Javuló tendenciák és veszélyre figyelmeztető jelek a megye gazdaságában

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Javuló tendenciák és veszélyre figyelmeztető jelek a megye gazdaságában Az MKIK GVI 17. októberi vállalati konjunktúra-felvétel Baranya megyei eredményei Pécs, 17. december

Tartalomjegyzék Bevezető 3 I. Az összesített megyei konjunktúramutató 3 1. A mutató alakulása 3 2. A komponensek alakulása 4 3. További jellemzők 7 II. A részterületek vizsgálata 1 1. Az értékesítési irányok és volumenek szerinti csoportok mutatói 1 2. A létszám kategóriák szerinti csoportok jellemzői 18 3. Az ágazatonkénti elemzés 27 III. Egyéb, a működést akadályozó tényezők 36 IV. Összefoglalás 38 V. Függelék 39 1. A válaszadók összetétele 39 2. Ábrajegyzék 44 2

7/1 7/2 8/1 8/2 9/1 9/2 1/1 1/2 Bevezető Újra javuló eredményeket hozott a vállalkozások körében októberben végzett konjunktúra felmérés. A megyei összesített mutató 2,5 ponttal javult, az áprilisi felméréshez képest az ipar, továbbá az exporttal nem rendelkezők, a mikro vállalkozások és a szolgáltatás területén működők várakozásai változtak pozitívan. Ez pedig a szervezetek többségét jelenti. Ezúttal az országos és a Baranya megyei mutatók változása alig tért el egymástól, ezért nem kerültünk közelebb az országos szinthez. Az elmaradás 12,1 pont. A vállalkozások jelenlegi és a következő hat hónapban várható üzleti helyzetéből készült grafikon is kedvező változásról tanúskodik. Az októberi felmérés koordinátaértékei további javulást mutatnak, az áprilisinál lényegesen kedvezőbb pozícióban. Az adatok szerint Baranya megyében is vége van a válságnak, már valamennyi megfigyelt csoport adatai pozitívak. A részterületenkénti vizsgálat a sikerek mellett számos területen gondokat, problémákat is feltár. Olyanokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a vállalkozások nagyobb részének helyzete még bizonytalan. Számos működési feltétel pedig a versenyképesség jövőbeni javítását teszi kétségessé. I. Az összesített megyei konjunktúramutató 1. A mutató alakulása Az összesített megyei konjunktúramutató 36,9 pontos értéke 19 éves csúcsot jelent, ami jelzi, hogy a vállalkozások helyzete már a 8-9-es válságot megelőző időszakhoz mérten is kimagasló. Igaz, akkor az országos átlaghoz közeli, esetenként annál jobb eredményekkel számolhattunk. A válság időszakában a visszaesés mértéke elmaradt más, a fejlettebb iparral rendelkező térségekétől, ahogy a válságból való kitörés is. A 12-es recesszió viszont elsősorban az elmaradottabb térségeket, így Baranya megyét is súlyosabban érintette. A kilábalási folyamat többször megtört, ami a megye leszakadásának növekedéséhez vezetett. Az utolsó három felmérés eredményei ezen a helyzeten változtattak. 1. ábra: Az összesített konjunktúramutató alakulása - - Országos Baranya megye Dél-Dunántúl 3

7/1 7/2 8/1 8/2 9/1 9/2 1/1 1/2 A konjunktúra felmérés tavaszi, illetve őszi eredményei elsősorban a megrendelések állományának eltérése miatt jelentősen eltérhetnek. Az ennek kiküszöbölésére készített szezonalitás-mentes konjunktúramutató még jobban prezentálja a fent leírtakat. Jól látható, hogy egy év alatt Baranya megye leszakadása országos viszonylatban a felére csökkent., 5,, 3,, 1,, -1, -, -3, 2. ábra: A szezonalitás-mentes összetett konjunktúramutató alakulása Országos Baranya megye Dél-Dunántúl 2. A komponensek alakulása Kedvező képet láthatunk a megyei összesített mutató alkotóelemeinek vizsgálatánál is. A korábbi évek konjunktúraelemzéseinél már megszokottá vált, hogy az összes megrendelés következő hat hónapra várható alakulásának értéke kimagasló. Az októberi felmérés 81,5 pontos eredménye ugyan elmarad az áprilisi adattól, de az elmúlt 19 év második legjobb értéke. Ez jelzi, hogy egyre kevesebb vállalkozás küzd piaci problémával. Áprilishoz képest csak a többségében exportálók és az ipari vállalkozások eredményei javultak, éves szinten viszont csak a kereskedelem adata csökkent. A tavaly októberi eredményhez képest az építőipar, az ipar, a mikro vállalkozások, a középvállalkozások és a csak hazai piacokon értékesítők számoltak rendelésállományuk átlagon felüli növekedésével. A legnépesebb csoportok közül csak a szolgáltató szervezetek rendelésállományának változása marad el az átlagtól. A rendelésállomány kimagasló értékei mellett meglepő, hogy a válaszadók 38,7 %-a még mindig a kereslethiányt jelzi a működés egyik fő akadályának. A vállalkozások gép- és technológia fejlesztési szándékai 15 áprilisa és 16 októbere közötti négy felmérés során alig változtak. A mutató pont körüli értéke szerint az előző év azonos időszakához képest a csökkenő volumenű gépberuházást tervezők, illetve a növekvő nagyságrenddel számolók száma nagyjából azonosak voltak. Idén áprilisban e területen is kedvező változás következett be, 15 ponttal növekedtek a beruházási 4

7/1 7/2 8/1 8/2 9/1 9/2 1/1 1/2 szándékok. Októberben azonban a mutató értéke csak minimálisan, 1,4 ponttal emelkedett. Jelentősen eltérnek ettől az egyes vállalati csoportokhoz tartozók szándékai. A legnagyobb mértékben mikro vállalkozások (+17,2 pont), a szolgáltatást nyújtó vállalkozások (+16,4 pont), valamint az exporttal nem rendelkezők (+15,6 pont) mutatója javult. Az ipar eredménye alig változott (+,1 pont), a többi csoporté viszont nagymértékű, 18,1 pont és 87,4 pont közötti) romlást jelez. A kedvezőtlen változás következtében a kereskedelem területén magasabb azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek nem terveznek, vagy csökkenő mértékben terveznek gépberuházást. Eredményének kedvező változása révén októberben a szolgáltatóknál is többségbe kerültek a beruházni szándékozók. A gépberuházások megyei szintű pont alatti értéke azonban még mindig nagyon alacsony, ami nem segíti a versenyképesség javulását. Sajnálatos továbbá, hogy a felmérés mutatójának alakulása továbbra is összhangban van a Statisztikai Hivatal beruházási adataival is. A KSH szerint a Baranya megyei gépbeszerzések részaránya az elmúlt 5 évben alig haladta meg az országos átlag 2 %-át, miközben a népesség részesedése 4 % körüli volt. 3. ábra: Az összesített konjunktúramutató és alkotóelemeinek az alakulása Baranya megyében 1 8 - - - -8 Összesített konjunktúramutató Az összes megrendelés várható alakulása Az építési beruházás várható alakulása Az üzleti helyzet várható alakulása A gépberuházás várható változása Még mindig az építési beruházások volumenének várható alakulásával kapcsolatos mutató a legalacsonyabb. A vállalkozások több mint %-a nem tervez ingatlanfejlesztést. A szolgáltatás területén ez az arány 74,4 %, az építőiparban 71,4 %, a mikro vállalkozások esetében 69,3 %, a csak hazai piacon értékesítőknél 67,6 %, az 5 % alatti exportaránnyal értékesítőknél 68,2%, a kereskedelemben pedig,9 %. Az átlagnál jobbak a várakozások a többi ágazatban. Pozitív értékű a többségében exportálók és az ipari szervezetek mutatója. Veszélyt jelent a kereskedelem, középvállalkozások, a kisebb részben exportálók és a kisvállalkozások mutatójának romlása is. 5

