HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2. Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban



Hasonló dokumentumok
A megújulás szükségessége a hazai borászatok marketing tevékenységében

A magyar lakosság borfogyasztási szokásai. Szerzô: Bormarketing Mûhely Kft. 1

A Jeanette s Wine borkereskedés új, miskolci üzletének bevezetése

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei december 15.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Szerzõ: Vizi István 1

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Az ország-eredet imázs jelentősége a magyar borpiacon

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, BUDAPEST 1988/2

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

Klaszterfejlesztés a borturizmusban. Dél-dunántúli Borturisztikai Klaszter

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL- ÉS EGYÉB DROGFOGYASZTÁS A IX. KERÜLET 7., 8. és 10. OSZTÁLYOS DIÁKJAI KÖZÖTT

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

TURISZTIKAI TERMÉKEK. a magyar lakosság étkezési és alkoholfogyasztási szokásait, és Magyarország gasztronómiai imázsa 2005-ben

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

A bor és gasztronómia mint turisztikai termék

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

Dévaványa Város Önkormányzata. Dévaványa Város Önkormányzat. Helyi Drogstratégia és Cselekvési Terv

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Hogyan tovább? segélykiáltások a magyar valóság (életképek, tapasztalatok, megoldásra váró élethelyzetek)

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat évi tevékenységéről

FEJÉR MEGYE ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

Füstmentesítő berendezések állandó üzemképességének fenntartása

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

Bemutatkozik a Képzési Igazgatóság

A kultúra menedzselése

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

Tárgyszavak: mobilmarketing; marketingkampány; reklámüzenet; fogyasztói szokások; internet; SMS; MMS.

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/ számú beszámoló (2003. február 2005.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

Bormarketing konferencia Sopronban

Munkaerő-piaci helyzetkép

Duna House Barométer. 16. szám III. negyedév szeptember hónap

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v

Összeállította: Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport 1

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

AZ I990 - ES ÉVEK ELEJÉN AZ ÁLLAMI tankönyvkiadás monopóliumát gyors ütemben

Pillanatfelvétel a vajdasági magyar doktoranduszokról az Aranymetszés 2013 Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA MEZİCSÁTON

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló évi CII. törvény eddigi hatásairól

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZABÓ SÁRA. Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *

LAKOSSÁGI TELEVÍZIÓS PLATFORMOK, DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS ÉRINTETTSÉGI ÉS INFORMÁLTSÁGI ADATOK

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

VERSENYTANÁCS. határozatát

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Akikért a törvény szól

TOKAJ-HEGYALJA ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KONCEPCIÓJA

A gyermeknevelés hatása a háztartások kiadási szerkezetére*

Aktív hallgatói tanulmány a kutatási eredmény elemzése az Educatio által biztosított kötelező kérdőív kitöltése alapján

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Társadalmi jellemzõk, Társadalmi jellemzõk, Központi Statisztikai Hivatal

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának október 13-i ülésére

Átírás:

