ELNÖKVÁLASZTÓ TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS 2010.November 15., Tata
GAZDASÁGPOLITIKA A magyar gazdaság kettészakadt Az egyik részéhez a kiváló adottságokkal rendelkező, az EU átlag teljesítményét elérő, sőt azt túlteljesítő, külföldi tulajdonban lévő cégek tartoznak, melyek meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaságban. A másik részét a zömében hazai mikro-, kis- és középvállalkozások jelentik, amelyek nagyon kevés tőkével, alacsony termelékenységgel, gyenge jövedelmezőséggel működnek, ugyanakkor a munkavállalók meghatározó többségét foglalkoztatják.
TURIZMUS MINT HÚZÓÁGAZAT KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és vendégéjszakák száma 2010 első 8 hónapjában az előző évhez viszonyítva lényegében változatlan volt, a szálláshelyek árbevétele folyó áron alig emelkedett. Ezen belül a forgalom 70%-át képviselő szállodák vendégforgalma mind a 8 hónapban élénkült az elmúlt évhez képest. A belső kereslet továbbra is hanyatlik, így a belföldi vendégforgalom az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkent. A külföldi vendégek száma ugyanakkor 4%- kal élénkült, de ez is csak a 2006. évi teljesítmények közelébe hozta az ágazatot. (2010.10.05. - KSH 2010. január-augusztus)
TURIZMUS MINT HÚZÓÁGAZAT VENDÉGLÁTÁS A vendéglátás 7 havi eladási forgalma is csupán 97%-a volt az előző év azonos időszakának. (2010.10.05. - KSH 2010. január-július)
A turisztikai kiadások összetétele a belföldi többnapos utakon 2009. I III. negyedév - 4 és több éjszakás utazás Költségnem Összeg (millió Ft) Szállás Étkezés étteremben Élelmiszer vásárlása üzletekben Távolsági és helyi közlekedés Üzemanyag Egyéb Összesen: 39.042 12.166 14.983 2.465 11.234 18.690 98.580 KSH
A turizmusból való kimaradás okainak megoszlása 2009. I III. negyedév Nem szeret utazni: 3,0 % Munkából adódó kötelezettségek: 10,8 % Anyagi okok: 47,8 % Egészségügyi okok: 20,5 % Családi, baráti kötelezettségek: 2,1 % Nem volt kivel utazni: 0,6 % Szoktak utazni, de a kikérdezést megelőzően nem tették: 13,8 % Egyéb ok: 1,3 % Összesen: 100,0 % KSH
Vendéglátóhelyek számának alakulása 2001-2008 KSH 2001 2008 % Étterem 10.327 11.673 +13,0 Cukrászda 1.764 1.705-3,34 Egyéb vendéglátás 23.339 22.232-4,74 Bár, borozó 12.521 14.00 +11,8 Ker. vend. összesen 47.951 49.613 +3,46 Munkahelyi vend. össz.: 4.076 6.999 +71,7 Összesen: 52.027 56.612 +8,81
Vendéglátóhelyek bevétele KSH Kereskedelmi Munkahelyi Összesen 2001 (millió Ft-ban) 369.999 37.214 407.213 2008 598.032 86.580 684.612 Volumen index, az előző év azonos időszaka = 100 2001 105,5 92,3 104,2 2002 103,7 109,3 104,1 2003 96,- 109,5 97,3 2004 101,2 115,5 102,7 2005 107,5 92,1 105,7 2006 95,- 105,5 96,1 2007 96,- 98,7 96,3 2008 94,5 97,9 94,9
VENDÉGLÁTÓHELYEK ÁRBEVÉTELE (a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt) 2009. 681,0 milliárd (- 0,5 %) 2010. 1-6 320,3 milliárd (- 3,9 %) ezen belül a kereskedelmi vendéglátás forgalma 6,5 %-kal csökkent, a munkahelyi vendéglátásé viszont 10%-kal nőtt, amit befolyásolt a meleg étkezési utalványok használatának terjedése.
