GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18.
A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI ÉSZ: MIT TEGYÜNK? EREDMÉNYE A CSELEKVÉS. A GYAKORLATI FILOZÓFIA A MIT TEGYEK? KÉRDÉS KÖRÜL FOROG. A GYAKORLATI FILOZÓFIA NEM A GYAKORLATI ÉSZ MEGNYILVÁNULÁSA. AZ ELMÉLETI ÉSZHASZNÁLAT TERÜLETÉHEZ TARTOZIK - A GYAKORLATI ÉSZ A TÁRGYA. A GYAKORLATI FILOZÓFIA AZT KUTATJA, HOGY AZ ELMÉLETI ÉSZ MIVEL JÁRULHAT HOZZÁ AHHOZ, HOGY AZ EMBEREK JÓ VÁLASZT ADJANAK A MIT TEGYEK? KÉRDÉSRE. A GYAKORLATI FILOZÓFIÁT AZ HÍVJA ÉLETRE, HOGY AZ EMBEREK BESZÉLNEK A CSELEKVÉSRŐL - A GYAKORLATI DISKURZUSOKBÓL BONTAKOZIK KI.
A GYAKORLATI FILOZÓFIA MINT CSELEKVÉSELMÉLET A GYAKORLATI FILOZÓFIA ELMÉLETI REFLEXIÓKAT NYÚJT A CSELEKVÉSRŐL - CSELEKVÉSELMÉLET. NEM MINDEN CSELEKVÉSELMÉLET TARTOZIK A GYAKORLATI FILOZÓFIÁHOZ: VANNAK LEÍRÓ CSELEKVÉSELMÉLETEK IS. (EGY ELMÉLET RÁKÉRDEZHET, A CSELEKVÉS ONTOLÓGIÁJÁRA, FIZIKÁJÁRA, PSZICHOLÓGIÁJÁRA, SZOCIOLÓGIÁJÁRA IS.) A CSELEKVÉS LEÍRÓ ELMÉLETEI CSAK A CSELEKVÉS MEGÉRTÉSÉT TŰZIK CÉLUL. A GYAKORLATI FILOZÓFIA NEM LEÍRÓ, HANEM NORMATÍV CSELEKVÉSELMÉLET. HOZZÁ AKAR JÁRULNI AHHOZ, HOGY A CSELEKVŐ A MIT TEGYEK? KÉRDÉSRE MEGFELELŐ VÁLASZT TUDJON ADNI. GYAKORLATI IGAZOLÁS A CSELEKVÉSRŐL VALÓ BESZÉD EGYIK LEGFONTOSABB TÁRGYA, HOGY A CSELEKVÉS HOGYAN IGAZOLHATÓ MAGUNK ÉS MÁSOK ELŐTT EZ A GYAKORLATI IGAZOLÁS PROBLÉMÁJA. A GYAKORLATI FILOZÓFIA A GYAKORLATI IGAZOLÁS PROBLÉMÁJA KÖRÜL FOROG.
GYAKORLATI FILOZÓFIA SPEKULATÍV FILOZÓFIA A GYAKORLATI FILOZÓFIA SZEMPONTJÁBÓL NEM IRRELEVÁNSAK AZ ELMÉLETI ÉSZ EGYÉB MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI. GYAKORLATI FILOZÓFIA ÉS SPEKULATÍV FILOZÓFIA. A GYAKORLATI FILOZÓFIA JELLEGZETES KÉRDÉSEI ( MIT TEGYEK? ) ÉS A SPEKULATÍV FILOZÓFIA JELLEGZETES KÉRDÉSEI ( MI AZ? ) NEM FÜGGETLENEK EGYMÁSTÓL. NEM MELLÉKES A MIT TEGYEK? KÉRDÉS SZEMPONTJÁBÓL, AMIT A KÖRÜLÖTTÜNK LEVŐ DOLGOK MIBENLÉTÉRŐL TUDUNK. A SPEKULATÍV FILOZÓFIA JELLEGZETES FORMÁI: METAFIZIKA (ONTOLÓGIA), ISMERETELMÉLET (EPISZEMOLÓGIA) AZ ELSŐDLEGESSÉG KÉRDÉSE: AZ ANTIK FILOZÓFIÁBAN A GYAKORLATI FILOZÓFIAI KÉRDÉSEK ÁLLNAK AZ ÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN, DE MEGVÁLASZOLÁSUK ELŐFELTÉTELEZI EGY SOR MI AZ? TÍPUSÚ KÉRDÉS MEGVÁLASZOLÁSÁT. AZ ÚJKORI FILOZÓFUSOK VISZONT A BIZTOS TUDÁS LEHETŐSÉGÉT IGYEKEZNEK MEGALAPOZNI, MÉGHOZZÁ ÚGY, HOGY A FILOZÓFIAI KONSTRUKCIÓJUK SEMMILYEN GYAKORLATI KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZT NE ELŐFELTÉTELEZZEN.
