IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 TAVASZ WWW.UISZ.HU UISZ-26.indb 1 2010.02.03. 19:26:53
Szerkesztõbizottság Bauer Béla Beke Pál Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gábor Kálmán Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György Kozma Tamás Nagy Ádám Spéder Zsolt Stumpf István Tibori Timea Vajda Zsuzsa www.uisz.hu www.uisz.hu Kiadja az Új Mandátum Kiadó Lapterv Petrovics Iván Tördelõszerkesztõ Krauter Tamás E számunkat Horváth Gergely fotói díszítik Felelõs kiadó Németh István Olvasószerkesztõ Székely Beáta Szerkesztõség: 1143 Budapest, Francia út 33. Tel./fax: (+36 1) 221 8099 E-mail: szerkesztoseg@uisz.hu A lappal kapcsolatos észrevételeket a velemeny@uisz.hu címre várjuk. Szerkesztõség ISSN 1785 1289 Társfõszerkesztõk Vendégszerkesztő Pillók Péter Székely Levente Domokos Tamás Támogatóink Rovatok Ifjúsági közélet Pillók Péter Ifjúság és társadalom Székely Levente Ifjúság és környezet Diósi Pál Életmód-élethelyzet Szabó András Kitekintés Bíró Edith Kölcseyné Balázs Mária Szerkesztõségi titkár Ladencsics Virág UISZ-26.indb 2 2010.02.03. 19:27:12
Tartalom Lectori salutem! / 5 NIS Beavatkozási területek Székely Levente Nagy Ádám Civil társadalom részvétel / 7 Nagy Ádám Székely Levente Erőforrások és feltételek / 18 Bíró Endre Nagy Ádám Ifjúságügy, szakma, munka / 32 Ifjúság és környezet Szabó Ildikó Nemzeti identitás és politikai szocializáció / 75 Kitekintés Trencsényi László A regöscserkészet tradíciói az úttörőmozgalomban / 99 Pályázati felhívás / 101 Ifjúság és társadalom Murányi István Tizenévesek előítéletessége és demokráciához való viszonya / 49 Összefoglalás, szerzőink / 103 Summary, Authors / 107 Sik Domonkos Középiskolások állampolgári értékei: a republikánus, a liberális és az antidemokratikus értékek szocializációs háttere / 59 UISZ-26.indb 3 2010.02.03. 19:27:12
UISZ-26.indb 4 2010.02.03. 19:27:12
Lectori salutem! Az Új Ifjúsági Szemle huszonhatodik számát tartja most kezében kedves Olvasó, amelyet Domokos Tamás szerkesztett. E számunkban olyan nagyszerű munkák kaptak helyet, mint Murányi István a tizenévesek előítéletességéről és demokrácia-felfogásáról szóló írása, amely empirikus adatokra és többváltozós statisztikai módszerekre támaszkodva elemzi a középiskolás generáció gondolatvilágát. Ehhez témájában és módszerében jól illeszkedik Sik Domonkos a középiskolások politikai értékeiről szóló dolgozata. A fiatalok és a politikai gondolkodás témáját Szabó Ildikó írása teszi teljessé, amely a fiatal korosztályok politikai szocializációjával és nemzeti identitásával foglalkozik. Az Új Ifjúsági Szemle kötelességének érzi, hogy kapcsolódjon a nemrég elfogadott - és a 24. számban közölt - Nemzeti Ifjúsági Stratégiához, saját eszközeivel szolgálja a Stratégia megvalósulását. Miután a Stratégiát megalapozó helyzetelemzés nem a NIS kilenc beavatkozási területe szerint készült, hovatovább több mint három éves adatokat tartalmaz, mindamellett más struktú- rában és értelmezési keretben ad információt, így nem tükrözheti az elfogadáskori kiinduló állapotot és értékeket. Ugyanakkor ezen értékek és állapotok ismerete azért is fontos, mert a Stratégia megvalósulását csak ezen értékekhez lehet majd viszonyítani. E számunkban a harmadik az szakma és az civil szervezetek munkájának elősegítése néven ismert ún. ifjúságszakmai pillér három beavatkozási területét vesszük górcső alá. Szigorúan a Stratégia adott részét elemezzük, megpróbáljuk a kapcsolódó részcélok kiindulási helyzetét bemutatni és a mutatók értékeit kiszámítani. Reményeink szerint a következő számokban a másik két Az korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése és Az korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése pillér elemzésének is eleget tehetünk. Izgalmas szellemei kalandot kívánnak a lap társfőszerkesztői: Pillók Péter és Székely Levente 5 UISZ-26.indb 5 2010.02.03. 19:27:15
UISZ-26.indb 6 2010.02.03. 19:27:18
Székely Levente Nagy Ádám NIS Beavatkozási területek Civil társadalom AZ IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK FELADATELLÁTÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉ- HEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE, AZ IFJÚSÁGI SZERVEZETEK ÉS A KOR- OSZTÁLY TAGJAI TAPASZTALATAINAK BEVONÁSA, AZ IFJÚSÁG SAJÁTOS SZEMPONT- RENDSZERÉNEK MEGJELENÍTÉSE AZ ÁLLAMI DÖNTÉSHOZATALBAN Bevezetés Az elmúlt években végzett vizsgálatok, amelyek érintették az ifjúságot, vagy egyenesen fókuszúak voltak továbbra is a fiatal korosztályok elfordulását jelzik a formális szervezetektől, sőt egyes kutatások a fiatalok közösségi tevékenységeinek visszaszorulását az informális kezdeményezések terén is érzékelik. Az Európa Tanács számára készült Magyar Ifjúságpolitikai jelentés szerint ennek oka a gyakran a különböző oktatási szintek formális részvételre szocializáló, vagy éppen valódi aktivitást kiváltó intézményi világa, a tagságukat integrálni és mobilizálni képtelen szervezetek rezisztenciája, meguló közösségi önszerveződések, vagy éppen az szervezetek működési lehetőségeit befolyásoló kormányzati és pártpolitika paternalista viszonyrendszere. I. Részvétel számokban Szervezeti feltételrendszer A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb (2006-os adatok alapján készült, 2008-ban publikált) eredményei szerint a civil szektor szegmense 1 ( közösségek, értük tevékenykedők stb.) az 58 242 nonprofit szervezet 4%-át tették ki, ami arányaiban megfelel a korábbi évek adatainak 2. A mintegy 2000 szervezetre tehető csoportban a különböző szervezeti formák közül a társas nonprofit szervezetek vannak túlsúlyban, melyekből több mint másfélszer annyit találunk 2006-ban, mint alapítványt. A tevékenységtípusok szerint vizsgálva a diáksport és az szabadidős társas nonprofit szervezetek (leginkább diáksport egyesületek) emelkednek ki, amelyek az karakterű társas NGO-k háromnegyedét (75%) alkotják. Emellett jelentős szerepük van a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó alapítványoknak, amelyek ebben a szervezettípusban 71 százalékos súlyt képviselnek. Az civil szervezetek száma 1995 óta növekedett, taglétszámuk azonban nagymértékben csökkent és a szervezetcsoport belső szerkezete is átalakult. A legnagyobb változás a szabadidős szervezeteknél történt, amelyek száma és taglétszáma is jelentősen visszaesett. 1995-ben még a szervezetek 28 százaléka és a tagok 39 százaléka kapcsolódott hozzájuk, 2004-ben ugyanezek a mutatók már csak 23- és 12 százalék voltak. Az szervezetek speciális csoportját alkotó politikai szerveződések mutatói ellentmondásosan alakultak. A statisztikákban eltörpül a közélettel foglalkozó szervezetek aránya: a nem párt jellegű politikai szervezetek 3 csak az összes civil szerveződés három százalékát alkotják, az oktatási rendszerhez kötődő diák és hallgatói szervezetek súlya csupán az összes szervezet öt százalékára rúg, akár az hitélettel foglalkozó szerveződések aránya. 7 UISZ-26.indb 7 2010.02.03. 19:27:20
