BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉG

BADACSONYTÖRDEMIC KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS 2014. (véleményezési szakaszra) MEGBÍZÓ: Badacsonytördemic Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8263 Badacsonytördemic, Hősök útja 12. TERVEZŐ: tervező: Fercsák Ágnes településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Kft. munkatárs: Fazekas Róbert településmérnök CITY Pro Ingatlanfejlesztő Kft.

2 Közreműködő tervezők Közreműködő tervezők: Településtervezés: Fercsák Ágnes településtervező településmérnök TT-20-0277 Zala Urbanistica Terület- és Településfejlesztő Kft. Fazekas Róbert településmérnök CITY Pro Ingatlanfejlesztő Kft. Tájrendezés: Bruckner Attila okl. táj- és kertépítészmérnök K/1 19-0244 Környezetalakítás, közművek: Sziklai Árpád okl. bánya- és geotechnikai mérnök SZKV-1.1 07-0690 SZKV-1.3 07-0690 VZ-TEL 07-0690 Közlekedés: Pálffy György építőmérnök Tkö 07/0808 2014. július

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 ELŐZMÉNYEK... 4 2 A TERVEZÉSI MUNKA RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA... 4 3 ELHELYEZKEDÉS... 7 3.1 A település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 7 3.2 A tervezési terület településen belüli elhelyezkedése... 7 3.3 Földrajzi jellemzők... 8 3.4 Az épített környezet vizsgálata ÉS VÁLTOZÁSA... 9 3.5 Az épített környezet értékei... 15 3.6 A táji és természeti adottságok, Környezeti hatások és feltételek... 15 3.7 Közlekedés... 16 3.8 Közművesítés... 16 3.9 Katasztrófavédelem... 17 4 TERVELLÁTOTTSÁG... 17 4.1 Országos, regionális, térségi... 17 4.2 Helyi... 30

4 I. BEVEZETÉS 1 ELŐZMÉNYEK Badacsonytördemic község hatályos településrendezési terve 2005-ben került el-fogadásra. A hatályos településrendezési terv elfogadása, illetve 2009-es módosítása óta olyan fejlesztési elképzelések jelentkeztek a településen, amelyek csak a településrendezési terv módosítását követően valósíthatók meg. A településrendezési terv használata során is felmerültek olyan felvetések, melyek a terv részleges felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását igényelik. A település lakosságának településfejlesztési igényei, illetve a területileg illetékes építéshatóság jogszabály értelmezési felvetései tették szükségessé a településrendezési terv módosítását. A képviselő-testület településfejlesztési döntésében jóváhagyta a településrendezési terv módosítására vonatkozó kérelmeket, majd felkérte cégünket a tervezési munka elvégzésére. A Településfejlesztési koncepciót megvizsgáltuk, annak módosítására nem volt szükség. Badacsonytördemic Község Önkormányzata a hatályos településrendezési terv módosítása tárgyában 2012. július 17-én küldte meg előzetes egyeztetési anyagát, hat pontban rögzítve településrendezési terv módosítás célját, és várható hatását. Mivel a településrendezési eljárás 2013. december 31-i határidőig nem fejezhető be, ezért az Önkormányzat a településrendezési módosítási eljárást lezárta. A tervezési munka során újabb tervezési célok fogalmazódtak meg. Badacsonytördemic Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján új településrendezési módosítási eljárást indít, és a korábban már ismertetett hat ponttal együtt húsz pontban rögzítette a településrendezési terv módosítása szükségességét. Az új településfejlesztési döntés tartalmának megfelelően az előzetes tájékoztatási szakasz lezajlott, és az eljárásrendnek megfelelően a tervet a véleményezési szakaszra összeállítottuk. 2 A TERVEZÉSI MUNKA RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A területfelhasználás módosítást megalapozó adatok és igények az alábbiak: 1. magánút szabályozási előírásainak kidolgozása Az ingatlanok beépíthetőségének egyik feltétele, hogy közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetők legyenek. Jelenleg több közúti kapcsolattal nem rendelkező ingatlan található a településen. A közúti kapcsolattal nem rendelkező ingatlanok (érintett ingatlanok: 473/16, 473/17, 509/11, 02/5. hrsz.) feltárását magánútról is biztosítani lehetne. A helyi építési szabályzat nem kezeli a magánút kialakításának lehetőségét, ezért azt a helyi építési szabályzat részeként szükséges lenne kidolgozni. Szabályozási terv módosítást nem igényel. 2. 885/10. hrsz-ú közút megszüntetése Telekösszevonások miatt az érintett közút fenntartására már nincs szükség. A közút megszüntetés több lépcsős folyamat, melynek első lépése az érintett ingatlan közúti besorolásának törlése a szabályozási tervről (2. sorszámmal jelölve). 3. saroktelkek szabályozási előírásának felülvizsgálata Jelenleg a HÉSZ nem fogalmaz meg speciális előírásokat a saroktelkek tekintetében. Célként fogalmazódott meg az előkert, oldalkert, hátsókert méretének módosítása, a saroktelkek gazdaságos beépíthetőségének biztosítása érdekében. Az érintett ingatlanok: 751, 882, hrsz. Szabályozási terv módosítást nem igényel. 4. építési övezet szabályozási előírásainak felülvizsgálata Azon ingatlanok esetében, ahol több meglévő épület áll, a hatályos HÉSZ nem teszi lehetővé a második épületre magastető építését. Az építési tevékenység biztosítása érdekében a HÉSZ-t előírásait felül kell vizsgálni. Érintett ingatlanok: 519/3, 603. hrsz. Szabályozási terv módosítást nem igényel.

