Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK"

Átírás

1 Wesley János Lelkészképző Főiskola A DEÁK DIÁK ÁLTALÁNOS ISKOLA 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS TANULÓINAK PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK szakdolgozat Szerző: Mulik Tünde Pedagógia Szak Témavezető: Borbély- Pecze Tibor Bors Budapest, 2009

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Fejezet...6 A pályaorientáció múltja, jelene, jogszabályi háttere Fejezet...15 Pályaorientációval kapcsolatos fontosabb fogalmak Fejezet...17 A pályaorientációt meghatározó feltételek Önismeret Érdeklődés Képesség Egészségi állapot Fejezet...21 A Deák Diák Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulóinak pályaorientációját leginkább befolyásoló tényezők Vizsgálat célja Hipotézis Vizsgálat terepe Vizsgálat alanyai Iskola küldetésnyilatkozata Kérdőív felépítése A vizsgálat eredményei Összegzés és javaslatok...38 Hivatkozások...42 Felhasznált Irodalmak...44 Mellékletek sz. melléklet sz. melléklet

3 Bevezetés A pályaválasztás szóhasználatot rendszerváltás után hazánkban felváltotta a pályaorientációs kifejezés, mely sokkal összetettebb, magába foglalja a pályaválasztást, pályakorrekciót, életpálya - tervezést, - építést, - vezetést, karrierépítést. A szóhasználat megváltozása azt a szemléletet tükrözi, hogy a pályaválasztási döntés nem egy egyszeri irreverzibilis lépés, hanem egy folyamat, mely több kisebb - nagyobb döntésből épül fel. A magyar iskolarendszerben az iskolaválasztási döntés illetve pályaorientációs döntés időpontja nem esik egybe. Tehát a pályaválasztás szóhasználat egyre kevésbé állja meg a helyét az általános iskola befejezése utáni ( osztály) döntés kifejezésére. A középfokú intézmények jórészt általános és szakmacsoportos alapozó képzést nyújtanak, 8. és 10. évfolyam, illetve érettségi megszerzése után kerül sor a szakképzés megszerzésére, tehát konkrét szakma illetve pályaválasztásról nem beszélhetünk ezekben az esetekben csak pályairány választásról. Itt megjegyezném, hogy némi ellentmondás látszik abban, hogy a szakmai életút pályaválasztási szakasza ugyan kitolódik, azonban a pedagógiai és munkaügyi szakma az erre vonatkozó ismeretek mielőbbi alkalmazását sürgeti. (Mihály, 2008) Azonban ennek oka, hogy így az iskolaválasztási érettség és pályaválasztási érettség gondos megalapozását, a pályaorientációs ismeretek folyamatos, éveken át tartó fejlesztését teszik lehetővé. Témaválasztásom egyik legfőbb indoka a téma aktualitása. Mihály Ildikót (2008, 26.p.) idézve a pályaorientációs folyamat jelentősége ma talán még nagyobb, mint bármikor az eddigiekben: szerepe ugyanis nélkülözhetetlen nemcsak a munkaerőpiacra való sikeres belépésre való felkészítésben, a munkában való helytállás biztosításában, a munkanélkülieket a munka világába visszajuttató segítségnyújtás folyamatában, nem kevésbé az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megalapozásában. A pályaorientációs döntések hatással vannak az oktatásra, a közművelődésre, a munkaerőpiacra történő kilépésre. A hatékony pályaorientációs tevékenység a munkanélküliség megelőzésének alapvető eszköze, hiszen a pályaorientáció előkészítése - pályaorientációs tanácsadás során - és a munkavállalás segítése munkavállalási tanácsadással mind-mind a munkanélküliség elleni küzdelem szerves része. 3

4 A 2007-es Nemzeti Alaptantervben (NAT) kiemelt fejlesztési feladatként fogalmazódik meg a felnőttlét szerepeire való felkészülés, melynek egyik fontos elemeként jelenik meg a pályaorientáció. A pályaorientáció összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. (243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) Tehát a tanulóknak fel kell készülniük az élethosszig tartó tanulásra a munkanélküliség elkerülése érdekében. Az élethosszig tartó tanulás stratégiájának egyik célja az oktatás, képzés és munkaerőpiac kapcsolatának erősítése, melynek kulcsfontosságú elemei a pályaorientáció, pályakövetés és tanácsadás. (A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról - 1. sz. melléklet, 2005.) A pályaorientáció nem szűkíthető le csak a döntés meghozatalára, a döntés egy hosszabb folyamat végterméke, melyben a tanulók megismerkednek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, fejlődési feladatokkal és felkészülnek a rájuk váró döntésre. E döntés előfeltétele a megfelelő ismeretekre épülő döntési képesség, és az iskola- illetve pályaválasztási érettség, melyet a későbbiekben részletesen tárgyalok. Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy nem elegendő csak az élethosszig tartó tanulásra összpontosítani, mert manapság az igen nagy mennyiségű és változatos formában hozzáférhető, elérhető tudásanyagból ki kell tudni választani az egyéneknek azt, amire szükségük van. Ehhez segítséget nyújt a pályaorientációs rendszerben nyújtott szolgáltatás, melynek - a tendenciákat és elvárásokat figyelembe véve - egyre inkább élethosszig kell(ene) hogy tartson és az egyének élete során felmerülő legkülönbözőbb döntéseket kell(ene) segítenie, támogatnia és nem csak egyetlen döntési helyzetben pl. iskolaválasztás során egy egyszeri általános tájékoztatásnyújtás formájában. Pedagógiai szempontból az általános iskolába járó tanulók pályaorientációs döntése a legmeghatározóbb, egyrészt mert alakulása a tanulók további életére igen jelentős, hiszen a pálya- illetve pályairány-választás bizonyos értelemben sorsválasztás, másrészt ez a korosztály az, akinek ez a feladat életkorából, személyiségének kiforratlanságából, szociális kapcsolatainak változásaiból adódóan a legnagyobb nehézséget okozza. Rókusfalvy (1969) az alábbiakat írta erről: A tanulók döntéseinek felelősségteljes döntésnek kell lennie, 4

5 melynek következményei vannak, mert e döntéssel együtt a tanulók nemcsak tanulmányaikat, tanulmányi idejüket, iskolájukat, későbbi tevékenységüket határozzák meg, hanem későbbi munkájuk esetleges ártalomforrásait, munkájuk körülményeit, tevékenységformáikat, anyagi lehetőségeiket, érvényesülési kereteiket, társadalmi elismerésüket is, tehát életük külső kereteit és belső tartalmát is. A tanulók pályaorientációs döntése az adott életkorban megerősítést igényel, jelentős mértékben befolyásolja döntéseiket a környezet, a szülői és tanári támogatás, és nem utolsó sorban a megfelelő pályaorientációs rendszerben nyújtott szolgáltatás. Dolgozatomban az aktuális hazai pályaorientációs rendszer egy szeletét, a pályaorientáció első meghatározó állomását, azaz az általános iskolai pályaorientációt kívánom bemutatni. Empirikus kutatásom során a tanulók pályaorientációját befolyásoló személyi tényezőket vizsgálom. Az a fiatal, aki gondolatban foglalkozások tucatjában képzeli el magát, tulajdonképpen azt próbálgatja, hol is a helye a társadalmi munkamegosztásban. (Dr. Lepsényi - Nagy - Rákos - Salamon, 1981, 26. p.) A pályaorientáció kettős érdek egyrészt a tanulók érdeke, hogy olyan pályát válasszanak mely során személyiségük értékes vonásai kifejlődhetnek, mely elégedetté és eredményessé teheti őket, valamint a társadalom érdeke, hogy a tanulók az iskolából kilépve a társadalom hasznos tagjai lehessenek. E két érdek tulajdonképpen közös. A pályaorientáció során a tanulók a lehetőségeiket figyelembe véve, céljaiknak megfelelően kiválasztanak egy olyan foglalkozást, tevékenységet és ezzel együtt egy életformát is mely lehetővé teszi számukra az egyénileg és társadalmilag is hasznos önmegvalósítást és a saját maguk, illetve társadalom számára is értékes munkavégzést. De hogy milyen a jó pályaorientációs döntés? Arra sajnos nincs általános recept, de az bizonyos, hogy a jó döntés során a kiválasztott iskolatípus nem valami egészen más kezdetét, hanem folytatását jelenti annak, amit az előzőekben már kellően megformált a család, az iskola, a társadalom. (Málnási - Stevanyik - Udvorka, 2008) 5

