselve, tanítványaiban a katolikus hitet erősítse. Segítse a lelkészeket abban, hogy az iskola diákjait az egyházközségük liturgikus életébe bevonják. 5. Intézményi minőségfejlesztési rendszere 5.1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége Az intézményvezetés vállalja az iskola szolgáltatásaira bevezetett minőségirányítási rendszer működtetését és fenntartását. Kinyilvánítja teljes személyes elkötelezettségét a minőség iránt és mindent megtesz a minőségi célok eléréséhez és állandó javításához szükséges erőforrások biztosítása érdekében. Felelősséget vállal az intézmény törvényes működtetéséért, a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításáért, valamint a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért az intézmény minden szintjén. 5.1.1 Jogszerűség A vezetés folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat és a partneri elvárásokat, azok figyelembe vételével felülvizsgálja az intézményi dokumentumokat. Ha nincs törvényi kényszer 5 évenként. Évente munkatervet készít. A vezetés folyamatosan tájékoztatja az intézmény dolgozóit a jogszabályokról, illetve biztosítja, hogy ezek hozzáférhetőek legyenek minden érdekelt számára, s azokat az intézmény dolgozói betartsák. Rendelkezésre áll: CD- jogtár, Pedagógusok jogi értesítője, Oktatási Közlöny, Magyar Közlöny Az Alapító Okirat, a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend és a Minőségirányítási Program 1-1 példánya nyomtatott formában hozzáférhető az igazgatói irodában. 9
5.1.2. Tervezés 5.1.2.1. Stratégiai tervezés Az intézmény hosszú távú céljait az igazgató határozza meg - a vezető munkatársakkal és a minőségi kör vezetőjével egyeztetve. Ezeket a célokat a fenntartói elvárások alapján, mérhető, konkrét követelmények hozzárendelésével fogalmazzuk meg. A minőségcélokat a vezetői ellenőrzés során rendszeresen felülvizsgáljuk. A célok megismertetése az alkalmazotti kollektívával (az egyes szervezeti egységek munkatársaival) a minőségi kör vezetőjének feladata. A minőségcélok rendszeres felülvizsgálatát vezetői átvizsgálás során végezzük el. 5.1.2.2. Operatív tervezés Az operatív tervezés a hosszú távú célok éves megvalósulási tervét tartalmazza, meghatározza iskolánk oktató-nevelő munkáját, szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. a. Éves munkaterv: Az intézmény vezetője készíti el az oktatási miniszter rendelete, az előző tanév értékelése (a tanév végi osztályfőnöki, munkaközösségi és minőségfejlesztési beszámolók) valamint a munkaközösségek munkatervei és az igazgatóhelyettesek javaslatai alapján. b. A minőségügyi terv (intézkedési terv): Az éves munkaterv melléklete, melyet a minőségi kör készít el a megelőző tanévben elvégzett felmérések elemzése alapján. Ez az intézkedési terv határozza meg, hogy az adott időszakban milyen minőségügyi tevékenységeket kell végrehajtani. c. Tantárgyfelosztás, óraszámok elosztása: A tantárgyfelosztást az igazgató készíti el. Az óraszámok elosztásakor figyelembe kell venni a Közoktatási törvénynek a pedagógusok adott munkakörben történő alkalmazásának feltételeiről szóló rendelkezéseit (17. ), a különböző megbízatásokból származó órakedvezményeket (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, egyéb kedvezmények) és a munkaközösségek javaslatait. A tantárgyfelosztás tervezetét a megelőző tanév végén a tantestület fogadja el. A személyi változások miatti módosításokat a tanévnyitó tantestületi értekezleten az indoklással együtt ismertetni kell. Az elfogadást követően a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. d. Órarend: Az órarendet igazgatói megbízás alapján, az igazgatóhelyettes és az alsó tagozat vezetője által elkészített és a tantestület által elfogadott tantárgyfelosztásnak megfelelően készíti el a megbízott pedagógus. Az elkészítés során folyamatosan egyeztet. e. Beiskolázási terv: A tanév végén határozza meg az igazgató az igazgatóhelyettesekkel, a tantestülettel és a fenntartóval egyeztetve a következő tanévben indítani kívánt osztályok számát, maximális létszámát. A tervezésnél figyelembe kell venni a Közoktatási törvényben és az Alapító Okiratban szereplő maximális tanulói létszám-határokat valamint a szülői-tanulói igényeket. 10