5 5. a Szent I. utca keleti oldalán található telektömböt kettéválasztó, a beépíthetőséget korlátozó övezeti határvonal telekhatárra illesztése A módosítással érintett telektömböt a Szent I, Rodostó, Kisfaludy, Béke utca határolja (5. sorszámmal jelölve). A telektömb településközpont terület, és lakóterület területfelhasználási kategóriába került besorolva. Az érintett övezeteket elválasztó övezeti határvonal nem követi a kialakult telekstruktúrát. Az övezeti telekhatár nyomvonala akadályozza a telekalakításokat, az ingatlanok beépítését. Szükséges telekhatárra helyezése. 6. új építési övezet kialakítása, szőlő- és borfeldolgozó kialakítása érdekében A belterületen volt üzemi épületben szőlő- és borfeldolgozó kialakítását tervezik. Az érintett ingatlan: 386. hrsz. (6. sorszámmal jelölve). Az építési övezet hatályos előírásai nem teszik lehetővé a tervezett fejlesztést, ezért a környezetbe illesztés figyelembe vételével új építési övezet kialakítása szükséges. 7. az épületszélesség szabályozási elem felülvizsgálata, és fogalmának meghatározása A hatályos HÉSZ nem rögzíti az épületszélesség fogalmát, ami a gyakorlati építéshatósági munkában fennakadásokat okoz. 8. a homlokzatmagasság szabályozási elem felülvizsgálata, és fogalmának meghatározása A hatályos HÉSZ nem rögzíti a homlokzatmagasság fogalmát, ami a gyakorlati építéshatósági munkában fennakadásokat okoz. 9. támfal fogalmának pontosítása A hatályos HÉSZ nem rögzíti a támfal fogalmát, ezért rögzíteni szükséges, hogy a településen támfalként milyen anyaghasználatú és szerkezetű építmény alakítható ki. 10. Balaton utca szélesítésének, kerékpárút nyomvonalának felülvizsgálata (Az utca nyomvonala a mellékelt térképen 10. sorszámmal jelölve.) A Balaton törvény térszerkezeti tervlapja a vasút északi, észak-keleti oldalán vezeti el a Balatoni kerékpárút nyomvonalát. Ez a kerékpárút vezet át a Balaton utcán is. A nyomvonal felülvizsgálat keretében vizsgálni kell alternatív útvonal lehetőségét, illetve az útszélesítés mértékének szükségességet. 11. a turisztikai terület szabályozási előírásainak felülvizsgálata Ranolder Klub Hotel kialakítása érdekében Az érintett ingatlan: 720. hrsz. (11. sorszámmal jelölve). A hatályos rendezési tervben szabályozott léptékű szálloda kialakításától a beruházók elálltak, kisebb szálloda megvalósítását tervezik. Az új beruházói elképzelések megvalósíthatósága érdekében a hatályos szabályokat felül kell vizsgálni, és ki kell dolgozni azokat a szabályokat, ami alapján a tájba jobban illeszkedő szálloda alakulhasson ki. 12. véderdő övezeti besorolás felülvizsgálata Az érintett ingatlan: 061/7. hrsz. (12. sorszámmal jelölve). A hatályos településrendezési terv az érintett szőlő művelési ágú területet is erdőbe sorolta, ami ellentétes az ingatlan hosszú távú felhasználási igényével. A cél az ingatlan visszasorolása mezőgazdasági területbe. 13. helyi építési szabályzatban nem szabályozott, szabályozási terven jelölt Mkef övezet kiterjedésének felülvizsgálata, és szabályozási előírásainak kidolgozása Az érintett ingatlan: 055/61. hrsz., (13. sorszámmal jelölve). A hatályos szabályozási terv f indexel jelölte meg azokat az övezeteket, amelyek a földtani veszélyforrás övezete által érintettek. A HÉSZ azonban nem rögzít előírást az érintett területekre. A terület érintettségét felül kell vizsgálni, és ki kell dolgozni a védelmi előírásokat is. 14. az építési övezetek előírásainak felülvizsgálata, a meglévő épületállomány megújítása lehetőségének biztosítása érdekében Az érintett ingatlan: 7. hrsz. (14. sorszámmal jelölve). A lakóterület esetében olyan alacsony mértékben állapította meg a HÉSZ a telkek beépíthetőségé, hogy az több esetben is alacsonyabb, mint a meglévő állapot. Az épületállomány tervezett felújítása esetén ez a beépíthetőség túlzott korlátozását eredményezi, ezért azt felül kell vizsgálni.