HARSÁNYI DÁVID 1 GÁLNÉ CZÉKUS ILDIKÓ 2 Szezonális különbségek a borfogyasztási szokásokban Bevezetés Hazánk borpiaca jelentős fejlődésen ment keresztül a rendszerváltás óta. A változás folyamatos, a piac széttagolt, így áttekintése kihívást jelent a szakma számára. A fogyasztói hozzáállást vizsgáló rendszeres hazai kutatásról nem beszélhetünk; számos felmérés készült a témában, ám ezek módszertana eltérő. Az átfogó vizsgálatok általában állami megrendelésre valósulnak meg, ugyanakkor különböző szervezetek rendelik meg ezeket, valamint a felkért kutatóintézetek is eltérőek. Ennek eredményeképp egy adott időpillanatot jellemeznek, a változások követésére azonban korlátozottan alkalmasak. (A termőterületre, termelésre, értékesítésre vonatkozó adatok a KSH jóvoltából rendelkezésre állnak, ezek azonban természetesen nem a fogyasztók oldaláról közelítik a kérdéskört.) Pedig kiemelt fontosságú lenne a folyamatos adatfelvétel, amellyel nyomon követhetővé válnának a borágazat fogyasztói változásai. Ezt a célt szolgálja az a felmérés, amely immáron harmadszorra került lebonyolításra, fókuszba állítva a borfogyasztási és -vásárlási szokásokat. A kutatás első ízben 2011-ben készült a Borászportál online bormagazin segítségével, amely azóta is segíti az adatfelvételt saját erőforrásai és szakmai kapcsolatai révén. Bár cél a rendszeres ismétlődés biztosítása, ez egy pro bono kezdeményezés esetében sajnos nehézségekbe ütközik. Így bizonyos változások történtek az adatfelvételben, amelyek részben korlátozták az eredmények összehasonlítását. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a megismételt vizsgálatok alkalmával mindannyiszor olyan szempontok kerültek előtérbe, amelyek új oldalról világították meg a kérdéskört, korábban nem tapasztalt eredményeket hozva felszínre. 1 Főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar; e-mail cím: harsanyi.david@kkk.bgf.hu. 2 Eszterházy Károly Főiskola, Eger; e-mail cím: galne.czekus.ildiko@gmail.com. 238

A legutóbbi két felmérés alkalmával a módszertan azonos volt, azonban eltérő időpontban történt az adatfelvétel. E tényező pedig rávilágított egy fontos szempontra, nevezetesen a szezonális eltérésekre a borfogyasztás terén. Ezzel foglalkozik a tanulmány, kiemelve a fogyasztói válaszokban található különbségeket és megvizsgálva az eltérések mögötti okokat. Kutatási háttér A borfogyasztás szezonalitásával kevéssé foglalkozik a szakirodalom. A borkóstolási tankönyvek említenek könnyedebb, frissebb tételeket, amelyek inkább kapcsolódnak a nyárhoz, és testesebb, komplexebb borokat, amelyek jobban illenek a téli hónapokhoz. A borturizmussal foglalkozó irodalom is jelzi, hogy a melegebb időjárással a turizmus, így a borturizmus is felpezsdül, de ennél általában nem ás mélyebbre. Többnyire a bormarketing-szakkönyvek (például Hajdu 2005) sem szentelnek figyelmet a kérdésnek, pedig minden bizonnyal a borfogyasztás is mutat szezonalitást, amely egy fogyasztói megkérdezés során is tetten érhető lenne. A KSHadatok is csak éves bontásban állnak rendelkezésre (KSH 2013). A hazai felmérésekben elvétve találunk a szezonalitásra vonatkozó állításokat, illetve megemlítendő, hogy a külföldi szakirodalom sem foglalkozik részletesen a kérdéskörrel. A téma tárgyalásához három hazai fogyasztói tanulmányt kell kiemelnünk az utóbbi időszakból. A GFK átfogó felmérést készített 2008-ban kvalitatív és kvantitatív módszerrel, utóbbit 1000 fős reprezentatív mintán az Agrármarketing Centrum megbízásából (GFK 2008). Több év kihagyás után a Bormarketing Műhely végzett online felmérést 1550 fővel kvalitatív vizsgálata mellett, itt azonban már a Magyar Turizmus Zrt. volt a megbízó, amelybe beleolvadt az Agrármarketing Centrum (Bormarketing Műhely 2013). 2014-ben pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet készített vizsgálatot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felkérésére ennek módszertanát azonban nem hozták nyilvánosságra. A GFK kutatásában a célok között szerepelt a szezonalitás vizsgálata, azonban erre vonatkozó konkrétum kevés szerepel a tanulmányban: a volumenidőszakokban (főleg nyáron) a bor legnagyobb versenytársa a sör: egy-egy forró nyári napon az igazi szezonját élő hideg sör mellett gyakran látni hideg fröccsöt fogyasztót is (GFK 2008: 49), illetve A bor előnye még a többi alkoholhoz és főleg a sörhöz képest, hogy minden évszakban megfelelő választás, télen a forralt bor kellemesen melegíti az embert, míg nyáron egy fröccs kiválóan oltja a szomjat (GFK 2008: 18). A gondolatok azt vetítik tehát előre, hogy szezononként nem a mennyiségi, hanem a minőségi paraméterek változnak a borfogyasztásnál. Ezt támasztja alá a GFK étkezési szokásokról készült 2012-es felmérése 239

