A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz- Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára

Tartalomjegyzék 1 ELŐZMÉNYEK... 4 2 A VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA... 5 2.1 Elvárások, közvélemény-kutatás... 5 2.2 A közvélemény-kutatások eredménye... 6 2.3 A megoldással szembeni elvárások... 7 2.4 A megoldási javaslatok ismertetése... 7 2.4.1 A Lisicky féle javaslat... 8 2.4.2 Ökoplan féle javaslat... 9 2.4.3 A SZITE javaslat... 10 3 A MEGOLDÁSI JAVASLAT (SZITE) ISMERTETÉSE... 11 3.1 A beavatkozások ismertetése... 11 3.1.1 Szabályozható fenékküszöbök... 11 3.1.2 A mellékágak összenyitása főmederrel... 13 3.1.3 Árvízlevezető sávok... 13 3.1.4 Zátonyok letisztítása, lemélyítése... 14 3.1.5 Feleslegessé váló művek elbontása, visszabontása... 14 3.2 Az üzemeltetés és annak várható hatásai... 15 3.2.1 Vízhozamok, vízszintek, vízkormányzás... 15 3.2.2 Átjárhatóság... 15 3.2.3 Medermorfológia... 16 3.2.4 Talajvizek alakulása... 16 3.2.5 Védett területek átmentése... 17 3.2.6 Idegenforgalom... 18 3.3 A megvalósítás menete... 18 4 AZ IDŐKÖZBEN FELVETETT EGYÉB JAVASLATOK RÖVID ÉRTÉKELÉSE.. 19 4.1 A vízhozam megosztás megváltoztatása... 19 4.2 A mederpart betolása a főmederbe... 19 4.3 A meder feltöltése... 20 5 SZITE ÁLLÁSFOGLALÁSA, KÖVETKEZTETÉS... 21 2

6 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 22 7 MELLÉKLETEK... 23 7.1 A tervezett fenékküszöbök jellemző felvízszintjei... 23 7.2 Fenékküszöb tájékozató méretei az 1834,2 fkm-ben... 24 7.3 Fenékküszöb tájékoztató méretei az 1826,2 fkm-ben... 25 7.4 Fenékküszöb tájékozató méretei az 1814,9 fkm-ben... 26 7.5 Áttekintő helyszínrajz a Szigetköz felső szakaszán... 27 7.6 Áttekintő helyszínrajz a Szigetköz alsó szakaszán... 28 3

A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület javaslata a Szigetköz-Csallóközi hullámtéri mellékágrendszer többcélú rehabilitációjára 1 Előzmények A Bős-Nagymarosi Vízrendszer leállítása (1989), valamint a Duna elterelése (1992) a Szigetköz térségét érintette a leghátrányosabban. Több műszakilag megalapozatlan megoldási kísérlet kudarca után (a Mosoni-Duna vízhozamának átterelése, szivattyúzás a főmederből a mellékágrendszerbe) 1995-ben a magyar fél egy a Duna közös főmedrébe épített fenékküszöbbel tudta stabilizálni a magyar oldali mellékágrendszer pillanatnyi állapotát. Ehhez a kormánybiztosi irodák és a Magyar- Szlovák Határvízi Bizottság előkészítése után a szlovák fél is hozzájárult, és az ideiglenes vízmegosztásban is megállapodás történt. Ezzel sikerült a természetvédelmileg értékes magyar oldali hullámtér állapotát stabilizálni. A beavatkozás eredményes volt, a helyi lakosság általános támogatását élvezi. A szlovák és a magyar fél önállóan alakította ki vízpótlását, így három elszeparált víztér alakult ki, ahol a középen folyó Duna vízszintje lényegesen alacsonyabb a kétoldali hullámterek vízszintjeinél. A két mellékágrendszer végleges rehabilitációja érdekében az elmúlt 13 évben gyakorlatilag semmi nem történt. A vízlépcsővita mentén kialakult érdekek és érdekellentétek ahhoz vezettek, hogy évente közel fél milliárd forintot költöttek a magyar kormányok különféle kutatásokra. Bizton kijelenthető, hogy a kutatások nagy része felesleges, és nem illeszkedik, nem felel meg a nemzetközi normáknak. Nem sok szakterület van, ahol ilyen összeget fordítanak kutatásra úgy, hogy ennek érdemi eredménye nincs. Megítélésünk szerint ennek sajnálatos módon politikai okai vannak, ami viszont lehetővé teszi olyan érdekcsoportok megfinanszírozását, amelyek a helyi véleményeket, a szubszidiaritás elvét figyelmen kívül hagyják, éppen a természetvédelemre és a környezetvédelemre hivatkozva. A kutatások mellett több rehabilitációs változat is született 1995 óta. Ezek közül ténylegesen, műszakilag értékelhető és megfelelő minőségben kidolgozott változat csak az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság kezéből került ki. Ez a változat konkrét szinteket, méreteket, vízhozamokat tartalmazott és gyakorlatilag vízjogi engedélyes terv szintig kidolgozásra került. A többi, a mindenkori politika által preferált változat általában csak elméleti szinten fogalmazódott meg, így a legtöbb kérdésre nem is tud pontos választ adni. A kutatások eredménytelensége, és az elméleti megoldási változatok nem eredményeztek konk- 4

rét megoldásokat. csak további elméleteket és kutatásokat generáltak az adófizetők pénzéből és a helyben élők egyre növekvő elégedetlenségére. A jelenlegi helyzet vázlata háromfelé osztott vízrendszer (Forrás: Ökoplan) A kialakult helyzetet megelégelve döntött úgy a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány (MKK), Mosonmagyaróvár város önkormányzatának felhatalmazásával, hogy egy olyan konkrét megoldást dolgoz ki, amely modellkísérletekkel ellenőrizhető és műszakilag helytálló. Az MKK alapcéljai közé tartozik a Szigetközi-(Csallóközi) Nemzeti Park létrehozása. Ennek tanulmánytervét korábban elkészítette és feltárta azokat a természetvédelmi érdekeket, melyek mentén a rehabilitációt végre kell hajtani. A vizsgálatot egy sikeres INTERREG pályázat tette lehetővé. Ennek keretében egy szlovák megoldási javaslatot, a pillanatnyi szlovák-magyar tárgyalásokon preferált megoldást és egy helyi a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) által javasolt megoldást vetett össze és azokat fizikai és digitális modellekkel egyaránt ellenőrizte. 2 A vizsgálatok lefolytatása 2.1 Elvárások, közvélemény-kutatás A megoldási javaslat kialakításánál a közalapítvány összegyűjtötte azokat a hangsúlyos elvárásokat, amelyeket a megoldásnak ki kell elégíteni. Ezen felül igen részletes közvélemény kutatást végzett el. Ennek nagy jelentőséget tulajdonított, mert a korábbi közvélemény kutatások jellemzően úgy történtek, hogy egy megbízott, általában nem helyi cég pár nap alatt lerohanta a Szigetközt és ebből évekre vonatkozó következtetéseket vont le. 5

Az MKK részletes tájékoztatást tartott minden faluban, és falugyűlések keretében készített riportokat az elvárásokról. Ez alapozta meg a megoldási javaslatokat. 2.2 A közvélemény-kutatások eredménye A közvélemény kutatások során a helyi lakosság elsősorban azt az igényét fogalmazta meg, hogy végleges megoldást akar, mert a jelenlegi bizonytalan helyzet nem teszi lehetővé a hosszú távú fejlesztések megvalósítását. Állást foglalt amellett, hogy szeretné átmenteni a terület ökológiai értékeit, és a hullámtéren elsősorban az ökoturizmus kialakulását támogatja, szemben azokkal az elképzelésekkel, melyek a jachtforgalmat, illetve a nagyteljesítményű motorcsónakok forgalmát ott engedélyeznék. Részlet a közvélemény-kutatás eredményeiről 6