6 A 2012-ben indult eljárásban már szerepelt célok: 15. Az 537/10. hrsz-ú ingatlan környezete közlekedési hálózatának felülvizsgálata, az indokolatlan útszabályozások törlése A módosítással érintett telektömböt az 536, 700/7, 541/4. hrsz-ú közutak, illetve a belterületi határ határolja (15. sorszámmal jelölve). A telektömböt érintő (537/14, 537/16. hrsz-ú nem jogerősen kialakított) utak a hatályos rendezési terv szerint nem a természetben kialakult helyükön kerültek az alaptérképre felvezetésre. A módosítás célja földmérési adatok alapján az út pontos helyének rendezési tervi ábrázolása. 16. A 740. hrsz-ú ingatlan feltárásának biztosítása érdekében közút kijelölése A módosítással érintett telektömböt a 700/7, 766, 752. hrsz-ú közutak, illetve a közigazgatási határ határolja (16. sorszámmal jelölve). A 740. hrsz-ú ingatlan jelenleg nem rendelkezik közterületi kapcsolattal. A módosítás célja a telek feltárhatóságának biztosítása. 17. Az 1000. és 1019. hrsz-ú ingatlan beépíthetőségének felülvizsgálata, a szabályozási előírások módosítása A módosítással érintett telektömböket a 1010, 1027, 1038, 770/7, 989. hrsz-ú közutak, illetve a belterületi határ határolja (17. sorszámmal jelölve). A módosítás célja a telektömböket érintő Lke1, illetve Lke2. jelű építési övezet szabályozási előírásainak felülvizsgálata, a beépíthetőség mértékének tisztázása érdekében (a szabályozási paraméterek összhangjának biztosítása: max. beépített terület, oldalkert, épület szélessége) 18. A 067/19. hrsz-ú ingatlan övezeti besorolásának felülvizsgálata A módosítással érintett telektömb nem határozható meg, az érintett ingatlan a volt zártkert területén (kertes mezőgazdasági terület) található, a településrészt szabdaló utak, árkok nem alakítanak ki telektömböt (18. sorszámmal jelölve). Az érintett ingatlan véderdő övezetbe tartozik. Az ingatlan művelési ága erdőről szőlőre módosult. A módosítás célja az érintett ingatlan kertes mezőgazdasági területbe sorolása. 19. A Rodostó utca szabályozásának felülvizsgálata A módosítással érintett telektömböt a 463, 500, 770/7, hrsz-ú közutak, illetve a belterületi határ határolja (19. sorszámmal jelölve). A módosítás célja Rodostó utca szabályozásának felülvizsgálata, a felesleges útszabályozás törlése, annak érdekében, hogy a lakótelkeket ott ne érintse új szabályozási vonal, ahol közlekedési szempontból nem indokolt. 20. Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése, a szabályozási előírások kidolgozásával A módosítással érintett telektömböt a 081. hrsz-ú közút, a közigazgatási határ, illetve a Balaton (0100. hrsz.) jogi partvonala határolja (20. sorszámmal jelölve). A módosítás célja Badacsonytördemic vízpartrehabilitációs tanulmányterv rendelkezéseinek, illetve övezeteinek beépítése a településrendezési tervbe, figyelemmel a Btv. előírásaira, illetve övezeteire, továbbá a fenti jogszabályokban kijelölt kikötő kialakítása érdekében a szabályozás pontosítása.

7 II. VIZSGÁLATOK és JAVASLATOK 3 ELHELYEZKEDÉS 3.1 A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLA- TOK Badacsonytördemic község Veszprém megye déli részén, a Balaton északi partján, a megyeszékhely Veszprémtől 61 km-re dél-nyugatra található. Szomszédos települések: Szigliget, Nemesgulács, Badacsonytomaj. A település a Badacsony nyugati, dél-nyugati oldalán terül el, a Balatonnal határos településrésze Badacsonylábdihegy. 3.2 A TERVEZÉSI TERÜLET TELEPÜLÉSEN BELÜLI ELHELYEZKEDÉSE A településrendezési terv módosításával érintett területei a településen elszórtan helyezkednek el, tíz különböző területet érintenek. Badacsonytördemic településközpontjában, Badacsonylábdihegyen elszórtan, továbbá a Badacsony hegy oldalában is találhatók módosítással érintett területek.

8 A tervmódosítás keretében az érintett telektömbök területére új szabályozási terv készül, amelyek jóváhagyásukat követően, egységes szerkezetbe foglalva épül be a település szabályozási tervébe. 3.3 FÖLDRAJZI JELLEMZŐK Badacsonytördemic közigazgatási területe a Badacsony-Gulács-csoport kistáj területén helyezkedik el. A település a kistáj jellegzetességeit magán hordozza, természeti adottságai kialakulását és fejlődését alapvetően meghatározzák. A település fölé magasodik a Badacsony, mely lankás, majd meredek lejtői természetes határt, fejlődési irányt szabnak meg.

9 Térségi elhelyezkedése, megközelíthetősége kedvező. Badacsonytördemic Tapolca vonzáskörzetében, a 71-es út mentén található. Badacsonylábdihegy településrész a Balaton partján fekszik. A település lakói közül ma is sokan ingáznak Tapolcára. A község vasúton és közúton egyaránt könnyen elérhető. A Tapolca-Balatonfüred vasútvonal egy állomással és egy megállóval is rendelkezik: Badacsonytördemic-Szigliget és Badacsonylábdihegy. 3.4 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ÉS VÁLTOZÁSA 3.4.1 TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település hatályos településrendezési terve részletes vizsgálati ás alátámasztó anyagokkal 2004-ben készült el. A tervet a VÁTI Kht. készítette el. A hatályos településrendezési terv a kialakult természeti és épített környezet figyelembe vételével került öszszeállításra. A terv kisebb térszerkezeti javaslatokat tartalmazott csak. A jelen településrendezési terv módosítás a hatályos alapterv kisebb pontosítását szolgálja, célja az elmúlt években felmerült, a területhasználatot, és az építés rendjét korlátozó, vagy nehezítő elemek korrekciója. 885/10. hrsz-ú közút megszüntetése A 885/10. hrsz-ú közút a 885/8. hrsz-ú ingatlan feltárását szolgálta. Telekalakítások következtében a 885/8, 885/9, és 886. hrsz-ú ingatlan összevonásra kerül, amelyhez a 885/10. hrsz-ú utat is csatolni lehetne, ha megszűnne közúti státusza. A fentiek értelmében a szabályozási terv törli az érintett út közterületi szabályozását, lehetővé téve az útterület értékesítését, és megszüntetését. Az 537/10. hrsz-ú ingatlan környezete közlekedési hálózatának felülvizsgálata, az indokolatlan útszabályozások törlése Az érintett területen a hatályos településrendezési terv nem a természetben kialakult nyomvonalán ábrázolta a közutat. Az alkalmazott szabályozás korlátozta az érintett telkek beépíthetőségét, fenntartása nem volt indokolható. Geodéziai felmérés alapján megállapításra került az út tényleges nyomvonala, amely az érintett telektömb észak, észak-keleti oldalán húzódik, és annak tengelyére fektetve, legalább 6 m szabályozási szélességgel ábrázolásra került a terven. A telektömb déli oldalán az 541/2, 541/5. hrsz-ú ingatlanok összevonhatósága érdekében a jelölt zsákutca lerövidítésre került.

