KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 Pályaválasztási tanácsadás pályakezdőknek (tanulmány) 2015
TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 Pályaválasztási tanácsadás pályakezdőknek (tanulmány) Készítette: Humanitas Socialis Kft.... Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató
A pályaválasztási tanácsadás fontossága
1. Bevezető gondolatok Kitekintés a hazai felsőoktatásra Jelentős átalakuláson van túl a magyar felsőoktatás, 1999 júniusában az olasz város, Bologna adott otthont annak a miniszteri találkozónak, melyen huszonkilenc ország köztük Magyarország képviselője írta alá az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásáról szóló nyilatkozatot. Az oktatási reformhoz kétség nem férhetett hozzá, ám az eltelt bő másfél évtized még kevés ahhoz, hogy mérleget vonjunk a rendszer hatásosságáról. A bolognai rendszer finomítása mégis az előrelépést jelenti, mert globális világunkban a globálisan alkalmazható ismeretek fontosak, munkavállalói szabadságot ad, a tudományos kutatások és azok eredményei globálisan alkalmazandók különösen az emberi jóléthez köthetőek. A pályaorientáció szerepe a bolognai rendszer bevezetését követően nem változott meg, csak a fontossága növekedett meg az elmúlt évek során. A többszintű képzési rendszer ugyanis nagyon sok választási lehetőséget kínál a hallgatóknak. Már az alapképzés során válogathatnak a különféle programok közül, elkezdhetik saját, személyes portfoliójuk összeállítását. Ezt a feladatot tovább kell vinniük, amikor a megfelelő mesterképzést kiválasztják. A sokféle lehetőséggel, a rengeteg döntési helyzettel azok tudnak igazán eredményesen élni, akik ismerik és folyamatosan szem előtt tartják céljaikat. Aki ezzel nincs tisztában, az könnyen zavarba kerül a sokféle választási lehetőségtől, és nem tud jól használható, értelmes, logikusan felépített tanulmányi rendet kialakítani saját magának. Ami a változást jelentheti, hogy már a BA/BSc képzés korai szakaszában ajánlott pontosan tisztázni a személyes célokat és lehetőségeket. A felsőoktatás helyzete, az oktatás színvonala és struktúrája nem csak a hallgatókat érdekli, általános társadalmi kérdés. Az emberek szívesen foglalkoznak az oktatással kapcsolatos kérdésekkel, főként mikor családtagjuk, ismerősük pályaválasztás előtt áll.
A pályaválasztás aktualitásához tehát napjainkban nem férhet kétség. A média tele van a kormány már meghozott felsőoktatást érintő intézkedéseinek várható hatásaival és azok létjogosultságával. Ami biztos, az amúgy is csökkenő lélekszám (2011: 9 960 000 fő), s a folyton változó törvényi szabályozás következtében apadó keretszám- és támogatási rendszer komoly kihívások elé állítja a hazai főiskolákat és egyetemeket. A marketing és a felsőoktatás összefonódását azért is tartom fontosnak, mert a felsőoktatás piacosodásával korántsem mindegy, hogy az adott szakot náluk kezdi-e meg a hallgató vagy egy másik egyetemen, hisz a tandíj akkor nem hozzájuk folyik be. Az intézményi marketing stratégiájával összhangban tehát az elsődleges marketingstratégiai célkitűzés a jelentkezések ösztönzése, így pl. pályaválasztási napok megtartásával. A piaci helyzet következtében előremenekülhetnek az oktatási intézmények: kiemelten fontos cél a piacbővítés, külföldi hallgatók beiskolázása, elsősorban Európából és Ázsiából. A marketing és a pályaválasztás kapcsolata A napjainkban jelentkező felsőoktatási kihívások miatt a marketingtevékenység még inkább előtérbe kerül, ezen belül kiemelt területként jelentkezik a hallgatói célcsoport magatartásának megértése, a hallgatók vonzásának kérdése, a beiskolázási tevékenység vizsgálata. Tapasztalatok szerint a fiatalok legkevesebb 60 százaléka nem tudatosan, sokkal inkább