6 Az egyik ember erre a másik arra született (Epiktétosz) 1. Fejezet A pályaorientáció múltja, jelene, jogszabályi háttere A törzsi társadalmakban kialakult a munkamegosztás, mely természetesen figyelmen kívül hagyta az egyének kívánságait, érdeklődését, irányultságát. Leginkább a képességeket figyelembe véve szerveződött (aki a leggyorsabban futott, az vitte a hírt, aki legügyesebben célzott, az ment vadászni stb.). Évszázadokkal ezelőtt sem beszélhettünk még tudatos pályaválasztásról, hiszen a gyermekek úgymond belenőttek - a családi háttér és a szülők tevékenysége folytán - a későbbi életfeladataikba, tehát generációról generációra öröklődött a szakma. (Borbély, 2009) A nők a szociális munkamegosztás révén nem, vagy csak ritkán kerültek szembe pályaválasztási döntéssel, mert számukra a család összetartása, a gyermeknevelés jelentette a munkát. Azonban a termelőerők fejlődése, az ipari forradalom, a munkamegosztás fokozódása következtében megjelentek a képzettséget igénylő szakmák, tehát a felgyorsult gazdasági fejlődés következtében kialakult az emberekben a tudatos pályaválasztás igénye és későbbiekben létrejött az azt segíteni hivatott pályaválasztási tanácsadás intézménye. Magyarországon a 40-es, 50-es években a mai értelemben vett - pályaválasztási tanácsadás nem volt. Dudás János (1985) az alábbiakat írta e korról: Az egyének tanulmányait, életútjait nem a tudásuk, képzettségük határozta meg, hanem a származásuk, politikai megbízhatóságuk. Meghatározó szempont a munkaerő-szükséglet kielégítése volt, figyelmen kívül hagyva az egyének érdeklődését, irányultságát. A munkát nem örömszerzési, önmegvalósítási lehetőségnek tekintették, hanem kizárólag a népgazdasági igényeknek rendelték alá. Az 1024/1959 (VII. 19.) kormányrendelet foglalkozott először a pályaválasztási tanácsadás megszervezésével. A gazdasági és egyéni érdekek közelítésének igénye - pl. gazdaság fejlődésének következtében a pályaalkalmasság iránti követelmény növekedése - miatt előírták a pályaválasztási tanácsadás megszervezését. 6

7 Az 1072/1961. (XII. 30.) sz. kormányrendeletet intézkedik egy pályaválasztási tanácsadó és munkalélektani csoport létrehozásáról. E csoport vezetője Csirszka János lett, aki a kor egyik legmeghatározóbb szakembere volt Ritoók Pálné, Rókusfalvy Pál, Völgyesy Pál mellett. (Borbély, 1999) Ebben a korban a tanácsadás során az egyéni érdekek alakítása, formálása, volt a cél, tehát, hogy minél többen menjenek arra a pályára, ahol szükség van (éves szándékfelmérési adatok alapján) munkaerőre, nem pedig az, hogy arra a pályára kerüljenek a tanulók, amit szívük szerint választanának. Feladatuk a terv- és munkaerő-gazdálkodás segítése, a népgazdasági szükséglet, az aktuális munkaerő igények kielégítése, a termelékenység növelésének segítése volt. (Dudás, 1985) A pályaválasztási tanácsadás tulajdonképpen ember-pálya megfeleltetés volt, a pályaválasztási intézmények a tanulók profiljának megfelelő munkát próbáltak keresni, azaz a fix, meg nem változtatható egyének számára kiválasztani egyet-egyet az adott pályák közül. Nem számoltak a tanulók személyiségével, fejlődő- és alkalmazkodó képességeivel, és nem is tartották feladatuknak azok fejlesztését, de nem számoltak azzal sem, hogy bizonyos pályák, szakmák idővel megváltozhatnak, eltűnhetnek, és újak léphetnek a helyükre. Ugyanakkor a kor számos meghatározó szakembere (ld. OPTI munkatársai) a mai értelemben vett pályaválasztási tanácsadást folytattak (ld. erről a 40 év longitudinális követéses beszámolót, Ritoók Magda: Pályafejlődés- pályafejlődési tanácsadás ELTE kiadó, 2008). A 70-es, 80-as éveket tervgazdasági keretek között, de a pályaválasztási szakma kifejezett szellemi pezsgése jellemezte ben megjelenik a Pályaválasztási Tanácsadás negyedéves szakmai folyóirat, mely nagy előrelépést jelentett szakmai szinten. Dudás (1985) az alábbiakat foglalta össze: A munkaerő minőségével szemben támasztott követelmények növekedése miatt az 1029/1971. (VII. 3.) sz. kormányhatározat és végrehajtási utasítás intézkedett a pályaválasztási tanácsadás cél-, feladat-, és intézményrendszerével kapcsolatban és egységesítette azt, a pályaválasztási tanácsadás irányításával a Munkaügyi Minisztériumot bízták meg ben a fővárosban létrejött az első Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (PTI), majd később minden megyeszékhelyen is. Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet (OPTI) felelt a szakmai és módszertani irányításért. Itt pszichológusok, orvosok, gyógypedagógusok, pedagógusok, szociológusok, közgazdászok, népművelők dolgoztak. A pályaválasztási tanácsadás nem integrálódott az 7

8 iskolarendszerbe, nem vált szerves részérvé az iskola oktató-nevelő munkájának. Először 1978-ban az Általános iskolai nevelés és oktatás terve tartalmazott pályaválasztási feladatokat tól a Művelődési Minisztérium irányítása alá vonták a pályaválasztási tanácsadást, ahol a 3/1982. (II. 10.) M.M. rendeletben intézkedtek az iskolai, és az akkor még önálló pályaválasztási intézetek tanácsadó feladatairól. Ekkor már az ember-pálya megfeleltetésen alapuló munkaerő-elosztás helyett a munkaerő fejlesztését, a felelős döntésmeghozás képességének fejlesztését tűzik ki feladatul. Az OPTI-t az OPI-ba, míg a megyei irodákat a megyei pedagógiai intézetekbe integrálták. Míg régebben minden iskolában volt pályaválasztási teendők ellátásáért felelős tanár addig ez a rendszerváltást megelőzően megyénként 1-2 főre csökkent. A szakfelügyelet intézménye 1987-ben megszűnt, tehát a rendszerváltás időszakában nem volt pályaválasztással foglalkozó intézmény és szakemberhálózat hazánkban. A rendszerváltás után kialakult piacgazdasági szerkezetben teljesen megszokottá és elfogadottá vált a munkanélküliség. A kilencvenes évek közepén a megnövekedett munkanélküliek száma indokolttá tette, hogy a munkaügyi központok munkavállalási tanácsadókat foglalkoztassanak, akik a munkanélkülieket segítették vissza a munka világába, de a prevenciót kevésbé tartották fontosnak. (NPT, 2008) A munkanélküliség hatékony csökkentésének megoldása azonban a megelőzésben, tehát a pályaorientációs tanácsadás fejlesztésében keresendő, ezért az évi LXXIX törvény a közoktatásról rendelkezett pályaválasztási és továbbtanulási tanácsadó szakszolgálat felállításáról, melyet a pedagógiai szakszolgálat részeként jelölt meg (21. és 34. ). A törvény pontja meghatározza a pályaválasztási tanácsadás feladatát. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a gyermek sajátos adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. E közoktatási törvényben szintén elrendelt és 1995-ben megjelent első Nemzeti Alaptanterv (NAT) konkrét műveltségi területeket fogalmazott meg, mint pedagógiai fejlesztési teendőket. A tíz műveltségi terület között szerepelt többek között a pályaorientáció is, melyet az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület ölelt fel, a technika, a háztartástan és a gazdálkodási ismeretek mellett. Az első NAT bevezetéséről a 130/1995 (X.26.) kormányrendelet rendelkezik, mely kötelezi a speciális szolgálatokon kívül - pl. pedagógiai 8