10 a Szent I. utca keleti oldalán található telektömböt kettéválasztó, a beépíthetőséget korlátozó övezeti határvonal telekhatárra illesztése A Szent István utcától keletre található telektömböt a tömbbelsőben övezeti határ vágta ketté, a nyugati, Szent István utcára néző oldalát településközpont vegyes területbe, a keleti, Kisfaludy utcára néző részét falusias lakóterületbe sorolva. A tömböt kettévágó övezeti határvonal nem került telekhatárra illesztve, az a tömb mértani közepén haladt. A kialakult helyzetben több ponton nem lehetett jogszerűen telket alakítani (feltáratlan zárvány telkek alakulhattak ki), a rendezett telek kialakíthatatlanságának hiányában ez korlátozta az ingatlanok jogszerű beépítését. A probléma feloldása érdekében az övezeti határvonal a tömbbelsőben található hátsókerti határokra került áthelyezve. A beavatkozással a településközpont terület nagysága csekély mértékben, 11900 m2-el növekedett. A 740. hrsz-ú ingatlan feltárásának biztosítása érdekében közút kijelölése Az érintett 740. hrsz-ú ingatlan nem rendelkezik közterületi kapcsolattal, magánútról sem tárható fel, ezért nem építési telek. A kialakult helyzet rendezése értelmében az önkormányzati szándékkal összhangban a Ranolder utca felől 3 m széles, a nyúlványos telek műszaki paramétereinek megfelelő közúti kapcsolattal került ellátva, oly módon, ami az érintett szomszédos ingatlant csak kis mértékben korlátozza használhatóságában.

11 véderdő övezeti besorolás felülvizsgálata A 061/7. hrsz-ú ingatlan a természetben szőlő művelési ágba tartozik, művelt szőlőültetvénnyel hasznosított. A hatályos településrendezési terv az érintett ingatlant védelmi erdőbe sorolta. A tényleges területhasználat alapján az érintett földrészlet Mke övezeti jelű kertes mezőgazdasági területbe kerül átsorolásra. A megszűnt erdő visszapótlása (ami a biológiai aktivitás érték miatt is indokolt) a 063/1. hrsz-ú rét művelési ágú, de erdővel fedett földrészlet védelmi erdőterületbe sorolásával biztosítható. A 067/19. hrsz-ú ingatlan övezeti besorolásának felülvizsgálata A 067/19. hrsz-ú ingatlan b alrészlete a természetben szőlő művelésű. A hatályos rendezési terv az érintett alrészletet védelmi erdőbe sorolta. Az erdészeti nyilvántartás szerint a földrészlet nem erdő. A fentiek értelmében az érintett terület Mke kertes mezőgazdasági övezetbe került átsorolva.

12 A Rodostó utca szabályozásának felülvizsgálata A Rodostó utca déli oldalán, a 473/14-től a 482. hrsz. ingatlanokig a rendezési terv olyan útszabályozást rögzített, amely nem volt indokolt, csak a telkek beépíthetőségét korlátozta, mivel az érintett ingatlanok nem számítottak rendezettnek. A Rodostó utca a szabályozás nélkül is megfelelő szélességgel rendelkezik (az érintett szakaszon meghaladja a 13 métert), azért az ingatlanokat érintő szabályozás törlésre került. Vitorlás- és csónakkikötő kialakítása céljából új övezet kijelölése, a szabályozási előírások kidolgozásával A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv terv pontosan megállapítja, hogy a település parti része, ahol a meglévő kikötő is található, milyen szabályozást kaphat. Ennek a hatályos településrendezési terv csak részben felel meg. A kikötő területe, és kismértékben a zöldterületek is eltérnek a jogszabályban rögzített szabályozástól. A módosítás keretében ezek a határvonalak pontosításra kerülnek, ami következtében a zöldterület mértéke csekély mértékben (mintegy 0,02 ha) növekszik. Új elemként jelenik meg a szabályozási terven összhangban a partvonalrendezési tervvel az egykori zagykazetta területének Vki övezetbe sorolása, ahol csónakkikötő kialakítására nyílik lehetőség.