f. Költségvetési terv: Az éves költségvetési tervet a gazdasági vezető készíti el. A tervezés során figyelembe veszi a munkaközösségek és az igazgatóhelyettes által elkészített, eszközfejlesztésre, továbbképzésekre, programokra vonatkozó javaslatokat, igénylistákat. A költségvetési tervet az igazgatóval egyezteti. A költségvetés a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. g. Beiskolázási terv: A hosszú távú (5 éves) továbbképzési terv alapján az iskola vezetősége a munkaközösségekkel egyeztetve elkészíti a beiskolázási tervet. A tervezet elkészítésekor dönt a tanári továbbképzések támogatására biztosított normatív keret éves elosztásáról. h. Belső ellenőrzési terv: Elkészítésének és végrehajtásának rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. i. Az operatív tervezést segíti a heti rendszerességgel tartott vezetőségi értekezlet, amely lehetőséget nyújt az aktuális feladatok részletes megtervezésének koordinálására és a végrehajtásuk alapos előkészítésére. Erőforrások biztosítása Emberi erőforrás: A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége. A jogszabályban és munkaköri leírásokban meghatározott, egyes munkakörök ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek meglétét, a követelményeknek való megfelelést az iskola vezetősége éves rendszerességgel ( a tantárgyfelosztás elkészítéséhez kapcsolódva ) felülvizsgálja. Szükség esetén újrafogalmazza a munkakör betöltésének feltételeit. Új szolgáltatások tervezését, a szükséges személyi feltételeket, a meglévő humánerőforrások figyelembe vételével kell elvégezni. Külső szakmai továbbképzéseken (tanfolyamok, szakmai konferenciák, tapasztalatcserék, posztgraduális képzések) való részvétel feltételeit az iskolavezetés biztosítja, mérlegelve annak szükségességét. Tárgyi feltételek: Az iskola rendelkezik a működéséhez előírt hatósági engedélyekkel, a szükséges berendezésekkel. Rendelkezik a MIR dokumentációjának kidolgozásához, karbantartásához, állagának megőrzéséhez szükséges irat- és eszköztároló felszerelésekkel. A fogyó készletek rendszeres ellenőrzésével és feltöltésével, a számítógépes eszközök karbantartásával biztosítjuk a folyamatos munka feltételeit. Munkakörnyezet: A MIR fenntartása nem igényel az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételeket. A tanulók, munkatársak, a technikai dolgozók és a vezetés számára biztosított helyiségek, a rendezett és tiszta belső és külső környezet ideális feltételeket teremt a célok megvalósításához. 5.1.3. Vezetői ellenőrzés Az iskolavezetés folyamatosan ellenőrzi az iskolában zajló tevékenységet. Ezt akkor tudja eredményesen elvégezni, ha támaszkodik a szakmai munkaközösségek segítségére, és folyamatossá teszi az iskolában a pedagógusok együttműködésén alapuló önellenőrzést. 11
A pedagógus a tevékenységét maga tervezi meg és annak végrehajtásáért felelősséggel tartozik. Az iskola dolgozóinak ( pedagógus, és nem pedagógus dolgozók) joguk van megismerni a vezetőség ellenőrző látogatásainak értékelési szempontjait, az éves munka folyamatba illesztett látogatási metodikát, az ellenőrzést végző értékelését, javításra tett javaslatait. Az értékelést a dolgozó aláírásával látja el és megjegyzést is tehet írásban. 5.1.4. Értékelés 5.1.4.1. A pedagógusok teljesítményértékelésének szempontrendszere és az értékelés rendje A teljesítményértékelés célja: A stratégiai céljaink megvalósítása érdekében pedagógusainktól elvárjuk, hogy munkaköri és erkölcsi kötelességeiket példamutatóan teljesítsék, nevelő és oktató munkájukat tudásuk legjavát nyújtva, szakmailag felkészülve, magas színvonalon, pontosan végezzék, ezzel is követendő példát állítva tanítványaik elé. A pedagógusok teljesítményének értékelésével azt kívánjuk elérni, hogy segítse a munkatársak egyéni fejlődését, az iskola hatékony, minőségi működését és a stratégiai célok elérését. Fontosnak tartjuk ezért, hogy az