Vendéglátás forgalma főbb árucsoportonként 2003 2009 Ételforgalom 67,03 70,11 + 3,08% Alkoholos italforgalom 13,47 11,57-1,90 % Alkoholmentes italforgalom 10,21 10,85 + 0,64 % Kávé 4,23 3,36-0,87 % Dohány 3,78 2,96-0,82 % Egyéb 1,29 1,15-0,14 % Összesen 100,00 100,00 Forrás: KSH
Élelmiszerek 1 főre jutó hazai fogyasztása 1990 674,30 kg/fő 2008 675,00 kg/fő (KSH) Baromfihús 1990 = 22,80 kg/fő 2008 = 28,70 kg/fő Marhahús 1990 = 6,50 kg/fő 2008 = 2,80 kg/fő Sertéshús 1990 = 38,80 kg/fő 2008 = 25,80 kg/fő Bor 1990 = 27,70 l/fő 2008 = 24,10 l/fő Sör 1990 = 105,1 l/fő 2008 = 72,90 l/fő Égetett szesz 1990 = 4,3 l/fő 2008 = 3,5 l/fő Egyéb szesz 1990 = 11,1 l/fő 2008 = 10,0 l/fő Kávé 1990 = 2,6 kg/fő 2008 = 2,6 kg/fő Tea 1990 = 13,5 kg/fő 2008 = 28,4 kg/fő Dohány 1990 = 2 kg/fő 2008 = 1,6 kg/fő
A vendéglátás helyzete a magyar gazdaságban Az elmúlt 20 év alatt négyszeresére kb. 56 ezerre emelkedett a vendéglátó üzletek száma. Ez idő alatt az egy üzletre eső átlagforgalom több mint 40 %-kal csökkent. A hazai turizmus bevételének 42 százalékát a döntően magyar tulajdonú vendéglátóhelyek produkálják. Éttermi vendéglátás = élő országmarketing
A magyar vendéglátás a szürkegazdaság része Évek óta bizonyított tény, hogy ma egy kisvállalkozónak a vendéglátásban, ha teljesíti jogszabályi kötelezettségeit, a megtermelt bevételből nyeresége nem marad, sőt folyamatosan növekvő vesztesége keletkezik! A szakmát érintő áfa kötelezettség növekedése 2004-től 2010-ig: 46,3 % Egyértelmű tehát, hogy az áfa-kulcs emelése a visszaigénylési jog mellett is a költségvetés bevételeit növelte, a vendéglátásban ugyanakkor vagy az árrés szűkülését, vagy a kényszerű áremelés miatt forgalomcsökkenést, illetve likviditási gondot okoz.
TURISZTIKAI HIVATAL 2004. május 20-án kiadott 2005. évi adómódosító javaslatok című feljegyzésében is leszögezte: A nemzetközi szakmai szövetségek álláspontja szerint a vendéglátó, szálláshely szolgáltatási és utazási irodai tevékenységek alapszükségletet elégítenek ki és társadalmi célt valósítanak meg. Ezért ezen a területen az Európai Parlament irányelvei alkalmazhatók, miszerint a szakmára kedvezményes kulcshoz közelálló kulcs alkalmazása indokolt. Ezek után több évi lobbizás eredményeként a szálláshelyi- és a cukrásztermékek áfa-kulcsa 18 % lett, míg a vendéglátásé 25 % maradt.
Az Állam rossz üzlettárs! ÁFA: 25 % helyett 18 % Az éttermi vendéglátás áfáját első körben szintén le kell csökkenteni 18 %-ra, mert másképpen nem lehet eredményesen fenntartani az üzletek gazdálkodását. Amennyiben az alapvető élelmiszerek áfája változik, annak mértékének az arányában tovább kellene csökkenteni a vendéglátás áfáját is!
A szakmát sújtó elvonások mértéke mintegy kétszerese az uniós átlagnak! MVI Elnökválasztó Közgyűlés, Tata- 2010. november 15.