9 szakszolgálat, pályaválasztási tanácsadó, megyei pedagógiai intézet az iskolákat önálló pályaorientációs foglalkozások megtartására. A pályaorientációs tárgy három követelménymodulból épült fel: - az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői, - pályaismeret és - tájékozódás a munkaerőpiacon. Az 130/1995 kormányrendelet szövege: 1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői A/ Tudatosuljon a tanulóban a pálya és személyiség megfelelésének jelentősége. B/ Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, megismerni saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni. C/ Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban. D/ Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. E/ Legyen képes elfogadni az esetlegesen bekövetkező pályamódosítás szükségességét. 2. Pályaismeret A/ A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és ismereteit. B/ Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőt...,felismerni az egymást helyettesítő pályacsoportokat. C/ Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. 3. Tájékozódás a munkaerőpiacon A/ Legyen tisztában az életszerepek változásaival. B/ Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. C/ Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. D/ Értse meg az ember munkalehetőségei, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket." 9

10 A NAT - fejlődés-lélektani sajátosságokat figyelembe véve - két részre osztja fel az iskoláskort (6-16 év között) kisiskoláskor és serdülőkor. Kisiskolás kor: 1-6 osztályban a műveltségi terület időaránya az összes órakeret 1-4. osztályokban 4-7%- a, 5-6. osztályokban 5-9%- a. Serdülőkor: A műveltségi terület időaránya az összes órakeret 7-8. osztályokban 6-10%-a osztályokban 5-9%-a. A 8 osztályos általános iskolában életkori felosztás alapján az alábbi teendőket határozza meg (Szabó, 1988): - előkészítő - alapozó szakasz 1-4. osztály - információs szakasz 5-6. osztály - orientációs szakasz 7. osztály - döntési szakasz 8. osztály A fent említett felosztáson azonban az iskoláknak a helyi sajátosságaikat figyelembe véve változtatniuk kell, hiszen az iskolaválasztási és pályaorientációs döntések nem minden esetben történnek ugyanabban az időpontban. A rendszerváltás óta az általános iskolából való kilépésre lehetőség van. 4., 6., 8., 9., 10. osztály elvégzése után, tehát a pályaorientáció tartalmi elemeit ennek megfelelően módosítani kell. Ugyanakkor fejlődéslélektani, oktatásirányítás és finanszírozási szempontokból egy nagymértékben széttagolt, igazságtalan és nem hatékony magyar közoktatási rendszer jött létre. (Borbély-Ignácz, 1999) A NAT bevezetése 1998 szeptemberében történt meg általános iskolák első és a hetedik osztályában. A munkaügyi intézményrendszeren belüli pályaorientációs tevékenységet 2000-től a 30/2000 (IX.15.). GM. rendelet értelmében magánszolgáltatók, külső megbízottak is elláthatják, amely részben hatást gyakorolt az oktatásügyben megszervezett 10

11 tanácsadásokra is, azonban egységes személetű keretszabályozás mind a mai napig nem alakult ki. A 243/2003. (XII. 17.) korm. rendelet szól a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 202/2007. (VII. 31.) pedig az előbbi rendelet módosításáról. A kompetencia alapú 2003-as NAT-ot - a háromévente megtartandó felülvizsgálat után - felváltotta a 2007-es NAT, mely összhangban az uniós célkitűzésekkel kulcskompetenciák fejlesztését írja elő. A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tartótanulásról tanulmányban az alábbiakban definiálták a kompetenciát: Az egyén bizonyított képessége ahhoz, hogy tudását (készségeit, szakképzettségét) képes mind a szokványos, mind a változó szakmai környezetben alkalmazni. A kompetencia tulajdonképpen az adott közegben való eredményes tevékenységhez szükséges ismeretek, elméleti és gyakorlati készségek, attitűdök, érzelmek, értékek és etikai jellemzők, valamint motivációk összessége. A kulcskompetencia ugyanezen megfogalmazás szerint: Az alapkészségeket kiegészítő azon kompetenciák összessége, amelyek az egyént képesé teszik arra, hogy: - új tudásra tegyen szert, illetve hogy a tudását az új követelményekhez igazítsa, - tudását, készségeit a tanuló szervezetek követelményeihez igazítsa és hozzájáruljon a tanuló szervezetek kibontakozóban lévő új formáihoz, - alkalmazkodjon a változó életpálya-kialakításokhoz, s az egész életen át tartó tanulás révén növelje mobilitását. (A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról 3. sz. melléklet, 2005) Ilyen kulcskompetenciák: - kommunikáció anyanyelven; - kommunikáció idegen nyelven; - matematikai, - természettudományi és technológiai kompetencia, - digitális kompetencia, - tanulni tudás, 11

12 - személyközi és interkulturális kompetenciák, - vállalkozói kompetenciák és kulturális kompetencia A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartótanulásról (2005) tanulmányban az is megfogalmazódott, hogy: Az iskolarendszeren belül elsődlegessé válnak a pályaorientáció szempontjából is nélkülözhetetlen általános műveltség és kompetenciák, a tanult ismeretek felhasználhatósági területeinek megismerése, a munka világának megismerése, a tanulás tanulása, a kreativitás, az ítéletalkotás, döntőképesség, önismeret, önmenedzselés, pályakorrekció, kommunikáció képességének kifejlesztése. Ezekre célszerű építeni a munkavégzéskor szükséges szakmai alkalmasság és képesség kifejlesztését, illetve a munkaerő-piaci ismeretek és az álláskeresési technikák elsajátítását is. A közoktatás területén szükség van a fenti képességek fejlesztésére és összehangolására a Nemzeti Alaptanterv (NAT) műveltségterületeivel, továbbá a munkaerő-piaci ismeretek és álláskeresési technikák, döntéshozatali képesség fejlesztésére. A pályaorientáció során tehát figyelembe kell venni a kompetenciákat, mellyel a tanulók rendelkeznek, és ezen kompetenciákra vonatkozó preferencia alapján körülhatárolhatóak bizonyos képzési formák, szakmák. A Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) szakmai állásfoglalásában kompetenciákra vonatkozóan - portfolió készítését ajánlja, mely az egyének tanulmányai során bővíthetőek. Ilyen portfoliók készítése még nem elterjedt hazánkban, de mivel a kulcskompetenciák fejlesztése egyre inkább előtérbe kerül elképzelhetőnek tartom, hogy ezen ajánlás realizálódjon, hiszen a munkáltatók a megszerzett bizonyítványok mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkavállalók kompetenciáira, egyre fontosabbá válik az egyének képességeinek, készségeinek, ismereteinek, jártasságainak teljes körű megismerése. Az európai uniós ajánlásokban a pályaorientáció, mint folyamat jelenik meg, mely az általános iskola alsó tagozatától egész életútján keresztül kíséri az egyén különböző döntéseit. A 2008 szeptemberében Lyonban megtartott Második európai szakpolitikai konferencia az életen át tartó pályaorientációról négy alappillért fogalmazott meg, amelyet az európai tagállamok Oktatási Minisztereinek Tanácsa novemberében tárgyalt és fogadott el. 12