értékelés mutasson rá a fejlesztendő területekre és motiválja az önképzést és önfejlesztést, ugyanakkor erősítse a pedagógusok kapcsolatát a munkatársakkal és a vezetéssel. Cél a pedagógusok tevékenységének komplex értékelése annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az erős és fejlesztendő területek, konkrét visszajelzést kapjanak a teljesítményükről, teljesítményhez igazított elismerés valósuljon meg: eredményes munka kimutatása, elismerése minden tanár képet alkothasson arról, hogy elfogadott, közös kritériumrendszer szerint hogyan ítélik meg munkáját problémás területek azonosítása a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölése egyéni teljesítmény változásának kimutatása jobb információcsere segítése az iskolai munka szervezésével, irányításával összefüggő problémák feltárása az iskolai feladatok jobb elosztásának elősegítése az egyéni igények és továbbképzések összhangjának elősegítése Az értékelés módszerei: közvetlen tapasztalatszerzés: óralátogatás, foglalkozások látogatása, a pedagógusok megfigyelése tanórákon kívüli nevelési helyzetekben 12
dokumentumelemzés (naplók, anyakönyvek.) az értékelést végző személy (igazgató, helyettes, munkaközösség vezető, minőségirányítási vezető) személyes beszélgetése a pedagógussal (interjú) kérdőíves felmérés, melyet kitölt az értékelendő tanár is és az értékelő is partneri igény és elégedettség méréseket is végzünk a tantestület, a szülők és a diákok körében feljegyezzük a tanórán kívüli tevékenységeket is a minőségi bérpótlék elosztása az elért, értékelt eredmények alapján történik Nem használható az értékelésnél: névtelen forrásból származó információ a tanár tudta nélkül keletkezett információ ami nem a szakmai munkával kapcsolatos Az értékelésnek segítő szándékúnak kell lennie, de fel kell tárni a hibákat is. Az értékelés bizalmas, ezért az értékelés során elhangzottakat az értékelést végzők és az értékelt tanár titokként kell, hogy kezeljék. Az értékelés menete: Ellenőrzési és értékelési terv elkészítése Az értékelő személyek Az értékelés előkészítése Óralátogatás Az értékelő pedagógus feljegyzést készít az óralátogatásról, amelybe beírja észrevételeit. Az óralátogatás után, még aznap, az értékelt tanár és az értékelő tanár is egy időben kitölti a pedagógusértékelő kérdőívet, és a kapott adatokat összevetik az alábbi skála szerint: 0 nem megfelelő 1 kevésbé megfelelő 2 megfelelő 3 kiemelkedő Ezután kezdődik az interjú a tanítási óráról és a pedagógus addig végzett munkájáról. Először az órát tartó tanár értékeli az órát. Sikerült-e megvalósítania az óra céljait, sikerült-e a tervezett tudástartalmat átadnia, készségeket fejlesztenie, voltak-e nehéz helyzetek stb. Ezután értékeli a látogatást végző tanár. Ahol nagyon eltérőek a vélemények vagy mindenki által gyengének tartott az a terület, ott meg kell beszélni a gyengeség okát és fejlesztési javaslatot kell tenni. 13
A vezetőség a kapott eredmények alapján szöveges értékelést készít az értékelésről, melynek egy példányát átadja az értékelt tanárnak, aki aláírásával hitelesíti és ezzel elismeri a benne foglaltakat. Az értékelés során a maximálisan elérhető pontszám (=100%) A pedagógus minősítése: Kiválóan alkalmas (80-100%) Alkalmas (60-79%) Kevéssé alkalmas (30-59%) Alkalmatlan (30% alatt) Az értékelést személyenként 2 évente végezzük. Az értékelő lap további kezelésének, megőrzésének szabályai: Az értékelő lapot a személyes adatok védelméről szóló törvényi előírásoknak megfelelően (1992. évi LXIII. Törvény) kell kezelni. Az értékelő lapot zárt borítékban, a teljesítményértékelő naplóban az igazgató lefűzve őrzi a következő értékelésig, majd a dolgozó személyi anyagához csatolva a gazdasági irodában őrzi. Az értékelés részletes szempontjai 1. Munkakör ellátása 2. Személyes tulajdonságok az iskola iránti elkötelezettsége a pedagógiai program, munkaköri leírás szerint (hírnévápolás, továbbképzések, dokumentumelemzésben, módosításban való aktív részvétel, ötletek) együttműködése a kollégákkal együttműködése a tanulókkal: tanulókra való ráhatás, fegyelemtartás, problémamegoldó képesség együttműködése a szülőkkel: problémák tolmácsolása, megoldásra való törekvés következetesség: rend betartása, betarttatása, igazságos osztályozás dolgozatok alapján, dicséret, jutalmazás, elmarasztalás aránya szeretetteljes légkör teremtése: Tanítási órán, óraközi szünetekben, humor, empátia, bizalom 3. A tanítás-nevelés minősége (óra- és foglalkozás látogatás alapján) A tanóra illeszkedése a tantervhez, tanmenethez A tanítási óra elérte-e a nevelési (erkölcsi, értelmi, esztétikai) és oktatási célját? Didaktikai feladatok alkalmazása 14