Minek köszönhetjük mindezt? - I. HACCP kötelező bevezetése Kockázatértékelés (munkavédelem) Alkalmazottak egészségügyi minimum- és alkalmassági vizsgája Szerzői jogdíjak Kötelező hatósági vizsgálatok, szabályzatok (munkavédelem, tűzvédelem, érintésvédelem stb.) Hatósági illetékek növekedése Éttermi hulladék (moslék) kezelése Környezetvédelmi termékdíj hatásai Postaköltségek Bankszámlaköltségek Emelkedő bérleti díjak
Minek köszönhetjük mindezt? - II. Áruk és egyéb nyersanyagok árának a növekedése A tevékenységhez nélkülözhetetlen szolgáltatások árnövekedése Energia árnövekedés Biztosítási díjak növekedése Alkalmazottak személyi jellegű költségeinek növekedése Üzemanyagárak növekedése Hatóságok regisztrációs díjai Megszűnik a nagykereskedelem, stb. És mindeközben a magyar lakosság terheinek növekedése miatt a csökkenő vásárlóerőnek nem lehet árat emelni, az árrés olló folyamatosan beszűkül.
Bürokrácia Rengeteg átfedés van az adatszolgáltatásokban Fontos lenne, hogy a vállalkozásoktól a jövőben csak az adóhatóságon keresztül lehessen adatszolgáltatást kérni Az állami hivatalok a nagyfokú bürokráciával igazolják létük szükségletét, miközben ezzel tönkreteszik, ellehetetlenítik a vállalkozásokat Az állami hivatalok önállóan hozhatnak meg a vállalkozásokkal szemben adatszolgáltatási kötelezettségeket, melyek nem teljesítése szankciókkal jár. Munkájuk felett nincs kontroll, a vállalkozói terhek növelésének nincs határa!
A kisvállalkozásoknál meg kell szüntetni: A házipénztár vezetési kötelezettséget A havi egyszeri standolást A HACCP adminisztrációs előírásait A kötelező statisztikai szolgáltatásokat A környezetvédelmi termékdíj (csomagolóanyag) bevallást (nemleges bevallás elmaradása esetében is már 200 ezer forint a bírság!) A kommunális hulladék (szemét, fáradt olaj, moslék stb.) nyilvántartást, melyről év végén összesített bevallást kell leadni Ma egy mikro- és kisvállalkozásnak ugyanakkora adminisztrációs kötelezettsége van, mint egy nagyvállalatnak! A termelésben résztvevő létszámhoz képest aránytalanul magas az adminisztrációt végző dolgozók száma.
MIKÖZBEN A KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓ AZ EGYIK LEGFONTOSABB STRATÉGIAI ÁGAZATNAK NEVEZI HOSSZÚ ÉVEK ÓTA A TURIZMUST, ANNAK LEGNAGYOBB GAZDASÁGI ÉS ORSZÁGIMÁZS FORMÁLÓ EREJÉNEK A VENDÉGLÁTÁSNAK KÖZEL 20 ÉVE NINCS SZAKMAI VEZETÉSE. A TURIZMUS LEGNAGYOBB STRATÉGIAI TERMÉKE A VENDÉGLÁTÁS, AMELYNEK PONT NINCS SZAKMAI VEZETÉSE!
Átalányadózás a vendéglátásban Az EU tagországainak többségében a vendéglátós vállalások átalányadózással adóznak! A hatályos SZJA törvény 50-57. -a ma is részletes szabályok mellett választhatóvá teszi az egyéni vállalkozók és kistermelők részére az átalányadózás lehetőségét. Így pl. a kiskereskedelmi tevékenységet végző főállású egyéni vállalkozó éves 100 millió Ft árbevételig választhatja ezt az adózási módot, amelynél 93 % költséghányad levonásával állapíthatja meg az adóalapját. Ennek bevezetése nem elsősorban az adóterhek csökkentését, mint az adózási feltételek egyszerűsítését célozná.
STATISZTIKA A turisztikai ágazat statisztikai adatszolgáltatásának alapját szinte teljesen a szállodai forgalomelemzésre építik. A turizmuson belül a vendéglátás mind árbevétel, mind pedig a foglalkoztatottak létszáma alapján nagyobb súlyt képvisel, mint a szállodaipar. Ez hamis információkat nyújt a kormányzat számára, ezért ezen a gyakorlaton saját érdekünk, hogy változtassunk! Javasoljuk, hogy mindez az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalon keresztül történjen meg. Ezzel korrektebb, naprakészebb információkat lehetne begyűjteni.
MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI ORVOSI VIZSGÁLAT 20 fő foglalkoztatási létszám alatt javasoljuk megszüntetni! Ezekben az esetekben a munkavállaló háziorvosa lássa el - TB költségre - a munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatokat. Dolgozói táppénz A jelenlegi rendszerben sem a háziorvos, sem a munkavállaló felé nincs korlátozás, míg a a munkaadót betegszabadság fizetési kötelezettség sújtja. A magas járulékterhek mellett a kettős kötelezettség indokolatlan!
VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÁSOKAT TERHELŐ ADÓK ÉS KÖZTERHEK (a működési költségeken kívül) 24 féle
VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÁSOKAT TERHELŐ ADÓK ÉS KÖZTERHEK 11 féle a kettő együtt: 35
VÁLLALKOZÁSÉLÉNKÍTÉS, TÁMOGATÁSI RENDSZER A gazdaságpolitika valamennyi fejlett országban megkülönböztetett figyelmet szentel a kis- és középvállalkozásoknak. Az egyik érvelés szerint: A piacgazdaság éltető eleme a verseny, és a kisvállalkozások védelme a versenyt erősíti! A másik érvelés szerint: Olyan rétegeket kell segíteni, amelyeknek különben kevés lehetőségük lenne önálló egzisztencia, ill. a mikro szintű, fenntartható növekedés megteremtéséhez.
Kormányprogram 1998 A mikro-, kis- és középvállalkozások adják a bruttó hazai termék csaknem felét és a munkahelyek 2/3-át. Éppen ezért kiemelt feladat a működési feltételek javítása és a versenyképességük erősödése, hogy fejlődésük meghaladja a nemzetgazdaság növekedési ütemét. Ennek elemeként fontos az adminisztrációs terhek radikális csökkentése, a közteherfizetés egyszerűsítése és a hitelfelvételek javítása. Hogy ma, tizenkét évvel később hol tart e célok megvalósítása, azt mindenki a saját vállalkozásán, környezetén lemérheti.
BANKOK - HITELEK Tőkehiányos mikro-, kis - és középvállalkozások! Segíthetnének a bankok, de a rendkívül bonyolult hitelkérelem összeállítása, az elvárt magas fedezeti arány és nyereségráta,a magas banki kamatok szinte teljesíthetetlen feltételeket jelentenek a kisvállalkozások számára. Az Európai Unió gyakorlata bizonyította, hogy a jó és stabil gazdaság melynek jövője is van a mikro - és kisvállalkozásokon alapul. (Az EU-ban a mikro-vállalkozások számaránya az összes vállalkozást tekintve 85-99 % között mozog.) Támogatásukban az állami szerepvállalás folyamatos, míg országunkban nyilvánvaló tendencia a kicsik kiszorítása a piaci versenyből.
HITELKÉPESSÉGI NYILVÁNTARTÁS Megszüntethetné a hitelfelvételekhez és a pályázatokhoz minden alkalommal szükséges tortúrát. Méltánytalanul alacsony (0,1 0,25 % közötti) a folyószámlán nem lekötött vállalkozási tőke kamata. A kisvállalkozások érdekében a vállalkozói számlán tartott, nem lekötött éves átlag összege után köteles legyen minden bank az éves átlag kamatával jóváírni minden negyedév fordulónapján a kamatot a vállalkozások felé, hiszen annak ellenére, hogy a vállalkozások ezt nem kötik le, a pénzt a bankok használják! A bankok számlavezetési költségeit kormányrendeletben kell maximálni, mert a költségek felszámításának jogcíme és mértéke ma határtalan!
SZÉCHENYI KÁRTYA Bevezetése sikertörténet! Ma ez a konstrukció jelenti a vállalkozások számára az egyedüli forgóeszköz-támogatási lehetőséget, a kártyabonyolítási és technikai feltételei a legkedvezőbbnek mondható. Fenn kell tartani, és lehetőség szerint tovább kell növelni a Széchenyi kártya kamattámogatási rendszerét!
ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK A közterület foglalási díjak meghaladják az ingatlan nm-re eső gazdasági költségeit. Koncessziós törvény! A korlátlan verseny rontja a meglévő vállalkozások tisztességes munkafeltételeit és a feketegazdaságot erősíti! Területvédelem! Elfogadhatatlan az, hogy egy adófizető vállalkozás üzleti környezetében ideiglenesen a helyi önkormányzatok kitelepüléseket engedélyezzenek! Belvárosban minimum 200, külvárosban minimum 500 méteres védelmi övezetet kell létrehozni!
MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY Kiadásának a feltétele kell, hogy legyen az Ipartestület hozzájáruló véleménye, mely a szakmai felkészültséget kell, hogy garantálja. Működési engedélyt, csak több éves szakmai tapasztalattal bíró, az adott területre vonatkozó szakmai végzettséggel rendelkező, az adott vállalkozásban dolgozó személy kaphat.
ÉLELMISZER KISKERESKEDELEM A vendéglátó üzletek profiljában tevékenykedik sok élelmiszer kiskereskedelmi vállalkozás. Nonstop élelmiszer boltok utcai fogyasztásra értékesítenek szeszes italokat, ezzel csökkentve a vendéglátóüzletek bevételét, adóját. Törvény tiltja, de senki sem ellenőrzi, és senki nem bünteti ezt az államnak is kárt okozó tevékenységet!
BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK VASÁRNAPI NYITVATARTÁSA A vasárnapi nyitva tartást minden a vendéglátást kivéve kereskedelmi, és más tevékenységet folytató vállalkozás esetében be kell szüntetni! Ezzel az intézkedéssel vissza lehetne hozni a forgalmat a külföldi tulajdonban lévő, multi vállalkozásoktól a magyar tulajdonban lévő mikroés kisvállalkozások részére, ezáltal megnövekedne a hétközi forgalom! Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy amikor zárva vannak a bevásárlóközpontok, akkor megnövekedik a forgalom a vendéglátásban!
ÉLELMISZER NAGYKERESKEDELEM Magyarországon ez a tevékenység megszűnt! Az uniós országokban a kiskereskedelemnek és a vendéglátásnak nagykereskedelmi áruházak biztosítják az ellátást, olyan helyen elkülönítve, ahol a lakosság nem vásárolhat!
ÉTKEZÉSI UTALVÁNY hideg=meleg Szomorú tényként hallhattuk az elmúlt hetekben a kormány bejelentését, miszerint egységes hideg- és meleg ételutalvány bevezetését kezdeményezték. Hibás kezdeményezés, mert így mindenki pénzhelyettesítő eszközként fogja az utalványt használni és elveszti létrehozásának alapvető okát, hogy a napi egyszeri meleg étkezés támogatásával segítse a családokat.
ÜDÜLÉSI CSEKK - Rekreációs kártya Nem értünk egyet azzal, hogy az üdülési csekk felhasználható gyógykezelésre, sportolásra, pecázásra, távolsági tömegközlekedésre, utazási irodai fizetésre, tanulásra. Az üdülési csekk a hazai belső turizmus gerjesztését kell, hogy szolgálja, melynek beváltási célpontja továbbra is a szállodák és a turisztikai környezetben lévő éttermek kell, hogy maradjanak.
El kell törölni! ÉLÉNKÍTENI KELL A VENDÉGLÁTÁS FORGALMÁT A hatályos adótörvény - a korábbi szabályokkal és a nemzetközi gyakorlattal szemben - 2010-től nem ismeri el a sokszor megkerülhetetlen reprezentációt a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, elszámolását adóalap-növelő tételként rendeli el. Ez számunkra súlyos forgalomcsökkenést, az állam részére pedig komoly bevétel kiesést jelent.