átgondolatlanul és többnyire szülői nyomásra választ középiskolát, szakmát. Az oktatási szektor marketingkommunikációjának célcsoportját éppen ezért közvetlenül a potenciális hallgatók alkotják, megszólítja azonban a befolyásoló személyeket, így a szülőket, tanárokat. A marketingeszközök kiválasztásánál egyre nagyobb szerepet kapnak a jelenlegi hallgatók, ill. potenciális hallgatók körében végzett kutatások, ezért felmérést végeztem, Magyarország néhány, a Békés megyei fiatalokat is megcélzó felsőoktatási intézmény nyílt napján. A kitűzött célok elérésére komplex kampányokat bonyolítanak le az intézmények, brand-alapú
marketingkommunikációt alkalmaznak. A marketing feladata a termékfejlesztés támogatása is; azaz az aktuális trendek, piacelemzések alapján az intézmények fejlesztési irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása annak érdekében, hogy képzési kínálatuk alkalmazkodjon az új kihívásokhoz. Az elmúlt években a főiskolák, egyetemek kiemelt figyelmet szenteltek az imázsuk erősítésére is, valamint a hallgatók elégedettségének növelésére, amelynek szerepe a beiskolázás javításában is nagy jelentőséget kap az ún. szájreklám miatt. 2. Pályaválasztás fontossága Egyre több főiskolán és egyetemen jelenik meg új szolgáltatásként a pályaorientációs tanácsadás, hogy segítse a hallgatók jövőbeni terveinek és lehetőségeinek jó útra terelését. Információhiányból, az önismeret hiányosságaiból fakadóan könnyű rossz döntésekre jutni, és éveket vesztegethetünk el olyan tanulmányokkal, amelyek nem illeszkednek életpályatervünkhöz. A pályaválasztás tehát egy nagyon komoly döntés. Olyan mint a házasság, vagy a családalapítás. Minél előbb elkezd vele foglalkozni valaki, annál inkább bizonyos, hogy a legjobb döntést hozza majd meg. A pályaválasztás egy folyamat, amiben egyrészt megismerjük önmagunkat (képességeinket, erősségeinket) és megismerjük a foglalkozásokat, szakmákat. Ezek összevetéséből, mérlegeléséből születik meg az a döntés, hogy mivel is fogunk a jövőben foglalkozni. A fiatalok döntésében az alábbiak jelenthetek döntő szerepet: - ismerjük-e önmagunkat? - ismerünk-e szakmákat? - van-e aki segít ezek tisztázásában? - időben találkoztunk-e a kérdéssel? - kaptunk-e megfelelő szakmai segítséget?
Ha a pályaválasztással időben elkezdünk foglalkozni, kikerülhetjük azt a hibát, amibe nagyon sokan kerülnek. Ez pedig a folyamatos csapódás egyik intézményből a másikba. Ez se nem egészséges (hiszen megterhelő állandóan új szakmákat, dolgokat megtanulni) valamint nem is kiszámítható (hiszen rendszeresen át kell alakítani eddigi életünket). Aki jól választ szakmát, vagy hivatást, az előre tud tervezni az életben, és sokkal nagyobb eséllyel indulhat a munkaerő piacon is. Pályaválasztás: kihívás vagy lehetőség? Az önismeret fontossága Elekes Szende pszichológus szerint (2014. július 31. www.3szek.ro/load/cikk/72456/palyavalasztas:_kihivas_vagy_lehetoseg_2_az_onismeret_fontossaga) három tényező alapvető fontosságú a jó döntéshez. Lényeges a tudatosság: ne kizárásos alapon döntsünk, adjunk időt magunknak gondolkodni, hozzunk fel érveket a választott szakma mellett. Továbbá nagyon fontos a megfelelő tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, képzésekről, azok minőségéről, a pályák leírásairól, követelményeiről stb. Tudni kell választ adni a kérdésre, hogy mi lehet belőlünk, ha egy adott képzést elvégzünk. Végül hangsúlyozzuk az önismeret fontosságát e döntésben. Önmagunkról több forrásból tudunk információt szerezni: élmények, tapasztalatok (érdemes sok helyzetben kipróbálni magunkat és figyelni a reakcióinkat); mások reakciói (mit értékelnek mások bennem) és a saját teljesítmény értékelése (pl.: egy-egy tantárgyban elért kimagasló eredmény). Lássuk, melyek azok a területek, amelyekkel kapcsolatban a jó pályadöntés érdekében információkat kell gyűjtenünk önmagunkról. Az értékeink azt mutatják, hogy mit tartunk fontosnak az életben, iránytűként szolgálnak, hogy milyen irányba halad vagy szeretnénk, ha haladna az életünk. Jó, ha az értékrend összhangban áll a választott szakmával. A