Alkalmazott eljárások: tanítási-tanulási stratégiák, szervezési mód, módszerek, taneszközök, motiválás, differenciálás A tanítási óra légköre, hangulata: a tanár kapcsolata a tanulókkal, hogy érezte magát az órán 4. A kötelező, tanórán kívüli tevékenység Az osztályfőnöki munka értékelése: beszoktatás 1.o., 5. o., beiskolázás 1.o. 8.o., tájékoztatás, kapcsolat az osztállyal, szülőkkel, osztályprogramok, osztályterem, tábor Napközis munka: beszoktatás, tanulás és ellenőrzés (házi feladat, étkeztetés,foglalkozások) Szabadidőben végzett tevékenység: vetélkedők, kiállítások, versenyek, színházlátogatás 5. Az intézmény működését segítő egyéb tevékenységek Infrastruktúra gondozása Ünnepségekre, évfordulókra való felkészítés, az ünnepség színvonalas lebonyolítása Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, előadásokon, rendezvényeken való képviselet Pályázatok összeállítása Publikálás 6. Munkafegyelem A házirendben foglaltak betartása A határidők pontos betartása, adminisztrációs fegyelem, esztétikum Ügyeleti teendők pontos ellátása 7. Egyéb Az etikai normák betartása Egyházközösségi programon való részvétel Értékelés fajtái Ki végzi? Mikor/med dig? Önértékelés minden pedagógus 2 évente Kérdőív Módszer 15
Pedagógus csoportok értékelése munkaközösségek 2 évente Kérdőív Ellenőrzési adatok vezető vezető helyettes munkaközösség vezetők Évente legalább 1x Ellenőrzés Vezetői értékelés Vezető és az általa bevont vezetés 2 évente Kérdőív, megbeszélés Vezetők értékelése Önértékelés Pedagógus csoportok ért. Magasabb vezető értékel Minden vezető Minden pedagógus Magasabb vezető 2 évente Kérdőív, megbeszélés 5.1.4.2. A vezetők értékelése Az iskolában vezetői tevékenységet lát el az igazgató, a lelki igazgató, az igazgatóhelyettes valamint a munkaközösség vezetők. A vezetőt alapvetően a fenntartó kell, hogy értékelje, hiszen a fenntartó a munkáltatója, őneki felel minden tettével. Az igazgató teljesítmény-értékelés legfontosabb területei: Az iskolai Pedagógiai Programja céljainak megvalósulásához és hatékony működéséhez való hozzájárulás A vezetői feladatok (tervezés, szervezés, döntés, végrehajtás, irányítás, ellenőrzés, értékelés, fejlesztés) elvégzésének minősége A vezető nem egyedül végzi tevékenységét, ezért fontos, hogy munkatársai egyetértsenek célkitűzéseivel és támogassák annak végrehajtásában. A jó légkör alapvető feltétele a munkának. 2 évente feltesszük ezeket a kérdéseket a tantestület tagjainak és az igazgató is értékeli önmagát. Az eredmények összehasonlítása, és megbeszélése, kielemzése viszi előbbre a további munkáját. A vezetői teljesítményértékelés speciális területei: Vezetői elhivatottság: Célok meghatározása, jövőkép A fontos dolgokra koncentrál/ ismeri a buktatókat 16
Tervezés Alaposan, pontosan mérlegeli a lehetőségeket A visszacsatolások során gyorsan, hatékonyan tudja alakítani a tervet Ismeri az intézmény és a pedagógusok erősségeit és gyengeségeit Fontossági sorrendet felismeri és betartja Döntés Önállóan dönt, a döntés felelősségét felvállalva A döntései nyomán esetleg kialakuló problémákat tudja kezelni Döntéseiben következetes Koordinálás A munkafolyamatokat össze tudja hangolni Munkamegosztása hatékony és motiváló Szükség esetén be tud avatkozni a folyamatokba Ellenőrzés-értékelés Rendszeresen ellenőriz és értékel A pedagógusok által ismert és elfogadott mérési-értékelési rendszert működtet Értékelése fejlesztő jellegű Elismeri a kimagasló eredményt Emberi erőforrás gazdálkodás A pedagógusok számára világos hatásköri, felelősség és szabályleírást ad A munkatársakkal való viselkedése, beszédstílusa Kapcsolatot teremt és erősít a kollégák között Igazgatás-irányítás A működésre vonatkozó dokumentumokat rendszeresen áttekinti, frissíti Ismeri és alkalmazza a közoktatásra vonatkozó jogszabályokat Kiépítette az intézménynek megfelelő kommunikációs csatornákat 17