is: A borfogyasztás kiegyensúlyozottabb képet mutat, hiszen télen, nyáron, ősszel, tavasszal is fogyasztjuk. Némi kiugrás a decemberi (karácsonyi) időszakban, az ünnepek idején tapasztalható. Fehérborokból szintén kicsit több fogy a nyári»fröccs«időszakban (HVG 2012). Amennyiben tehát a nyár és a tél számít a két szélsőségnek, akkor a tavasz és ősz minden bizonnyal átlagos fogyasztást mutat. Ebből a szempontból a Bormarketing Műhely (2013) március 7. és 19. között történt adatfelvétele szerencsésnek mondható, hiszen egy köztes időszak értékeit mutatja. (E tanulmány nem tér ki külön szezonális kérdésekre.) Módszertan A saját kutatás célja a hazai borfogyasztási és borvásárlási szokások megismerése, illetve kiemelt szempontként nyomon követése volt. Ezért történt már három adatfelvétel és ezért tervezzük ezek rendszeres megismétlését is. Kihívást jelent azonban, hogy a lebonyolításhoz nem állnak rendelkezésre pénzügyi források. Ez elsősorban az adatfelvételt érinti, amelynél kénytelenek vagyunk az online lekérdezést választani, így az eredmények nem vetíthetők ki a teljes lakosságra. Figyelembe kell azonban venni, hogy az utolsó felmérés alkalmával már 74%-os volt az internetpenetráció (Gemius 2014. június), így az adatok egyre inkább közelítenek az országos mintához. Az internetező populáció minél jobb lefedése a cél, ezért számos fórumon történik a felhívás. (A válaszadók egy része boros oldalakról érkezik, ám a második évtől önálló mintát képeznek, külön szerepelnek az elemzésekben.) A célkitűzés az, hogy relatív nagy mintaszámot érjünk el, ezért az ún. convenience sample (Malhotra Birks 2007) technikát alkalmazzunk. A lekérdezés a Borászportál és partnerei segítségével valósul meg, a kitöltési kedv növelése érdekében pedig minden kutatás alkalmával komoly ajándékok utazás, borválogatás, eseménybelépők kerülnek kisorsolásra a válaszadók között. Az első adatfelvétel 2011-ben történt. Ekkor sajnos nem került elválasztásra a borkedvelők és az általános borfogyasztók csoportja, így ez a vizsgálat elsősorban a bor iránt érdeklődők válaszait tartalmazta. Emellett a tapasztalatok alapján a kérdőív is módosításra került a következő évben, így összehasonlításra az utóbbi két év adatai alkalmasak. A kérdéskörök természetesen változatlanok maradtak (fogyasztás, vásárlás, a bor megítélése, személyes kérdések), a kérdőív a személyes adatokon kívül összesen 19 szakmai kérdést tartalmazott. Szervezési nehézségek miatt mindkét felmérés időben eltolódott, így végül az előbbi télen, az utóbbi viszont nyáron került lebonyolításra. Ez pedig kiváló lehetőséget biztosított a szezonális hatás vizsgálatára. 240