pályaválasztásban tudatosan vagy tudattalanul irányíthatnak értékeink (pl. valakit az vezérel, hogy a legtöbbet tudja biztosítani családjának, ezért jól fizetett szakmát választ, míg mást az ösztönöz, hogy segíthessen másoknak stb.). Fontos megismerni érdeklődési területeinket. Melyek azok a tevékenységek, amelyeket megerőltetés nélkül, szívesen végzünk? Melyik az a tevékenység, aminek végzése közben el tudjuk felejteni a külvilágot, megszűnik az idő? A boldogságkutatók áramlat-élménynek nevezik az ilyen pillanatokat. Mi lenne az a tevékenység, amit még ingyen is szívesen végeznénk? Ha azzal foglalkozunk, amit szeretünk, kimagasló lehetünk azon a területen. A személyiség azért kulcstényező a pályához kapcsolódó döntések szempontjából, mert az egyedi jellemvonásaink minden élethelyzetben (így a munkavégzés során is) megmutatkoznak. Fontos például, hogy inkább nyitott vagy visszahúzódó személyiség vagyunk-e. Emberek között vagy egyedül érezzük magunkat jobban? Mennyire vagyunk nyugodtak vagy izgább típus? Milyen a stressztűrő képességünk, mennyire vagyunk rugalmasak? Munkamód: az, hogy az egyén milyen körülmények között, milyen ritmusban, milyen eszközökkel dolgozik szívesen, szintén meghatározza a pályaválasztás szempontjából jó döntéseket. Szempontok: egyedül dolgozom jobban vagy csapatban? Tudok megszakítás nélkül dolgozni órákon át, vagy több szünetre van szükségem? Zajos környezetben tudok-e összpontosítani? A képesség az egyén olyan viszonylag állandó sajátossága, amely előrevetíti, hogy mely területeken lehet sikeres. Léteznek ugyanis olyan területek, amelyeken az egyén képes jól (az átlagosnál jobban) működni. Milyen szinten állnak a speciális képességeink, melyek a számunkra szimpatikus szakmához, pályához szükségesek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási készség, kézügyesség)? Ha életünk egyik legfontosabb döntését sikerül megfelelő tudatossággal, tájékozottsággal meghozni, figyelembe véve érdeklődési körünket, hajlamainkat és képességeinket, valószínűbb, hogy az életünk
egyharmadát kitevő munka nem teher lesz számunkra, amit a megélhetésért kell végeznünk, hanem sikerélmények és elégtételek forrása. A pályaválasztást meghatározó tényezők Az első kritikus döntési időszak a középiskola kiválasztásához kötődik. Erikson e korszakot jellemezve a következőket írja: Könyörtelenül kényszerítik a fiatalt, olyan döntések meghozatalára, amely gyorsuló iramban egyre végérvényesebb öndefiniálódásokat, irreverzibilis szerepeket és így életre szóló rögzítéseket eredményeznek Vegyük sorra, melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a gyermek iskolaválasztását ebben a periódusban, s a pályaválasztásra is hatással lehetnek. A mai gyermekek érdeklődése, fejlettsége, habitusa, más, mint egykét évtizeddel ezelőtt volt. A tizenéves gyermekeket olyan dolgok, folyamatok, fogalmak, érzések foglalkoztatják, amelyek az előző generációkat csak sokkal későbbi életkorban érték el. Mindehhez természetesen hozzájárult a technológia fejlődése, kitárult a világ, illetve az a tény, hogy a mai felnőtt generáció is más, gondoljunk csak a megváltozott életmódra, a mai szülők műveltségének tartalmára, annak színvonalára, igényeikre. Ez az igényszínt jelenik meg gyermekeivel kapcsolatos elvárásaiban is, amikor a szülő saját bőrén tapasztalja a képzettség fontosságát, a többnyelvűség szükségességét, hogy a folyamatos továbbképzés és