Használja az információs csatornákat, információt gyűjt és továbbít Hatékonyan képviseli az intézmény érdekeit Az iskola számára értékes kapcsolatokat épít ki Az igazgatóhelyettest értékeli a tantestület (kérdőíves formában), a vezető és a minőségirányítási vezető az értékelő szempontok alapján. A minőségirányítási vezetőt értékeli a tantestület (kérdőíves formában), a vezető és az igazgatóhelyettes az értékelő szempontok alapján. 5.1.4.3. Az IMIP értékelésének szabályai Az intézmény Minőségirányítási programját évente értékelni kell. Az értékeléshez az adatokat a minőségügyi megbízott gyűjti össze (06. 15-ig), és az intézményvezető egészíti ki, 06. 30-ig. A minőségügyi megbízott átveszi a vezető helye ttes által összegyűjtött osztályonkénti és intézményi eredményeket a tanulók egyéni fejlődési eredményeiről és az osztályeredményekről, amelyek ismeretében az intézményvezető összehasonlító elemzést végez az országos mérés értékelés tükrében. Az elemzés eredményeit a nevelőtestület és a szülők számára ismertté kell tenni, hogy a vélemények és javaslatok megfogalmazásánál figyelembe tudják venni. Az értékeléshez ki kell kérni a szülői szervezet véleményét (05. 15-ig), az intézmény által megfogalmazott kérdésekre adott válaszokkal. A kérdéslistának tartalmaznia kell: Rendszeres tájékoztatást kapunk az intézmény aktuális évi céljairól. Az intézményi fejlesztéseket ismerjük. Tapasztaljuk a minőségirányítási rendszer működésének előnyeit, ezek: A szülői közösségeket a következő fejlesztésekbe, javaslatokba vonták be: Elégedettek vagyunk a következő oktatási eredményekkel: Elégedettek vagyunk a következő nevelési eredményekkel: Elégedettek vagyunk a szülő-iskola kapcsolattartással: Elégedettek vagyunk a következő programokkal: Elégedettek vagyunk.. Nem vagyunk elégedettek a következő oktatási eredményekkel: Nem vagyunk elégedettek a következő nevelési eredményekkel: Nem vagyunk elégedettek a szülő-iskola kapcsolattartással: Nem vagyunk elégedettek a következő programokkal: Nem vagyunk elégedettek. 18
Javasoljuk, hogy. A véleménynyilvánításról és a javaslatokról jegyzőkönyv készül, a jelenlévők jelenléti ívet töltenek ki. A kitöltött jegyzőkönyveket a szülői szervezet intézményszintű vezetőjének kell összegyűjteni és összesíteni a véleményeket és a javaslatokat, melyet legkésőbb 05. 31- ig át kell adnia az intézmény minőségügyi vezetőjének. Az IMIP teljesüléséről véleményt nyilvánít a tantestület is a tanévzáró értekezleten a kitöltött értékelési szempontsor alapján. A véleményekről és a javaslatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, és jelenléti ívet kell vezetni. A véleménykérés térjen ki: a minőségpolitika és minőségcélok érvényességére, teljesíthetőségére és az eredményekre, a dolgozók és a vezetés elkötelezettségére, a folyamatos fejlesztés eredményeire, a szabályozott folyamatok működtetésének hatékonyságára, a partnerek elégedettségében történő változásra, a működtetésből származó szakmai eredmények,, egybevetve az országos mérés, értékelés eredményeivel, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét, a végrehajtási problémákra, nehézségekre. 5.1.4.4. Intézmény teljes körű önértékelése Alapelvei: Az intézményi önértékelés a belső fejlesztés támogatása érdekében történik. Az intézményértékelés komplex, a tanulói teljesítmény értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat vizsgálja. A működés, a folyamatok vizsgálatánál az értékelés alapvető szempontja, hogy a vizsgált terület mennyiben járul hozzá az eredményességhez. Az intézményi működés ellenőrzése során tett megállapítások az értékelés bemeneti információi. Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez. 19