A GYAKORLATI FILOZÓFIA ÉS A TUDOMÁNY GYAKORLATI FILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNY. MIÉRT RELEVÁNSAK A A TUDOMÁNY ÁLTAL NYÚJTOTT (PÉLDÁUL SZOCIOLÓGIAI VAGY TÖRTÉNETI) TÉNYEK A GYAKORLATI FILOZÓFIA SZEMPONTJÁBÓL? A CSELEKVÉS ELŐFELTÉTELEZI AZ EMBERI VILÁGOT, AMELYEN TÖBB CSELEKVŐ ÉS GONDOLKODÓ EMBER OSZTOZIK. A GYAKORLATI PROBLÉMÁK KEZELÉSÉHEZ ISMERNI KELL AZ EMBERI VILÁGOT. EZ PEDIG RELEVÁNSSÁ TESZI MINDAZT, AMIT A TUDOMÁNY MOND AZ EMBERI VILÁGRÓL A CSELEKVÉS LEÍRÓ ELMÉLETEI. A SZOCIOLÓGIA MEGJELENÉSE A 19. SZÁZADBAN: A GYAKORLATI FILOZÓFIA ELŐFELTÉTELEZ EGY EMPIRIKUS TÁRSADALOMTUDOMÁNYT, AMI FELTÁRJA ÉS RENDEZI A TÁRSADALMI TÉNYEKET. EZÁLTAL SZÁMOLHATÓ FEL A TÁRSADALMI TÉNYEKET ILLETŐ NAIVITÁS, ÉS LEHETŐVÉ VÁLIK A GYAKORLATI ÉSZ HELYES MŰKÖDÉSE.
GYAKORLATI IGAZOLÁS STRUKTÚRÁJA A GYAKORLATI IGAZOLÁS VALAMILYEN CSELEKVÉSRE VONATKOZIK, AMIT VALAMILYEN GYAKORLATILAG RELEVÁNS MINŐSÍTÉSSEL ILLETÜNK ( JÓ, ROSSZ, HELYES, HELYTELEN, TILOS, STB.), A MINŐSÍTÉST PEDIG GYAKORLATI INDOKOKKAL TÁMASZTJUK ALÁ. X CSELEKVÉS M MINŐSÍTÉST ÉRDEMEL, MERT I INDOK EMELLETT SZÓL. AMIT TETTEM, HELYES VOLT, MERT EZ VOLT AZ ADOTT HELYZETBEN AZ ERKÖLCSI KÖTELESSÉGEM. AMIT TETTEM, NEM KIFOGÁSOLHATÓ, MERT MEGSZEREZTEM HOZZÁ A SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEKET. A GYAKORLATI IGAZOLÁS LEHET UTÓLAGOS OKOSKODÁS A CSELEKVÉSRŐL, DE LEHET AZ ELŐZETES MÉRLEGELÉSI FOLYAMAT (GYAKORLATI DELIBERÁCIÓ) RÉSZE IS. A KÉT IGAZOLÁSI HELYZET SZEMPONTJAI KÖLCSÖNÖSEN ÁTJÁRHATÓAK.