önképzés, az élethosszig tartó tanulás eredményezheti egy megfelelő állás megszerzését, a munkában való maradást, a kor követelményeinek való megfelelést. Egy pályaválasztás előtt álló ifjú munkáról szerzett tapasztalatai még hiányosak, a vonatkozási kereteik átalakulóban vannak. Itt még a család, rokonok, barátok, a társadalom nagy benyomást gyakorol a pályaválasztás előtt álló tanulókra. A szülő szerepe elsődleges, hogyan tud segíteni a választásban, irányítani a gyermek számára legmegfelelőbb lehetőség felé, figyelembe véve egyrészt a gyermek alkalmasságát a kiszemelt pályára, másrészt pedig
a munkaerő-piaci szükségletet. Ehhez szükség van a felsőbb iskolába kerülési, majd elhelyezkedési lehetőségek hosszabb távlatú ismeretéhez. Ráadásul elgondolásukat el kell fogadtatniuk gyermekükkel is, ami nem mindig megegyező (Zrinszky, 2002). A választásban döntően érvényesül a család befolyása, de a felkészülés tudatos irányítása elsősorban az iskola feladata. Neff szerint a gyermek már az iskolában megtanul különbséget tenni a munka és a játék között. Képes egy feladatra huzamosabb ideig összpontosítani, a felügyeletét ellátó tekintéllyel szemben kifejleszti válaszsémáit, valamint az azonos korúakkal folyó együttműködés és versengés is megjelenik. Ugyanúgy, mint a munkának tulajdonítható jelentés és érték, a jutalmazás és büntetés az eredményességért, illetve eredménytelenségért, és annak (mind pozitív, mind negatív) hatásai, hogy mi a produktivitás (Ritoókné, 1986). Nagyon fontos a pályaválasztás során, hogy a fiatal tisztázni tudja saját szándékait, hogy mik a céljai, az igényei, az érdeklődése. Mindezekhez pedig megvannak-e erőforrásai, megfelelő motivációja. Egyáltalán alkalmasak vagyunk-e az adott pályára? Ezt nagyban megkönnyítheti a megfelelő önismeret. A választás előtt álló, a valóságnak megfelelő képet tudjon alkotni pályaalkalmasságáról pszichológiailag és fiziológiailag egyaránt. Mivel egy érettségi előtt álló fiatal még nem rendelkezik kifogástalan önismerettel, az alábbi két Csirszka János által javasolt feltételnek kellene eleget tennie: 1. Az önmagáról alkotott képet feltétlenül ellenőriztetni kell, és ki kell egészítenie más illetékesekkel (szülők, pedagógusok, szakértők) véleményével. 2. A mások által formált és kritikailag felülvizsgált véleményt magáévá kell tenni: annak meggyőződéssé kell válnia. Az ellenőrzött és meggyőződéssé vált önismereti kép már alkalmas arra, hogy helyes döntés szülessen. Donald E. Super szerint, a pályaválasztási folyamat az életszakaszok sorozatában ragadható meg, ahol a fejlődés eredményesen irányítható. 14 éves korig tart az első szakasz, a növekedés szakasza, amely a születéssel
kezdődik. A gyerekekben ekkor alakulnak ki a saját maguk és mások közötti hasonlóságok és különbségek meglátása, különbségek teljesítmény-szintekben illetve képességben. Erre a korra tehető önmegfogalmazás fejlesztése, a családban és az iskolában, illetve azokon a személyeken keresztül, akikkel a gyermek folyamatosan érintkezik, és a velük való azonosulás által fejlődik az önmegfogalmazása. A korai stádiumban a szükségletek és a fantázia elképzelések dominálnak, amikor a gyermek különböző szerepeket játszik, ezután jelentősebbé válnak az érdekek és a képességek. Tájékozódik a szakmai és szakképzési követelményekről, egyidejűleg az egyén fokozottabban integrálódik a társadalomban, és reális lehetőségekkel is találkozik. A 15 24 éves kor közötti szakaszt az exploráció szakaszának nevezi Super, amikor önmagunk és a minket körülvevő világ megismerése a fontos a serdülő számára. Ki vagyok én, hogyan éljek, miért éljek? vetődik fel bennük a kérdés, amikor is rendkívül fontos szerepe van a családnak, a pedagógusoknak, hogy a fiatal a megfelelő úton legyen képes továbbhaladni. Ez a felfedezések stádiuma, amikor a fiatal megpróbálja kipróbálni önmagát az iskolában, a szabadidőben és a részidős elfoglaltságokban, illetve az itt megjelenő szerepekben. Ezt a stádiumot Super további alfázisokra osztja. 