Céljai: Az intézmény és a fenntartó közös érdeke, hogy az intézmények teljesítményéről, minőségérő megbízható, objektív képpel rendelkezzenek. Az intézmények eredményességét folyamataik, működésük javításával, fejlesztésével lehet növelni, ezért az intézményértékelés nem kizárólag a nevelési, tanulási eredményekre, hanem az eredményességet befolyásoló tényezők, folyamatok, résztvevők vizsgálatára, értékelésére is irányul. Az intézményértékelés a feltételek, a folyamatok, és a kimenetek egymásra gyakorolt hatásának összevetésével állapítja meg az intézmény eredményességét. Az intézményértékelés az intézmény eredményeinek összevetése az elvárásokkal azért, hogy hozzájáruljon a pedagógiai munka fejlesztéséhez. Az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése. Funkciója: Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összevetése. Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata. Az intézmény pedagógiai és működési tevékenységének, folyamatainak elemzése (helyzetértékelés, problémafeltárás) Az önértékelés segítségével döntéshozatal a fejlesztésről. Gyakorisága: Az intézményi önértékelést 4 évente végezzük. Módszerei: Folyamatos adatgyűjtés a meghatározott területeken, évenkénti összegzéssel, évenkénti elemzés. Az értékelési ciklus végén az adatok összegyűjtése, elemzése, összegzése. 20
Adottságok A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az intézmény menedzselése Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósulása A meglevő folyamatok szabályozottsága A szabályozási rendszer teljes körűsége Az erőforrások figyelembe vételének módja A partneri igények figyelembe vételének módja Az önértékelés területei Eredmények A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A munkatársak bevonásának mértéke Az intézmény menedzselése a kitűzött célok elérése, megvalósítása A folyamatos fejlesztés eredményei A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága Az erőforrások felhasználásának hatékonysága A partneri elégedettség 6. Partneri igényfelmérés szabályozása Közvetlen partnerek: Fenntartó, helyi egyházközösség Tanár Tanuló Szülő Gazdasági, technikai dolgozók Közvetett partnerek: Partner iskola Óvodák Egyházak Céljainkat közvetlen partnereinkkel együttműködve kívánjuk megvalósítani. Legyen működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink számára. Az intézmény ismerje meg partnereinek igényeit, azokat szakmai küldetésként értékelje, folyamatosan tájékozódjon azok teljesüléséről, és a partneri visszajelzések alapján végezze el a szükséges korrekciókat. Partnerek Mintanagyság Mintavételi Igényfelmérés Mérés megnevezése eljárás módszere gyakorisága elsős szülő 30% szisztematikus kérdőív 2 év szülő 20% szisztematikus kérdőív 2 év 21
gyerek 30% szisztematikus kérdőív 2 év dolgozó teljes körű teljes körű kérdőív 2 év fenntartó interjú 4 év A partneri igény - és elégedettség felmérésére alkalmazott módszerek azt a célt szolgálják, hogy a katolikus intézmények megfeleljenek a keresztény értékrendnek, az egyház és a fenntartó, illetve a kor igényeinek. Ehhez folyamatosan tájékozódnia kell a partnerek véleményéről, és azokat be kell építenie munkájába, nevelési programjába a keresztény értékrendet szem előtt tartva. A felmérés kiterjed: elvárásokra, igényekre elégedettségre, elégedetlenségre nevelő - oktató munkánk véleményezésére munkahelyi légkör értékelésére vezetés - ellenőrzés - értékelés témakörére A mérések eredményeiről a partnereket legkésőbb a vizsgálat elvégzésétől számított 60 napig tájékoztatni kell, az elemzés kifüggesztésével. Ugyanez az idő intervallum vonatkozik az intézményen belüli nyilvánosságra hozatalra is. A dolgozókat az intézmény vezetője vagy a minőségi vezető szóban tájékoztatja a vizsgálat eredményéről. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok működtetésében az igazgató személyes részvétele meghatározó. A közvetlen partnereket képviselő szervezetekkel való együttműködés a közoktatási törvényben, a helyi pedagógiai programban, valamint a minőségfejlesztési munka során szabályozott módon történik. A közvetlen partnerekkel való együttműködés eszközei, fórumai: Diákokkal: egyházi jellegű programok nyílt hét, pályaválasztási szülői értekezlet tartása az iskolánkba készülő általános iskolások és szüleik, kísérőik számára, DÖK-gyűléseken félévenként tájékoztatás (évenként mérjük a tanulók elégedettségét, igényeit), diákfórumon minden évben az igények, elvárások megkérdezése, innovatív ötletek gyűjtése történik, diáknap Szülőkkel: egyházi jellegű programok 22