A GYAKORLATI IGAZOLÁS SIKERE A GYAKORLATI IGAZOLÁS ARRA IRÁNYUL, HOGY ÉSSZERŰKÉNT MUTASSA FEL A CSELEKVÉST AZ ADOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, AZ ÉRINTETT CSELEKVŐKRE VONATKOZÓAN. AZ IGAZOLÁS ALANYA ÉS CÍMZETTJE CSAK ÉRTELMES CSELEKVŐ LEHET. AZ IGAZOLÁS CÍMZETTJE A RELEVÁNS MÁSIK, AKI JOGGAL TART IGÉNYT ARRA, HOGY IGAZOLJÁK ELŐTTE A CSELEKVÉST. A RELEVÁNS MÁSOK KRITIKÁJA VAGY AKÁR EGYET NEM ÉRTÉSE JELENT KIHÍVÁST A CSELEKVŐ SZÁMÁRA. A RELEVÁNS MÁSIK LEHET EGY SZEMÉLY, VAGY SZEMÉLYEK EGY CSOPORTJA, DE AKÁR AZ EGÉSZ EMBERISÉG IS. A GYAKORLATI IGAZOLÁS AKKOR SIKERES, HA A RELEVÁNS MÁSOK OLDALÁRÓL ELFOGADÁSSAL TALÁLKOZIK, ILLETVE (LEGALÁBB ELVBEN) TALÁLKOZHAT.
GYAKORLATI INDOKOK A SIKERES GYAKORLATI IGAZOLÁSHOZ IGAZOLÁSRA KÉPES GYAKORLATI INDOKOK KELLENEK. AZ, HOGY MIKOR, MILYEN GYAKORLATI INDOKOK ALKALMASAK A CSELEKVÉS IGAZOLÁSÁRA, NEM VÁLASZOLHATÓ MEG ÁLTALÁNOS ÉRVÉNNYEL. AZ INDOKOK LEHETNEK ÖNKÉNYESEK ÉS RACIONÁLISAK. o AZOK AZ INDOKOK, AMELYEK KÉPESEK A RELEVÁNS MÁSOK ELŐTT IGAZOLNI A CSELEKVÉST, RACIONÁLISAK. o AZ IGAZOLÁSRA ALKALMATLAN INDOKOK ÖNKÉNYESEK. A GYAKORLATI FILOZÓFIA EGYIK ALAPVETŐ ELMÉLETI PROBLÉMÁJA, HOGY LEHET-E ÚGY GYAKORLATI INDOKOKAT SZOLGÁLTATNI, HOGY AZOK NE LEGYENEK ÖNKÉNYESEK. EZ A GYAKORLATI (MÁS NÉVEN NORMATÍV) RACIONALITÁS KÉRDÉSE.
INDOKOK ÉS MOTÍVUMOK A GYAKORLATI INDOKOK A TUDATOS BELÁTÁSOK KÖZEGÉBEN MOZOGNAK. A GYAKORLATI INDOKOK SZEREPÉT MEGHATÁROZZA A CSELEKVÉS HÁTTERÉBEN MEGHÚZÓDÓ PSZICHOLÓGIAI MECHANIZMUS. o NEM LEHETNEK SIKERESEK A GYAKORLATI FILOZÓFIA OLYAN VÁLTOZATAI, AMELYEK NEM HOZHATÓAK ÖSSZHANGBA EZZEL A PSZICHOLÓGIAI MECHANIZMUSSAL. VANNAK BIZONYOS EMPIRIKUSAN RÖGZÍTHETŐ TÉNYEZŐK (VÁGYAK, ÉRZELMEK, INDULATOK, STB.), AMELYEK A CSELEKVÉST A SZÓ PSZICHOLÓGIAI ÉRTELMÉBEN VEZÉRLIK MOTÍVUMOK. AZ EMBER AKKOR HAJT VÉGRE EGY BIZONYOS CSELEKVÉST, HA ANNAK MEGFELELŐEN VAN MOTIVÁLVA. A MOTÍVUMOK FELTÁRÁSA A LEÍRÓ TUDOMÁNYOK TERÜLETÉRE TARTOZIK (PSZICHOLÓGIA, SZOCIOLÓGIA, TÖRTÉNETTUDOMÁNY, ANTROPOLÓGIA).