13 A szabályozási terv megfeleltetése a magasabb szintű jogszabályok változásának A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv terv a vízparti településrész keleti oldalán Ho jellel honvédelmi területet jelölt, ami a szabályozási terven Küke különleges kempingként szabályozott. Az idő közben módosított OTrT a település közigazgatási területét kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe sorolta. Az OTrT értelmében az érintett 1304/1. hrsz-ú ingatlant különleges honvédelmi területbe kell sorolni, szabályozási előírásait a 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet szerint kell megállapítani 3.4.2 SZABÁLYOZÁS A terület-felhasználási változások mellett több módosítási elem érinti a helyi építési szabályzatot, illetve a szabályozási tervet is. 1. A hatályos HÉSZ 1. (4) bekezdése pontatlanul állapította meg a rendelet mellékleteit. Ezt a hibát korrigálandó módosul a hivatkozott bekezdés, a rendelet 2. számú mellékleteként nevesítve az Sz-1 jelű szabályozási tervlapot. 2. Nem rendezett az építéshatósági ügyintézés során, hogyan kezelendő az az ingatlan amely egyidejűleg több övezettel fedett. Ennek tisztázása érdekében rögzítésre kerül, hogy: Amennyiben egy telek egyidejűleg több építési övezet által is érintett, a telket az övezeti határok mentén nem kell megosztani, az építési engedélyezés során a csak az építéssel érintett telekrészre vonatkozó övezeti előírásokat kell alkalmazni. 3. A rendelet kiegészül a telekalakítási rendelkezésekkel (5/A. ), amelyen belül szabályozásra kerül a magánút kialakításának feltételrendszere. Mivel a hatályos rendelet nem tartalmazta a szükséges előírásokat, ennek hiánya akadályt gördített a magánutak kialakítása előtt. A településen kialakult meglévő telekszerkezetben sok a feltáratlan ingatlan, amik jogi megközelítése az új szabályozási elem alkalmazásával biztosítható lesz. 4. A beépítést túlzottan korlátozó előírásként minden érintett építési övezet előírásából törlésre került az a szabály, amely a kialakítható telekmérethez köti (annak 80 %-ában megállapítva a beépíthető telek méretét. Az ingatlan illetve az építhető épület geometriája, továbbá az egyéb alkalmazandó építési paraméterek amúgy is meghatározzák azt a telekméretet, ami gazdaságosan és ésszerűen beépíthető. 5. Általános, a lakóterületeket és az üdülőterületeket érintő előírásként került a szabályozásba a saroktelkek kedvezőbb beépíthetőségét lehetővé tévő előírás, amely szerint saroktelken a kialakult beépítés figyelembe vételével legalább az egyik közterületi határ mentén az építési övezet szerinti előkertet kell biztosítani, a további előkertek esetén az oldalkerti érték tartandó. 6. A beépített szűk telkek használhatóságát, illetve a meglévő épületállomány fejleszthetőségét szolgálja, hogy ugyancsak a lakó- és üdülőterületek esetében (ahol a HÉSZ a szabadon álló és az oldalha-

14 táron álló beépítését is lehetővé teszi) az oldalhatáron álló beépítéssel beépített ingatlanokon a meglévő épületek átalakítása, bővítése során az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható, amennyiben a szomszédos telken a meglévő épülettől előírt telepítési távolság és tűztávolság betartható. 7. Az Lke1 övezeti jelű kertvárosias lakóterület esetén a hatályos HÉSZ által alkalmazott építési előírások ellentmondásosak voltak, még a minimálisan kialakítható telkek esetén sem tették lehetősé a HÉSZ szerinti legnagyobb beépíthetőséget. Az ellentmondás feloldása érdekében az övezetben a 20 %-os beépíthetőség 25 %-re került felemelve, egyidejűleg a többi kertvárosias övezettel összhangban a max. beépített terület 200 m2-ben került megállapításra. 8. A Lke övezetek oldalkerti előírásai az OTÉK rendelkezésének figyelembe vételével módosultak, az épületek közti távolság 6,0 méteres előírása törlésre került. 9. Az Lke1* övezeti jelű kertvárosias lakóterületben található olyan, nyeles telekként a tömbbelsőben kialakult ingatlan, amely alapterülete 2,5-szer nagyobb, mint a tömb átlagos telekmérete. Intenzívebb beépítése településképileg sem zavaró, mivel utcafronti feltárulása nincs. A fentiek értelmében az érintett telekre vonatkozóan az övezet előírásai lehetővé teszik, hogy a beépíthetőség 200 m2-es korlátozása ne kerüljön alkalmazásra. 10. A badacsonylábdihegyi településrészen a meglévő vitrolás- és csónakkikötő fejlesztése kiemelt jelentőségű településfejlesztési feladat. A hatályos szabályozási terv nincs összhangban a partvonalrendezési tervvel, ezért annak területfelhasználási változása átvezetésre került a szabályozási terven. A Kü-ki övezeti jelű kikötő terület szabályozási előírásai a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeinek megfelelően pontosításra kerültek, továbbá megállapításra került, hogy a különleges kikötő területén a létesítmény üzemeléséhez szükséges építmény, továbbá kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények helyezhetők el. A burkolt felület nagysága, a kialakítható épület hossza és szélessége nem került korlátozva. 11. Különleges turisztikai területbe a településen korábban tervezett szálloda területe tartozik. A korábbi nagy beépítési intenzitású szálloda kialakítása helyett azonban ma már egy kisebb magasságú központi főépületet, és körülötte több kisebb földszintes épület kialakítását tervezik. Ennek megfelelően több hatályos szabályozási elem módosítása, illetve törlése válik szükségessé. A szabályozási tervről törlése kerülnek a korábban tervezett épület kialakítását korlátozó telken belüli építménymagassági korlátozást eredményező határvonal, illetve építési vonal. Ezzel párhuzamosan az építménymagasság mértéke a meglévő központi pinceépület esetében 8,5 méterre, a telek többi részén 4,5 méterre csökken. Kivezetésre kerül a szabályozásból a tervtanácsi kötelezettség előírása, a korábban tervezett épület homlokzatmagasságát és tagolását szabályozó előírások. A fásított parkolók előírásával egészül ki az övezet előírása. A módosításokkal az ingatlanon kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, ez által érvényesül az a települési szándék is, hogy az övezet beépítésével jobban simuljon be a tájba. 12. Új övezetként kerül a szabályozásba beépítve a különleges honvédelmi terület. A vízpartrehabilitációs tanulmányterv terv a vízparti településrész keleti oldalán Ho jellel honvédelmi területet jelölt, ami a szabályozási terven Küke különleges kempingként szabályozott. Az idő közben módosított OTrT a település közigazgatási területét kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe sorolta. Az OTrT értelmében az érintett 1304/1. hrsz-ú ingatlant különleges honvédelmi területbe kell sorolni, szabályozási előírásait a 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet szerint kell megállapítani. Az új övezet beépíthetősége a magasabb szintű jogszabály adta keretek között, a HM előírására jelentősen növekszik, új mértéke 30 %. Az alkalmazható építménymagasság 8 m, kialakult beépítés esetén az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m. 13. A vízgazdálkodási terület szabályozása a partvonal rendezési terv miatt került átdolgozva. Új övezetként jelenik meg a vízgazdálkodási terület tómedren kívül kikötő (Vki) övezet. Tómedren kívül kikötő csak a Vki övezeti jelű területen létesíthető, illetve üzemeltethető. 14. A parti nádasokra vonatkozó előírás törlésre kerül a szabályozásból, mivel azzal nincs összhangban a szabályozási terv, a hivatkozott övezet a szabályozási terven nincs. 15. A hegy déli, dél-nyugati oldalában, az erdő alatti terület földtani veszélyforrással érintett terület. A hatályos szabályozási terv az érintett kertes mezőgazdasági területeket Mkef jellel látta el, de sem a szabályozási terv, sem a HÉSZ nem rögzítette e jel magyarázatát. A szabályozási tervről az érintett övezetek jeléből törlésre került az f index, a Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján pontosításra került a földtani veszélyforrás terület határa, és a HÉSZ kiegészült a következő előírással: A földtani veszélyforrás által érintett területen a kőfolyásos, kőzettörmelékes, laza talajszerkezettel érintett területrészeken építeni geotechnikai szakvéleményben rögzített feltételek szerint lehet. 16. A HÉSZ mellékletét képező fogalom meghatározások kiegészítésre kerültek a épület szélessége, a homlokzatmagasság, és a támfal meghatározásával.