15 17 éves korban van az ún. puhatolódzás fázisa, ahol különböző szerepeket próbálhat ki a fiatal a tanfolyamokon, szakkörökön, edzéseken, alkalmi munkák során. Ebben a fázisban konkrét módon megnyilvánulnak a személyes érdeklődések, képességek, a személyiség értékei, amelyek keresik a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az átállási vagy átmeneti fázis, amely 18-21 éves korra tehető, az önmegfogalmazás kialakítására irányul, kísérletet tesz a fiatal arra, hogy önelképzelését szakmai területen realizálja. A fiatal munkát vállal, vagy szakmai képzésre jelentkezik, illetve törekszik. Végül a kipróbálás fázisában, 22 24 éves korban a megfelelőnek ítélt szakmai területek lokalizálódnak, és kialakul egy állapot. A fiatal itt azt próbálja ki, hogy elég teherbíró-e az általa választott szakmai életben, és elemzi, hogy megfelel-e
életpályának ez a szakmai tevékenység. Ellenőrzi, hogy saját öndefiníciója és a szakmai szerep közötti egybevágóság milyen minőségű (Szilágyi, 2005). Super elmélete kétségtelenül a pályaválasztás és a pályán tanúsított magatartás átfogó pszichológiai koncepcióját képezi. A genetikai, biográfiai és fenomenológiai szemlélet következetes alkalmazásával azt az alapfelismerést segíti érvényre jutni, hogy a pályaválasztás és a szakmai fejlődés életre szóló folyamat, amely a személyiséggel és a pályával kapcsolatos követelmények egymásra hatását dinamikus egységben kezeli. Ginzberg szerint a pályaválasztás a döntéseknek egy életen keresztül elhúzódó folyamata, melyben az egyén igyekszik összhangot kialakítani céljai és a munka világának realitása között. A foglalkozási döntéshozatali folyamat nyitott végű, egészen az aktív dolgozóidő végéig eltarthat. Ginzberg megkülönböztetett gyermek és kamaszkori szakmai fejlődési periódusokat: 1. Fantázia időszaka (11-13 év) nem tesz különbséget a vágyak és a gyakorlati megfontolások között. 2. Próbálkozás időszaka (11-18 év) négy részre oszlik: a. Érdeklődési szakasz megismerő képességek megszerzése; speciális rokon- és ellenszenvek különféle szakmák iránt. b. Kapacitás szakasz érdeklődés a különböző foglalkozások elvárt jellemzői és saját képességei iránt. c. Értékelő szakasz felismeri, hogy a foglalkozások különféle életstílusokat tesznek lehetővé, és alkalmat adnak az önmegvalósításra. d. Átmeneti szakasz szembesül a döntés szükségességével; képességeinek kipróbálása, érdekességek felfedezése. 3. Realisztikus időszak (18 évtől) számos felfedező és kristályosodó ciklus jellemzi. Az egyén állandóan
próbál optimális egyensúlyt teremteni személyes életstílusa és a szakmai világ realitása között. A személyiség és a pályaválasztás közötti kapcsolat Holland a személyiség jellemzői és a pályaválasztás közötti kapcsolat vizsgálatára fókuszál. Feltételezte, hogy a személyiség típusai és a környezet között bizonyos összefüggés van, és ebből adódóan bizonyos személyiségtípusok olyan környezetet keresnek, amely nekik megfelelő. Holland környezettípusai és az ezekkel összefüggő személyiségtípusok a következők: 1. Realista személyiség Motorikus szakmai környezet A realista személyiség a kézzelfogható problémákat részesítik előnybe, szeretik a világos, konkrét feladatokat jelentő tevékenységeket, kedvelik a fizikai erőt, az ügyességet igénylő tevékenységet. Ehhez párosul a motorikus szakmai környezet, amelyben túlsúlyban vannak a mozgásos tevékenységek. Ilyen pl. mozdonyvezető, gépkocsivezető, pilóta, építőipari munkások, erdész, kivitelező mérnök. 2. Intellektuális személyiségtípus intellektuális szakmai környezet Ez a személyiségtípus szívesebben foglalkozik az elvont problémákkal, mint azt gyakorlatban megvalósítsa. Élvezi a nehezen érthető feladatok megoldását. Szociális kapcsolatteremtő képessége alacsonyabb szinten áll, inkább introvertált. Pl kutató, matematikus, fizikus, vegyész, stb. 3. Szociális típus segítő-támogató szakmai környezet
