Ha a jövő évről akarsz gondoskodni vess magot! Ha egy évtizeddel számolsz ültess fát! Ha terved egy életre szól embert nevelj!

Ha a jövő évről akarsz gondoskodni vess magot! Ha egy évtizeddel számolsz ültess fát! Ha terved egy életre szól embert nevelj! /Kínai mondás/

Tartalom 1. Helyzetkép az óvodáról. 4 1.1. Óvodánk bemutatása 4 1.2. Személyi feltételeink.. 6 1.3. Programunk rendszerábrája... 6 1.4. Tárgyi feltételeink. 8 2. Nevelésünk alapelvei, céljai és feladatai. 9 2.1. Alapelvünk. 9 2.2. Célunk 9 2.3. Feladatunk. 9 3. Nevelésünk keretei 11 3.1. Az egészséges életmód kialakítása. 11 3.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok 15 4. A program tevékenységformái. 20 4.1. Játék... 20 4.2. Mozgás, mozgásos játék 3

23 4.3. A környezet tevékeny megismerése, matematika.. 30 4.4. Mese vers báb dramatikus játék. 37 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 41 4.6. Ének-zene, énekes játékok 45 4.7. Munkajellegű tevékenységek... 49 4.8. Tanulás... 53 5. Óvodánk kapcsolatai. 56 5.1. Óvoda család.. 56 5.2. Óvoda iskola... 59 5.3. Óvoda bölcsőde.. 60 5.4. Egyéb.. 60 8. Felhasznált irodalom. 62 4

Helyzetkép az óvodáról 1.1. Óvodánk bemutatása A Hold úti Óvoda a város központjához közel, egy csendes, családi házakból álló utcában található. Így az ide járó gyermekek viszonylag tiszta levegőn tölthetik mindennapjaikat. 1954-ben óvodai célra épült. Három csoportban kezdődött el a nevelés, de a gyereklétszám növekedése szükségessé tette egy új csoportszoba létrehozását, melyet a korábbi főzőkonyha átalakításával oldottunk meg. Régi patinás épületünk előkertjét fenyőfák, virágok teszik barátságossá. Belső udvarunk tágas, parkszerű, árnyékot adó fákból és nagy füves részből áll. Az elkülönült kisebb füves részek lehetőséget adnak nyugodt, illetve mozgásfejlesztő játékok gyakorlására. Az udvar esztétikáját emelik a fából készült mászókák. Gyermekeink többsége mozgásszegény környezetből érkezik hozzánk. Ezt felismerve évek óta nagyobb figyelmet fordítunk a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, mozgásuk fejlesztésére. A mozgásra inspiráló környezet lehetőséget ad a gyermekeknek természetes mozgások gyakorlására: fáramászásra, mezítláb járkálásra, nap és vízfürdőzésre. Óvodánk 88 férőhelyes, a szülők szívesen bízzák ránk gyermekeiket. Az épületben négy csoportszoba és a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségek találhatók. A csoportszobák tágasak, világosak, parkettásak, a mellékhelyiségek 5

kőpadlóval burkoltak, kizárva ezzel a padlószőnyeg és a műanyag okozta gyakori allergia kialakulását. A gyermekekkel felsőfokú végzettségű óvónők és szakképzett dajkák foglalkoznak. Vegyes társadalmi rétegződésű családokból érkeznek hozzánk a gyermekek. A családi háttér többnyire rendezett. Városunkban egyike vagyunk azon kevés óvodáknak, ahol a nagycsoportosok úszótanfolyama mellett megszervezzük a középső csoportos gyermekek játékos vízhez szoktatását is. Hagyomány immár a városi sportnapokon való részvételünk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodánkban, családias szeretetteljes légkörben fejlődjenek. Küldetésnyilatkozat Mi a Hold úti Óvoda dolgozói küldetésünknek tekintjük a rendszeres mozgás és egészséges életvitel iránti igény kialakítását. Fontosnak tartjuk a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzését, mozgásuk fejlesztését, képességeik kibontakoztatását. Nevelőmunkánkat, tevékenységeinket programunk szellemében a mozgást kiemelve végezzük. Gyermekszeretetünkkel és szakmai elkötelezettségünkkel biztosítjuk céljaink megvalósulását. Jövőkép Nevelési értékeink és programunk sajátosságai váljanak ismertté térségünkben. 6

1.2. Személyi feltételeink Óvodánk négy csoportjában 14 felnőtt dolgozik. Óvodapedagógusok száma: 8 fő Szakképzett dajkák száma: 5 fő Karbantartó, udvaros : 1 fő Óvodapedagógusaink felsőfokú illetve főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Munkájukat az új iránti fogékonyság, a minőségre való törekvés jellemzi. Egy óvodapedagógus szakvizsgás gyógytestnevelői és úszóoktatói végzettséggel rendelkezik. Rendszeresen részt veszünk továbbképzéseken és szakmai munkaközösségi összejöveteleken. Eredményes nevelőmunkánk érdekében támaszkodunk a nem pedagógus alkalmazottak munkájára, őket nevelési elveinkről, a kialakítandó szokás- és szabályrendszerünkről tájékoztatjuk. 1.3. Tárgyi feltételeink Óvodánk épülete folyamatos felújítást igényel. A négy csoportszoba közül három tágas, világos, 48 m 2 alapterületű, egy csoportszoba északi fekvésű, 36 m 2 alapterületű. Az alábbi kiszolgáló helyiségekkel rendelkezünk: 1 tálalókonyha 2 mosdó WC 1 nevelői és fejlesztő szoba 1 iroda 1 raktárhelyiség 7

1 folyosó, mely öltözőként is szolgál. A csoportszobákban az alapfeltételek biztosítottak: sportszerek, egész alakot láttató tükrök, bábok, mesekönyvek, játékok korosztályonként. Ezek megvásárlása költségvetésből, illetve önerőből és pályázatok útján történik. Az óvoda tárgyi feltételei a szűkös költségvetést figyelembe véve jónak mondható, köszönhető ez az óvodapedagógusok igyekezetének és a szülők önzetlen segítségének. Pályázatok útján folyamatosan bővítjük az udvari és a csoportszobai mozgás fejlesztéséhez szükséges eszközöket is. 8