13 A négy alappillérből az első: minden uniós állampolgár (fiatal, felnőtt) esetében a karrier, életpálya menedzselési kompetenciák, skillek fejlesztése (magyarul: pályaismeret, a szakképzés és a képzés rendszerének állampolgári szintű ismerete, karrierhez, pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret, munkaerő-piaci ismeretek, folyamatos karrier út önmenedzselési készségek és ismeretek) (Borbély, 2008) Az európai uniós követelményekkel harmonizálva - az élethosszig tartó tanulást támogatni hivatva - az élethosszig tartó pályaorientáció, mint folyamat egyre inkább Magyarországon is előtérbe kerül. A 2007-es NAT megfogalmazása szerint: A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. (130/1995 (X.26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról) Azonban ezen uniós ajánlások megvalósításához egy alapvető szemléletváltásra van szükség, mely úgy vélem a hazai közoktatás intézményeiben kevéssé valósult még meg. Az egyének élete folyamán egyre sűrűbben felmerülő döntési helyzetek miatt kialakult az igény az élethosszig tartó pályaorientációs rendszer (Lifelong Guidance, LLG) kiépítésére, mely a fent említett folyamat szemléletet kívánja támogatni. Magyarországon 2008 januárjában megalakult a magyar LLG Tanács, mely Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT) néven működik ugyanezen év júniusától. Az NPT az általános iskolai pályaorientációs tevékenység fejlesztése javaslatot készített (lásd 1. melléklet), de feladatuk ettől átfogóbb. Céljuk, hogy mindenki számára, minden életkorban és élethelyzetben elérhetővé tegyék az egész életen át tartó, ám az életkor és élethelyzet alapján differenciált tartalmú és eltérő módszertanú pályaorientációs szolgáltatások igénybevételét (Borbély, 2008) Borbély-Pecze Tibor Bors (2008) beszámolójában így fogalmaz: A pályaorientációs szolgáltatás alapvetően három lépcsőfokból áll. Az önálló információszerzés és feldolgozás az első lépcsőfok, melyhez előzetesen a közoktatásban a tanulóknak meg kell kapniuk a pályaorientációs támogató ismereteket, így képessé válhatnak az önálló 13

14 információszerzésre, tájékozódásra, pl. Interneten. Jelenleg a magyar iskolarendszerben ez nem igazán megoldott, hiszen a munkaügyi szervezet, családsegítők, kulturális intézmények nyújtanak effajta támogatást. Második lépcsőfok a támogatott öntájékozódás, míg a harmadik, legfelső lépcsőfok az intenzív támogatás alkalmazott pszichológiában képzett szakembertől. Az EU - OECD 2004-es közös ajánlása a három lépcsős kompetencia modell: 1. karrier, pálya információnyújtás, 2. szakképzett tanácsadó, 3. pálya- munka szakpszichológia, 14

15 A foglalkozások (pályák) világa körülvesz bennünket, benne élünk, és mégis töredékét ismerjük, s nem is tapasztalhatjuk meg valamennyit. (Málnási - Stevanyik - Udvorka, 2008) 2. Fejezet Pályaorientációval kapcsolatos fontosabb fogalmak: iskolaválasztási érettség, pályaválasztási érettség, pályaszocializáció, pálya-identifikáció és pályafejlődés A megfelelő iskolaválasztási érettséggel rendelkező tanulók képesek elfogadni a tanár és a szülő segítségét, de végül önállóan - természetesen életkoruknak (12, 14 év) megfelelően - döntenek arról, hogy melyik iskolát válasszák. (Borbély, 2008) Az iskolaválasztási és pályaválasztási érettség alapvető kritériuma a helyes pályaorientációs döntésnek. Rókusfalvy (1969) meghatározása szerint a pályaválasztási érettség a tanulók egész személyiségének olyan fejlettségi állapota, melyben a tanulók képesek az elhelyezkedési lehetőségeiknek és a személyiségüknek megfelelő pálya adekvát kiválasztására, szakmai képzésük sikeres lehet, és szakmai beilleszkedésük megvalósulhat. A pályaválasztási érettséget a hosszú éveken át tartó általános iskolai előkészítő munka, a tanórai és tanórán kívüli valamint az iskolán kívüli foglalkozások, tevékenységek fejlesztik ki, mely során nem csak a széles körű pályaismeret alakul ki, hanem a személytulajdonságok fejlesztése, az önismeretre való nevelés, az önnevelés folyamatának megismerése, a világos és határozott érdeklődés kialakulása valamint az ehhez kapcsolódó célkitűzések megfogalmazása is megtörténik. A társadalomba való beilleszkedés és a személyiségfejlődés szempontjából is kardinális jelentőséggel bír a pályaorientáció, hiszen a tanulók a pályaszocializációs folyamat során bekapcsolódnak a társadalmi munkamegosztásba és alkalmazkodnak a munkavégző társadalmi környezethez. (Ritoók, 1986) Ritoók (2008) szerint a pálya-identifikáció során megpróbálnak az egyének a kiválasztott pályával azonosulni. E folyamat közben megmutatkozik, hogy az egyének mennyire elégedettek és eredményesek a kiválasztott pályán, mennyire tudják benne önmagukat 15

16 kibontakoztatni, megvalósítani, milyen a pályával kapcsolatos társadalmi aktivitásuk. A pályával való azonosulás sikerét nem az általános értelmi képességek, hanem leginkább a személyiségjegyek határozzák meg, ezért legalább annyira lényeges az általános személyiségfejlesztés, mint a konkrét pályaorientációs előkészítő munka. Ennek alapja a családban illetve a pályaorientációs döntést megelőző időszakban, az intézményes nevelésben van. Ezt az életkort az érzelmi élet gazdagsága és sokszínűsége jellemzi. A tanulók lelkesedésük, kötődésük, türelmetlenségük, elkeseredésük, indulatuk alapján azonosulnak érzelmileg a kiválasztott pályával, foglalkozással, mely adhatja számukra az érzelmi energiahátteret, de ennek hiánya közönyössé, érdektelenné is teheti őket. Az identitáskeresésnek egyébként is kitüntetett korszaka a serdülőkor, az iskola- és pályairány választás időszakában pedig, a tanulók még inkább megpróbálják személyiségüket érvényre juttatni, kifejezni. Az alábbi mondat egy pályaválasztási tanácsadáson hangzott el, azt mutatja, hogy milyen fontos szerepet tölt be a tanulók életében a megfelelő pálya kiválasztása. Én tulajdonképpen nem azt keresem, hogy mi legyek, hanem azt, hogy miért éljek. Ha ezt tudnám, pályát is könnyebben találnék magamnak. Erikson (1969, 68.p.) a következőket írja erről az életkorról: Könyörtelenül kényszerítik a fiatalt olyan döntések meghozatalára, amelyek gyorsuló iramban egyre végérvényesebb öndefiniálódásokat, irreverzibilis szerepeket és így életre szóló rögzítéseket eredményeznek Ez napjainkban egyre kevésbé érvényes, hiszen mint ahogyan az előbbiekben is említettem a NAT-ban megfogalmazódott az az elvárás, hogy a tanulókat fel kell készíteni arra, hogy életük során akár többször is pályamódosításra kényszerülhetnek. A személyiségfejlődés szerves része a pályafejlődés is, melyet Rókusfalvy Pál (1969, 37.p.) így határoz meg: A pályafejlődés a személyiség fejlődésének egyik oldala. Azt mutatja, hogy az ember munkáján, hivatásán, mint sajátos eszközön keresztül hogyan fejezi ki, hogyan fejleszti, valósítja meg önmagát. Így a pályafejlődés is már a gyermekkorban megkezdődik, s az egyes életszakaszokban más és más értelmet nyer. A pályafejlődést elősegíti a megfelelő önismeret, teljesítmény, képességek mellett a személyek általános tulajdonságai, a személyiség fejlődésének energiaháttere, az érzelmi harmónia, a szociabilitás, a közösségbe való beilleszkedés mértéke és jellegzetessége. (Ritoók, 1986) Ezeket a későbbiekben még részletesen tárgyalom. 16