Várható üzleti helyzet A 16. októberi felmérés óta egyre kedvezőbben alakulnak a vállalkozások üzleti helyzetére vonatkozó várakozásai. A mutató októberi 33,8 pontos értéke nemcsak az elmúlt 1 év, hanem az elmúlt 19 év legjobb eredménye. Valamennyi megfigyelt csoport várakozásai pozitívak, legalacsonyabb a szolgáltatási ágazat, a mikro vállalkozások és a kizárólag hazai piacokon értékesítők, legmagasabb az 5 % feletti export részaránnyal rendelkezők, és az építőipari cégek várakozásainak az indexe. Javuló helyzetet tapasztalunk a jelenlegi és a várható üzleti helyzet adatainak összevetéséből is. A koordinátarendszerben ábrázolt értékek szerint Baranya megye gazdasága tavaly ősszel a fellendülés szakaszába érkezett, azóta pozíciója tovább erősödött. Ehhez hasonló kedvező eredmény még egyszer sem született. 4. ábra: A jelenlegi és a várható üzleti helyzet alakulása Baranya megyében 9-17, % Javuló üzleti klíma 5 Fellendülés 1/1 3 1 1/2 - -5 - -3 - -1 1 3 5-1 - 9/2-3 - 9/1 Recesszió -5 - Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma Az előnyös helyzetet erősíti, hogy valamennyi megfigyelt csoportra a fellendülés jellemző. Árnyalja azonban a képet, hogy a különböző szempontok szerinti kialakított csoportok eredményei jelentős eltéréseket mutatnak. Baranya megye gazdaságában 6

Várható üzleti helyzet fontos szereppel bíró szolgáltató szervezetek, az exporttal nem rendelkezők, valamint a mikro vállalkozások tényleges és várható üzleti helyzete áprilisban rosszabb volt a megyei átlagnál és valamennyi további csoport eredményénél. Az októberi felmérés szerint mindhárom csoport pozíciója javult. Nagymértékben romlott viszont a középvállalkozások és kisebb részben exportálók mutatója. Előbbiek a jelenlegi és várható üzleti helyzetük tekintetében az áprilisban elért legjobb helyről a leggyengébb csoport, a szolgáltatók szintjére zuhantak. Nem rég még úgy tűnt, hogy ez a csoport vállal vezető szerepet a megye gazdaságának felzárkóztatásában. Javuló üzleti klíma 5. Ábra: A megfigyelt csoportok jelenlegi és várható üzleti helyzete Baranya megyében, 17. október 7 5 3 Romló Recesszió -1 üzleti klíma - - -1 1 3 5 7 8 Fellendülés Exporttal nem rendelkezők 1-5 % export részaránnyal rendelkezők 5 % feletti export részaránnyal rendelkezők Mikro vállalkozások Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalatok 1 Jelenlegi üzleti helyzet Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás Megyei átlag 3. A további jellemzők Az adatgyűjtés lehetővé tette, hogy az összesített konjunktúramutató kialakításánál figyelembevett jellemzők mellett más tényezőkkel is vizsgáljuk a vállalkozások helyzetét és elemezzük várakozásait. Az egyik legfontosabb ilyen mutató a vállalkozások jövedelmi viszonyainak alakulása. A következő hat hónapra vonatkozó adatok általában hullámzóak. Az április magasabb, illetve októberi alacsonyabb eredményeket az okozza, hogy ősszel csak kisebb körben ismertek a következő évi megrendelések paraméterei és adózási feltételek. Az elmúlt 1 évben azonban néhány kivétel is akadt. A megrendelések magas szintje miatt ilyen volt tavalyi és az idei októberi időszak is. Ebből adódóan a jövedelmezőséggel kapcsolatos várakozások mutatójának az értéke már két éve folyamatosan növekszik. Az októberben elért +25 pontos érték az elmúlt 19 év legjobb eredménye. Rögtön hozzá kell tenni, hogy ez még mindig nagyon alacsony. 7

7/1 7/2 8/1 8/2 9/1 9/2 1/1 1/2 Jövedelmezőségének romlásával csak a válaszadók 7,4 %-al, javulásával a32,3 %-a számol. Magas viszont változatlanságot prognosztizálók,3 %-os aránya. Legkedvezőtlenebbek a három legnagyobb csoport az exporttal nem rendelkezők (21,9 pont), a mikro vállalkozások (22,3 pont) és a szolgáltató vállalkozások (+18,5 pont), valamint a kisebb részben exportáló szervezetek várakozásai (22,7 pont). 3 6. ábra: A vállalkozások jövedelmezőségének alakulása 1-1 - -3 - -5 - Jelenlegi jövedelmezőség Várható jövedelmezőség A vállalkozások tényleges jövedelmezősége 7 és 12 között csökkent, azt követően javult. A kedvező folyamat 15 októberében megtört, tavaly október óta újra javuló tendenciát mutat. A mutató értéke egy éve volt először pozitív, a jelenlegi 21,3 pontos érték minden korábbi adatnál magasabb. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a mutató korábban több mint 17 éven keresztül, 35 felmérés során mindig negatív volt, esetenként -5 pont alatti értékkel, akkor az elmúlt három felmérés átlagosan 13,3 pontos értéke csak azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak csak egy része dolgozik kedvezőbb körülmények közőtt. Az elmúlt egy év alatt a többségi exporttal rendelkezők kivételével minden csoport jövedelmezősége javult, áprilishoz képest viszont csak a három legnépesebb csoport tagjai, valamint a kereskedők és a kisvállalatok számoltak be pozitív változásról. Helyzetük jelentős romlását jelezték a középvállalkozások, az ipari vállalatok és az 5 % alatti exporttal rendelkezők. A változások ellenére még mindig a vállalkozások többségét jelentő három csoport és a középvállalkozások helyzete a legrosszabb. Továbbra is az értékesítés a Baranya megyei vállalkozások legnagyobb gondja. A tavaszi felmérés során a vállalkozások az értékesítés volumenének csökkenését jelezték. Az összes értékesítés mutatója tavaly október és idén április között 1,9 ponttal romlott és negatív tartományba került. Az idén októberre jelentős pozitív változást követően újra pozitív lett. A kedvező változást a belföldi értékesítés volumenének növekedése okozta, amelynek mutatója a legkritikusabb válságidőszakot leszámítva mindig pozitív volt. 8

7/1 7/2 8/1 8/2 9/1 9/2 1/1 1/2 7/1 7/2 8/1 8/2 9/1 9/2 1/1 1/2 Ezzel szemben az exportértékesítés volumene folyamatosan csökkent. A mutató - pontos értéke ugyan 15- ponttal kedvezőbb, mint a válságidőszakokban volt, de ez az adat egyértelműen jelzi a baranyai gazdasági szereplők tragikusan alacsony export- és versenyképességét. 7. ábra: A vállalkozások értékesítésének alakulása az elmúlt hat hónapban Összes értékesítés volumene Export értékesítés volumene Belföldi értékesítés volumene - - - -8-1 A várható megrendelések mutatójának változásával összhangban változik a kapacitáskihasználtság is. Az októberi felmérés adatai szinte azonosak az áprilisban mértekkel. A mutató értéke azonban még mindig nagyon alacsony. Ugyanakkor ellentmondásnak tűnik, hogy másfél év alatt növekedett azoknak a száma, akik a működést akadályozó tényezők között az elégtelen kapacitásokat említették. 3 1-1 - -3-8. ábra: A vállalkozások kapacitáskihasználásának és foglalkoztatott létszámának várható alakulása Kapacitáskihasználtság Foglalkoztatottak száma 9

A megyei konjunktúra eredmények kedvező változása ellenére tavaly őszig nem javultak a foglalkoztatási szándékok. Általában kevesebben terveztek létszámbővítést, mint bővítést. Idén áprilisban megváltozott a helyzet. A mutató értéke 15,9 pontos emelkedéssel elérte a +21,8 pontos értéket. Az októberi csökkenés révén kialakult 18,4 pontos érték még mindig azt jelzi, hogy magasabb a létszámbővítést tervezők aránya, mint a csökkenéssel számolóké, a tendencia azonban jelzésértékű. Ezt a vészjelzést támasztja alá az is, hogy 35,5 %-ról 42,5 %-ra emelkedett a szakképzett munkaerő hiányáról beszámolók aránya is. II. A részterületek vizsgálata A megyei konjunktúra adatok alapján 11 áprilisa óta a különböző vállalkozói csoportokra is készül elemzés. A vizsgálatban résztvevők három szempont az értékesítés iránya és összetétele, a foglalkoztatottak száma, valamint az ágazati hovatartozás szerinti csoportosításával 11 szegmens jött létre. Mivel a felmérésben résztvevők száma állandóan változik, az egyes részcsoportokba tartozó vállalkozások arányának a módosulása önmagában is nagymértékű változást indukálhat. Az elvégzett számítások alapján az elmúlt három felmérés esetében a vállalkozások értékesítési irányok szerinti arányának változása elhanyagolható, 3 %-nál kisebb mértékben befolyásolta az eredményeket. A foglalkoztatottak száma, illetve az ágazati arányok eltérése viszont már jelentős hatással volt. A mikro vállalkozások arányának csökkenése miatt a konjunktúramutató fél év alatt 4,2 ponttal növekedett volna. A részmutatók változása viszont 2,1 pontos visszaesést jelentett. Az ágazati csoportok esetében ezek az értékek 1, és 1,1 pont. 1. Az értékesítési irányok és volumenek szerinti csoportok mutatói Az értékesítési irányok és arányok alapján számított összesített konjunktúramutatók szerint az exporttal rendelkezők várakozásai az elmúlt hat év során mindig jobbak voltak a csak hazai piacon értékesítő társaikénál. A többségében exportpiacon értékesítők és az 5 % alatti exportaránnyal rendelkező vállalkozások konjunktúramutató szerinti sorrendje gyakran, így idén áprilisban és októberben is változott. Az 5 % feletti exportarányú vállalkozás esetében áprilisban nemcsak az összesített mutatót befolyásoló tényezők, hanem valamennyi megfigyelt terület eredménye romlott, októberben viszont többségében javult. Ezzel szemben a kisebb részben exportálók helyzetének áprilisi javulása után októberben jelentkezett jelentős visszaesés. A csak belföldön értékesítők csoportja áprilisban valamennyi, októberben a legtöbb mutatóját javította, ezzel megközelítették a kisebb részben exportálókat. 1