15 3.5.1 RÉGÉSZET 3.5 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI A hatályos településrendezési tervhez örökségvédelmi hatástanulmány 2004-ben készült, amely 2009-ben kiegészítésre került. Bár a tervezéssel érintett telektömbök területét érinti régészeti lelőhely, a tervezéssel konkréten érintett területeken régészeti lelőhely bejegyzés nem szerepel. Esetleges régészeti maradványok megtalálása esetén a munkát fel kell függeszteni, a bolygatást az érintett részekben abba kell hagyni. Az előkerült leleteket biztonságba kell helyezni. Az esetről haladéktalanul értesíteni kell a település jegyzőjét, és a megyei múzeumot. A lelet helyszínén további tevékenység csak a régészeti szakértő engedélyével lehet. 3.5.2 ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG Kettő olyan módosítással érintett telektömb is van, amelyen belül műemlék található, illetve érinti a műemléki környezet. A Szent István utcai, településközponti telektömböt kettévágó övezeti határvonal jelenleg kettévágja a műemlék telkét is, a módosítással az övezeti határ nem érinti majd a műemlék telkét. A 885/10. hrsz-ú, megszüntetendő út kívül esik a telektömbben található műemlék műemléki környezetéből. Itt a telekösszevonásokat követően a műemléki környezet növekedhet, amit egy következő tervmódosítás során át kell majd vezetni. 3.6 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FEL- TÉTELEK 3.6.1 TÁJ- ÉS ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉS A Badacsony látképe, előtérben a szőlőheggyel A település szőlőhegye és mély fekvésű területei tájképvédelmi területbe, a településmag kivételével szinte teljes közigazgatási területe az országos ökológiai hálózat mag-, illetve puffer-területébe tartozik. A település teljes közigazgatási területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A település területét Natura 2000 terület is érinti. Mindezek értelmében a településen kiemelt jelentőségű a tájképi védelem biztosítása. Jelen tervmódosítás azonban jellemzően olyan elemeket tartalmaz, amik nem befolyásolják a település táji, természeti feltárulását.

16 A különleges turisztikai terület esetében kedvező tájképi változás, hogy csökken az övezetben alkalmazott építménymagasság értéke, ami kisebb magasságú épület megjelenését eredményezi, ezáltal az építhető épület tájba illesztése kedvezőbb. A táji beillesztést látványtervekkel kell alátámasztani. Az övezet magas zöldfelületi mutatói megmaradnak, a parkolók fásítása is előírásra került. Különös jelentőséggel bít a pince előtti park fenntartásának szabályozása. A szőlőhegyen két területet is érint a véderdőként szabályozott, de a természetben szőlő művelésű területek átsorolása, illetve mezőgazdasági területként szabályozott, de a természetben erdősült terület átsorolása. A módosításokkal a természetes állapot, és a szabályozott állapot közötti összhang biztosítható. A kikötő területér érintő módosításokat a magasabb szintű jogszabályoknak való megfeleltetés indokolja. Itt rögzíteni kell, hogy a természetben fellelhető állapot, és a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben rögzített állapot nincs teljesen összhangban. A strand előtti parti sétány feltöltése jelenleg folyamatban van. A kikötő vízfelülete nem tekinthető természetes vízfelületnek. A természettel harmonizáló állapoit kialakítása érdekében a parti területeken zöldfelületi fejlesztés végrehajtása javasolt. A tervezett csónakkikötő egy zagykazetta területén valósulna meg. A terület növényzettel való fedettsége nem a természetes, invazív növényekkel fedett. A zagy eltávolítása természetvédelmi szempontből kedvező. A hatályos településrendezési tervez készített tájrendezési munkarész módosítása nem indokolt. 3.6.2 KÖRNYEZETVÉDELEM A tervezett módosítások környezetvédelmi szempontból nem tekinthetőek jelentősnek. A módosítások értékelését külön dokumentum tartalmazza. 3.7 KÖZLEKEDÉS A település közlekedési hálózata a módosítások következtében nem változik. A meglévő közlekedési felületek kisebb mértékben változnak, de ezek a közcélú közlekedést nem befolyásolják. A hatályos településrendezési tervhez készített, illetve a 2009-es módosítás során átdolgozott közlekedési munkarész továbbra is érvényben van, a hatályos tervhez csatolt út mintakeresztszelvények kerültek alkalmazásra jelen módosítás során is. A 885/10. hrsz-ú út megszüntetésével feltáratlan telek nem keletkezik. A Ranolder utcából nyíló, a 740. hrsz-ú ingatlant feltáró közút csak egy ingatlant tár fel, bár keresztmetszete szűk /3 m/, de hossza is csak 18 m, ami funkcionális használhatóságát nem korlátozza. A Pince utca szabályozási szélessége 10 méterre tervezett, az itt elvezetett kerékpárút miatt. Az út szolgálja a turisztikai terület megközelítését is. Az 537/10. hrsz-ú ingatlan környezetében a természetben kialakítatlan utak szűnnek meg. Helyettük a kertes területek megközelítését szolgáló, meglévő nyomvonalát, a természetben egy nyomtávú út kap 6 métere szabályozási szélességet, ami az út bővítése esetén már kétirányú forgalom száméra is megfelel. A Rodostó utca kialakult szabályozási szélessége meghaladja a 12 métert, további szélesítése nem indokolt. 3.8 KÖZMŰVESÍTÉS A településrendezési változások nem eredményezik új, közművesítetlen terület felhasználását, ezért a közműhálózat bővítésére sem kerül sor. Kiemelt jelentőségű feladat, hogy a keletkező kommunális szennyvizet szennyvízcsatornában kell a belterületről elvezetni, külterületen zárt gyűjtőben kell elhelyezni, majd elszállítani.

17 3.9.1 ÉPÍTÉSFÖLDTANI KORLÁTOK 3.9 KATASZTRÓFAVÉDELEM A hegytető körül, a déli, dél-nyugati lejtők földtani veszélyforrás által érintettek, a kőfolyásos, kőzettörmelékes, laza talajszerkezet miatt. További veszély jelentenek a vulkanikus eredetű bazaltorgonák, amelyek földmozgás esetén ledőlhetnek. 4 TERVELLÁTOTTSÁG 4.1 ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, TÉRSÉGI 4.1.1 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEP- CIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSIKONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZS- GÁLATA Az alábbi aktuális területfejlesztési koncepciókat, stratégiákat, terveket és programokat találtuk: Magyarország: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció javaslat (OFTK) 2014-2020 Új Széchenyi Terv (ÚSZT) 2011 Új Széchenyi Terv akciótervei 2011-2013 A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015 1 Az egészségügy humán erőforrás stratégiája 2 Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014 3 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Fehér Könyv 4 Magyarország Energiapolitikája 2008-2020 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 Nemzeti Energiastratégia 2030 5 Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 6 Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020 7 Közép-Dunántúli Régió: A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója 1999. 8 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, Balaton-térség: 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú távú Fejlesztési Koncepció 2020-ig 9 Balaton Nagytérség Közlekedésfejlesztési Stratégiája 10 Balaton Régió Kerékpáros-turisztikai Stratégiája és a Bringakörút Projekt Előkészítő Dokumentuma 11 Veszprém megye: Veszprém megye Környezetvédelmi Programja 2011-2016 12 1 készítette: EconoConsult Kft. és a COWN Magyarország Kft.; 2010. Budapest 2 kiadta: az EM megbízásából az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szerkesztette: Vízvári László és Gyetvai Györgyi; 2010. Budapest 3 kiadta: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4 kiadta: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 5 kiadta Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2012. Budapest 6 készítették: Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék és Aquaprofit Zrt.; 2008. Veszprém - Budapest 7 készült: 2008. Budapest 8 készítette: MTA RKK NYUTI, témavezető: Rechnitzer János, D.Sc. 9 készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., 2008. 10 készítette: F & B Consulting Bt., 2007. 11 készült: A Balatoni Integrációs Kht megbízásából, 2008. 12 készítette: Progressio Márnöki Iroda Kft, Budapest, 2010.