OKTATÁS - TANULÓKÉPZÉS Duális szakképzés 30 % elméleti oktatás 70 % gyakorlati oktatás Vendéglátó menedzser OKJ-és tanfolyami képzés Felsőfokú képzés
SZERVÍZDÍJ VAGY BORRAVALÓ? A szervízdíj kapcsán a költségvetésnek is többlet áfa-és nyugdíjbiztosítási bevétele keletkezik, ezért ezt a szakmai bérátlag további növekedése érdekében, adóterhet nem viselő járandóság formájában továbbra is meg kell tartani. A borravalónak továbbra is az emberi kapcsolatok és a jó szakmai munka hozadékaként kell fennmaradnia!
SZERZŐI JOGDÍJ KEDVEZMÉNY AZ IPARTESTÜLET TAGJAINAK? LÉTREHOZZÁK MAGYAR DALOK HANGTÁRÁT? ELŐADÓK, MŰVÉSZEK ÉS KIADÓK ÖNÁLLÓ TARIFAKEZELŐ RENDSZERE?
DOHÁNYZÁS A VENDÉGLÁTÓHELYEKEN Az ország egészségügyi és gazdasági érdekeivel ellentétes lenne, ha a kocsmákból és éttermekből kitiltanák a dohányosokat. A tiltás komoly forgalomkieséssel és ez közvetve a munkavállalók elbocsátásával jár. Ahol bevezették, ott sem csökkent a dohányzás, hanem kiszorult az utcákra és az otthonokba.
MI TOVÁBBRA IS FENNTARTJUK EDDIGI JAVASLATAINKAT: Javaslatunk nem sért állampolgári jogokat, nem súlyosbítja sem a dohányzók, sem a nemdohányzók helyzetét, nem hozza hátrányos helyzetbe a vendéglátóegységek üzemelőit, és nem okoz kárt a nemzetgazdaságnak! 1. Az üzlet füstmentes 4. Az üzlet füstszűrő berendezésekkel van felszerelve* 2. Az üzletben füstmentes és dohányzó terem is van *A vendéglátó egységek csak bevizsgált szűrőberendezéseket alkalmazhatnak, az adott helyiség légköbméter igényeinek megfelelően 3. Az üzlet csak dohányzó vendégeket fogad
HACCP SEHOL EURÓPÁBAN NEM ALKALMAZZÁK EBBEN A FORMÁBAN! Nincs egységes ellenőrzési szempont, elavultak a jogszabályok. A vendéglátás nem élelmiszeripar! Zöld kés, sárga vágódeszka? Mobil hűtőhőmérő vagy digitális hőmérő? Félóránként kell mérni és dokumentálni a készételek hőfokát? Nem lehet paprikafűzért a konyhában tartani? Vízmintát kell készíteni minden csap szerelésénél? Szakosított tárolás? Stb. Mi miért is kaptuk a diplománkat?
RÉGIJÓS KONYHA Gasztro-Turizmus Nincs magyar vendéglátás magyar mezőgazdasági termék nélkül! Meg kell menteni a kihalófélben lévő háztáji gazdaságokat! Felül kell vizsgálni az élelmiszertörvényt, mely általános követelményrendszert támaszt a kis- és nagyüzemek felé. A piacok ismét legyenek az őstermelőké!
KEDVES KOLLÉGÁK! ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS KEZDŐDIK! (Forrás: Orbán Viktor miniszter elnök) ELJÖTT AZ IDEJE, HOGY A BELFÖLDI FORGALOM ÉLÉNKÍTÉSÉRE LEGYEN HELYEZVE A HANGSÚLY, LEGYEN FOGYASZTÓ-CENTRIKUS ÉS VÁLLALKOZÓBARÁT GAZDASÁGPOLITIKÁNK, HOGY A MAGYAR EMBER ITTHON ÉREZHESSE OTTHON MAGÁT!
KÖSZÖNET A SEGÍTŐ MUNKATÁRSAKNAK: THURZÓ BÉLÁNÉ HERCZ GYÖRGY GOMBÁS ANDRÁS BERKES GYULA KOVÁCS LÁSZLÓ GOTTWALD ZOLTÁN
Köszönöm a bizalmat, hogy az elmúlt nyolc év során a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnökeként a magyar vendéglátást szolgálhattam! Háber Tamás MVI Elnökválasztó Közgyűlés, Tata- 2010. november 15.