17 Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert) 3. Fejezet A pályaorientációt meghatározó feltételek A tanulók iskolaválasztási és pályaorientációs döntéseit leginkább meghatározza a munka világához kapcsolódó önismeretük (melynek eleme az érdeklődés, a képesség). Valamint tanulók egészségi állapota; szülők törekvései; ismerősök befolyása, pályairányok és konkrét pályák ismerete (eleme a munka érték, a munkamód ismerete); középfokúiskolatípusok által nyújtott lehetőségek ismerete; pályákhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök ismerete; pálya társadalmi megítélésének ismerete; szociális, gazdasági, földrajzi körülmények, lehetőségek pontos ismerete; munkaerőpiac aktualitásainak ismerete; érzelmek; felvételi szelekció. Most az első négy feltétellel foglalkozok részletesebben, mert úgy vélem, hogy ezek befolyásolják legmeghatározóbb mértékben az általános iskolai tanuló döntését Önismeret Lényeges, hogy hogyan értékelik a tanulókat mások, illetve saját magukat. Az önismeret kialakulásában fontos szerepet kap a tanulók szociális környezetének elvárása, értékítélete. (Kürti, 1986) A reális önismeret lényeges kritérium a helyes pályaorientációhoz, hiszen hiánya nem megfelelő irányba terelheti a tanulókat, így irreális motivációk játszhatnak szerepet a pályaorientációjukban. Az önismeret helyessége attól függ, hogy mennyire megfelelő a tanulók önérték-érzése. Önmagukat nem reálisan értékelő tanulók túlbecsülhetik képességeiket és az iskola- és pályairány választási terveiket is ennek megfelelően fogalmazzák meg, vagy épp ellentétesen csökkent önbizalommal rendelkezhetnek, így képességeiket a valósnál kevesebbre becsülhetik és pályaorientációjuk során nem a képességeiknek, igényeiknek 17

18 megfelelően döntenek, mert attól tartanak, hogy a követelményeknek nem tudnak majd megfelelni. Goethe szerint: Ha meg akarod ismerni a világot, nézz magadba. Ha meg akarod ismerni magadat, nézz körül a világban. Tehát az önismerethez a külvilágról szerzett nagy mennyiségű tapasztalat szükséges. A pályaorientáció során segíteni kell a tanulókat a reális önkép kialakításában, ehhez szükségük van a tanulóknak arra, hogy megismerjék saját érdeklődési körüket, képességeiket, adottságaikat, fogyatékosságaikat, értelmi teljesítményüket és nem utolsó sorban egészségi állapotukat Érdeklődés Az érdeklődés Csirszka János megfogalmazása alapján: Az érdeklődésen a személyiség érzelemmel telített tartalmi irányulását értjük, amely szubjektív értékkel látja el a tárgyat, amelyre irányul. Olyan fénycsóvának lehet tekinteni, amely a valóság kisebb-nagyobb részére, tárgyaira esik, és azokat megvilágítja, köztük és a személyiség között bizonyos kapcsolatot létesít. Ez lehet spontán keletkezett odafordulás, és lehet szándékosan irányított. (Csirszka, 1966, 89.p.) A fiatalokat széles körű érdeklődés jellemzi, de az érdeklődés iránya életkoronként változik, pl. gyermekek pályaválasztásának vizsgálata kimutatta, hogy 13 éves tanulók másfél év leforgása alatt 6-7 pályához is kötödést éreznek (Szilágyi, 1996). Az esetek jelentős részében a megváltozott érdeklődési kör okozza a pályaelhagyást, a pályairányváltást. Az érdeklődési kör meghatározásának a legegyszerűbb módja a megfigyelés. Meg kell figyelni, hogy mi az a tevékenység mely során kevésbé fáradnak el, hiszen az érdeklődéssel végzett munka időtartama rövidebbnek tűnik a valósnál, és azt kevésbé fáradtságosnak tűnik. Pedagógiai gyakorlatban a kérdőíves módszer alkalmazása a legelterjedtebb. Jól összeállított kérdőívvel kiszűrhető, hogy ki az, akinek az érdeklődése belső indíttatású, ki az, akinek külsődleges szempontokon alapul, és kinek ötletszerű, tehát nincs egyáltalán érdeklődéshez, tevékenységhez kötött pályaelképzelése. (Dr. Lepsényi - Nagy - Rákos - 18

19 Salamon, 1981) Nagyon sok tanulónak 14 éves korában nincs sem kialakult érdeklődése, sem határozott elképzelése a jövőjét illetően. Csirszka megfogalmazása szerint: "Az érdeklődő belsőleg ahhoz a szubjektív értékesnek tartott tárgyhoz, személyhez, vagy jelenséghez fordul, amely, vagy aki szükségletét kielégíti, tudatosan, vagy spontán elősegíti." (Csirszka, 1966, 89. p.) Az érdeklődés az érdekkel és az értékrenddel is összefügg. A tanulók érdeklődésének alakulására, a képességeik fejlődésére befolyással vannak a szülők, a tanárok, a rokonok, az osztálytársak, a csoportközösség stb Képesség A képességek feltárása nagyon fontos, hiszen a különböző pályák különböző képességszinteket és képesség struktúrát igényelnek, mely a sikeres és megelégedett munkavégzéshez elengedhetetlen. Ha a tanulók olyan pályát választanak, melynek követelményei lényegesen magasabbak a képességeiknél, akkor kevés sikerélményre számíthatnak e téren. Elbátortalanodhatnak, elveszíthetik a kedvüket, és a teljesítményük is egyre rosszabb lesz. Abban az esetben, ha a tanulók olyan pályát választanak, melynek követelményei alulmaradnak a képességeiken, akkor az túl könnyűvé válik, nem örülnek az elért eredményeknek, mely szintén a teljesítmény romlásához vezethet. A képességek és a személyiség (azon belül motiváció, beállítódás, érdeklődési irány stb.). egymáshoz való viszonya is jelentősen megahatározza a teljesítményt. Vannak olyan jó képességű fiatalok, akik teljesítménye úgy a tanulásban, mint a munkában messze elmarad képességeik színvonalától, de ugyan így lehetséges, hogy közepes képességű tanulók szorgalommal, érdeklődéssel kiváló teljesítményt érjenek el. A képességeket két szempontból lehet megkülönböztetni, egyrészt az általános értelmi képességek, másrészt a szakmai feladatok ellátásához szükséges képességek (Szilágyi, 1996). De más elgondolás szerint csoportosítható: fizikai, szellemi és szociális képességekre. 19