1.4. Programunk rendszerábrája CÉL FELADAT A NEVELÉS KERETEI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK A program tevékenységformái JÁTÉK MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉK A környezet tevékeny megismerése, matematika Mese, vers, báb Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének-zene, énekes játékok Munkajellegű tevékenységek Tanulás ÓVODÁNK KAPCSOLATAI CSALÁD ISKOLA BÖLCSŐDE EGYÉB A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN 2. Nevelésünk alapelvei, céljai és feladatai 9

2.1. Alapelvünk: A nyugodt, családias, játékos, szeretetteljes, biztonságot adó, érzelemgazdag óvodai légkör megteremtése, a sokoldalú, harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása. A gyermekközpontúság előtérbe helyezése, és a másság tiszteletben tartása. A gyermekek eltérő fejlettségi szintjének szem előtt tartása, és ennek megfelelően a differenciált és egyéni bánásmód alkalmazása. A szülők közösségével való együttműködés megvalósítása. 2.2. Célunk: A 3 6 7 éves gyermek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve a sokoldalú, harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatása, a gyermekek természetes mozgáskedvére alapozva, élményeik felhasználásával, harmonikus, összehangolt mozgású, rendszeres mozgást igénylő, edzett gyermekek nevelése, az udvar és a kert adta lehetőségek kihasználásával, túrákkal, sétákkal, kirándulásokkal a gyermekek egészséges életmód iránti igényének megalapozása, 2.3. Feladatunk: egészséges óvodai környezet megteremtése, óvodásaink egyénenként eltérő testi és lelki szükségleteinek kielégítése, A spontán és szervezett mozgással a mozgás megszerettetése, a mozgáskedv fenntartása, az egészséges életvitel igényének kialakítása. 10

A gyermekek nagymozgásának és finommotorikájának differenciált fejlesztése. A gyermekek szűkebb és tágabb környezetében szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, célirányos bővítése. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő készség kialakulásának segítése. Erkölcsi, szociális, esztétikai és intellektuális érzelmek megalapozása. 11

3. Nevelésünk keretei 3.1. Az egészséges életmód kialakítása Célunk: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésük, edzettségük elősegítése. Feladatunk: a gyermekek gondozása, szokásrendjük kialakítása, a gyermekek egészségének védelme, edzettségének kialakítása, a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, testi nevelés, mozgásigény kielégítése, a drogprevenció érdekében családi, szabadidős programok szervezése. Az óvodába történő felvétel után igyekszünk minél rövidebb idő alatt alaposan megismerni a gyermekeket. Családlátogatás során a gyermekekről anamnézist és szociokultúrális feljegyzést készítünk, melynek segítségével megtervezhetjük az egyéni bánásmódot. A gondozás során megértő, szerető közeledéssel segítjük a gyermek felnőtt közötti meghitt viszony kialakulását. Cselekedeteink így válnak szokásalakító gyakorlattá. A szokásrend tervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit és a gondozásra fordítható időtartamot. Fontosnak tartjuk, a rugalmasságot a folyamatosság keretein belül. Elvárásainkat, a gondozás menetét a csoportban dolgozó dajkával megbeszéljük az azonos gyakoroltatás érdekében. A mosdót két csoport közösen használja, ezért rugalmas szervezéssel elkerüljük a zsúfoltságot. A mosdóban a válaszfallal ellátott WC-k biztosítják az intimitást. 12

Az öltözködési szokásokat a szülők bevonásával fokozatosan alakítjuk ki. A csoportszobákban elhelyezett tükrök segítségével ellenőrizhetik a gyermekek az öltözködésük helyességét, esztétikáját, és megismerhetik testsémájukat. Fontosnak tartjuk a higiénés szabályok betartását, a gyakori szellőztetést, a páratartalom biztosítását, fertőtlenítést, sok zöld növény elhelyezését és a pihenés nyugodt körülményeinek biztosítását. A napi háromszori étkezést azonos időpontokban, kultúrált körülmények között biztosítjuk. Tapintattal szoktatjuk őket az ismeretlen ízekhez, a korszerű táplálkozáshoz. Minden héten két-három alkalommal vitaminnapot tartunk több gyümölcs, zöldségféle fogyasztásával. A vitaminsalátát a nagycsoportosok maguk készítik el. Az egészséges életvitel iránti igényt a szülők együttműködésével alapozzuk meg. A drogmegelőzés fontosságát figyelembe véve különböző szabadidős programokat szervezünk a családok számára. Óvodánk udvarán sok a fa és bokor, melyek védik a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Nyáron a víz edző hatása érvényesül a zuhanyozó pancsoló használatával. Az ivókutat szomjúságuk oltására önállóan használhatják. A középső csoportos gyermekek játékos vízhez szoktatását, valamint a nagycsoportosok úszásoktatását a Szülői Választmánnyal egyeztetve, igény szerint a szülők anyagi hozzájárulásával biztosítjuk. Az edzés lehetőségét minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodással használjuk ki, amelyhez biztosított az egészséges és biztonságos környezet. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét különböző esztétikus mozgásfejlesztő tornaszerekkel biztosítjuk. 13

Olyan szervezeti kereteket (napirend, hetirend), lehetőségeket biztosítunk a természetes mozgásigény kielégítésére, (játszóhelyek, eszközök), amelyek az egészséges életmód alakítását szolgálják. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk olyan környezetbe elvinni gyermekeinket, ahol a megszokottól eltérő mozgásokkal próbálkoznak: o fáramászás, o árokfutás átugrás, o lejtőn való le felfutás, o legurulás, szánkózás, o lovaglás, o iskolai tornaterem ill. uszodalátogatás. Az egészséges életmódra nevelés szervezettségét az óvodába lépéstől biztosítjuk egyéni fejlettségüktől függően mindaddig együtt végezve a teendőket, amíg nem alakult ki bennük biztonságosan a szokások sorrendje. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A testápolás terén kialakított egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végzik. Képessé válnak szükségleteik felismerésére, kielégítésére. Tudnak sorrendben öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki - begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Figyelnek saját külsejükre és arra, hogy ruházatuk rendezett, testük ápolt legyen. Önállóan szednek étel, öntenek folyadékot, megfelelően használják az evőeszközöket. Kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat. 14

Ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára. A sokféle tevékenység hatására kiegyensúlyozottak, edzettek, testileg lelkileg szellemileg teherbíróak, az iskolai életre felkészültek. Igénylik a rendszeres mozgást, a szabadban való tartózkodást. Napirend: 6.00 12.00: Játék a csoportban illetve a szabadban A környezetben szerzett élmények, tapasztalatok feldolgozása projekt rendszerű, játékba integrált tanulással. Szervezett mozgás Testápolás, folyamatos tízórai Egyéni fejlesztés Mindennapos mozgásos játék Udvari játék, élményszerző séta Gondozási teendők 12.00 15.00: Ebéd, testápolás Pihenés mesével, altatóval 15.00 18.00: Folyamatos ébredés, testápolási teendők Uzsonna Játék a csoportban, illetve a szabadban 15

Egyéni fejlesztés 3.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek szem előtt tartásával, tulajdonságaik megismerésével képességeik kibontakoztatása a közösségen belül, illetve a csoport normái alapján. Alapvető erkölcsi tulajdonságok megalapozása. Feladatunk: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A természeti és társadalmi környezetünkben olyan feltételek megteremtése, melyben alkalom nyílik egymás megismerésére, esetenként a másság megtapasztalására, ez által a reális én-kép, az erkölcsi normák és a helyes viselkedés alakítása. A gyermek gyermek, felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának alakítása, a kapcsolatfelvétel képességének folyamatos fejlesztése. Fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. A beszoktatásra különös gondot fordítunk, ahol az anya gyermekével együtt ismerheti meg a közösségbe történő beilleszkedést. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél hosszabb időn keresztül, fokozatos időcsökkentéssel vegyenek részt a szülők ebben a folyamatban. Így az együttlét, az új környezet elfogadása biztonságot ad, megismerve a gyermekek napirendjét, szokásait. Elfogadjuk az otthonról hozott kedves játékaikat, sőt mi is kedveskedünk apró ajándékokkal. 16

Az óvodába lépést követő egy héten keresztül szükség esetén tovább is az új gyermekekből álló csoportban az óvodapedagógusok teljes műszakban dolgoznak a nyitva tartás időtartama alatt. Jeleiket előzetes megbeszélés alapján kapják a gyermekek. A beszoktatás ideje alatt olyan meséket, ölbeli játékokat játszunk a gyermekekkel, amelyek az együttlét hangulatát erősítik, egyben oldják a félelmet, gátlást. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra: simogatás, betakargatás, mesélés. Megismertetjük és felkínáljuk a csoportszobában és az udvaron elhelyezett mozgásfejlesztő játékokat. Bármelyik életkorban történik a beszoktatás, a tapintat, törődés, a szeretetteljes odafordulás nem csak az óvodapedagógussal, hanem az óvoda minden dolgozójával szemben követelmény. A régebbi óvodásokat is felkészítjük az újak fogadására. A családias légkör megteremtésével segítjük a társas kapcsolatok alakulását. Fejlesztő munkánk során gondoskodunk arról, hogy a gyermekek tapasztalatai változatos tevékenységformák közben gazdagodjanak. Emocionális alapon fokozatosan kifejlesztjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válnak másokkal is törődni. A gyermekek pozitív kapcsolatait alakítjuk, és arra törekszünk, hogy jól érezzék magukat a csoportban. A nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet, a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk fel, hogy meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításra. o A gyermek gyermek kapcsolatban meg ismerkednek az udvarias visszautasítással is. o A társas érintkezésben vannak olyan szabályok, szokások, melyeket akár példamutatással, akár verbális közléssel megtanítunk (kérem, köszönöm, tessék). 17

o Az együttes tevékenykedés során kialakult baráti kapcsolatokat mindenképpen segítjük. Ha a gyermek tartósan magányos, társtalan, igyekszünk megkeresni az okát. o A konfliktushelyzetek megoldásában arra törekszünk, hogy a gyermekek maguktól is rájöjjenek mi a helyes és mi a helytelen. o Ezen interakciók közben a gyermek én-képét erősítjük, megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul. A gyermek felnőtt kapcsolatát erősítjük a sok közös élménnyel és az egyéni beszélgetésekkel. A közös együttlétekkel, a közösen végzett munka örömével olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítünk, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejlesztjük akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. A felnőtthöz fűződő viszonnyal nyújtjuk azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet eredményez. A szocializáció szempontjából fontosnak tartjuk a közös élményekre épülő tevékenységek megszervezését. o Környezetünk szépségét, folyamatos változását kirándulások, séták alkalmával megfigyeljük, az itt szerzett és az otthonról hozott élményeket újra és újra felelevenítjük. o Óvodai sportnapot szervezünk, melybe a szülőket is bevonjuk. o Ünnepeink a közös élmény átélésére, a hagyományok, ünnepi szokások megismerésére ad lehetőséget. 18

A csoport közösséggé formálódását segítik a következő programok: o A gyermekek születés és névnapjának megünneplése o Mikulásvárás, o Karácsonyvárás, o Farsang o Húsvét, o Anyáknapja, évzáró o Anyáknapi köszöntő az Idősek Otthonában o Gyermeknap o Nagycsoportosok búcsúztatása Minden ünnepi alkalmat hosszabb előkészület előz meg, amikor a gyermekek kíváncsiságára építve változatos tevékenységet biztosítunk. Ez a tevékenység, készülődés teszi az ünnepeket, jeles napokat izgalmassá, örömtelivé. A gyermeki közösség milyenségét nagymértékben befolyásolja személyiségünk. Nevelőközösségünk az alábbi tulajdonságokat tartja a legfontosabbaknak: o legyünk határozottak, ugyanakkor szeretetteljesek, őszinték, o törekedjünk a megértésre, toleranciára, mert csak ennek alapján értékelhetjük helyesen a gyermekeket, o bánjunk a gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, figyelembe véve egyénenként eltérő érzelmi világukat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: 19

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a gyermekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. A közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt. Figyelemmel, türelemmel hallgatják az óvónő és társaik közlését. Az én-kép önismeret önértékelés fejlődése révén képessé válnak az önálló helyzetmegoldásokra, önérvényesítésük a társas kapcsolatokban elfogadható módon történik. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek. Kialakul a környezetükben élők iránti érdeklődés. Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a kommunikáció alapvető jelzéseit, nemtetszés öröm szomorúság. Tudnak kezdeményezni, a konfliktushelyzetekben tudnak egyezkedni. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre. 20

4. A programunk tevékenységformái 4.1. A játék Célunk: A tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Feladatunk: Az optimális feltételek, körülmények megteremtése a helyi adottságoknak, szükségleteknek, igényeknek megfelelően. A játék feltételeinek megteremtése: nyugodt légkör biztosítása, napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása, ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához, az egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében, a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. A közösségi élet szokásainak elsajátítására, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. 21

A játékot az óvodai tanulás egyik legfontosabb színterének tekintjük, a tanulással való kapcsolatát és egymásra épülését a két tevékenységre jellemző komplexitással is bizonyítjuk. A játékkal a közvetlen környezet folyamatos megismerését, az érzékelést, a többoldalú tapasztalatszerzést, a különféle mozgások elsajátítását, a magatartási formák és szokások kialakítását segítjük elő. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ezért tudatosan használjuk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. Nyugodt, derűs légkör kialakításával minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. Nagy figyelmet fordítunk a játéktevékenységekhez szükséges eszközök folyamatos biztosítására. A különböző szituációk létrehozásával tudatos, átgondolt munkánkkal segítjük, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységben éljék meg. Megfelelő csoportlégkört biztosítunk a különböző játékformákhoz, mint pl.: a mozgásos játékhoz, szerepjátékhoz, az építő, konstruáló, szabályjátékhoz, dramatizáláshoz és bábozáshoz. Az óvodáskor elején a gyermekeknek biztosítjuk a természetben lévő anyagokkal való manipuláció lehetőségét (víz, homok, kavics, stb. ). Ezzel segítjük a természet korai megismerését és megszerettetését. Ezen játéktevékenységek gyakorlása közben ismertetjük meg a különböző nagyságú, formájú, színű természetes anyagokat, azok tulajdonságait, ezáltal fejlesztjük érzékszerveiket. 22

A gyakorlójátékkal segítjük, hogy mozgásokat begyakoroljanak a gyermekek (pl.: bújás, mászás, ugrás). Szem kéz koordinációjának fejlesztését a finommotorikát fejlesztő játékokkal (tépés, egymásra rakosgatás) érjük el. A verbális gyakorlójáték szociális hatását is erősítjük. Segítjük a szerep és alkotójáték kialakulásának arányában. A szerepjátékban, a maga által választott, elképzelt helyzetben az önként felvett szerepet megeleveníthetik, miközben az érzelmi szűrőn át feldolgozott környezeti tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodnak. A szerepjáték lényegi sajátosságának az utánzást tekintjük. A gyermekek általában azt utánozzák, aki érzelmileg fontos számukra, így ügyelünk arra, hogy mi felnőttek is mintát adjunk nekik. Ezáltal közvetítjük az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. A szabályjáték során törekszünk a szabályok pontos betartására, az egymásért folytatott játéktevékenység kialakítását erősítjük. Igyekszünk elérni, hogy a szabályjátékok fejlesszék az érzelmi értelmi képességeket, felkészítsék őket a kudarcélmény elfogadására. A gyermeket az alkotás örömével ösztönözzük a konstruálásra, elősegítjük, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb eszközt az építéshez, a konstruáló játékhoz, melyek segítségével képesek elmélyülten játszani, és sikerélményhez jutni. A játékot és a tanulást teljes mértékben összekapcsoljuk. A tevékenységi vágyra alapozva ösztönözzük őket a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tehetnek, azaz tanulnak. A játékos tanulás a nevelési folyamatunk egészét áthatja, valamennyi pillanatát alkalmasnak tartjuk arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a gyermek. 23

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: ismerik a játékok, építőelemek tulajdonságait (szín, alak, forma, nagyság, anyag), fejlődik finommozgásuk, a játékban örömüket lelik, kialakul az együttjátszás igénye, képesek játékhelyzeteket létrehozni, szerepeket vállalni, megosztani, és arról lemondani, alkalmazkodnak egymáshoz, és betartják a játékszabályokat, problémahelyzetek megoldására vállalkoznak, kirándulások, séták, gyűjtőmunkák alkalmával megismerkednek a természet kincseivel, és azokat játékaikban felhasználják, esetenként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak bábozás, dramatizálás és más egyéb játék során, alapvető tulajdonságaik, magatartási formáik alakulnak ki. 4.2. Mozgás, mozgásos játékok Célunk: A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A mozgásszint fejlesztése, mozgástapasztalatok bővítése, sokoldalú gyakorlási lehetőség biztosítása. A gyermek segítése a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőség megtalálásában. 24

Feladatunk: A nagymozgások, szem-, kéz-, láb koordináció, egyensúlyérzék, finommozgás fejlesztése. A 3 6 7 éves óvodáskorban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése. A mozgást a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási tevékenységének tekintjük. A korszerű közlekedés, az automatizálódás fejlődése, a lakótelepi életforma egy mozgásszegény életmódot eredményezett. Ezt ellensúlyozzuk nevelőmunkánk segítségével. Kiszélesítjük a gyermekek mozgáslehetőségeit, a folyamatos gyakorlással mozgásukat fejlesztjük. A mozgásfejlesztésünk az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotorikus mozgásokig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését segíti. A mozgással befolyásoljuk a gyermekek értelmi képességének fejlődését; a vizuális memória, a térbeni tájékozódás, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlesztését. Segítjük a gyermekek nagymozgásainak, szem-kéz, szem-láb koordinációjának, egyensúlyérzékének, finommotorikájának kialakulását. Ezzel hatunk a szociális képességek fejlődésére, az én-tudat erősödésére, a társas kapcsolatok kiszélesedésére, a siker és a kudarc elfogadására. 25

Megszervezzük a gyermekek játékos vízhez szoktatását és az úszásoktatást. A mindennapos mozgás során olyan gyakorlatokat végzünk, amelyek a gyermekek lábstatikáját és testtartását javítják. Szakvizsgás gyógytestnevelő hetente egy alkalommal gyógytestnevelési foglalkozást tart az óvoda orvosa által kiszűrt 5-6 éves korú gyerekeknek. Hagyományunkká vált a városi óvodai sportnapokon való részvétel. Alkalmanként zenére végzünk gimnasztikai gyakorlatokat, amelyek a mozgás szépségének, örömének együttes átélését jelentik a gyermekek számára. Mozgásfejlesztés a szabad játékban: Arra építünk, hogy az egészséges gyermek szeret futkározni, ugrándozni, csúszni, mászni, mozogni. A személyi és tárgyi feltételek megteremtésével igyekszünk a természetes mozgáskedvet kielégíteni. Olyan mozgásos tevékenységeket szervezünk a gyermekek számára, melyek életkoruknak, fejlettségi szintjüknek és a csoport összetételének megfelelnek. Elsősorban a természetes nagymozgások fejlesztését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk. Ezek az eszközök a létra, csúszda, bordásfal, Greiswald féle tornaszer egyes elemei, tornaszőnyegek, a csoportszoba asztalai, padjai. Hangsúlyt fektetünk a szem-kéz, szem-láb koordináció, az egyensúlyérzék, valamint a finommotorika fejlesztésére. Ezt szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötél és a manipulációs barkácsoló tevékenységek. Az egyensúlyérzéket a hintáztató, ringató, pörgő mozgások közben fejlesztjük, és arra törekszünk, hogy ezek örömforrást jelentsenek a 26

gyermekek számára. Ezekkel a mozgásokkal kedvezően befolyásoljuk idegrendszeri fejlődésüket is. Erre a célra használjuk a különböző hintákat (tányérhinta, kötélhinta, mérleghinta), a Body-Roll -t, a füles labdát, elefánttalpat stb. Az óvodánk udvara sokféle mozgásos tevékenység végzésére inspirálja a gyermekeket. A nagy füves terület és a kapuk lehetőséget adnak különböző labdajátékok játszására (labdarúgás, labdakiütő stb.), ezen kívül nyáron a mezítlábon járkálásra. A mesterségesen kialakított dombon gurulhatnak, mászhatnak, kúszhatnak, szökdelhetnek, futhatnak le és föl, télen szánkózhatnak. Az aszfaltra rajzolt vonalak, karikák segítségével futóversenyeket, fogójátékokat, ugróiskolát játszhatnak. A stabilan rögzített mászókákon függeszkedhetnek, mászhatnak, egyensúlyozhatnak gyermekeink. Természetes növényzetünk alkalmas célba dobásra, akadálykerülésre, fáramászásra. Ha az időjárás engedi, akkor a mindennapos mozgásos játékokat a szabadban szervezzük, ez minden korcsoportban naponta 15-20 perces időtartamú. E tevékenység napirendbe illesztését az óvodapedagógus dönti el. Anyagaként elsősorban tartásjavító gimnasztikai és lábstatikai gyakorlatokat, valamint a mozgásos játékokat válogatjuk. A játékokat céltudatosan a tevékenységekhez és az adott korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladatokhoz igazodva választjuk ki. Szervezett mozgásfejlesztés: A szervezett mozgásfejlesztés minden korcsoportban heti egy alkalommal valósul meg. Időtartamát a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, a csoport összetételéhez igazítjuk (20-35 perc). 27

Anyagát atlétikai, torna, játék jellegű főgyakorlatokból állítjuk össze. Éves elrendezésénél gondolunk a helyi adottságokra és az időjárás változásaira. A játék sokszor megjelenik, a feladattól függően hol eszközként, hol célként. A feladatok végrehajtása során nem azt várjuk el elsődlegesen, hogy tökéletesen kivitelezzék a gyakorlatokat, hanem készségeiket és képességeiket úgy alakítjuk, hogy azok majd elősegítsék az egyre pontosabb mozgás végzését. Ehhez használjuk a kézi eszközök közül a labdát, amely az egyik legkedveltebb játékszerük. Sokféleképpen alkalmazzuk, fogják, gurítják, leütik, pattintják, dobják, és ezáltal fejlődik szem-kéz, szem-láb koordinációjuk, figyelmük, téri tájékozódásuk. Ezen túlmenően a tevékenységek lehetőséget adnak a testséma megismerésére, az észlelés többirányú fejlesztésére. 3-4 évesek mozgásfejlesztésének anyaga: Ebben a korosztályban elsősorban a természetes mozgásokra alapozunk, ezért a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladatunk. járás különböző módon: hullámvonalban, kézfogással, majd anélkül, dobbantással, tapssal, futás, futás feladattal: tempóváltással, kéziszerek hordásával, zsinórok, padok között, ugrások, szökdelések előre, hátra, oldalra páros lábbal, eszközökkel, csúszás hason, háton, ülésben, tárgyak megkerülésével, kúszás térden, tenyéren, mászás talpon, tenyéren, rézsúton, mászókán, létrán le-föl, függeszkedés, légfüggések rúdon, kötélen, kézállás támaszgyakorlatokkal, hossztengely körüli gurulás, Body-Roll hengergyakorlatok, labdagyakorlatok: gurítás, leejtés, lepattintás, 28

dobások: labda, babzsák elengedése, fogása. 4-5 évesek mozgásfejlesztésének anyaga: járás: babzsák és más eszközök megkerülésével, talajra rajzolt alakzatokon galopplépések, futás: akadály átlépéssel, tárgyak megkerülésével, padok, zsinórok között átlósan, versenyfutás 15-20 m, ugrások: mélyugrás 40 cm magasból, távolugrás 6-8 lépésről, magasugrás 20-25 cm zsinór fölött, csúszás: asztalon, padon, karhúzással tolással, kúszás térden, tenyéren, padon, labdagyakorlat: labdagurítás különböző testhelyzetből, feldobás, elkapás, lepattintás, dobás társnak, elkapás két kézzel, labdarúgás a padok között célba, dobások: 1,5 m-es sávba, körbe, függőleges, vízszintes célokba babzsákkal 3-5 m távolságból, mászás talpon, tenyéren, függeszkedés, légfüggések, lengések, leugrások, támaszugrás: zsugorkanyarlati ugrás padra, talajra, kézállás, támaszgyakorlatok, hossztengely körüli gurulás különböző szerek fogásával, gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, Body-Roll hengergyakorlatok. 5-6-7 évesek mozgásfejlesztésének anyaga: járás zenére, akadályok kikerülésével, megadott irányokba, galopplépések, oldalra keresztlépések, 29

futás, padok, hengerek átlépése (30-40 cm) térdemeléssel, saroklendítéssel, jelre felugrás, irányváltoztatás, ugrások, mélyugrás 80 cm magasról, felfelé történő ugrás 30-50 cm magas zsinór átugrása, akadályfutás, ugróiskolás, csúszás: rézsútos padon fölfelé, lefelé, karhúzással, kúszás térden, tenyéren akadályok kerülésével, rézsútos padon, mászás talpon, tenyéren, lefelé, előre haladva egy végtag kiiktatásával talajon, függeszkedés gyűrűn, kötélen, támaszugrás: zsugorkanyarlati átugrás, kézállás, támaszgyakorlatok, hossztengely körüli gurulás párosával, gurítások léglabdával sávokba, vonalak között, padon egyre kisebb célba, labda feldobása, elkapása, járás, futás közben, ülésben térdelésben, két, majd egy kézzel, labdavezetés folyamatosan, járás-, futás közben, labdagurítás akadálykerüléssel, labda rúgása társnak, dobások különböző nagyságú labdákkal, babzsák hajítása 2 m magas zsinór fölött, kétkezes alsó, felsődobás, célbadobás 4-6 m távolságból, gurulóátfordulás előre, hátra, Body-Roll hengergyakorlatok. 30

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Biztonságosan, bátran mozognak, jó fizikai állóképességgel, teherbírással rendelkeznek. Kialakul nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük. Mozgásuk összerendezett. Környezetükben tájékozódnak, ismerik az irányokat, testsémájuk, oldaliságuk kialakul. A szabályokat betartják, figyelmük, önfegyelmük megerősödik. Szeretik és igénylik a rendszeres mozgást. 4.3. A környezet tevékeny megismerése Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése. A mozgás, érzékelés, észlelés bekapcsolásával tapasztalatok szerzése A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ iránt, ezzel a lokálpatriotizmus erősítése, A gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása a környezet megismerése közben. Feladatunk: A gyermek lehetőség szerinti mozgásos, érzékszervi tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. A meglévő ismeretek mélyítése, rendezése. Annak biztosítása, hogy a gyermekek matematikai ismereteiket differenciáltan természetes környezetben szerezhessék meg, A gyermekekben az érzelmi kötődés megalapozása városunk iránt. 31

A városi életközegből eredően a gyermekek kevesebb és eltérőbb tapasztalattal rendelkeznek a természetről. Ezért számukra több lehetőséget biztosítunk a természet megismerésére, megtapasztalására. 3-4 éves korban: Esztétikus, melegséget sugárzó környezettel várjuk a gyermekeket, ezzel is elősegítjük beilleszkedésüket, az óvoda elfogadását, illetve megszerettetését. Megismertetjük a közvetlen környezetük természeti, társadalmi értékeit. Természetes környezetben megismerik, megfigyelik a háziállatokat, madarakat, bogarakat. Séták során gyűjtött termésekkel, levelekkel, bogyókkal gazdagítjuk az élősarkot, felfedeztetjük az évszakok szépségét, színeit és ismerkednek a gyalogos közlekedés szabályaival. Tapasztalatokat szereznek gyümölcsökről, zöldségfélékről, virágokról. Beszélgetünk családjukról, elmondják élményeiket. 4-5 éves korban: Élményszerző sétákat szervezünk az óvoda közvetlen környezetében, melynek során nyomon követhetik városunk ezen részének változását, fejlődését. 32

Megfigyeltetjük az időjárás változásait, összefüggéseket keresünk az időjárás változása, az emberek tevékenysége, és az állatok életmódja között. Tapasztalatokat szereznek a növényekről, állatokról, bogarakról, madarakról, élősarokban a gondozási teendőket gyakorolják. Megismerik testrészeiket, azok funkcióját, ápolását, segítjük a testfogalom és oldaliság kialakulását. Olyan játékszituációkat teremtünk, melynek során bővülnek a családról szerzett ismereteik. 5-6-7 éves korban Szűkebb környezetükön kívül megismerik az óvoda tágabb természeti környezetét, így a Tisza-partot, Zagyva-partot, a Tisza - ligetet, kirándulást szervezünk a NEFAG Erdei Iskolába. A séták, kirándulások során megfigyelik a természet szépségét, a színek harmóniáját, az évszakok változásait, megtapasztalják a környezeti szennyeződéseket. A társadalmi környezet megismerését, a városunkhoz fűződő érzelmi kötődést, múzeum- és könyvtárlátogatással erősítjük. Figyelemmel kísérjük az időjárás változékonyságát és ennek hatását az öltözködésre, a növény és állatvilágra. Folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit (levelek, termések, kavicsok, bogyók, kagylók, csigaházak, zöldségek, gyümölcsök), ezeket felhasználjuk barkácsoláshoz, saláta készítéséhez. Megfigyeljük a növények fejlődését, csíráztatunk, hajtatunk, víz, levegő, fény elvonásával is. Egyszerű kísérleteket végzünk (párolgás, fagyás, olvadás). 33

o Gyakoroljuk a saját testen való pontos eligazodást, jobb-bal megkülönböztetését, testfogalom kialakítása során tudatosítjuk a domináns kéz használatát, keresztcsatornák fejlesztését. o Bővítjük a családról szerzett ismereteiket (nevek és kor szerinti csoportosítás, rokoni kapcsolatok). o Megfigyeljük a napszakokat, szimulációs játékokban elmélyítjük ismereteiket. o Látogatást teszünk a közeli iskolába, művelődési házba, múzeumba, vasútállomásra stb. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tesznek évszakok között, gyönyörködnek annak szépségében. Ismernek háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismernek növényeket, állatokat és azokkal kapcsolatos gondozási teendőket. Ismerik az őket körülvevő közlekedési eszközöket és az alapvető közlekedési szabályokat. Saját testükön jól tájékozódnak, megkülönböztetik a jobb - bal irányokat, a névutókat helyesen használják. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, műemlék jellegű épületeket. 34

Matematikai tartalmú tapasztalatok Célunk: A matematikai tartalmú tapasztalatszerzés lehetőségein keresztül a környező valóság formáinak, mennyiségi viszonyainak megismertetése. Matematikai jellegű tevékenységek útján a problémamegoldó gondolkodás, önismeret, önbizalom, akaraterő fejlesztése. Feladatunk: A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. A meglévő ismeretek mélyítése, rendezése. Annak biztosítása, hogy a gyermekek a matematikai tartalmú tapasztalataikat természetes környezetben szerezhessék meg. A mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés fejlesztése. Azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértetése. Az ismerettartalmak komplex kezelésére törekszünk, felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai nevelés nem komplex formában a gyerek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára építve valósítjuk meg. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tapasztalatszerzés változatos formáját valósítjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés a gyerek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. 35

4 5 éves korban: a gyermekek bevezetése a matematikai tevékenységekbe, a matematikai kíváncsiságuk és érdeklődésük felkeltése, kibontakoztatásának segítése, matematikai beállítódásuk, szemléletük megalapozása. 5 6 7 éves korban: az intenzív fejlesztés szakaszaként jelenítjük meg, az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítására törekszünk, a gyakorlati életben valódi eligazodást a tevékenység megkedveltetését segítjük. A folyamatos cselekvéssel olyan szituációt hozunk felszínre, ahol természetes környezetben szerezhetnek a gyermekek matematikai tartalmú tapasztalatokat. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélésével együttesen nyújtunk lehetőséget matematikai ismeretek és összefüggések meglátására. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozunk fel, az óvónő dönti el. 36

Feldolgozásra javasolt témák: méretbeli eltérések megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb), mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több, kevesebb), a mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás), tő- és sorszámlálás (kb.: 15-ig), testek körberajzolása, színezése (síkformák, kör, háromszög, négyszög, gömb, kocka), azonosság, egyenlőség megfigyelése, becslések, mérések, vonalak megfigyeltetése (egyenes, ferde, görbe vonalak rajzolása, zárt vonalak), térbeli tájékozódás (nagymozgás tükör előtt, térben, tárgyhoz viszonyítva. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: tudnak 10 15-ig számlálni, összehasonlítani nagyság, szín, forma szerint, megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, ismerik a több kevesebb ugyanannyi fogalmát, észre veszik a minőségi eltéréseket, ismerik az összehasonlítást kifejező szavakat, alkalmazzák ezeket a gyakorlatban is, a környezetből szerzett matematikai tapasztalataikat felhasználják a játékban és egyéb tevékenységekben is. 37

4.4. Mese vers báb dramatikus játék Célunk: Az anyanyelv megismertetése. Az irodalmi érdeklődés felkeltése. A változatos irodalmi élmények közvetítése és mozgásos megjelenítése. Feladatunk: Olyan igényes irodalmi anyag összeállítása, mely lehetővé teszi a cselekmény és a szereplők gyermekekhez közelálló mozgásos megjelenítését. A nyelvi kultúra alapjainak lerakása, a nyelvi képességek életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztése. Arra törekszünk, hogy a mese hallgatása a gyermekek számára örömforrást jelentsen. A jól megválasztott irodalmi művekkel gyönyörködtetünk, esztétikai élményt nyújtunk. A mese hallgatásával a gyermekeket kiléptetjük a valós világból, és képzeletükkel átléptetjük a mese világába, ahol feltöltődnek pozitív élményekkel. Átélnek olyan lelki szituációkat, amelyek hozzásegítik őket az érzelmi életük pozitív tartalmakkal való gazdagításához. Igyekszünk irodalmi anyagunkat igényesen összeállítani, melynek forrását a népköltészet és a szépirodalmi művek alkotják. Nagy magyar írók, pl.: Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Csukás István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Csanádi Imre műveiből válogatunk. 38

A népmesékkel, a mondókákkal minden korosztálynak bőséges kínálatot nyújtunk. Arra törekszünk, hogy a népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok élvezetet jelentsenek a gyermekeknek. A többször átélt ölbeli játékokkal segítjük a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találását. Az irodalmi anyag összeállításánál figyelembe vesszük az évszakok változásait, és a csoport fejlettségét. Az új meséket, verseket a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódva választjuk meg. Először személyes példánkkal, majd a gyermekek fokozatos bevonásával próbáljuk megjeleníteni az egyszerű, többször hallott meséket. A párbeszédes, cselekményes versek és mesék előadásával a gyermekek rögtönzött bábjátékát kívánjuk serkenteni. 3-4 éves korban népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, ölbeli játékok, vidám rigmusok, állathívogatók, altatók, kiolvasók, hangutánzó mondókamesék évszakok változásairól, állatokról szóló egyszerű népmesék, műmesék, versek, rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a bábokkal való ismerkedés, 8-10 vers, mondóka, 10-12 mese 4 5 éves korban egyszerű szerkezetű tündérmesék, halmozó és láncmesék, állatmesék, több versszakos mondókák, kiolvasók, csúfolódók, 39

a rövid sorból álló vidám, groteszk, humoros versek állatokról, évszakok változásairól, 12-14 mese, 2-3 kiolvasó, 6-7 vers. 5 6 7 éves korban találós kérdések, a szólások, mondások, mulattató mondókák, tréfálkozók, felelgetők, csúfolódók, bonyodalmas tréfás állat és tündérmesék, nép- és műmesék, folytatásos elbeszélések, történetek, refrénekkel tagolt verses mesék, több versszakos versek a természetről, állatokról, családról, gyermekekről, 15-20 új mese, 8-10 vers, 6-8 mondóka. Az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának szerves része az anyanyelvi nevelés. Célunk: Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása, a helyes nyelvhasználat elsajátítása. Feladatunk: Játékos gyakorlatok beépítése a mindennapokba, melyek céltudatosan fejlesztik a gyermekek beszédkészségét. A beszédet a környezettel való érintkezés, önkifejezés és gondolkodás legfőbb eszközének tekintjük. A beszéd által erősítjük biztonságérzetüket, növeljük tájékozottságukat, gazdagítjuk ismereteiket. 40

A helyes és szép beszéddel mélyítjük az érzelmeiket, fejlesztjük az esztétikai érzéküket, előkészítjük őket az irodalmi élmények befogadására. A meséken, verseken keresztül elsajátítják a helyes kiejtést, a tiszta beszédhallást és a megfelelő artikulációt. Az irodalmi élményeken túl játékos gyakorlatokkal fejlesztjük a gyermekek helyes ejtését (pl.: légzéstechnikai, artikulációs, belső hallást fejlesztő, fonéma hallásfejlesztő készségét), valamint beszédkészségét, amibe beletartozik a viselkedési kultúra, a dialógikus beszédmód, és az értelmi képességek fejlesztése is. Az összefüggő beszédet a dramatikus játékok és csoportos beszéd során valósítjuk meg, és a későbbiekben lehetővé tesszük a beszédfegyelem kialakítását. Fokozatosan megtapasztalják, hogy csak akkor tudnak társaikhoz illeszkedni a mondanivalójukkal, ha megvárják, amíg társuk befejezi a beszédét, ha megismerik beszélő társuk gondolatait. A csoportos beszélgetések alkalmával gyakoroljuk a társra való figyelést, a társhoz való alkalmazkodást. Az anyanyelvi nevelés eredményes megvalósításával hozzájárulunk a gyermekek nyelvi kifejezőkészségének megalapozásához, ezért tartjuk fontosnak a programunkba való beépítését. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Kialakul az anyanyelvi szabályoknak megfelelő, érthető, kifejező beszéd. Megfelelő szókinccsel rendelkeznek. Várják, igénylik a mesehallgatást. Önállóan mondanak hosszabb rövidebb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyos előadása. 41

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbek, és a maguk szórakozására. Képesek megkezdett történet, mese folytatására saját fantáziájukkal kiegészítve azt. A bábok, kellékek elkészítésénél aktívan részt vesznek, a szerepeket önállóan felosztják, kreatív ötleteiket alkalmazzák. A társas környezet segítségével megtanulják a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak megértését. 4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk: A gyermekek fantázia világának szabad önkifejezése, finommotorikájának fejlesztése. Tér forma szín képzetének gazdagítása. Esztétikai érzékenységük, igényességük alakítása. Egyéniségük kibontakoztatása a művészeti nevelés eszközeivel. Feladatunk: A 3 6 7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése. Egész nap folyamán lehetőség biztosítása arra, hogy a gyermekek spontán és szervezett formában tevékenykedhessenek. A technikai eszközök sokféleségének biztosítása során a gyermekek finommotorikájának fejlesztése. Kihasználjuk a kreatív képességek kibontakoztatásának lehetőségeit. A művészettel tágítjuk a világot, olyan élményeket nyújtunk, amelyeket a gyermekek a valóságban nem mindig élnek át. 42

Azokban a nevelési helyzetekben is segítségül hívjuk, amelyben minden más nevelési eszköz hatástalan maradna. Az alapos megfigyelésre szoktatjuk őket, arra neveljük, hogy az ember alkotta értékeket meg kell becsülni. Rajzolunk, festünk, mintázunk, építünk, képalakítást végzünk, konstruálunk, kézimunkázunk. A technikák gyakorlásával, pontosításával segítjük a gyermekeket abba, hogy műveik kifejezőbbé váljanak, tükrözzék a világról szerzett ismereteit. A tevékenység szervezésében alapvető feladatunk egy elhatárolt hely biztosítása, ahol egész nap bármikor, bárki szabad választása alapján tevékenykedhet. Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a célszerűséget és esztétikusságot, valamint azt, hogy ezek természetes anyagokból legyenek. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, hogy alkotótevékenységük során a megkezdett munkálatokat minden esetben befejezhessék. 3 4 éves korban: Játszva, szabadon ismerkednek meg a gyermekek az anyagokkal, eszközökkel és alapvető technikákkal. Arra törekszünk, hogy éljék át a felfedezés, az alkotás, a színek, a formák adta örömöt, esztétikai élményt. A szokásokat, szabályokat rögzítsük, a technikák használatát pontosan megtanítjuk, gyakoroltatjuk. A firkából kilépő gyermeket egyénileg segítjük a továbblépésben. Engedjük szabadon próbálkozni. A képalakítás különböző technikái: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat, vonalak, körfirka, forma ismétlés. 43

Plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva, gyűrögetve. Tapasztalatszerzés az anyagok viselkedéséről, képlékenységéről. Építés: különböző tárgyakból formák, alakzatok létrehozása. 4 5 éves korban: A szándékos képalakító tevékenységet segítjük kapcsolódó témákkal, technikákkal. A gyermek fejlettségéhez mérten újabb technikákat ismertetünk meg, a régieket bővítjük. Folyamatosan olyan élményekhez juttatjuk a gyermekeket, amelyeket megfigyelések, tevékenységek, vizsgálatok alapján szerezhetnek, így elősegítjük a környezetesztétikai érzékenység formálását. A képalakítás különböző technikái: Ember, környezet, tárgyak, cselekmények ábrázolása, melynek során felhívjuk a figyelmüket a részletek fontosságára. Gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok. Vékonyabb, vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák. Bővül az eszköztár spárgákkal, fonalakkal, textillel, bőrrel, termésekkel. Térbeli viszonyok megismertetése, megfogalmazása (mellett, fölött, fent, lent stb. ). Plasztikai munka: formák tagolása, részformák érzékeltetése, díszítése. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése, báb- díszletkészítés. Arányviszonyok megismertetése az anyag darabolása, tépése során. Építés lehetőségeinek kihasználása, térben időben. Nagyobb méretű dobozok, takarók stb. használata. 44

5 6 7 éves korban: Ebben az időszakban a tevékenységi formák, eszközök és fejlesztési célok azonosak a 4-5 évesekével. A fejlődés a részletgazdagságban, kompozíciókészítésben, a készülő dolgok bonyolultságában és a tervszerű készítésben jelenik meg. Művészi alkotások megtekintésével fejlesztjük a gyermek esztétikai ízlését. Arra törekszünk, hogy alkotásukban megmutatkozzon a fantázia és élményviláguk, a természet szeretete. Új technikákat ismertetünk meg: batikolás, viaszkarc, márványozás stb. Meséket, történetek képeit ábrázolják, részformák kidolgozására, változatos színhasználatra ösztönözzük őket. A gyermek életkori sajátosságát figyelembe véve nagyobb hangsúlyt fektetünk a díszítő technikák (fonás, szövés) alkalmazására. Rajzban és plasztikai munkáknál arra törekszünk, hogy megjelenjen térben és síkban a többalakos cselekményábrázolás. Ábrázoló tevékenységek terén egész évben kihasználjuk az udvarunk kedvező adottságait. Sok mozgással, cselekvéssel, a különböző észlelő funkciók együttműködésével a kisgyermek kézmozgását fejlesztjük, szem kéz együttműködése, koordinációja megvalósul. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Egyéni módon megjelenítik saját egyéniségüket, élményvilágukat, érzelmeiket, vágyaikat. Alkotásaikra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. 45

Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. A természet kincseit felhasználva önállóan választanak a megismert vizuális technikák közül. Beszélgetnek alkotásaikról, megfogalmazzák értékítéletüket. Meglátják környezetükben az esztétikai értékeket. 4.6 Ének zene, énekes játékok Célunk: A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása. A közös éneklés, a közös énekes játék örömének megismertetése, azon keresztül a gyermek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának és ritmikus mozgásának, valamint nagymozgásának és egyensúlyérzékének formálása. Feladatunk: A felhasználható zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelő válogatása. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése differenciálással. A mondókás, énekes játékokkal, ritmikus mozgással, ölbeli játékokkal a gyermekek mozgáskultúrájának és testérzékelésének fejlesztése. A zenei neveléssel felkeltjük a gyermekek zenei érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, valamint élményhez juttatjuk őket. 46