Minta A második és harmadik adatfelvétel mintaösszetétele számos hasonlóságot mutat (1. táblázat). Az elemszám legutóbb sajnos kevesebb lett, de így is közel 2800 válaszadóval számolhattunk az általános mintánál (vagyis azoknál, akik nem boros weblapokról, hírlevelekből érkeztek). A nemek aránya mindkét esetben viszonylag kiegyenlített volt, bár a nők nagyobb súlya figyelhető meg. A fővárosban és megyeszékhelyen élők is közel ugyanolyan arányban képviseltették magukat, illetve az átlagéletkor is igen hasonló volt. 1. táblázat: A kutatások mintaösszetétele Kutatás sorszáma Adatfelvétel időpontja Teljes minta (fő) Általános minta (fő) Nők aránya Megyeszékhelyen él Átlagéletkor 2. 2012. dec. 10 633 5744 55,6% 44,7% 45,7 3. 2014. júl aug. 7 626 2790 53,0% 47,4% 46,8 A fentiek jó alapot jelentenek az összehasonlításra, azonban figyelembe kell vennünk két jelentős tényező eltérését: iskolázottság szempontjából például a legújabb mintában 46,2% volt felsőfokú végzettségű, míg korábban ez az érték 31,4% volt. Emellett borismeret szempontjából is különbség mutatkozott az 5 kategória két alsó szegmensében: a második kutatás alkalmával egyszerű fogyasztónak 51,1%, érdeklődőnek 35,3% vallotta magát, a harmadiknál viszont ezek az értékek rendre 47,3% és 40% voltak. Ez persze utalhat a piac fejlődésére is, azonban korábban bizonyítást nyert, hogy a borfogyasztást jelentős mértékben meghatározza a végzettség, így az valószínűsíthető, hogy itt is ezzel a hatással állunk szemben. (A 2012-es adatokból kiderült például, hogy a városi, magasabb végzettségű és jövedelmű réteg nyitottabb a fehérborra, a száraz tételekre, valamint a drágább borokra Harsányi 2013.) Eredmények A kutatások számos kérdéskört vizsgáltak, a következőkben azonban azokra koncentrálunk, amelyek esetében feltételezhetőek voltak a szezonális különbségek. 241

Korábban szó esett róla, hogy a borfogyasztás mennyisége vélhetően kiegyenlítődik az évszakok között, mert a nyáron megnövekedett folyadékigényt gyakran sörrel elégítik ki az emberek. Az adatokból viszont az látszik, hogy a nyári adatfelvétel esetében mégis gyakrabban isznak bort a válaszadók. Figyelembe kell venni azonban, hogy mind a 2012-es, mind a 2014-es kutatás szerint az iskolázottabbak gyakrabban fogyasztanak bort, így a két adatsor közti eltérés adódhat ebből is. Nem sikerült tehát egyértelműen elvetni a fogyasztás mennyiségének állandóságára vonatkozó állítást. 1. ábra: A borfogyasztás gyakorisága (százalék) alkalmi fogyasztó (havonta max. egyszer) 20,1 19,3 átlagos fogyasztó gyakori fogyasztó (hetente többször) 41,6 41 35,6 39,7 2012. tél 2014. nyár 0 10 20 30 40 50 A fogyasztott borok fajtájánál feltételezhető volt a vörösborok háttérbe szorulása a nyári időszakban. Ezt az adatok igazolták, hiszen mind a fehér-, és főként a rozé borok fogyasztási aránya megnőtt. (Érdemes megjegyezni, hogy hazánkban a megkérdezéseknél lényegesen felülbecslik az emberek a vörösborfogyasztásukat amit a termelési adatok nem támasztanak alá.) Miután a 2014-es adatok szerint a végzettséggel, lakhellyel és keresettel való öszszefüggések elhanyagolhatóak a borszín választásánál, így elfogadhatjuk azt a hipotézist, hogy nyáron megnő a fehér- és rozé borok fogyasztási aránya. 242