20 3.4. Egészségi állapot Iskolaválasztás előtt 2009 (Málnási - Stevanyik - Udvorka, 2008) című könyvben az alábbi tájékoztatást kaphatjuk a témával kapcsolatban: A pályaorientációs döntést jelentős mértékben meghatározza a tanulók egészségi állapota, ezért a döntés meghozatala előtt tájékozódni kell arról, hogy van-e a tanulóknak egészségükkel összefüggő elváltozásuk, betegségük, veleszületett tulajdonságuk, amely a konkrét pályaorientációs döntésüket befolyásolhatja, mert így megelőzhető a későbbi iskolaváltás, pályaváltoztatás. A gyakorlatilag egészségesnek tekintendő tanulóknál is előfordulhat olyan tényező, amely a döntésüket befolyásolhatja, ezen egészségügyi tényezők közül vannak olyanok, amelyek határozottan ellenjavalttá teszik a kiválasztott szakma végzését, és vannak olyanok, amelyek a károsodás mértékétől függően korlátozó hatásúak lehetnek. Mindezek megítélése szakorvos feladata, akinek munkáját illetve döntését segíti a tanulók korábbi egészségügyi vizsgálatainak eredménye, mint pl. általános házi, gyermekorvosi, iskolaorvosi - vizsgálat, rendszeres - bölcsődei, óvodai, iskolaérettségi, beiskolázási szűrővizsgálatok, illetve az érzékszervi vizsgálatok, pl. szem, fül vizsgálat. Az orvosnak határozottan állást kell foglalnia, hogy a tanulók testi és szellemi állapota alapján képesek leszneke a választott szakma elsajátítására, annak tartós végzésére egészségkárosodás nélkül, valamint hogy sem saját magukra nézve, sem pedig a munkatársaikra nézve nem jelentenek-e balesetveszélyt a munkavégzés során. Azonban a szakorvosi vizsgálat mellett szükséges a tanulók környezetének, pl. szülő, tanár odafigyelése is. A korai - veleszületett vagy szerzett károsodás felismerése fontos, egyrészt természetesen azért, hogy mielőbb elkezdődhessen a tanulók kezelése, másrészt azért, hogy a tanulók a megfelelő támogatást, segítséget megkaphassák tanulmányaik során, valamint a pályaorientációs döntésüket kellő információk birtokában hozhassák meg. Az általános iskola 8. osztályos tanulóinak körében az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) Ifjúsági Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztálya pályaválasztási tanácsadást tart az egészségi alkalmasság megállapítása céljából. 20

21 Ha meg akarjuk tudni, hogyan éreznek az emberek: hogy mit élnek át, és mire emlékeznek, mihez hasonlíthatók az emócióik és az indítékaik, mi készteti őket arra, hogy azt tegyék, amit tesznek - miért nem kérdezzük meg tőlük? (G. W. Allport) 4. Fejezet A Deák Diák Általános Iskola 7. és 8. osztályos tanulóinak pályaorientációját leginkább befolyásoló tényezők - kutatási tapasztalatok Vizsgálat célja A vizsgálat elkészítésére a téma aktualitása sarkalt. Az utóbbi években a pályafejlődési modell jelentősen megváltozott, fokozódott a munkanélküliség és a kényszer pályaváltások száma. A hazánkat sújtó nagyarányú munkanélküliség prevenciójában illetve a munkanélkülivé vált emberek munkába való visszajuttatásában, és az ott való helytállásban - közvetett módon - jelentős szerepe van a megfelelően előkészített pályaorientációs döntésnek. Jelentős szereppel bír az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megalapozásában is melyre - mint előzőekben említettem - a NAT is nyomatékosan felhívja a figyelmet és az EU OECD (2004) ajánlása is. De hogy az általános iskolai tanulók pályaorientációs döntéseit kellő információ birtokában hozzák e meg, illetve hogy ki(k) vagy mi(k) befolyásolják ha egyáltalán befolyásolják - leginkább döntésüket, egy érdekes kérdésfelvetésnek tűnhet az értékpreferenciákban bekövetkezett jelentős változás miatt. Egy - nem reprezentatív - felmérés szerint, mely 196 fő pályaalakulását követte figyelemmel 40 éven keresztül, kimutatták, hogy az értékpreferenciák változásában a legnagyobb elmozdulás a család szerepében következett be. A család a fontossági sorrendben az első helyen szerepel, de szignifikáns különbséggel - még fontosabbá vált az utóbbi évtizedben. (Ritoók, 2008) Úgy gondolom, hogy az általános iskolai tanulók pályaorientációjában is jelentős szerepet játszik a család hatása. 21

22 4.2. Hipotézis A vizsgálatom kezdetén feltételeztem, hogy a vizsgált általános iskola 7. és 8. osztályos tanulóinak pályaorientációs döntéseiben, legjelentősebb mértékben a szülő és a tanár hatása jelenik meg. A pályaorientációs rendszerben nyújtott szolgáltatás az iskola keretein belül, illetve külsős, speciálisan képzett szakember igénybevételével valósulhat meg. A pályaorientációs döntés segítésének elsődleges helyszíne az általános iskola, ahol a gyermekek szervezett keretek között elérhetőek, így a velük való rendszeres foglalkozás megvalósulhat. A tanárok évek során megfigyelhetik a tanulók teljesítményeit, képességeit, személyiségüket, fejlődésük folyamatát így objektív képet kaphatnak róluk és egyben példaként is szolgálhatnak számukra. Az általános iskolai tanácsadó tanár feladata (lenne, ha van az iskolában), hogy az előre látható és a váratlanul fellépő élethelyzetekben támogatást nyújtson a tanulóknak az egyéni igényeik szerint (Szilágyi, 1996). Ilyen előre látható élethelyzet, például amikor a tanulók elhagyják az általános iskolát - 6., 8. illetve a 10. év végén - és felmerül az iskolaválasztás kérdése. Hazánkban nem jellemző, hogy az általános iskolákban pályaorientációs tanácsadó tanárt foglalkoztatnának. Az osztályfőnökök és szaktanárok - az általunk tanított tárgy tartalmi keretein belül indirekt módon - alakítják a tanulók önmagukról és a világról alkotott képét és így közvetve a pályaorientációs elképzelésüket. Iskolai pályaorientációs tanácsadás lehet: A) - egyéni tanácsadás vagy - pályaorientációs csoportfoglalkozás B) - műveltségterületekbe épített pályaorientációs tartalom C) - tanórán belüli és kívüli tevékenységek - iskolán belüli és kívüli tevékenységek 22

23 A pályaorientációs csoportfoglalkozás a tanulás színterében jelenik meg: tanítási órákon, osztályfőnöki órákon, kiscsoportos orientációs foglalkozásokon. A tanár értékelése számos azonos korú fiatal tulajdonságainak állandó összevetése mellett alakul ki, ellenben a szülők közelebbről csak saját gyermeküket ismerik általában, így a tanár véleménye az objektív kontroll szerepét is betöltheti. Egy kérdőíves vizsgálat során - mely országosan reprezentatív iskolaminta alapján 4356 olyan szülőt kérdezett meg a pályaválasztásról, akiknek a gyerekei az 1997/98-as tanévben kezdték valamilyen középfokú iskolában a tanulmányaikat [Témavezető: Andor Mihály, A kutatás támogatója: Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány (OKTK A. 1252/V)] kiderül, hogy minél magasabban iskolázottak a szülők, annál inkább befolyásolják a gyermekük pályaválasztással kapcsolatos döntéseit. A kevésbé iskolázott szülők esetében inkább érvényesül a gyermek elképzelése. Ennek okai lehetnek egyrészt, hogy az alacsonyabban iskolázott szülők illetve gyermekeik nem tekintik a pályaorientációs döntést fontosnak, másrészt nem igazán tájékozottak az adott kérdéskörben. (Lannert, 1998) A pályaorientációs döntés meghozatalánál a szülők aspirációja igen mérvadó, természetesen különböző életkorokban (10, 12, 14, 15, 16 év) különböző mértékben. A 90-es években megnőtt középfokú iskolakínálat jelentősen befolyásolja a pályaorientációt. A gimnáziumi kínálat tartalmi és minőségi szempontból is differenciálódott, megjelentek a speciális szerkezetű illetve tantervű középfokú iskolák. A továbbtanulás és a munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából nagyobb az iskolaválasztás rizikója, az utóbbi években jelentősen megnövekedett az iskolákról szóló információk és a tájékozódás jelentősége és szerepe. Bizonyított, hogy a rendszerváltás utáni iskolai expanzió mellett a szelekciós életkor - bizonyos képzési formák esetében - lefelé mozdult el, tehát különböző iskolatípusok - hatilletve nyolcosztályos gimnáziumok megjelenésével belső szelekciós mechanizmusok indultak el. (Mivel fiatalabb életkorban a gyermekek iskolaválasztásában jobban érvényesül a szülői hatás, így a magasabb státusú családok gyermekei nagyobb valószínűséggel kerülnek magasabb státust biztosító iskolákba, tehát fokozottan megjelenik a státusreprodukció lehetősége, mely az egyenlőtlenségek újratermelődésének kedvez). (Sági, 2003) 23