A mások iránti felelősségérzet, segítségnyújtás a fontos számára. Jól bánnak az emberekkel, szívesen vállalják az oktató, segítő és gyógyító szerepeket. Kitűnnek jó verbális képességükkel, könnyen teremtenek kapcsolatot más emberrel. Pl. pedagógus, orvos, gyermekgondozó, ápolónő stb. 4. Konvencionális személyiségtípus alkalmazkodás, szabálykövetést igénylő szakmai környezet E személyiségtípus kedveli a pontosan körülhatárolt feladatokat. Elfogadja helyzetét, kapcsolódik a társadalomban elfoglalt pozíciókhoz, státusokhoz, érvényes normákhoz. Előnyben részesíti a számszerű és a verbális területeken való aktivitást. Erős az önkontrollja, kerüli a konfliktushelyzeteket. Pl. könyvelő, könyvtáros, banktisztviselő stb. 5. Kezdeményező személyiségtípus teljesítményre, aktivitásra ösztönző szakmai környezet Jó verbális képességgel rendelkező személyiség eladáshoz, irányításhoz, vezetéshez. Kerüli a hosszabb ideig tartó intellektuális erőfeszítést igénylő feladatokat, viszont nagy energiamozgósítással old meg olyan feladatokat, amely rögtönzést, váratlan helyzethez való gyors alkalmazkodást kíván. Vonzza a hatalom, a magasabb státus. Pl. üzletkötő, eladó, ügyvéd. 6. Művészi személyiség Esztétikai- művészeti szakmai környezet A művészi személyiség emocionálisan nyugtalan, erős benne az individuális és az emocionális kifejezés igénye. Hasonlóan az intellektuális típushoz befelé forduló és szociális aktivitása sem kiemelkedő, de különbözik abban, hogy szüksége van egyéni kifejezésmódra, érzékenyebb, kevesebb az önuralma. Ez a típus Holland szerint főként a művészetekben, zenében, írásban találja meg önmagát. A felvázolt típusok tisztán ritkán fordulnak elő, minden ember magában hordozza bizonyos fokig valamennyi típus lehetőségét, csupán a típusjegyek dominanciája különbözik (Ritoókné, 1986).
Kiss István, az Educatio Nonprofit Kft. tanácsadó szakpszichológusa a pályaorientációs tanácsadás kiemelten fontos napjainkban: Ma már ritka az olyan foglalkozás vagy szakma, ami egy egész életre biztos megélhetést nyújtana. Ráadásul a tanulást is időről-időre újra kell kezdenünk. A megoldás: folyamatos tájékozódás a munkák, foglalkozások világáról és önmagunkról szerzett ismereteinek folyamatos
bővítése. E két tényező együttesen van jelen a pályaorientációs folyamatban. Ha rövid, közérthető meghatározást szeretnénk adni erre a fogalomra, akkor azt mondhatjuk: hogy a pályaorientáció nem más, mint önmagunk beillesztése a munka világának keretei közé, illetve azoknak a sajátos kereteknek és feltételeknek a megteremtése önmagunk számára, amelyek között a legeredményesebb, személyes igényeinknek és lehetőségeinknek leginkább megfelelő, kiteljesedésünkre lehetőséget adó életet élhetünk. Még rövidebben meghatározva egy életpálya-terv kidolgozását segíti a pályaorientáció, a pályaorientációs tanácsadás. Kinek ajánlott a pályaorientációs tanácsadás? A pályaorientáció bármely korosztály számára hasznos lehet, de eltérő kérdések megoldásában nyújt segítséget a különböző korcsoportoknak. Jellemzően iskolaválasztási kérdéssel indul a pályadöntések sorozata, amellyel az alapfokú képzésben, tizennégy évesen szembesülnek a diákok. A következő lépcsőfokot jelenti azoknak a középiskolai tárgyaknak az azonosítása, amelyekre szükség lehet a tervezett felsőoktatási tanulmányokhoz. Ennél a kérdésnél zömében 16-18 