Az őszi eredmények változása miatt a többségében exportálók eredménye meghaladja az pontot, melyet csak az ipar 52 pontos értéke közelített meg. Ki kell említeni továbbá bár nem érte el még a megyei konjunktúramutató szintjét hogy az exporttal nem rendelkezők mutatója két év alatt 32,3 ponttal javult. Ennél pozitívabb változást csak az építőipar ért el. Megközelítőleg azonos nagyságrend figyelhető meg mikro vállalkozások, az 5 % feletti exportarányú vállalkozások, valamint az ipari szervezetek esetében. 1 8 - - 9. ábra: Az összesített konjunktúramutató az export aránya szerinti bontásban Megyei teljes mutató Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Mivel az exporttal rendelkezők együttes aránya Baranya megyében nem éri el a 25 %-ot, továbbra is megállapítható, hogy csak egy szűk vállalkozói réteg helyzete jobb a megyei, ás az országos átlagnál is. Hasonló helyzetet jeleznek a jelenlegi és várható üzleti helyzetre vonatkozó adatok is. A 1-12. ábrák is azt mutatják, hogy a csak hazai piacon értékesítők helyzete a legrosszabb. A legutóbbi13 felmérésből 11-szer a válság jellemezte őket. A tavaly októberi eredmények alapján sikerült eljutniuk a romló üzleti klíma területére, idén áprilistól pedig a fellendülés szakaszába. A jelenlegi üzleti helyzet 33,3 pontos, illetve következő hat hónapban várható üzleti helyzet 33,1 pontos eredményével a mikro vállalkozások és a szolgáltató szervezetek mellett már a középvállalkozásokat is megelőzték. A kisebb részben exportálók jelenlegi és várható üzleti helyzete felmérésről felmérésre jelentősen változott. A helyzetükre 13-ig a válság volt jellemező, azóta mutatóik a fellendülés területén találhatók. Áprilisi pozíciójuk már nagyon kedvezővolt, októberben viszont visszaestek az egy évvel ezelőtti szintre. Meg kell említeni azt is, hogy a mutató értéke felmérésről-felmérésre mindkét irányban jelentősen változott. Az évtized elején általában a tavaszi eredmények voltak jobbak. Ez az elmúlt két évben megváltozott, idén viszont visszaállt a korábbi rend. A nagy kilengések viszont bizonytalansága utalnak. 11

Várható üzleti helyzet Várható üzleti helyzet 1. ábra: Az exporttal nem rendelkező Baranya megyei vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének Javuló üzleti klíma alakulása (11-17 (%) 5 Fellendülés 3 1 - -5 - -3 - -1 1 3 5 16/ 1 Recesszió -1 - -3 - -5 - Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma 11. ábra: Az 1-5 % export részaránnyal rendelkező Baranya megyei vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti Javuló üzleti klíma helyzetének alakulása 11-17 (%) 5 3 1 - -5 - -3 - -1 1 3 5-1 - -3 Fellendülés - Recesszió -5 - Romló üzleti klíma Jelenlegi üzleti helyzet 12

Várható üzleti helyzet A többségében exportálók üzleti helyzete, illetve annak várható változása az áprilisi visszaesés ellenére is jobb volt, mint a kisebb részben exportálóké. Októberben a különbség tovább növekedett. A 12-13-as év ennek a csoportnak is a válságot jelentett. Ezt követően felváltva a romló üzleti klíma és fellendülés a jellemző, majd 15-től már a fellendülés következett. A látványos visszaesések, majd felemelkedések ezt követően is láthatók. Az utóbbi három felméréskor viszont már csak kisebb változás tapasztalható, viszonylag magas, 5- pont körüli értéken. A csoport helyzetének és várakozásainak ingadozása, a negatív és pozitív változások szélsőséges mértéke ennél a csoportnál is bizonytalan piaci pozíciókra utalt, mely mostanra megszűnni látszik. 12. ábra: Az 5 % feletti export részaránnyal rendelkező Baranya megyei vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása 11-17 (%) Javuló üzleti klíma -5 - -3 - -1 1 3 5 7 7 5 3 1-1 - -3 Fellendülés Recesszió - -5 Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma A jelenlegi és várható üzleti helyzetet külön-külön bemutató grafikonok (13-14. ábra) is alátámasztják, hogy az exporttal nem rendelkezők pozíciója mindig rosszabb volt, viszont 13 óta egy kivételtől eltekintve folyamatosan javult. Az idén áprilisban már nemcsak a tényleges helyzet adata volt pozitív, hanem a várakozásoké is. Ez azt jelenti, hogy a csoporthoz tartozók többségének a pozíciója már nem romlik. Az 5 % alatti exportértékesítési részaránnyal bíró vállalkozások tényleges üzleti helyzete és várakozásai 14 áprilisában kerültek a pozitív tartományba. Mindkét mutató trendje pozitív irányú, melyet néhány visszaesés tör meg, jelezve a már említett bizonytalanságot. 13

A többségében exportálók üzleti helyzete és várakozási általában kedvezőbbek voltak, mint a kisebb részben exportáló társaiké. A két csoport mutatói különösen a tényleges üzleti helyzet tekintetében sokszor egymással ellentételesen változtak, ami nem azonos piaci hatásokra utal. A belföldi piacok rosszabb, de stabilabbnak tűnő helyzete kiegyensúlyozza az exportpiacok kiszámíthatatlanságát. 8 13. ábra: Vállalati egyenlegmutató A jelen üzleti helyzet a vállalkozás exportértékesítésének aránya szerint Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Együtt - - - 8 14. ábra: Vállalati egyenlegmutató A várható üzleti helyzet a vállalkozás exportértékesítésének aránya szerint Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Együtt - - - A vállalkozások jelenlegi jövedelmezősége tekintetében (15. ábra) is a többségében exportálók helyzete a legjobb, a csak hazai piacon értékesítőké pedig a legrosszabb. Ez utóbbiak mutatója áprilisban először érte el a pozitív tartományt. Az októberi 17 pont 14

alatti érték azonban jelzi, hogy vállalkozók jelentős része még mindig nem jut a működési költségek fedezetét meghaladó, a termék- és technológiafejlesztésre fedezetet biztosító jövedelemhez. 15. ábra: Vállalati egyenlegmutató A jelenlegi jövedelmezőség a vállalkozás exportértékesítésének aránya szerint Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Együtt - - - -8 A jövedelmezőség várható alakulása terén (16. ábra) viszont több ízben is a többségében exportálók voltak a pesszimisták, így volt ez áprilisban is. Az októberi jó eredmény ellenére meg kell jegyezni, hogy az üzleti helyzettel kapcsolatos várakozásokhoz hasonló ingadozás is az exportálók bizonytalan pozíciójára utal. 16. ábra: Vállalati egyenlegmutató A várható jövedelmezőség a vállalkozás exportértékesítésének aránya szerint - - - Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Együtt 15

Áprilisban érte el először a pozitív tartományt az exporttal nem rendelkezők gépberuházások várható volumenére vonatkozó adata. Októberben a beruházási szándék tovább javult, így egy év alatt 36,9 ponttal emelkedett a mutató értéke. Ehhez hasonló változás egyetlen csoportnál sem figyelhető meg. A csoport mutatójának 17 pontos értéke már megközelíti a megye gazdaságának egészére vonatkozó szintet. 8 17. ábra: Vállalati egyenlegmutató A gépberuházások várható alakulása a vállalkozás exportértékesítésének aránya szerint Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Együtt - - - Mindkét exporttal rendelkező csoport mutatójának értéke az előző két felméréshez képest októberben jelentősen visszaesett (17. ábra). Ennek ellenére a csak hazai piacokon értékesítők hátránya még mindig olyan mértékű, amit csak hosszú évek alatt lehet ledolgozni. 18. ábra: Vállalati egyenlegmutató Az építési beruházások várható alakulása a vállalkozás exportértékesítésének aránya szerint Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Együtt - - - -8-1 16

Áprilishoz képest javult és újra pozitív tartományban található a többségében exportálók építési beruházásának a mutatója (18. ábra). Ezzel szemben tovább csökkent, így egy év alatt 8,8 pontot zuhant és a csak hazai piacokon értékesítők szintjén található az 5 % alatti exporttal rendelkezők tervezett építési beruházásainak volumene. E két csoport mutatójának nagyon alacsony értéke jelzi, hogy a vállalkozások többsége csökkenő volumenben, vagy egyáltalán nem tervezi ingatlanainak fejlesztését. Az 5 % alatti export részaránnyal rendelkezők mutatójának ingadozása, illetve visszaesése jelzi a csoport tagjainak a bizonytalan helyzetét. Ellentmondásos helyzet figyelhető meg a megrendelések várható alakulásánál (19. ábra). A tavaly októberi hatalmas mértékű javulást követően áprilisban a többségében exportálók már kevésbé számítottak a rendelésállományuk növekedésével. Októberben viszont az egy évvel ezelőtti szintet elérve újra 1 pontot mutató értéke. Az 5 % alatti exporttal rendelkezők, valamint a csak hazai piacokon értékesítők várakozásai már a harmadik alkalommal az átlag közelében találhatók. 1 19. ábra: Vállalati egyenlegmutató A megrendelések várható alakulása a vállalkozás exportértékesítésének aránya szerint 8 Exportarány % Exportarány 1-5 % Exportarány 5- % Együtt Összességében megállapítható, hogy az értékesítési irányok szerinti csoportok közül az 5 % alatti exportaránnyal rendelkezők és a többségében exportálók helyzete és várakozásai az áprilisi felmérés eredményei alapján alig tért el egymástól. Az évközi változások hatására azonban lényeges változás történt. A kisebb részben exportálók helyzete jelentősen romlott. Ez nemcsak az egyes részmutatók, hanem mindkét főmutató (összesített konjunktúramutató és az üzleti helyzettel kapcsolatos közös mutató) esetében is megfigyelhető. Ezzel szemben az exporttal nem rendelkezők eredményei javultak, így e két csoport között már alig van különbség. Hasonló a helyzet mind a hét megfigyelt mutató esetében is. Csak egyedül a gépbeszerzések várható volumenénél található 12 pont értékű eltérés a kisebb részben exportálók javára. 17

A jelzett eredmények úgy alakultak ki, hogy a csak hazai piacokon értékesítők valamennyi mutatója az előző felmérés óta javult, és negatív intervallumban már csak az építési beruházásokkal kapcsolatos várakozások szerepelnek. Valamennyi eredményét rontották a kisebb részben exportálók. Nagymértékű visszaesés az építési beruházások és a gépberuházások terén tapasztalható, melynek hatására az összesített konjunktúramutató is 16 ponttal csökkent. Ezzel szemben az 5 % feletti export részaránnyal rendelkezők mutatójának többsége növekedett, ez alól csak gépbeszerzésekkel kapcsolatos várakozások és a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó adatok képeznek kivételt. Más, de nem egyértelműen jobb képet kapunk, ha az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva vizsgáljuk az eltéréseket. Ebben a viszonylatban kiemelkednek a csak itthon értékesítők, akik valamennyi mutatójukat javították, átlagosan 25 ponttal. Az exportálók két csoportja viszont ellentétes eredményekről számolt be. Tavasszal rosszabb és ősszel jobb eredményei voltak a többségében exportálóknak, így az összesített konjunktúramutató értéke 3 ponttal romlott. A kisebb részben exportáló társaik esetében a tavaszi eredmény volt jobb, az őszi viszont nagyon rossz, ezért 15 pontos visszaesésről számolhatunk be. Az exportálók adatainak nagyfokú ingadozása az érintett vállalkozások számára jelentős bizonytalanságot jelent. Ennek ellenére a többségében exportálók pozíciója számottevően jobb, mint a másik két csoporté. Az utóbbiak körbe tartozik Baranya megye gazdasági szereplőinek többsége, ezért még mindig a megye gazdaságának gyenge, ingatag, törékeny helyzetéről és gyenge versenyképességéről szólhatunk. 2. A létszám kategóriák szerinti csoportok jellemzői A foglalkoztatottak száma szerinti csoportok vizsgálatánál a felmérésben résztvevők arányának változása mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nagyvállalkozásokra vonatkozó mutatók a közreműködők alacsony száma miatt nem reálisak. Egy-egy szélsőséges vélemény az átlagot lényegesen eltérítheti. Az összesített konjunktúramutatónál, mely tulajdonképpen átlagok átlaga, ez kevésbé szembetűnő. Az egyes alkotóelemnél (pl. a gépberuházások várható alakulásánál) egy éven belül akár 1 pontos változás is bekövetkezhetett. Az októberi felméréskor a mikro vállalkozások részaránya 4, %-kal maradt el az áprilisi aránytól, a kisvállalkozásoké pedig 3,2 %-kal. Ezzel szemben emelkedett a középvállalkozások (+5,9 %) és a nagyvállalkozások (+1,3 %) aránya. Mivel áprilisban az egyes csoportok mutatója a vállalkozás méretével volt összhangban, az arányváltozások miatt az összesített konjunktúramutatónak 4,2 ponttal kellett volna növekednie. Az egyes csoportok helyzetének kedvezőtlen változása viszont 2,1 pontos csökkenést okozott. A foglalkoztatottság szerinti csoportok közül ezúttal a kisvállalkozások összesített mutatója a legmagasabb (. ábra). Pedig április és október között ennek a csoportnak is romlottak a várakozásai -3,8 pont). A középvállalkozások tavasszal még a legjobb 18

eredménnyel rendelkeztek, nemcsak a foglalkoztatás szerinti csoportok közül, hanem valamennyi szegmens viszonylatában is. Októberre valamennyi megfigyelt mutatató tekintetében negatív változás következett, romlott a csoport tagjainak helyzete és romlottak a várakozásai is. Pozitívan változott a mikro vállalkozások összesített mutatója. Az immár két éve megfigyelhető kedvező változások miatt csökkent a leszakadásuk mértéke. 1 8. ábra: Az összesített konjunktúramutató a foglalkoztatottak száma szerinti bontásban Megyei teljes mutató Létszám -9 fő Létszám 1-49 fő Létszám 5-249 fő Létszám 25- fő - - A vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének alakulása (21-23. ábra) is sok tekintetben hasonlít az értékesítési irányoknál vázoltakhoz. A mikro vállalkozások helyzete a legrosszabb, és a csak hazai piacon értékesítőkhöz hasonlóan öt és fél év után jutottak a válság -ból a romló üzleti klíma területére, majd áprilisban a fellendülés szakaszába. Októberre a csoport mindkét mutatója tovább javult (21. ábra), pozíciójuk már jobb, mint a középvállalkozásoké, valamint a szolgáltató szervezeteké, és alig rosszabb a csak hazai piacokon értékesítőkénél. Jelentősen javultak a kisvállalkozások üzleti helyzetének várható alakulására vonatkozó adatok, így annak ellenére, hogy a tényleges üzleti helyzet romlásáról adtak számot a vállalkozások, pozíciójuk javult (22. ábra). Októberben csak a többségében exportálók számolhattak be jobb eredményről. 19

Várható üzleti helyzet Várható üzleti helyzet 21. ábra: A Baranya megyei mikro vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása 11-17 (%) Javuló üzleti klíma Fellendülés 5 3 1 - -5 - -3 - -1 1 3 5 Recesszió -1 - -3 - -5 - Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma 22. ábra: A Baranya megyei kisvállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása 11-17 (%) Javuló üzleti klíma 5 3 Fellendülés 1 - -5 - -3 - -1 1 3 5 Recesszió -1 - -3 - -5 - Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma

Várható üzleti helyzet A középvállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait az elmúlt hat évben szinte mindig a fellendülés jellemezte (23. ábra). Mutatójuk egyszer a 12-es válság idején a romló üzleti klíma negyedben, egyszer a válság és a javuló üzleti klíma, és szintén egyszer a fellendülés és a romló üzleti klíma határán szerepelt. A vizsgált időszak elején tapasztalt nagymértékű ingadozás ezúttal sem szűnt meg, a 15 tavasza óta tartó javuló tendencia októberben megtört. A mostanihoz hasonló mértékű, és mindkét mutatóra kiterjedő visszaesést csak a már említett 12-es válság idején tapasztaltunk. Ezzel a kedvezőtlen eredménnyel a csoport nemcsak az áprilisi vezető pozícióját vesztette el, hanem a legalacsonyabb pozícióval rendelkező szolgáltatók mellé zuhant vissza. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az eredmények gyakori és nagyfokú változása a vállalkozások bizonytalan helyzete mellett a válaszadók bizonytalanságára is utal. 23. ábra: A Baranya megyei középvállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása, 12-17 (%) Javuló üzleti klíma 7 5 3 Fellendülés 1-3 - -1 1 3 5 7 8 9-1 - -3 Recesszió - -5 Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma (A nagyvállalatok helyzetét szemléltető grafikont 24. ábra a teljesség kedvéért megjelenítettük. A csoporthoz tartozó vállalkozások alacsony száma miatt a mutatók értéke irreális, ezért messzemenő következtetést nem lehet levonni. Ugyanez vonatkozik a. ábrán, valamint a 25-31. ábrákon szereplő nagyvállalati adatokra is.) 21

Várható üzleti helyzet Javuló üzleti klíma 24. ábra: A Baranya megyei nagyvállalatok jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása, 12-17 (%) 8 7 Fellendülés 5 3 1-3 - -1 1 3 5 7 8 9-1 - -3 Recesszió - Romló üzleti klíma Jelenlegi üzleti helyzet A jelenlegi és várható üzleti helyzetet külön-külön bemutató grafikonok (25-26. ábra) is alátámasztják, a középvállalkozások pozíciójának romlását. Októberben mindkét mutató tekintetében a mikro-, illetve a kisvállalkozások mögé kerültek, amire korábban még nem volt példa. 1 8 25. ábra: Vállalati egyenlegmutató A jelen üzleti helyzet a vállalkozás létszáma szerint Létszám -9 fő Létszám 5-249 fő Együtt Létszám 1-49 fő Létszám 25- fő - - - 22

8 - - 26. ábra: Vállalati egyenlegmutató A várható üzleti helyzet a vállalkozás létszáma szerint Létszám -9 fő Létszám 5-249 fő Együtt Létszám 1-49 fő Létszám 25- fő - A mikro vállalkozások jelenlegi jövedelmezősége (27. ábra) a vizsgált időszakban mindig alacsony volt. A mutatójuk értéke áprilisban került a pozitív tartományba. Az akkori 11,7 pontos eredmény októberre 18,4 pontra emelkedett. Ez az érték is csak azt jelzi, hogy többen számoltak be a jövedelmezőség javulásáról, mint romlásáról. A változatlan helyzetűeket is figyelembe véve megállapítható, hogy a többség jövedelmezősége nem javult. A legnépesebb csoport tagjainak többsége még nem képes olyan bevételhez jutni, amely a működési költségek fedezete mellett fejlesztéseket is lehetővé tenne. Alig volt jobb a kisvállalkozások jövedelmezősége. A mutatójuk értéke 11 és 16 között általában negatív volt. A tavaly októberi +5,4 pontos eredmény szerint a jó jövedelmezősséggel rendelkezők száma kismértékben meghaladja a rossz helyzetben lévők számát. Az idén áprilisban elért 3, pontos és az októberben mért 37,1 pontos eredmény már nemcsak jelentős javulásról, hanem elfogadható pozícióról is szól. Az általában jó helyzetben lévő középvállalkozások mutatójának áprilisi 7,2 pontos csökkenését októberben egy újabb, ezúttal 19,7 pontos visszaesés követte. Ezzel a mikro vállalkozásoknál is rosszabb helyzetről számoltak be a vizsgálatban résztvevők. A nemrég még kimagaslóan jó pozíciójú csoport tagjainak tényleges jövedelmezősége a megye gazdasági szereplőinek többségéhez hasonlóan gyenge. Bizonyára vannak a csoportban olyan vállalkozások, amelyekre ez a megfogalmazás nem áll, arányuk azonban olyan alacsony, hogy a középvállalkozások sem képesek Baranya gazdaságát lendületbe hozni. 23

27. ábra: Vállalati egyenlegmutató A jelenlegi jövedelmezőség a vállalkozás létszáma szerint - - - -8 Létszám -9 fő Létszám 5-249 fő Együtt Létszám 1-49 fő Létszám 25- fő A tényleges jövedelmezőségtől kisebb eltérést mutatnak a vállalkozások várható jövedelmezőségére vonatkozó adatok (28. ábra). Az elmúlt hat évben a 12-es válság időszakát leszámítva a középvállalkozások jövedelmezőséggel kapcsolatos várakozásai pozitívak voltak. A tavaszi és az őszi adatok azonban különösen az időszak elején nagy eltérést mutattak. A tavaszi eredmények többnyire túlzottan optimista, míg az ősziek végletesen pesszimista várakozást tükröztek. A 13. októberi felmérés óta a szélsőséges kilengések a középvállalkozások kivételével megszűntek, 15. október és idén április között a tényleges jövedelmezősét egyenletes, de lassú javulása figyelhető meg. 8 - - - -8-1 28. ábra: Vállalati egyenlegmutató A várható jövedelmezőség a vállalkozás létszáma szerint Létszám -9 fő Létszám 5-249 fő Együtt Létszám 1-49 fő Létszám 25- fő 24

A várható jövedelmezőség tekintetében is a kilengések jellemezték a kisközépvállalkozásokat. Az elmúlt hét évben a két csoport mutatója többször változott ellentétes irányban. Ebből következően a kisvállalkozások várakozása az utóbbi 14 felmérésből 7 alkalommal köztük idén tavasszal és ősszel is kedvezőbb volt. Az áprilisi jó eredmény 15,6 ponttal csökkent, 29,4 pontos értéke már nem számít kiemelkedőnek. Két év alatt 31, egy év alatt 18,5 ponttal javult a mikro vállalkozások várakozásait tükröző mutató. A 22,3 pontos eredmény azonban még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik. Az egyedüli pozitívum, hogy ennek a csoportnak a mutatója április óta 12,1 ponttal javult. A vállalkozások nem megfelelő jövedelmezősége tükröződik a beruházási tervek alakulásánál is. A mikro vállalkozások gépberuházásának (29. ábra) várható volumene az előző év azonos időszakához képest 15. április óta csökkent, az idén viszont mindkét felméréskor javult. A változás mértéke 26,6 pont, illetve 17,9 pont volt. Ez a rekord mértékű fejlődés is csak arra volt, hogy ebben az évtizedben először pozitív tartományba kerüljön a mutató. A 14,4 pontos értéke szerint már nincsenek többségben a gépberuházást nem tervező vállalkozások. A 41,5 %-os arányuk azonban még mindig magas. A középvállalkozások gépbeszerzési tervei októberben 27,8 ponttal csökkentek. Az így elért 33,3 pontos eredmény azonban jobb mind a kisebb és mind nagyobb társai eredményénél. Tavasszal még valamennyi középvállalkozás tervezett gépbeszerzést, többségük növekvő mértében. Ezzel szemben októberben az 1/3-uknak már nincs ilyen szándéka és csökkenő mértékű beszerzést is csak a 12,5 % jelzett.. Az így kialakult 12,6 pontos értéknél gyengébbet csak a kereskedők és a szolgáltatók értek el. 1 8 - - - -8-1 29. ábra: Vállalati egyenlegmutató A gépberuházások várható alakulása a vállalkozás létszáma szerint Létszám -9 fő Létszám 5-249 fő Együtt Létszám 1-49 fő Létszám 25- fő 25

Az idén októberben az építési beruházások tervezett volumene áprilishoz viszonyítva csökkent (3. ábra). Csupán a mikro vállalkozások mutatója javult kismértékben, ennek ellenére eredménye még mindig nagyon alacsony (-41,2 pont), melytől csak az építőipari és a szolgáltató vállalkozások mutatója marad el. 1 8 - - - -8-1 3. ábra: Vállalati egyenlegmutató Az építési beruházások várható alakulása a vállalkozás létszáma szerint Létszám -9 fő Létszám 1-49 fő Létszám 5-249 fő Létszám 25- fő Együtt Az előző két adatfelvételkor valamennyi foglalkoztatottak száma szerinti csoport megrendeléssel kapcsolatos várakozása javult, októberben viszont csökkent. Ennek mértéke csak a kisvállalkozások esetében számottevő (-1,9 pont). A mutató magas értéke miatt ez a csökkenés a szezonalításnak tudható be, a vállalatok egy kisebb része az adatfelvételkor még nem látta tisztán a következő év első hónapjainak a lehetőségeit. A legalacsonyabb mutatóval a mikro vállalkozások rendelkeznek, a +76,1 pontos érték továbbra is nyugodt helyzetről tanúskodik. 1 31. ábra: Vállalati egyenlegmutató A megrendelések várható alakulása a vállalkozás létszáma szerint 8 Létszám -9 fő Létszám 5-249 fő Együtt Létszám 1-49 fő Létszám 25- fő 26

Összességében megállapítható, hogy a vállalati méretek szerinti csoportok közül a 17. októberi felméréskor a kisvállalkozások helyzete és várakozásai voltak a legjobbak, a mikro vállalkozásoké pedig a legrosszabb. Ez a megállapítás az összesített mutatókra és a vizsgált részmutatók többségére is igaz. Emellett ki kell emelni a középvállalkozások nagyarányú visszaesését is. A tényleges jövedelmezőség alacsony szintje, valamint a kisés középvállalkozások gépberuházási szándékainak negatív változása a megye gazdaságának gyenge, és bizonytalan helyzetére és a versenyképesség stagnálására utal. 3. Az ágazatonkénti elemzés Az összesített konjunktúramutató (32. ábra) szerint kiegyensúlyozottabb az ágazatok szerinti csoportok várakozásai. A 14. évi felmérésekkor a legjobb és a leggyengébb ágazat mutatóinak értéke közötti eltérés még az 5 ponthoz közelített. Ezzel szemben a tavaly októberben már nem érték el a 24, idén áprilisban a 27, októberben pedig a 25 pontot. A 14. októberi és a 16. októberi felmérésekkor a kereskedelem és az ipar várakozásai felváltva voltak a magasabbak, az építőipar és a szolgáltatás területén ugyancsak felváltva az alacsonyabbak. Az áprilisi adatok szerint a kereskedelem megőrizte vezető pozícióját, de az ipar mellé felzárkózott az építőipar. E három ágazat mutatója között alig volt különbség és mindegyik meghaladta az összesített megyei átlagmutató értékét. A szolgáltatók mutatójának javulása elmaradt viszont kisebb volt, ezért a többi ágazattól elmaradt. Októberben újabb változás következett, a kereskedelem mutatója 13,6 ponttal, az építőiparé 5,6 ponttal romlott. Az átlagosnál nagyobb mértékben javultak az ipari és a szolgáltató vállalkozások várakozásai. Ennek ellenér a szolgáltatás nemcsak a legszerényebb eredménnyel rendelkező ágazat, hanem valamennyi szegmens tekintetében is a legalacsonyabb eredménnyel rendelkező csoport. Mivel a válaszadók és a megyében működő vállalkozások több mint fele ehhez az ágazathoz tartozik, csak javuló, de nem sikeres helyzetről számolhatunk be. 32. ábra: Az összesített konjunktúramutató ágazatok szerinti bontásban - - - -8 Megyei teljes mutató Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás 27

A vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének alakulása (33-36. ábra) hasonlít az összesített konjunktúramutatónál leírtakhoz. Mind a négy megfigyelt ágazat együttes adata a fellendülés negyedben található. Az ipar, az építőipar és a kereskedelem területén dolgozók mutatója már jelentősen meghaladja a megyei átlagot, a szolgáltatóké viszont elmarad tőle. A csoport pozíciója (24,5/29,4 pontos értéke) az összesített konjunktúramutatóhoz hasonlóan, valamennyi szegmenshez viszonyítva is a legalacsonyabb (lásd 5. ábra). Az ipari vállalkozások tényleges és várható üzleti helyzete a 12 tavaszi mélypont után látványosan javult, 14 őszén azonban a kedvező folyamat megtört. A 15. áprilisi felmérés idején már újra növekvő eredmények jellemezték az ágazatot. A következő két adatgyűjtéskor a helyzet alig változott, majd 16 októberében és 17 áprilisában újabb látványos előrelépés következett. Októberben a tényleges üzleti helyzetének 13,9 pontos csökkenése miatt az előző két időszakban megszerzett ágazati vezető pozícióját az ipar elvesztette, mind a kereskedelem, mind az építőipar kedvezőbb helyzetben található. Az építőipari vállalkozások pozíciója a jelenlegi és várható üzleti helyzet alapján 16 októbere előtt mindig negatív volt. A mélypontot itt is a 12 őszi eredmények jelentették. Akkori eredmény olyan rossz volt, hogy pokoljárásról beszélhettünk. Tavaly megváltozott minden, melynek eredményeként a vállalkozások üzleti helyzete és várakozásai pozitívak lettek, az idén áprilisban pedig elérték a 35, illetve 43 pontot. Októberben a várakozások ugyan kis mértékben (2 ponttal) csökkentek, a jelenlegi üzlet helyzet viszont 16,2 ponttal emelkedett. A tényleges üzleti helyzet értéke az ágazatok között a legjobb, a várakozások alapján viszont második. Ezzel pillanatnyilag a legjobb ágazatnak tűnik. A kereskedelmi vállalkozások üzleti helyzete és várakozásai 12. októberig folyamatosan romlottak, ezt követően 15. áprilisig folyamatosan javultak. A következő két felmérés során kisebb visszaesés következett, amit 16. októberben egy látványos (39, illetve 36 pontot meghaladó) pozícióváltozás követett. Ezzel az ágazati sorrendben élre kerültek. A 17. áprilisi szerényebb mértékű javuláskövetkeztében az üzleti pozíciójuk újra az ipari termelők mögött található. Októberben a várakozások értéke tovább emelkedett, mellyel a legmagasabb ágazati eredményt érték el. Ezzel szemben 7,5 ponttal romlott a tényleges üzleti helyzet mutatója, így továbbra is az ipar mögött találhatók. A már 11. októberben is rossz helyzetben lévő szolgáltatók pozíciója 13. áprilisig lassú ütemben romlott, majd ehhez hasonlóan mértékben javult. A kedvező folyamat 15-ben megtört, 16. októbertől viszont újabb pozíciójavulás figyelhető meg. Az ágazatot nem jellemezték szélsőséges változások, a válság -ba jutás, illetve a kilábalás csak lassan történt. Idén októberben látványos fejlődés követezett, ennek ellenére továbbra is a legrosszabb helyzetű ágazat maradt, és az összes vizsgált szegmens között is az utolsó. 28

Várható üzleti helyzet Várható üzleti helyzet 33. ábra: A Baranya megyei ipari vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása, 11-17 (%) Javuló üzleti klíma 3 1 - -5 - -3 - -1 1 3 5 Recesszió -1 - -3 - -5-5 Jelenlegi üzleti helyzet Fellendülés Romló üzleti klíma 34. ábra: A Baranya megyei építőipari vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása, 11-17 (%) Javuló üzleti klíma Fellendül 1-8 -7 - -5 - -3 - -1 1 3 5-1 - -3 5 3 Recesszió - -5 - -7-8 Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma 29

Várható üzleti helyzet Várható üzleti helyzet 35. ábra: A Baranya megyei kereskedelmi vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása, 11-17 (%) Javuló üzleti klíma Fellendülés 5 3 1 - -5 - -3 - -1 1 3 5-1 - -3 - -5 Recesszió Romló üzleti klíma - Jelenlegi üzleti helyzet 36. ábra: A Baranya megyei szolgáltatási vállalkozások jelenlegi és a várható üzleti helyzetének alakulása, 11-17 (%) Javuló üzleti klíma Fellendülés 5 3 1 - -5 - -3 - -1 1 3 5 Recesszió -1 - -3 - -5 - Jelenlegi üzleti helyzet Romló üzleti klíma 3

A jelenlegi és várható üzleti helyzetet külön-külön bemutató grafikonok (37-38. ábra) októberben az ágazatok közötti különbségek mérséklődését mutatták. A tényleges üzleti helyzet tekintetében a korábban gyengébb helyzetű szolgáltatási és építőipari vállalkozások számoltak be üzleti helyzetük javulásáról, miközben az iparban és a kereskedelemben negatív változás következett be. Ezzel az ágazatok közötti különbség az április 48 pontról 27 pontra mérséklődött. 8 37. ábra: Vállalati egyenlegmutató A jelen üzleti helyzet gazdasági ág szerint Ipar Kereskedelem Együtt Építőipar Szolgáltatás - - - -8 A várható üzleti helyzet tekintetében még kisebb az eltérés (18,6 pont). A szolgáltatás és a kereskedelem területén dolgozó várakozásai az átlagot meghaladó mértékben javultak. Az ipar (+1,8 pont) és az építőipar (-2, pont) területén alig változtak az eredmények. 38. ábra: Vállalati egyenlegmutató A várható üzleti helyzet gazdasági ág szerint Ipar Kereskedelem Együtt Építőipar Szolgáltatás - - - -8 31

A kedvező változás ellenére a szolgáltatók várakozásai nemcsak ágazati, hanem valamennyi szegmens viszonylatában is a leggyengébbek. Az ipar és az építőipar viszont elvesztette vezető pozícióját, októberben a kereskedelem mellett a kisvállalkozások és a többségében exportálók várakozásai emelkedtek ki. Az ágazatok többségét 11. ősz és 16. ősz között általában alacsony és romló jövedelmezőség (39-. ábra) jellemezte. Idén tavasszal kedvező változás következett. Áprilisban valamennyi ágazat mutatója pozitív lett, azaz a javuló jövedelmezőséggel rendelkező vállalkozások aránya meghaladja a romló jövedelmezőségű társaik arányát. Ez a megállapítás mind a tényleges jövedelmezőségre, mind a várakozásokra igaz. Októberben kisebb átrendeződés következett. A szolgáltatók mutatója mindkét szempont szerint növekedett, a többi ágazatnál azonban ellentétes irányú változás figyelhető meg. 39. ábra: Vállalati egyenlegmutató A jelenlegi jövedelmezőség gazdasági ág szerint Ipar Kereskedelem Együtt Építőipar Szolgáltatás - - - -8-1 Az előző hat hónapra vonatkozó jövedelmezőségi mutató az ipar területén nagyobb, az építőiparban kisebb mértékben csökkent. Ezzel szemben a kereskedelemben és a szolgáltatók estében az átlagot meghaladó mértékű javulást jeleztek. A változások miatt az ipart elvesztette vezető helyét, a kereskedelem viszont a többségében exportálók csoportjához hasonló eredménnyel a legjobb pozícióba került. A szolgáltatók mutatója az újabb javulás ellenére még mindig a legalacsonyabb. A várható jövedelmezőség mutatójának alakulásánál jól figyelhető meg a szezonalítás. Áprilisban már általában ismertek a következő hat hónapra vonatkozó megrendelések, a szállítási feltételek, valamint a pénzügyi és adózási feltételek is. Ugyanez októberben nem mondható el. A vállalkozások többsége legfeljebb az év végéig tudja reálisan megbecsülni a várható helyzetét, az ezt követő hónapokra a bizonytalanság, ennek megfelelően a gyengébb eredmények a jellemzőek. 32

Az elmúlt hét évben a szezonalítás hatása három alkalommal nem érvényesült teljes körűen. Az ipari vállalkozások kivételével valamennyi ágazatban a jövedelmezőség javulásával számoltak 13. októberben. Ugyancsak 3-3 ágazat várakozásai javultak 16 és 17 októberében. Kivételt ekkor az építőipar, majd a kereskedelem jelentett. A szezonalítással ellentétes irányú mozgást prognosztizálók eredményének pozitív változása nem volt kiugróan magas. A trenddel azonos irányban haladók visszaesése viszont számottevő. Különösen kirívó a kereskedelem mutatójának idei 31 pontos csökkenése, mely nemcsak az ágazatok, hanem valamennyi csoport tekintetében is a legnagyobb mértékű negatív változás. Ez egyúttal a korábbi vezető pozíció elvesztését is jelenti. Pozitív a szolgáltatók várakozásainak változása. A mutató 13 pontos javulása ellenére az ágazat helyzete továbbra is a leggyengébb. 8 - - - -8-1. ábra: Vállalati egyenlegmutató A várható jövedelmezőség gazdasági ág szerint Ipar Kereskedelem Együtt Építőipar Szolgáltatás A gépberuházások volumenének várható alakulása (41. ábra) vonatkozásában az ipari vállalkozások előző felméréssel azonos értékű mutatója a legmagasabb. A várakozások 55,4 pontos értéke nemcsak a legjobb ágazati pozíciót jelenti, hanem valamennyi szegmens tekintetében is a legjobb. Romlottak a gépbeszerzési szándékok az építőipar területén (-18 pont) és különösen a kereskedelem területén (-57 pont). Ezzel a változással a kereskedők várakozásai a legrosszabbak, az egyedüli csoport, ahol a többség nem tervez ilyen tevékenységet. A korábban legrosszabb eredménnyel rendelkező szolgáltatók várakozásai újra pozitívan változtak, így már az eredményük is pozitív sávba került. Az 5,3 pontos eredmény azonban még nem jelenti a csoport versenyképességének érzékelhető javulását. 33

8 - - - -8-1 41. ábra: Vállalati egyenlegmutató A gépberuházások várható alakulása gazdasági ág szerint Ipar Kereskedelem Együtt Építőipar Szolgáltatás Az építési beruházások volumenének (42. ábra) következő hat hónapban várható alakulását jelző mutató értéke továbbra is nagyon alacsony szinten áll. Ez az egyedüli terület, amelynek átlagos adata mindig negatív volt, sőt az utóbbi években újra romló változást jelez. Az elmúlt hét év 77 ágazati részeredményéből mindössze öt volt pozitív, melyből kettő a értéket alig haladta meg. A kereskedők építési terveinek értéke áprilisban pozitív volt, a derűlátás azonban csak átmeneti volt. Az 59 pontos visszaeséssel elért -36,2 pontos eredménynél rosszabbat csak a három legnagyobb létszámú csoportnál találhatunk. A szolgáltatók -42,8 pontos és az építőipar -32,2 pontos eredménye is jelzi, hogy a vállalkozások többsége csökkenő volumenben, vagy egyáltalán nem tervez új építési és rekonstrukciós munkát. - - - -8 42. ábra: Vállalati egyenlegmutató Az építési beruházások várható alakulása gazdasági ág szerint Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás Együtt -1 34

Valamennyi ágazatban kedvezőek a megrendelések volumenével kapcsolatos várakozások. Tavaly októberhez képest az áprilisi felméréskor minden ágazatban kedvezőbb eredmények születtek. Októberben viszont visszaesés következett. Csupán az ipar területén tapasztaltunk +2 pontos javulást. Az építőipar és a szolgáltatás eredményének - 6,1, illetve -2,2 pontos változása magyarázható a szezonalitással, mert októberben még nem ismertek teljes mértékben a következő évi rendelések. Ezt jelzi az is, hogy e két ágazat őszi várakozásai meghaladták az egy évvel korábbi szintet. Nem mondható el ez a kereskedelem esetében. Áprilishoz képest 12,8, éves viszonylatban 9,6 pontos csökkenést tapasztaltunk. Az októberi eredménynél még a szolgáltatók várakozásainak mutatója is magasabb. Az összes szegmens tekintetében is a kereskedők várható megrendeléseinek 71,8 pontos értéke a legalacsonyabb. 1 43. ábra: Vállalati egyenlegmutató A megrendelések várható alakulása gazdasági ág szerint 8 - - Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás Együtt. Összességében megállapítható, hogy a különböző ágazatok helyzete és várakozásai közötti eltérések az októberi felméréskor újra csökkentek. A legrosszabb helyzetben lévő szolgáltatók jobb, míg a tavaszi felméréskor legjobb pozícióval rendelkező kereskedők lényesen rosszabb eredményről számoltak be. Kisebb mértékben javultak az ipari, illetve csökkentek az építőipari vállalkozások várakozásai. Az összesített konjunktúramutató valamennyi komponense javult az ipar területén, a további mutatók közül kettő a jelenlegi üzleti helyzet és a jelenlegi jövedelmezőség számottevően romlott. Ez jelzi, hogy az ipari vállalkozások tényleges helyzete rosszabbodott április óta, a jövőt illetően viszont pozitív változásra számítanak. Az építőipar területén valamennyi komponens értéke csökkent, a várakozások ezúttal elmaradnak a félévvel korábban mért szinttől. Tényleges jövedelmezőségük és várható üzleti helyzetük javulása mellett a következő hat hónapra vonatkozó valamennyi területen jelentős visszaesést várnak a kereskedők. A szolgáltatók ugyanakkor jobb tényleges helyzetről és az április felméréshez képest jelentősen javuló várakozásokról adtak számot. Ez alól kivételt a megrendelések és az építési beruházások kisebb mértékű visszaesése jelent. 35

kapaciátás hiány tőke/ pénzhiány munkaerő hiánya kereslet-hiány anyaghiány külpiaci étrékesítési problémák 1,6 1,4 2,3 18,8 19,9 21, 4,2 6,6, 26,7 27, 25,2 35,1 35,5 42,5 56, 48,3 38,3 III. Egyéb, a működést akadályozó tényezők Az adatfelvétel lehetővé teszi a vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezők vizsgálatát is (44. ábra). Az okok közül az előző két felméréskor kiemelkedett, de folyamatosa csökkent a fizetőképes kereslet hiánya. Októberben viszont már a munkaerő, a szakember hiány jelentette a legnagyobb problémát. A kereslethiány jelentős csökkenése összhangban van a tényleges értékesítés és ezen belül a belföldi értékesítés, valamint a következő hat hónapra vonatkozó rendelésállomány alakulásával. Az arányok 5 % feletti, illetve ahhoz közeli értéke alapján megállapítható, hogy a javuló eredmények még mindig nem jelentenek jó pozíciókat. A kereslet hiánya a kereskedelmi ágazatban a legmagasabb, és az átlagosnál magasabb a szolgáltatás területén is. 1 8 44. ábra: A működést akadályozó tényezők említésének aránya Baranya megyében (%) Kismértékben emelkedett a kapacitáshiány, illetve csökkent a tőke- és pénzhiány. Az anyaghiány és a külföldi értékesítési problémák aránya elenyésző. Ezek közül az utóbbi októberi %--s eredménye a kirívó. Ez lehetne örömteli is, ha Baranya megye exportértékesítés szempontjából nem a legalacsonyabb paraméterekkel rendelkező megyék között lenne. Sokkal inkább arról van szó, hogy akinek versenyképes terméke és megfelelő külföldi kapcsolata van, már megtalálta a vevőket, vagy a számára kedvező értékesítési csatornákat. Akiknek viszont nincs nemzetközi szinten is piacképes terméke vagy partnere, az nem is próbálkozik az exporttal. Az első üzlet megkötéséig nagyon magasak a költségek jelentkeznek. Annak kockázata, hogy az üzlet sikeres lesz pedig nagyon magas. Ezt pedig csak ritkán és kevesen választják. Idén októberben jelentős mértékben megugrott a szakképzett munkaerő hiányát jelzők aránya. Jelenleg ez jelenti Baranya megye gazdaságának a legnagyobb problémáját, ezért kiemelten kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. 36

21,4 25,9 27,3 27,4 36,7 35,1 35,5 43,9 42,3 42,5 48,6 51, 48,4 59,3 65,5 7 5 45. ábra: A szakképzett munkaerő hiányának említési aránya ágazatonként Baranya megyében (%) 3 1 Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás Ágazatok együtt A konjunktúra felmérés alapján 17. áprilishoz képest októberben 7 %-ponttal emelkedett a munkaerőhiányt jelzők aránya. Az ágazati arányok jelentős eltérést mutatnak, és a változás mértéke is számottevő (45. ábra). Az ipar területén közel 5, az építőiparban több mint 1 %-ponttal csökkent tavasszal a munkaerőhiány. Októberben viszont ennél nagyobb mértékben növekedtek az arányok. Ugyanakkor a kereskedelemben közel duplájára emelkedett az arány, majd októberben az egy évvel korábbi szinthez közeli érték alakult ki. A szolgáltatások területén korábban a mutató értéke alig változott, az októberi 36,7 %-os arány viszont már komoly problémáról ad számot. A munkaerőhiány alakulását több tényező befolyásolja. Ezek között vannak egyediek, mint például a kereskedelemben a vasárnapi nyitva tartás visszaállítása miatti áprilisi kedvezőtlen változás, és vannak általánosíthatók, amelyekkel kiemelten kell foglalkozni. Ilyen a többek között - a tanulólétszám csökkenése, - az igényektől még mindig eltérő oktatási és képzési struktúra, - a lemorzsolódás és - az elvándorlás okozza. A demográfiai és oktatási folyamatok módosításának hatásai csak több év, illetve évtized múlva érzékelhetők, ezért a megye gazdaságának versenyképessége tovább romolhat. Egy részletes elemzésen alakuló hosszú távú program kidolgozása és következetes megvalósítása nyújthat ebben segítséget. 37

IV. Összefoglalás A 17. októberben lebonyolított konjunktúra felmérésben 216 Baranya megyei vállalkozás vett részt. A beérkezett válaszok alapján készített összesített és részmutatók fele-fele szól pozitív, illetve negatív változásokról. Az eredmények egy része még mindig gyenge és főleg bizonytalan helyzetet jelez. A Baranya megyei összesített konjunktúramutató 36,91 pontos értéke a konjunktúraelemzés közel húsz éves történetének legjobb eredménye. Ennek ellenére a megye leszakadása az országos átlagtól még mindig több mint 12 pont. Javult a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzete, így nemcsak a megye gazdaságának egésze, hanem a legtöbb ágazatok, létszám szerint és export részarány alapján képzett csoport megtartotta, vagy megerősítette helyét a fellendülés szakaszában. A három legnépesebb csoport, a csak hazai piacokon értékesítők, a mikro vállalkozások és szolgáltatók eredménye a legalacsonyabb. Mindhárom csoport mutatói javultak, ami az októberi felmérés legpozitívabb eredménye. A mutatóik +3 pont körüli értéke jelzi, hogy még mindig magas a rossz vagy romló várakozással rendelkezők aránya. A legrosszabb helyzetben lévőket azért kell kiemelni, mert ők nemcsak a válaszadók, hanem a megyei gazdasági szereplőinek is a döntő többségét képviselik. Ebből adódóan Baranya megye vállalkozásainak zöme még mindig nehéz körülmények között működik. A javuló helyzetet rontja, hogy két csoport, a középvállalkozások és a kereskedelmi cégek mutatói októberben jelentősen csökkentek. Az egyes részterületek vizsgálata esetenként súlyos problémákat vet fel. Ilyen a vállalkozások alacsony, bár az utóbbi években javuló jövedelmezősége, valamint a beruházások várható volumenének alacsony szintje, ami a versenyképesség javulását nehezíti. Szintén súlyos problémákat vetnek fel a vállalatok üzleti tevékenységét akadályozó különböző tényezők. Ezek közül ki kell emelni a szakképzett munkaerő hiányát. A Baranya megyei konjunktúramutatók többségének elmúlt félévi pozitív változása ellenére a vállalkozások helyzete még mindig rossz. A negatívumok magas száma a megyei gazdaság gyengeségére és a fejlődés veszélyeire hívják fel a figyelmet. 38

V. Függelék 1. A válaszadók összetétele A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara minden alkalommal a regisztrált vállalkozások körében hirdeti meg a konjunktúra felmérést. A részvétel önkéntes, a kérdéseket tartalmazó adatlap kitöltése on-line módon történik. A beérkezett adatlapok titkosak, azokról csak összesítések és nyilvános elemzések készülnek. A válaszadók számát és összetételét a következő grafikonok mutatják. 25 46. ábra: A válaszadók száma az expot aránya szerint 15 1 5 % 1-5 % 5-1 % 47. ábra: A válaszadók megoszlása az expot aránya szerint, 17. október (%) 11,71% 12,68% % 75,61% 1-5 % 5-1 % 39

3 48. ábra: A válaszadók száma foglalkoztatottak száma szerint 25 15 1 5-9 fő 1-49 fő 5-249 fő 25- fő 49. ábra: A válaszadók megoszlásaa foglalkoztatottak száma szerint, 17. október (%) 3,26% 12,56% 16,28% 67,91% -9 fő 1-49 fő 5-249 fő 25- fő

3 25 5. ábra: A válaszadók száma gazdasági ágak szerint Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás 15 1 5 51. ábra: A válaszadók megoszlása gazdasági ágak szerint, 17. október (%) 51,17% 23,% 13,62% Ipar Építőipar Kereskedelem Szolgáltatás 12,21% Az elemzés rávilágított arra, hogy az exporttal nem rendelkezők, a mikro vállalkozások valamint a szolgáltatás területén működők helyzete a leghátrányosabb. A három legnagyobb létszámmal rendelkező csoport között jelentős az átfedés mértéke. A csak belföldön értékesítők 78,1 %-a mikro vállalkozás és 61,3 %-a a szolgáltatás területén dolgozik. A mikro vállalkozások 82,3 %-ának nincs exportja és 59,2 %-a szolgáltató. A szolgáltatás területén működő vállalkozások 87,2 %-a nem exportál és 79,8 %-a mikro vállalkozás. Az összes vállalkozás 35,68 % -a mindhárom csoportnak tagja. 41