24 A szakirodalom szerint az általános iskolai pályaorientációs döntés során az anya szerepe hangsúlyosabb, míg az apák szerepe csak később, a felsőfokú tanulmányok irányának kiválasztásnál és a szakmaválasztásnál erősödik fel. (Baracs - Magasi, 2008) Kérdőíves vizsgálatom elemzése során erre részletesen kitérek A szülők aspirációja kifejezi azt is, hogy mit szeretnének a gyerekükből, milyen szakmát szánnak neki, de azt is, hogy milyen erőfeszítésekre hajlandóak ennek az elképzelésnek az elérése érdekében. (Liskó, 1998)A gyermekek taníttatása tulajdonképpen egy befektetés melynek célja, hogy a gyerekek státusa ne legyen alacsonyabb, mint a szüleiké. Ez a felfele irányuló mobilitási szándék teljesen érthető, hiszen minden szülő a legjobbat kívánja gyermekének Vizsgálat terepe Vizsgálatom színhelyéül a Deák Diák Általános Iskolát választottam. Az iskola szellemiségét befolyásoló tényezők közül az egyik legmeghatározóbb az iskola hagyománya és múltja. Az intézmény 1787-től Budapest V. kerületében, a Deák tér közelében egy kívül-belül igényesnek mondható, régi klasszicista stílusban épült épületben működött Deák Téri Iskola néven. Először elemi iskolaként, később gimnáziumként üzemelt tól lányokat is felvettek az intézménybe, mely korának egyik leghaladóbb szellemiségű, legliberálisabb intézménye volt ben az intézményt államosították, azonban az oktatás továbbra is magas színvonalon, új pedagógiai módszerek, elvek alkalmazásával folyhatott 1993-ig, mikor is az evangélikus egyház visszakövetelte az épületet. Ekkor az intézmény a VIII. kerületben, Józsefvárosban (Orczy út 5-7.) kapott helyet és a faliújságjuk után szabadon a Deák Diák névvel folytatta működését, később innen a jelenlegi helyükre a Köztársaság tér 4. szám alá költöztek. (Császár, 2003) augusztus 8-tól VIII. kerületi Önkormányzat fenntartásában működik. Józsefváros nevét a Habsburg család egy tagjáról kapta. Budapest egyik legrégebbi része, hiszen már az 1720-as években kezdett benépesedni. Jellemzően kisiparosok, szegényebb zsidó családok és muzsikus romák lakták ben lakosa volt, mely a főváros lakosságának 18,8%-át jelentette, 1910-ben a helyi önkormányzat adatai alapján elérte csúcspontját, amikor is lakosa volt a kerületnek. A II. világháború után a kerület 24

25 épületállományának 90 %- a romokban állt, amiket ugyan lakhatóvá tettek, de az idők során az államosított bérházak és leromlott állapotú épületek állagmegóvására nem fordítottak elegendő figyelmet, így napjainkban Józsefváros, mint Budapest egyik legelhanyagoltabb kerülete él az emberek tudatában. Részben a fent említettekből következik, hogy a tehetősebb családok elköltöztek és Józsefváros egyre inkább az alacsonyabb státusú családoknak adott és ad otthont, bár meg kell jegyezni, hogy ezen belül is igen nagy státuskülönbségek vannak a körúti szecessziós, századfordulós bérházak lakói a földszinti udvarházak, bérkaszárnyák, körfolyosós bérházak lakói között. ( Tehát az intézmény egy elit környékről bekerült a kevésbé jó hírű kerületbe. Ennek ellenére a tanulók 90 %- a az intézmény dolgozóival tartott és átment a másik épületbe, mely ugyan eredetileg nem iskolának épült, hanem mint szeretetotthon üzemelt 1898-tól. Az évek során az V. kerületi tanulók kiröppentek az iskolából, így mára már leginkább VIII. kerületi szülők íratják gyermekeiket az intézménybe. A KSH es népszámlálása alapján a népességszám csökkent a kerületben, lakosa van, de még így is a legsűrűbben lakott pesti városrész. A népesség korösszetételére - a budapesti arányokhoz hasonlóan jellemző, hogy magas az időskorúak aránya, de az átlagéletkort tekintve a kerület népessége fiatalabb, mint a többi fővárosi kerület. A népesség korszerkezetében jelentkező változás (családos, kisgyermekes rétegek arányának növekedése) a 2000-es évek elejétől intenzíven jelentkező rehabilitációs tevékenység hatásának tudható be. A KSH 2001-es felmérése alapján a kerületi lakosok iskolai végzettségét tekintve a legalacsonyabb általános iskola 0-7 évfolyam - végzettséggel rendelkezők aránya a kerület egyes részein meghaladja a 10%- ot a 15 év feletti népesség körében. A felsőfokú végzettségűek aránya jelentős mértékben elmarad a fővárosi átlagtól. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma a kerületben , míg Budapesten , ami az összlakossághoz viszonyítva a kerületben 13,7%- ot, Budapesten pedig 18%- ot jelent. Egy 2006-ban elkészített felmérés szerint (Szülők és tanulók véleménye iskolánkról, 2006) a Deák Diák Általános Iskolába járó tanulók szüleinek iskolai végzettsége az alábbiak szerint alakul: Anya (192 fő) iskolai végzettsége: 74 fő felsőfok, 91 fő középfok, 10 fő szakmunkás, 15 fő alapfok. Apa (182 fő) iskolai végzettsége: 77 fő felsőfok, 87 fő középfok, 11 fő szakmunkás, 7 fő alapfok. 25