éves korosztállyal találkozunk. Az érettségi előtt álló diákok klasszikus kérdése kifejezetten a személyre szabott felsőoktatási képzési irányok megtalálására vonatkozik. És itt még nincs vége a felsorolásnak, mert a felsőoktatási rendszerbe többé-kevésbé véletlenszerű választással bejutó hallgatók is segítségre szorulnak, hogy pontosítani tudják elképzeléseiket. Gondolni kell ezen kívül azokra a felnőttekre is, akik életpályájuk építésében segítséget kérnek, vagy visszatérnének az iskolapadra, és támogatást igényelnek a személyre szabott tanulmányok kiválasztásában. Hogyan lehet elérni, motiválni azokat a diákokat, hallgatókat, akik önmaguktól nem kérnek segítséget? Azok számára, akik még nem gondolták végig a
jövőbeni pályafutásuk lehetőségeit, többek között a Felvi magazinban megjelenő írások, illetve a felvi.hu cikkei jelenthetnek kiinduló pontot, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak. Új kezdeményezésként a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársai is bekapcsolódtak a pályaorientációs munkába, és az Életpálya-tanácsadó hálózat részeként országosan, regionális központjaikból indulóan keresik a kapcsolatot az iskolákkal, felsőoktatási képző intézményekkel, hogy egyéni és csoportos pályaorientációs szolgáltatást kínáljanak e célcsoportok számára is. Pályaválasztást segítő rendezvények Hazánk egyetlen, Magyar Termék Nagydíjjal és Európai Minőség-Innováció díjjal is elismert felsőoktatási intézménye, a Kodolányi János Főiskola minden évben számos alkalommal nyílt napok és nyílt hetek alkalmával mutatja be induló képzéseit oktatási helyszínein, így Budapesten, Székesfehérváron és Orosházán is. A már nagy hagyományokkal bíró nyílt napok keretében a Kodolányi János Főiskola kínálta 10 alap-, 3 mesterszakról és 5 felsőoktatási szakképzésről minden információt első kézből gyűjthetnek be a leendő főiskolások. Elismert oktatóik által tartott szakbemutató órák kiváló lehetőséget biztosítanak a felvételiző diákok számára, hogy közelebbről megismerjék azt a felsőoktatási intézményt, ahol életük nagy részét fogják tölteni. A KJF bölcsészettudomány, pedagógia, gazdálkodástudomány, művészeti- és társadalomtudomány területeken kínálja képzéseit. Alapszakjait nappali, levelező és távoktatás tagozaton, míg mesterszakjait nappali és levelező tagozaton hirdeti meg. A most felvételizők a számtalan szakot, képzési helyet érintő döntésük mellett egy újabb választás elé kerültek: hagyományos, vagy duális képzésben tanuljanak-e tovább. A Kodolányi János Főiskola alkalmazkodva a piaci és hallgatói igényekhez szociális munka, turizmus-vendéglátás és gazdálkodási menedzsment alapszakján biztosítja a duális képzés lehetőségét felvételizői számára.
Az információs napokon az intézmény általános bemutatása mellett az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a főiskola színes életébe, és információt kapnak az egyedülálló nemzetközi lehetőségekről is, sőt egy diáktanácsadó segíti is a döntést. A felvételi eljárással kapcsolatos kérdésekre az ügyfélszolgálat felkészült munkatársai válaszolnak a nyílt napokon. A Kodolányi János Főiskola a nyílt napon túl a másik nagyobb volumenű kapcsolat felvételi rendezvény a középiskolásokkal a nyílt hét, amikor egy egész hétre kitárulnak az intézmény kapui. A pályaválasztás előtt álló diákok, így könnyedén belekóstolhatnak abba a családias környezetbe, ahol megkezdik felsőfokú tanulmányaikat. Azok az érdeklődők, akik ellátogattak a nyílt hét programjaira betekintést nyerhettek többek között a vendéglátás és szállodamenedzsment rejtelmeibe, megismerték az Európai Unió fejlődéstörténetét és politikáját, ismereteket gyűjthettek közgazdaságtanból, marketingből és rálátásuk lett a Vallás és művészettörténetre is.