2. ábra: A fogyasztott borok színe (százalék) vörös 46,6 50,9 rozé 18,2 22,4 2012. tél 2014. nyár fehér 31,2 33 0 10 20 30 40 50 60 Magától értetődőnek tűnik az a feltételezés is, hogy nyáron a könnyed borok fogyasztása megnő. Az adatok is azt mutatják, hogy ezek aránya 36,3%-ról 40,9%-ra emelkedett, ugyanakkor a (nagyobb alkoholtartalommal bíró) erősített boroké 13%-ról 9,2%-ra csökkent. Miután ennél a kérdésnél csak a nemi és életkorbeli különbségek esetében találunk eltérést, így elfogadhatjuk azt a kijelentést is, hogy nyáron a könnyed borok irányába tolódik el a fogyasztás. A fröccsfogyasztás esetében is az sejthető, hogy az aránya nyáron megnő. Az adatok alátámasztják ezt, azonban óvatosan kell kezelni az eredményt, hiszen emellett nem csökkent a tisztán fogyasztás aránya, valamint itt is torzító tényezőként léphetnek be a demográfiai eltérések. A fröccsfogyasztás emelkedése ugyanis azzal járt együtt, hogy az egyéb italokkal (kólával, Fantával) való keverés aránya csökkent. Az adatok elemzése után azt láthatjuk, hogy a végzettségi szint emelkedésével csökken a kevert fogyasztás tehát emelkednie kellene a tisztán történő fogyasztásnak, ami azonban nem következett be. Így levonhatjuk azt a konzekvenciát, hogy a fröccsfogyasztás nyáron megnő de talán a vártnál kisebb mértékben. A legtöbb bort otthon fogyasztják az emberek. 2012-ben 62,2%, 2014-ben 56,4% volt ez az érték, ami egyben azt is sejteti, hogy nyáron hajlamosabbak vagyunk külső helyszíneken többet borozni. A végzettséggel nagyon alacsony szinten függ össze ez az adat, így a két adatbázisban lévő különbségeknél ezt nem kell figyelembe vennünk. Problémát jelent ugyanakkor, hogy 2012-ben (a német összehasonlítás miatt) kikerült a kategóriák kö- 243

zül a pince/borászat, így ez torzítja az eredményeket. Meglepő módon az étteremben, szórakozóhelyen történő fogyasztás sem emelkedett, sőt a boros rendezvények aránya még csökkent is (holott feltételezhető volt a nyári népszerűségük). Azt a feltételezésünket, hogy nyáron nő a külső helyszíneken történő borfogyasztás, nem tudtuk egyértelműen bizonyítani. 3. ábra: A borfogyasztás módja (százalék) tisztán 75,5 75,7 fröccsben kólával, Fantával, stb. 12,3 16,8 12,3 7,6 2012. tél 2014. nyár 0 20 40 60 80 4. ábra: A borfogyasztás helye (százalék) Otthon Vendégségben Étteremben, szórakozóhelyen Pincében, borászatban Borral kapcsolatos rendezvényeken Kocsmában 18,0 19,5 11,4 11,3 0 5,6 5,9 4,3 2,8 2,9 62,2 56,4 2012. tél 2014. nyár 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 244