26 Azaz anyák 38,5%- a, apák 42,3%- a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, tehát mind a kerületi, mint a budapesti arányokhoz viszonyítva jelentősen magasabb az iskolába járó tanulók szüleinek felsőfokú végzettségi aránya (40,4%). Ezek az adatok, illetve a túljelentkezés is azt mutatja, hogy az iskola megőrizte presztízsét. A kimutatások szerint 2008-ban az iskola végzős diákjainak 50%- a gimnáziumban, 40%- a szakközépiskolában és 10%- a szakmunkásképző és egyéb intézményben tanult tovább Vizsgálat alanyai Vizsgálatomat 2008/2009-es tanév második felében végeztem. A Deák Diák Általános Iskolában 2 párhuzamos évfolyamon fős osztályokban, integráltan folyik az oktatás. Vizsgálatomat - igazgatónő engedélyezésével 7 és 8. osztályos tanulók körében végeztem. A vizsgálat alanyai éves általános iskolai tanulók. A vizsgálathoz kérdőívet használtam, melyet összesen 87 tanuló tölthetett ki, ebből visszaérkezett 72 db kérdőív, a teljes minta 82,75 %-a, tehát a válaszadási kedv jónak mondható. Az osztályfőnöki órákon kiosztott kérdőívek kitöltése nem volt kötelező, mégis úgy vélem, hogy a hiányzó 15 db kérdőív inkább a betegség miatti hiányzásnak tudható be. A megkérdezettek 37,5%-a 13 éves, 51,4%-a 14 éves és 11,1%-a 15 éves. Nemük szerinti eloszlásban - a véletlen folytán - 50% fiú és 50% lány, mely igen megkönnyítette számomra a kérdőív kiértékelésekor a nemek szerinti összehasonlítást Iskola küldetésnyilatkozata Az iskola alapelvének középpontjában a személyiség alakítása és a közösségteremtés áll. A tanárok megújult módszertani szemlélettel és elfogadó magatartással segítik a tanulókat abban, hogy képességeiket, értékeiket, érdeklődési irányukat felismerjék és kibontakoztassák. ( 26

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14.

Pedagógiai program. Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. 3600 Ózd Bem út 14. 2013 Pedagógiai program Ózdi József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd Bem út 14. 1 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése

Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése Pályaorientáció, valamint a gazdasági és pénzügyi nevelés szempontjából fontos, 1985-2015. közötti időszakot érintő fejlesztések elemzése a azonosító számú kiemelt projekt kereté-ben meghirdetett A pályaorientáció,

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

A médiatudatosság a tanárképzésben

A médiatudatosság a tanárképzésben Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában

Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Egy mikrorégió szerepvállalása a tudástársadalom megvalósulásában Varró Bernadett Szent István Egyetem ABPK, Jászberény Varro.Bernadett@abpk.szie.hu A világot a gyors változások, a fokozódó globalizáció,

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja

Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Galamb József Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programja Horváth Zoltán igazgató 2013 1 A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges (Apáczai Csere János) 2 TARTALOM 1. Az intézmény

Részletesebben

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése

70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat. Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 70/2008. (V. 29.) Kgy. Határozat Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya megye

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17 Tartalom I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 I.1. Az iskola adatai 4 I.2. Az intézmény alaptevékenységei 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 III. 1. Az iskola története

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012 2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József)

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/

Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga

Részletesebben

Kivonatos jegyzőkönyv

Kivonatos jegyzőkönyv Kivonatos jegyzőkönyv Nemzeti Pályaorientációs Tanács Tematikus kutatási ülés az életút támogató pályaorientációs kutatásokról Tervezett napirendi pontok: 2009. szeptember 22. (kedd) 10.00-14.00 (Budapest,

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola Ikt.szám: 604/2015. Pedagógiai Program Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program Győr, 2015. Csengeri Mária igazgató 1

Részletesebben

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja

Szent Lőrinc. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. pedagógiai programja Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi

Részletesebben

A Karrier Adó Szakképző Iskola

A Karrier Adó Szakképző Iskola A Karrier Adó Szakképző Iskola Pedagógiai Programja 2013 2. verzió TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK A KARRIER ADÓ... 1 SZAKKÉPZŐ ISKOLA... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 1 TARTALOMJEGYZÉK:... 2 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÉRTŐ SZAKVÉLEMÉNY 1. ADATOK Tárgy: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerinti esélyegyenlőségi program véleményezése 1 Szakértő

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

Új LLG (lifelong guidance) szabályozások a fejlett országokban

Új LLG (lifelong guidance) szabályozások a fejlett országokban Új LLG (lifelong guidance) szabályozások a fejlett országokban Az elmúlt év döntő fontosságú volt a pályaorientáció / karrier tanácsadás szabályozásának vonatkozásában. A fejlett, poszt-indusztriális országok

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció

Részletesebben

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI

AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ÚJ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológia kar Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi kutatások doktori program Doktori iskola vezetője: Bábosik István D.Sc., egyetemi tanár FAZAKAS

Részletesebben

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben

A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Kovács Anett Jolán A támogatott képzések vizsgálata a résztvevők szemüvegén keresztül egy Csongrád megyei felnőttképzési intézményben Bevezető Napjainkban az oktatás, a képzés a társadalmunk legfontosabb

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. A felnőtt tanuló

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. A felnőtt tanuló Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar A felnőtt tanuló Oktató: Novák Géza Máté Készítette: Huszka Eszter 1. Bevezetés Jelen dolgozatom témájaként, egy a mai napra egyre inkább

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető

Részletesebben

PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM. A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva

PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM. A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva PRO MUSICA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM A 2013. június 19-én jogerőre emelkedett módosított Alapító Okirathoz igazítva 2013 SZEGED 1 Tartalomjegyzék Az intézmény bemutatása Előszó

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2012. JANUÁR 11-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy az Országos Választási Bizottság

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a

Részletesebben

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011.

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. TARTALOMJEGYZÉK oldal A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere......1 2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái...1 3. Alapelvek...2 4. Célok...3 5. Feladatok...4

Részletesebben

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT MŰVELTSÉGI TERÜLET MEGVALÓSÍTÁSA AZ ÚJ NEMZETI ALAPTANTERV TÜKRÉBEN A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Dudáné Driszkó Adrienn. 10+1 tanács pedagógusoknak. a gyermekközpontú oktatás. megvalósításához

Dudáné Driszkó Adrienn. 10+1 tanács pedagógusoknak. a gyermekközpontú oktatás. megvalósításához Dudáné Driszkó Adrienn 10+1 tanács pedagógusoknak a gyermekközpontú oktatás A B C A k a d é m i a K f t w w w. a b c a k a d e m i a. h u Oldal: 1 Manapság nagyon divatos szakkifejezések, fogalmak tarkítják

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy könyvtárak porában penészedjék, hanem hogy győztesen hasson a gyakorlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

DEBRECENI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY GIMNÁZIUM

DEBRECENI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY GIMNÁZIUM HÁZIREND DEBRECENI CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY GIMNÁZIUM 4032 Debrecen, Békessy Béla u. 12. OM azonosító: 031197 Hatályos: 2015. szeptember 7-től I. Az intézmény adatai; a házirend hatálya, elfogadásának menete

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében

Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében Márton János Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében 1. Bevezető, előzmények A kisebbségi iskolaválasztás kérdéskörét egy 2012-ben készült kutatás keretében már vizsgáltuk:

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata

A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata A középfokú szakképzésben tanulók átmenete a munka világába; a munkahelyi elvárásokra és kiválasztási folyamatra való felkészítés vizsgálata Vámosi Tamás Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Inkluzív nevelés Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szövegértés-szövegalkotás Szerkesztette Jenei Andrea sulinova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési

Részletesebben

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA Pedagógiai Programja 2015 BEVEZETÉS... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1. 1. Az iskola rövid története... 4 1. 2. Nevelési alapcélok,

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Ikt.: A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve 2014. Felülvizsgálta és módosította a Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Nevelőtestülete Felsőpakony, 2014. március 20. Tartalom

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

Az Önálló Iskola projekt

Az Önálló Iskola projekt kutatás közben 307 az autonóm tanulás érvényesülése jelentős mértékben függ az egyén és családja kulturális tőkéjétől. Ez elsősorban egyrészt a szülők iskolázottságán, másrészt az iskolatípus választásán

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002. " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002.  Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu TÁMOP-.4.5-2/.-202-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása Lakossági véleményfeltárás Székesfehérváriak véleménye a külföldi munkavállalásról 204. október 30. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben