Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv

Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv KEOP-2.5.0/B/09-12-2013-0001 A DUNA FOLYAM DUNAFALVA ÉS DÉLI ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK 03.NMT.04. TERVSZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERVE

Tartalomjegyzék 1. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE... 9 1.1 A terv területi hatálya, szükségessége... 9 1.2 Tulajdonviszonyok... 10 1.2.1 A terület általános jellemzői... 10 1.2.2 Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak és művelés alól kivett területek a Duna nagyvízi medrében... 11 1.2.3 A Duna nagyvízi medrében lévő ingatlanok tulajdonosi összetétele az ingatlan-nyilvántartás szerint 12 1.3 Területrendezési és településszerkezeti tervek... 14 1.3.1 Országos Területrendezési Terv... 14 1.3.2 Megyei Területrendezési Terv... 15 1.3.3 Településszerkezeti Terv(ek)... 16 1.4 Egyéb tervek, előírások... 20 1.4.1 Körzeti erdőtervek, erdőtervek... 20 1.4.2 Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve... 23 1.4.3 Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek... 28 1.4.4 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv... 31 1.4.5 Árvízkockázat kezelési tervek... 37 1.4.6 Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások... 37 1.4.7 Létesítmények üzemeltetési utasításai... 38 1.4.8 Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség... 39 1.5 A mederszakasz részletes állapotismertetése... 44 1.5.1 Hidrológiai viszonyok... 44 1.5.2 A mederszakasz használatának elemzése... 68 1.5.3 Építésjogi környezet... 70 1.5.4 A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái... 71 2. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK... 76 2.1 A mederszakasz hidromechanikai modellvizsgálata... 76 2.1.1 Hullámtér egységes geometriai leírása... 76 2.1.2 1D modell... 76 2.1.3 2D modell... 93 2.1.4 Összefoglalás... 93 2.2 A nagyvízi meder zonációjának meghatározása... 93 2.3 A feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája... 94 2.3.1 A folyó medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai... 95 2.3.2 A folyó medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai... 97 2.3.3 A folyó hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően... 105 I

2.4 Nemzetközi kitekintés. A hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések... 105 2.4.1 Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint... 114 2.4.2 Építési alternatívák a nagyvízi mederben... 119 2.5 Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata... 126 2.5.1 Általános adottságok... 126 2.5.2 Üdülőterületek részletes vizsgálata... 126 3. ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK... 128 3.1 Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások... 128 3.1.1 Nagyvízi levezető sávok kijelölése... 129 3.1.2 Övzátonyrendezés... 129 3.1.3 Nagyvízi levezető sávok kialakítása növényzetszabályozással és a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével... 129 3.1.4 Az árvízhozamok megosztási lehetősége... 130 3.1.5 További árvízlevezető képesség javító beavatkozások... 130 3.1.6 Vízrajzi Monitoring... 130 3.2 Hajózás, veszteglés szabályai... 140 3.3 Mederanyag kitermelés előírásai... 141 3.3.1 Mederanyag kitermelés lefolyás szabályozáshoz... 141 3.3.2 Mederanyag kitermelés értékesítési céllal... 141 3.4 Építési előírások... 142 3.5 Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban... 143 3.6 Ütemezés... 143 4. IRATMELLÉKLETEK... 144 4.1 Tervezői nyilatkozat... 144 4.2 Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat... 144 4.3 Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek... 144 4.4 Véleményeltérések... 144 II

5 RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK 5.1 Áttekintő helyszínrajz 5.2 Átnézetes helyszínrajz 5.3 Részletes helyszínrajzok (Állapotrögzítő) 5.4 Részletes helyszínrajz (Területhasználat kiinduló állapot) 5.5 Részletes helyszínrajzok (Zonáció) 5.6 Részletes helyszínrajz (a nagyvízi meder határvonalán azonosítható töréspontok EOV koordinátái) 5.7 Hossz-szelvény 5.8 Mintakeresztszelvények (Építések, erdőgazdálkodás) 5.9 Keresztszelvények (Völgyszelvények) 5.10 Keresztszelvények (Középvízi szelvények) 5.11 Egyedi beavatkozások részlettervei 5.12 Területhasználati előírások térképi ábrázolása III

Ábrajegyzék 1.2.1. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett települések és azok területnagyságai... 11 1.2.2. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek művelési ágai... 12 1.2.3. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek művelés alól kivett területei... 12 1.2.4. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek tulajdonviszonyai... 13 1.2.5. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek földrészletszámai... 13 1.3.1. ábra: Dunaszekcső település külterület határvonala... 17 1.3.2. ábra: Dunafalva település külterület határvonala... 17 1.3.3. ábra: Bár település külterület határvonala... 18 1.3.4. ábra: Mohács település külterület határvonala... 18 1.3.5. ábra: Homorúd település külterület határvonala... 19 1.3.6. ábra: Kölked település külterület határvonala... 19 1.3.7. ábra: Hercegszántó település külterület határvonala... 20 1.4.1. ábra: Védett területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon... 28 1.4.2. ábra: Védett területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon (A sárga vonal a Gemenc és a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetek határát jelzi)... 28 1.4.3. ábra: NATURA 2000-es területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon (A sárga vonal a Gemenc és a Béda-Karapancsa NATURA 2000-es területek határát jelzi)... 31 1.4.4. ábra: NATURA 2000-es területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon... 31 1.5.1. ábra A Duna vízgyűjtőterülete... 45 1.5.2. ábra A DunaA Duna főbb mellékfolyói, és a vízgyűjtő hossz-szelvénye... 46 1.5.3. ábra A dunai magaspartok helyzete a nagyobb mozgások helyével és idejével... 47 1.5.4. ábra (forrás: MÁSZ felülvizsgálat, 2013.)... 48 1.5.5. ábra... 49 1.5.6. ábra A kanyarulatok jellemzése... 55 1.5.7. ábra Kanyarulatok száma tervezési szakaszonként... 58 1.5.8. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1785-ben... 58 1.5.9. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1785-ben... 59 1.5.10. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1832-ben... 59 1.5.11. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1832-ben... 60 1.5.12. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1898-ban... 60 1.5.13. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1898-ban... 61 1.5.14. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1974-ben... 61 1.5.15. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1974-ben... 62 1.5.16. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1978. ÁSZT-ben... 62 1.5.17. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1978-ben... 63 IV

1.5.18. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 2013-ban... 63 1.5.19. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 2013-ban... 64 1.5.20. ábra A kanyarulati sugár változása... 64 1.5.21. ábra A kanyarulati sugár gyakorisága és relatív gyakorisága... 65 1.5.22. ábra Az ívhossz és a húrhossz hányadosának gyakorisága és relatív gyakorisága... 65 1.5.23. ábra A húrhossz gyakorisága és relatív gyakorisága... 65 1.5.24. ábra A középponti szög relatív gyakorisága... 66 2.1.1. ábra... 77 2.1.2. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Dunaföldvár Paks: 1560,60 1531,30 fkm... 80 2.1.3. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Paks Sió-torkolat: 1531,30 1498,00 fkm... 81 2.1.4. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Sió-torkolat Dunafalva: 1498,00 1460,00 fkm... 82 2.1.5. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Dunafalva Déli országhatár: 1460,00 1433,00 fkm.. 83 2.1.6. ábra A Duna egy keresztszelvénye... 84 2.1.7. ábra. M8 autópálya híd- Dunapentele Duna híd... 85 2.1.8. ábra. Dunaföldvár - Solt Duna híd... 85 2.1.9. ábra. M9 autópálya híd Szekszárd Duna híd... 85 2.1.10. ábra. Baja főmeder Duna híd... 86 2.1.11. ábra Gemenc hullámtéri 1-es híd... 86 2.1.12. ábra Gemenc hullámtéri 2-es híd... 86 2.1.13. ábra Gemenc hullámtéri 3-es híd... 87 2.1.14. ábra Gemenc hullámtéri 4-es híd... 87 2.1.15. ábra Határfeltételek... 88 2.1.16. ábra Duna- Bezdán Q(h) görbe... 88 2.1.17. ábra Az n mederérdesség változása... 89 2.1.18. ábra Modellezett és mért felszíngörbe (2013)... 90 2.1.19. ábra Modellezett és mért felszíngörbe (2010)... 91 2.1.20. ábra A a Q 1%-os előfordulási valószínűségű vízhozam felszíngörbéje... 92 2.1.21. ábra A Duna a Q 1%-os előfordulási valószínűségű vízhozam, főmeder hullámtér vízszállítási arányok... 92 2.3.1. ábra Marsigli Duna térképe - 1696... 96 2.3.2. ábra... 98 2.3.3. ábra... 99 2.3.4. ábra... 100 2.3.5. ábra... 100 2.3.6. ábra... 101 2.3.7. ábra... 102 2.3.8. ábra... 103 2.3.9. ábra... 103 V

2.3.10. ábra... 104 2.3.11. ábra... 104 2.3.12. ábra... 105 2.4.1. ábra Hollandia vízügyi igazgatási rendszere... 106 2.4.2. ábra Az Árvízkockázat Kezelési Tervhez csatlakozó Felszíni Víz Menedzsment Terv készítésének folyamata és kapcsolata az Árvízkockázat Kezelési Tervezéshez... 109 2.4.3. ábra: Ostragehege sportpark, Drezda (Németország)... 115 2.4.4. ábra: Az Ostragehege sportpályák elhelyezkedése Drezdában az Elba hullámterén... 115 2.4.5. ábra: Sky Trek Adventure Park, Kanada... 116 2.4.6. ábra: Gyalog és kerékpárút Ausztriában a Duna mentén... 116 2.4.7. ábra: Drezda, Németország... 117 2.4.8. ábra: Kézműves vásár a római Tiberis partján... 117 2.4.9. ábra: Galériaerdő ritkítás Deggendorf mellett a Duna mentén... 118 2.4.10. ábra: Rét-és legelőterületek kialakítása a Duna mentén... 119 2.4.11. ábra A Hollandiában alkalmazott ártér-politikát meghatározó EU koncepció... 120 2.4.12. ábra A Room for Rivers program projektjeinek helye... 121 2.4.13. ábra: Wargrave (Egyesült Királyság)... 122 2.4.14. ábra: Dél-Koreai cölöpökön álló ház... 122 2.4.15. ábra: Enniskerry (Írország)... 123 2.4.16. ábra: Úszóház Ontarioban (Kanada)... 123 2.4.17. ábra: Úszóház Seattle-ben (USA)... 124 2.4.18. ábra: Úszóház az Amstel folyón (Hollandia)... 124 2.4.19. ábra: Teleszkópos lábazatú házak Maasbommel környékén (Hollandia)... 125 2.4.20. ábra: Ifjúsági tábor a Maine folyó mentén (USA)... 125 2.4.21. ábra: River city Park a Missouri mentén (USA)... 126 3.1.1. ábra: Beavatkozások árvízszintre gyakorolt hatása 1.... 128 3.1.2. ábra: Beavatkozások árvízszintre gyakorolt hatása 2.... 129 3.1.3. ábra. Vízmércék és mérési szelvények a Dunaújváros-országhatár közötti szakaszon... 134 3.1.4. ábra Vízállás-vízhozam összefüggések... 135 3.1.5. ábra. Főmedri hullámtéri vízhozammérő szelvény... 137 VI

Táblázatok jegyzéke 1.4.1. táblázat: Erdőtervezési körzetek, érintett települések... 20 1.4.2. táblázat: Korlátozó és veszélyeztető tényezők hatásai azok mértéke és az elhárítás lehetőségei... 24 1.4.3. táblázat: Víztestek... 34 1.4.4. táblázat: A Duna érintett szakasza esetében megfogalmazott releváns intézkedések... 36 1.4.5. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája... 38 1.4.6. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája... 39 1.4.7. táblázat: Vízbázisok fontosabb adatai... 40 1.4.8. táblázat: A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozások... 43 1.4.9. táblázat: Jelmagyarázat... 44 1.5.1. táblázat: Árvízvédelmi szakaszok... 49 1.5.2. táblázat: Mértékadó árvízszint és a magassági biztonság értékei... 50 1.5.3. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája... 50 1.5.4. táblázat: Az érintett árvízvédelmi töltésszakasz nem kellő biztonságú szakaszai... 51 1.5.5. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája... 51 1.5.6. táblázat: Az érintett árvízvédelmi töltésszakasz nem kellő biztonságú szakaszai... 52 1.5.7. táblázat: A Duna középvonalának hosszváltozása Dunaföldvár déli országhatár között... 56 1.5.8. táblázat: A Duna Dunafalva - déli országhatár közötti szakasz gázlói és szűkületei (2011. 11. havi állapot szerint)... 68 1.5.9. táblázat: Vízkivételek... 68 1.5.10. táblázat: Vízbevezetések... 69 1.5.11. táblázat: Kikötők... 69 1.5.12. táblázat: Mohácsi határátlépések száma... 70 1.5.13. táblázat: Határoló létesítmények... 71 1.5.14. táblázat: Folyószabályozási művek... 71 1.5.15. táblázat: Műtárgyak... 73 1.5.16. táblázat: Keresztező létesítmények... 74 1.5.17. táblázat: Egyéb létesítmények... 74 2.1.1. táblázat: Az 1D modellezésbe beépített hidak... 84 2.1.2. táblázat: Modellezett és mért vízállásadatok, valamint különbségeik (2013)... 89 2.1.3. táblázat: Modellezett és mért vízállásadatok, valamint különbségeik (2010)... 90 2.5.1. táblázat: Üdülőterületek... 127 3.1.1. táblázat: Beavatkozások... 130 3.1.2. táblázat: Beavatkozások... 130 3.1.3. táblázat: Mérőszelvények... 132 3.1.4. táblázat: Kijelölt vízmércék... 138 VII

Mellékletek jegyzéke 1. fejezet mellékletei: 1.1 melléklet: 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet 1.2 melléklet: A nagyvízi mederbe eső ingatlanok helyrajzi szám szerinti, településenkénti felsorolása 1.3 melléklet: Országos Területrendezési Terv 1.4 melléklet: Bács-Kiskun és Baranya megye Területrendezési terve 1.5 mellékelt: Bács-Kiskun megye Területrendezési Tervének Nagyvízi meder övezete 1.6 mellékelt: Településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok 1.7 mellékelt: Dunaszekcső Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata 1.8 melléklet: Dunafalva Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata 1.9 melléklet: Bár Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata 1.10 melléklet: Mohács Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata 1.11 melléklet: Homorúd Településrendezési Terve 1.12 melléklet: Kölked Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata 1.13 melléklet: Hercegszántó Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata 1.14 melléklet: 03.01. árvízvédelmi szakasz vízjogi üzemeltetési engedélye 1.15 mellékelt: 05.01. árvízvédelmi szakasz vízjogi üzemeltetési engedélye 2. fejezet mellékletei: 2.1 melléklet: 2D hidromechanikai modellvizsgálat VIII

1. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 1.1 A terv területi hatálya, szükségessége Az elmúlt évtizedek, de különösen a 2000-es években (2002, 2006, 2010, 2013) levonult árvizek szintjének jelentős növekedése, az árhullámok levezetésének a tapasztalatai, a védekezési időszakokat követően egyre hangsúlyosabb megjelenő társadalmi és gazdasági igények egyértelműen arra utalnak, hogy a folyók töltések közötti nagyvízi medrében olyan beavatkozások szükségesek, amelyek javítják a nagyvízi vízszállító képességet, és garantálják annak fenntarthatóságát. Az elmúlt közel másfél évtized árvízi eseményei során olyan területek is érintettek lettek, ahol a korábbi árhullámok ellen nem kellett védekezni. Azonos vízhozamok magasabb vízszinteken vonultak le, melyekből következtetni lehet, hogy az árvizek levonulásának színterén, azaz a nagyvízi mederben kedvezőtlen változások mentek végbe. Egyértelművé vált, hogy az árvízvédekezés hagyományos eszközei mellett a sikeres védekezés esélyének megőrzéséhez új eszközöket is kell keresni. A fent leírtakkal összhangban a 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet rendelkezik (lásd: Hiba! A hivatkozási forrás nem található. melléklet) a nagyvízi medrekre vonatkozó kezelési tervek elkészítéséről. A rendeletben nagyvízi medernek definiált terület döntően a töltések közötti területet jelenti, vagyis azt a területet, ahol árhullám idején a víz gyors levonulását biztosítani kell. A folyók töltések közötti nagyvízi medrének kezelése több cél összehangolását igényli. A célokat a folyó tulajdonságainak a társadalom életében érvényesülő szerepe jelöli ki, vagyis az, hogy a folyó: - ne okozzon az érintett lakosság számára vállalhatatlan élet- és vagyon kockázatot; - maradjon természetes élőhely és tájalkotó érhálózat; - legyen forrása a társadalom anyagi és szociális szükségletei kielégítésének. A nagyvízi mederkezelési terv keretében elkészült a nagyvízi meder részletes állapotértékelése, majd részletes számítógépes modellezéseket folytattunk. A modellezés keretében részletesen elemeztük árvíz levonulását akadályozó körülményeket. A modelleredmények alapján elkészült: - a vizsgálati területen a nagyvízi meder lehatárolása, - az árvízlevezetés mértéke szempontjából definiált zónák lehatárolása, - az ingatlanok zonációs érintettségének helyszínrajzi megjelenítése. Ezek alapján az egyes árvízlevezető zónákra vonatkozó előírások kerültek megfogalmazásra. A nagyvízi medernek alkalmasnak kell lennie: - természetes hidrológiai szerepére, azaz a víz, a jég és a hordalék levezetésére; - a tájban honos élőszervezetek fejlődésére; - a víz és a vízpartok emberi használatára. A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges, árvízvédelmi előírások megállapítása. Az előbbi célokat más kezelési tervekkel és előírásokkal együttesen kell támogatni. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 9

Kiemelendő, hogy a nagyvízi mederkezelési terveket a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9 11. -ában előírtak figyelembevételével kell elkészíteni, és összhangba kell hozni a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 8 10. -ában, valamint 12. -ában foglalt előírásokkal. Ezek az előírások az EU tagországai számára kötelezően elvégzendő feladat. Ez a terv a Duna Dunafalva déli országhatár (1460+000 1433+000 fkm) közötti 27 fkm-es szakaszára terjed ki. Ezen tervváltozat azt a célt szolgálja, hogy a benne foglaltakról részletes konzultációt folytasson az illetékes Vízügyi Szervezet az érintett tulajdonosokkal, települési önkormányzatokkal, szakhatósági szervezetekkel és más társadalmi-politikai szereplőkkel. A konzultációk után kerül sor a terv véglegesítésére majd a nagyvízi vízlevezető sávok jogi kijelölésére, földhivatali bejegyzésére. 1.2 Tulajdonviszonyok Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a Duna nagyvízi medrében elhelyezkedő 03.NMT.04. tervszámú folyószakasz általános területi jellemzői, az érintett ingatlanok művelési ágankénti megoszlása és tulajdonosi összetétele. 1.2.1 A terület általános jellemzői Az ADUVIZIG működési vonalához tartozó Duna nagyvízi medrének műszaki területe hektárban: 03.NMT.04. 4441 1433,0 1460,0 fkm Az ADUVIZIG működési vonalához tartozó Duna nagyvízi medrének területe az ingatlanhatárok figyelembevételével hektárban: 03.NMT.04. 4598 A folyószakasz ez utóbbi szempont szerint meghatározott területe nagyobb, mint amit a nagyvízi meder kontúrvonala lehatárol, mert az rendszerint nem esik egybe az érintett ingatlanok határvonalaival. A további elemzések ez utóbbi területnagyság figyelembevételével készültek. Az ADUVIZIG működési vonalához tartozó Duna nagyvízi medrével érintett települések és azok területnagyságai hektárban: 03.NMT.04. Dunaszekcső 291 Dunafalva 420 Bár 211 Mohács 1820 Homorúd 268 Kölked 1571 Hercegszántó 17 10 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

Összesen: 4598 Dunaszekcső Dunafalva Bár Mohács Homorúd Kölked Hercegszántó 1.2.1. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett települések és azok területnagyságai 1.2.2 Az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak és művelés alól kivett területek a Duna nagyvízi medrében A termőföldeken kívül a művelés alól kivett területeket további négy kategóriába soroltuk. A beépített területek jellemzően a lakóépületek, üdülő- és hétvégi házak, ipartelepek, mezőgazdasági telephelyek, majorok, gazdasági épületek, üzemek és az egyéb rendeltetésű építmények. A vízfelületekhez soroltuk elsősorban a Duna folyót és mellékágait, a holtágakat, vízállásos területeket, mocsarakat, tavakat, csatornákat és egyéb vízfolyásokat. A közlekedési létesítmények magukban foglalják a közutakat, vasutakat, alsóbbrendű utakat, földutakat, a közterületeket és a kikötők szárazföldi területeit. Az egyéb kategória tartalmazza a beépítetlen területeket, udvarokat, anyaggödröket, árvédelmi töltéseket. Az ADUVIZIG működési vonalához tartozó Duna nagyvízi medrében lévő ingatlanok művelési ágankénti megoszlása hektárban és százalékosan: 03.NMT.04. szántó 17 0 % rét 23 0 % legelő 363 8 % nádas 1 0 % erdő 2051 45 % művelés alól kivett terület 2143 47 % Összesen: 4598 100 % A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 11

szántó rét legelő nádas erdő művelés alól kivett terület 1.2.2. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek művelési ágai A művelés alól kivett területek megoszlása: beépített területek 58 3 % vízfelületek 1741 81 % közlekedési létesítmények 47 2 % egyéb 297 14 % Összesen: 2143 100 % beépített területek vízfelületek közlekedési létesítmények egyéb területek 1.2.3. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek művelés alól kivett területei E folyószakaszra jellemző, hogy annak majdnem felét erdő borítja. A vízfelületek a folyószakasz egészének mintegy 38 %-át teszik ki. A beépített terület a folyószakasz egészéhez viszonyított nagysága itt kicsivel meghaladja az 1 %-ot. Az 1446 és 1448 fkm.-ek közötti szakaszon a folyó bal partján található az Újmohács-Porondi üdülőterület 220 db üdülőépülettel. A jobb parton az 1451 és 1452 fkm.-ek között 50 db, valamint szintén a jobb parton az 1452 és 1454 fkm.-ek között 60 db üdülőépület található. A folyószakasz Dunaszekcső, Dunafalva, Bár települések és Mohács város belterületének egy részét is érinti. 1.2.3 A Duna nagyvízi medrében lévő ingatlanok tulajdonosi összetétele az ingatlannyilvántartás szerint A tulajdonosi összetétel hektárban és a folyószakasz területének százalékában: 03.NMT.04. Magyar Állam 3950 86 % (ebből ADUVIZIG vagyonkezelés: 1777) (ebből DDVIZIG vagyonkezelés: 100) Önkormányzat 57 1 % 12 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

Gazdasági társaság 25 1 % Magántulajdon 566 12 % Összesen: 4598 100 % Magyar Állam Önkormányzat Gazdasági társaság Magántulajdon 1.2.4. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek tulajdonviszonyai A fenti kimutatásból látható, hogy a területnagyságot alapul véve dominál az állami tulajdon és az összterület legnagyobb részét teszi ki. A leggyakoribb állami vagyonkezelők a Gemenc Zrt., a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a vízügyi igazgatóságok. Az érintett települési önkormányzatok és a gazdasági társaságok területi aránya csekély és a magántulajdon aránya sem magas. A Duna nagyvízi medrében lévő földrészletek darabszáma tulajdoni forma szerint és százalékosan: 03.NMT.04. Magyar Állam 207 31 % (ebből ADUVIZIG vagyonkezelés: 38) (ebből DDVIZIG vagyonkezelés: 11) Önkormányzat 118 18 % Gazdasági társaság 24 3 % Magántulajdon 321 48 % (1000 tulajdonos) Összesen: 670 100 % Magyar Állam Önkormányzat Gazdasági társaság Magántulajdon 1.2.5. ábra: A Duna nagyvízi medrével érintett területek földrészletszámai A földrészletek összes darabszámához viszonyítva az állami tulajdonban lévő földrészletek aránya megközelíti az egyharmadot, míg a magántulajdonban lévő földrészletek aránya megközelíti a felét. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 13

Az önkormányzati tulajdonban lévő földrészletek darabszáma mintegy ötödét képezi, a társasági tulajdonban lévő földrészletek aránya viszonylag kicsi. A tulajdonosok számát tekintve a Magyar Állam esetében egy tulajdonos és néhány vagyonkezelő érintett. A települési önkormányzatok száma 7 db, a gazdasági társaságok száma 21 db, a magántulajdonosok száma pedig mintegy 1000. Az érintett ingatlanok hasznosításának és tulajdonviszonyainak fenti elemzése a 2008. évi, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek által kiadott, a nagyvízi meder jogi jellegének meghatározására irányuló határozatok mellékletében szereplő ingatlan-nyilvántartási adatok alapján készült, ezért az csak tájékoztató jellegű. A nagyvízi mederbe eső ingatlanok helyrajzi szám szerinti, településenkénti felsorolása az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. mellékletben található. 1.3 Területrendezési és településszerkezeti tervek 1.3.1 Országos Területrendezési Terv A Nagyvízi meder és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetét, a többször módosított Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.évi XXVI. törvény 3/8. melléklete szemlélteti, valamit a törvény 16. -a a következőképen nyilatkozik az övezetről: 16. 43 A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) az 1_3 mellékletben tekinthető meg. 1.3.1.1 A folyó szerepe az OTrT-t megalapozó vizsgálatokban Az OTrT-ről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálatát megalapozó munkarészek 2013 júliusában készültek el, amely alapján: A magyarországi folyók árterülete 148 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 52 a Duna völgyében fekszik. A Duna-völgyi ártéri öblözetek területe 5587 km 2. Az árterületek az ország teljes területének 23%-át teszik ki (ez a mezőgazdasági területek harmadát, valamint több mint 700 települést jelent 2,5 millió lakossal). A Duna rész-vízgyűjtőn az országosan árvízzel veszélyeztetett területek mintegy negyede található. Az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervén is feltüntetett elsőrendű árvízvédelmi védvonalak hossza 4181 km (ebből 3980 km töltés, 23 km fal, 178 km pedig magaspart). Hullámterek (nem védett árterületek) nagysága mintegy 1500 km 2. A hazai védvonalak töltések és az azokat keresztező műtárgyak igen jelentős része nem felel meg a biztonsági előírásoknak, illetve lokálisan gyenge. Az árvízvédelmi töltéseken 1400-nál több, egyenként 50-200 m hosszú olyan szakasz található, amelynek állékonysága nem kielégítő. 1.3.1.2 A tárgyi nagyvízi medret érintő fontosabb elemek az országos tervjavaslatban Az OTrT-ről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1.; 3/4.; 3/5.; 3/6. és 3/7. mellékletében foglaltak alapján a tárgyi nagyvízi meder egyes részeit az országos ökológiai hálózat-, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület-, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület-, a világörökségi és világörökségi 14 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

várományos terület-, és az országos vízminőség-védelmi terület övezetébe sorolták. Továbbá az érintett szakaszon elhelyezkedő nagyvízi meder több helyen NATURA 2000-es természetmegőrzésiés/vagy madárvédelmi terület is. 1.3.2 Megyei Területrendezési Terv A tárgyi nagyvízi meder Bács-Kiskun- és Baranya megye területén helyezkedik el. Bács-Kiskun megye Területrendezési Tervét és Baranya megye Településrendezési Tervét az 1_4 melléklet tartalmazza. 1.3.2.1 A folyó térségi jelentőségének kifejtése a területrendezési tervet megalapozó munkarészben Bács-Kiskun megyében a töltésezett folyók hullámterei jelentős, összesen mintegy 25.300 ha kiterjedésűek. A hullámterek 4/5-e a megye szinte teljes nyugati határvonalán végighúzódó Duna mentén. A hullámterek területhasználatát legnagyobb arányban az erdőterületek (50,0 %), majd a szántóterületek (35,0 %) jellemzik, a fennmaradó terület pedig gyep, mocsár, vizes terület, stb. Baranya megyét a Duna nemzetközi hajózó útvonala érinti, elsősorban a mohácsi kikötő kapcsán az európai víziút forgalmába kapcsolódik be Baranya megye mind személy-, mind teherforgalom terén. Ez a kapcsolatrendszer azonban még meglehetősen alulhasznosított, jelentős tartalékokkal rendelkezik. A megyei terv is tartalmazza Mohácson nemzetközi kikötő létesítését. Természeti erőforrásokat és ásványi nyersanyagokat tekintve a Duna mente homok, illetve kavicsvagyonnal rendelkezik. A vízi turizmus szempontjából a Duna lehetőségei messze kihasználatlanok. A strandolást a vízminőség akadályozza. Mohács felett a 70-es, 80-as években a parthoz közel több üdülőterület is létrejött, ma zömmel a vízi sportok és a sport-horgászat telephelyei. A dunai vízi turizmus központja Mohács. Különböző turisztikai programokat is szerveznek a vízhez kötődve. Lehet kisebb sétahajót bérelni baráti társaságoknak és nyaranta menetrendszerű motoros tutaj viszi a turistákat a vízi világ megismertetésére. A város egyben dunai határátkelőhely is. A turizmus Mohács alatt, a várostól délre a Béda természetvédelmi terület korlátai miatt nem tudott kifejlődni. 1.3.2.2 Hatályos megyei terv főbb elemei a tárgyi nagyvízi meder területén A nagyvízi meder övezet a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket, a nyílt ártereket, és a folyók medréből kilépő víz által szabadon elönthető területeket tartalmazza. A 2011 decemberében kiadott Bács-Kiskun megye területrendezési tervében foglalt Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 190/2011. (XI. 25.) Kgy. Határozatában foglaltak alapján: A megye erdőgazdálkodási térségében az erdőtelepítések esetében kiemelt jelentősége van a vízgazdálkodási érdekek figyelembevételének, különösképpen a hullámtéri területeken. Ennek érdekében, illetve a vízügyi előírások figyelembevételével javasolt a Duna hullámterének, valamint a gátak védősávjainak erdősítése. A nem őshonos fafajokból álló hullámtéri erdőket amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik állományszerkezet módosítással természet-közeli állapotú erdőkké célszerű alakítani. a hullámtereken biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Ennek megfelelően célszerű a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 15

megváltoztatni (ehhez azonban országos léptékű koncepcióváltás és a támogatási rendszerek jelentős finomítása szükséges). Az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet hullámterei és általában a hullámterek, mint az ökológiai hálózat szerves és meghatározó részei amennyiben nem minősülnek védett természeti területnek természeti területként kezelendők, ahol az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét figyelembe kell venni. A nagyvízi meder övezetében a hullámtéren amely a folyó nagyvízi medrének része elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni. A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a mentett oldalon javasolt kialakítani. Nyílt ártéri területen bármely létesítmény elhelyezéséhez az illetékes vízügyi hatóság engedélye szükséges. A 2011 júniusában kiadott Baranya megye területrendezési tervében foglaltak alapján: A nagyvízi meder övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló rendelet előírásait. Beépítési korlátozásának a vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásával eleget kell tenni. A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt, amely a természetes és természetközeli élőhelyek védelmének elsődleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezőgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is. Vizsgálni javasolt a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozóhelyek) elhelyezését. Az övezet területén a vízminőség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell. Ártéri és hullámtéri erdők esetében a természetvédelmi érdekek mellett kiemelt jelentősége van a vízgazdálkodási érdekeknek. A fafaj-összetételt illetően a nem őshonos fafajú erdőállományok átalakítására célszerű programot kidolgozni. Az 1_5 melléklet tartalmazza Bács-Kiskun megye Területrendezési Tervének Nagyvízi meder övezetét. 1.3.3 Településszerkezeti Terv(ek) A Településredezési Tervek készítésének előírásai Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet -ben kerültek megfogalmazásra. A településekre vonatkozó Szabályozási Terveket és Helyi Építési Szabályzatokat (továbbiakban: HÉSZ), helyi önkormányzati rendelettel hagyják jóvá. A Tervek vízgazdálkodási területekre vonatkozó szabályokat tartalmaznak, amelyek magukban foglalják az érintett nagyvízi mederre vonatkozó előírásokat is. (A vízgazdálkodási területekre vonatkozó szabályokat valamennyi terv magában foglalja.) Az érintett területtel, a Tervekben általában megtalálható, az árterületek és parti sávok beépítésének-, közcélú vízi létesítmények építésének feltételeiről, valamint az üdülőterületek beépítésének szabályairól szóló fejezetek előírásai is foglalkozhatnak. A tárgyi nagyvízi mederszakaszt érintő települések mindegyike rendelkezik településrendezési tervvel. A felhasznált tervek 2005 és 2014 között léptek hatályba. A Duna 1460,00-1433,00 fkm közötti szakaszán Dunaszekcső, Dunafalva, Bár, Mohács, Homorúd, Kölked és Hercegszántó település közigazgatási része érinti a tárgyi nagyvízi medret. 16 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

A fent említett településekre vonatkozó településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok anyagát az 1_6 melléklet tartalmazza. 1.3.3.1 Dunaszekcső A község közigazgatási területe Magyarország Dél-Dunántúli régiójában Baranya megyében fekszik. A Duna jobb partján az 1464,50-es és az 1455,00-ös fkm között, 5,4 km 2 -es területen érinti a tárgyi nagyvízi medret. Dunaszekcső Településrendezési Tervét és Helyi Építési Szabályzatát az 1_7 melléklet tartalmazza. 1.3.3.2 Dunafalva 1.3.1. ábra: Dunaszekcső település külterület határvonala A község közigazgatási területe Magyarország Dél-Alföldi régiójában Bács-Kiskun megyében fekszik. A Duna bal partján az 1465,20-as és az 1455,00-ös fkm között, 5,4 km 2 -es területen érinti a tárgyi nagyvízi medret. Dunafalva Településrendezési Tervét és Helyi Építési Szabályzatát a 1_8 melléklet tartalmazza. 1.3.2. ábra: Dunafalva település külterület határvonala A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 17

1.3.3.3 Bár A község közigazgatási területe Magyarország Dél-Dunántúli régiójában Baranya megyében fekszik. A Duna jobb partján az 1456,00-os és az 1452,20-as fkm között, 2,1 km 2 -es területen érinti a tárgyi nagyvízi medret. Bár Településrendezési Tervét és Helyi Építési Szabályzatát az 1_9 melléklet tartalmazza. 1.3.3. ábra: Bár település külterület határvonala 1.3.3.4 Mohács A város közigazgatási területe Magyarország déli részén, Baranya megyében fekszik. A Duna mindkét partján az 1455,00-ös és az 1439,50-es fkm között, 17,4 km 2 -es területen érinti a tárgyi nagyvízi medret. Mohács Településrendezési Tervét és Helyi Építési Szabályzatát az 1_10 melléklet tartalmazza. 1.3.4. ábra: Mohács település külterület határvonala 18 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1.3.3.5 Homorúd A község közigazgatási területe Magyarország déli részén, Baranya megyében fekszik. A Duna bal partján az 1439,60-as és az 1433,00-as fkm között, 2,4 km 2 -es területen érinti a tárgyi nagyvízi medret. Homorúd Településrendezési Tervét az 1_11 melléklet tartalmazza. 1.3.5. ábra: Homorúd település külterület határvonala 1.3.3.6 Kölked A község közigazgatási területe Magyarország Dél-Dunántúli régiójában Baranya megyében fekszik. A Duna jobb partján az 1442,80-as és az 1433,0-as fkm között, 15,7 km2-es területen érinti a tárgyi nagyvízi medret. Kölked Településrendezési Tervét és Helyi Építési Szabályzatát az 1_12 melléklet tartalmazza. 1.3.6. ábra: Kölked település külterület határvonala A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 19

1.3.3.7 Hercegszántó A község közigazgatási területe Magyarország Dél-Alföldi régiójában Bács-Kiskun megyében fekszik. A Duna bal partján az 1434,10-es és az 1433,00-as fkm között, 5,8 ha-os területen érinti a tárgyi nagyvízi medret. Hercegszántó Településrendezési Tervét és Helyi Építési Szabályzatát az 1_13 melléklet tartalmazza. 1.3.7. ábra: Hercegszántó település külterület határvonala 1.4 Egyéb tervek, előírások 1.4.1 Körzeti erdőtervek, erdőtervek 1.4.1.1 Az erdőtervezés rendszere A tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás érdekében Magyarország erdőterületei ún. erdészeti tervezési körzetekre vannak felosztva. A körzetek erdeiben a megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai által készített ún. körzeti erdőtervek alapján kell gazdálkodni. E tíz évenként megújításra kerülő tervek - a bennük foglalt gazdálkodási lehetőségeken és kötelezettségen keresztül - biztosítják az erdőgazdálkodás szakmaiságát és tartamosságát. A körzeti erdőtervet erdészeti szakemberek készítik az erdőgazdálkodók és az érintett szakhatóságok bevonásával. A terv - akárcsak egy földhivatali nyilvántartás - helyrajzi-számhoz és speciális erdészeti alapegységhez, az ún. erdőrészlethez kötötten állapot- és tervadatokat, adott esetben korlátozásokat és természetvédelmi kezelési szabályokat tartalmaz. A terv betartását az erdészeti hatóság ellenőrzi. Az erdészeti igazgatás az erdőterületekről Országos Erdőállomány Adattárat vezet. A körzeti erdőtervezést az erdőről, az erdő védelméről, és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 31-36. -ai, továbbá az erdőtervrendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II.4.) FVM rendelet szabályozza. Az erdőgazdálkodók jogait és kötelezettségeit a körzeti erdőterv alapján határozat formájában kiadott erdőterv tartalmazza, amely értelemszerűen csak a saját kezelésében lévő erdőrészletek adatait tartalmazza. E szigorúnak tűnő szabályozás célja az erdő és a benne megtestesülő természeti értékek oltalma, az ország faanyagellátásának hosszú távú garantálása, s mindezeken keresztül a társadalom érdekeinek védelme. 1.4.1.2 A tervezési területre vonatkozó körzeti erdőtervek Az érintett nagyvízi mederszakasz 2 erdőtervezési körzetbe oszlik szét, amely összesen 6 települést érint. A szóban forgó erdőtervezési körzeteket, és az érintett települések listáját az alábbi táblázat tartalmazza: 1.4.1. táblázat: Erdőtervezési körzetek, érintett települések NMKT tervezési körzete Erdőtervezési körzet Érintett települések (6) Bédai körzet Bár, Dunaszekcső, Homorúd, Kölked, Mohács, Dunaszekcső - Országhatár Bajai körzet Dunafalva, 20 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

Az erdőtervezési rendszer közelmúltbeli átalakítása miatt az erdőgazdálkodók részben átmeneti erdőtervek alapján, részben érvényben lévő erdőterv alapján gazdálkodnak. A Bédai körzet 2021-ben Bajai körzet pedig 2023-ban kerül újratervezésre. A korábbiakban az árvízi lefolyási sáv kijelölésére nem került sor, ezért az azokra vonatkozó speciális előírások sem épülnek be a gazdálkodásba. Mind a két érintett erdőtervezési területen a természetvédelmi kezeléséért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) felelős, a természetvédelmi hatósági feladatokat pedig a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség látja el. A körzeti erdőtervek az erdőrészlet- szintű adatok alapján a körzet átfogó állapot- és tervadatait, statisztikáit, illetve szöveges elemzését is tartalmazzák. Ez utóbbiak nyilvánosak, és a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapján hozzáférhetőek. 1.4.1.3 Hullámtéri erdőterületek A tervezési körzetben összesen 23,2946 km 2 a nyilvántartott erdőterületek nagysága, mely alapján a nagyvízi meder erdősültsége 52,45 %. A tervezési terület termőhelyi adottságai az erdőállományok számára nagyon jók. A klíma zárt erdők kialakulásához egyébként is megfelelő, a folyó közelsége még kedvezőbb mikroklímát biztosít. Az időszakos, és nem különösebben tartós elöntések átlagosan pozitív hozadékúak az erdők számára. A nyers, illetve humuszos öntéstalajok tápanyag ellátottsága jó, gyakoriak az eltemetett humuszos szintek. A hullámtéri erdőkben, a mentett oldalon elhelyezkedőkkel összehasonlítva megállapítható, hogy az erdő egészségi állapota jobb, fatömeg produkciója magasabb, vegetációja dúsabb. A hullámtéri elhelyezkedésnek természetesen vannak negatívumai is, mely a csemeték kimosásában, elfektetésükben, a jég károsításában, a növények befulladásában jelentkezik. Az ártéri területek magassági elhelyezkedése szerint alakult ki a természetes vegetáció, így a puhafás, illetve keményfás ligeterdő is. A szabályozással és a töltések megépítésével a kialakított hullámtereken megváltoztak a vízjárásból adódó termőhelyi viszonyok. A hullámterek így - bár sokban hasonlatosak az árterekre - mesterséges élőhelyeknek tekinthetőek. Több őshonos fafajunk is van, melyek a tervezési területünkön jelentős számban előfordulnak: a szürke illetve fehér nyár, a fekete nyár, a fehér fűz. Megtalálható még többek között a törékeny fűz, kocsányos tölgy, magyar kőris, vénic szil, mezei és tatár juhar, és mézgás éger. A cserjeszintben leggyakoribb őshonosak a bokor füzek, vörösgyűrű som, hamvas szeder, és a fekete bodza. A gazdag termőhely kedvez a liánoknak is, így erdei iszalag, komló, ligeti szőlő is előfordul. További antropogén hatásként kell megemlíteni az idegenhonos, invazív cserje- és fafajok hullámtéri megjelenését és térhódítását. A cserjefajok közül a gyalogakácot kell kiemelni. A fafajok közül pedig a zöld juhart és az amerikai kőrist. Széles termőhely-tűrésükkel, intenzív növekedésükkel, és rendkívül erőteljes szaporodási képességükkel a hullámtereink megkerülhetetlen fajaivá váltak. A mély pangóvizes területek kivételével az akác is sok helyen megjelenik, jelentős területeken tenyészik, de találkozhatunk a közönséges vadszőlővel is. A hullámterek a nemesített nyárfajok egyik legjobb termőhelyei. Kedvező törzsalakja, intenzív növekedése miatt sokfelé ültették. A kezdeti gyors növekedése miatt a legalacsonyabb tőszámmal (600 db/ha) ültethetők állományai. Az elmúlt évtizedek során a magántulajdonba került parcellák használói egyes esetekben felhagytak a mezőgazdasági tevékenyéggel. Ezeken a területeken akár egy év alatt is megjelenhetnek a fásszárú A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 21

fajok. A tömeges megjelenésüket követően csak egy-két évig van esély - elfogadható költségek mellett - a mezőgazdasági tevékenység visszaállítására. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor igen sűrű cserjés-bozótos alakul ki. Az aktuális körülmények határozzák meg, hogy milyen lesz a fák és cserjék, illetve az őshonos és idegenhonos fafajok aránya. Leggyakrabban együttesen jelennek meg, sűrű cserjeszinttel rendelkező elegyes faállományokat létrehozva. A tulajdonos kérelmére az erdészeti hatóság szabad rendelkezésű erdővé minősítheti az önerdősült területet. Ebben az esetben a faállomány letermelését követően lehetőség van a mezőgazdasági tevékenység visszaállítására. Amennyiben a körzeti erdőtervezés során olyan erdősülést találnak, amelynek nem kérték a szabad rendelkezésűre minősítését, akkor az erdőként kerül a nyilvántartásba, és kitermelését követően erdőfelújítási (újraerdősítési) kötelezettség terheli. A tervezési területen az erdőfelújítások mesterséges erdősítéssel tuskózással, vagy tuskózás nélkül; illetve természetes módon gyökérsarjról történnek. A tuskózás napjainkban kissé háttérbe szorult technológiája a tuskók kiemelését követően hosszanti prizmákba történő összetolása. A tuskóprizmák helytelen elhelyezése komoly vízfolyási akadályt képezhet. A mesterséges erdősítéseknél a fafajok megválasztásával, a sorok irányának megválasztásával, illetve az ápolásokkal befolyásolhatjuk a meder érdességi tényezőjét. A sarjról történő felújítások jellemzően óriási tőszámmal jönnek létre, hagyományosan minimális ápolást igényelnek. A három erdőtervezési körzetben a nagyvízi mederkezelési terv szempontjából releváns, partvédelmi rendeltetés több erdőrészletre is be van jegyezve, ugyanakkor felülvizsgálni szükséges, hogy minden ilyen védelmi funkciót betöltő erdőnél szerepeljen a partvédelmi rendeltetés. 1.4.1.4 Az árvízi levezetés, és az erdők A tervezési körzetben a hullámtér mintegy negyed részét erdő borítja. Az erdők a fentebb felsoroltak miatt jellemzően többszintűek, igen sűrűek, fejlett cserjeszinttel rendelkeznek, összességében jelentős vízfolyási akadályt képezhetnek. A hullámterek térszintje változó, az árhullámok különböző szinten vonulnak le, az erdők dinamikusan fejlődnek, változnak, így vízlevezetés szempontjából 100%- ban optimális erdőt, mint önfenntartó rendszert nem tudunk létrehozni. Csak törekedhetünk arra, hogy a különböző erdőgazdálkodási beavatkozásokkal segítsük, illetve ne akadályozzuk az árvizek levonulását. A szóban fogó tervezési körzetben az erdőtervezések során még nem volt érvényben a napjainkba szokásos erdőterv rendelet, mely lefektetné, hogy milyen elvek szerint lehet a hullámtéren erdőgazdálkodni. A jövőben éppen ezért az erdőterv rendeletek alkotása során fontos kitérni a lefolyási sávba eső erdőkben történő speciális erdőgazdálkodási feladatokra s lehetőségekre, melyeket az alábbiakban foglalunk össze: Az árvízi lefolyási sávban a lefolyási viszonyok javítása érdekében az erdőnevelések során aa) az árvízi folyásiránnyal párhuzamosan futó sorszerűség kialakítására szükséges törekedni; ab) a faegyedek ágtiszta törzsmagasságát a törzskiválasztó gyérítési korig szükség esetén a terepszinttől legalább 4 m magasságig kell kialakítani; ac) a fa- és cserjefélék cserjeszintben történő visszaszorítására kell törekedni; a fakitermelések során ba) tilos a vágástéren maradó, feldolgozatlan faanyagot, és ágdarabokat prizmába deponálni; bb) hagyásfák, hagyásfa csoportok, valamint holt faanyag visszahagyása során az árvízvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni; az erdőfelújítás során ca) tilos a kiemelt tuskókat prizmába deponálni; 22 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

cb) mesterséges vagy alátelepítéssel kombinált természetes erdőfelújítás során az árvízi folyásiránnyal párhuzamos sorok kialakítására kell törekedni. Továbbá lehetővé teszi az árvízi lefolyási sávban idegenhonos fafajokból (nemesnyárakból) álló erdő létesítését, amennyiben az árvíz levezetése ezt szükségessé teszi. A fenti előírások illetve ajánlások jól mutatják, hogy az erdőterületeken milyen eszközökkel lehet elősegíteni az árvizek biztonságos levezetését. Azonban vízgazdálkodási rendeltetés nincs bejegyezve egyetlen egy erdőrészletre sem. A jövőben felülvizsgálata szükséges annak, hogy a nagyvízi mederben minden a töltéslábtól számított 70 m távolságon belülre eső erdőrészletnek be legyen jegyezve a partvédelmi rendeltetés, valamint az árvízi lefolyási sávokban a vízgazdálkodási rendeltetés. 1.4.2 Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról) 1. melléklete szerint a nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentáció 1. fejezete tartalmazza a meglévő állapot ismertetését, melynek ki kell térnie a 4. mellékletben megadott folyószakaszolás szerinti védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervében foglaltakra. A rendelet 4. fejezet 17. (2.) pontja szerint a nagyvízi mederkezelési tervet azzal összhangban kell elkészíteni, az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességének biztosítása mellett. A 17. (1) pontja szerint az árvízlevezető képesség biztosítása során figyelembe kell venni az árvízvédelmi biztonságot veszélyeztető, de közérdekből nem megszüntethető területhasználatot. Ha a közérdekből nem megszüntethető területhasználat az árvízlevezető képességet jelentősen befolyásolja, akkor ennek ellensúlyozásáról a nagyvízi mederkezelési terv készítése során más beavatkozással gondoskodni kell. A természetes élőhelyek és az azokon élő élőlények emberi hatásokra bekövetkező pusztulása egyre nagyobb méreteket ölt. Ezen negatív folyamatok mérséklésére nyilvánították védetté a különböző állat-, és növényfajokat (13/2001. (V.9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett állatfajok, növényfajok, fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről). Kialakították a védett természeti területek hálózatát. Legnagyobb területűek a nemzeti parkok, kisebbek a tájvédelmi körzetek, a természetvédelmi területek és a speciális természetmegőrzési területek. Minden esetben a gazdag élővilág, vagy egy-egy veszélyeztetett, különleges faj megléte feltétele a terület kijelölésének. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. (2) bekezdésében szereplő meghatározás alapján védett természeti érték, továbbá védett természeti terület felmérése, nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása és helyreállítása érdekében végzett tevékenységek minősülnek természetvédelmi kezelésnek. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) a Nemzeti Park Igazgatóságokat (NPI) jelöli ki. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokat a 3/2008. (II.5.) KvVM rendelet (a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról) tartalmazza. A Duna és ártere az egész magyarországi szakaszát tekintve (kivéve a budapesti városi szakaszt) NATURA 2000-es, illetve helyenként védett terület, az országos ökológiai hálózat része, magterületként illetve ökológiai folyosóként. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 23

A nagyvízi mederkezelési terv ezen területek egészét érinti a hullámtér, a parti sáv, a levezető sávok, a véderdő és az árvízvédelmi töltésre megállapított előírások, kötelezettségek kapcsán. A Duna 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) közötti Duna szakaszon a Duna Dráva Nemzeti Park Gemenci tájegységének déli része és a Béda-Karapancsa Tájegység területe található. A Nemzeti Parkot a 7/1996. (IV. 17.) KTM rendeletben (A Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről) hozták létre. Gemenc a nemzetközi kijelölés alapján Ramsari terület, Natura 2000 terület (Gemenc: HUDD 10003 különleges madárvédelmi terület, HUDD20032 kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület; Béda-Karapancsa: HUDD 10004 különleges madárvédelmi terület; HUDD20045 kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület). Természetvédelmi kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A területre vonatkozó nemzetközi egyezmények: Ramsari egyezmény: 1970.02.02. Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire) Ramsari területek (az 1993. évi XLII. tv. hatálya alá tartozó vadvízterületek) A KTM miniszter 8001/1997. (KI.É.Ért. 4.) KTM tájékoztatója a Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké -be bejegyzett hazai védett vizekről és vadvízterületekről. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Helsinki (1992), ENSZ egyezmény az országhatárokat átlépő vízfolyások és tavak védelméről, Mo. csatl. 1994 A Duna-Dráva Nemzeti Park dunai-szakaszára vonatkozó Természetvédelmi Kezelési terv (kézirat) 4.4. fejezete a részletes természetvédelmi kezelési előírásokat tartalmazza, ennek a Gemenc tájegység nagy részére vonatkozó kezelési javaslatai - amelyek az NMT-t érintik - a következők: - fafaj csere hazai fafajokra - egyes erdőállományok ligetesítése - természetközeli erdőgazdálkodás - vízvisszatartás, talajvízszint emelés - vízpótlás biztosítása Természetvédelmi Kezelési terv 3.2.1. pontjában lévő táblázatban a korlátozó és veszélyeztető tényezők hatásai, azok mértéke és az elhárítás lehetőségei szerepelnek. A táblázatból kiemeltük azokat a pontokat, amelyek a nagyvízi mederkezelési terv 11. (3) pontja szerinti előírással ( A védő erdősáv területének megfelelő rendezésével vagy vízelvezető csatornák létesítésével gondoskodni kell arról, hogy a védő erdősáv területén az árvíz után a védmű állékonyságát veszélyeztető pangó vizek ne maradjanak. ) ellentmondást jelenthetnek. 1.4.2. táblázat: Korlátozó és veszélyeztető tényezők hatásai azok mértéke és az elhárítás lehetőségei Korlátozó tényező 24 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE A veszélyeztetett értékekre gyakorolt hatás A mérséklés, elhárítás lehetőségei

1. Az Alsó-Duna-ártéren egyes invazív faés cserjefajok (Acer negundo, Amorpha fruticosa, Fraxinus pennsylvanica, Robinia pseudo-acacia), valamint lágyszárúak (Asclepias syriaca, Impatiens parviflora, Aster lanceolatus, Aster salignus, Solidago gigantea) terjedése. 3. A klímaváltozás hatásai: szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válása, gyorsan érkező és levonuló árvizek, aszályos időszakok rendszertelen és gyors váltakozása. 6. A terület természetszerű vízjárását akadályozó műszaki létesítmények. Jelentős flóra- és vegetációszennyező szerepet töltenek be, kiszorítják a honos fajokat és megváltoztatják a habitatokat. A túl gyorsan levonuló víz miatt az ívás meghiúsul, a szélsőséges időjárás kedvezőtlenül befolyásolhatja a költést és a fiókanevelést, a téli fagyok elmaradása elősegíti egyes invazív fajok terjedését. Az árvizek kiöntését, minél nagyobb területen való szétterülését és minél hosszabb ideig a területen tartását, valamint a holtágak vízpótlását akadályozzák a nyári gátak, a nem megfelelő helyen vagy paraméterekkel épült, esetleg rosszul működő töltések, fenékküszöbök, zsilipek, árkok stb. Terjeszkedésük megakadályozására, valamint visszaszorítására jelenleg nincs hatékony módszer, a védekezés aktív kezeléssel: rendszeres kaszálással, szárzúzózással, egyenkénti eltávolítással, kellő körültekintéssel kivitelezett vegyszeres kezeléssel jelentős anyagi ráfordításokkal kivitelezhető. Az esetleges gazdasági károk kockázatát vállalva kísérletezni lehet a passzív védekezéssel: a terület elöntésével. A gyorsan levonuló árhullámok vizét minél tovább a területen kell tartani, lehetőség szerint újra kell éleszteni a fokgazdálkodást. Aktív kezelés lehet szükséges az érzékeny fajok megőrzéséhez és az invazív fajok állományszabályozásához. Gondos tervezés után a létesítmények szükség szerinti elbontása, átépítése vagy éppen helyreállítása. A természeti övezetbe sorolt erdőterületek kezelésére vonatkozó irányelvek kimondják, hogy ezeken a területeken erdőgazdálkodási beavatkozás kizárólag természetvédelmi céllal történhet. Az NMT t viszont a kezelési tervekkel összhangban kell elkészíteni, az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességének biztosítása mellett. Az erdőkre megfogalmazott általános célkitűzés a Természetvédelmi Kezelési Terv tervezete 4. fejezetében (Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések): Erdei élőhelyeken a környezeti, termőhelyi viszonyoknak megfelelő természetközeli, őshonos fafajokból álló, a honos társulásoknak megfelelő fafaj-összetételű, különböző korú faegyedekből álló és a társulásra jellemző aljnövényzetű erdő kialakulásának elősegítése, amely élőhelyet biztosít a védett növény és állatfajoknak is. A fenti célkitűzés figyelembe vehető a NMT szerinti véderdők telepítésénél. A Természetvédelmi Kezelési Terv tervezete 4.2.2. pontja szerint az erdőkezelésre vonatkozó stratégiák alapvetően az övezeti besoroláshoz és a védettségi szinthez kötődnek, amelyek a következők: - Erdőrezervátum magterülete: Az erdőrezervátum magterületén semmilyen erdőgazdálkodási beavatkozás nem végezhető. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 25

- Erdőrezervátum védőzónája: a védőzónában kísérleti jellegű, természetközeli erdőgazdálkodás végezhető, melynek legfőbb célja az ilyen természetvédelmi kezelés "eredményeinek" összehasonlítása a magterületen zajló természetes folyamatok következményeivel. - A természeti övezet erdőrezervátumon kívül eső területei: az őshonos fiatal és középkorú erdőkben legfeljebb az elegyes, többszintű, többkorú, természeteshez közel álló erdőszerkezet irányába ható természetvédelmi kezelés végezhető. Az idősebb állományokat magukra kell hagyni, azokban indokolt esetben legfeljebb a tájidegen fafajok visszaszorítása végezhető. - A kezelt övezet fokozottan védett területei: a fokozottan védett, de természeti övezetbe nem sorolt területeken erdőgazdálkodási tevékenység csak a természetvédelmi célokkal összhangban végezhető. Ennek értelmében bár a gazdálkodási tevékenység korlátozott, a területen aktív kezelés végezhető. Ennek része lehet akár a tájidegen állományok, illetve az őshonos, de nem természetszerű erdők átalakítását célzó tarvágásos véghasználat is, másrészt pedig lehetnek olyan természetvédelmi szempontból jelentős értékű erdők, amelyeket a természeti övezetbe sorolt őshonos erdőkhöz hasonlóan magukra kell hagyni. - A kezelt övezett védett területei: a védett területeken a természetvédelmi törvénnyel összhangban erdőgazdálkodási tevékenység folytatható. Ennek két legfőbb korlátozó tényezője az őshonos erdők esetében a biológiai vágásérettségi kornak megfelelő véghasználati kor alkalmazása, másrészt mind az őshonos, mind pedig a tájidegen erdők véghasználata után a termőhelynek megfelelő őshonos erdőfelújítás. A nagyvízi meder területén lévő magterületek és szigorúan védett területek esetében egyeztetés szükséges, melyek azok a területek, ahol a közérdekből nem megszüntethető területhasználat az árvízlevezető képességet jelentősen befolyásolja. A Természetvédelmi Kezelési Terv tervezet 4.3. fejezetében az élőhelyek kezelésére, fenntartására tett előírások közül a NMT-t érinthetik a csigolya bokorfüzesek, és a mandulalevelű bokorfüzesek kezelési előírásai: Mindössze arra kell ügyelni, hogy a folyó építő munkájának eredményeként keletkező zátonyok benépesedését az árvízvédelmi munkálatok ne akadályozzák meg, s ezáltal a csigolya bokorfüzesek folyamatos újra keletkezhessenek. A 4.3.3. pont erdőgazdálkodásra vonatkozó irányelvei az erdőnevelési munkák kapcsán kimondják, hogy a természetes erdőtársulások állományszerkezetének alakítása az elegyes, többszintű, lehetőség szerint többkorú erdő irányába történjen. A gyérítések során kímélendő az őshonos második lombkoronaszint, valamint élőhelyvédelmi okokból meg kell hagyni az odvas, korhadó, vagy csokros faegyedeket is. Az álló, vagy a területen fekvő elpusztult, korhadó fákat vissza kell hagyni. A NMT 6. (6) pontja szerint: A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében - ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is - az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza. Részletes természetvédelmi kezelési előírások a természetvédelmi kezelési tervben (kézirat): Béda-Karapancsa tájegység Érintett települések: Bár, Dunaszekcső, Mohács, Kölked 26 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

Kezelési egység: Dunai-zátonyok és mellékágaik, [Felső-zátony, Bári-zátony, Szabadság-zátony, Cigány-zátony, Gabriella-zátony, Debriani-zátony Művelési ághoz köthető kezelés: Kotrás, keresztgátak bontása, üzemterv alól való kivonás, Érintett települések: Báta, Bár, Dunafalva, Dunaszekcső, Mohács Kezelési egység: Hullámtér a mohácsi-komptól É-ra Művelési ághoz köthető kezelés: üzemterv szerinti kezelés, fafajcsere Érintett települések: Homorúd, Kölked, Mohács, Hercegszántó Kezelési egység: Hullámtér a mohácsi-komptól D-re Művelési ághoz köthető kezelés: üzemterv szerinti kezelés, fafajcsere Érintett települések: Homorúd, Kölked, Dunafalva, Dunaszekcső, Mohács Kezelési egység: Duna Művelési ághoz köthető kezelés: Gazdasági célú kotrás tilalma, kövezés bontások, szakadt partok természetes állapotának fenntartása (a részletes előírásokból csak az NMT-t érintők vannak megjelenítve az egyes egységeknél) A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 27

1.4.1. ábra: Védett területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon 1.4.2. ábra: Védett területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon (A sárga vonal a Gemenc és a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetek határát jelzi) 1.4.3 Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról) 1. melléklete szerint a nagyvízi mederkezelési tervet megalapozó tervdokumentáció 1. fejezete tartalmazza a meglévő 28 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

állapot ismertetését, melynek ki kell térnie a 4. mellékletben megadott folyószakaszolás szerinti védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervében foglaltakra. A rendelet 4. fejezet 17. (2.) pontja szerint a nagyvízi mederkezelési tervet azzal összhangban kell elkészíteni, az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességének biztosítása mellett. A 17. (1) pontja szerint az árvízlevezető képesség biztosítása során figyelembe kell venni az árvízvédelmi biztonságot veszélyeztető, de közérdekből nem megszüntethető területhasználatot. Ha a közérdekből nem megszüntethető területhasználat az árvízlevezető képességet jelentősen befolyásolja, akkor ennek ellensúlyozásáról a nagyvízi mederkezelési terv készítése során más beavatkozással gondoskodni kell. A NATURA 2000-es hálózatot az Európai Unió (EU) területén megtalálható közösségi jelentőségű, ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok, valamint a közösségi jelentőségű természetközeli élőhelyek védelme érdekében hívta életre az EU. Ezen területek rendszere olyan összefüggő ökológiai hálózatot képez, amely a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmével hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, segíti e fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi állapotának fenntartását, a rontott állapot helyreállítását. Magyarországon az Uniós csatlakozást követően a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet (Az Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) alapján a védett területekből álló rendszer mellett létrehozták a NATURA 2000-es területek hálózatát (Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11) KvVM rendeletet). Kijelölésük az egész Európai Unióban (EU) egységes szempontok alapján történik, az ún. jelölő fajok, vagy élőhelyek alapján. Kétféle NATURA 2000-es terület létezik: a különleges madárvédelmi területek (Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről) és a természetmegőrzési területek (a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről). Az utóbbinak két típusa van: a különleges természetmegőrzési terület és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A NATURA 2000-es területekre a fenntartási tervek ismertetik a hálózat szempontjából meghatározó botanikai, zoológiai értékeket, az élőhelyeikre vonatkozó adatok alapján meghatározzák a természeti értékek fenntartása érdekében követendő, illetve javasolt gazdálkodási gyakorlatot. Azok az előírások, amelyek nem képezik részét a jelenlegi jogszabályi rendszernek (269/2007 Korm. rendelet), nem kötelező érvényűek a gazdálkodók számára, csak az érintett területek élőhelytípusainak megőrzését szolgáló ajánlások. Nem védett Natura 2000 területek esetében úgynevezett fenntartási tervek készítésére van lehetőség. A fenntartási tervben az előírások meghatározása élőhelytípus szerint történik, az azonos kezelést igénylő területegységek kezelési egységként jelennek meg. A kezelési egységekhez rendelt előírások fenntartási előírások (jogszabályokban rögzített, kötelező előírások és NATURA 2000-es kompenzációs előírások), és fejlesztési előírások (működő támogatási rendszerekhez kapcsolt, önkéntes előírások, komplex élőhely-fejlesztési javaslatok önkéntes formában). A Duna és ártere az egész magyarországi szakaszát tekintve (kivéve a budapesti városi szakaszt) NATURA 2000-es, illetve helyenként védett terület, az országos ökológiai hálózat része, magterületként illetve ökológiai folyosóként. A nagyvízi mederkezelési terv ezen területek egészét érinti a hullámtér, a parti sáv, a levezető sávok, a véderdő és az árvízvédelmi töltésre megállapított előírások, kötelezettségek kapcsán. A 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00 fkm) Déli országhatár (1433,00 fkm) közötti Duna szakasz NATURA 2000-es területei A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 29

A tervezési szakaszon a Gemenc NATURA 2000 terület (HUDD 10003) és a Béda-Karapancsa NATURA 2000-es (HUDD 1004) terület teljesen megegyezik a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci-, és Béda- Karapancsai tájegységének védett területeivel. A nemzetközi kijelölés alapján a RAMSARI területek és a NATURA 2000 területek (különleges madárvédelmi terület, kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési terület) természetvédelmi kezelője a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A fenntartási tervek a védett területekkel átfedésben lévő NATURA 2000 területek esetében a védett terület kezelési tervével megegyeznek, hiszen azok tartalmazzák a területek természetvédelmi céljait. Ezért a tervezési szakaszra vonatkozó észrevételeket az 1.4.2. (Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve) fejezet tartalmazza. 30 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1.4.3. ábra: NATURA 2000-es területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon (A sárga vonal a Gemenc és a Béda-Karapancsa NATURA 2000-es területek határát jelzi) 1.4.4. ábra: NATURA 2000-es területek a 03.NMT.04. Dunafalva (1460,00) Déli országhatár (1433,00) tervezési szakaszon 1.4.4 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Érintett tervezési alegység: 1-16 Felső-Bácska tervezési alegység A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 31

1.4.4.1 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Az élővizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. Ez az erőforrás azonban nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, vagy tájaink meghatározó elemei maradhassanak a vizes élőhelyek, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unióban a 2000/60/EK számú irányelv megalkotásához, mely a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szól, és amely a hétköznapi gyakorlatban Víz Keretirányelv (rövidítve VKI) néven vált közismertté. A Keretirányelv általános célkitűzésének elemei a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő (a vízi és a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi) ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása, a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése, a szennyezőanyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével a vízminőség javítása, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. A VKI előírásai alapján Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (továbbiakban: VGT) 2010. április hónapban készült el és először a 1127/2010. (V. 21.) Kormányhatározattal hirdették ki, majd ismételten kihirdetésre került a 1042/2012. (II.23.) Kormányhatározattal. A VKI szerint a vízgyűjtőgazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni. Ennek alapján jelenleg folyamatban van a VGT felülvizsgálata. Elkészült a VGT felülvizsgálatának, azaz a második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: VGT2) elkészítésének ütemterve és munkaprogramja, amit 6 hónapos társadalmi vita után véglegesítettek (Az ütemterv és munkaprogram a www.vizeink.hu internetes honlapon elérhető). A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet 2015. december 22-ig kell elkészíteni. Az EU útmutatása előírja a Nagyvízi Mederkezelési Terv és a VGT célkitűzéseinek és intézkedéseinek összhangba hozását a társadalmi igények figyelembe vételével és a felülvizsgálat lehetőséget teremt arra, hogy ez az egyeztetés megtörténjen, mivel a két terv kidolgozása párhuzamosan történik. Az Európai Környezeti Ügynökség vízkészletek állapotáról szóló jelentése és a VKI szerint kidolgozott tagállami első vízgyűjtő-gazdálkodási tervekről készített bizottsági értékelés egyetért abban, hogy a VKI szerinti jó állapotot, mint környezeti célkitűzést, valószínűleg az uniós vizek kevéssel több, mint a felénél (53 %) fogják elérni 2015-ig. Ezért további intézkedésre van szükség az uniós vizek megóvása és javítása érdekében. A VGT felülvizsgálatának célja a felszíni vizek és a felszín alatti vizek megóvásának, védelmének és kezelésének legjobb gyakorlatának folytatása és az alábbi közvetlen környezeti célkitűzések teljesítése: 1. 2021-re (illetve 2027-re) el kell érni azon víztestek jó állapotát is, amelyek 2015-ben még nincsenek jó állapotban, 2. 2021-re (illetve 2027-re) el kell érni azon erősen módosított és mesterséges víztesteknél a jó ökológiai potenciált és jó kémiai állapotot, amelyeknél 2015-ben ez még nem teljesül; 3. Meg kell akadályozni a vizek állapotának romlását; 4. Csökkenteni kell a vizek szennyezését; 5. 2021-re (illetve 2027-re) el kell érni a védett területekre vonatkozó speciális célkitűzések teljesítését is, amennyiben ez 2015-ig még nem sikerült volna. 1.4.4.2 Jogszabályi háttér 32 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

A VKI és annak módosításai, valamint leányirányelvei 2004 óta fokozatosan épülnek be a magyar jogrendbe. A nagyvízi mederkezelés szempontjából is figyelembe veendő legfontosabb irányelvek a következők: - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása, - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása, - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása a 2009/31/EK irányelv szerint - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, - 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, - 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól, - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól - 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról - 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól - 89/2011. (IX. 29.) VM rendelet a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról - 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről 1.4.4.3 Alegység, érintett víztestek Érintett tervezési alegység: 1-16 Felső-Bácska tervezési alegység A mederkezelési tervvel érintett Duna-szakasz Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási terve szerint az 1-16 Felső-Bácska tervezési alegységhez tartozik. A tervezési alegység a Duna bal partján Bajától a déli országhatárig tart. Az érintett vízfolyás-szakasz a Duna, Bajától délre (AEP 445) víztest része. A tervezési alegységet érintő jobb parti szomszédos vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység az 1-15 Alsó Duna jobb part tervezési alegység. A VGT2 keretében végrehajtott tipológiai felülvizsgálat keretében várhatóan megváltoznak a Duna-víztestek határai és besorolásuk is. Jelen munka az állapotértékelés és az intézkedések hozzárendelése miatt a VGT1 felosztását használja. A nagyvízi mederkezelési tervvel érintett területen halad át a felszíni vízfolyás víztestek közül a Dunába jobb parton torkolló Belsőréti-patak (AEP314), a Csele-patak (Csele-patak és mellékvízfolyásai (AEP383), a Véménd-Bári-vízfolyás (AEQ103) és a Kölkedi-főcsatorna (AEP715). A bal parti Karapancsai főcsatorna irányában vízkivételi lehetőség van kiépítve. Állóvíz víztestként nevesített állóvizek a nagyvízi meder területén nincsenek. 1.4.4.4 A víztestek állapota Az érintett Bajától délre víztest (AEP445) a rendelkezésre álló állapotértékelések szerint mérsékelt ökológiai állapottal rendelkezik. A mérsékelt állapot a vízfolyás biológiai mutatóira vezethető vissza (makrozoobentosz és a hal). Fizikai-kémiai jellemzők alapján a vízfolyás jó állapotúnak tekinthető. A medermorfológiát, kiépítettséget, a parti sáv állapotát és a hullámteret is figyelembe vevő hidromorfológiai állapot jó minősítést kapott. A betorkolló vízfolyások biológiai minősítése a Kölkedi-főcsatorna kivételével mérsékelt volt az egyes csatornákban vizsgált élőlénycsoportok tekintetében. A kölkedi főcsatorna biológiai elemek alapján nem volt minősíthető. A fizikai-kémiai vizsgálatok alapján a Belsőréti-patak és a Csele patak állapota mérsékeltnek, a Kölkedi-főcsatorna jónak bizonyult. A Véménd-Bári vízfolyás állapota nem ismert. Ennek megfelelően és figyelembe véve, hogy a vizsgálatok csak szórványosak és hiányosak voltak, A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 33

ezen vízfolyások állapotát semmiképp nem tekinthetjük jónak. Hidromorfológiai minősítésük mérsékelt és gyenge minősítést kapott. 1.4.3. táblázat: Víztestek Viztest kód AEP445 AEP314 AEP383 AEQ103 AEP715 Víztest neve Víztest kategóriája, Duna Bajától délre természetes Belsőréti-patak erősen módosított Csele-patak és mellékvízfolyása i erősen módosított erősen módosított Véménd-Bárivízfolyás Kölkedifőcsatorna mesterséges megnevezés Vízfolyás Vízfolyás Vízfolyás Vízfolyás Vízfolyás típus 25 8 8 8 16 leírás DUNA BAJA ALATT DOMBVIDÉKI MESZES KÖZEPES- FINOM KICSI VÍZGYŰJTŐ DOMBVIDÉKI MESZES KÖZEPES- FINOM KICSI VÍZGYŰJTŐ DOMBVIDÉKI MESZES KÖZEPES- FINOM KICSI VÍZGYŰJTŐ Alegység azonosító 1-16 1-15 1-15 1-15 1-15 Felső-Bácska Alsó-Duna jobb Alsó-Duna jobb alegység_neve part part Fitobentosz_minősítés jó mérsékelt Fitoplankton_Minősítés Makrofita_Minősítés jó Alsó-Duna jobb part Makrozoobentosz_Minősítés mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt Hal_Minősítés mérsékelt mérsékelt Biológiai elemek szerinti állapot mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt szervesanyagok jó mérsékelt mérsékelt kiváló tápanyagok jó mérsékelt jó jó sótartalom savasság Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológiai elemek szerinti állapot Specifikus szennyezők (fémek) kiváló kiváló jó mérsékelt mérsékelt jó SÍKVIDÉKI MESZES KÖZEPES- FINOM KICSI ÉS KIS ESÉSŰ VÍZGYŰJTŐ Alsó-Duna jobb part jó gyenge mérsékelt gyenge mérsékelt jó Ökológiai minősítés mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt kevés adat 6/2002 KvVM rszerint halas víz minősítése 6/2002 KvVM rszerint felsz Ivóvízbázis minősítése Fürdővíz kijelölés miatt érintett víztest minősítése besorolás elsőbbségi anyagok 34 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

Víztest kémiai állapota adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány Általános célkitűzésként jelenik meg a VKI-ban és így a VGT-ben is, hogy a víztestek jó állapotát el kell érni, vagy a meglévő jó állapotot meg kell őrizni. Ezt a szempontot az érintett víztesteken alkalmazandó minden beavatkozás esetében vizsgálni és mérlegelni kell. A VKI a vizektől függő védett területek állapotát is vizsgálja. Célkitűzésként ezen területek esetében is az állapot romlásának megelőzése, a jó állapot elérése célként jelenik meg. Esetünkben a védett területek között szerepelnek a természetvédelmi területek (lásd 1.4.2. fejezet), Natura2000 területek (1.4.3. fejezet) és a vízbázisok (elsősorban parti szűrésű vízbázisok, lásd 1.4.8. fejezet) védőterületei. Az érintett Duna-szakasz esetében a természetvédelmi területekről általánosságban elmondható, hogy azokat a természetvédelmi szakemeberek erősen károsodottnak ítélték meg. 1.4.4.5 Jelentősebb emberi hatások A mederkezelési terv a Duna medrét és hullámterét érinti. A hullámtéri területhasználatokat figyelembe véve az alábbi megállapítások tehetők: A meder jelenlegi formáját az árvédelmi és mederszabályozási munkálatok erősen befolyásolták. Ezen tevékenységek hozzájárultak a Duna medermélyüléséhez, ami az ártéri területek vízellátottságának romlását is okozták. A fenti probléma az első tervezési ciklusban jelentős vízgazdálkodási problémának bizonyult és az intézkedési programok kidolgozásánál ezt figyelembe is vették. A beavatkozások okként azonosíthatók a hidromorfológiai állapotának romlásában. Az érintett területen jelentős ipari tevékenységet nem folytatnak, így ipari szennyezőforrásokkal nem kell számolni. Kommunális szennyvízbevezetés két helyen éri az érintett Duna-szakaszt: Dunaszekcső tisztított szennyvize a Belsőréti-patakon keresztül és Mohács tisztított szennyvize közvetlenül. A szennyvíztelepek a Duna jelentős vízhozama miatt még túllépés esetén sem jelentenek érzékelhető problémát a Duna vízminőségében. Ugyanakkor törekedni kell a kibocsátási határértékek mindenkori folyamatos betartására. Nagy létszámú állattartó telep nincs a nagyvízi meder területén. Az ismert állattartó telepek az elsőrendű védvonalakon kívül találhatók. Ugyanakkor a védvonalakhoz közel lévő telepek esetében a fakadóvizek okozhatnak problémákat. Az érintett nagyvízi meder hullámtéri területein elsősorban erdőgazdálkodás és mezőgazdasági tevékenység folyik. Az emberi hatásra bekövetkező vízminőségi káresemények a Duna folyó esetében főként a vízi közlekedésből és vízparti tevékenységből eredő szénhidrogén szennyezés. Esetenként a hullámtéri területeken illegális hulladéklerakás is jelentkezik. 1.4.4.6 Az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben előirányzott intézkedések állapotjavító intézkedések A VGT célkitűzéseinek elérése érdekében az első vízgazdálkodási tervben intézkedéseket fogalmaztak meg az egyes víztestekre, vízgyűjtő területekre (lásd Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 6.2. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 35

melléklet). A vízgazdálkodási tervben megfogalmazott számos intézkedés csak részben vonatkozik a nagyvízi mederkezelési tervvel érintett területekre. Az alábbiakban kiemeltük azokat az intézkedéseket, aminek végrehajtását, eredményességét a nagyvízi mederkezelési terv befolyásolhatja. Ezen intézkedések esetében összehangolt tervezési tevékenységre van szükség az eredményes vízgyűjtő-gazdálkodás érdekében. TA1 1.4.4. táblázat: A Duna érintett szakasza esetében megfogalmazott releváns intézkedések Intézkedéskód Intézkedés Int_tipus_határidő TA1: Erózió-érzékeny területre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás Állapotjavító intézkedés 2015 után FE1 FE1: Vízhasználatok módosítása általános intézkedés FE3 FI4 KÁ2 FE3: Engedély nélküli, illetve engedélytől eltérően működő vízhasználatok megszüntetése, felülvizsgálata FI4: Természetes vizekre vonatkozó jó halászati és horgászati gyakorlat megvalósítása KÁ2: Kárelhárítási tervek kidolgozása és megvalósítása általános intézkedés általános intézkedés általános intézkedés PT5 PT5: Szűrőmezők kialakítása általános intézkedés TA6 TA6: Víztakarékos növénytermesztési módok alkalmazása általános intézkedés TA7 TA7: Állattartótelepek korszerűsítése, a általános intézkedés trágyaelhelyezés és hasznosítás megoldása TE2 TE2: Belterületi csapadékvíz-gazdálkodás általános intézkedés TE3 TE3: Belterületi jó vízvédelmi gyakorlatok általános intézkedés KK1 KK2 KK1: Környezeti/ökológiai szempontok érvényesítése a kikötők ki- és átalakítása és működtetése során KK2: Környezeti/ökológiai szempontoknak megfelelő hajózási tevékenység kialakítása További kiegészítő intézkedés 2015-21 További kiegészítő intézkedés 2015-21 HM3 HM3: Nagy folyók szabályozottságának csökkentése További_a_kieg_2015-21 Intézkedéskód Intézkedés Int_tipus_határidő VT1 VT1: Élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intézkedésekre Alap intézkedés 2015-ig VT1 VT4 VT5 VT1: Élőhelyek állapotának felmérése, a károsodás okainak feltárása, jelentősen károsodott víztől függő élőhelyeknél kezelési, fenntartási terv kiegészítése, készítése, javaslatok további intézkedésekre VT4: Mentett oldali holtmedrekhez, mélyárterekhez kapcsolódó élőhelyek vízpótlása, vízellátása VT5: Mellékágak és hullámtéri holtmedrek élőhelyeinek vízpótlása, vízellátása, meder fenékszintjének emelése Előkészítés 2015-ig További kiegészítő intézkedés 2015-21 További kiegészítő intézkedés 2015-21 36 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

A második vízgazdálkodási terv kidolgozása során számot kell adni az intézkedések végrehajtásáról és az elért eredményekről, az egyes vízgyűjtők állapotának javulásáról. A beszámolás során figyelembe kell venni a nagyvízi mederkezelési terv által módosított vagy befolyásolt intézkedéseket is. Az intézkedési tervben előirányzott beavatkozási lehetőségek esetében figyelembe kell venni, hogy az intézkedések egy része mind az árvízi kockázatok kezelését, mind pedig a vizek jó állapotának elérését célzó környezeti célkitűzések megvalósítását együttesen képesek kezelni. Ezek az intézkedések mindkét irányelv célkitűzéseinek megvalósulását támogatják és így mindkét területre közösen alkalmazhatóak. Ugyanakkor bizonyos árvízkockázat-kezelési vagy vízgyűjtő-gazdálkodási intézkedések egymás hatását gyengíthetik vagy egymásnak ellentmondó hatásúak. Ez utóbbiak alkalmazhatóságát a tervezés során körültekintően, a lehetőségeket, kockázatokat és hatásokat figyelembe véve kell megvizsgálni, és a megoldásokat úgy kell kiválasztani, hogy az irányelvek által biztosított lehetőségeken belül maradva elfogadható megoldások szülessenek. Néhány példa a VKI célkitűzéseivel összhangban lévő és az érintett szakaszon is alkalmazható lehetséges nagyvízi mederkezelési intézkedésekre: - A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése. Vizes élőhelyek kialakítása. - A területrendezési és építési szabályozások illesztése éghajlatváltozás miatt megnövekedett árvízveszélyhez. Építési és területhasználati szabályozás (tilalom) bevezetése. - Természet közeli tájhasználat váltás támogatási rendszerének kidolgozása a rendszeresen elöntött területeken. Területhasználati zónák szabályozásának kidolgozása. - Művelési mód/ág váltás támogatási rendszerének kidolgozása a rendszeresen elöntött területeken. (erdősítés, gyepesítés, a vízvisszatartó, lefolyást csökkentő területhasználatok preferálása - A holtágakba történő szabályozott vízkivétel és a vízvisszatartás lehetőségeinek megteremtése. - Az árvízi lefolyási sáv létesítése, területe gyepesítése. - Az áramlási holt terek erdősítése. - A kárnövelő magatartás szankciónáló rendszerének kidolgozása. 1.4.5 Árvízkockázat kezelési tervek Az árvízkockázat kezelési tervek az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítése (KEOP-2.5.0/B/09-12-2013-0001) projekt keretében kerülnek kidolgozásra az EU Árvíz Irányelv, illetve a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően. Az érintett nagyvízi mederterülettel kapcsolatban álló ártéri öblözetek: - Mohácsi ártéri öblözet - Margitta-szigeti ártéri öblözet 1.4.6 Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások A Magyarország és Szerbia közötti vízgazdálkodási együttműködés tartalmi nyomvonalát a két ország (Magyarország és az akkori Jugoszlávia) között 1955. augusztus 8-án létrejött, a határon átnyúló és A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 37

határt metsző vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról szóló kétoldalú Egyezmény határozza meg. Az Egyezmény alapján kidolgozásra kerültek a szakterületenkénti szabályzatok, melyek közül a nagyvízi mederkezelési tervek kapcsán is kiemelkedő jelentőséggel bír a határ menti és a határ által metszett vízfolyások és vízrendszerek közös érdekű szakaszaira vonatkozó árvíz, belvíz és jégtorlódás elleni védekezési Szabályzat. A közös érdekeltségű szakaszokon jelenleg is e szabályzatnak megfelelően történik minden vízkárelhárításhoz kapcsolódó közös védekezés. A Szabályzatban meghatározásra kerültek a szabályzat hatálya alá tartozó vízfolyások, árvízvédelmi töltések, csatornák és vízrendszerek közös érdekű szakaszai. Ennek értelmében a Duna folyó 1560+500 1433+200 fkm közötti szakasza, valamint a bal parti fővédvonal 0+000 47+800 tkm szelvények közötti szakasza (Baja-margittaszigeti árvízvédelmi szakasz) közös érdekűen kezelendő a szabályzatnak megfelelően. A Duna és vízgyűjtője tekintetében, árvízvédelmi és belvízvédelmi szempontból Magyarország Szerbiával áll kapcsolatban. A közös érdekű Duna-szakasz folyószabályozási és jégvédekezési kérdéseinek megtárgyalása, illetve az együttműködést szabályozó dokumentumok előkészítése figyelemmel arra, hogy a Duna Magyarország alatti szakasza határfolyó - háromoldalúan történik Horvátországot is bevonva. Általános kötelezettség, hogy a Felek egyeztetik egymással a határvizeken tervezett vízgazdálkodási tevékenységeket, tájékoztatják egymást az olyan vízgazdálkodási tevékenységekről, előzetes véleményezik a közös érdekű szakaszokra tervezett beavatkozásokat, és megvizsgálják azok esetleges határon átnyúló hatását. Ennek megfelelően a jelen nagyvízi mederkezelési tervet javasoljuk előterjeszteni a kormánymeghatalmazottak soron következő ülésszakára. Az államhatár rendjének megtartása érdekében a terv nem tartalmaz olyan javaslatot, mely közös érdekű szakaszon megváltoztatná a Duna medrét, esetlegesen jelentősen megnövelné a vízhozamot, illetve érezhető határon átnyúló hatással bírna. 1.4.7 Létesítmények üzemeltetési utasításai A Duna Dunafalva déli országhatár Dunafalva közötti szakaszát a bal parton részben a 03.01. sz. Baja-margittaszigeti árvízvédelmi szakasz, a jobb parton részben Dunaszekcső Mohács közötti magaspart, részben a 05.01. sz. Mohácsi árvízvédelmi szakasz határolja. A Duna Dunafalva és déli országhatár közötti szakaszán 12 db csőszerű töltéskeresztező műtárgy található. Ebből a bal parton a 03.01. védelmi szakaszon - melynek kezelője az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 6 db. A jobb parton, a 05.01. védelmi szakaszon - melynek kezelője a Dél- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság - 6 db műtárgy található. A jobb és bal parton a töltéskeresztező műtárgyak az alábbi módon oszlanak el: Duna bal part: 03.01. Baja-margittaszigeti árvízvédelmi szakasz (6 db) 1.4.5. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája Sorszám Megnevezés Helye (fkm) típus Keresztezés helye a 38 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

töltésen (tkm) 1 Dunafalva camping vízcső 1459.5 ivóvízvezeték 30,198 2 Dunafalvai vízműtelep öblítőcsöve 1459.35 nyomócső 29,110 3 Kandafoki vízkivétel 1454.1 nyomócső 22,662 4 Pécsi ivóvízátvezetés 1450.4 ivóvízvezeték 19,600 5 Újmohács-Porond vízellátó nyomócső 1447.9 nyomócső 16,880 6 Újfoki szivattyútelep 1440 nyomócső 9,024 Duna jobb part: 05.01. Mohácsi árvízvédelmi szakasz (6 db) 1.4.6. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája Sorszám Megnevezés Helye (fkm) típus 1 Mohácsi strand vízelvezető csőzsilip 1447.85 zsilip 19,762 2 Mohácsi csapadékvíz csőzsilip 1447.75 csőzsilip 19,700 3 Mohácsi csapadékvíz csőzsilip 1447.67 csőzsilip 19,239 4 Mohács szennyvízátemelő nyomócső 1446.5 nyomócső 18,340 5 Kölkedi szivattyútelep nyomócső 1442.5 nyomócső 12,719 6 Béda szivattyútelep nyomócső 1437.3 nyomócső 7,413 Keresztezés helye a töltésen (tkm) A 03.01. árvízvédelmi szakasz vízjogi üzemeltetési engedélye az 14. mellékletben található. A 05.01. árvízvédelmi szakasz vízjogi üzemeltetési engedélye az 15. mellékletben található. Az Üzemeltetési utasítások nem tartalmaznak a nagyvízi mederkezelési terv céljaival ellentétes utasításokat. Vízbázis kódja Település Vízbázis neve Vízbázis üzemeltetője Vízbázis státusza Védendő termelés Érvényben lévő védőterületi 1.4.8 Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség A tervezési területet 2 db távlati és 2 db üzemelő sérülékeny partiszűrésű vízbázis védőterülete, védőidoma érinti. A vízbázisok fontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza: A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 39

( m 3 /nap ) határozat száma 10.2 Dunafalva Dunafalva Bezerédisziget ADUVIZIG távlati 30000 77576-1-15/2010 1134-10 Dunafalva Dunafalva Vízmű Bajavíz Kft. üzemelő 300 65150-6/2004 1195-10 Mohács Mohács PMRV (regionális) DRV Zrt. üzemelő 33000 63.216-10/2003 10.4 Újmohács Újmohács D. ADUVIZIG távlati 30000 6878-9/2010-10997 1.4.7. táblázat: Vízbázisok fontosabb adatai A partiszűrésű vízadók utánpótlódása 60-70 %-nál nagyobb arányban a felszíni vízfolyás felől történik, tehát esetünkben a Duna vízkészletének, illetve medrének fizikai és kémiai állapota számottevően befolyásolhatja a partiszűrésű vízkészlet állapotát. A vízfolyás medrének közvetlen környezetében elhelyezkedő, jellemzően jó vízadó képességű homokos kavics, kavicsos homok, közép- és durvaszemcsés homok kőzettani felépítésű üledékek természetes szűrőmezőként funkcionálnak, tehát a kitermelt felszín alatti víz megközelítőleg ivóvíz minőségű lehet (a térségben előforduló a partiszűrésű vízkészletekre magas vas, mangán és ammónium koncentráció a jellemző, ami rétegeredetűnek tekinthető). A területen elhelyezkedő üzemelő és távlati partiszűrésű vízbázisok földtani környezetéből adódóan sérülékenynek tekinthetők, mivel a felszíni szennyeződésekkel szemben megfelelő, természetese védelmet nyújtó vízrekesztő tulajdonságú agyagos rétegek csak a felszín közelében és kis vastagságban vannak jelen, tehát a víztermeléssel érintett vízadó képződmények felé történő leszivárgás intenzitása jelentős lehet. A sérülékeny vízbázisok környezetének földtani és vízföldtani jellemzői A partiszűrésű vízbázisok termelő, vagy próbatermelő kútjai által érintett, illetve azok környezetében található, sekélymélységű földtani képződményeket túlnyomó részben késő pleisztocén folyóvízi kifejlődésű üledékösszletek képviselhetik, melyek közvetlen feküjét a már 30-75 m mélységben detektálható felső pannon, Nagyalföldi Tarkaagyag Formációnak megfeleltethető agyagos, aleuritos üledékek képviselhetik. Az idősebb pleisztocén kifejlődések hiánya a térségre jellemző, negyedkori tektonikai mozgásoknak, illetve a Duna eróziós hatásának köszönhető. A negyedkori rétegsorban több, felfelé finomodó szemcsenagysággal jellemezhető folyóvízi üledékciklust lehet azonosítani, melyek bázisán általában homokos kavics, kavicsos homok kőzettani kifejlődésű, lencsés geometriájú mederüledékek jelenhetnek meg. Ezek fedőjében, övzátony képződési környezettel jellemezhető durva-, közép- és aprószemcsés homok rétegek előfordulása mondható általánosnak, melyeket vékony, maximálisa 0,5-1,0 m vastag agyagos közbetelepülések harántólhatnak. Az üledékciklusok zárását finomszemcsés agyag, aleurit kifejlődésű, ártéri üledékek képviselhetik, melyek vastagsága a rétegsorban maximum 1 m, közvetlen a felszínen 1,0-5,0 m is lehet. Ennek, a viszonylag csekély vertikális kiterjedésnek, illetve az agyagrétegek rétegsorban való hektikus megjelenésének a következtében tekinthetők a térség partiszűrésű vízbázisai sérülékenynek. Természetesen a felszíni, vagy az egykori Duna által okozott eróziós tevékenység hatására a felvázolt, teljes üledékciklus folytonossága megszakadhatott, tehát gyakori az egyes képződési környezetekre jellemző üledékek diszkordáns (üledékhézaggal való) települése. A negyedkor során kialakult tektonikai mozgások, illetve a folyóvízi üledékképződés következményeként az egykori Duna meder és annak környezetében található üledékképződési környezetek helyzete folyamatosan voltozott, ezért a fent szereplő folyóvízi fácieseket magában foglaló üledékciklusok a késő pleisztocén alluviális rétegösszletben való megjelenése, mind vertikális, mind pedig laterális viszonylatban is változatos lehet. 40 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

A jelentős vastagságú, és laterálisan folytonosnak tekinthető agyagos rétegek hiányából adódóan a térségre jellemző késő pleisztocén alluviális rétegsor egységesen egy vízadónak tekinthető, ami a regionális egységmedencében elfoglalt helyzete, illetve a mélységgel növekvő nyomásszintek miatt túlnyomó részben, hidrodinamika szempontból feláramlási zónának tekinthető. A Duna közelsége következtében detektált talajvízszinteket, illetve a talajvízáramlás irányát jelentősen befolyásolja a folyam adott időszakra vonatkozó vízállása. Magas dunai vízállásnál a vízadó képződmények utánpótlódása a folyam felől, alacsony dunai vízállásnál pedig a háttérterületek felől történik. Vízbeszerzési szempontból a homokos kavics, kavicsos homok kőzettani felépítésű mederüledékek (átlagos szivárgási tényező nagyobb, mint 10 m/nap) lehetnek a legkedvezőbben, de a homokos övzátony fáciesek homokos rétegeinek vízadó képessége is relatív jónak tekinthető. Ebből adódóan jelenleg üzemelő, illetve távlati partiszűrésű kutak legtöbbször ezekre a rétegekbe vannak vagy lesznek telepítve. A vízbázisok biztonságba helyezése A Kormány 2249/1995. sz. határozatával cselekvési programot indított el a vízbázisvédelem végrehajtására. A vízbázisvédelem jogszabályi alapjának megteremtését és az egységes végrehajtást szolgálta a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet (továbbiakban jogszabály) kiadása. A jogszabály szerint a vízbázisok védelmét védőidom, védőterület kijelölésével és a biztonsági intézkedések részleges vagy teljes körű végrehajtásával kell megvalósítani. A felszín alatti térrészben kijelölt védőidomok, és a felszínen elhelyezkedő védőterületek belső, külső és hidrogeológiai védőövezetekből állnak, illetve a hidrogeológiai védőövezet "A", "B" és "C" védőzónákra tagozódik. A távlati vízbázisok vonatkozásában mivel itt még nincsenek kiépítve termelő kutak általában csak a védőidom, védőterület hidrogeológia védőövezetei vannak kijelölve., szemben az üzemelő vízbázisokkal ahol már a belső és külső védőövezet geometriája is meghatározásra kerül. A tervezési területen elhelyezkedő távlati és üzemelő vízbázisok védőterületeinek kiterjedését a térkép reprezentálja. A védőövezetek és védőzónák kiterjedésének meghatározása olyan műszaki számításokkal (jelen gyakorlat szerint hidrodinamikai modellvizsgálatokkal) történik, amelyek segítségével a felszín alatti térben vagy a térszínen kijelölhető egy olyan pont, ahonnan megadott időn belül a felszín alatti közegben mobilis szennyezés vagy a szennyezéssel terhelt felszín alatti víz eljut a vízbázis vízkivételi helyéig (távlati vízbázisok esetében a számítások során elméleti víztermelő kutak, kútsorok kerülnek felhasználásra). A így kijelölt védőövezetek és védőzónák határai a jogszabályban meghatározott elérési időkhöz (20 nap, 180 nap, 5 év, 50 év és 100 év) igazodnak. Amennyiben a 20 napos elérési időhöz tartozó, modellezett áramvonalaknak nincs felszíni kifutása, akkor a víztermelő kutak körüli 10 m sugarú körnek megfelelő területrészt kell belső védőövezetként alkalmazni. Az egyes védőövezetekben és védőzónákban a vízkivételi helyhez közeledve egyre szigorúbb területhasználati korlátozásokat kell foganatosítani. A vízbázis védelem három jól elkülöníthető fázisra bontható: Az első fázisban a vízbázisok állapotfelmérése és diagnosztikai vizsgálata történik. Ennek keretében fel kell mérni a vízbázis térségének geomorfológiai, földtani és vízföldtani jellemzőit. Ezek után feltárásra kerülnek a vízbázis vízkészletére kockázatot jelentő pontszerű és diffúz szennyezőforrások, A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 41

melyek hatásainak értékelése érdekében megfelelő számú ideiglenes, vagy véglegesen kialakított szennyeződés feltáró figyelő kutat létesítenek illetve talaj, vízminőség vizsgálatokat végeznek. A kémiai állapot feltárása mellett szűkség van a partiszűrésű vízadó felszín alatti áramlásviszonyainak vizsgálatára is, melynek érdekében figyelőkút hálózatot és távlati vízbázisok esetében próbatermelő kutat kell létesíteni. A diagnosztikai fázis első lépeseként megtörtént adatfeldolgozás, illetve a figyelő kutak létesítése során keletkezett földtani és vízföldtani információk alapján történő hidrodinamikai modellvizsgálatok eredményeként kerül meghatározásra a vízbázis védőterületének, védőidomának pontos kiterjedése, geometriája, amelyet lehetőség szerint földhivatali telekhatárokhoz kell igazítani (egyes vízbázisok esetében ez a folyamat még nem történt meg, tehát csak a modellezés során kiszámított lehatárolást tekinthető hatályosnak). A védőterület, védőidom kijelölés után meg kell tervezni az azok területére vonatkozó területhasználati, és tevékenységi korlátozásokat és intézkedéseket, amik előmozdíthatják a vízbázis biztonságba tartását. A második fázisban a biztonságba helyezés következik. Ez részben hatósági, részben pedig műszaki tevékenység. A védőterületet kijelölő hatósági határozat jogerőre emelkedése után a védőövezetek határait táblákkal meg kell jelölni és gondoskodni kell a feltárt szennyezések megszüntetéséről, érvényesíteni kell a Jogszabályban szereplő területhasználati korlátozásokat. A harmadik fázis a biztonságban tartás időszaka. A biztonságban tartást segíti a feltárás során kialakított észlelőrendszer folyamatos üzemeltetése (vízminőségi mintavétel, laborelemzés, vízállás regisztrálás), a vízkészlet állapotára vonatkozó adatok értékelése, az illetékes hatóságok és az üzemeltető által végzett helyszíni ellenőrzés. Ezek mellett a Védőterület kijelölő határozatban, illetve a jogszabályban meghatározott időközönként a vízbázis diagnosztika és védőterület, védőidom kijelölés eredményeit felül kell vizsgálni, szükség szerint aktualizálni kell azokat. A sérülékeny vízbázisok vízilétesítményei A sérülékeny partiszűrésű vízbázisok vízilétesítményeit a diagnosztikai vizsgálatok során, a szennyezőforrások állapotértékelése és hatásainak nyomon követése érdekében létesített szennyeződés feltáró figyelő kutak, illetve az térségben található felszín alatti vízkészlet áramlási viszonyainak jellemzését szolgáló monitoring kutak képezik. Távlati vízbázisok esetén kialakított próbatermelő kút vagy kutak a szivattyútesztek elvégzése után szintén a vízkémiai monitoring részét képezik. Természetesen az üzemelő sérülékeny vízbázisok esetében a víztermelő kutak, kútsorok is a vízbázis lényeges elemének tekinthetők. Mivel a kémiai és mennyiségi monitoring hálózatba tartozó figyelő kutak kijelölő határozatok szerinti üzemeltetése a vízbázisok biztonságba tartásához elengedhetetlen, ezért azok műszaki állapotának megőrzése és fenntartása, illetve az üzemeltetésük (mintavételek) feltételeinek biztosítása (jó megközelíthetőség) alapvető követelmény. Az üzemelő vízbázisok víztermelő kútjai minden esetben a kijelölt védőterület, védőidom belső védőövezet területén helyezkednek el, tehát azok üzembiztonságát - a kitermelt víz minőségi védelme mellett a jogszabályban foglalt, belső védőövezetre vonatkozó igen szigorú korlátozások biztosítják. A tervezési területen belül 2 db a fenti táblázatban szereplő távlati (mind a két esetben a próbatermelő kutak) és 20 db üzemelő (PMRV) vízbázisokhoz tartozó figyelő kút található. Ezeken kívül még a PMRV 1 db termelő kútja (K-252 kataszteri számú, 16. sz. vízmű kút) is érinti a területet. (térkép) A sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló korlátozások A tervezési területen elhelyezkedő partiszűrésű sérülékeny vízbázisok vízkészletének védelme érdekében a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete alapján az alábbi területhasználati korlátozások kerültek meghatározásra: 42 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1.4.8. táblázat: A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozások A B C D E 1 Felszíni és felszín alatti vízbázisok Felszín alatti vízbázisok hidrogeológiai 2 belső külső A B 3 védőövezetek Védövezetek 4 BEÉPÍTÉS, ÜDÜLÉS 5 Lakótelep; új percellázás üdülőterület kialakítása - - - o 6 Lakó- vagy irodaépület csatornázással - x + + 7 Lakóépületek csatornázás nélkül - - x o 8 Szennyvízcsatorna átvezetése - x o o 9 Szennyvíztisztító telep - - o + 10 Házi szennyvíz szikkasztása - - o o 11 Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és üzemeltetése - - - x 12 Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) - - - o 13 Építési hulladék lerakása - - o + 14 Temető - - x + 15 Házikertek, kiskertművelés - - o o 16 Sátorozás, fürdés - x + + 17 Sportpálya - x + + 18 IPAR 19 Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, - - - - ilyen hulladékok tárolása, lerakása 20 Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - - - o 21 Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő - x o + szennyvízelvezetéssel 22 Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, - - x o tárolása 23 Veszélyeshulladék-ártalmatlanító - - - x 24 Veszélyeshulladék-lerakó - - - - 25 Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - - x o 26 Élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - - - o 27 Egyéb ipari szennyvíz szikkasztás - - - - 28 Salak, hamu lerakása - - o o 29 MEZŐGAZDASÁG 30 Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül - + + + 31 Erdőfelújítás vegyszeres kezelés nélkül + + + + 32 Növénytermesztés - o o o 33 Komposztálótelep - - x o 34 Önellátást meghaladó állattartás - - x o 35 Legeltetés, háziállat tartás - o o + 36 Szervestrágyázás - o o + 37 Műtrágyázás - o o o 38 Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - - - o 39 Hígtrágya- és trágyalé leürítés - - - - 40 Szennyvízöntözés - - - o 41 Tisztított szennyízzel való öntözés - - o + 42 Növényvédő szerek alkalmazása - o o o 43 Növényvédő szer-kijuttatás légi úton - - - o 44 Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés - - - x 45 Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - - - o 46 Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - - x o 47 Szennyvíziszap tárolása - - x o 48 Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - - x o 49 Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése - - - o 50 Haltenyésztés, haletetés - - o o A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 43

51 KÖZLEKEDÉS 52 Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- - o o + rendszerrel 53 Egyéb út, vízzáróan burkolt - o + + csapadékvízárok-rendszerrel 54 Egyéb út - o o + 55 Vasút - x o + 56 Gépkocsiparkoló - - o + 57 Üzemanyagtöltő-állomás - - x o 58 Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia - - o + 59 Egyéb tevékenység 60 Bányászat - - x o 61 Fúrás, új kút létesítése - o o o 62 A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység - - o o 1.4.9. táblázat: Jelmagyarázat A B C 1 - = Tilos 2 x = Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető 3 o = Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető 4 + = Nincs korlátozva 1.5 A mederszakasz részletes állapotismertetése 1.5.1 Hidrológiai viszonyok 1.5.1.1 A vizsgált mederszakasz elhelyezkedése, általános jellemzése A Duna Közép-Európa déli részének vizeit vezeti le. Vízgyűjtő területe kereken 817 000 km 2. Kinyúlt, szabálytalan ovális alakjának főtengelye a Kaukázus főtengelyével azonos csapásirányú. A vízgyűjtő északi halára hosszú szakaszon azonos az európai fővízválasztó vonalával, keleten a Feketetengerig a Prut és a Dnyeszter között húzódik a határ. A Duna deltájától délre, Dobrudzsának nagyobbik, keleti fele nem tartozik a folyam vízgyűjtő területéhez. Az É-D irányú vízválasztó Reszica környékén DNy-i irányba fordul, majd eléri a Középső-Balkán hegységet..innen - a Szkopjei-medencét délre hagyva - a Száva vízgyűjtőjének déli határán halad tova és Ljubjanánál délről megkerülve a Karnik-Alpok gerincén a Magas Tauern tömegét közelíti meg. Innen az Alpok zegzugos vonalazású gerincén át ÉÉNyi csapással a Dunához vezet vissza és csatlakozik a már említett európai fővízválasztóhoz. A vízválasztó a déli oldalon általában magasabb, mint az északi. A Balkán gerincei meghaladják a 2000 m-t. A Dinári-Alpok pedig a 2500 m-t is. Az Alpok mentén a déli vízválasztó gyakran eléri a 3000 m-t sőt egy helyen a 4000 m-t is meghaladja. Az északi vízválasztó a Schwarzwaldban alig emelkedik 1200 m fölé. A Magas-Tátrában pedig csaknem eléri a 2500 m-t. A déli vízválasztó hossza a Feketetengertől a Schwarzwaldig kereken 3500 km-re, az északié 2820 km-re, összesen tehát 6320 km-re lehelő. A Duna vizgyüjtö területe kiterjed a Keleti-Alpok csaknem egész területére, a Schwarzwaldi, a Sváb- és Frank-Jura déli lejtőire, magába foglalja a Cseh-Erdő DNy-i részét, a Cseh-Morva dombvidék K-i felét, csaknem az egész Kárpát-medencét, a Balkán-félsziget É-i részét, a Havasalföldet sőt a Szeret és Prul bekapcsolódásával a Kárpálok előterét is. A Duna hossza a forrástól a torkolatig 2800 km, légvonalban ugyanez a távolság 1517 km. A folyam nyolc ország határát érinti vagy keresztezi. 44 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

A Duna 3 fő szakaszra bontható: Felső-Duna: a forrástól a Dévényi kapuig Közép-Duna: a Dévényi kaputól a Vaskapuig Alsó-Duna: a Vaskaputól a torkolatig A Közép-Duna, amely Dévénytől a Duna Déli-Kárpátok áttöréséig tart, földrajzi szempontból tovább bontható részekre, amelynek magyarországi szakaszai: Felső-Duna-vögy: Dévénytől a Garam torkolatig Középső-Duna-völgy: a Garam torkolattól Dunaföldvárig Alsó-Duna-völgy: Dunaföldvártól a déli országhatárig 1.5.1. ábra A Duna vízgyűjtőterülete A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 45

A Duna főbb mellékfolyói, és a vízgyűjtő hossz-szelvényét a következő ábra mutatja: fkm 2900 2800 2700 Iller Lech 2600 2500 Altmühl Regen Naab 2400 Isar Inn Traun Enns 2300 2200 Ybbs Kamp 2100 2000 Morva Mosoni-Duna (Rába) Garam Vág és Nyitra Ipoly 1900 Sió Magyarország 1800 1700 1600 1500 Dráva 1400 Tisza SzávaTemes 1300 1200 Morava 1100 1000 900 Timok 800 Zsil Iskar 700 Olt Lom 600 500 Arges 400 300 Jalomita Szeret Prut 200 100 0 km 2 800 000 750 000 700 000 650 000 600 000 550 000 500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1.5.2. ábra A DunaA Duna főbb mellékfolyói, és a vízgyűjtő hossz-szelvénye Ez utóbbi szakasz jellegzetessége, hogy Dunaalmástól a Magyar Középhegység északi vonulatai kísérik a Dunát. Esztergom és Visegrád között a Duna szűkületben, hegyek között folyik. A szűkület már a Garam-toroknál kezdődik, a tulajdonképpeni áttörés pedig Dömösnél van. Ezen a szakaszon a Duna jellegzetes kanyart ír le. A Visegrádi áltörés után a Duna kilép az Alföldre. Azok közül a medencék közül, amelyeket a Duna érint, legnagyobb az Alföld. Területe meghaladja a 90 000 km 2 -t. A Budapest alatti szakaszon magas löszpartok kísérik a Dunát. A löszdombok vonulatokban követik egymást és a Dunánál meredek fallal érnek véget. A löszvonulatoknak a bal parton nincs folytatásuk. A Duna Mohácstól délre az 1433 fkm-nél hagyja el Magyarország területét. A lösz magaspartok a Duna mentén részben a Duna erodáló hatása, részben a Coriolis-erő hatására, amely nyugat felé mozgatja a Dunát, rendszeresen megmozdulnak, leomlanak. A Duna magyarországi szakasza morfológiai szempontból három részre osztható: 1. a Rajka Gönyű közötti feltöltődő jellegű, sok ágra szakadó, a medrét folyamatosan változtató (fonatos meder) szakasz 2. A Gönyű Paks közötti stabil, medrét kevéssé változtató, de szélesedésre, szigetképződésre hajlamos szakasz, 3. Paks Dráva-torok közötti, medrét erősen változtató, meanderező szakasz. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területe a Duna Dunaföldvár déli országhatár közötti szakasza. Ez a szakasz két jellegzetes részre bontható. A felső rész, amely Budapesttől kezdődik és Paksig tart, jellegzetesen stabil medrű, természtes állapotában szigetképződésre, kiszélesedésre hajlamos szakasz. A Pakstól a Dráva torokig tartó szakasz jellegzetesen meanderező 46 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

szakasz, amelytől csak egy rövid Báta Mohács közötti szakasz tér el, ahol a Duna a nyugati löszfal, illetve magasparthoz szorult. Meg kell jegyezni, hogy a Duna főmedre a szabályozás előtt a Margitta-sziget keleti oldalán folyt. A főmeder a Baja Báta közötti átvágásos szabályozási munkák (Beszédes József 1830 körül) következtében került a nyugati ágba. 1.5.3. ábra A dunai magaspartok helyzete a nagyobb mozgások helyével és idejével A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 47

1.5.1.2 A vizsgált mederszakasz vízjárása A hidrológiai adatok elemzése során első lépésben a vízjárás vizsgálatát kell elvégezni. Mivel a Dunaföldvár déli országhatár közötti szakaszon nincs jelentős mellékvízfolyás, amely a vízjárásra hatással lenne, ezért egyetlen állomás hosszú idejű adatsorának részletes elemzését végeztük el (amelyen rendelkezésre áll a lehető leghosszabb idejű adatsor). Ez az állomás Mohács, ahol az 1900- as évek elejétől rendszeres vízhozamméréseket végeztek. Megbízható vízhozamgörbék 1930-tól állnak rendelkezésünkre, az előtte lévő számított adatok tájékoztató jellegűnek tekinthetők. Az ADUVÍZIG érdekeltségi területéhez tartozó vízhozam idősorok összehasonlítása (1.5.4. ábra) alátámasztja a fenti feltevést. Az ábrán a megbízhatónak tekinthető 1930-2013. évi nagyvízi adatokat, azok trend és periódus függvényeit tartalmazzák. Megállapítható., hogy az időszak trendvonala emelkedő, a periódusfüggvény hullámhossza ~34 év és erősen emelkedő tendenciájú az utolsó időszakban. 10000 9000 Q m 3 /s A Duna éves nagyvizeinek trendvizsgálata (1930-2013) 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 Q Dunaújváros = 15,408x - 25040 Q Dombori = 14,695x - 23743 Q Baja = 14,035x - 22536 Q Mohács = 13,171x - 20940 1000 Dunaújváros Dombori Baja Mohács Lineáris (Dunaújváros) Polinom. (Dunaújváros) Lineáris (Dombori) Polinom. (Dombori) Lineáris (Baja) Polinom. (Baja) Lineáris (Mohács) Polinom. (Mohács) év 0 1930 1935 1940 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 48 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 1.5.4. ábra (forrás: MÁSZ felülvizsgálat, 2013.) A mohácsi vízhozam idősor éves jellemzőiben (NQ, KÖQ, KQ) ugyan benne van a meder transzformációs hatása, de ez lényegében nem befolyásolja az adatsor jellegét, időbeni változását. Az idősorokat ábrázolva megállapíthatjuk (1.5.5. ábra): az évi kisvízhozamok (KQ) trendje az elmúlt 115 évben lényegében vízszintes, így az évi kisvizek mértéke nem változott. az évi középvízhozamok (KÖQ) trendje sem változott, hasonlóan az évi kisvízhozamokhoz az évi nagyvízhozamok (NQ) trendje kismértékben nőtt az 1980-aas évek első feléig. Ekkor érzékelhető változás állt be, amely a szakirodalmi adatok alapján az éghajlatváltozásra vezethető vissza az időjárási szélsőségek okozta árvízi vízhozam növekedett. Ez a növekedés

9000 8000 7000 a következő években valószínűleg tovább fog nőni. A dunai vízhozammérő állomások adatsorán ugyanez a tendencia figyelhető meg (1.5.4 ábra). vízhozam (m 3 /s) Mohács évi jellemző vízhozamok 1901-2013 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 KQ KÖQ NQ KV trend 1901-1983 KV trend 1983-2013 KÖV trend 1901-1983 KÖV trend 1983-2013 NV trend 1901-1983 NV trend 1983-2013 Lineáris (KÖQ) Lineáris (NQ) Lineáris (KQ) 1.5.5. ábra év Az évi jellemező vízállások hosszú távú trendvizsgálatának eredményeit a mederváltozások feltárásával is foglalkozó 2.3.2. fejezet tartalmazza részletesen. 1.5.1.3 A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek Az árvízvédelmi rendszer bemutatása A Duna Dunafalva déli országhatár Dunafalva közötti szakaszát a bal parton részben a 03.01. sz. Baja-margittaszigeti árvízvédelmi szakasz, a jobb parton részben Dunaszekcső Mohács közötti magaspart, részben a 05.01. sz. Mohácsi árvízvédelmi szakasz határolja. Az érintett árvízvédelmi rendszerek alapadatait az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet tartalmazza. 1.5.1. táblázat: Árvízvédelmi szakaszok Védvonal hossza [km] Árvízvédelmi Árvízvédelmi szakasz Mentesített Helye árvízvédelmi szakasz neve száma töltés öblözet neve fal Baja-margittaszigeti 03.01. bal part 47,800 Margittaszigeti Mohácsi 05.01. jobb part 18,351 1,514 Mohácsi Az érintett folyószakaszon a mértékadó árvízszint és a magassági biztonság értékeit a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza az alábbiak szerint: A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 49

Szelvény (fkm) MÁSZ (m B.f.) 1460.000 89.87 1.5.2. táblázat: Mértékadó árvízszint és a magassági biztonság értékei A bal parti szelvény töltés kezelője (tkm) 29.600 Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Baja Város Önkormányzata Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság töltés kezelője A jobb parti szelvény (tkm) Megjegyzés, a mérce helye, LNV (cm) Dunaszekcső, v.m., LNV = 992, LNV = 1064 1459.000 89.84 1458.000 89.78 1456.000 89.66 1453.000 89.48 21.900 1450.000 89.27 1448.000 89.11 19.865 Partfal vége (a Duna a jobb oldalán) 1446.900 89.04 16.300 18.660 Mohács, v.m., LNV = 984, LNV = 1010 1446.500 89.01 18.351 Partfal kezdete (a Duna a jobb oldalán) 1443.500 88.81 13.100 15.100 1443.000 88.76 1440.000 88.65 1437.000 88.48 5.043 6.700 1433.200 88.37 0.900 3.800 Államhatár a mederben 1429.800 29.600 0.000 Államhatár a töltésen A Dunafalva déli országhatár közötti Duna-szakasz jégmegállásra hajlamos helyei: Az érintett folyószakaszon nem található jégmegállásra hajlamos hely. 03.01. Baja-margittaszigeti árvízvédelmi szakasz Az érintett Duna-szakasz az árvízvédelmi töltés 29+500 és 0+000 tkm közötti szakaszát érinti. A töltés magassági kiépítettsége megfelelő, magassági hiány nem tapasztalható. Az árvízvédelmi töltés mintakeresztszelvénye: koronaszélesség 6,0 m vízoldali rézsű 1:2 1:3 mentett oldali rézsű 1:4 1:5 1.5.3. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája Sorszám Megnevezés Helye (fkm) típus Keresztezés helye a töltésen (tkm) 1 Dunafalva camping vízcső 1459.5 ivóvízvezeték 30,198 2 Dunafalvai vízműtelep öblítőcsöve 1459.35 nyomócső 29,110 3 Kandafoki vízkivétel 1454.1 nyomócső 22,662 4 Pécsi ivóvízátvezetés 1450.4 ivóvízvezeték 19,600 5 Újmohács-Porond vízellátó nyomócső 1447.9 nyomócső 16,880 6 Újfoki szivattyútelep 1440 nyomócső 9,024 50 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

A töltés 29+500 0+000 tkm közötti szakaszán a töltéskorona szilárd burkolattal van ellátva. Az érintett árvízvédelmi töltésszakasz nem kell biztonságú szakaszai: 1.5.4. táblázat: Az érintett árvízvédelmi töltésszakasz nem kellő biztonságú szakaszai Sorszám Nem kellő biztonságú szakasz Kezdő Vég Hossz szelvény (tkm) (km) 1 28,060 28,170 0,110 2 25,790 25,890 0,100 3 23,910 24,010 0,100 4 22,960 23,070 0,110 5 21,730 21,990 0,260 6 20,750 20,870 0,120 7 18,450 18,725 0,275 8 13,560 14,130 0,570 9 11,490 12,010 0,520 10 8,930 9,030 0,100 11 7,210 7,420 0,210 12 5,980 6,170 0,190 13 3,170 3,300 0,130 14 1,480 1,610 0,130 Összesen: 2,925 05.01. Mohácsi árvízvédelmi szakasz Az érintett Duna-szakasz az árvízvédelmi töltés 19+865 0+000 tkm közötti szakaszát érinti. A töltés magassági kiépítettsége megfelelő, magassági hiány nem tapasztalható. Az árvízvédelmi szakasz 19+865-18+351 tkm szelvényei között árvízvédelmi fal (Mohács Város) található. Az árvízvédelmi töltés mintakeresztszelvénye: koronaszélesség 6,0 m vízoldali rézsű 1:2 1:3 mentett oldali rézsű 1:4 1:5 1.5.5. táblázat: A töltést keresztező műtárgyak listája Sorszám Megnevezés Helye (fkm) típus Keresztezés helye a töltésen (tkm) 1 Mohácsi strand vízelvezető csőzsilip 1447.85 zsilip 19,762 2 Mohácsi csapadékvíz csőzsilip 1447.75 csőzsilip 19,700 3 Mohácsi csapadékvíz csőzsilip 1447.67 csőzsilip 19,239 4 Mohács szennyvízátemelő nyomócső 1446.5 nyomócső 18,340 5 Kölkedi szivattyútelep nyomócső 1442.5 nyomócső 12,719 6 Béda szivattyútelep nyomócső 1437.3 nyomócső 7,413 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 51

A töltés 18+351 0+000 tkm közötti szakaszán a töltéskorona szilárd burkolattal van ellátva. Az érintett árvízvédelmi töltésszakasz nem kell biztonságú szakaszai: 1.5.6. táblázat: Az érintett árvízvédelmi töltésszakasz nem kellő biztonságú szakaszai Nem kellő biztonságú szakasz Sorszám Kezdő Vég Hossz szelvény (tkm) (km) 1 12,600 12,925 0,325 2 10,400 10,700 0,300 3 7,750 9,375 1,625 4 4,800 5,500 0,700 5 3,900 4,200 0,300 Összesen: 3,250 1.5.1.4 Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség jellemzése A Közép-Duna a történelmi idők során sok kárt okozott a letelepedő embereknek, ezért szabályozása már korán felvetődött. A Kárpát-medence népességének szaporodása, a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtése, a vízi szállítási lehetőségek jobb kihasználása a XVII. században már felvetette nagyobb folyóink szabályozását, ármentesítését. A gazdasági fejlődés a XIX. század elején kényszerítették ki az ármentesítést, amelyet a Duna esetén a rendszeresen visszatérő jeges árvizek okozta katasztrófa csak fokozott. Ezért megindultak a helyi szabályozások, majd az átfogó felmérések és az ismeretek bővülése rámutatott az ármentesítések és a folyószabályozás szerves egységére, amelynek hatására átfogó, ármentesítés folyószabályozás történt. Az átfogó szabályozás indokai: ármentesítés segítése, jeges árvizek elleni védekezés a jégmegállási, jégtorlódási helyek számának csökkentésével, hajózási akadályok elhárításának igénye. A tervezési terület jelenlegi állapotának megértéséhez át kell tekinteni a térképezett időszakban történt változásokat. Ehhez az áttekintéshez, illetve a jelenlegi állapot értékeléséhez az Első Katonai Felmérés térképlapjait (készült 1782-1785 között), a Duna mappáció összefoglaló térképi lapjait (készült 1832-ben), az első Duna Atlasz térképlapjait (a felmérés készült 1898-ban), a Vízrajzi Atlasz térképlapjait (a felmérés készült 1974-ben, a Duna Általános Szabályozási Terét (készült 1978-ban), a Vízrajzi Atlasz 1997-98-ban készült térképlapjainak digitális változatát, a 2005-ös MADOP légifotókat, és a 2013-as Google Eart űrfelvételeket használtuk fel. A szabályozatlan, így természetes állapotúnak csak az Első Katonai Felméréskor rögzített állapotot tekinthetjük, amely ugyan nem vízrajzi felmérési térkép, de feltehetőleg a Duna medervonalát jól tükrözi. A szabályozási munkák: 1773-1774-ben Tolna megyében helyi partvédelmi munkálatokat végeztek. 52 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1820-21-ben gróf Zichy Ferenc királyi biztos vezetésével, Beszédes József tervei és műszaki irányítása mellett Baja Mohács között 4 átmetszés épült. Ennek következtében a főmeder átkerült a Baracskai-ágból a Mohácsi-ágba. A Baracskai-ág rohamosan feliszapolódott, majd az ármentesítés következtében a mentett oldalra került, később részben felhasználták a medret a Ferenc-tápcsatorna nyomvonalához. A jégmegállásra leginkább hajlamos helyek az átvágásokkal történt megszüntetését végleges megoldásnak hitték, de az erősem mozgó meder partvédő művek hiányában továbbra is mozgott. Így az 1838-as nagy jeges ár ismételten jelentős károkat okozott a térségben. 1839-ben az országos főkormányszék megbízásából további 11 átvágás készült el Beszédes József tervei szerint. Ezek közül a legfontosabbak az Imsósi kanyar (Paks felett) és a Fajsz és Várszeg közötti átmetszés. A továbbiak pontos helye behatárolhatatlan. 1843-ban kezdték meg és 1852-ben fejezték be a tolnai kanyarulat átmetszését 7 km-es vezérárokkal, ezáltal az egyik legveszélyesebb kanyarulatot a - borrévit és még több kevésbé veszélyes sikerült kiváltani. Az átmetszés gyorsan (1856-ra) anyamederré vált, 1910-re már túlszélesedett (600 m-re). Később, az 1850-es évekig további átmetszések készültek, Paksnál, Fajsznál, Baja körül és Szeremlénél, de ezek gyorsan kifejlődtek, sokszor elfajulta és volt olyan, amely helyett új átmetszést kellett készíteni. 1864-1874 között Mohácson partvédőművet építettek, amely mind a mai napig szolgálja feladatát. 1860-1880 között több, de inkább kevesebb sikerrel párhuzamművekkel igyekeztek szabályozni a Dunát. 1870 körül a Sárosparti kanyarulatnál középzátony épült, amelyből hamarosan kifejlődött a Kádársziget. 1946-ban a mellékágat (keleti ág) lezárták, így a hajóutat átterelték a Sáros-parti ágba, amelynek homorú partját bevédték. 1878-1909 között kiépültek a szabályozási kőművek Paks és a Sió-torkolat között. A Faddi-Duna-ág felső torkolatát 1890 előtt, alsó torkolatát 1894-ben zárták le árvízvédelmi töltéssel, így ezen a szakaszon keskeny, azonos szélességű árvízi meder alakult ki, amelytől a jeges árvízzi veszélyeztetettség jelentős csökkenését várták (a későbbi árvizek nem igazolták ezt a várakozást). 1881-1885 között a Solti-mellékág felső részét párhuzamművel lezárták, Ordasnál és Paksnál partvédőműveket építettek. 1893-1898 között elkészültek a Sükösdi, a Csanádi és a Koppányi átmetszések, így rövid idő alatt igen jelenős hosszrövidülés következett be. 1903-ban Dunaföldvár Harta között párhuzamműveket építettek a kiszélesedő Duna szűkítésére, mert a sekély vízben a jégtorlaszok sokszor a fenékhez fagytak. 1903-ban a Solti-mellékágban mederelzáró keresztgátat építettek a mellékág mélyülése miatt. 1905-ben a Vajas-torok felett kisvízi mederszabályozást végeztek a zátonyok elmosására. 1907-ben Paks alatt a kanyarulatokat keresztgátakkal próbálták szabályozni, de azok elsüllyedtek a mederben. 1928 körül Dunaszekcső térségében, és a Bajai kanyarban partvédőmű épült. A Sükösdi, a Csanádi és a Koppányi átmetszésekben homorú parti védelmi műveket kezdtek építeni az erőteljes parterózió bevédésére. 1958-ban kőművekkel szabályozták Gemenci, Koppányi-, a Szeremlei-, Bödei-, és a Bári-kanyart. Az ármentesítési munkák A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 53

A Duna jobb partja Dunaföldvár Paks között jórész löszdombokkal határolt, csak kisebb öblözetek találhatók, amelyeket csak 1954-ben védtek be megfelelő méretű töltéssel. A Paks Sió-torkolat közötti szakaszon már a XVIII. században kezdtek töltéseket építeni, de ezek még nem voltak egybefüggőek. Az egybefüggő töltés kialakítása a folyószabályozás kezdetése esik, 1810-1825 között kiépült a védvonal Paks és Báta között. A mederátmetszések miatt a töltéseket többször át kellet helyezni. A töltések elégtelen mérete és a belvizek átvágással történő visszavezetése miatt a területet többször elöntötte a kiszakadó víz. A Sió torkolatot 1854-1855 között áthelyezték Bátáról a Bogyiszlói-ág alsó harmadára. Majd 1883-ig megerősítették, 1893-ban 50 cm-rel megmagasították a töltéseket. A Mohács déli országhatár közötti szakaszon már 1825-1830 között a József főherceg Bellyei uradalma épített töltéseket, amelyeket 1880 körül a kisbirtokosok meghosszabbítottak mohács térségéig. 1897-ben megalakult az ármentesítő társulat és a töltéseket megerősítették. Ekkor épült kiaz első árvízvédelmi támfal Mohács belterületén. Tolna megyei Sárközt többször elöntötte az átszakadásokon kiömlő víz. 1894-ben újjáalakult az ármentesítő társulat és megerősítette a töltéseket. A Duna bal parti Budapest Baja öblözetének bevédésére már 1850-ben készült terv, de a magas költségek miatt ez nem valósult meg. A Solt felett és alatt kiömlő vizek egészen Bajáig elöntötték a Duna-völgyet, évente akár többször is. Az első töltésépítéseket a XVIII. században kezdtél el, majd az árvízi elöntések hatására egyre hosszabb szakaszokon épültek meg a töltések. A töltés 1880-ra épült ki teljes hosszban. 1891-1896 között a Baja felett épült 4 átmetszés miatt a töltéseket is áthelyezték. A Bajától délre eső területeket sokáig csak a Baracsaki-Dunától keletre védték és Szeremle községnek volt körtöltése. A Margitta-sziget védelmére 1850-1863 között épültek még össze nem függő töltésszakaszok. Az 1876-os nagy árvíz a teljes területet elöntötte. 1877-ben megalakult az ármentesítő társulat, de rövid időn belül feloszlott és csak magántöltések épültek. 1899-ben újjáalakult a társulat és 1900-1905 között megépültek a töltések. A Duna medermorfológiája A morfológia magyarul alaktant jelent, azaz a vízfolyás alakjával vízszintes és magassági értelemben foglakozó tudomány. A vízfolyások medrét a középvonal alakjával, a mederszélesség, a jellemző keresztszelvények alakjával lehet jellemezni. Minden vízfolyás más és más, eddig a kutatóknak nem sikerült olyan matematikai egyenlet(-et) összeállítani, amely általános érvényű lenne. A vízszintes értelmű mederalakulást a középvonal geometriai alakzatokkal való közelítésével, illetve a geometriai alakzat jellemzőinek számszerűsítésével írhatjuk le. Miután a vízfolyások középvonalának alakja sokféle lehet, így a közelítést a legegyszerűbb görbével, a körívvel oldjuk meg. A körív paraméterei (Rsugár, a középponti szö, L ívhossz, H húrhossz, A amplitúdó) alapján soroljuk be a kanyarulatokat, amelyek lehetnek: egyenes - R =, L/H =1, álkanyar - L/H 1,1 és a húr nem metszi a domború partot, azaz A < 200 m fejletlen kanyar - L/H 1,1 és a < 60, valamint a húr érintheti a domború partot, azaz A > 200 m fejlett kanyar - 1,1 L/H 1,4 és 0,61 < R/H < 0,81, valamint 60 < a < 120 túlfejlett kanyar - 1,4 L/H 3,5 és R/H < 0,61, valamint a > 120 érett kanyar - L/H > 3,5 és 120 < a < 180 átszakadó kanyar - L/H > 3,5 és a > 180 54 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1.5.6. ábra A kanyarulatok jellemzése A morfológiai paramétereket statisztikai szemlélettel kell vizsgálni, azaz hosszabb szakaszt kell elemezni, mert a statisztikai elemzés alapja a megfelelő mintaszám. Ezért, hogy megfelelő eredmény szülessen, a szakaszt egyben vizsgáljuk. A Duna Dunaföldvár két nagy egységre bontható; a Paksig tartó jól beágyazott stabil meder, ahol a vizsgált 233 évben a vízszintes értelmű medermozgás tágassága a víztükör szélesség ½-e körül alakult, valamint a Paks alatti erősen meanderező szakasz, ahol a vízszintes értelmű medermozgás 4-5 km körül van, kivéve Dunaszekcső - Mohács környéke, ahol szintén stabil a meder. A mederstabilitás oka valószínűleg az, hogy a Coriolis-erő hatására a Duna nyugat felé tendál és elérte a magaspartot/löszfalat. Az első hidrográfiai szempontból értékelhető térkép az Első Katonai Felmérés, amely a vizsgált szakaszon 1782 1788 között készült. A Duna mederállapota ebben az időszakban természetesnek tekinthető, mert a helyi beavatkozások még nem érték el azt a szintet, amely a mederváltozásra jelentős befolyással lenne. A második felmérés amelyet feldolgoztunk a Duna Mappáció összefoglaló térképlapjai, amelyet I. Ferenc magyar királynak készítettek. A térképlapokon már felfedezhetők az első szabályozások nyomai és hatásai, főként a Baja alatti szakaszon megejtett 4 átmetszés, amelynek következtében többek között a főmeder a Baracsakai-Dunából átkerült a nyugati, Mohács mellett folyó ágba. A főmeder áthelyeződése nem jelentett lényeges hosszváltozást, mert a Baracskai-Duna erősem meanderező ágának hossza véletlenül megegyezik a nyugati ág Mohács környékén kevéssé meanderező, de hosszabb völgyutat bejáró ágával. A harmadik felmérés az I. Duna Atlasz, amelyet 1898 körül mértek fel és a felmérési lapok nyomdai változata 1905 körül jelent meg pénzhiány miatt, már azt az állapotot mutatja, amikor a nagy átmetszések mind elkészültek. Ennek következtében a kanyarulati középvonal hosszak lényegesen lerövidültek. A mai állapotnál is rövidebb lett a Duna, annak következtében, hogy az átmetszések vezérárka a kézi földmunka következtében a lehető legrövidebb vonalvezetésre lett kitűzve és megépítve. Az utolsó nagy átmetszés éppen a felmérés idején készült 8Koppányi-kanyarulat átmetszése). A negyedik felmérés 1974-ben készült, az Általános Szabályozási Terv (1978) készítéséhez. Természetesen a 19. század fordulóján készült felmérés és az 1974-es felmérés között is voltak A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 55

felmérések és készültek szabályozási tervek (1952, 1961), amelyek alapján végezték a szabályozási munkákat. Ezek a munkálatok az átmetszések fejlődését és a homorú partok bevédését célozták, de ezek nem jelentettek olyan mértékű mederváltozást, amelyet érdemes lenne külön vizsgálni. Az 1974-es felmérés már azt mutatja, hogy az egyenes átmetszések szépen fejlődnek (ívhossz nő, sugár, középponti szög csökken, de ez az állapot lényegesen eltér a szabályozás előtti állapottól. A kanyarulatok száma csökkent, kanyarulatok morfológiai jellemzői lényegesen megváltoztak, az átlagos sugár nőtt, a középponti szög csökkent az L/H viszonyszám lényegesen csökkent, így a fejlett, túlfejlett kanyarulatok helyett az álkanyar és a fejletlen kanyar lett a jellemző. Az 1978-as szabályozási terv, amelynek fő célkitűzései közé a jeges árvíz elleni védekezés folyószabályozási módszerekkel (a jégmegállásra hajlamos helyek megszüntetése), a hajózási feltételek javítása, a vízhasználatok üzemének biztosítása, a vízbázisok védelme állt, igyekezett ezen a problémán javítani. A szabályozási terv a lehetőségeken belül szűk hullámterek, középvízi mederhez közeli árvízvédelmi töltések, települések igyekezett olyan, a fejlett kanyarulatok felé mutató vonalvezetést alkalmazni, amely biztosítja a meder állandósítását. Az ötödik felmérés a Duna Atlasz felújítása, amely nem csak nyomdai úton jelent meg, hanem az első olyan Atlasz, amely digitálisan került megszerkesztésre. Az 1978-as szabályozási tervben megfogalmazott célok érdekében tervezett szabályozási műveket nagyrészt az 1980-as évek elején megépítették. Ezek hatásukat a felmérés idejére kifejtették, így a felmérésben rögzített állapoto érdemes megvizsgálni. A morfológiai jellemzők alapján megállapítható, hogy a meder vonalvezetése közelített az 1978-as ÁSZT-ben tervezett állapothoz, de még nem ért el azt. Az utolsó feldolgozás az 2005-ös MADOP légifotók és a 2014-es Google Earth űrfelvételek alapján készült. Ez az állapot tükrözi a jelenlegi állapotot. A mederszakasz hosszának változása a teljes és az egyes résszakaszokon az 1.5.1. táblázatban látható. A 1.5.7. táblázat: A Duna középvonalának hosszváltozása Dunaföldvár déli országhatár között a szakasz hossza 1785 1832 1898 1974 56 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 1978 ÁSZT 2013 tervezett rövidülés 1978 ASZT tényleges rövidülés 1785-2013 Dunaföldvár - Paks 33 030 34 708 20 222 25 375 24 959 24 285 24% 26% 39% Paks - Sió-torkolat 65 483 65 906 35 927 34 935 36 106 35 557 45% 46% 45% Sió-torkolat - Dunaszekcső 70 293 57 495 38 109 37 759 40 075 40 967 43% 42% 46% Dunaszekcső - déli országhatár 34 901 34 371 23 834 24 358 27 372 22 857 22% 35% 32% teljes hossz 203 707 192 480 118 092 122 427 128 512 123 666 37% 39% 42% Baja 31 288 32 411 20 839 23 872 24 172 23 906 23% 24% 33% átmetszéses szabályozáskor a rövidülés A meder morfológiai adatainak feldolgozást elvégeztük, és grafikonokon ábrázoltuk. A különböző időpontokban felmért mederadatokból készült feldolgozásokat az 1.5.7 1.5.24. ábrák mutatják. Az első ábrasorozaton a kanyarulatok besorolásának változását követhetjük a középponti szög (a), ívhossz/húrhossz (L/H) arány, az amplitúdó (A), és az ívhossz (L) értékek alapján. Megállapíthatjuk, hogy, az 1785. évi és az 1832. évi ábrákon a kanyarulatok száma lényegesen nagyobb, mint a későbbi időszakokban, amely az átmetszéses folyószabályozás következménye, a kanyarulatok száma nem változott 1898 óta, az 1785. évi és az 1832. évi ábrákon a középponti szög, az L/H lényegesen nagyobb, az amplitúdó csökken, a kanyarulati sugár/húrhossz nő, tehát a kanyarulatok a fejlett, túlfejlett átszakadó kategóriákból az álkanyar fejletlen kanyar felé tolódtak el erőteljesen, amelyet az

általános szabályozási terv és annak megvalósítása sikeresen korrigált a lehetőségek határain belül, a kanyarulati sugár a szabályozás következtében lényegesen megnőtt, amit az 1978-as ÁSZT sikerrel csökkentett, de még ezt az állapotot nem minden kanyarulatban sikerült elérni, a középponti szög a szabályozás során lényegesen csökkent, amelynek okát a jégmegállásra hajlamos helyek számában kell keresni, A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a szabályozás során a Duna Dunaföldvár országhatár közötti szakaszát a kanyarulati átvágásos szabályozás, az átvágások kézi kivitelezésével nagymértékben kiegyenesítette, amelyet a következő évszázadban a korszerű folyószabályozási módszernek megfelelően korrigáltak a helyi adottságok figyelembe vételével. Az 1978-ban készült Általános szabályozási tervben foglaltak nagyrészt teljesültek, az abban megfogalmazott morfológiai paraméterekhez közelít a folyószakasz mai állapota. A morfológiai paraméterek módosítása segíti a meanderezés elégséges szintjének elérését, amely gátolja a középvízi mederben a sodorvonal kóválygását, ezzel csökkenti a gázlóképződést és javítja a lefolyási viszonyokat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem lenne további teendő a szabályozás terén ez az ábrasorozatból is látható, hogy vannak olyan kanyarulatok, amelyek paramétereit tovább kell finomítani, de általánosságban jó irányba halad a folyó fejlődése. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 57

1.5.7. ábra Kanyarulatok száma tervezési szakaszonként 360 A Duna morfológiai viszonyai 1785-ben 6,0 330 300 Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Országhatár - Dunaszekcső 5,5 5,0 270 szög - alfa Baja 4,5 középponti szög - alfa 240 210 180 150 120 90 60 ívhossz/húrhossz - L/H 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 ívhossz/húrhossz - L/H 30 0,5 0-202+650 199+140 194+324 175+727 169+243 157+362 150+205 132+595 113+240 109+951 102+714 96+431 92+704 89+682 84+733 77+541 68+469 55+850 46+455 32+849 25+562 20+376 14+190 4+982 fkm 1.5.8. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1785-ben 58 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

5000 7,8 A Duna morfológiai viszonyai 1785-ben 5,0 4500 Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Országhatár - Dunaszekcső 4,5 4000 Baja 4,0 3500 ampitúdó - A sugár/húrhossz - R/H 3,5 amplitudó - A 3000 2500 2000 3,0 2,5 2,0 sugár/húrhossz - R/H 1500 1,5 1000 1,0 500 0,5 0-202+650 199+140 194+324 175+727 169+243 157+362 150+205 132+595 113+240 109+951 102+714 96+431 92+704 89+682 84+733 77+541 68+469 55+850 46+455 32+849 25+562 20+376 14+190 4+982 fkm 1.5.9. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1785-ben 360 A Duna morfológiai viszonyai 1832-ben 6,00 330 300 Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Baja Országhatár - Dunaszekcső 5,50 5,00 270 240 szög - alfa ívhossz/húrhossz - L/H 4,50 4,00 középponti szög - alfa 210 180 150 120 90 60 30 0 190+808 186+747 181+711 162+956 155+552 145+323 140+590 127+967 107+229 97+923 93+052 83+207 79+490 75+873 fkm 72+544 65+017 55+003 43+674 39+159 32+711 26+344 18+876 10+387 7+373 5+333 2+741 1.5.10. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1832-ben 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 ívhossz/húrhossz A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 59

360 A Duna morfológiai viszonyai 1832-ben 6,00 330 300 Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Baja Országhatár - Dunaszekcső 5,50 5,00 270 240 szög - alfa ívhossz/húrhossz - L/H 4,50 4,00 középponti szög - alfa 210 180 150 120 90 60 30 0 360 330 190+808 186+747 181+711 162+956 155+552 145+323 140+590 127+967 107+229 97+923 93+052 83+207 79+490 75+873 fkm 72+544 65+017 55+003 43+674 39+159 32+711 26+344 18+876 10+387 7+373 5+333 2+741 1.5.11. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1832-ben Paks - Dunaföldvár A Duna morfológiai viszonyai 1898-ban Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Országhatár - Dunaszekcső 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 6,00 5,50 ívhossz/húrhossz 300 Baja 5,00 középponti szög - alfa 270 240 210 180 szög - a ívhossz/húrhossz - L/H 4,50 4,00 3,50 3,00 150 2,50 120 90 60 30 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGZISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI fkm KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.12. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1898-ban 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 ívhossz/húrhossz 60 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

5000 A Duna morfológiai viszonyai 1898-ban 5,00 4500 Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Országhatár - Dunaszekcső 4,50 Baja 4000 4,00 3500 ampitúdó - A sugár/húrhossz - R/H 3,50 amplitudó - A 3000 2500 2000 3,00 2,50 2,00 sugár/húrhossz - R/H 1500 1000 500 360 330 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGZISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI fkm KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.13. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1898-ban Paks - Dunaföldvár A Duna morfológiai viszonyai 1974-ben Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Országhatár - Dunaszekcső 1,50 1,00 0,50 0,00 6,000 5,500 300 Baja 5,000 középponti szög - alfa 270 240 210 180 szög - alfa ívhossz/húrhossz - L/H 4,500 4,000 3,500 3,000 150 2,500 120 90 60 30 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGZISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI fkm KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.14. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1974-ben 2,000 1,500 1,000 0,500 0,000 ívhossz/húrhossz A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 61

5000 A Duna morfológiai viszonyai 1974-ben 5,00 4500 Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Országhatár - Dunaszekcső 4,50 4000 ampitúdó - A Baja 4,00 3500 sugár/húrhossz - R/H 3,50 amplitudó - A 3000 2500 2000 1500 1000 500 360 330 300 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGZISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.15. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1974-ben Paks - Dunaföldvár fkm A Duna tervezett morfológiai viszonyai 1978-as Általános Szabályozási Tervben Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Baja Országhatár - Dunaszekcső 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 6,000 5,500 5,000 sugár/húrhossz - R/H középponti szög - alfa 270 240 210 180 szög - a ívhossz/húrhossz - L/H 4,500 4,000 3,500 3,000 150 2,500 120 90 60 30 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGZISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI fkm KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.16. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 1978. ÁSZT-ben 2,000 1,500 1,000 0,500 0,000 ívhossz/húrhossz 62 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

5000 4500 4000 A Duna tervezett morfológiai viszonyai 1978-as Általános Szabályozási Tervben Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Baja Országhatár - Dunaszekcső 5,00 4,50 4,00 amplitudó - A 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 360 330 300 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI ampitúdó - A sugár/húrhossz - R/H PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGZISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.17. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 1978-ben Paks - Dunaföldvár fkm A Duna morfológiai viszonyai 2013-ban Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Baja Országhatár - Dunaszekcső 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 6,000 5,500 5,000 sugár/húrhossz - R/H középponti szög - alfa 270 240 210 180 szög - alfa ívhossz/húrhossz - L/H 4,500 4,000 3,500 3,000 150 2,500 120 90 60 30 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGYISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI fkm KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.18. ábra Középponti szög, ívhossz/húrhossz tervezési szakaszonként 2013-ban 2,000 1,500 1,000 0,500 0,000 ívhossz/húrhossz - L/H A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 63

5000 A Duna morfológiai viszonyai 2013-ban 5,00 4500 Paks - Dunaföldvár Sió-torkolat - Paks Dunaszekcső - Sió torkolat Országhatár - Dunaszekcső 4,50 4000 Baja 4,00 3500 ampitúdó - A sugár/húrhossz - R/H 3,50 amplitudó - A 3000 2500 2000 3,00 2,50 2,00 1500 1000 500 0 SOLTI RÉVBÉRI KÁLLI BÖLCSKEI HARTAI MADOCSAI ORDASI PAKSI USZÓDI FOKTŐI BÁTYAI BOGYISZLÓI DUSNOKI GEMENCI KORPÁDI SÜKÖSDI CSANÁDI KOPPÁNYI BAJAI SÁROSPARTI SZEREMLEI BÁTAI BÖDEI SZEKCSŐI BÁRI MOHÁCSI CIGÁNY-SZIGETI KÖLKEDI SIRINAI BÉDAI 1.5.19. ábra Amplitúdó, sugár/húrhossz tervezési szakaszonként 2013-ban fkm 1,50 1,00 0,50 0,00 sugár/húrhossz - R/H 1.5.20. ábra A kanyarulati sugár változása 64 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

0 5 10 15 20 25 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% 45,0% 50,0% 17000 16000 15000 Duna morfológiai jellmezői R - gyakoriság db 17000 16000 15000 Duna morfológiai jellmezői R - relatív gyakoriság % 14000 14000 13000 13000 R (m) 12000 11000 10000 9000 8000 7000 1785 1832 1898 1974 1978ASZT 2013 R (m) 12000 11000 10000 9000 8000 7000 1785 1832 1898 1974 1978ASZT 2013 6000 6000 5000 5000 4000 4000 3000 3000 2000 2000 1000 1000 0 0 1.5.21. ábra A kanyarulati sugár gyakorisága és relatív gyakorisága 0 5 10 15 20 25 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% 45,0% 5 Duna morfológiai jellmezői L/H - gyakoriság db 10000 9000 Duna morfológiai jellmezői H - relatív gyakoriság % 4 8000 L/H 3,1415 1,57075 1,4 1785 1832 1898 1974 1978ASZT 2013 L/H 7000 6000 5000 4000 1785 1832 1898 1974 1978ASZT 2013 1,1 3000 2000 1,05 1000 1 0 1.5.22. ábra Az ívhossz és a húrhossz hányadosának gyakorisága és relatív gyakorisága 0 5 10 15 20 25 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% 45,0% 10000 9000 Duna morfológiai jellmezői H - gyakoriság db 10000 9000 Duna morfológiai jellmezői H - relatív gyakoriság % 8000 8000 L/H 7000 6000 5000 1785 1832 1898 1974 1978ASZT 2013 L/H 7000 6000 5000 1785 1832 1898 1974 1978ASZT 2013 4000 4000 3000 3000 2000 2000 1000 1000 0 0 1.5.23. ábra A húrhossz gyakorisága és relatív gyakorisága A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 65

0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% középponti szög - alfa 360 A Duna morfológiai viszonyai középponti szög relatív gyakorisága % 180 1785 1832 1898 1974 1978ASZT 2013 120 60 1.5.24. ábra A középponti szög relatív gyakorisága 1.5.1.5 A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe A szabályozási szélességet az 1978-as Általános Szabályozási Tervben az alábbi szempontok szerint alakították ki: figyelembe vették a meglévő állapotot, a meglévő kőműveket a költségtakarékosság jegyében, a méretezési vízhozamot a szabályozási szélességet, a mintakeresztszelvényeket az előtanulmányokban a VITUKI meghatározta, a mederképző vízhozam, amely a középvízi szabályzás mértezési vízhozama: o 1560-1508 fkm: 3650 m 3 /s o 1508 1433 fkm: 3700 m 3 /s a vonalvezetés és szabályozási kőmű elhelyezési irányelve az, hogy az inflexiós szakaszokat szűkíteni kell és a homorú partokat be kell védeni a további kanyar fejlődést megelőzendő a gázlók csökkentése érdekében, a VITUKI tanulmányban meghatározott mederképző vízhozamhoz tartozó méretezési vízszint esetén a szabályozási szélesség általában 400 m, kivéve az alábbi kanyarulatokat, ahol további szűkítés volt szükséges az intenzív zátonyképződés kivédésére: o 1551,97 fkm 400 m-t az 1550,25 fkm tetőponti szelvényig 380 m-re o 1550,25 1543,70 fkm között 380 m, o 1543,70 fkm-től az 1542,15 fkm-ig 350 m-re, o 1542,15 fkm-től bővíteni kell fokozatosan az 1540,77-ig 400 m-re o 1502,12 fkm-től a 400 m-t az 1500,90fkm-ig 350 m-re o 1500,90 fkm-től a 350 m-t bővíteni kell az 1499,80 fkm-ig 380 m-re, o 1499,80 fkm-től a 380 m-t szűkíteni kell az 1497,40 fkm-ig 360 m-re, o 1497,40 fkm 360 m-t bővíteni kell az 1494,94 fkm-ig 390 m-re, o az 1483,05 fkm tetőponti szelvényben a szabályozási szélesség 350 m, amely a felette lévő inflexiós 400 m széles szelvényről szűkül le, majd az 1476,92 fkm-nél a tetőpontnál éri el, majd az 474,50-nél, az inflexióig tartja a 375 m szélességet, ami az 1469,20 fkm-es szelvénynél bővül 390 m-re, és az 1467,85 fkm-nél 1bővül ismét 400- re, 66 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

o az 1454,10 fkm szelvénytől 400 m-ről az 1450,50 fkm-nél 350 m-re szűkül, ami tart az 1447,97 fkm-ig, majd az 1445,60 fkm-nél ismét 400 m lesz. A Duna e szakaszához tartozó középvízi meder mai szélessége a fentiben ismertetett szabályozási szélességeknek megfelelően alakul. A nagyvízi medret jobb part felől, Dunaszekcső Bár - Mohács települések között magaspart, alább, valamint a bal part felől árvízvédelmi fővédvonal határolja. A nagyvízi meder legkeskenyebb szakasza 530 m széles 1460 fkm-nél, legszélesebb szaksza 5200 m széles 1441.7 fkm-nél található. A köztes szakaszokon a szélsőértékek között hullámzik a nagyvízi meder szélessége. A tervezéssel érintett Duna szakaszon üzemelési engedéllyel rendelkező nyári gát nem található. 1.5.1.6 A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai, állapotértékelése A Duna e szakasza jól beágyazott, jellemzően határozott partvonalakkal határolt középvízi mederben halad, a mederképző vízhozamok nem lépnek ki a mederből, a hullámtér nagy részén elöntést csak az árvizek. A medret övező zátonyok magasabban, a gátmezőkben elhelyezkedő zátonyok alacsonyabban helyezkednek el. A főmeder fokozatos és folyamatos süllyedésével csökkent a hullámtéri területek elöntési gyakorisága, aminek következtében elterjedt megerősödött a fás-szárú növényzet. A növényzet hatására tovább csökkent az árvízi elöntések idején, a hullámtéren levonuló víz sebessége, ami a szállított hordalék kiülepedésének volumenét növelő hatással bír, ugyanakkor csökkenti a helyi talajok víz általi mobilizálásának lehetőségét. E jelenségek hatására a hullámtéri feltöltődési folyamatok gyorsulása prognosztizálható. A főmedret övező mellékágrendszerek (Bezerédi-Duna, Bödei-mellékág, Bári-mellékág, Szabadságmellékág, Cigány-szigeti-mellékág, Bédai-mellékág, Gabriella-szigeti-mellékág, Karapancsai-mellékág, OH-mellékág) feltöltődésének mértéke a főmeder süllyedésével szintén gyorsuló tendenciát vehet fel. A hullámtéri folyamatok együttes hatására az érintett Duna szakasz nagyvízi medrének vízszállító, árvízlevezető képessége a jövőben romlani fog. A nagyvízi mederben lezajló kedvezőtlen morfológiai folyamatok ellensúlyozására a vízszállító képességet javító intézkedések bevezetésére van szükség, annak érdekében, hogy az árvízi vízhozamok a mértékadó árvízszint alatt levezethetőek legyenek. A javasolt intézkedéseket a 3. fejezet tárgyalja részletesen. 1.5.1.7 A vizsgált mederszakasz hajózhatósága A Duna magyarországi alsó szakasza (1560,60-1433,00) nemzetközi víziútként funkcionál. A víziút a Duna-Majna-Rajna folyosó részét képezi. A hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet 3. sz. melléklete szerint a Dunafalva déli országhatár közötti Duna-szakasz (1460,00-1433,00 fkm) VI/C víziút osztályba tartozik. A VI/C víziút osztályhoz tartozó hajút a Duna Bizottság ajánlása szerint 180 m szélességű és 27 dm mélységű. Ahol a hajóút űrszelvény paraméterei nem biztosítottak, ott gázló, illetve szűkület található. A vizsgált szakasz a folyó adottságaiból adódóan a VI/C víziút osztályhoz tartozó hajókötelékek legnagyobbjával, alapvetően két-vagy háromsoros, hat egységből álló kötelékkel hajózható. A hivatkozott jogszabály kitér a hajóútszakaszokra megállapított legkisebb hajózási kisvízszintekre (HKV) és a hajózási nagyvízszintekre (LNHV) is. A Dunafalva déli országhatár közötti Duna-szakaszon a mohácsi vízmércére (1446,90 fkm, 0 pont: 79,195 m B.f.) elrendelt mértékadó hajózási vízszintek vannak érvényben az alábbiak szerint: A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 67

- Hajózási kisvízszint (HKV): 144 cm - Hajózási nagyvízszint (LNHV): 815 cm Az előírt hajóútmélységet az LKHV szintjétől kell értelmezni, amelynek értéke a tárgyidőszakot megelőző 30 év jégmentes időszakának adataiból számított 94% tartósságú vízhozamhoz tartozó vízszint. Az LNHV a víziutat a vízfelszín felett keresztező létesítményeknek fent hivatkozott rendelet előírásai szerint történő tervezésénél és kivitelezésénél mértékadó vízszint, amely a tárgyidőszakot megelőző harminc év jeges időszakon kívüli részében 1 %-os tartóssággal érvényesült magas vízhozam mellett adódik. A múlt században a mederben történt folyamszabályozási célú beavatkozásokon és az elmúlt évtizedekben végrehajtott, ipari célú mederkotrásokon túl az 1956. évi jeges árvíz és az 1965. évi nagy dunai árvíz után elvégzett folyószabályozási beavatkozások hatására jelentős változások mentek végbe a folyószakaszon. Hajózás szempontjából pozitív eredményként elkönyvelhető, hogy javultak az árvíz- és jéglevonulás, ezzel együtt a hajózás feltételei is a korábbi állapotokhoz képest. A Duna magyarországi alsó szakasza kritikus gázlós és szűkületes szakaszok szempontjából szerencsésnek mondható a magyar Duna felsőbb szakaszaihoz viszonyítva. Nagy jelentőségű, kiemelt feladat a kritikus helyek megszüntetése és hatékony kezelése, mert ezek a pontok határozzák meg a szakaszon történő áthaladás feltételeit, ezzel együtt az adott szakaszon történő áthajózás gazdaságossági mutatóit is. A gázlós szakaszon történő áthaladás a nem elegendő vízmélység miatt, csak kisebb merüléssel, kevesebb áruval történhet. Hazánkban a rendelkezésre álló hajótér mindössze 60-70 %-át használják ki, míg az EU-s átlag 80-90 % körül mozog. 1.5.8. táblázat: A Duna Dunafalva - déli országhatár közötti szakasz gázlói és szűkületei (2011. 11. havi állapot szerint) Ssz. A kritikus hely neve, típusa Helye fkm-tól fkm-ig 1 Mohácsi szűkület 1451,500 1450,500 2 Sirinai szűkület 1439+500 1438+500 3 Bédai szűkület 1435+500 1434+500 Szélessége / hossza (m) 140 / 1000 150 / 1000 150 / 1000 Mértékadó vízmérce Mohács A HKV értéke a vízmércén (cm) Mederanyag 124 homok A Dunafalva alatti Duna-szakasz kritikus helyei nem jelentenek a hajózás számára különösebb akadályokat. A megfelelő vízmélység a vizsgált folyószakasz egészén rendelkezésre áll, mindössze a hajóút szélessége alacsonyabb az előírtnál. Jelenleg ez nem okoz fennakadásokat a vízi közlekedésben. 1.5.2 A mederszakasz használatának elemzése Fkm Part Üzemeltető/Címe 1.5.9. táblázat: Vízkivételek Vízhasználat (m 3 /év) Vízfelhasználás Vízfelhasználás helye Megjegyzés 68 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

1459.5 bal Bajavíz Kft. 300 Kommunális Dunafalva 1451.587 jobb DRV Zrt. (Siófok, Tanácsház u.3.) 1 200 000 Ipari Mohácsi erőmű (energetikai) 1451.587 jobb DRV Zrt. (Siófok, Tanácsház u.3.) 1 600 000 Ipari MOFA (ipari és energatikai) 1451.587 jobb DRV Zrt. (Siófok, Tanácsház u.3.) 250 000 Kommunális Mohács-Pécs- Komló regionális vízellátása 1449.7 jobb A+Z Mohács Bt. (Mohács, Szent J. u. 1/b) 1437.074 jobb László Ferenc (Mohács, Baross u. 57.) 1437.002 jobb Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt. (Baja, Szent Imre tér 2.) 11 088 Ipari Mohács, kavicsosztályozó üzem 500 Mezőgazdasági 2 000 Mezőgazdasági Fkm Part Üzemeltető 1452.5 jobb Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. 1450.468 jobb Kronospan-Mofa Hungary Kft. (Mohács, Budapesti országút) 1.5.10. táblázat: Vízbevezetések Vízbevezetés mennyisége (m 3 /év) Bevezetés típusa Megjegyzés - Kommunális Mohács sznyvtp. 113 150 Ipari Mohácsi farostlemezgyár kommunális szennyvize 8 846 Ipari Kavicsosztályozó üzem használtvíz-bevezetése - Ipari Mohácsi Sportuszoda használt vizének visszavezetése 1449.694 jobb A+Z Mohács Bt. (Mohács, Szent J. u. 1/b) 1447.5 jobb Mohács Város Önkormányzata (Mohács, Széchenyi tér 1.) 1446.5 jobb Mohács-Víz Kft. 819 825 Kommunális Mohács sznyvtp. Fkm Part HRSZ Üzembentartó neve 1450,200-1449,950 1449,941-1449,831 1449,710-1449,560 jobb jobb jobb Mohács 3741/50. 3738/3 0280/1 hrsz 1.5.11. táblázat: Kikötők BÓLYI MG. Termelő és Ker. Rt. (Mohács) KREATÍV STÚDIÓ Kft.(Mohács) Duna-Dráva Cement Kft. (Mohács) Engedélyes (ha más mint az üzembentartó) A kikötő fajtája közforgalmú közforgalmú Megjegyzés terményrakodó terményrakodó ADUVIZIG közforgalmú homok, kavics (kőber.) 1449+340- jobb KKK-KIKSZ (Mohács) közforgalmú határkikötő 1449+000 1448,700- jobb AGROGRAIN Zrt. (Mohács) közforgalmú terményrakodó 1448,570 1448,190-1448,150 jobb NKH Dél-dunántúli Reg. Ig. (Mohács) üzemi úszóműves kishajókik. jobb Mohács Város viziszínpad (9x19m) Önkormányzata (Mohács) Viziszínpad 1447+701- jobb Duna-Dráva Nemzeti Park üzemi úszóműves A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 69

1447+731 (Mohács) kishajókik. 1447,680-1447,630 1447,346-1447,010 jobb SECONDSTEP Kft. közforgalmú úszóműves kishajókik. jobb Mohácsi közforgalmú úszóműves Városgazdálkodási és (utasszáll.) Révhajózási Kft. jobb Mohácsi Halászati Kft. eng. úszóműállás (bárka) (Mohács) veszteglőhely 1447,010-1446,995 1446.900 jobb Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. 1446.800 bal AGROPTI-Margittasziget Kft. (Újmohács) 1446.810 jobb Mohács Port Danube Kft. I. sz. 0280/8 ponton (Mohács) 1446,720- jobb Budapesti Rendőr- 1446,670 Főkapitányság (Mohács) 1446.630 jobb Mohács Port Danube Kft. II. sz. 0280/8 ponton (Mohács) 1441.769 jobb Mohács Város Önkormányzata (Mohács) MAHART Duna- Cargo MAHART Duna- Cargo kompátkelő közforgalmú közforgalmú szolgálati közforgalmú közforgalmú komp terményrakodó úszóműves (utasszáll.) úszóműves úszóműves (utasszáll.) úszóműves kishajókik. A Duna jobb partján az 1449-es folyamkilométernél található a 2008 óta üzemelő Mohácsi Határkikötő. A létesítmény az EU egyetlen folyami határátkelő helye, itt végzik a Dunán az EU-ba belépő, illetve onnan távozó hajók ellenőrzését, be- és kiléptetését. 1.5.12. táblázat: Mohácsi határátlépések száma Év Áthaladó személyhajó Áthaladó teherhajó Összesen 2009 554 2680 3234 2010 565 3168 3733 2011 637 2950 3587 2012 675 2787 3462 1.5.3 Építésjogi környezet Az építésjogi környezetet meghatározó törvények, rendeletek és szabályozások az alábbiak: Építési törvény 1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről Az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet A többször módosított 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 21/1996. törvény A kisajátításról szóló 123/2007. törvény A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv 70 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

készítésénekrendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekrevonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003.(XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet Ide tartoznak továbbá a megyei közgyűlések által hozott kapcsolódó rendeletek és határozatok, a települési önkormányzati rendeletek és határozatok, valamint a helyi építési szabályzatok és szabályozási tervek. 1.5.4 A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái Sorszám Megnevezés 1001 03.01. Baja-Margittaszigeti védelmi szakasz 1.5.13. táblázat: Határoló létesítmények 1. Határoló létesítmények -től Helye (fkm) -ig típus 1477,8 1429,8 elsőrendű töltés Kezelő / Fenntartó ADUVIZIG 1002 Mohácsi partfal 1448 1446,5 partfal Mohács Város Önkormányzata 1003 05.01. Mohácsi védelmi szakasz 1448 1429,86 elsőrendű töltés DEDUVIZIG 1.5.14. táblázat: Folyószabályozási művek 2. Folyószabályozási művek A. hosszirányú Sorszám Megnevezés Helye (fkm) -től -ig Part Kezelő/Fenntartó 2001 partbiztosítás 1460,6 1459,6 jobb part ADUVIZIG 2002 partbiztosítás 1460,4 1459,6 bal part ADUVIZIG 2003 partbiztosítás 1459,2 1454 bal part ADUVIZIG 2004 partbiztosítás 1454,25 1453,95 jobb part ADUVIZIG 2005 partbiztosítás 1451,9 1445,7 jobb part ADUVIZIG 2006 partbiztosítás 1449,9 1443,5 bal part ADUVIZIG 2007 partbiztosítás 1443 1441,4 jobb part ADUVIZIG 2008 partbiztosítás 1442,6 1442,4 bal part ADUVIZIG 2009 partbiztosítás 1440,8 1440,5 bal part ADUVIZIG A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 71

2010 partbiztosítás 1440,45 1440 bal part ADUVIZIG 2011 partbiztosítás 1439,6 1439 bal part ADUVIZIG 2012 partbiztosítás 1439 1438,85 jobb part ADUVIZIG 2013 partbiztosítás 1438,7 1438,6 jobb part ADUVIZIG 2014 partbiztosítás 1438,5 1438,4 bal part ADUVIZIG 2015 partbiztosítás 1438,4 1438,2 jobb part ADUVIZIG 2016 partbiztosítás 1438,2 1437,7 bal part ADUVIZIG 2017 mederelzárás 1437,9 1436,9 jobb part ADUVIZIG 2018 partbiztosítás 1436,5 1435,95 jobb part ADUVIZIG 2019 partbiztosítás 1435,6 1435,1 jobb part ADUVIZIG 2020 partbiztosítás 1434 1433,7 jobb part ADUVIZIG B. keresztirányú Sorszám Megnevezés Helye (fkm) típus jellemző paramétere Kezelő/Fenntartó 2501 keresztgát 1459 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2502 keresztgát 1458,2 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2503 keresztgát 1457,4 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2504 mederelzárás 1455,4 mederelzárás jobb part ADUVIZIG 2505 keresztgát 1454,9 keresztgát bal part ADUVIZIG 2506 keresztgát 1454,6 keresztgát bal part ADUVIZIG 2507 keresztgát 1453 keresztgát bal part ADUVIZIG 2508 mederelzárás 1450,9 mederelzárás bal part ADUVIZIG 2509 keresztgát 1447,3 keresztgát bal part ADUVIZIG 2510 keresztgát 1445,7 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2511 mederelzárás 1445,2 mederelzárás jobb part ADUVIZIG 2512 keresztgát 1444,8 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2513 keresztgát 1443,4 keresztgát bal part ADUVIZIG 2514 keresztgát 1443,1 keresztgát bal part ADUVIZIG 2515 keresztgát 1441 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2516 T-mű 1440,7 T-mű bal part ADUVIZIG 2517 keresztgát 1440,6 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2518 T-mű 1440,4 T-mű bal part ADUVIZIG 2519 keresztgát 1440 keresztgát jobb part ADUVIZIG 72 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

2520 T-mű 1439,8 T-mű bal part ADUVIZIG 2521 keresztgát 1439 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2522 keresztgát 1438,6 keresztgát bal part ADUVIZIG 2523 T-mű 1438,5 T-mű jobb part ADUVIZIG 2524 keresztgát 1434,6 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2525 keresztgát 1434,3 keresztgát jobb part ADUVIZIG 2526 mederelzárás 1433,9 mederelzárás bal part ADUVIZIG 2527 keresztgát 1433,6 keresztgát bal part ADUVIZIG 2528 keresztgát 1433,1 keresztgát jobb part ADUVIZIG 1.5.15. táblázat: Műtárgyak Sorszám Megnevezés 3001 Dunafalva camping vízcső 3002 Dunafalvai vízműtelep öblítőcsöve Helye (fkm) 3. Műtárgyak Part típus jellemző paramétere 1459,5 bal part ivóvízvezeték 1459,35 bal part nyomócső Kezelő/Fenntart ó 3003 Kandafoki vízkivétel 1454,1 bal part nyomócső ADUVIZIG 3004 Pécsi ivóvízátvezetés 1450,4 bal part ivóvízvezeték 3005 Újmohács-Porond vízellátó nyomócső 3006 Mohácsi strand vízelvezető csőzsilip 3007 Mohácsi csapadékvíz csőzsilip 3008 Mohácsi csapadékvíz csőzsilip 3009 Mohács szennyvízátemelő nyomócső 3010 Kölkedi szivattyútelep nyomócső 1447,9 bal part nyomócső 1447,85 bal part zsilip 1447,75 jobb part csőzsilip 1447,67 jobb part csőzsilip 1446,5 jobb part nyomócső 1442,5 jobb part nyomócső 3011 Újfoki-csatorna 1440 bal part áteresz ADUVIZIG 3012 Újfoki szivattyútelep 1440 bal part nyomócső ADUVIZIG 3013 Béda szivattyútelep nyomócső 1437,3 bal part nyomócső csőszifon A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 73

Sorszám Megnevezés 1.5.16. táblázat: Keresztező létesítmények Helye (fkm) 4. keresztező létesítmények A. hidak 4001 Közúti híd 1439,4 közúti Újfoki-csatorna Sorszám Megnevezés Helye (fkm) típus jellemző paramétere Kezelő/Fenntartó B. vezetékek 4501 120 kw-os légvezeték 1450,62 elektromos légvezeték típus jellemző paramétere Kezelő/Fenntartó LNH + 29.54 m 4502 Pécsi ivóvíz nyomócső 1450,42 vízcső 2 db Ø700 PMRV E-on 4503 120 kw-os légvezeték 1449,24 elektromos légvezeték LNH + 28.60 m E-on 4504 Újmohács-Porond vízellátó nyomócső 1447,3 vízcső Ø90 KPE Ø109 mm acél védőcsőben Mohács-VÍZ Kft. 4505 Mohácsi hétvégi házak földkábele 1444,79 optikai kábel Mohács Pmh 1.5.17. táblázat: Egyéb létesítmények 5. Egyéb létesítmények Sorszám Megnevezés Helye (fkm) típus jellemző paramétere Kezelő / Fenntartó 5001 Dunaszekcsői vízmérce 1460 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5002 DUNAFALVA-2 1459 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5003 DUNAFALVA-1 1458 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5004 KANDAFOK-4 1456 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5005 KANDAFOK-3 1454 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5006 KANDAFOK-2 (ÚJMOHÁCS) 1453 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5007 KANDAFOK-1 1450 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5008 ÚJMOHÁCS-FELSŐ 1447 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5009 Mohács állami vízmérce 1446.9 vízmérce törzshálózati DEDUVIZIG 5010 Duna töltés Mohács árv. Központ 1445.3 vízmérce árvízi DEDUVIZIG 5011 ÚJMOHÁCS-KÖZÉPSŐ 1445 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5012 ÚJMOHÁCS-ALSÓ 1443 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5013 Duna töltés Kölkedi sziv. Telep 1442 vízmérce árvízi DEDUVIZIG 5014 HOMORÚD-FELSŐ 1441 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5015 Duna töltés Kölkedi 1440.8 vízmérce árvízi DEDUVIZIG 74 A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE

gátőrház 5016 HOMORÚD-ALSÓ 1440.4 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5017 Duna töltés Bédai sziv.telep alvíz 5018 Duna töltés boki gátőrház 1437.6 vízmérce árvízi ADUVIZIG 1435.8 vízmérce árvízi DEDUVIZIG 5019 HÓDUNA 1435 vízmérce árvízi ADUVIZIG 5020 Duna töltés országhatár 1433.3 vízmérce árvízi ADUVIZIG A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE 75

2. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 2.1 A mederszakasz hidromechanikai modellvizsgálata 2.1.1 Hullámtér egységes geometriai leírása A hullámtér geometriai leírása az alábbi adatok felhasználásával készült: Földi és geodéziai célú műholdas helymeghatározási technológiára alapozott szelvényszerű geodéziai felmérésék a hullámteret határoló védművekről; LIDAR felmérés a hullámtér vízzel nem borított területeiről Helymeghatározással egyidejű, szelvényszerű vízmélység mérések a hullámtér vízzel borított területein. Az egyes felmérési technológiánként meghatározott terepleíró eredmények egységes négyzetes rácsháló alapú felületmodell formájában kerültek egyesítésre. Az elkészült és a jellemző pontokon ellenőrzött felületmodell adatai kerültek felhasználásra a hidromechanikai modellekben. 2.1.2 1D modell 2.1.2.1 A vizsgálat eszköze A Nagyvízi Meder Kezelési Terv feladat megoldására részletes hidrológiai elemzéssel kiegészített 1D és 2D hidraulikai modellezést alkalmaztunk. Az 1D modellezéshez alkalmazott szoftver (HEC-RAS 4.1.0) felhasználása nyílt, használati útmutatója hozzáférhető. A szabad felhasználás lehetőséget teremt arra, hogy a felépített modellt felhasználva később újabb változatok vizsgálata elvégezhető, geometriai, hidraulikai és hidrológiai adatai mindenkor aktualizálhatók, azaz a modell nyomon kövesse a meder és annak benőttségének érdességének, valamint a hidrológiai viszonyok változását, így alkalmas arra is, hogy a tervezett mederbeli és hullámtéri változások hatásait modellezze és összehasonlítsa a meglévő referencia állapottal. A HEC-RAS az Amerikai Egyesült Államok Mérnöki Szolgálat Hidrológiai Központjának saját fejlesztésű szoftvere (2.1.1. ábra), amely természetes és mesterséges nyílt felszínű vízrendszerek permanens és nem permanens állapotainak 1D hidraulikai modellezésére alkalmas. A modellben definiálható mellékvízfolyásokkal rendelkező vízrendszer, híd, áteresz, bukó, oldalbukó, zsilip. Képes áramló, rohanó, átmeneti vízmozgási állapotok számítására. 76 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.1. ábra Kezelőfelülete interaktív, az adatbevitel sokrétű, képes az ARCMAp és az ATOCAD CIVIL 3D szoftverekkel együttműködni. Az eredmények megjelenítésére sokrétű eszköztár áll rendelkezésre. Az eredmények exportálhatók a szokásos táblázatkezelő szoftverekbe. Számítási modulja a hidraulikában általánosan alkalmazott Bernoulli-egyenleten, Manning-féle érdesség számításon, a folytonossági egyenleten, stb. alapszik. Ezek dokumentáltsága jó. 2.1.2.2 A hidraulikai modell előkészítése A hidraulikai modellezés a modellezéshez szükséges részletes adatbázis összeállításától az eredmények szemléletes, a mérnöki gyakorlatban elfogadott ábrázolásáig tart. Eredményességét a folyamat leggyengébb láncszeme határozza meg. Hiányos adatokból, legyen az akár medergeometriai, akár hidrológiai, nem lehet jó számítógépi modellt alkotni. A modellezés lépéseinek következetes végrehajtása előfeltétele a műszakilag megalapozott eredmények elérésének. A modellezés során nem csak a közvetlenül érintett szakaszokat modelleztük, hanem a párhuzamosan folyó Nagyvízi Mederkezelési Terv szakaszokat összevontuk egyetlen Duna modellbe, amelynek geometriáját kiterjesztettük felfelé és lefelé annak érdekében a határfeltétele minél kisebb befolyásoló hatása legyen. Így a modell egységes szerkezetben tartalmazza a: 03NMT01 Dunaföldvár Paks: 1560,60 1531,30 03NMT02 Paks Sió-torkolat: 1531,30 1498,00 03NMT03 Sió-torkolat Dunafalva: 1498,00 1460,00 03NMT04 Dunafalva Déli országhatár: 1460,00 1433,00 03NMT05 Baja város északi közigazgatási határa Baja város déli közigazgatási határa 1486,00 1469,00 A terveket, valamit a Duna modell Dunaföldvár Dunaújváros és a déli országhatár Bezdán közötti szakaszokat is. A felfelé kiterjesztéssel elértük, hogy a felső határfeltétel egy részletes vízállás idősorral és rendszeres vízhozamméréssel, így jó Q(h) görbével rendelkező szelvény lett. A lefelé történő kiterjesztés szintén a két, előzőekben említett paramétert tartalmazó szelvény lett, így teljesült a számítógépi hidraulikai modellezésben kívánatos feltétel. hogy az alsó határfeltétel lehetőleg Q(h) görbe legyen. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 77

A modell előkészítés lépései: A probléma megfogalmazása Adatgyűjtés A vizsgált vízfolyás (szakasz) leképezése a modellben Az egyéb elemek (műtárgyak, hozzáfolyások, elfolyások, stb.) definiálása Határfeltételek definiálása Kezdeti feltételek definiálása A számítási felbontás beállítása (térbeli, és időbeli felbontás) A modell kalibrálása Érzékenységvizsgálat A továbbiakban a fenti lépéseket elemezve tárgyaljuk a Duna érintett szakaszát. 2.1.2.3 A probléma megfogalmazása A Duna nagyvízi mederkezelési terv elkészítésének egyik célja, hogy a hullámtéri és a középvízi mederben folyó természetes folyamatokat és tervezett beavatkozásokat hidraulikai szempontból vizsgáljuk, azaz a hidraulikai modellezés eszköztárát kihasználva meghatározzuk a bekövetkezett és a tervezett változásokat. A modell alkalmas lesz arra, hogy a természetes folyamatok ellensúlyozására kialakított változtatások, és a tervezett, a vízszállító képességet érintő építmények hatásait vizsgáljuk és meghatározzuk a referencia állapothoz képest azok hatásait. A várható hatások ismeretében megtervezzük és vizsgáljuk mindazon intézkedéseket, amelyek képesek ellensúlyozni a kedvezőtlen hatásokat. Az árvízi vízszállítás vizsgálata előkészítésekor a következő célokat tűztük ki: A 2013. és 2010. évi árhullámok hidrológiai eseménysorainak reprodukálása a modellezés eszközeivel A Duna völgy árvíz levonulás szempontjából kritikus szakaszainak kimutatása, a tetőző vízszintek meghatározása, összevetése a MÁSZ-szal. Az esetlegesen szükséges beavatkozások tetőző vízszintekre és az árhullámok levonulására gyakorolt várható hatásainak kimutatása A beavatkozási alternatívák egyenkénti és indokolt kombinációinak együttes vizsgálata 2.1.2.4 Adatok forrásai Az előkészítő fázisban árvízi medergeometriai, hidrológiai, hidraulikai adatokkal a vízfolyás elérhető legnagyobb pontosságú megismerése a cél. A Duna Dunaújváros - Bezdán érintett kisvízi mederszakaszára vonatkozó felmérés 2014-ben készült. A felmérés 100 m-es szelvényezéssel és az áramlást befolyásoló keresztirányú műtárgyak körbemérésével készült. A folyószabályozási műtárgyak adatait egy korábbi felmérésből emeltük át. A hullámtér és a középvízi meder felső rézsűszakasz adatai a 2014-ben készített LIDAR felmérésből származnak. A modellezéshez használt digitális medermodell a LIDAR terepmodell 0,5 x 0,5 m felbontású alapadatának 5 x 5 m-es konvertálásával és a kisvízi mederrész bevágásával készült, amelybe vonalas létesítményként a folyószabályozási művek 3D adatai is beillesztésre kerültek. Egyéb paraméterek Az egyéb paraméterek halmazát a program használati útmutatója szerint vettük fel, adaptálva a modellezett vízfolyásra és a modellezett időszakokban kialakult állapotokra. 78 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.2.5 A vizsgált vízfolyás (szakasz) leképezése a modellben A Duna fkm jelzéseit az 1997-98-ban készült mederfelmérés során szerkesztett középvonalról vettük át. Miután az fkm jelzések nem stacionált távolságok és ma már nem valódi középvonal a Duna jelenlegi állapotához képest, ezért új középvonalat szerkesztettünk, amelyet stacionáltunk, azaz egy helyi koordinátarendszert hoztunk létre, amelynek 0 szelvénye a Bezdán Kiskőszeg közúti híd tengelye. A helyi koordiátarendszer és az fkm jelek közötti megfeleltetést szelvényről-szelvényre elkészítettük. A tárgyalt Duna szakaszt további alszakaszokra osztottuk, mert így a permanens állapotban is követhetővé válik az árhullám mérsékelt ellapulása, valamit a mederérdesség kezelése parktikusabb lesz. Az egyes alszakaszokat virtuális mellékvízfolyással kapcsoltuk egymáshoz (a HecRas program sajátossága miatt, amely mellékágak vízhozama gyakorlatilag nulla, így a modellezés végeredményére semmilyen hatással nem lesz). A modellezéshez az áramlási fő irányokra merőlegesen keresztszelvényeket vettünk fel 200-250 méterenként, figyelembe véve a folyószabályozási műveket is. A keresztszelvények magába foglalják a hullámtereket is, kivéve a Gemenci erőt érintő szakaszt, ahol a jobb parti, átlagosan 5 km széles hullámtéren lévő mellékágakat külön áganként modelleztük. A Dunaújváros Dunaföldvár és a déli országhatár Bezdán közötti szakaszok keresztszelvényeit a MÁSZ felülvizsgálatához a BME által készített HecRas modellből emeltük át. A modellezésbe nem vontuk be a Pörbölyi (ma) nyárigáttal védett területet, mert a nyárigát az 1965- ös árvíz után felhagyott árvízvédelmi fővédvonal (töltésküllebezés történt), amelynek magassága alig marad el a fővédvonaltól és az általa védett terület azóta sem került víz alá. A Duna főmeder, valamint a rendelkezésünkre álló felmérési, mérési adatok alapján lehatárolt jobb- és balparti hullámterek feltételezett fő vízmozgási vonalai szerint kialakított tengelyvonalait azonosítottuk és hosszaikat a megrajzolt tengelyvonalakon elvégzett méréssel határoztuk meg. A térképi azonosítás és hossz-meghatározás alapján kialakult műtárgy, vízmérce szelvényszámok eltérnek a vízrajzi adatbázisokban szereplő számoktól. A hidraulikai jellemzők, mederméretek, lejtések, mint fizikai mennyiségek meghatározása következetes méretrendszert igényel, ezért a modellszámítások során a térképi méretrendszert és az általunk meghatározott stacionált középvonalat használtuk. A meder geometriai viszonyait a keresztszelvényekkel írjuk le. A szelvényeket x-y koordinátarendszerben, pontpárokkal (távolság magasság) definiáljuk. A leírás során a vízfolyás adott ágához, annak meghatározott szelvényéhez rendeljük a definiált keresztszelvényt. A keresztszelvények közötti távolságnak a középvízi meder tengelyvonalán mért távolságot és a jobb, illetve a bal parti hullámterek fő áramlási vonalain mért távolságokat adtuk meg. A keresztszelvények digitális terepmodellből való kimetszése során - köszönhetően a LIDAR felmérésből készített terepmodellnek a keresztszelvényben több száz tereppont keletkezet, amelyeket a HecRas szoftverbe épített szűrővel csökkentettünk, úgy, hogy a terület vízszint kapcsolat a lehető legkevésbé változzék. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 79

2.1.2. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Dunaföldvár Paks: 1560,60 1531,30 fkm 80 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.3. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Paks Sió-torkolat: 1531,30 1498,00 fkm AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 81

2.1.4. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Sió-torkolat Dunafalva: 1498,00 1460,00 fkm. 82 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.5. ábra A Duna leképezett helyszínrajza, Dunafalva Déli országhatár: 1460,00 1433,00 fkm 3 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 83

2.1.6. ábra A Duna egy keresztszelvénye 2.1.2.6 Az egyéb elemek (műtárgyak, hozzáfolyások, elfolyások, stb.) definiálása A modellbe valamennyi a vizsgált szakaszon a medret keresztező közúti, illetve vasúti hidat beépítettük. Jellemző méreteiket részben az internetes közúti adatbázisból (www.hidadatok.hu), a híd alatti mederszelvényeket saját mérésekből szerkesztettük be a modellbe. A pályaszerkezetek magassági adatai becsültek, de az eddigi LNV alatti egyetlen egy sincs, így hidraulikai szempontból nincs jelentősége a becsült adatnak. 2.1.1. táblázat: Az 1D modellezésbe beépített hidak megnevezés fkm Szelvény modell M8 autópálya híd- Dunapentele Duna híd 1572+290 148+400 Dunaföldvár - Solt Duna híd 1560+620 136+520 M9 autópálya híd Szekszárd Duna híd 1498+840 74+758 Baja főmeder Duna híd 1480+170 56+773 Gemenc hullámtéri 1-es Gemenc hullámtéri 2-es Gemenc hullámtéri 3-es Gemenc hullámtéri 4-es mellékágban mellékágban mellékágban mellékágban A következő ábrákon a hídszelvényeket mutatjuk be. 84 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.7. ábra. M8 autópálya híd- Dunapentele Duna híd 2.1.8. ábra. Dunaföldvár - Solt Duna híd 2.1.9. ábra. M9 autópálya híd Szekszárd Duna híd AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 85

2.1.10. ábra. Baja főmeder Duna híd 2.1.11. ábra Gemenc hullámtéri 1-es híd 2.1.12. ábra Gemenc hullámtéri 2-es híd 86 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.13. ábra Gemenc hullámtéri 3-es híd 2.1.14. ábra Gemenc hullámtéri 4-es híd A becsatlakozó mellékvízfolyás egyetlen jelentős van: a Sió- csatorna, amelynek vízszállítása nagyobb árvizek esetén nulla, mivel az árvízkapu megakadályozza a megemelkedett dunai vízszintek behatolását/visszaduzzasztását a Sió medrébe. Így a Sió-csatornát nem modellezzük. 2.1.2.7 Határfeltételek definiálása A határfeltételek a modellezett mederszakaszhoz felülről és alulról csatlakozó medrekből érkező hatásokat fejezik ki. Jelentőségük meghatározó, elegendően hosszú meder vizsgálata során a modellhatároktól távolodva csökken. Szükséges tehát az érdemben vizsgálandó mederszakaszokat jelentősen kiegészíteni, hogy a vizsgálatokat határfeltételi hatások kevéssé befolyásolják. Felső határfeltételi helyül a Dunaújvárosi vízmérce szelvényét választottuk. Alsó határfeltétel helye a magyar határtól 8,6 km-re lévő Bezdáni vízmérce szelvény. A modellezendő hidrológiai állapot a mértékadó vízhozam (Q 1%), amelyet a terület adottságai miatt indokolatlan nem permanens állapotban futtatni, így a felső határfeltétel a Dunaújvárosi szelvény Q15-os mértékadó nagyvízhozama. A mederben való mérsékelt árhullám ellapulást az egyes szakaszokra jellemző, csökkenő hozamokkal vettük figyelembe. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 87

9300 9200 9100 9000 8900 8800 8700 8600 8500 8400 8300 8200 8100 8000 7900 Q (m3/s) Duna mért és modellezett hozamok (Dunaújváros - Bezdán) 7800 Q 1% Q1% modellezett 7700 2013 Qmax 2013. modellezett 2010 Qmax 2010. modellezett 7600 7500 NMT.03.05 2006 Qmax 2006. modellezett fkm NMT.03.04 NMT.03.04 NMT.03.02 NMT.03.01 7400 1425 1435 1445 1455 1465 1475 1485 1495 1505 1515 1525 1535 1545 1555 1565 1575 1585 900 800 700 h (cm) 2.1.15. ábra Határfeltételek Duna Bezdán Q(h) görbe 600 500 400 300 200 100 0 Q (m3/s) -100 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000 2.1.16. ábra Duna- Bezdán Q(h) görbe Alsó határfeltétel valamennyi modellezett állapotban a Duna Bezdáni vízmércéjének kétváltozós vízhozamgörbéje. 2.1.2.8 Kezdeti feltételek definiálása 88 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

A kezdeti feltételek a modellezett folyamat időbeni kezdetekor kialakult állapotok hatásait fejezik ki. Hatásuk a vizsgálat előrehaladása során csökken, jelen esetben ténylegesen lefutott árhullámok értékeivel dolgoztunk. 2.1.2.9 A számítási felbontás beállítása A számítási felbontás térbeli és időbeli értelmezést jelent. A technikai részletektől eltekintve a kívánt pontosságú eredmény adat kinyerés érdekében határoztuk meg a kívánt értékeket. 2.1.2.10 Modell kalibrálás Az modell kalibrálását a 2013. évi árvízre végeztük el. Felső határfeltételként a 2.1.7. alfejezetben, a 2.16. ábrán bemutatott vízhozam értékeket alkalmaztuk. A kalibrálás során a Strickler-Manning féle mederérdességek (n) szelvényenkénti, illetve alszakaszonkénti változtatásával vizsgáltuk a számított és mért vízszintek eltéréseit. Az illeszkedést a 2013. évi árhullám esetére az alábbi mederérdesség eloszlásra fogadtuk el: 0.11 n Duna "n" érdesség változása k 0.1 10 0.09 11.1 0.08 0.07 0.06 0.05 0.04 12.5 14.29 16.67 20 25 bal hullámtér 3 bal hullámtér 2 bal hullámtér 1 főmeder jobb hullámtér1 jobb hullámtér2 jobb hullámtér3 jobb hullámtér4 jobb hullámtér5 0.03 33.33 0.02 50 0.01 100 0 1425 1435 1445 1455 1465 1475 1485 1495 1505 1515 1525 1535 1545 1555 1565 1575 1585 fkm 2.1.17. ábra Az n mederérdesség változása A modellszámítás eredményeként kapott tetőző vízszintek, illetve a vízszintrögzítés során bemért tetőzések közötti eltéréseket a 2.1.18. ábán mutatjuk be. A mérceszelvényekben számított eltéréseket az alábbi táblázat tartalmazza. 2.1.2. táblázat: Modellezett és mért vízállásadatok, valamint különbségeik (2013) mérceszelvény 2013 Q max Vízállás cm m Bf. 2013 mért felszíngörbéből modellezett Dunaújváros 9070 775 98.05 97.72-0.33 Dunaföldvár 721 96.07 95.94 95.98-0.09 delta h (m) (vízálláshoz képest) AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 89

Paks 8940 891 94.29 94.26 94.34 0.05 Dombori 8840 916 92.68 92.71 92.64-0.04 Sió torkolatimü a. 1254 91.86 91.86 91.77-0.09 Baja északi közig. határ 91.24 91.18 Baja 8500 989 90.88 90.33 90.76-0.12 Baja déli közig. határ 90.33 90.29 Dunaszekcső 8400 977 89.69 89.67 89.68-0.01 Mohács 8360 964 88.835 88.83 88.83 0.00 országhatár 87.96 88.04 Bezdan 8300 754 87.37 87.35-0.02 96.50 96.00 95.50 95.00 94.50 94.00 93.50 93.00 92.50 vízszint (m Bf.) Duna mért és modellezett felszíngörbék permanens állapotban 92.00 91.50 91.00 MÁSZ_2015 tetőző vízfelszín 2013 június 2013 90.50 90.00 89.50 89.00 88.50 88.00 87.50 1 2 4 1 3 5 6 7 D2 D3 D4 D5 D6 D7 87.00 1432 1437 1442 1447 1452 1457 1462 1467 1472 1477 1482 1487 1492 1497 1502 1507 1512 1517 1522 1527 1532 1537 1542 1547 1552 1557 fkm 2.1.18. ábra Modellezett és mért felszíngörbe (2013) 2.1.2.11 Modell ellenőrzés A 2010-ben levonuló árhullám tetőző hozamában és vízszintjeiben is megközelítette a 2013. évit, meghatározó jellemzőit tekintve jól dokumentált, alkalmas a kalibrált modell ellenőrzésére. A 2.1.17. ábrabeli mederérdességek alkalmazása mellett, a tetőző vízszinteket és a modellszámítás eredményeként kapott tetőző vízszintek, illetve a vízszintrögzítés során bemért tetőzések közötti eltéréseket a 2.1.19. ábrán mutatjuk be. 2.1.3. táblázat: Modellezett és mért vízállásadatok, valamint különbségeik (2010) mérceszelvény 2010 Q max Vízállás cm m Bf. 2010 mért felszíngörbéből modellezett delta h (vízálláshoz képest) Dunaújváros 8070 685 97.15 97.04-0.11 90 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Dunaföldvár 654 95.4 95.27-0.13 Paks 836 93.74 93.73-0.01 Dombori 7920 867 92.19 92.09-0.10 Sió torkolatimü a. 1219 91.51 91.25-0.26 Baja északi közig. határ 90.65 Baja 7710 947 90.46 90.25-0.21 Baja déli közig. határ 89.78 Dunaszekcső 935 89.27 89.2-0.07 Mohács 7490 925 88.445 88.41-0.03 országhatár 87.65 Bezdan 7560 723 87.06 87.01-0.05 96.50 96.00 95.50 95.00 94.50 94.00 93.50 93.00 92.50 vízszint (m Bf.) Duna mért és modellezett felszíngörbék permanens állapotban 92.00 91.50 91.00 MÁSZ_2015 2006.04.08. mért felszíngörbe 2006 90.50 90.00 89.50 89.00 88.50 88.00 87.50 1 2 4 1 3 5 6 7 D2 D3 D4 D5 D6 D7 87.00 1432 1437 1442 1447 1452 1457 1462 1467 1472 1477 1482 1487 1492 1497 1502 1507 1512 1517 1522 1527 1532 1537 1542 1547 1552 1557 fkm 2.1.19. ábra Modellezett és mért felszíngörbe (2010) Az illeszkedés változékonysága, magas átlagos eltérései és szórása ellenére a kalibrált modellt további vizsgálatra alkalmasnak tekintjük. Részben a rendelkezésre álló adatok korlátozottan írják le az árvízi medergeomeetriát, lényegében ismeretlen a vízhozamok megoszlása a főmeder és a hullámtérek között, tehát további pontosítások nem érhetők el. A továbbiak során kizárólag árvízi tartományban, a beavatkozási tervváltozatok hatásainak az illesztési, illetve ellenőrzési állapotoktól való eltéréseit vizsgáljuk és értékeljük. 2.1.2.12 A Q1%-os mértékadó árvízhozam AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 91

A kalibrált, validált számítógépi 1D hidraulikai modell segítségével számoltuk a Q 1%-os előfordulási valószínűségű vízhozam felszíngörbéjét permanens állapot esetén. A meghatározott felszíngörbe a 2.1.20. ábrán látható. A főmeder és a hullámtér közötti vízmegosztást a 2.1.21.ábra tartalmazza. 96.50 96.00 95.50 95.00 94.50 94.00 93.50 93.00 92.50 vízszint (m Bf.) Duna mért és modellezett felszíngörbék permanens állapotban 92.00 91.50 MÁSZ_2015 Q1% 91.00 90.50 90.00 89.50 89.00 88.50 88.00 87.50 1 2 4 1 3 5 6 7 D2 D3 D4 D5 D6 D7 87.00 1432 1437 1442 1447 1452 1457 1462 1467 1472 1477 1482 1487 1492 1497 1502 1507 1512 1517 1522 1527 1532 1537 1542 1547 1552 1557 fkm 100 90 A főmeder vízszállítási aránya % 2.1.20. ábra A a Q1%-os előfordulási valószínűségű vízhozam felszíngörbéje 80 70 60 50 40 30 20 Duna a főmeder és a hullámtér vízszállítási aránya (%) 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 6 7 Qfőmeder2013 (%) Qbal hullámtér 2013 (%) Qfőmeder2010 (%) Qbal hullámtér 2010 (%) Qfőmeder Q1% (%) D2 D3 D4 D5 D6 D7 Qbal hullámtér Q1% (%) 10 0 1432 1437 1442 1447 1452 1457 1462 1467 1472 1477 1482 1487 1492 1497 1502 1507 1512 1517 1522 1527 1532 1537 1542 1547 1552 1557 fkm Sió Sugovica Vén- Duna Rezéti- Duna Grébec DUNA 2.1.21. ábra A Duna a Q1%-os előfordulási valószínűségű vízhozam, főmeder hullámtér vízszállítási arányok 92 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.1.3 2D modell A nagyvízi meder vízszállító képességét jellemző hidraulikai paraméterek területi megoszlásának meghatározása kétdimenziós hidradinamikai modell alkalmazásával történt. A kifejezetten folyómedrekben létrejövő nyílt felszínű folyami áramlások modellezésére szánt alkalmazás segítségével a nagyvízi meder vízszállító képességét célzó vizsgálatok során az alábbi műszaki kérdéskörökre kerestük a választ: A mértékadóként meghatározott Q1%-os előfordulási valószínűségű vízhozam milyen vízszintek kialakulásával vonul le, az meghaladja-e a MÁSZ jogszabályban rögzített értékeket; milyen területi eloszlású sebességmezőket alkotva vonul le; milyen területi eloszlású fajlagos vízhozammezőket alkotva vonul le; okozza-e a meder általános állékonyságát jelentősen veszélyeztető áramlási állapotok kialakulását, okozza-e a határoló védművek biztonságát veszélyeztető áramlási állapotok kialakulását? A vizsgálatok a nagyvízi meder jelenlegi és az eredmények és egyéb műszaki megfontolások alapján a Megbízóval egyeztetett beavatkozásokat tartalmazó mederállapotra vonatkozóan készültek. 2.1.4 Összefoglalás Az elvégzett modelleredmények kiértékelése alapján a mértékadóként meghatározott Q1%-os előfordulási valószínűségű vízhozam: a MÁSZ jogszabályban rögzített értékekeit nem meghaladó vízszintek kialakulásával vonul le; 2 m/s érték alatti függély-középsebességek kialakulásával vonul le, 1 m/s-nál nagyobb értékek jellemzően a főmederben alakulnak ki, a legnagyobb értékek a sekélyebb inflexiós és gázlós szakaszokat jellemzik; a fajlagos vízhozammezők területi eloszlása a főmeder vízszállító szerepének dominanciáját mutatja; a meder általános állékonyságát veszélyeztető áramlási állapotok kialakulása Bár térségében, a homorú part mentén valószínűsíthető; Az elvégzett vizsgálatokat részletesen a 4.2. sz. iratmelléklet tartalmazza. 2.2 A nagyvízi meder zonációjának meghatározása A modellszámítások eredményeinek felhasználásával, a vizsgált vízjárási állapotot jellemző függélyközépsebességek és a fajlagos vízhozamok számítási rácshálón értelmezett értékeinek azonos súlyú kombinációja alapján kerültek lehatárolásra az árvízi levezető sávok és áramlási holtterek. Az áramlást jellemző fenti paraméterek területi megoszlása alapján általánosan megállapítható, hogy: a Duna medre az elsődleges levezető sávba esik AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 93

a parti sávok a másodlagos levezető sávba esnek a hullámtéren elhelyezkedő mellékági medrek jellemzően a másodlagos levezető sávba esnek a hullámtéri vegetációval borított részei az jellemzően az átmeneti sávba tartoznak a nyári gátakkal védett hullámtéri területek jellemzően áramlási holtteret képeznek. A levezető sávok és áramlási holtterek területi lehatárolását az 5.5. sz. rajzi melléklet mutatja be részletesen. 2.3 A feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája A Duna mai mederalakulásának durva plasztikája már würm glaciális folyamán kialakult. A holocénben lezajlott kéregmozgások azonban a folyó mai alakjának részleteit is előrajzolták. A szerkezeti mozgások nemcsak az idősebb mederállapotok vonalazását, hanem a mai Duna kialakulását is meghatározták. A jelenkori Duna medrét csaknem minden szakaszán vetősíkok mentén bekövetkezett elmozdulások kísérik. A Duna kisalföldi szakaszát elsősorban a Hegyeshalom Medve közötti NYÉNY-KDK északi dőlésű törés és a csalóközi ellenvetője között kialakult árok preformálta. A hegységi szakaszt a holocén folyamán is elsősorban a hegység kiemelkedése jellemezte. A törések itt is kialakultak, de a meder vonalazását a bevágódás szabta meg. A Budapest Vác közötti szakaszt elsősorban a Visegrádi hegység keleti leszakadása és annak folytatásában a budai termálvonal rajzolta elő. A Csepel szigeti szakaszon is több kisebb vetődésű törés mentén bekövetkezett billenés határozta meg a Duna medrét. A Rácalmástól Bölcskéig terjedő szakaszt a termálvonalak megfelelő törése preformálta. A Paks Bátya közötti szakaszt egy közeli meridionális, de nyugat felé dőlő törés, Baja Mohács között viszont az Észak-bácskai-hátság vetődése, Mohács alattit pedig a kisebb szerkezeti árok alakította ki. A Duna mai magyarországi főmedrének sem a kelet nyugati, sem az észak déli csapású törésvonal, hanem kisebb ÉNY-DK, illetve ÉK-DNY i csapású vetődések által keletkezett süllyedékek alakították ki. A Kisalföldön a Duna hordaléka eléri a 30 m-es vastagságot is. A főmeder mentén egyetlen összletet alkot (kavics, homokoskavics, homok), a mellékágak területe kisebb öszletekre tagozódik (homok, iszapos agyag). A hegységi szakaszon a holocénben is tovább tartott a folyó bevágódása, terasszá alakítva a lösszel fedett würm végi árterét. A pesti és solti szakasz is hasonlóan alakult. A Duna a legmélyebb szinteket keresve a keletre billent rögök keleti sávját foglalta el. Hordaléka kavicsos homok volt, melyet finomabb frakciók fedtek le. A Duna mai vonala tehát földtani időszámítás szerint a magyarországi szakasz nagyalföldi részén egészen fiatal. A Föld kérge soha és sehol nincsen tökéletesen és tartósan nyugalomban. A több ezer kilométer vastagságú földköpeny anyaga bár lassú, de szüntelen mozgásban van. Nagyobb területek emelkedését a bevágó folyómedrek jelzik. A medencék besüllyedése azonban nem érzékelhetők, mert az évenkénti feltöltődés mértéke nemcsak kiegyenlíti azt, hanem esetleg többszörösen meghaladhatja a süllyedés mértékét. A szintváltozásokat létrehozó kéregmozgások eusztatikusak, izosztatikusak és tektonikusak lehetnek. A nagyobb mélységekben lévő, aránylag fiatal pannon márgák és homokkövek már annyira tömörödöttek, hogy térfogatsúlyuk 2,36 2,5 körüli. Pár száz méter mélységben lévő idősebb pleisztocén homokok is annyira tömörödöttek, kompakciójuk mértéke oly kicsi, hogy 20 30 év alatt alig kimutatható. A Nagy- és a Kisalföldön a harmadkor végén a földfejlődési folyamatok következtében az alsó pannon rétegösszletet a kristályos aljzattal együttmozgó erősen márgás és homokköves rétegek jellemzik. A meszes márgák még a felső pannon rétegösszlet alsó rétegeiben is gyakoriak, majd a homokos kifejlődés válik uralkodóvá. Ezek is annyira tömörödöttek, hogy a több száz méteres vetődések sem ritkák bennük. 94 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

A Duna Kárpát medencebeli kialakulását is a fiatal szerkezetképző mozgások határozták meg. E mozgások többfélék. Mások a Dunántúli középhegységtől ÉNY- ra, a Kisalföld szakaszosan lemélyült medencéjében. A Budapesttől Belgrádig terjedő Duna szakasz két egymás fölött kifejlődött szerkezeti rendszert harántol. Budapesttől a déli országhatárig a folyam jobb partján csakis emelkedésre valló pozitív szintváltozási értékek találhatók. A viszonylag erősebben emelkedő sávokat relatíve gyengébben emelkedők követik. A Duna bal partja a pest péceli kiemelkedés DNY -i peremétől, vagyis a Margitsziget É-i csúcsától a déli országhatárig a jobb parthoz képest viszonylag mindenütt, a legtöbb helyen azonban abszolút értelemben is süllyed. Ez az É D-i irányban szakaszosan és billenve emelkedő, illetőleg K NY-i csapásban a Duna mentén morfológiailag éles falban levetődő, geokinetikailag pedig a folyam bal partjának szintváltozásában a jobb parti mozgásoktól 100 évenkénti átlagban 5 cm-rel elmaradó szerkezeti elrendezettség adja a magyarázatát annak, hogy a Duna egyes zátonyszigetei bizonyíthatóan évszázadok óta sem változtatták helyüket. Ez a megállapítás nemcsak a Budapest Almás közötti szakaszra, hanem a Pozsony Budapest közötti szakaszra is érvényes. A jelenkori kéregmozgások vertikális összetevőinek vizsgálata a mai Duna meder kialakulását illetően az alábbi megállapításokra vezet: A Szigetköz noha abszolút értelemben süllyed közvetlen környezetéhez képest emelkedő jellegű. Gönyűnél a Duna jobb partja a jelenben általában emelkedik, bal partja pedig süllyed. A Középhegységet lezáró Dunazug és Visegrádi hegységet egy batidermális mélységekben keletkezett köpenytaréj fölött kialakult andezit vulkanizmus hozta létre. Esztergom és Békásmegyer között ennek a törésrendszeréhez igazodó, aszimmetrikus geokinetikai viszonyok szabják meg a Duna útját. A fővárostól délre az övezetek lépcsősen és É felé feltolódó jelleggel mozognak. Az emelkedő jellegű mozgások az alapvető okai annak, hogy a nagyszerkezeti határokon képződött zátonyok helyüket számottevő mértékben nem változtatják. A folyam az erősen süllyedő rögök felett több ágra szakadva alsó szakasz jellegűvé válik. A feltűnően nagy kanyarok mindig mozgás jelleg változással járó nagyszerkezeti határok felett keletkeznek. 2.3.1 A folyó medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai A folyam alakulásáról részletes információk, csak a térképezés kezdetétől állnak rendelkezésre. Az első említésre méltó mű Marsigli 1696-ban készült műve (2.3.1. ábra). Ebben az időszakban a Duna főága a Keleti-ág (Baracskai-Duna, amelyből csak a XIX. században terelődött a víz a Nyugati-ágba. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 95

2.3.1. ábra Marsigli Duna térképe - 1696 A Duna térképezése a bécsi udvari kamara irányításával a XVIII. Század második felében kezdődött. A felmérés még nem terjedt ki az egész Dunára, hanem csak az esetenként szabályozásra való szakaszokra szorítkozott. A Dunáról az 1780-as években, a birodalom első katonai térképezésekor készült mű még nem vízrajzi céllal készült A Duna Balkáni szakaszáról az 1910-es évekig nem készült felvétel., csupán az orosz és a bécsi hadmérnökök illegális térképei adtak tájékozódást. A Duna első hidrogáfiai felmérése 1824-ben a Duna mappációval vette kezdetét. A Huszár Mátyás vezetésével megindított felvétel mai szemmel is korszerű módon, olyan ütemben haladt előre, hogy 1848 ig az Al Duna és a Vaskapu környékének kivételével elkészült. 96 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Az 1890-es években Péch József vezetésével új vízrajzi felvétel kezdődött. A munka 1904-ben fejeződött be. A mérési adatok alapján elkészített vízrajzi atlasz évekig volt a Dunával kapcsolatos vízi munkálatok alapanyaga. A II. világháború után sorozatban, közelítőleg 5 évenként készültek mederfelmérések. Ezek közül az 1947-ben és az 1949-ben készültek csak részben lelhetők fel a Dunaföldvár déli országhatár közötti szakaszról. Az 1950-es években medervándorlási térképet szerkesztettek, amely síkban mutatja a mederváltozás jellegét. Az ábrán néhány vízrajzi felmérés összeillesztése készült el 1:50000 méretarányban. A további felmérések jórészt a hajóútkitűzés pontosítását szolgálták, de az 1970 évek elején készült felmérés alapozta meg a ma is érvényes általános szabályozási terv készítését. Az 1971-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet II. főosztálya készített teljesen új felvételt a folyam magyarországi szakaszáról, aminek eredményeit a Vízrajzi atlasz sorozatai tartalmazzák. A térképezett időszakban bekövetkezett mederváltozásokat már alapvetően befolyásolták a szabályozási munkák. A további felmérések közül az 1997-98-ban készült anyagot kell kiemelni, mert a felmérésből szerkesztett medertérképpel együtt felújításra került az 1971-ben felmért hullámtéri területet tartalmazó rész is. Ez a felmérés még sztereografikus rendszerben, Balti alapszintre vonatkozó magassági adatokkal és nem szondírthachigrafikus mérési módszerrel, hanem GPS műhold technológiával és a parti részek elektronikus távmérő állomással kerültek felmérésre. A hulámtéri térképrészlet a légifotók sztereografikus feldolgozásával készült el. A meder rajza nem mélységvonalas, hanem szintvonalas medertérkép. Öt év múlva, 2003-ban szintén készült mederfelmérés, EOV koordinátarendszerben, Balti alapszint felületre vonatkoztatva. Sajnos a felmérésből nem készült átfogó egységes térképanyag. Ez felhasználásukat erősen korlátozza. Az elmúlt években többször készült helyi kisvízi mederfelmérés a gázlók állapotának nyomon kísérésére. 2007-ben és 2013-ban a Dunaföldvár- déli országhatár közötti szakaszon teljes hosszban kisvízi mederfelmérések készültek. 2.3.2 A folyó medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai A medermélyülés feltöltődés mértékének feltárására több módszer együttes elemzésével juthatunk használható eredményre: közvetlen módszerek: o a részletes (a teljes nagyvízi mederre kiterjedő) mederfelmérések összehasonlító vizsgálata o a nyilvántartási szelvények felméréseinek összehasonlító vizsgálata közvetett módszerek: o a hidrológiai (vízállás vízhozam) adatok részletes elemzése o hordalékmérési eredmények elemzése Mivel hosszú idejű adatsorok csak a hidrológia területén állnak rendelkezésünkre, így a többi módszert globális medervizsgálatokra adathiány miatt nem tudjuk használni. Ennek a módszernek hátránya, hogy adatokat csak a középvízi meder mozgására kapunk. A hullámtér kimélyülés feltöltődés közvetlen vizsgálatára a hullámtéren végzett kutatófúrások rétegsorának elemzésével kerülhetne sor. Ilyen vizsgálat az Alsó-Duna-völgyben még nem készült. A vizsgálatot a Duna Dunaújvárosi (2.3.2 ábra) szelvényében mért adatsor elemzésével kezdjük, amelyből megállapítható: AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 97

az évi kisvizek (KV) trendje csökkenő, az évi középvizekről (KÖV) ugyanez elmondható, az évi nagyvizek (NV) 1983-ig csökkenő, majd 1983 után növekvő, amely az éghajlatváltozás miatti vízhozamnövekmény következtében állt elő A fentiek alapján látszik, hogy a dunaújvárosi mérési szelvény süllyedő kis- és középvizekkel rendelkezik, medermélyülés tapasztalható. 900 800 700 Vízállás, cm Duna - Dunaújváros 1876-2013 évi jellemző vízállások 600 500 400 300 200 100 0-100 KV KÖV NV -200 Lineáris (KÖV) Lineáris (KV) 1876-1983 KV lineáris trend 1983-2013 KV lineáris trend 1876-1983 KÖV lineáris trend 1983-2013 KÖV lineáris trend Lineáris (NV) 1983-2013 NV lineáris trend 1876-1983 NV lineáris trend Idő, év -300 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2.3.2. ábra A Duna Dunaföldvári (2.3.3. ábra) szelvényében a mederanyag erodálódott az alapkőzetig az utóbbi évtizedekben. A mérési szelvény alatt jelentős medersüllyedés tapasztalható, ennek következtében a mérőszelvényben jelentős leszívás jelentkezik az 1980-as évek eleje óta. Ez valószínűleg véletlen egybeesés az éghajlatváltozás miatti nagyvízhozamok növekedésével, amelyek nem voltak képesek ellensúlyozni a medersüllyedés mértékét sem. A kis- és a középvizek esetén a medersüllyedés és a fokozott leszívás miatt középvizek trendje fokozott süllyedést mutat. Ezt a folyamatot a Dunaföldvár alatti kotrással végzett gázlórendezés valószínűleg erősítette. A Duna Paksi szelvényében (2.3.4. ábra) a vízállások trendje mindhárom évi jellemzőben az 1980-as évek elejéig csökkenést mutat, 1983 után a kis- és a középvizek esetén kevésbé erőteljesebben csökkenő, a nagyvizek esetén növekvő tendenciát mutat. A kis- és a középvizek 1983 utáni enyhébben csökkenő trendje a Paks alatti Barákai gázlórendezés elmaradása okozhatja. Az 1980- as évek közepe óta a Paks alatti szakaszon tilos bárminemű kotrási tevékenység végzése az atomerőmű vízkivételének védelme érdekében. 98 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

1000 900 800 Vízállás, cm Duna - Dunaföldvár 1878-2013 évi jellemző vízállások 700 600 500 400 300 200 100 0 KV KÖV NV KV trend 1878-1983 KV trend 1983-2013 KÖV trend 1878-1983 -100 KÖV trend 1983-2013 NV trend 1878-1983 NV trend 1983-2013 Lineáris (KÖV) Lineáris (KV) Lineáris (NV) Idő, év -200 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2.3.3. ábra A Duna Dombori szelvényének hosszú idejű adatsora az évi jellemzőkben az 1940 es évek közepén törést mutat, amelynek további vizsgálata szükséges. Az ezt követő időszakban a kis- és a középvizek trendje csökkenő, amely medermélyülésre utal, a nagyvizek trendje konstatns. Itt valószínűleg a nagyvízi meder változása ellensúlyozta a nagyvizek 1983 óta tartó növekedését. Meg kell jegyezni, hogy ezen a szakaszon a hullámtér szélessége kicsi és közel konstans (2.3.5. ábra). AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 99

1000 900 800 700 Vízállás, cm Duna - Paks 1876-2013 évi jellemző vízállások 600 500 400 300 200 100 0-100 -200 KV KÖV NV KV trend 1876-1983 KV trend 1983-2013 KÖV trend 1876-1983 -300 KÖV trend 1983-2013 NV trend 1876-1983 NV trend 1983-2013 Idő, év Lineáris (KÖV) Lineáris (NV) Lineáris (KV) -400 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2.3.4. ábra 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0-100 Vízállás, cm Duna - Dombori 1888-2013 évi jellemző vízállások -200 KÖV NV KV trend 1888-1983 -300 Lineáris (KV trend 1888-1983) Lineáris (NV) Lineáris (KÖV) Idő, év -400 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2.3.5. ábra A Duna Bajai szelvényének (2.3.6. ábra) hosszú idejű évi jellemző adatsorait vizsgálva megállapítható, hogy az észlelés kezdetétől (1878) az 1980-as évek elejéig mindhárom évi jellemző trendvonala 100 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

süllyedő tendenciájú, amely egyértelműen a medersüllyedés jelentős mértékére utal. Az 1983-tól számított trendvonal a kisvizek esetén további süllyedést, azaz mederbeágyazódást mutat, a középvizek esetén vízszintesre vált a trendvonal, míg a nagyvizek esetén emelkedő tendenciájú itt ismét érvényesül az éghajlatváltozás hatása, amelyet a középvízi meder süllyedése nem volt képes kompenzálni. Az éves kisvizek csökkenő trendje változatlan tendenciát mutat. A Duna Mohácsi szelvényének (2.3.7. ábra) hosszú idejű évi jellemző adatsorait vizsgálva megállapítható, hogy az észlelés kezdetétől (1878) az 1980-as évek elejéig mindhárom évi jellemző trendvonala süllyedő tendenciájú, amely egyértelműen a medersüllyedés jelentős mértékére utal. Az 1983-tól számított trendvonal a kisvizek esetén további süllyedést, azaz mederbeágyazódást mutat, a középvizek esetén vízszintesre vált a trendvonal, míg a nagyvizek esetén emelkedő tendenciájú itt ismét érvényesül az éghajlatváltozás hatása, amelyet a középvízi meder süllyedése nem volt képes kompenzálni. Az éves kisvizek csökkenő trendje változatlan tendenciát mutat. 1100 1000 900 Vízállás, cm Duna - Baja 1878-2013 évi jellemző vízállások 800 700 600 500 400 300 200 100 0 KV KÖV NV KV trend 1878-1983 KV trend 1983-2013 KÖV trend 1878-1983 -100 KÖV trend 1983-2013 NV trend 1878-1983 NV trend 1983-2013 Expon. (KÖV) Expon. (KV) Expon. (NV) Idő, év -200 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2.3.6. ábra AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 101

1100 1000 900 Vízállás, cm Duna - Mohács 1876-2013 évi jellemző vízállások 800 700 600 500 400 300 200 100 0 KV KÖV NV KV trend 1876-1983 KV trend 1983-2013 KÖV trend 1876-1983 -100 KÖV trend 1983-2013 NV trend 1876-1983 NV trend 1983-2013 Expon. (KÖV) Expon. (KV) Expon. (NV) Idő, év -200 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2.3.7. ábra Az adatsorok trendvizsgálatát az évi jellemzők 1-30 éves mozgóátlagainak számításából levezetve a Duna Bajai szelvényére azt az eredményt kapjuk, hogy az évi kis- és középvizeken nem figyelhető meg markáns periodicitás, szemben az évi nagyvizekkel, ahol egy 28 éves markáns periódus bontakozik ki, amelyben az 1980-as évek elején mutatkozó töréspont sem változtat. Az adatsor elejétől megfigyelhető csökkenő trend ekkor megfordul és erőteljesen emelkedőre vált (2.3.8. ábra). A fenti periodicitást figyelembe véve a félperiódus értékre átlagot számolva, az adatsorok trendje, így a kisvizek esetén a medersülledés feltöltődés, illetve a nagyvizek trendjének változása markánsabban megjeleníthető, követhető, és ábrázolható (2.3.9. 12. ábra). Az ábrákon látható az előzőekben levont következtetések összessége, azaz az észlelések kezdete óta a meder a Dunaújváros Mohács közötti szakaszon süllyed, kivéve Dunaföldvár alatti mederszakaszt, amelynek oka valószínűleg az itt a mederfenéken kibukkanó alapkőzetből keletkező gázló (mint eróziós küszöb) drasztikus rendezése a hajózhatóság érdekében A süllyedés üteme Dunaföldvár után Paks és Dombori vízmércéknél igen erőteljes, Dunaújvárosnál közepes, Baja és Mohács esetén kevésbé erőteljes egymáshoz viszonyítva. A medersüllyedés üteme nem változik markánsan az idő függvényében, a következő évtizedben hasonló mértékű lesz, mint az elmúlt időszakban volt. A medermélyülés okaira csak feltételezéssel élhetünk, mert a folyószabályozás megindulásakor (a XIX. század eleje) még nem volt rendszeres vízállás észlelés, így a vízállás adatok (amelyek a legkorábbi időszakra nyúlnak vissza a mért adatok közül) jóval később indultak (1876-1878 között), mint a folyó morfológiáját erősen befolyásoló átmetszéses szabályozás. A szabályozás során a meder erősen lerövidült, megnőtt az esésé, így a mozgási energia is, amelynek következtében a víz elragadó erejének növekedése maga után vonja a medermélyülést is. Így a medermélyülés alapvető oka a folyószabályozás, mint antropogén tevékenység, amelyre valószínűleg rásegített a haszonkavics kotrás, valamint a folyó Magyarország feletti szakaszán épült vízlépcsők esetleges hordalék visszatartó hatása (az okokat nem lehet egyértelműen szétválasztani, de valószínűsíthető, hogy a medermélyülés az alapvető és döntő súlyú ok). 102 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

1000 Duna - Baja évi maximumok, közepek, minimumok 7, 14, 28 éves mozgóátlagai 900 800 700 vízállás (cm) 28 év 600 500 400 300 200 100 0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 max közép min 7 éves maximum 7 éves közép 7 éves minimum év 14 éves maximum 14 éves közép 14 éves minimum 28 éves maximum 28 éves közép 28 éves minimum max max Lineáris (max) Lineáris (max) 2.3.8. ábra 700 600 vízállás (cm) Az évi nagyvizek (NV) (14 éves átlagértékek) Dunaújváros Dunaföldvár Paks Dombori Baja Mohács 500 400 300 200 év 100 1873 1887 1901 1915 1929 1943 1957 1971 1985 1999 2013 2.3.9. ábra AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 103

550 450 vízállás (cm) Az évi középvizek (KÖV) (14 éves átlagértékek) Dunaújváros Dunaföldvár Paks Dombori Baja Mohács 350 250 150 50 év -50 1873 1887 1901 1915 1929 1943 1957 1971 1985 1999 2013 2.3.10. ábra 350 300 250 vízállás (cm) Az évi kisvizek (KV) (14 éves átlagértékek) Dunaújváros Dunaföldvár Paks Dombori Baja 200 Mohács 150 100 50 0-50 -100 év -150 1873 1887 1901 1915 1929 1943 1957 1971 1985 1999 2013 2.3.11. ábra 104 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.20 2.10 süllyedés mértéke (exponenciális trend alapján) cm/év Az évi kisvizek (KV) változásának mértéke 2.00 1.90 1.80 1.70 Dunaújváros Dunaföldvár Paks Dombori Baja Mohács 1.60 1.50 1.40 1.30 1.20 év 1.10 1873 1887 1901 1915 1929 1943 1957 1971 1985 1999 2013 2027 2041 2.3.12. ábra 2.3.3 A folyó hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően A hullámtér kimélyülés feltöltődés közvetlen vizsgálatára a hullámtéren végzett kutatófúrások rétegsorának elemzésével kerülhetne sor. Ilyen vizsgálat az Alsó-Duna-völgyben még nem készült. A vizsgált Duna szakasz nyilvántartási szelvényeinek felmérési eredményei összehasonlításával megállapítható, hogy a mérési pontossággal összemérhető nagyságrendű változások, jellemzően feltöltődés tapasztalható a hullámtéren. 2.4 Nemzetközi kitekintés. A hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések Az elmúlt évek szélsőséges időjárása következtében az árvízkárok szerte a Földön jelentős problémákat okoztak. A megfelelő árvízi biztonság elérése, a feladatok megtervezése és hatékony végrehajtása érdekében fontos a vízgyűjtő szemléletű gondolkodás kialakítása, amelyhez természetesen elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés megvalósítása is egy, a folyó teljes hossza mentén jól működő, integrált árvízvédelmi rendszer megvalósításához. A hazai rendeletben meghatározott nagyvízi mederkezeléshez hasonló tervezést nemzetközi viszonylatban az európai uniós projektek dokumentumai, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési dokumentumok, a hullámterekkel foglalkozó kutatások, illetve a hullámtér rehabilitációs projektek szolgálhatnak példaként számunkra. Ezek eltérő szellemiséggel, de foglalkoznak a hullámtér állapotával, felmérésével, modellezésével, illetve a levezető képesség javításának lehetséges szabályozóival, eszközeivel is. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 105

Az árvízkezelési társulás programja (Associated Programme on Flood Management (APFM)) a Meteorológiai Világszervezet és a Globális Vízügyi Partnerség közös kezdeményezéseként jött létre. Az APFM feladata, hogy elősegítse a kormányok közötti párbeszédet és egységes platformot alakítson ki az árvizek kezelésének politikai, stratégiai és intézményfejlesztési szintjein megalkotott útmutatók segítségével. A célok elérése érdekében az APFM árvízvédelmi eszköztárak útmutatóinak sorozatát dolgozta ki. Hollandia Vízügyi igazgatási és jogszabályváltozások Hollandiában A holland vízügyi igazgatást folyamatosan igazították hozzá a változó gazdasági, politikai és környezeti feltételekhez (OECD 2014). Az elmúlt 50 évben a regionális vízügyi igazgatóságok száma 2650-ről 24-re csökkent, 2010-ben Infrastruktúra és Környezeti Minisztériumot hoztak létre (2.4.1. ábra) és a víziközmű vállalatok száma több mint 200-ról 10-re csökkent. 2.4.1. ábra Hollandia vízügyi igazgatási rendszere Hollandiában jelenleg a vízgazdálkodási stratégiai tervezés a túl sok túl kevés túl szennyezett víz problémák kezelésére irányul. A vízügyi igazgatás fő célja a pénzügyi, környezeti és szociális szempontból is fenntartható vízgazdálkodás biztosítása jelenleg és a jövőben. A jelenlegi holland vízügyi igazgatásnak vannak jelentős erősségei, de ugyanakkor vannak gyengeségei is (OMFB 2014). Problémát jelent a társadalom nem megfelelő árvíz-kockázat tudatossága (awareness gap), ami azt jelenti, hogy a holland állampolgárok nem érzékelik eléggé az 106 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

életüket és az értékeiket fenyegető árvízi kockázatokat. A társadalomnak jobban a tudatában kellene lennie annak, hogy mit kell tenni azért, hogy a túl sok, a túl kevés és a túl szennyezett víz által okozott károk elkerülhetők legyenek, és hogy biztosítani kell a társadalom hajlandóságát a szükséges árvízkockázat kezelési tevékenységek finanszírozására. A holland vízgazdálkodást szabályozó jogrendszer is fokozatosan változik a követelményeknek megfelelően. Számos vízgazdálkodást szabályozó rendelkezést 2009-ben a Nemzeti Víztörvényben egyesítettek és 2011-ben hatályba lépett a Delta Törvény, igazodva a vízgazdálkodás jelenlegi és jövőben várható kihívásaihoz a vízbiztonság és a vízellátás területén. A 2011-es Administrative Agreement on Water Affairs (Vízügyi Igazgatási Megegyezés) fontos változásokat vezetett be az árvízvédelem területén és a közintézmények szerepének és illetékességének elosztásában. Eddig a regionális vízügyi igazgatóságoknak az elsőrendű árvízvédelmi főművekkel kapcsolatos költségeit 100%-ban az állam finanszírozta, most az új megegyezés szerinti költségmegosztás alapján 50%- át a költségeknek a regionális vízügyi igazgatóságok fedezik. Eddig az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények felügyelete beleértve még az állami műveket is a tartományok feladata volt. Most ezt a felelősséget átvette a központi kormány. 2010. január 1-én új Vízügyi Törvény lépett hatályba Hollandiában, amely a vízgazdálkodásnak az ivóvíz ellátás kivételével minden fontos szabályát egyesítette. Az új törvény által szabályozott területek többek között a következők: a tengervíz, a szárazföldi felszíni víz és felszín alatti víz minősége és mennyisége; azoknak a gátaknak és más vízvisszatartó szerkezeteknek a minősége és karbantartása, amelyek a területet az árvizektől védik. A törvény több nemzetközi egyezmény vízgazdálkodásra vonatkozó előírásait és az EU irányelvek előírásait is tartalmazza, beleértve a Víz Keretirányelvet és az Árvízkockázat kezelési Irányelvet is. A törvény az ivóvízellátásra nem vonatkozik. Annak szabályait a Környezetgazdálkodási Törvény tartalmazza. A törvény a vízrendszerek szabályozásával foglalkozik. A fő célkitűzései többek között: - az árvizek és vízhiányok megelőzése vagy legalább is csökkentése; - a kémiai és ökológiai vízminőség védelme és javítása; - a vízrendszerek szociális funkciójának betöltése. A törvény szabályozza a vízjogi engedélyezési eljárást, egyetlen egységesített, egyesített, koordinált engedélyt vezetet be. Minden eddigi engedélyt egy engedélyben integrál. Az engedélyt a legtöbb esetben a regionális vízügyi hivatal adja ki, nagyobb területeket érintő projektek esetén viszont a Minisztérium az illetékes hatóság. Dolgoznak a Környezeti Tervezési Törvényen, amely a területi tervezési, a természet megőrzési és a víz politikát fogja integrálni és a tervek szerint 2018-ben fogják hatályba léptetni. Azt tervezik, hogy a Környezeti Tervezési Törvény hatályba lépése után összevont vízjogi és környezeti engedélyt fognak kiadni. 2012-ben lépett életbe a Delta Törvény. A jelenlegi holland víz reform új módszerek alkalmazását irányozza elő a víz politika, a beruházások, az infrastruktúra és államigazgatás területén a túl sok, a túl kevés és a túl szennyezett víz problémáinak kezelése érdekében. Fontosnak tartják az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás jogi kereteinek a megteremtését is. Ez világjelenségnek tekinthető (1. keret) AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 107

1. keret Jogi és szabályozási módszerek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás integrálásához az árvízi kockázat kezelésbe külföldön (OECD 2014): Dánia Egy új, 2012. május 29-én hatályba lépett jogszabály lehetővé teszi, hogy a települések megtiltsák az építkezéseket olyan helyeken, amelyeken ezt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségessé teszi Ontárió, Kanada Az építési szabályokat (Buliding Code) fontos politikai eszközként használják az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatásaihoz való alkalmazkodásra való ösztönzéshez. Jelenleg dolgozzák át az építési szabályokat azért, hogy az új építkezések Ontarioban megfeleljenek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás követelményeinek és képesek legyenek a vizek megőrzésére. Franciaország Az árvízkockázat kezelési terv korlátozza az árvizek hatásait az építkezések megtiltásával a veszélyeztetett területeken és intézkedéseket fogalmaz meg a meglévő épületek megerősítéséhez. A National Flash Flood Plan nemzeti szintű szabályokat tartalmaz a veszélyeztetett lakosság biztonságának megteremtése érdekében. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást integrálták a településtervezési folyamatba. Nagyvízi mederrendezéshez kapcsolódó jogszabályok és stratégiák Angliában Angliában hat házból egy árvízkockázatnak van kitéve. Több mint 2,4 millió ingatlant veszélyeztetnek a folyók és a tenger áradásai. Ezek közül egy millió sérülékeny a helyben összegyülekező felszíni vizek elöntései miatt és további 2,8 millió olyan ingatlan van, amelyet a helyben összegyűlő felszíni vizek elöntései fenyegetnek. Emiatt az árvízvédelem hagyományos módszereinek alkalmazásában Angliának nagy gyakorlata van, amit az is mutat, hogy már az EU árvíz irányelvének megjelenése előtt árvízkezelési terveket készítettek a VKI szerint azonosított árvíz által leginkább fenyegetett vízgyűjtőkre (Defra 2004). Angliában 2005-ben fogalmazták meg az új kihívásoknak megfelelő Making space for water - Helybiztosítás a víznek új árvíz stratégiát (Defra 2005). Ez volt az egyik előzménye a 2010-ben hatálybalépett új Árvíz és Vízgazdálkodás Törvénynek, amely több új intézkedést vezetett be az árvízkockázat értékeléséhez és kezeléséhez, valamint a Fenntartható Települési Vízelvezető Rendszerek (Suatainable Urban Drainage Systems) széleskörű elterjesztéséhez. Skóciában az árvíz kockázat kezelési tervek kiegészítéseként felszíni víz menedzsment terveket is készítenek (2.4.2. ábra), amelyek a települések és a mezőgazdasági területeken keletkező elöntések kockázatának kezelésére szolgálnak (Natural Scotland SEPA 2012). A felszíni víz menedzsment tervek készítéséhez útmutatót is készítettek (Scotish Government 2013), amelynek fontos és tanulságos része az, amely részletesen felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek megszabják a szerepét és a hatáskörét a felszíni víz menedzsment tervek készítésében illetékes hatóságoknak. 108 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.4.2. ábra Az Árvízkockázat Kezelési Tervhez csatlakozó Felszíni Víz Menedzsment Terv készítésének folyamata és kapcsolata az Árvízkockázat Kezelési Tervezéshez Ausztria Vízjogi alapok A törvényhozás és végrehajtás a vízjog területén állami feladat. Egységes osztrák vízjogi törvényt először 1869-ben adtak ki, a jelenleg hatályos vízjogi törvény alapja 1934-ből származik. Ezt 1959-ben jelentősen kiegészítették (Wasserrechtgesetz 1959 - Vízjogi Törvény 1959, továbbiakban WRG). Azóta 35 alkalommal módosították, legutóbb 2013-ban és 2014-ben. A legnagyobb módosításokat 1990- ben hajtották végre rajta. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 109

Az osztrák vízjog így készletgazdálkodási jog, amely hosszútávú vízgazdálkodási tervezési előírásokat is tartalmaz. A törvénybe a hagyományok, a nemzeti sajátosságok és az Európai Unió előírásai egységes szerkezetben épültek be. Az ivóvízellátás és az egyéb vízhasználatokhoz szükséges vízellátás mellett régóta fontos szerepet van a vizek mozgási energiája felhasználásának is, elsősorban az energiatermelésben. A települési tevékenységek és az iparosodás egyrészt vízszennyezéseket okozhatnak, másrészt azonban igénylik az árvizektől való védelmet. Biztosítani kell vízkészletek fenntartását a tisztántartásra vonatkozó intézkedésekkel különös tekintettel az ökológiai követelményekre. A WRG adja számtalan intézkedésnek, valamint az azok végrehajtásához szükséges jogi eszközöknek az alapját különösen az alábbi három területen: - vizek használata, - a vizek védelme és tisztántartása, - védelem a vizek által okozott veszélyekkel szemben. Intézkedések Az elmúlt évtizedek árvízi eseményei megmutatták az osztrákok számára is, hogy minden védekezési erőfeszítés ellenére marad valamennyi kockázat. Habár a védelmet az osztrák irányelvek szerint 100 éves eseményekre építették ki, egy még nagyobb árvíz, vagy a védelmi építmények alkalmatlansága soha nem zárható ki. Ezért az elmúlt időszak tapasztalataira alapozva, elérhető célokkal és teljesíthető intézkedésekkel kidolgozták az árvízi kockázatkezelési stratégiájukat. A legújabb árvízi katasztrófák elemzése alapján a jövőbeli feladatok az integrált árvízi kockázatkezeléssel oldhatók meg, melyben valamennyi szereplő beleértve az érintetteket is, részt vesz. Intézkedési katalógust hoztak létre 22 intézkedést típussal, melyeket árvízi eseményekhez kapcsolódó kockázati körfolyamat elemeihez rendeltek (zárójelben az intézkedés típusok darabszáma): - előgondoskodás (5), - védelem (8), - tudatosítás (3), - előkészítés (3), - árvízi esemény, - utógondoskodás (3). Az egyes intézkedéstípusok egy része korábban is megtalálható volt. A katasztrófavédelem témakörben számos ajánlást és előírást találhattunk például a veszélyzónákban történő építkezésekre vonatkozóan, ahol az árvíz a lavinák, földcsuszamlások, stb. témakörök között szerepelt. Árvíz esetén olyan ajánlásokat találhatunk, mint a fűtés és energiaellátás felső szintekre helyezése, az áramellátás szintenkénti lekapcsolhatósága, stb.. Ezek most egy intézkedés típust jelentenek az intézkedési katalógusból. Németország Szövetségi törvények Németország 1990 óta tizenhat tartományra tagozódik, minden tartománynak saját alkotmánya, költségvetése és fővárosa van. Rendkívül nagy a tartományok önállósága a szövetségi törvények ezért sokszor csak nagyon általános elveket határoznak meg, a részletek kidolgozását pedig a tartományokra bízzák. 110 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Az elmúlt évtizedben elkészítették a legújabb árvízvédelmi követelményekhez igazodó jogi szabályozásokat. Szövetségi szinten árvizekkel, illetve nagyvízi mederkezeléssel kapcsolatban a legfontosabb előírásokat az alábbi törvényekben találjuk meg: - Árvízvédelmi törvény - Vízháztartási törvény - Területfejlesztési törvény - Építési törvény - Talajvédelmi törvény Árvízvédelmi törvény A 2004 márciusában a kormány által hozott árvízvédelmi törvény, amely az árvízkatasztrófák megelőzését szolgáló védelmi rendelkezések központi építőköve, 2005. május 10-én lépett életbe. Vízháztartási törvény Az 5. előírja, hogy minden az árvizek káros hatásától érintett személynek kötelessége legjobb tudása szerint a megelőző intézkedések megtétele, illetve a károk csökkentése. A 6. előírja, hogy a felszíni vizek esetében amennyire lehetséges, biztosítani kell a természetes és károkozás-mentes lefolyást és elsősorban az adott területen vizek visszatartásával az árvizek károkozását megelőzni. A törvény a természetes, vagy természetközeli állapotban lévő, és ebben az állapotban fenntartandó vizekre vonatkozó előírásokat tartalmaz. A nem természetközeli módon kiépített természetes vizeket amennyire csak lehetséges újra természetközeli állapotba kell hozni (32., 2. bek.). Az ártéri területeket visszatartást szolgáló természetes területként kell fenntartani. A korábbi ártereket amennyire csak lehetséges vissza kell állítani. (31., 1. bek.) Területfejlesztési törvény A 2. tartalmazza a törvényben legfontosabb alapelveit. E szerint az árvizek károkozásai ellen a belső (nem tengerparti) területeken elsősorban a vízjárta, visszatartó- és tehermentesítő területek biztosításával és visszanyerésével kell gondoskodni. A 8. előírja, hogy a tartományi területfejlesztési terveknek milyen meghatározásokat és területszerkezetet kell tartalmazniuk. A településszerkezetet, a javasolt szabad területeket és az infrastruktúrát tartalmazó listákból a javasolt szabad területek között sorolja fel a megelőző árvízvédelemre kijelölt szabad területeket. Építési törvénykönyv A területek lefoglalását a szükséges mértékre kell korlátozni. A beépítési terveknek tartalmazniuk kell a csapadékvizek beszivárgására és visszatartására vonatkozó előírásokat. Talajvédelmi törvény AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 111

Biztosítani kell, illetve vissza kell állítani a talaj legfontosabb képességeit ezek közül az egyik legfontosabb feladata az, hogy vizet tudjon befogadni és tárolni. A vizsgálandó tartományok kiválasztásánál nem magyarországihoz hasonló területi adottságok, hanem az azonos vízgyűjtő, illetve a tartományok gazdasági ereje játszott szerepet. Láthatóan a gazdag tartományoknak volt a legtöbb forrásuk innovációra, itt találhatóak a jelentőseb újdonságok, a 2013-as árvízi eseményekre adott reakciók. Ezek elsősorban nem a jogszabályok fejlődését, hanem az adott jogi keretek alapján kidolgozott stratégiák és intézkedési programok kidolgozását jelentik. Nemzetközi példák az árvízi szabályozásra: Az APFM (Associated Programme on Flood Management) által kidolgozott és közzétett Folyómedrek és hullámterek megőrzése és helyreállítása című kiadványuk alapján betekintést kaphatunk a különböző országok árvíz szabályozási példáira: Skerne (UK Egyesült Királyság) Az Európai Unió által finanszírozott komplex folyóvölgy helyreállítási projekt keretein belül a jelentősebb természeti folyamatok árvízi kockázatokra gyakorolt hatásainak bizonyítására és értékelésére került sor a Skerne folyón Darlington mellett Északkelet-Angliában. A Skerne folyó medre az elmúlt 200 évben kiegyenesedett és mélyült. Az ártér magasan a folyómeder feletti szinten helyezkedik el az ipari hulladéklerakással létrejött jelentős terepfeltöltés miatt, valamint a lakóövezetek és jelentős kiterjedésű infrastruktúra települt a folyó közvetlen környezetébe. A projekt célja hogy helyreállítsák egy megközelítőleg 2 kilométer széles sávban a folyómeder és ártere alapvető fizikai tulajdonságait, úgy, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások igényei teljesüljenek, beleértve többek között az árvízvédelmet, az élőhelyi változatosság feltételeinek biztosítását valamint a terület és tájhasználati igényeke. Másodlagos célként olyan innovatív folyó rehabilitációs műszaki megoldások kerültek meghatározása, amelyek alkalmazása épített (akár városi) környezetben is hatékonyan alkalmazhatóak. A projekt során megvalósított folyószabályozási rendszer kialakítása során a természet közeli állapothoz hasonlatos meanderezés visszaállítását részben új medrek vágásával és a régi, kiegyenesedett szakaszok visszatöltésével, a partvonalak rézsűinek helyreállításával és a hullámtéri terepfelület szintjének csökkentésével, az árvízi tározótér növelésével végezték el. A projektet követő monitoring program eredményei alapján megállapították, hogy a folyó körül javultak a terület- és tájhasználati feltételek és csökkent az árvízveszély. Rajna Delta (Hollandia) A Rajna delta az egyik legsűrűbben lakott terület Hollandiában és itt tekintélyes az árvízi kockázat és veszélyeztetettség is. Számos folyó folyik keresztül ezen a területen különböző útvonalakon az Északitengerbe. Az elmúlt évszázadok során rendelkezésre álló földterületek folyamatosan csökkentek a különböző folyóknál. A folyókat egyre magasabb töltésekkel korlátozták. A töltések mögött a népsűrűség folyamatosan növekedett, ugyanakkor a terep a töltés mögött megsüllyedt. Becslések szerint egy töltés áttörés négy millió holland állampolgárt veszélyeztetett árvízi elöntéssel. A holland kormány 2002-től 17 partnerrel kifejlesztett egy egységes tervet a Rajna árvízkockázat megfelelő szinten történő fenntartásának kezelésére. A program megvalósítása 2007-től 2015-ig tart és nemcsak az árvízkockázatot csökkenti, de az elérni kívánt környezeti minőség javulás által várhatóan vonzóbb lesz a nyilvánosság számára is. Az intézkedések közé tartozik a töltések áthelyezése, az árterület csökkentése, a hullámtér szélesítése, sarkantyúk magasságának csökkentése, depóniák építése, zöld csatorna építése, lefolyási akadályok eltávolítása és a töltések erősítése. 112 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Eredményképpen egy rugalmas folyó rendszer alakul ki, amely várhatóan több előnyt is nyújt a nagy helyi népességnek. Saguenay és Vörös-folyó (Kanada) Kanadában egy ökocentrikus koncepciót fogadtak el, amely összhangban áll a régebbi ökoszisztéma alapú megközelítéssel. Célja, az árterek, folyók kezelése és helyreállítása, a biológiai sokféleség feltételeinek megteremtése oly módon, hogy javuljon a természeti és épített környezet állapota. Alapelvként határozták meg és alkalmazták azt, hogy a végrehajtás a természettel együtt működve történjen, ne pedig ellene dolgozzon. Engelberg (Svájc) Svájcban az integrált megközelítést szorgalmazzák a folyógazdálkodás témakörében is. Az irányadó elvek célja az integrált megközelítés elősegítse a fenntartható vízfolyás szabályozás minden szintjén. A projekt megvalósítása során elérni kívánt három fejlesztési cél: megfelelő tér biztosítása, árvíz levezetési viszonyok javítása és megfelelő vízminőség biztosítása. A három cél úgy érhető el, hogy a vízfolyás irányításában azonos súllyal szerepeltetik a társadalmi, az ökológiai és gazdasági szempontokat. A kijelölt céloknak megfelelően olyan műszaki megoldásokat kerestek, amelyek alapvetően nem a klasszikus ármentesítést, hanem veszélyeztetett az értékek árvíz elleni állékonyságának a biztosítását helyezik előtérbe, tehát az árvíz által veszélyeztetett területeken elhelyezkedő épületek vagy települések károsodása nélkül vonuljon le az árhullám és az ebből származó kockázatok minimálisak legyenek. A fenti elveknek megfelelően bevezetett szabályozások, területrendezési intézkedések megtiltják például az építkezést az árvíz folyosón. Ezen kívül néhány magas partot helyreállítottak és modern geotechnikai módszerekkel megerősítettek, valamint fontosnak tartották a hosszirányú kapcsolatok létrehozását is a folyó átjárhatósága érdekében. Felső Mississippi (USA) A Mississippi a legnagyobb folyó rendszer Észak-Amerikában és jelentős hossza töltésekkel védett. Ugyanakkor az 1993-as jelentős árvíz rengeteg kárt okozott. 2002-ben készítettek egy átfogó tervet a felső Mississippi folyóra. Felmérték az árvízi védekezési lehetőségeket a vízgyűjtő léptékű működési rendszereken. Céljuk az volt, hogy egy integrált stratégiát és végrehajtási tervet dolgozzanak ki az árvízkárok csökkentése és a környezet helyreállítása érdekében. A projekt során számos árvízi kockázatkezelési lehetőségeket vizsgáló tanulmány készült, amely az előnyök, a kockázatok és a költségek minden opciójával foglalkozott. Az alkalmazásra javasolt főbb megoldások és jellemzőik: - Biztosítani kell az emberi élet védelmét; - Minimalizálni kell a fenyegetést az egészségre; - A lehetőségek figyelembevételével meg kell előzni a szerkezeti és nem szerkezeti árvízkárok bekövetkezését; - Csökkenteni kell a bekövetkező árvízi károkat és az azokból eredő költségeket mértékét; - Szükséges az irányítási program és az árvízvédelmet kiszolgáló infrastruktúra folyamatos és gondos fenntartása; - Kedvező élőhely gazdálkodás lehetőségeinek a kialakítása; - Monitoring program. Elba (Németország) AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 113

Németországban 2002-ben tapasztalt katasztrofális árvizet követően a kormány kidolgozott egy ötpontos programot. Ezek után 2005 májusában a program alapján kidolgoztak és elfogadtak egy árvízvédelmi törvényt. A cselekvési terv fő fizikai beavatkozása 7,4 km töltés áthelyezése. A program megvalósítására kijelöltek egy területi szervezetet, melynek feladta a megvalósítás integrált ügyintézése, ami felelős a természetvédelemért az árvízvédelemért és a mezőgazdaságért. A projektmenedzsmentnek össze kellett hangolnia a területrendezés a természetvédelem az árvízvédelem és a mezőgazdasági politika valamint a helyi települések környezeti csoportok és más érdekelt felek érdekeit, igényeit. Végül az integrált és rugalmas hálózatot nem sikerült teljesíteni a felújított ártereken mivel a folyó képezi a határt Brandenburg és Alsó-Szászország között, de annak ellenére, hogy jó a határon átnyúló kapcsolat a megfelelő eredmény elérése érdekében az ártér helyreállítására vonatkozó és az árvízkezelési intézkedéseket még ki kell terjeszteni az Alsó- Szászországi oldalon. 2.4.1 Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint 2.4.1.1 Szabadidős tevékenységek A nagyvízi meder területén mind a vízhez köthető, mind az egyéb sport, rekreációs, illetve kulturális funkciók megjelenhetnek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a nagyvízi meder rendezése során ezekre a tevékenységekre kiterjedően is megfelelő rendezési tervek készüljenek. A magyarországi folyók mentén döntően az üdülőterületekhez kapcsolódó szabadidős tevékenységek jelennek meg. Az üdülőépületek mellett sportpályák, strandok, szabadtéri szórakozóhelyek és színpadok, illetve vízi sportokat kiszolgáló kikötők, stégek találhatóak. Ezek kialakítása jelenleg nem minden esetben felel meg az árvízvédelmi előírásoknak, azonban külföldi példákból is tanulva árvízvédelmileg is megfelelő építmények alakíthatóak ki, melyek továbbra is biztosítják majd a nagyvízi mederben a szabadidős lehetőségeket. Üdülőterületek: Az üdülőépületek kialakítása során az árvizek biztonságos levezetése érdekében törekedni kell a levezetősávok szabadon hagyására, illetve a megfelelő építési megoldások alkalmazására. (lásd Hiba! A hivatkozási forrás nem található. fejezet) Strand: Az emberek igénye szerint a folyók mentén is biztosítani kell a vizekben való fürdőzési lehetőséget. Hazai folyóinkon a homokos részeken döntően szabad strandok üzemelnek, melyeknek kiszolgáló épületei nincsenek, így ezek nem okoznak akadályokat az árvíz levonulása esetén. A későbbiekben azonban igény fogalmazódhat meg a kiszolgáló helyiségek megépültére (mosdók, öltözők, büfé), így ezek kialakításakor is fontos, hogy az árvízvédelmi szempontokat is figyelembe vegyék, vagyis döntően csak mobil, elmozdítható, vagy fix lábon álló épületeket szabad engedélyezni. Sportolási helyszínek: A hullámtéren kialakított sportpályáknak és játszótereknek nagy hagyománya van, hiszen a természethez közeli helyszínek kedveznek az egészséges életmódot folytatók igényeinek. Emellett kialakításuk árvízvédelmi szempontból is előnyösen megoldható. Jó és követendő példa erre vonatkozóan a drezdai Ostragehege sportpark, ahol a másodlagos levezető sávban alakítottak ki spotpályákat és játszótereket. Az itt található építmények pedig mind-mind magasítva kerültek kialakításra, hogy az árvizek levonulását ne akadályozzák. 114 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.4.3. ábra: Ostragehege sportpark, Drezda (Németország) 2.4.4. ábra: Az Ostragehege sportpályák elhelyezkedése Drezdában az Elba hullámterén A hullámtéri erdők lombkoronaszintje is nagyszerűen felhasználható sportolási célra, kalandparkok létrehozására például (pl.: Sky Trek Adventure Park, Kanada) vagy a helyi élővilág megfigyelésére alkalmas tanösvény kialakítására is. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 115

2.4.5. ábra: Sky Trek Adventure Park, Kanada Emellett a töltéseken futó regionális gyalog- és kerékpárutak is hozzájárulhatnak a térség turisztikai fellendüléséhez, mint azt az osztrák Donau Radweg egyes szakaszai és holland tapasztalatok is bizonyítják. 2.4.6. ábra: Gyalog és kerékpárút Ausztriában a Duna mentén Szórakoztató létesítmények: A szórakoztató rendezvények döntően időszakosan jelennek meg a nagyvízi meder területén, így ezek kialakításakor a mobil, könnyen mozdítható, elemekből álló rendszerek lennének megfelelőek. A fesztiválszínpadok, a vásárok, illetve az üdülőterületeken megjelenő utazó vidámparkok, cirkuszok építményei így nem jelentenének akadályt a hullámtéren, mivel a közelgő árvízi esemény előtt lebonthatóak. Példaként a drezdai nyári dixieland fesztivál elemei, vagy a római Tiberis folyó menti vásár említhető. 116 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.4.7. ábra: Drezda, Németország 2.4.8. ábra: Kézműves vásár a római Tiberis partján 2.4.1.2 Kereskedelem, szolgáltatás A töltésezett vízfolyások mentén csupán az üdülőterületeken jelennek meg kereskedelmi, vendéglátó ipari egységek, melyek építményeire az üdülőházakra jellemző szabályozókat kellene bevezetni. Vízi közlekedést, vízi sportokat kiszolgáló létesítmények (pl.: csónak kikötő, kajak-kenu bérlés, horgász stégek, stb.): A folyópartok közötti átjárhatóságot a szárazföldi utak (hidak) mellett a vízen érdemes megteremteni. Ezt a partok mentén kialakítandó kisebb kikötők, révátkelők, kikötési pontok, stégek létesítésével lehet elősegíteni. Azonban mind a kikötési pontok, mind a kiszolgáló épületek, csónakházak kialakításakor biztosítani kell az árvizek zavartalan levonulását. 2.4.1.3 Gazdálkodás AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 117

Hullámtéri erdők: A magyarországi folyók kanyarulataiban nagy kiterjedésű erdőterületek találhatóak. A hullámtereken mind árvízvédelmi, mind természetvédelmi szempontból őshonos fajokból álló, laza szerkezetű puhafás ligeterdők kialakítása lenne az ideális az áramlási holtterekben. Ezek a ligeterdők változatos fafajokkal, természet közeli erdei faunával és sajátos mikroklímával rendelkeznek szemben a hazánkban elterjedt nemes füzesekkel. Az árvizek kisebb szinteken történő levonulásának elősegítése érdekében indokolt ezen erdőknek is a ritkítása, esetlegesen lefolyási folyosók nyitása is a területükön. Erre példát a bajorországi Deggendorf mellett láthatunk, ahol a SUMAD projekt keretében a galériaerdők ritkítása már megtörtént, különös tekintettel a be- és kiáramlási szelvényekben. Ezáltal egy másodlagos lefolyási sáv kijelölése történt meg, mely jelentősen segíti a nagyvizek levezetését. 2.4.9. ábra: Galériaerdő ritkítás Deggendorf mellett a Duna mentén A projekt során területhasználat váltást is megvalósítottak több helyen, például az Isar torkolatnál több hektár kiirtott erdő helyett rét-és legelőgazdálkodást folytatnak a fő levezetési sávban. Mezőgazdasági területek (szántók, gyepterületek): A szántóföldi gazdálkodás a jó talajminőség miatt igen kedvelt a hazai hullámtereken, azonban az árvizek miatt igen kockázatos is. A megtermelt növényektől függően eltérő hatással vannak az árvizek levonulására, hiszen egy magas, robosztusabb növénykultúra könnyen okozhat jelentős visszaduzzasztó hatást. Emellett a talajművelés miatt jelentős talajerózió is felléphet a területen, és a növényvédő szerek, műtrágyák használata is veszélyezteti a hullámterek természetes flóráját, állapotát. A szántóföldi művelés helyett tehát a rét-, legelőgazdálkodás folytatása javallott, mint azt a bajor vizsgálatok is bizonyították. A Duna menti mintaterületen kukoricaföldeken vizsgálták az árvíz levezető képességet, és megállapították, hogy a kifejlett növényt tartalmazó területeknél magasabb szinten vonul le az árvíz, mint az egyéb alacsonyabb szántóföldi növények, vagy a rét-legelő gazdálkodás esetében. Ezért a kukorica termesztését eleinte önkéntes alapon korlátozták, majd központi szabályozásként tiltották meg. Ezen intézkedés hatására a Duna bajorországi szakaszán csökkentek a levonuló árvizek vízszintjei. Vagyis a mezőgazdasági művelésváltás is segítheti a nagyvízi meder szállítókapacitásának növelését. 118 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.4.10. ábra: Rét-és legelőterületek kialakítása a Duna mentén A holland árterek és árvízédelmi művek néhány fontos jellemzője (EC 2012, OMFB 2014) Hollandia árterületeinek fontos jellemzője az, hogy az ország területének (beleértve a vizek területét is) 56 százalékán mezőgazdasági termelés folyik. A holland mezőgazdaság és élelmiszeripar termelékenysége jelenleg két és félszer akkora, mint az EU átlag. Az egy hektáron tartott állatok száma négyszerese az EU átlagnak. A farmok száma 2000-2010-ig 28 százalékkal csökkent, ennek azonban a vizek és az árterek állapotára nem volt kimutatható hatása. A holland árvízvédelmi művek általában olyan területeket védenek, amelyeken rendkívül nagy a népsűrűség és amelyek különösen nagy értékeket védenek. Hollandia területének jelentős részét a tengerár veszélyezteti. Ezek a legjelentősebb okai annak, hogy a holland árvízvédelmi művek biztosítják a legmagasabb szintű védettséget a világon. Hollandia területét és lakosságának több mint a felét, valamint gazdasági tevékenységének kétharmadát árvizek veszélyeztetik (OMFB 2014). Az ország területének 29%-a alacsonyabban fekszik, mint a tengerszint és 26%-át pedig a folyók árvizei fenyegetik. Az árvíz által veszélyeztetett területeken él 9 millió ember és a GDP kétharmadát az ország területének 55%-án, az árvizek által veszélyeztetett területeken állítják elő. Az ország lakói közül 100 ezer ember olyan területen él, amelyet nem védenek árvízvédelmi létesítmények. A legújabb felmérés szerint jelenleg az elsőrendű árvízvédelmi vonalaknak a 63%-a felel meg az érvényes előírásoknak. Az árvízvédelem jelenlegi és jövőbeli költségeinek is fő meghatározója az árvízi kockázat elfogadható szintje (OECD 2014). Ennek összhangba kell hoznia a társadalom által preferált biztonság szintjét a társadalom fizetési hajlandóságával. Az árvízvédelmi normák felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. 2.4.2 Építési alternatívák a nagyvízi mederben Hollandia ártér-politikája Hollandia ártér-politikáját jelentős mértékben jellemzi az EU Közös Mezőgazdasági Politikája, a Víz Keretirányelv, a Madarak és Élőhely Irányelv, beleértve a rájuk épülő Natura 2000 hálózatot is (Halsema-Zingstra 2008) (2.4.11. ábra). AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 119

Hollandia árvízvédelmi politikája az 1995-ös nagy árvízig a töltések erősítése és magasítása volt. Akkor közép és dél-hollandiában nagy területeket érintett az árvíz, és a lakosságot egyes területeken teljesen evakuálni kellett. Az árvíz tapasztalatai alapján végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az elfogadható szintű árvízvédelmi biztonság megteremtéséhez további nagyon költséges töltéserősítéseket és magasításokat kellene végezni. Ennek elkerülése érdekében Hollandia megváltoztatta az ártér-politikáját. Az árterek rehabilitációját és a nagyvízi medrek (floodways) vízlevezető kapacitásának növelését tűzték ki célul. A helyet a folyóknak (room for the rivers) lett az új ártér politika jelszava. Az új koncepció érvényesítés érdekében: - megtiltották az in situ mezőgazdasági termelést az árterek kijelölt részein és egyes poldereket árvízvisszatartó polderré (flood retention polder) nyilvánítottak, - vízgazdálkodási és természet-megőrzési célra megvásároltak egyes területeket, - aktív tevékenységekkel vizes élőhelyeket hoztak létre (a leggyakrabban kotrással), - eltávolították az infrastrukturális akadályokat a nagyvízi medrekből és korlátozták rajtuk a városiasodást. 2.4.11. ábra A Hollandiában alkalmazott ártér-politikát meghatározó EU koncepció Az új holland ártér-politika érvényesítését támogatják az EU mezőgazdasági, vidékfejlesztési és természet-megőrzési politikájának változásai. Az érintett farmereket kompenzálják vagy megvásárolják a területeiket a Közös Mezőgazdasági Politika támogatásainak felhasználásával. Ösztönözték a farmereket az árvíz-barát (flood-friendly) mezőgazdasági gyakorlatra való áttérésre. A kijelölt árterületekről az épületeket és farmokat magasabb területekre telepítették át, és innovatív megoldásként úszó-házakat engedélyeztek városi vízpartokként. A helyet a folyóknak új ártér-politika fő hatásai és mozgatórugói: az árvízvédelmi gátrendszer erősítésének magas költségeihez viszonyítva elérhető költségmegtakarítás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges nagyobb árvízlevezető kapacitás biztosításának igénye. 120 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Az árterek árvízszabályozó hatásának értékbecslése ma a holland árvíz és vízgazdálkodási politika egyik legfontosabb eleme. Az új holland vízjog szerint az árvízvisszatartás a tájhasználat és igazgatás formális tényezője, az egyik amellyel a vízvisszatartás egy terület elsődleges funkciójaként kijelölhető. A Room for the Rivers projekt keretében egy reklámanyag szerint (Room for the River Safety for four million people in the Dutch delta From higher dykes to river widening Working together towards a safe and attractive river region) több mint 30 helyen végeznek majd Hollandiában olyan beavatkozásokat, amelyek több helyet biztosítanak a folyónak a nagy vizek levezetéséhez (2.4.12. ábra). A program keretében 150 házat és 40 vállalatot kell majd áttelepíteni. Néhány a jelentősebb projekt-elemek közül: - Az Overdiep poldernél távolabb helyezik az árvízvédelmi töltést, s az érintett farmokat áttelepítik és újjáépítik az új töltés melletti mesterségesen kialakított magaslatokon. Ez 27 cm-el fogja csökkenteni a mértékadó árvízszintet. - A Waal folyó 75 km-es szakaszán 750 sarkantyú magasságát csökkentik átlagosan egy méterrel, ami az extrém árvízszintek magasságát 6-12 cm-el fogja csökkenteni. - A Waal folyón Lentnél távolabb helyezik a töltéseket a folyótól és új medret mélyítenek az árvízhozam levezetéséhez. Ezzel 35 cm-el csökkentik az árvízszintet. - A Waal folyón Nijmegenben épített városi sziget 2011-ben elnyerte az International Waterfront Center Award-ot az árvízvédelem és a regionális fejlesztés innovatív kombinálásával. - Az extrém árvízszinteket 40 cm-el csökkentik a fővédvonal 250 m-el távolabbra helyezésével az alsó Rajnán és az Ijsselnél. 2.4.12. ábra A Room for Rivers program projektjeinek helye Lábakon álló, fix épületek: A Magyarországon is elterjedt épülettípus, mely épületek padlószintje a mértékadó árvízszint felett helyezkedik el, így az áradások döntő hányadát komolyabb károsodás nélkül képes átvészelni, emellett jelentős mértékben nem akadályozza az árhullámok levonulását sem. A rendkívüli árvizek esetén azonban a lakótér is elöntésre kerülhet így jelentősen károsodhat. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 121

Ezekre több országban is találunk példákat. Az Egyesült Királyságban a Temze, Írországban a Dargle, míg Dél-Koreában a Han folyó mentén láthatunk ilyen épületeket. 2.4.13. ábra: Wargrave (Egyesült Királyság) 2.4.14. ábra: Dél-Koreai cölöpökön álló ház 122 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.4.15. ábra: Enniskerry (Írország) Úszóművek, úszóházak: Állandó jelleggel a vízen úszó, a parthoz kikötött építmények, melyek függőleges irányban az aktuális vízszinttel együtt képesek mozogni, így nem szenvednek károsodást árvíz esetén sem. Kialakításukhoz elengedhetetlen a megfelelő szilárdságú rögzítési pont megléte. 2.4.16. ábra: Úszóház Ontarioban (Kanada) AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 123

2.4.17. ábra: Úszóház Seattle-ben (USA) 2.4.18. ábra: Úszóház az Amstel folyón (Hollandia) Vízszinthez igazodó padlószintű épületek: A fix lábas és az úszóműves épülettípus keveréke. Az épületek kis vízállások idején több, fix magasságban rögzített cölöpön támaszkodnak, nagyobb vízszintek esetén pedig a felhajtóerő hatására felúsznak, melyek függőleges vezetését és rögzítését az épületek oldalai mentén kialakított oszlopok segítik, amik lehetnek egyszerű (állandó magasságú) vagy teleszkóp rendszerű kialakításúak. Hollandiában Maasbommel környékén találhatunk ilyen kialakítású épületeket nagy számban. Az ilyen típusú épületek jellemzően egyenletes, kis vízszint ingadozású (5-6 m) folyók és tengerek partvonalai mentén alakíthatók ki. Magyarországon jelenleg még nincsenek elterjedve. 124 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.4.19. ábra: Teleszkópos lábazatú házak Maasbommel környékén (Hollandia) Mobil épületek, sátrak, színpadok: Külföldi példákból látható, hogy a kis alapterületű, könnyűszerkezetes épületek, melyek a kialakuló árvizek előtt elbonthatók és elszállíthatók igen praktikusak. Ezek rövid idő alatt elhelyezhetők, így ideiglenes szabadtéri rendezvények, fesztiválok, sport- és üdülőterületek kiszolgáló létesítményeiként nagyszerűen hasznosíthatók lennének. Példaként az amerikai ifjúsági táborok építményei, és folyó menti parkok rendezvénysátrai említhetőek. 2.4.20. ábra: Ifjúsági tábor a Maine folyó mentén (USA) AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 125

2.4.21. ábra: River city Park a Missouri mentén (USA) 2.5 Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata 2.5.1 Általános adottságok Az érintett Duna szakasz középvízi medrét a homorú partokon jól elkülönülően meghatározható partvonal övezi. A domború oldali részeken a partvonal nem minden esetben határozottan elkülöníthető figyelemmel a mederzátonyok esetenként magas szintet elérő terepszintjeire. A part vonalazása a szabályozási munkák következtében jó közelítéssel az 1978-ban készült Általános Szabályozási tervben foglaltaknak megfelelően alakult. A partvédelmi kőszórással védett partszakaszokon a parti növényzet a kőszórás felső szintjétől kezdődően terjedt el, a meder felé eső részek jellemzően a lefolyást akadályozó vegetációtól mentesek. Az érintett szakaszon szakadó part nincs. A homorú parti részeken jellemző fás szárú vegetáció a kisvízi vízjárási tartomány felső határának szintjéig terjedt el, hosszabb kisvizes időszakok bekövetkezése esetén annak meder felé történő továbbterjedése valószínűsíthető. A keresztirányú szabályozási műveken jelentős kiterjedéssel fás szárú növényzet telepedett meg. A vizsgált folyószakaszon Dunaszekcső és Mohács térségében található a partra települt folyami rakodó, illetve kikötőhely. Ezek a kikötői létesítmények az egyébként is magasabban fekvő parti területekre települtek, az árvízlevezető képességet káros mértékben nem befolyásolják. Újabb folyami rakodó- és kikötőhelyek létesítése csak azok árvízlevezető képességre gyakorolt hatásának részletes vizsgálatának eredményei ismeretében javasolt. 2.5.2 Üdülőterületek részletes vizsgálata A vizsgált folyószakaszon az alábbi üdülőterületek használata határolható le. Használati jellegükből adódóan az üdülőterületek a hullámtér magasabb részein, a partvonalhoz közel eső területekre települtek, ahol a nagyvízi vízszállítás területegységre vonatkoztatott mértéke egyébként is relatív kisebb mértékű. Figyelemmel a modellvizsgálati eredményekre a már meglévő üdülőterületi területhasználatok kiterjedésének növelése nem javasolt, a meglévő építmények felújítása esetén a 83/2014 Kormányrendelet ide vonatkozó részeit kell alkalmazni. 126 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

2.5.1. táblázat: Üdülőterületek Sorszám Fkm bal part Fkm jobb part Település Üdülők becsült db száma Üdülőterület neve 1 1446-1447 Mohács 50 2 1448 Mohács 170 Újmohács-Porond 3 1451-1452 Mohács 50 4 1452-1454 Bár 60 Összesen: 330 AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK 127

m B.f. Δ(cm) 3. ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 3.1 Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált mederszakasz árvízlevezető képessége jelenleg megfelelő. A szakasz jól szabályozott. A vizsgált szakaszon jellemzően a másodlagos levezető sávot érintő beavatkozások lettek meghatározva. Összességében elmondható, hogy a beavatkozássokkal számottevő vízszintcsökkentés nem érhető el, azonban az árvízi kockázat csökkenthető pl.: az árvízvédelmi töltések homorú parti töltésrézsűjének szilárdburkolatú védelmének kiépítésével. A 2D-s modellfuttatások során az alkalmazott Q1%-os vízhozamok a MÁSZ szintje alatt vonultak le. Modell eredmények NMT_04 Tervezett állapot - jobb part 89.90 90 89.80 89.70 80 89.60 89.50 70 89.40 89.30 60 89.20 89.10 50 89.00 88.90 40 88.80 88.70 30 88.60 88.50 20 88.40 88.30 10 88.20 88.10 0 88.00 87.90-10 87.80 87.70-20 1430 1435 1440 1445 1450 1455 1460 1465 fkm MÁSZ_2014 JP_Q1 alapállapot JP_Q1 tervezett állapot JP_Q1_terv - Q1_alap 3.1.1. ábra: Beavatkozások árvízszintre gyakorolt hatása 1. 128 ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

m B.f. Δ(cm) Modell eredmények NMT_04 Tervezett állapot - balpart 89.90 89.80 89.70 89.60 89.50 89.40 89.30 89.20 89.10 89.00 88.90 88.80 88.70 88.60 88.50 88.40 88.30 88.20 88.10 88.00 87.90 87.80 87.70 1430 1435 1440 1445 1450 1455 1460 fkm 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0-10 -20 BP_Q1 alapállapot MÁSZ_2014 BP_Q1 tervezett állapot BP_Q1_terv - Q1_alap 3.1.2. ábra: Beavatkozások árvízszintre gyakorolt hatása 2. 3.1.1 Nagyvízi levezető sávok kijelölése A rendeletben meghatározott levezető sávokat a numerikus modellszámítások eredményeképp a számítási rácshálózat pontjaiban értelmezett fajlagos vízhozam és függély-középsebességek kiértékelésével határoztuk meg. A kiértékelés során a térinformatikai rendszerben értelmezett fenti eredmények közel azonos súlyú kombináciát hoztuk létre, amely területi eloszlását elemezve lehatárolhatóvá váltak a nagyvízi meder árvízlevezető sávjai. A levezető sávok határait az 5.2.2. sz. térképen mutatjuk be. Az érintett települési önkormányzatok munkáját könnyítendő a zonációt bemutató térképeket településenként külön-külön is elkészítettük, és az 1.3.3. fejezetben illetve az 5.5 részletes helyszínrajzokon tesszük közzé. 3.1.2 Övzátonyrendezés Mederzátony rendezésre az 1457+900 és 1453+085 fkm között Bár térségében a Bári-mellékág környezetében, az 1445+950 fkm és 1444+000 fkm között Mohács térségében a Cigány-zátony környezetében, valamint az 1441+040 és 1437+870 fkm között Kölked térségében az ún. Nagypartosi-szakasz környezetében van szükség. A beavatkozások során a meglévő kőművek átépítése mellett, a partvédőművek kiegészítésére és a mellékág mederkotrására van szükség az árvízlevezető képesség fenntartása érdekében. 3.1.3 Nagyvízi levezető sávok kialakítása növényzetszabályozással és a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével A vizsgált szakaszon árvízvédelmi töltések áthelyezésére nincs lehetőség. ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 129

Az érintett szakaszon a növényzetszabályozással történő lefolyás javítás leginkább a mellékágak környezetét érinti, ami a mellékágak kotrásával és medertisztításával érendő el. A fenti beavatkozásokat az alábbi táblázat foglalja össze: 3.1.1. táblázat: Beavatkozások Tervezett beavatkozások Érintett zóna FKM -tól FKM -ig Érintett település Beavatkozás leírása mederkotrás / medertisztítás Másodlagos 1437.605 1435.295 Kölked Gariella szigeti mellékág kotrás, elzárő kőmű átépítés, kőszórásos partvédelem építés 3.1.4 Az árvízhozamok megosztási lehetősége A vizsgált szakaszon nincs lehetőség vízhozam megosztásra. 3.1.5 További árvízlevezető képesség javító beavatkozások Az érintett Duna-szakasz lefolyási viszonyainak javítására tett további beavatkozásokat az alábbi táblázat foglalja össze. Tervezett beavatkozások kanyarulatrendezé s Érintett zóna 3.1.2. táblázat: Beavatkozások FKM -tól FKM -ig Érintett település Elsődleges 1453.955 1451.61 Mohács, Bár Beavatkozás leírása Bári kanyar rendezése, partvédelmi kőszórás megerősítésével, meglévő terelőművek visszabontásával, párhuzammű építésével 3.1.6 Vízrajzi Monitoring A nagyvízi mederkezelés vonatkozásában a vízrajzi monitoring elsődleges célja a nagyvízi meder a vízszállító képességét befolyásoló változások nyomon követése. A hullámtér vízszállító képességének csökkenéséből eredő kedvezőtlen folyamatok jellemzéséhez a vízrajzi észlelések, mérések, valamint azok feldolgozásai nélkülözhetetlenek. Szükségesnek látjuk a klasszikus vízrajzi tevékenységek következetes folytatását, ugyanakkor ki kell elégíteni a korszerű folyami hidrodinamikai modellek működéséhez szükséges információigényt is. 3.1.6.1 A vízrajzi monitoring elemei 130 ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

A nagyvízi meder vízszállításával összefüggő hidrológiai viszonyok feltárásához alapvetően az alábbi vízrajzi tevékenységek kapcsolódnak: - vízállás észlelés, regisztrálás - vízhozammérés - lebegtetett-, görgetett hordalék mérés - vízfelszín rögzítés - vízállás-vízhozam összefüggések feldolgozása - jégmegfigyelés Az NMKT területi egységei viszonylag rövidebb Duna-szakaszokat érintenek. Ugyanakkor a Duna tekintetében a vízrajzi monitoring üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése csak a folyam tágabban értelmezett hossz menti kapcsolatrendszerének figyelembevételével lehetséges. Emiatt a jelen áttekintő alfejezet egységesen tárgyalja a teljes Dunaföldvár-déli országhatár szakaszt, majd a 3.7.2 alfejezet a vonatkozó kormányhatározatban nevesített alábbi szakaszokra ad intézkedési-terv javaslatot: 03.NMT.01. 03.NMT.02. 03.NMT.04. 03.NMT.04. BAJA (Dunaföldvár - Paks) (Paks - Sió torkolat) (Sió-torkolat Dunafalva) (Dunafalva - déli országhatár) (Baja város területe, északi közigazgatási határa - város területe, déli közigazgatási határa) A Dunának a felsorolt szakaszokat magába foglaló Dunaföldvár-déli országhatár szakaszán a vízrajzi monitoringért, feladatok szerint osztott üzemben, az Alsó-Duna völgyi, a Közép-Dunántúli és a Dél-Dunántúli vízügyi igazgatóságok felelősek. A mérőeszközök, a vízrajzi adatátviteli hálózat üzemeltetése, fenntartása jóváhagyott tervek szerint történik. Az árvíz elleni védekezés során észlelt (mért/gyűjtött) adatfajtákat, a kijelölt állomásokat, az egyes állomásokra vonatkozó észlelés előírt gyakoriságát, továbbá az adatgazda szervezet megnevezését az árvízi állomás-hálózat országos jegyzéke tartalmazza, állomás-jelleg szerinti bontásban. Az állomás-hálózat törzsadatait és az egyes állomásokon előírt adatfajtákat digitálisan a Vízügyi Adattár tartalmazza. A mérések és észlelések gyűjtésére, feldolgozása, értékelése, tárolása, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 7/2014. számú Vízkárelhárítási Hidrológiai Szabályzata (VHSZ), valamint az OVF 5/2014 szabályzatának (Vízrajzi adatszolgáltatás és Adatforgalom Rendje) előírásai szerint történik. A vízrajzi állomások elhelyezkedése, a mérési és mintavételezési szelvények a 3.1.3. ábrán láthatóak. 3.1.6.2 Vízállás észlelés, regisztrálás A Dunán a vízállás mérésének alapeszköze a vízmérce. Az érintett folyószakaszon a vízmércék három csoportba bonthatók: napi gyorsadat szolgáltatásra kötelezett törzsállomásokra, üzemi állomásokra, illetve ez utóbbiak speciális formáját képező árvízi mércékre. A törzsállomások nyomásszondás digitális vízállás regisztrálóval felszereltek, amelyek - beállítástól függően naponta többször rögzítik az adatokat. A napi rendszeres adatszolgáltatás és az adatok napi, rendszeres rögzítése az vízügyi ágazat kezelésében lévő Operatív Hidrológiai Modul (OHM) adatbázis-kezelő rendszerrel történik. A vízrajzi adatok tárolásának másik alappillére a Magyar Hidrológiai adatbázis (MAHAB). Feladata a hidrológiai és hidrometeorológiai adatok gyűjtése, rögzítése, megjelenítése, elsődleges feldolgozása, ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 131

tárolása, forgalmazása. A MAHAB-ban történik a konvertált vízhozam adatok előállítása is a vízállás adatokból, összefüggések alapján. Árvízvédelmi készültség alatt vízállás észlelés üzemi vízmércék árvízi mércék bevonásával történik. A mércék 2-3 km távolságra helyezkednek el egymástól. Az észlelési rend árvízvédelmi készültség alatt a VHSZ rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak szerint alakul: I. fokban: napi 2 alkalommal (6 és 18 órakor) II. fokban: 6 óránként (0, 6, 12, 18 órakor) III. fokban: 2 óránként (páros órákban) Rendkívüli A megbízható vízállás adatokhoz elengedhetetlen a vízmércék állapotának fenntartása, rendszeres geodéziai ellenőrzése. A fenntartási tevékenységet jóváhagyott tervek szerint kell elvégezni. A vízmérce-magassági pontok létesítésének, a magassági pontok és a vízmércék bemérésének illetve ellenőrzésének szabályait az OVF ME-10-536 Vízmércék Magassági Helyzetének Rendszeres ellenőrzése Műszaki Előírása tartalmazza. A vízrajzi állomások jegyzéke az 3.1.3. táblázatban található. 3.1.6.3 Vízhozammérés A Dunán a vízhozammérés mozgóhajós ultrahangos vízhozammérő (ADCP) berendezéssel történik. A folyó Dunaújváros - déli országhatár közötti szakaszán ütemterv szerinti rendszeres vízhozammérés az alábbi szelvényekben van: 3.1.3. táblázat: Mérőszelvények MÉRŐSZELVÉNY DUNAÚJVÁROS 1532 DOMBORI 1506,8 BAJA 1459,9 MOHÁCS 1446,9 Árvízvédelmi készültség idején a vízhozammérő állomásokra előírt, az aktuális fokozati szinthez tartozó gyakoriságú mérések a VHSZ szerint történnek, a helyi védelemvezetés elrendelésével. 3.1.6.4 Lebegtetett hordalék, görgetett hordalék A Duna Dunaújváros déli országhatár közötti szakaszán rendszeres lebegtetett hordalék mintavétel a dunaújvárosi, a dombori és mohácsi szelvényben történik, eseti jelleggel a bajai szelvényben. A mintavételezés hordozható szivattyús vízmintavevő berendezéssel kerül végrehajtásra. A mérés elvét, és a mérésre vonatkozó előírásokat az OVF ME-10-231-20 Felszíni Vizek Lebegtetett Hordalékának Mérése Szivattyús Vízmintavevővel Műszaki Előírás tartalmazza. Lebegtetett hordalék mintavételezést mindig vízhozamméréssel együtt kell végezni. Árvíz idején a mérőhelyek kijelölése, a rendelkezésre álló létszám és a műszaki feltételek függvényében, a helyi védelemvezetés utasítása alapján történik. A Dunán rendszeres görgetett hordalékmérés jelenleg nincs. Kísérleti jelleggel mintavételezést az ADUVIZIG a Duna bajai mérőszelvényében hajt végre. A görgetett hordalék mintavételezés üzemszerű végrehajtása módszertani fejlesztést igényel, amit vízügyi ágazati szinten lehetne megvalósítani. 132 ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK Fkm

Vízmércék és mérési szelvények a Dunaújváros-országhatár közötti szakaszon az 3.1.3. ábrán láthatóak. ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 133

3.1.3. ábra. Vízmércék és mérési szelvények a Dunaújváros-országhatár közötti szakaszon 134 ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

3.1.6.5 Vízállás vízhozam összefüggések Egy adott szelvényben a vízhozam és a vízmélység közötti kapcsolatot leírására gyakran alkalmazott segédeszköz az ú.n. vízhozamgörbe, amely a vízállás és a vízhozam között szerkesztett empirikus kapcsolat. A Dunán azonban még egy harmadik változónak, az esésnek az alakulása is döntő szerephez jut. A háromváltozós összefüggések jelentősége abban rejlik, hogy egy árhullám levonulása során az esés jelentősen megváltozhat, aminek következtében az áradó, vagy apadó ágon a kétváltozós görbéről leolvasható értéktől jelentősen eltérő vízhozamot kaphatunk. A Duna magyarországi alsó szakaszán a két és háromváltozós vízhozamgörbék rendszeres felülvizsgálata - a vízállások elsődleges feldolgozását követően- a következő szelvényekben történik: Dunaújváros, Dombori, Baja, Mohács. A vízhozamgörbék segítségével egy szelvényben a vízhozamgörbe változásokból követeztetünk a vízgyűjtő területen történt változásokra. A vízhozamgörbék speciális alakja a vízállás-vízhozam hurokgörbe. A hurokgörbék jól szemléltetik az árhullámok levonulási fázisait, és egy-egy fázisban a pillanatnyi viszonyok által meghatározott összefüggéseket. A fázisok időbeli változásaiból a következtethetünk a meder vízszállító képességére, és a hullámtérben elburjánzó növényzet vízszállítógépesség-csökkentő hatására. A vízállás-vízhozam hurokgörbék a főmedri mérések és a gemenci mérőhidak vízhozammérései alapján egyaránt készülnek. Az egyes mérőszelvényekhez tarozó görbék típusait a 3.1.4. ábra mutatja. 3.1.4. ábra Vízállás-vízhozam összefüggések ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 135

3.1.6.6 Intézkedési terv javaslat: vízhozam mérőhelyek számának bővítése, és a mérések kiterjesztése a hullámtérre A szélsőséges vízjárási helyzetek jobb megismerése, valamint a hidraulikai modellek kalibrálhatósága érdekében mértékadó helyzetben szükség van a főmeder-hullámtér vízhozam megoszlás ismeretére. Az ilyen jellegű mérésekkel a hullámtéri vegetáció vízszállításra gyakorolt hatása is kimutatható. A Dunán a nagyvízi meder teljes szelvényére kiterjedő keresztirányú mérésekre alkalmas helyek kijelölése javasolt. A kijelölt mérési szelvényeket ármentes időszakban be kell járni, és fel kell mérni a mérőcsónakkal, vagy mérőhajóval történő átjárhatóság lehetőségét, valamint a szelvény átjárhatóságának a fenntarthatóságát. Javasoljuk előirányozni továbbá a mérési szelvényekben a keresztirányú vízszínesés mérési lehetőségének vizsgálatát. Két javasolt mérési nyiladék kiépítésére alkalmas helyszín a 3.1.5. ábrán látható. Árvízi főmedri és hullámtéri mérések céljából a Duna Dunafalva déli országhatár közötti szakaszán az alábbi szelvények vizsgálata indokolt: - Duna 1434,8 fkm - Duna 1450,6 fkm A szelvényekben a jobb parti magasparttól, illetve a jobb parti árvízvédelmi fővédvonaltól a bal parti hullámtéren keresztül a töltés lábáig kiterjedő ultrahangos vízhozammérést lehet végrehajtani, abban az esetben, ha a bal parton az erdősávon keresztül az átjárhatóság biztosítható, és a vízmélység megfelelő. A mérési szelvényt ármentes időszakban be kell járni, és geodéziai méréseket kell végrehajtani a terepszint meghatározásához. A hullámtéri méréseket leginkább a vegetáció korlátozza: a dús növényzet az ultrahangos sebességmérő műszert zavarja, a csónakkal történő közlekedést nehezíti, ezáltal tört nyomvonalú, mérési hibákkal terhelt eredményhez vezet. A szelvény kijelölésénél fontos szempont a nyiladékok rendszeres tisztíthatósága, és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása. A szelvények a hullámtéren erdős és füves terület egyaránt érintenek, ami a vízszállító képesség szempontjából hasznos vizsgálatokat alapozhat meg. Mivel a területhasználat alapvetően meghatározza a hullámterek érdességét, a hullámtéri érdesség hosszú távú vizsgálata céljából a kijelölt szelvény környezetében javasolt a hullámtéri növényzet sűrűségének és a hullámtéri feliszapolódás mértékének rendszeres mérése. A növény borítottság mérése előzőleg kijelölt egységnyi területeken kell, hogy történjen. A mérés során meg kell határozni a növényzettel fedett területek jellemző fajtáit, fás szárú növényzet esetén az egységnyi területre eső a növények egyedszámát és törzsátmérőjét is rögzíteni kell. A méréseket árvíztől függetlenül rendszeresen el kell végezni, és megfelelően (jegyzőkönyvvel, pontos helymeghatározással, fotókkal) dokumentálni kell. A növényzet sűrűségének vizsgálata mellett árvizek után javasolt a friss üledék vastagságának rendszeres mérése is. Erre a célra a hullámtéren kutató árkokat kell kijelölni, és azok környezetét tisztán kell tartani. 136 ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

3.1.5. ábra. Főmedri hullámtéri vízhozammérő szelvény 3.1.6.7 Intézkedési javaslat: árvízi mérések bővítése - vízszínesés mérés a vízhozamméréssel egyidejűleg A rendszeres vízhozammérések mellett törekedni kell a vízhozamméréssel egyidőben végzett vízszínesés mérés megvalósítására. A vízszínesés ismeretében és a vízhozamméréskor keletkező nedvesített terület, kerület, hidraulikus sugár, és a vízhozam adatok birtokában a mederérdesség számolható. A mederérdesség aktuális értéke alapján (amely évszak, vegetációs időszak függő) követhető a meder vízszállító képességének változása, amely adat ismeretében a meder állapotának változására is lehet következtetni. Ez alapján az okszerű mederfenntartás tervezhető. A mederérdesség ismerete a számítógépes hidraulikai modellezés egyik fontos alapadata, e nélkül a modellezés bizonytalansága nagymértékben megnő. ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK 137