szülői választmányi értekezletek tartása a szülői értekezletek előtt, az igazgató részvétele az osztályok szülői értekezletén, iskolaszék értekezletein az intézményvezetés képviselteti magát Tanárokkal: egyházi jellegű programok munkaközösségi foglalkozásokon az intézményvezetés részt vesz, tantestületi értekezletetek, félévenként záró és tanév elején nyitó értekezletek tartása, alkalmazotti értekezletek összehívása, Közvetett partnerekkel: más iskolák igazgatóival személyes- és munkakapcsolat kulturális, zenei intézményekkel személyes kapcsolat a média képviselőivel kapcsolat A visszajelzés, a szükséges intézkedések megtétele következetesen megvalósul (visszajelzés szülői értekezleten, osztályfőnöki órán, tantestületi illetve alkalmazotti értekezleten, levélben). Kommunikáció a partnerekkel Célunk a partnerek folyamatos tájékoztatási rendszerének, fórumainak meghatározása annak érdekében, hogy minden olyan információ birtokába jussanak, mely biztosítja kellő tájékozottságukat az iskola működéséről és az őket érintő folyamatokról. Külső kommunikáció Az intézmény szabályozza az informálandók körét, a lehetséges kommunikációs csatornákat az érintettek bevonásának módját az információk terjesztésére. A partnerekkel való kapcsolattartásra a következő fórumok hivatottak: szülői értekezlet fogadóóra nyílt nap A kapcsolattartás egyéb eszközei a személyes információcserére például a telefon, a levél, az üzenő füzet. Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) 23
Az igazgató irányításával tartott vezetőségi ülések biztosítják az információcserét minden, a minőségfejlesztési rendszert érintő kérdésekben. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. Az igazgató és a minőségi vezető közötti szóbeli kapcsolattartás kiterjed a rendszer szabályozásának és fenntartásának minden kérdésére. A munkatársak közötti illetve a munkatársak és a felső vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés. A munkaköri leírásban szabályozott módon a munkatársak joga és kötelessége a minőségfejlesztési rendszer nem megfelelőségének azonnali jelzése és a nem megfelelőségek helyesbítése. A kapcsolódó információk szóban azonnal a közvetlen vezetőkhöz jutnak, akik írásos feljegyzés formájában továbbítják azokat javaslataikkal együtt a minőségi vezetőkhöz a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 7. Mérés 7.1. Az országos mérésekhez kapcsolódó intézményi feladatok és az eredmények figyelembe vétele 7.1.1. Feladatok a mérés előkészítése és lebonyolítása során: [1.]Az igazgató a tanév rendjéről szóló OM- rendelet alapján az éves feladattervben rögzíti az országos méréssel kapcsolatos feladatokat, kijelöli a mérés iskolai koordinátorát és a határidőket. [2.]A megbízott iskolai koordinátor megszervezi a mérés lebonyolítását az előírásoknak megfelelően. [3.]A mérést követően az intézményben maradt mérőlapokat a magyar nyelv és a matematika tanárok kijavítják. 7.1.2. Az országos mérések eredményeinek feldolgozásával kapcsolatos feladatok: [1.]Az igazgató az OKÉV- kompetenciamérések iskolai szintű értékeléséről tájékoztatja a tantestületet, valamint a tanári szobában elhelyezett számítógépen is hozzáférhetővé teszi azt a pedagógusok és a szülői munkaközösség választott képviselője számára. [2.]A nevelőtestület értékeli a mérési eredményeket, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Ezt az értékelést a szükségesnek tartott intézkedési javaslatokkal együtt megküldik a fenntartónak. [3.]Az osztályok eredményeiről a szaktanárok szóban tájékoztatják az érintett tanulókat, az osztályfőnökök pedig szülői értekezleten a szülőket. 24