NIS Beavatkozási területek 1. táblázat. Az Ifjúsági civil szervezetek megoszlása (darab) Megnevezés Alapítvány Társas NGO Összesen Ifjúsági hitélet 91 48 139 Diáksport 786 786 Szabadidős szervezetek 177 414 591 Diákok és hallgatók szervezetei 129 129 Gyermek- és ifjúságvédelem 653 166 819 Nem párt jellegű politikai szervezetek 4 73 77 Összesen civil szervezet 925 1616 2541 Mindösszesen civil szervezet 22464 35778 58242 Forrás: KSH, 2008 2. táblázat. Az Ifjúsági civil szervezetek megoszlása (%) Megnevezés Alapítvány Társas NGO Összesen Ifjúsági hitélet 10% 3% 5% Diáksport 49% 31% Szabadidős szervezetek 19% 26% 23% Diákok és hallgatók szervezetei 8% 5% Gyermek- és ifjúságvédelem 71% 10% 32% Nem párt jellegű politikai szervezetek 0% 5% 3% Összesen civil szervezet 100% 100% 100% Az civil szervezetek aránya az összes civil szervezethez viszonyítva 4% 5% 4% Forrás: KSH, 2008 A szervezetek elsősorban a fejlett régiókban és az urbánus településeken élő fiatalok számára elérhetőek. Az civil szervezetek területi megoszlásában a központi régiónak van a legnagyobb szerepe, a szervezetek közel kétötöde (37%) itt található (ráadásul ezek többsége budapesti illetőségű), míg a többi régió nagyjából egyenlő arányban osztozik a maradék háromötödön. A szervezetek többsége városokban működik, csupán az összes civil szervezet ötöde (22%) tevékenykedik községekben. A városokban működő szervezetek legkisebb része megyeszékhelyi illetőségű (az összes szervezet kevesebb, mint negyede). Ami a szegmens finanszírozási kérdéseit illeti, elmondható, hogy az szervezetek 91%- ának volt bevétele (1872-nek, 2005), amelynek összege 14 milliárd forint volt, a bevétellel rendelkezők közül egy szervezetre 7,5 millió forint jutott (állami támogatás 35%, magán 43%, alapszervezetek és gazdálkodás 21%, egyéb 1%, míg a teljes civil spektrumban állami támogatás 41%, magán 13%, gazdálkodási és alapszervezeti 45%, egyéb 1%). Az civil szolgáltató szervezetek költségvetése azok sokszínűségéből adódóan - jelentősen eltérő. A minimum és a maximum értékek között nagy a különbség, az átlag 2005-2006-ban 16 millió Ft volt. A minimum értékek 1,5-2 millió Ft-ot jelentenek. 8 UISZ-26.indb 8 2010.02.03. 19:27:23
NIS Beavatkozási területek Az szervezetek kedvezőtlen anyagi helyzete megmutatkozik a fizetett munkatársak csökkenő számában és a civil szféra átlagánál alacsonyabb jövedelmekben. Habár a munkatársak átlagkeresete folyamatosan növekedett az évek folyamán, a leszakadás a többi civil szervezethez képest egyre nagyobb, míg 1995- ben az szervezetekben tevékenykedők átlagkeresete a civil szféra átlagának 93 százaléka volt, addig 2005-re ez csupán 73 százalék. A hazai adatok összességében azt jelzik, hogy az szervezetek száma ugyan növekedett a 90-es évek közepéhez képest, de ez nem járt a taglétszám gyarapodásával. A források folyamatos apadása, a működőképesség határára sodorja az civil szervezeteket, a fennmaradásért vívott szélmalomharcba kényszerítve alig képesek a fiatalok bevonásában komoly eredményeket elérni. Az szolgáltatások igénybevevői Az szolgáltatások igénybevevőiről az Ifjúság2008 kutatás tartalmazza a legfrissebb országos adatokat, amelyek nélkülözhetetlenek egy átfogó kép megrajzolásához 4. Az Ifjúság2000 és 2004 kutatás adatai szerint a 15-30 éves korosztály mintegy hatoda tagja valamilyen szerveződésnek (civil, társadalmi, politikai, vallási, jótékonysági, sport- vagy kulturális szervezetnek, közösségnek, klubnak, körnek). A 2008-as eredmények arra engednek következtetni, hogy a fiatalok formális tagsága egyértelműen visszaszorult, mindössze a 15 29 évesek hat százaléka számolt be arról, hogy a felsorolt 20 féle szervezettípusnak tagja lenne. Kilenc százalékuk vesz részt valamilyen szervezet munkájában, és hét százalék jár el a szervezetek rendezvényére. Öt százalékot képviselnek a mintában azok, akik vagy mindhárom módon kötődnek valamilyen szervezethez, vagy legalább kétféle kötődés rögzíthető esetükben. (Szabó-Bauer, 2009) (1. ábra) A korábbi (2000; 2004) hullámokhoz képest 2008-ban az informális közösségekhez, mozgalmakhoz való kötödést is vizsgálták a kutatók. A várakozások ellenére a kérdésre választ adó 15 29 évesek mindössze két százaléka jelezte, hogy kötődik valamilyen nem bejegyzetten működő csoporthoz, mozgalomhoz. Mindez azt jelenti, hogy ra kell értékelnünk azokat az illúzióinkat, hogy a fiatalok csupán a formális szervezetektől idegenedtek el és a szervezett, de nem bejegyzett közösségeikben megtalálhatjuk őket, illetve megtalálják a helyüket. Az ifjúságkutatások eredményei alapján a fiatalok leginkább a sport és szabadidős, valamint 1. ábra. Szervezetekhez való formális és informális kötődés (Forrás: Ifjúság2008) Formális tagsága van Részt vesz szervezet munkájában Néha eljár rendezvényre A fenti háromból kettő igaz rá Mindhárom módon kapcsolódik szervezethez Informális szervezethez kötődik Formális és informális kötődése egyaránt van 6% 9% 7% 4% 1% 1% 2% Nem kapcsolódik szervezethez 71% 9 UISZ-26.indb 9 2010.02.03. 19:27:26
NIS Beavatkozási területek a diák- és hallgatói szervezetek tevékenységében vettek részt. Az Ifjúság2008 eredményei szerint sportklubokhoz vagy sportegyesületekhez kapcsolódnak a legtöbben (15%), ezt követik a diák és hallgatói szervezetek, valamint a szabadidős organizációk mintegy 10-10 százalékkal. (Szabó-Bauer, 2009) A fiatalok közéleti aktivitását illetően figyelemre méltó, hogy a 2004-re vonatkozó ifjúságkutatás szerint a fiatalok a jövőben jóval magasabb arányban vettek volna részt tiltakozó- és érdekvédelmi megmozdulásokban, mint tették azt korábban. 2008-ban 2004-hez hasonlóan a kérdezettek közel háromtizede jelezte részvételét valamilyen direkt politikai aktivitásban. A legtöbben (11%) valamilyen legális tiltakozásban vettek részt, míg ezt a kampányaktivitás, illetve e kettő kombinációja követi. A kérdésre választ adók mindössze három százaléka az igazán aktív, ők azok, akik a három típusba sorolt aktivitások közül legalább egyben részt vettek. (Szabó-Bauer, 2009) Az Ifjúság2008 előtt nagymintás felvételek nem terjedtek ki az szolgáltatásokra, a hozzájuk kapcsolódó igényekre, illetve az intézményrendszer hatékonyságának mérésére, csupán az aktivitásra kérdeztek rá. A 2008-as kutatás eredményei szerint a fiatalok négytizede (42%) állította, hogy van számára elérhető közelségében olyan civil, vagy egyházi szervezet, amely a fiatalok számára nyilvános programokat szervez. A fiatalok válaszaiból kitűnik, hogy a nagyobb településeken lakók közül rendre többen vannak azok, akik tudnak ilyen szervezetet említeni, kivétel ez alól a főváros, amelynél alacsonyabb arányt csak a 2000 főnél kisebb településeken találunk. Az adatok alapján megállapítható, hogy a fővárosban szervezett programok nehezebben érik el a fiatalokat, amelynek okát elsősorban az információhiányban lelhetjük fel, ugyanis a fővárosi fiatalok közel fele (46%) nem tudott választ adni a kérdésre. Mivel a fiatalok információs hálózatában a formális struktúrákkal szemben az informális kapcsolódások sokkal többet jelentenek, megfontolandó az információs szolgáltatások stratégiájának átalakítása. Az Ifjúság2008 kutatás gyorsjelentése szerint országosan a fiataloknak csupán hat százaléka állította azt, hogy rendszeresen, és további 42 százalékuk, hogy néha részt szokott venni a helyi szervezetek valamelyikének nyilvános programján. 46 százalék állította, hogy nem vesz rész ilyen programokon, 6 százalék pedig azt, hogy nincsenek is ilyen programok számára elérhető közelségben. (Szabó-Bauer, 2009) A kisebb településeken csekélyebb számban 2. ábra. Elérhető Ifjúsági szolgáltatások megoszlása településnagyság szerint (Forrás: Ifjúság2008) 2000-nél kevesebb lakos 2000 4999 közötti lakos 5000-nél több lakos Megyei jogú város Budapest Országosan 30% 51% 19% 39% 38% 23% 47% 28% 25% 49% 20% 31% 37% 17% 46% 42% 30% 28% 10 Vannak Nincsenek Nem tudja UISZ-26.indb 10 2010.02.03. 19:27:29
NIS Beavatkozási területek fellelhető programokat nagyobb valószínűséggel látogatják a fiatalok. Ami az intézményeket illeti a formális szervezetek (művelődési és sportolási) intézményei a fiatalok bő kilenctizede számára, az amatőr kulturális és hagyományőrző egyesületek valamint az egészséggel kapcsolatos tanácsadás, illetve valamilyen egyházi szervezet több mint felük számára elérhető. Az Ifjúság2008 gyorsjelentése szerint a modern ifjúságpolitikához jobban köthető intézmények, szolgáltatások elterjedtsége és a fiatalok igényei között már nagyobb űr tátong. Teleház, klubhelyiség és pályaválasztási tanácsadás a fiatalok kevesebb mint fele számára, droggal kapcsolatos tanácsadás és iroda csupán bő harmaduk számára elérhető. Ifjúsági önkormányzat és diákönkormányzat a fiataloknak nagyjából ötöde számára elérhető, igaz ezek nem is hiányoznak annyira a fiatalok számára. (Szabó-Bauer, 2009) Fejlesztés A fentiekben láthattuk, hogy az szolgáltatások információs, tájékoztató tevékenysége elmarad az elvárhatótól. Az részvételt célzó programokra vonatkozó információk gyakran nem jutnak el a fiatalokhoz, vagy csak azok egy szűk rétegét érik el. A Mobilitás kutatása megállapítja, hogy a programokról hírt adó tájékoztató anyagok gyakran szárazak nehezen értelmezhetőek, ebből adódóan riasztóak a fiatalok számára. Az Ifjúság2008 adataiból következően elsősorban a nagyobb településeken van szükség arra, hogy az szolgáltatások megjelenjenek a fiatalok számára, azaz fejleszteni szükséges az információs szolgáltatásokat. Mivel a fiatalok információs hálózatában a formális struktúrákkal szemben az informális kapcsolódások sokkal többet jelentenek, a követendő fejlesztési irány két részre bontható, egyrészt ki kell aknázni az informális személyközi csatornák hatékonyságát, másrészt fejleszteni kell az infokommunikációs eszközökön keresztül történő információátadást. A felülről vezérelt kezdeményezések kudarca ismert és régóta fennálló problémája a fiatalokkal foglalkozóknak. A Mobilitás kutatásának tapasztalatai alapján elmondható, hogy a terepen dolgozó szakemberek felismerték a topdown kezdeményezések alacsony hatékonyságát, amelyek legfőbb hibája, hogy többnyire a fiatalok részvétele nélkül, a célcsoport véleményének megkérdezése nélkül jönnek létre. Ezeket a tapasztalatok alapján gyorsan elhaló kezdeményezéseket alulról (is) építkező szervezeti háttérre (diákönkormányzat és a hallgatói önkormányzatokkal és a helyi érdekképviseleti formák ösztönzésével) és emberi tőkére (demokráciatanulás) szükséges alapozni. Gyakran felmerül a valódi részvétel és az szolgáltatások (ki)használása közötti feszültség, amely szerint a fiatalok gyakorta megmaradnak a számukra szervezett programok közönségi szintjén, azaz nem kapcsolódnak be aktívan ezek megvalósításába. Ahhoz, hogy az önálló, tudatos, aktív állampolgári attitűd kialakulását elősegítő, a kommunikációs képességeket fejlesztő, a hátrányos helyzetűek integrációját, a kortárs közösségi kapcsolatok bővítését szolgáló keretek megteremtését lehetővé tegyük, szükséges a vonatkozó ismeretek elterjesztését biztosítani a képzők és szakemberek képzése és nem formális képzési programok támogatása útján. II. Részvétel a döntéshozatalban A fiatalok elfordulását, vagy inkább tartós távolmaradását a közösségi tevékenységtől, érdektelenségüket a politika iránt gyakran ostorozzák a területen tevékenykedő kutatók, szakemberek. Kutatásokból kiderül, hogy a fiatalok gyakran érzik úgy, hogy nem kérdezik meg őket, nem számít a véleményük. Hasonló érzéseik lehetnek az őket képviselő szervezeteknek is, amelyek gyenge érdekérvényesítő képességét jól jelzi az ifjúság ügyének kezelése az országos politiká- 11 UISZ-26.indb 11 2010.02.03. 19:27:32
NIS Beavatkozási területek ban és az államigazgatásban. Nem kérdés, hogy rendezni szükséges a kormányzati, regionális, önkormányzati részvétel mechanizmusait, a résztvevők körét, jogosítványaikat. Mai helyzet szerint kevés olyan civil szervezetet találunk, amelyek képesek komolyabb részvételre (egyeztetnek velük, véleményük megjelenik a médiában, stb.) az országos döntéshozatalban. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet által készített az szolgáltató intézményekre irányuló felmérés szerint a területen tevékenykedő szervezetek kapcsolatrendszerében a legrosszabb minőségű kapcsolatokról a döntéshozók (minisztériumok) esetében beszélhetünk. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek közül a civil szereplők általánosságban negatívan értékelték kapcsolatukat az önkormányzatokkal, a humánszolgáltató intézményekkel is, valamint a minisztériumokkal. A negatív értékeléseket a kutatók leginkább azzal magyarázták, hogy a nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere elsősorban informális úton alakul, így azonban, mivel a törvényi szabályozás nem áll mögöttük, érdekérvényesítési csatornáik kevésbé hatékonyak. (Echo, 2006) Kormányzati kezdeményezések A magyar ifjúságügy forrásbővítő testülete a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA). A GYIA Tanácsban, illetve a Regionális Ifjúsági Tanácsokban (RIT) lévő civil posztokat eddig nem nyilvános pályázatok útján, hanem a nagyobb ernyőszervezetek delegáltjai tölthették be. 2007-ben a mechanizmus megváltozott. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 24/2007-es rendeletében a Gyermek és Ifjúsági Konferenciát (GYIK) bízta meg azzal, hogy a kétféle egy országos és hét regionális forráselosztó testület civil képviseletét biztosítsa. A GYIK nyilvános pályázat keretében adott alkalmat arra, hogy ne csak tagjai, tagszervezetei kapjanak lehetőséget, hanem az egész szektor részt vehessen a döntéshozatalban. Azzal, hogy a Gyermek és Ifjúsági Konferencia ekképpen a kormányzat stratégiai partnerévé vált, természetesen nem okozott osztatlan sikert, az érdekképviseletek közötti politikai megosztottság továbbra is fennáll. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a regionális szintek felé mozdulnak el a civil és kormányzati együttműködések. Szabályozott közös döntéshozatal jelenleg leginkább a Regionális Ifjúsági Tanácsokban (RIT) van jelen, ahol a civil posztok a GYIA leosztásának megfelelően, a GYIK nyílt pályázatának keretében kerültek feltöltésre. A GYIK delegáltjain kívül nem-kormányzati szereplőként jelen vannak az egyházak képviselői is. A RIT-ek a GYIA regionális döntéshozó szervei, amelyek az ország hét régiójában működnek. Legfontosabb tevékenységük a GYIA által a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök régióban történő felhasználásáról való döntés. Habár a RIT-ekben olyan civil szakemberek ülnek, akik az adott régió viszonyait leginkább ismerik, mégsem valósul meg a tökéletes regionalitás, hiszen országos szervezetek delegáltjaiként vesznek részt a munkában. Összefoglaló és friss adataink sajnos nincsenek az egyes régiók, illetve a települési szintű kormányzati-civil együttműködésekről. A Mobilitás adatai szerint a 3200 települési önkormányzat közül 80-nál működik valamilyen módon önkormányzat, ezekkel általában együttműködik a helyi vezetés. A kistérségi önkormányzatok szintjén önkormányzatról, így a velük való együttműködésükről nem beszélhetünk. A Mobilitás 2005-ös kutatásában csupán a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld és Észak- Magyarország régióiból találhatunk adatmorzsákat, amely azonban nem teszik azt lehetővé, hogy átfogó képet rajzolhassunk. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia alapján világos célként látszik, hogy ösztönözni kell az közösségeket, szervezeteket arra, hogy kialakítsák országos képviseleti rendszerüket, amely jogszabályban foglalt együttműködési garanciákkal képes megjeleníteni a korosztályi érdekeket az állami döntéshozatalban, nemzetközi képviseleti fórumokon. 12 UISZ-26.indb 12 2010.02.03. 19:27:34
NIS Beavatkozási területek Civil kezdeményezések problémák Az állami és civil együttműködést nehezíti, hogy az ifjúságügyet kezelni hivatott kormányzati struktúrában minden egyes parlamenti ciklus más szervezeti megoldásokat hozott magával. A rendszerváltás után 1994-ig a Miniszterelnöki Hivatal és 5 miniszter felügyelete alá tartozott, a Horn-kormányban 1995-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, majd ra a Miniszterelnöki Hivatal kezelte az ügyet. Az Orbán-kormány első évét követően (amíg a MeH ben volt) létrejött az Ifjúsági és Sportminisztérium. A Medgyessy-kormány a tárca feladatait szélesítve Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummá alakította a tárcát, majd az addigi miniszter miniszterelnökké válásával Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium lett. A 2006 os választás óta a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban egy osztály irányítja az ifjúságügyet. További problémát jelent, hogy a mai napig nem jött létre olyan ernyőszervezet, amely képes lenne integrálni az civil szerveződések többségét. Az erőtlenséget jól mutatja, hogy az ernyőszervezetek működésére a változó politikai követelményeihez való alkalmazkodási kényszer volt a jellemző. Az 1990-es években a rendszerváltást követően több ernyőszervezet is létrejött, de tevékenységüket és működési lehetőségeiket folyamatosan beárnyékolták a pártpolitikai szempontok. A történet 1988-ban kezdődött, amikor megalakult az szervezetek együttműködését koordináló Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT). A tömörülés 1992 végén két részre a jobboldalhoz közelebb álló Nemzeti Ifjúsági Tanácsra (NIT) és a 1993-ban megszűnt MISZOT utódaként létrejött és a baloldalhoz közelebb álló Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács-ra (MAGYIT) osztódott. A NIT tagjai 1994-ben létrehozták az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlamentet (OGYIP). 2002-ben és 2003- ban nagy lendülettel, de kevesebb sikerrel ismét kísérletek történtek egy egységes ernyőszervezet létrehozására. A MAGYIT és OGYIP nevéből alkotott Magyar Gyermek- és Ifjúsági Parlament (MAGYIP) kezdeményezés az alakuló közgyűlésen a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Szövetség (NEGYISZ) nevet kapta. A NEGYISZt végül 2002 végén a szakmai szervezetek megalapították, de a szervezet alapszabályát nem minden szervezet írta alá. Bár történt azóta is kísérlet az együttműködésre (2003 tele, a Gyermek és Ifjúsági Konferencia (GyIK) alakulása) mindezidáig a kezdeményezést nem koronázta osztatlan siker, bár a három ernyősszervezet mára kiüresedett, elvesztette jelentőségét. Az ifjúságüggyel foglalkozók régóta dédelgetett álma egy az szervezeteket és közösségeket regisztráló országos kataszter létrehozása, azonban ennek esélyeit jelen pillanatban nem lehet előre látni. Szabályozás kérdései A Mobilitás 2005-ös kutatása szerint amelynek kapcsán a területen tevékenykedő szakembereket is megkérdeztek a kedvezőbb finanszírozási feltételek nagyban tudnak javítani a részvétel arányain. Éppen ezért érzik a szereplők aggasztónak, hogy a pénzügyi keretek esetenként meglehetősen bizonytalanok. (Mobilitás, 2005) Azt a törekvést, hogy az önkormányzatok hozzanak létre ügyekkel foglalkozó önálló szervezeti egységet és folytassanak társadalmi párbeszédet a korosztállyal eddig nem koronázta siker. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai tevékenységét szabályozó törvény a települési önkormányzat feladatai között ugyan felsorolja a gyermek és feladatokról való gondoskodást, azonban a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően gyakorlatilag saját hatáskörbe utalja, hogy az önkormányzat milyen feladatokat és hogyan lát el. Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb településeken van leginkább esély az ilyen irányú kezdeményezéseket és feladatokat támogatni. A szabályozatlanság további következménye, hogy nincs egységes struk- 13 UISZ-26.indb 13 2010.02.03. 19:27:37
NIS Beavatkozási területek túra sem, ahogyan az önkormányzatok ezeket a feladatokat megkísérlik felvállalni. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet által készített az szolgáltató intézményekre irányuló felmérés szerint funkciójuk alapján nézve négy nagyobb csoportba lehet sorolni ezeket: a települési/önkormányzati tervezést segítő, az önkormányzaton belül meglévő, az érdekérvényesítést szolgáló és az közösségi tereket jelentő intézmények. Az önkormányzatok nem minden esetben saját struktúrán belül valósítják meg ezeket a feladatokat, gyakori példa, hogy csak kezdeményezőként, az anyagi források (egy részének) biztosítójaként vesznek részt az adott feladatban, sokszor civil szervezetek bevonásával dolgoznak. A civilek bevonását indokolttá teszi, hogy az területtel foglalkozó önkormányzati alkalmazottak általában sok másik feladattal együtt látják el ezt a területet, gyakran elkötelezettség és hozzáértés nélkül. Mint olyan sok az ifjúsághoz kapcsolódó kérdésben, ebben az esetben is a törvényi szabályozás hozhatna megoldást, hiszen ameddig csak lehetőség és nem a finanszírozási háttérrel biztosított számon kérhető feladat az ifjúságra fordított figyelem, addig komolyan vehető eredmények nem születhetnek. A Mobilitás 2005-ös kutatása felhívja a figyelmet az önkormányzatok és az ifjúság kommunikációjának elégtelenségére, az önkormányzatok ugyanis gyakorta nem veszik figyelembe célközönség igényeit, nem kérik ki a fiatalok véleményét, látszatberuházásokkal próbálják bizonyítani, hogy tettek valamit az ifjúságért függetlenül attól, hogy e beruházásokat a későbbiek során hasznosítani, használni tudják-e vagy sem. (Mobilitás, 2005) III. Feladatátvállalás Az szolgáltatás összetett fogalmának közös metszete az Ifjúságügy című könyv szerint 5, általában a közszolgáltatási mivolt, a szakmai vonatkozás, illetve az relevancia. Mindez azt jelenti, hogy zömében akkor beszélhetünk szolgáltatásokról, ha azok egyfajta közösségi szolgáltatásként működnek és a szakmai szempontok mellett fejlesztő, szocializáló feladatot is ellátnak. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az szolgáltatások céljukat és tartalmukat tekintve sokfélék lehetnek, az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet munkáját felhasználva azt mondhatjuk, hogy 3. ábra. Ifjúsági (önkormányzati) infrastruktúrák (Forrás: Echo, 2006)) Ifjúsági tervezést segítő intézmények Önkormányzaton belüli intézmények Ifjúsági érdekérvényesítés intézményei Ifjúsági közösségi terek Ifjúságkutatás Ifjúsági bizottság Városi diákönkormányzat Ifjúsági közösségi terek (pl. klubok) Ifjúságpolitikai koncepció Ifjúsági tanácsok vagy ügyekért felelős képviselő Ifjúsági civil szervezetek Ifjúsági ház (ÁMK) Ifjúsági feladatterv / cselekvési terv Ifjúsági referens főállásban Ifjúsági érdekképviseleti fórum Teleház Ifjúsági alap, elkülönített célú keret Ifjúsági referens más feladatokkal együtt látja el az területet Ifjúsági fesztivál 14 UISZ-26.indb 14 2010.02.03. 19:27:39
NIS Beavatkozási területek a civil szektor szolgáltatásai, egyéni és sajátos helyzetükből kifolyólag szinte minden területen jelen vannak. A fiatalok számára leginkább elérhető szolgáltatás valamilyen képzés, tanfolyami oktatás, képességfejlesztés kategóriába sorolható, ezt követi a tábort, szervezett üdültetést biztosító szolgáltatások valamint a mentálhigiénén belül a drogprevenció. A szolgáltatások döntő többsége valóban szolgáltatásként, folyamatos jelleggel érhető el a fiataloknak, kb. 23-25 százalékuk működik kifejezetten projekt jelleggel. (Echo, 2006) Az Echo által megkérdezett szervezetek arról számoltak be, hogy összességében a szolgáltatások feltételei az elmúlt években egyértelműen javultak (46 százalékban javultak, 41 százalék esetében a szolgáltatás működési feltételei nem változtak) a jövőre vonatkozó várakozásaik azonban negatívak. Területekre bontva, leginkább a környezetvédelmi, pályaorientációs, szervezetfejlesztő, média, közösségi tér és IKT eszköz szolgáltatások működési feltételei javultak, míg legkevésbé a terápiás szolgáltatások és szabadidős programoké. (Echo, 2006) Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet kutatásának eredményei szerint az szolgáltatások finanszírozása általában többcsatornás módon valósul meg, a szolgáltatások többségében jelen vannak a pályázati források (62%), 33 százalékban szerepel saját forrás, normatíva mindössze minden ötödik szervezetnél kap (19%) hangsúlyt. Jelentős ugyanakkor az egyéb források becsatornázása, amely a szolgáltatások negyedében (26%) fordul elő. (Echo, 2006) Az szolgáltatásokban való civil feladatvállalás szerepét vizsgálva megállapítható, hogy a civil szektor, egyrészt széleskörű szolgáltatási portfólióval rendelkezik, másrészt problémaspecifikus és a nem túlszabályozott szervezeti keretből adódóan gyorsan képes a felmerülő társadalmi problémákra válaszolni. Ugyanakkor területenként eltérő mértékű a civil szervezetek bekapcsolódása a feladatellátásba és hatékonyságuk is különböző, elsősorban annak köszönhetően, hogy nincsenek tiszta és egyértelmű keretek, amelynek megteremtése az állam feladata. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek elképzelések az szolgáltatások felépítéséről, azonban ameddig nincsenek olyan szabályok (valamint feladatok legalább a minimumkövetelmények és források), amelyekhez igazodni kell ( törvény) addig az egységes struktúra várat magára. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet munkája területi dimenzióban, a regionális szintű szolgáltatásokat az állami intézmények hatáskörébe rendelné, a kistérségi 4. ábra. Az szolgáltatások finanszírozási csatornái (Forrás: Echo, 2006) Egyéb forrás 26% Saját forrás 33% Pályázat 62% Normatíva 19% 15 UISZ-26.indb 15 2010.02.03. 19:27:42
NIS Beavatkozási területek szintű szolgáltatásokat nonprofit szervezetekre bízná, a települési szintű szolgáltatásokat, a település méretétől függően az önkormányzatokon és a helyi civil szervezeteken keresztül működtetné. (Echo, 2006) A törvényi keretek megteremtése mellett elengedhetetlen az közfeladatot ellátó szolgáltató szervezetek kapacitásfejlesztése, a feladatok ellátására célzott képzési programok kidolgozása (tananyagfejlesztések, képzések, követelményrendszerek). Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet eredményei szerint az szolgáltatók több mint felénél (55%) nincs felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs. Önkéntesek minden második (56%) szervezetnél segítik a munkát. A fizetett munkatársak egyharmada a foglalkoztatási és szociális célú szervezetekben dolgozik, közel egynegyedük a mentálhigiénés feladatokkal foglalkozó szervezetekben, 13-13 százalékuk információ-tanácsadó funkciókat ellátó szervezetekben és házakban, minden nyolcadik ilyen munkatárs valamilyen rekreációs feladatokat felvállaló, illetve 5 százalékuk egyházi szervezeteknél. Ezzel szemben az önkéntesek egyharmada a mentálhigiénés szervezetekben, 26 százalékuk rekreációs-szabadidős szervezeteknél, 13 százalék egyházi szervezeteknél, 11-11 százalék pedig foglalkoztatási célú szervezetnél, illetve házakban dolgozik. (Echo, 2006) A szervezetek a saját helyzetüket a humán erőforrások esetében jónak értékelték, a szakmai anyagokhoz való hozzáférést és infrastrukturális helyzetüket szintén, a hiányosságok leginkább az anyagi forrásokban merülnek ki. (Echo, 2006) Az közfeladatok ellátásáról, illetve magukról az civil szervezetekről igen kevés megbízható információ áll rendelkezésünkre, a terület monitoringja, értékelése egyelőre nem megoldott. Szakmai berkekben régóta hangoztatják, hogy szükség van egy szervezeti felmérésre, amelyet hasonlóan a nagymintás ifjúságkutatásokhoz bizonyos időközönként meg kell ismételni. Irodalom Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet [2006]: Ifjúsági szolgáltatások műhelymunka, 2006 Füzesi Péter Juhász Lilla Kollányi Bence Rab Árpád Székely Levente [2005]: Ifjúság Fehér Könyv Nemzeti Jelentés (Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium megbízásából, 2005) Nagy Ádám /szerk./ [2008]: Ifjúságügy (Palócvilág Új Mandátum, Budapest, 2008) Nagy Ádám Németh István Székely Levente [2008]: Civil ifjúság szervezetek Civil Ifjúsági Jelentés 2006-2007 (in: Új Ifjúsági Szemle VI. évfolyam 2-3 szám, 2008) Nagy Ádám Székely Levente [2008]: Az civil világ, (in: Civil Szemle V. évfolyam 1-2. szám, 2008) Nagy, Ádám Székely, Levente [2009]: Hungarian Civil Youth Organizations: with Special Regard to the Roma Segment (Open Society Institute, 2009) Magyar Nemzeti Ifjúságpolitikai Jelentés az Európa Tanács (ET) részére [2007]: MTA Politikatudományok Intézete Budapest, 2007 (in: Új Ifjúsági Szemle VI. évf. 1. szám, 2008) Nemzeti jelentés a részvételről [2005]: Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda Budapest, 2005 3. táblázat. Mutatószámok Mutató Létszáma átadott forrás fő Ifjúsági közfeladatot ellátó szervezet 150 6 n.a 7 x (szakértői becslés) Döntésekben részt vevő szervezet (szakértői becslés) 80 x n.a 16 UISZ-26.indb 16 2010.02.03. 19:27:45
NIS Beavatkozási területek Szabó Andrea Bauer Béla /szerk./ [2009]: Ifjúság 2008 gyorsjelentés (Budapest - Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2009) Tokaji Károlyné /szerk./ [2008]: Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 (Budapest - Központi Statisztikai Hivatal, 2008) 4 Jegyzetek 5 1 A civil szervezeti világ azért is unikális, mert a csoport, amivel foglalkozik időben behatárolt. Környezet- vagy jogvédő lehet az ember egész életében, szervezet tagja azonban nem feltétlen. 2 Lásd: Nagy Ádám Székely Levente [2008]: Az civil világ, (in: Civil Szemle V. évfolyam 1-2. szám, 2008) 3 Az szervezetek között számarányuk folyamatosan, 9%-ról 3%-ra csökkent, ugyanakkor 6 7 taglétszámuk nagyon hektikusan alakult. A választásokat követő években tagságuk mindig jóval magasabb volt, mint a köztes időszakban. Nem véletlen, hogy az szakma régóta szorgalmazza egy átfogó szervezeti kutatás elkészítését, amelyre a mai napig nem került sor. Ennek köszönhetően csak évekkel ezelőtti állapotokat tudunk megbízhatóan elemezni, jórészt a KSH adatai alapján. Nagy Ádám /szerk./ [2008]: Ifjúságügy (Palócvilág Új Mandátum, Budapest, 2008) Szakértői becslés a forgalommal rendelkező szervezetek (1872 db) és a kiemelkedő közhasznúsági arány (8%) alapján Bár tehetnénk szakértői becslés egy szervezet forgalma (7,5 millió forint) és száma alapján, de ezek nem biztos, hogy a közfeladat átadására kerül fordításra, sőt nem számíthatjuk átadott forrásnak a pályázati nyereményeket. UISZ-26.indb 17 17 2010.02.03. 19:27:47
NIS Beavatkozási területek Nagy Ádám Székely Levente Erőforrások és feltételek AZ IFJÚSÁG KEZDEMÉNYEZÉSEIT ÉS AZ IFJÚSÁGI SZAKMA TÖREKVÉSEIT TÁMOGATÓ ÁTLÁTHATÓ FORRÁSELOSZTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE A NIS tervezete e fejezetben 2 fő kijelentést tartalmaz: egyfelől a forráselosztást alakítaná át, illetve az intézmények akkreditációs szempontjait találná ki, másfelől a nem állami források bevonását helyezi fókuszba. Célkitűzések szerint az átlátható forráselosztás területén a pályázati hozzáférés egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele és az korosztályok tagjainak kezdeményezéseit ösztönző rendszer kialakítása, illetve az együttműködő (co-management, co-decision) rendszer működtetése a kívánatos. Vizsgáljuk meg tehát, hogy menyire átlátható, mennyire projektbarát és mennyire közösen vezetett a pályázati rendszer, egyidejűleg bemutatva az ifjúság számára is rendelkezésre álló forrásokat. Az szervezetek többsége (87%) ma már bevétellel és kiadásokkal is rendelkezik, szemben az 1995-ös állapottal, amikor a szervezetek több mint felének nem volt kiadása. A legfrissebb 2005-ös adatok szerint kevesebb, mint minden tizedik szervezet (7%) működik teljesen pénz nélkül. (1. ábra) A KSH adatai alapján elmondható, hogy az szegmens civil szervezeteinek bevételszerkezetében túlnyomórészt a (magán, vagy állami) támogatások a hangsúlyosak. A támogatások mellett, amelyek a teljes bevétel 78 százalékát tették ki 2005-ben, említésre méltó még magától a szervezettől és a saját gazdálkodásból származó bevétel aránya, mindkét forrásból a bevételek egy-egy tizede (10-11%) származott. Az alábbi ábrára pillantva látszik, hogy arányukban folyamatosan csökkennek az alapszervezetek bevételei, illetve a gazdálkodásból származó bevételek. (2. ábra) A KSH adatai szerint az 1995-2000-2005 időintervallumban növekedett az szervezetek száma, a bevétellel rendelkező szervezetek aránya ugyanakkor lényegében nem változott, mindvégig a szervezetek kilenctizede rendelkezett bevételekkel. A bevételek összege, valamint az egy szervezetre jutó bevétel jelentősen növekedett a vizsgált évek során, 2005-ben ez több mint 14 milliárd Forintot jelentett, ami szervezetenként 7,5 millió Forintos bevételt 100% 1. ábra. Ifjúsági szervezetek működési jellemzőik szerint (1995 2000 2005) 88% 87% 80% 60% 56% 40% 20% 0% 33% 11% 4% 4% 7% 7% n. a. 1% 2% Bevételei, kiadásai vannak Pénzt gyűjt, nincs kiadása Csak kiadásai vannak Pénz nélkül működik 18 1995 2000 2005 UISZ-26.indb 18 2010.02.03. 19:27:55
NIS Beavatkozási területek 2. ábra. Ifjúsági szervezetek bevételszerkezete (1995 2000 2005) 45% 40% 35% 30% 34% 35% 42% 30% 43% 25% 20% 15% 10% 17% 20% 17% 10% 21% 17% 11% 5% 0% Állami támogatás Magántámogatás Alapszervezet bevétele Gazdálkodási bevétel Egyéb 0% 1% 2% 1995 2000 2005 tett ki. Összességében a KSH által vizsgált civil szervezetek közül az szegmens a legkevesebb bevétellel rendelkező (a legnagyobb bevételre szert tévő civil szervezetek ennek az összegnek 10-20 szorosát érik el), továbbá az egy szervezetre eső bevételek tekintetében is a legalacsonyabbak között találjuk az szervezeteket. (1. táblázat) Az szervezetek pályázati bevételei 1995-ről 2000-re több mint duplájára emelkedtek, a 2005-ös adat ugyanakkor az ezredfordulónál tapasztalthoz képest jelentősen csekélyebb. A pályázatokon nyert szervezetek aránya az összes szervezeten belül alig változott, mindössze az szervezetek 3-5 százalékának vannak pályázati bevételei, ez szervezetenként átlagosan 1,7 millió Forint. Az szervezetek kedvezőtlen helyzetét jelzi, hogy míg az ezredfordulón a pályázati bevételek csupán tizedét (10%) tették ki az összes bevételnek, addig 2005-ben ez az arány kétötöd (41%), ez az egyéb források csökkenését, így a függés növekedését mutatja. (2. táblázat) 1. táblázat. Bevétellel rendelkező szervezetek (1995 2000 2005) Bevétellel rendelkező szervezetek 1995 2000 2005 Száma 1 265 1 715 1 872 Aránya 89% 92% 91% Bevételének összege (millió Ft) 4 344,2 9 973,5 14 059,9 Egy szervezetre jutó bevétel (ezer Ft) 3 433,5 5 815,4 7 510,6 2. táblázat. Az szervezetek bevételei (1995 2000 2005) Az szervezetek bevételei 1995 2000 2005 A szegmens pályázati bevételei (millió Ft) 469,1 1 025,9 842 Pályázaton nyert szervezetek aránya 5% 3% 4% Pályázati bevétel a bevételek százalékában 11% 10% 41% Egy szervezetre jutó pályázati bevétel (ezer Ft) 330,1 549,2 1 733,6 19 UISZ-26.indb 19 2010.02.03. 19:27:58
NIS Beavatkozási területek Forrásszerkezet Az szektorban vizsgálati szempont az, hogy elsősorban az terület finanszírozására szolgál-e az adott forrás. Eszerint megkülönböztetünk elsősorban az ifjúságügy számára, illetve az ifjúságügy számára is nyitvaálló forrásokat. Másik struktúraképző a forrás milyensége, eszerint beszélhetünk állami, uniós vagy magánforrásról. (3. táblázat) I. Célzott Források Állami források A központi költség vetési támogatás összegét az 1999 2009 közötti időszakban (millió forintban) a 4. táblázat mutatja. Az államháztartási szakfeladatrend 1 8902 Generációs feladatok 89021 Gyermek- és ügyek 890211 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése 890212 A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok 890213 Ifjúságszakmai fejlesztési feladatok 890214 A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások 890215 A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok 890216 Önkormányzati kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk A mindenkori éves költségvetési törvényben az illetékes tárca önálló fejezetén belül elkülönít hetők az célú költségvetési sorok. Az ún. fejezeti kezelésű előirány zatok jogcímei évről-évre hasonlóságot mutatnak: a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ stb. szinte minden évben változatlan elnevezéssel jelennek meg Alább azon forrásokat vesszük sorra, amelyeket 2010-ben a hazai szektor körébe tartozó feladatok, célokat szolgáló szervezetek, intézmények, valamint a nemzetközi programok finanszírozására lehet fordítani. A Magyar Köztársaság költségvetése nominálértéken is körülbelül ötödére csökkent a hat évvel ezelőttinek. A NIS szerint 2,7 millió ember tartozik az érintett korosztályokba, ami 300 forintot jelent évente személyenként (nem 3. táblázat. Az szektor forrásszerkezete Célzott források Ifjúságügy számára is nyitva álló források Állami Uniós Magán Minisztériumi források GYIA-RIT NCA, NKA YIA Tamop525 Tamop (Hefop) Videgrád Alap Egyes magánforrások 1% CSR 4. táblázat. A központi költségvetési támogatás összege (1999 2009) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1383 1445 1927,9 2097,9 2397,5 3358,5 2214 2074 1321,1 1035 865,5 824,9 20 UISZ-26.indb 20 2010.02.03. 19:28:01
NIS Beavatkozási területek számolva a szervezetekkel, intézményekkel.) Sőt ha a két intézményfinanszírozást (BEIK, Zánka) levesszük, a megmaradt összeg csak mintegy fele lesz, azaz 410 millió forint, 150 forint/fő alá csökken 2. 5. táblázat. Fejezeti kezelésű előirányzatok Fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezés Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Budapesti Európai Ifjúsági Központ fejlesztése Gyermek és szakmafejlesztési célok Költségvetés 2010, millió Ft 380.0 28,8 96,1 Ifjúságpolitikai feladatok 100.0 Gyermek és Ifjúsági 220.0 Alapprogram támogatása Összesen 824,9 A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szó ló 1995. évi LXIV. törvény alapján a központi költségvetés elkülönített előirányzataként támogatja a korosztályok programjait, szervezeteit, kez deményezéseit és az azokat segítő szolgáltatásokat. A GYIA gya korlatilag egyetlen bevételi forrása a központi költségvetésből nytott, az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatás, pénzügyi fedezetével az ügyekért felelős miniszter rendelkezik. A GYIÁ-ból csak a törvényben meghatározott célokra nytható tá mogatás, nyilvános vagy meghívásos pályázat, illetve egyedi támogatási igény elbírálása alapján, a felhasználás célja szerint országos, regionális vagy helyi programra. Az Alapprogramból támogatásra fordítható bevételek legfeljebb 70%-ának felhasználására a regionális támogatási rendszerben, a Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT-ek) által kerül sor, míg a támogatási keretösszegek legfeljebb 5%- a fordítható az egyedi támogatási igényekre, a többi felett a GYIA Tanácsa rendelkezik. A pályázati célok kö zött rendszeresen megtalálható pl. az szervezetek rendezvényeinek, internetes hozzáférésének, tematikus képzéseinek támogatása, az általuk ki adott nyomtatott és elektronikus médiatermékek, egyéb kiadványok támoga tása, táborok, kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének támogatása (stb.). Miképp a szakfeladatrend, a pályázati célok is évek óta gyakorlatilag változatlanok: játszótérfejlesztés; társadalmi részvétel; határon túli szervezetek programjainak, működésének támogatása; közösségi terek létesítése, fejlesztése; fesztiválok, rendezvények támogatása; csereprog ramok támogatása; célú szálláshely-felítás, szálláshely-fejlesztés; erdei turista útjelzés-hálózat fejlesztése (stb.) 1996-2007-ig az ún. BM pályázat szolgálta a helyi önkormányzatok gyermek és feladatainak kiegészítő támogatását. Ez referensek, ifjúságsegítők foglalkoztatásához; illetve gyermek és if júsági önkormányzatok; helyi szintű korosztályi képviseleti testületek mű ködéséhez; információs és tanácsadó irodák fejlesztéséhez nytott támogatást, továbbá a kistérségi ifjúságsegítő szakemberek foglalkoztatá sához járult hozzá. 2008-ban a felelős tárca (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) külön pályázatot jelentetett meg e témakörben, de 2009-re már csak a komplex pályázat keretében igényelhető e tevékenység fenntartásához, folytatásához támogatás. 2000-2007 között a Turisz tikai Célelőirányzat 5%-át is célokra használták fel: jellemzően az, nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek fejlesztését támogatták ebből a forrásból a tárcák. 2009-ben az SZMM komplex gyermek- és célú szakmai tevékenységek, programok megvalósításának támogatására és megyei szakmai módszertani központok működésének támogatására írt ki pályázatot. A nem központi költségvetési forrásokról elégtelen az információ, de a tapasztalat azt mutatja, hogy jelentős forrásmennyiség nem áll rendelkezésre. 21 UISZ-26.indb 21 2010.02.03. 19:28:04
NIS Beavatkozási területek Uniós források Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében létrejött Youth in Action célja a fiatalok tapasztalati tanulásának támogatása nemformális tanulási közegben, projekteken keresztül. Kedvezményezettjei az korosztályok és csoportjaik, ifjúságsegítők, szervezetek, illetve más partnerek, akik az szektorban dolgoznak (a korosztályok alatt a program a 13 30 év közötti korcsoportot érti). A pályázati támogatás kétféle lehet: támogatás szervezetek részére egy adott projekthez vagy projektek kivitelezéséhez és működési költségekhez való hozzájárulás, amelyet az európai szinten aktív szervezetek kaphatnak. A programtámogatások többnyire nemzeti hatáskörben dőlnek el, a központosított programokat a brüsszeli Végrehajtó Ügynökség kezeli. A 7 éves költségvetési periódus programra fordítható teljes összege 885 millió Euró, de fontos, hogy a program csupán kiegészíti, nem helyettesíti a nemzeti és regionális akciókat (2009-ben nem egész 2.6 millió Euró a magyarországi összeg). A program általános céljai: elősegíteni az ifjúság aktív általános és európai állampolgárság-tudatát, fejleszteni az ifjúság tagjai közötti szolidaritást, ösztönözni az ifjúságon keresztül egymás jobb megértését, hozzájárulni az tevékenységek és a civil társadalmi szervezetek támogatási rendszereinek fejlesztéséhez és elősegíteni az ifjúságpolitikák közötti európai együttműködést. Ennek megfelelően az FLP az alábbi 5 alprogramból áll: 1. Ifjúság Európáért; 2. Európai Önkéntes Szolgálat; 3. Ifjúság a világban; 4. Ifjúsági támogató rendszerek; 5. Európai együttműködés támogatása az ifjúságpolitika terén. Alprg.2007 6. táblázat. A program kihasználtsága (csak a magyar kiírású/elbírálású alprogramok) BB döntés (euro) Visszamondva (euro) Összes (euro) Felhasználás (%) 1.1 680 922 87 159 593 763 92 1.2 184 972 0 184 972 78 1.3 40 607 0 40 607 21 2 683 426 48 910 634 516 75 3.1 175 345 12 150 163 195 119 4.3 144 022 0 144 022 123 5.1 0 0 0 0 Összesen 1 976 443 148 219 1 828 224 76 Alprg.2008 22 BB döntés (euro) Visszamondva (euro) Összes (euro) Felhasználás (%) 1.1 787 180 89 671 697 509 102 1.2 167 131 9 000 158 131 64 1.3 107 589 0 107 589 64 2 619 410 42 151 577 259 64 3.1 181 416 0 181 416 119 4.3 136 125 0 136 125 122 5.1 78 992 15 177 63 815 85 Összesen 2 114 936 155 999 1 958 937 78 UISZ-26.indb 22 2010.02.03. 19:28:06
NIS Beavatkozási területek 7. táblázat. Beérkezett és támogatott pályázatok száma (csak a magyar kiírású/elbírálású alprogramok) 2007 Alprogram Beérkezett (db) Támogatott (db) Támogatott (%) 1.1 150 54 36 1.2 87 31 36 1.3 2 2 100 2 107 66 62 3.1 32 10 31 4.3 28 10 36 4.3 TCP 0 0 5.1 6 0 0 Összesen 406 179 44 2008 Alprogram Beérkezett (db) Támogatott (db) Támogatott (%) 1.1 146 55 38 1.2 86 26 30 1.3 5 4 80 2 86 63 73 3.1 39 10 26 4.3 27 10 37 4.3 TCP 25 10 40 5.1 7 5 71 Összesen 424 185 44 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) 15 operatív programja részeként a. Társadalom Megulása Operatív Program (TÁMOP), 5.2.5-ös, a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok b.) komponense szolgál még feladatokat. A kiírás célja a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetűek életminőségének javítása, egyéni és/vagy közösségi kompetenciáik fejlesztése, minőségi információkkal történő ellátása, továbbá a 12 és 29 év közötti gyerekek és fiatalok társadalmi integrációjának segítése, elsősorban iskolai előmenetelük, pályaválasztásuk, munkaerő-piacra való belépésük, továbbá társas (szociális) kapcsolataik bővítése, közösségi, közéleti részvételük fejlesztése, családi életre való felkészítése, életpálya-tervezésük tudatosságának erősítése terén. A teljes rendelkezésre álló tervezett keretösszeg két évre 1 mrd 150 millió Ft volt, az elnyerhető támogatás mértéke projektenként 10 millió Ft és 20 millió Ft közé eshetett. A preferált tevékenységek: információs pont szolgáltatás, illetve azok hálózatának kialakítására közösségi terekben, információs és tanácsadó szolgáltatás kialakítására elsősorban az 5.000 fő lakosságszám feletti településeken/városrészeken/kerületekben; meglévő információs és tanácsadó szolgáltatás fejlesztésére elsősorban az 5.000 fő lakosságszám feletti településeken/városrészeken/kerületekben. Ehhez kapcsolódóan megjelenhettek az egyéni és közösségi kompetenciákat fejlesztő programok, értékteremtő szabadidős komplex programok, ifjúságsegítői feladatokat ellátó szakemberek foglalkoztatása; felkereső jellegű ifjúságsegítői tevékenységen alapuló programok 23 UISZ-26.indb 23 2010.02.03. 19:28:09