A Kodolányi János Főiskola által kínált változatos képzési paletta szinte minden szakának órai munkájába becsatlakozhattak a diákok, így lefedve a bölcsészet-, gazdálkodás-, és társadalomtudomány területét. A nyílt hét változatos programját úgy alakította ki a Kodolányi János Főiskola, hogy mindenki megtalálja számára azokat az órákat, előadásokat amelyek segíthetik a pályaorientációban. Szintén hasznos rendezvény a felvételiző diákoknak az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, amely azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre. Feladata összekapcsolni a kiállítókat: a hazai és külföldi felsőoktatási intézményeket, tankönyvkiadókat, nyelviskolákat, szakképző intézményeket az érdeklődőkkel: a diákokkal, a szülőkkel és az oktatókkal. A 3 napos rendezvényen mintegy 150 kiállító és közel 30.000 látogató vesz részt évről évre. Közel 50 felsőoktatási intézmény jelenlegi hallgatói-, oktatói
adják át a legfontosabb információkat a képzésről, a szokásokról, kollégiumi elhelyezésről és akár a tanulmányokat követő jövőképről is. A szakma iránt érdeklődőknek is biztos támpontot kínál a rendezvény, akár személyre szabott, akár külföldi- és egyéb nyelvtanulási lehetőségekkel. A továbbtanulni szándékozók mellett a pedagógusok, intézményvezetők és egyéb szakmai kiállítók számára is fontos, egyedülálló lehetőséget nyújt a rendezvény, hiszen mind egy színtéren értesülhetnek a szakmai újításokról, módszerekről. Különböző előadások keretein belül tájékozódhatnak a magyar felsőoktatás jövőjéről, valamint a kiállítók képviselőivel beszélgetve alkalmuk nyílhat elképzeléseiket közös útra terelni. Gyakori eszköz a felsőoktatási intézmények részéről a középiskola látogatás, amelynek során a pályaválasztás előtt álló diákokat, osztályokat az intézmény képviselői személyesen keresik fel, hogy a felvételizőket tanácsokkal és információkkal lássák el, amelyek segíthetik továbbtanulási döntéseiket. A Kodolányi János Főiskola csapata egy-egy felvételi kampány idején
gyakori vendég egy-egy Békés-megyei oktatási intézményben, így az orosházi intézmény képviselői évente ellátogatnak a következő intézményekbe: - Horváth Mihály Gimnázium Szentes; - Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Szentes; - Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola, Szentes; - Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ Tagintézménye; - Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, a Csongrádi Oktatási Központ Tagintézménye; - Bethlen Gábor Református Gimnázium, Hódmezővásárhely; - Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Eötvös József Székhelyintézmény; - Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, - Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézmény és Kollégium, Orosházi Oktatási Egység; - Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba; - Táncsics Mihály Közoktatási Intézmény és Tehetségközpont, Orosháza; - Székács József Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
Felhasznált irodalom 1. Barkó Endre: Pályapedagógia. Szaktudás Kiadó Ház. Bp., 2006. 2. Csirszka János: Munka- és pályaalkalmasság pszichológiája. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. 3. Radnai Béla: Tanulmányok a pályaválasztás és felnőttoktatás lélektanából. Táncsics Könyvkiadó. Bp., 1980. 4. Ritoók Pálné: Személyiségfejlesztés és pályaválasztás. Tankönyvkiadó. Bp., 1986. 5. Rókusfalvy Pál: Pályaválasztás, pályaválasztási érettség. Tankönyvkiadó, Bp., 1972 6. Szilágyi Klára: A fiatalok és a felnőttek pályaorientációs és karrierépítési készségeinek szintje, fejlesztésének lehetőségei. https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/felnottkepzes_kutatas_2003-2006/2005pdf/12szilágyi.pdf 8. Zakar András: Pályalélektani tanulmányok. Welfare Kft. Szeged, 1991. 9. Dr. Papula Lászlóné: Mi leszel, ha nagy leszel? 10. Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó. Bp., 2002. 11. Internetes honlapok: www.felvi.hu, www.educatiokiallitas.hu