18 Veszprém megye és kistérségei stratégiai programja 13 készül: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója 14 Tapolcai és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás: A Tapolcai Statisztikai kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program, 2007. 15 Tapolcai kistérség gazdasági és területfejlesztési programja, stratégia 16 Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület (LEADER): Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013 A fejlesztési dokumentumok összességében a következő megállapításokat tartalmazzák települési szintre vetítve: 1. Gazdaságépítés 2. Társadalomfejlesztés 3. Belső kohézió erősítése 4. Fenntartható környezeti fejlesztés 5. Regionalizáció terjesztése 6. A gazdasági innováció miliőjének erősítése 7. Környezetorientált vidékfejlesztés 8. A régió adottságaira épülő turizmus élénkítése 9. A közép- és felsőoktatási bázis fejlesztése 10. A szakképzés, az át- és továbbképzés koordinációja 11. Erőforrás koordináció a régió K+F tevékenységében 12. Egészségügyi és szociális helyzet javítása 13. A kommunikációs és közlekedési hálózatok fejlesztése 14. Kapcsolatépítés a szomszédos térségekkel 15. Régiótudat erősítése 16. A táji értékek helyreállítása 17. A parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság,e zen belül a turizmus fejlesztése 18. A térségi szereplők közti együttműködések ösztönzése és a regionális identitás erősítése 19. Befektetők vonzása, kezelése 20. helyi vállalkozások fejlesztése, működési feltételeinek javítása 21. A (turizmus) fogadási feltételek komplex fejlesztése 22. Turisztikai termékek fejlesztése 23. Környezetbarát mező- és erdőgazdálkodás 24. Helyi fejlesztéseket megalapozó partnerségek létrehozása 25. Az alapfokú oktatás miatti finanszírozási terhek csökkentése az önkormányzatoknál 26. Szociális háló a rászorultaknak 27. Szakképzett munkavállalók biztosítása a fejlesztésekhez 28. Táji és épített környezet védelme, rehabilitációja, fenntartása 29. Helyi közösségek vállalkozások erősítése, humánerőforrás fejlesztés 30. A vidéki életmódhoz kapcsolódó lehetőségek fejlesztése 31. Gazdaságfejlesztés, helyi termékek előállítása és a jövedelemszerző képesség növelése 13 készítette: Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2001. 14 készíteti: Universitas-Győr Nonprofit Kft. 15 készítette: Pannon Projekt Kft.; 2008. 16 készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt.

19 4.1.2 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek rendelkezéseit. Badacsonytördemic község Veszprém Megyében helyezkedik el. A település közigazgatási területe az Országos Területrendezési Terv, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat (BTSZ) hatálya alá tarozik. 2003-ban került elfogadásra az Országos Területrendezési Terv, melyet 2008-ban módosítottak. Az elfogadott törvény meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat az OTrT-vel összhangban került jóváhagyásra, az OTrT előírásai mellett részletesen rögzíti a kiemelt térségi övezetekben alkalmazható előírásokat. A BTSZ térségi szerkezeti terve pontosítva tartalmazza az OTrT által megállapított, az ország szerkezeti tervében rögzített területfelhasználási térségeket. A BTSZ kiemelt térségi övezeti tervlapjai pontosítva, részletezve, illetve kiegészítve tartalmazzák az OTrT által megállapított országos övezeteket. Így a településrendezési szinten csak a BTSZ tervlapjai kerültek feldolgozásra. Terület kimutatás Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv térségi szerkezeti terve alapján Térségi szerkezeti terv kivonata

20 Badacsonytördemic közigazgatási területe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv térségi szerkezeti terve alapján erdőgazdálkodási térségre, mezőgazdasági térségre, települési térségre, és vízgazdálkodási térségre tagozódik. A BTSZ 4/B. - a alapján a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni; a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni, a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, Erdőgazdálkodási térség A BTSZ a település keleti területein, a Badacsony tetején és oldalán számol jelentős erdőterületekkel. A térségi szerkezeti terven jelölt erdőgazdálkodási térség nagysága 110,1 ha, a ténylegesen meglévő és tervezett erdőterületek a térségben 121,9 ha-t tesznek ki. Mezőgazdasági térség A szőlőhegy keres mezőgazdasági területe, a település északi területei, továbbá a főút és a Balaton között található területek tartoznak a mezőgazdasági térségbe. A térségi szerkezeti terven jelölt mezőgazdasági térség nagysága 269,0 ha, a ténylegesen meglévő és tervezett mezőgazdasági terület 259,6 ha-t tesz ki. Települési térség Az térségi szerkezeti terven jelölt települési térség nagysága 189,7 ha, a ténylegesen meglévő és tervezett települési térségnek megfelelő terület 184,7 ha-t tesz ki. Vízgazdálkodási térség A Balaton medre és a településen átfutó vízfolyások területe, mint vízgazdálkodási terület kerültek lehatárolásra, nagyságuk 458,8 ha. A térségi szerkezeti terven jelült vízgazdálkodási térség területe 457,1 ha.. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv térségi szerkezeti terve alapján a Településrendezési Terv területfelhasználási mértékei az alábbiak szerint alakulnak: BTSZ tervi állapot ha % ha % erdőgazdasági térség 110,1 100 121,9 110,7 mezőgazdasági térség 269,0 100 259,6 96,5 települési térség 187,6 100 184,7 98,4 vízgazdálkodási térség 457,1 100 458,8 100,4 Közigazgatási terület 1025,0 1025,0 A fentiek alapján a térségi szerkezeti tervnek és a BTSZ előírásainak a terv megfelel.