A GYAKORLATI FILOZÓFIA STRUKTÚRÁJA MILYEN RENDBE ILLESZKEDNEK A GYAKORLATI FILOZÓFIA PROBLÉMÁI, MILYEN A GYAKORLATI FILOZÓFIA STRUKTÚRÁJA? KÉT RENDEZŐ SZEMPONT: o o A GYAKORLATI FILOZÓFIA TERÜLETEI, A GYAKORLATI FILOZÓFIAI VIZSGÁLÓDÁSOK ÉRVELÉSI SZINTJEI. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TERÜLETEI A GYAKORLATI FILOZÓFIA, TARTALMI SZEMPONTOK ALAPJÁN, TÁRGYTERÜLETEKRE OSZTHATÓ. o A MIT TEGYEK? KÉRDÉS UGYANIS BIZONYOS CSELEKVÉSI TERÜLETEKEN OLYAN SPECIFIKUS JELLEGET ÖLT, HOGY AZ ÖNÁLLÓ GYAKORLATI FILOZÓFIAI DISZCIPLÍNÁKAT HÍVOTT ÉLETRE. HÁROM KITÜNTETETT TERÜLET: o o o ERKÖLCSFILOZÓFIA POLITIKAI FILOZÓFIA JOGFILOZÓFIA
A GYAKORLATI FILOZÓFIA STRUKTÚRÁJA A GYAKORLATI FILOZÓFIAI VIZSGÁLÓDÁS ÉRVELÉSI SZINTJEI KONCEPTUÁLIS ELEMZÉS: A CSELEKVÉSI PROBLÉMÁKAT MEGRAGADÓ FOGALMAK TISZTÁZÁSA, AMINEK SEGÍTSÉGÉVEL ÉRTELMESEN MEG TUDJUK BESZÉLNI A GYAKORLATI PROBLÉMÁKAT. GYAKORLATI ELVEK: AZONOSÍTJUK, AZOKAT AZ ÁTFOGÓBB CÉLOKAT, ALAPVETŐ JÓKAT, AMELYEKRE VISSZAVEZETHETŐEK A GYAKORLATI INDOKOK - A GYAKORLATI ELVEK ÁTFOGÓ CSELEKVÉSI ÚTMUTATÁSOK, AMELYEK KÖZVETLENÜL SOHASEM ALKALMAZUNK. INTÉZMÉNYELMÉLET: AZOK CSELEKVÉSI MECHANIZMUSOK (SZABÁLYOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK), AMELYEK ELŐMOZDÍTJÁK A GYAKORLATI ELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT ÉS AMELYEK MÁR KÖZVETLENÜL VEZÉRLIK A CSELEKVÉST.
A GYAKORLATI FILOZÓFIA HASZNA A GYAKORLATI FILOZÓFIA NEM HOZ CSELEKVÉSI DÖNTÉSEKET. MIÉRT VAN EZ ÍGY? A GYAKORLATI FILOZÓFIA PER DEFINITIONEM KÉPTELEN A CSELEKVÉSVEZETÉSRE. o AMIKOR ELMÉLETI REFLEXIÓNAK VETJÜK ALÁ A CSELEKVÉSI PROBLÉMÁKAT, AKKOR AZ ÁLTALÁNOSÍTHATÓ ÖSSZEFÜGGÉSEIKRE ÖSSZPONTOSÍTUNK. TUDATOSAN FIGYELMEN KÍVÜL HAGYJUK A CSELEKVÉSI SZITUÁCIÓ EGYEDI KÖRÜLMÉNYEIT. MIBEN REJLIK A GYAKORLATI FILOZÓFIA MŰVELÉSÉNEK ÉRTELME? A GYAKORLATI FILOZÓFIA SEGÍT RENDEZNI A GYAKORLATI TAPASZTALATOKAT. o TUDÁSUNKAT ÉS A TAPASZTALATAINKAT JOBBAN TUDJUK ÉRVÉNYESÍTENI A CSELEKVÉSRE VONATKOZÓ DÖNTÉSEKBEN, HA AZOKAT RENDEZETT KERETBE ILLESZTJÜK. A GYAKORLATI FILOZÓFIA SEGÍT VILÁGOSAN ÉS ÁTTEKINTHETŐEN KOMMUNIKÁLNI A CSELEKVÉSI PROBLÉMÁKRÓL. o A GYAKORLATI FILOZÓFIÁTÓL REMÉLHETŐ EREDMÉNY AZ, HOGY JAVÍTHATJUK A GYAKORLATI DISKURZUSOK MINŐSÉGÉT.