[4.]Az eredmények részletes, osztályokra szóló elemzését a munkaközösségek végzik el. [5.]Az eredményeket a következő tanévre vonatkozó munkatervek elkészítésénél fegyelembe veszik: A tanítási órákhoz az alapkészségek és képességek fejlesztésére alkalmas feladattípusok és munkamódszerek kiválasztása, Az előírt minimumhoz közeli, gyenge eredményű osztályokban a fejlesztő foglalkozások megtervezése, A következő tanévben a mérésben érintett osztályok-évfolyamok tanulóinak felkészítése. [6.]Ha az eredmények nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó által előírt határidőig az igazgató intézkedési tervet készít a pedagógiai színvonal minimumtól való elmaradásának megszüntetésére. 7.1.3. Az intézkedési terv elkészítésének fázisai: Az ok feltárása: Mi okozta a pedagógiai tevékenység színvonal- elmaradását? A feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedések meghatározása, a végrehajtás iskolafejlesztési programjának kialakítása. Az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást biztosító intézkedések meghatározása, rögzítése. Záradékban rögzíteni az intézkedési terv fenntartói jóváhagyásának lépéseit. 8. Záradékok Nyilatkozat a tantestületi elfogadásról Az iskola Nevelőtestülete tantestületi értekezleten megvitatta és 2012 nyílt szavazással elfogadta a teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó előírásokkal kiegészített Intézmény Minőségirányítási Programot: Ajka, 2012..... A Nevelőtestület képviseletében 25
Nyilatkozat a Szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlásáról A teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó előírásokkal kiegészített Minőségirányítási Programot a Szülői Munkaközösség képviselői a megtartott értekezleten véleményezték. Ajka, 2012..... A Szülői Munkaközösség elnöke Nyilatkozat a Diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlásáról A teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó előírásokkal kiegészített Minőségirányítási Programot a Diákönkormányzat képviseletében a megtartott gyűlésen véleményezték. Ajka, 2012..... DÖK elnöke Fenntartói Jóváhagyás A fenntartó Veszprémi Érsekség képviseletében a Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programját a teljesítményértékelési rendszerrel és az országos mérések eredményeinek figyelembevételére vonatkozó előírásokkal kiegészítve jóváhagyom. Veszprém,2012.. 26
Fenntartó 27
A pedagógus teljesítményének értékelése 0 nem megfelelő; 1 kevésbé megfelelő; 2 megfelelő; 3 kiemelkedő Értékelési szempontok Önértékelés Bírálat Munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Személyes tulajdonságok 0 1 2 3 0 1 2 3 Az iskola iránti elkötelezettsége a munkaköri leírás és a Pedagógiai Program Alapján Együttműködése a kollégákkal Együttműködése a tanulókkal Együttműködése a szülőkkel Következetesség Szeretetteljes légkör teremtése Összesen: A tanítás- nevelés minősége (óra-és foglalkozáslátogatás alapján) A tanóra illeszkedése a tantervhez, tanmenethez. A tanóra illeszkedése a tantervhez, tanmenethez. Didaktikai feladatok alkalmazása Alkalmazott eljárások A tanítási óra légköre, hangulata Összesen: Kötelező tanórán kívüli tevékenység Az osztályfőnöki munka értékelése Napközis munka Szabadidőben végzett tevékenység Összesen: Az intézmény működését segítő egyéb tevékenységek 28
Infrastruktúra gondozása Ünnepségekben, évfordulókra való felkészítésben szerepvállalás, az ünnepség színvonalas lebonyolítása Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, előadásokon, rendezvényeken való képviselet Pályázatok összeállítása Publikálás Összesen: Munkafegyelem A házirendben foglaltak betartása A határidők pontos betartása, adminisztrációs fegyelem, esztétikum Ügyeleti teendők pontos ellátása Összesen: Egyéb: Az etikai normák betartása Egyházközösségi programon való részvétel Összesen: Megjegyzés: Az értékelésben foglaltakat tudomásul vettem:.... Az értékelt pedagógus Az értékelő pedagógus Dátum: 29