A fentiek mellett érdemes még néhány érdekesebb eredményt kiemelni a kutatásból. Továbbra is a legmegosztóbb a száraz és az édes bor: ezeknél a legnagyobb arányú a szélsőséges válaszok aránya. A férfiak jobban szeretik a száraz, félszáraz borokat, míg a nők az édesebbeket. A borfogyasztás főbb szempontjai között első három helyen szerepel a szárazsági fok, a borvidék és a borszín. (Hasonló volt az eredmény 2012-ben is, csak ott az első kettő sorrendje felcserélődött.) A többi jellemző leszakadva követi ezeket. A borok közel felét otthoni/mindennapi/ saját fogyasztásra vásárolják az emberek, leggyakrabban szuper- vagy hipermarketben (40% körül). A legkedveltebb borvidékek Villány, Eger és Tokaj (2012-höz képest az első kettő cserélt helyet), ezeket leszakadva ám a többi borvidékhez képest még mindig tisztes előnnyel követi Szekszárd, Badacsony és a Balaton-felvidék (2012-ben ugyancsak az első kettő sorrendje volt eltérő). Továbbra is lokálpatrióta a magyar, saját bevallásunk szerint 90%-ban hazai bort fogyasztunk (amit azonban a termelési, illetve importadatok nem támasztanak alá). Összegzés, korlátozások A 2011-ben indult kutatássorozat célja, hogy folyamatos információval lássa el a piacot az internetezők borfogyasztási és vásárlási szokásairól. Sajnos a főként pénzügyi nehézségek miatt kompromisszumot kell kötni az adatfelvétel során. A Borászportállal történő együttműködéssel lehetővé válik a nagy minta elérése, de a kutatás lebonyolítási ideje nehezebben kontrollálható. Az elmúlt évek adatain látható azonban, hogy a mintanagyság sem garancia az egyenletes eloszlásra, így más módszert kell találni az állandóság biztosítására. A kutatás tehát kihívásokkal jár, ugyanakkor ez számos lehetőséget is hordoz magában. Ennek segítségével jöhetett létre például a második kutatás során az Y generáció borfogyasztási szokásainak pontosabb megismerése (Harsányi Szolnoki 2013). A harmadik év fontos tanulsága is egy véletlen tényezőn múlt: az adatfelvételi időpontok csúszásán. A cikk rávilágított arra, hogy a vélt szezonális különbségek léteznek a borpiacon, amelyekre érdemes figyelmet fordítani mind a borászatoknak, mind a kereskedéseknek. A továbbiakban természetesen részletesen meg kell vizsgálni az adatokat abból a szempontból is, hogy történt-e érdemi változás az eltelt másfél évben. Ehhez az adatok mélyebb elemzése szükséges, kiszűrve az adatbázisok eltérő jellemzőit. Természetesen hosszú távon érdemes minél inkább biztosítani az állandó megkérdezetti kört, most azonban megoldást jelenthet az adatbázisok kvótás szűrése is. Az elkövetkezendőkben mindenképp célszerű a lekérdezést tavaszra vagy őszre szervezni, hogy elkerüljük a szezonális hatást amely torzíthatja az eredményeket. Fontos volna a kapott eredményeket összevetni a kiskereskedelmi forgalmi adatokkal is, azonban ezek megszerzése komoly kihívást jelent. 245

Irodalomjegyzék Bormarketing Műhely (2013): Bormarketing munkát támogató piackutatás a magyar borpiacon tanulmány. http://www.bor.hu/20130410_friss_orszagos_fogyasztoi_kutatas_a_borrol (letöltés: 2014. március 3.). Gemius (2014): Az internetpenetráció 74 százalék Magyarországon, 96 százalék Csehországban. 2014. június 30. http://www.netkutatasok.hu/2014/06/gemius-az-internet-penetracio-74.html (letöltés: 2014. március 3.). GfK (2008): Hungária Piackutató Intézet: Bor Feltáró kutatás, kutatási jelentés, 75. Harsányi D. (2012): Az internetezők borfogyasztási szokásai 2011. Kutatási jelentés. Harsányi D. (2013): Az internetezők borfogyasztási szokásai 2012. Kutatási jelentés. Harsányi D. Szolnoki G. (2013): Tanulságok egy nemzetközi borfogyasztás-kutatás kapcsán. Marketing Oktatók Klubja Konferencia Kiterjesztett Marketing, Budapest, aug. 28 29. In: Konferencia CD 2013, 106 116. Hajdu I.-né (szerk.) (2005): Borpiac. Budapest: Mezőgazda. HVG (2012): A rozé az új sláger. szeptember 05.; http://hvg.hu/kkv/20120905_egyre_menobb_a_roze (letöltés: 2014. március 3.). KSH (2013): Bormérleg, 1970 2012; http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/elm11.html (letöltés: 2014. március 3.). Malhotra, N. K. Birks, D. (2007): Marketing Research. An Applied Approach. London: Prentice Hall Inc. 246