2.3 A megoldással szembeni elvárások A MKK összegyűjtötte azokat az elsősorban vízgazdálkodás irányába jelentkező elvárásokat, amelyeket a javasolt megoldásnak meg kell válaszolni. Ezek a teljesség igénye nélkül az alábbiak: A természetes vízjárás, vízdinamika megvalósítása, beleértve az időszakos elárasztást Az árvizek biztonságos levezetése A három vízrendszer átjárhatóságának megoldása A hordalékkérdések kezelése Talajvízállapotok rendezése Az idegenforgalmi igények kielégítése A legkisebb zavartság a területen a kivitelezés során 2.4 A megoldási javaslatok ismertetése A vizsgálatok és modellezések 3 megoldási javaslatra terjedtek ki. 7

2.4.1 A Lisicky féle javaslat A szlovák fél részéről érkezett javaslat a Duna főmedrét több helyen áttöltötte volna, és magán az áttöltésen belül alakított volna ki olyan medreket, amelyeken keresztül a két mellékágrendszer összekötése lehetővé válik. A kapott javaslat meglehetősen kidolgozatlan volt, ezért csak alapelemei kerültek vizsgálat alá. Jellemző előnye: A mellékágrendszerben a betáplált vízhozamtól függően megvalósítható a dinamikus vízjárás a rendelkezésre álló vízkészlettel, megfelelő vízszinteken Jellemző hátránya: Az árvízen kívüli időszakban a főmederből egy kaszkád rendszerű tórendszert alakított volna ki, és jelentős mértékben csökkenti az árvízlevezető képességet. A Lisicky féle elképzelés felülnézete és metszete 8

2.4.2 Ökoplan féle javaslat Az ún. Rácz féle javaslat egy új főmedret alakított volna ki, leanderezve a két mellékágrendszer területén. Jellemző előnye: A vízrendszerek között megvalósul a kereszt és hosszirányú átjárhatóság Jellemző hátrányai: A vízszintek dinamizmusa (természetközeli vízjárás) csak kis mértékben alakul ki az eredeti főmedret lezáró széles fenékküszöbök miatt Kisebb mértékben, de romlik az árvízlevezetés. Kisebb mértékben duzzasztott bögék alakulnak ki az elzáró fenékküszöbök felett. Túlságosan megnyitja a mellékágakat a nemkívánatos motoros túrizmus előtt. Az új nyomvonal sok védett terület feláldozásával jár. Az Ökoplan javaslat vázlata (Forrás: Ökoplan) 9

2.4.3 A SZITE javaslat A javaslat három szabályozószerkezettel, hajózsilippel, hallépcsővel ellátott fenékküszöb beépítését javasolta. Az árvízlevezetés javítása érdekében a nyitható fenékküszöbökön kívül az természetközeli gyep-legelő területek kialakítását javasolta a kritikus árvízlevezető sávokban Jellemző előnye: Rugalmas vízkormányzás, fejleszthető átjárható hossz- és keresztirányban, elkülöníti a motoros és az ökoturizmust, a jelentős beavatkozások a főmeder mentén kis zavarással elvégezhetők Jellemző hátránya: Kisebb mértékben duzzasztott bögék alakulnak ki az elzáró fenékküszöbök felett. A SZITE megoldás részlete 10

3 A megoldási javaslat (SZITE) ismertetése Az MKK a lefolytatott fizikai kisminta modellek, valamint az elvégzett egydimenziós hidraulikai modellezés eredményei alapján a SZITE változatát fogadta el, úgy, hogy a másik két megoldás egyes elemeit is integrálta a javaslatba. Meg kell jegyezni, hogy a Lisicky és a Rácz féle modell műszaki pontossága a modellezéshez nem volt elegendő, ezért azokat a szakemberek a helyszínen közösen határozták meg. A megoldási javaslatrészletei megtalálhatók a www.szigetkozosen.hu honlapon. A fizikai kisminta-kísérlet végrehajtása A javasolt megoldást teljes jogú döntéssel támogatta és elfogadásra ajánlja a MKK, a SZITE, Mosonmagyaróvár Önkormányzata és a Szigetköz Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács. 3.1 A beavatkozások ismertetése 3.1.1 Szabályozható fenékküszöbök A vizsgálatok úgy ítélték meg, hogy a már meglévő fenékküszöb (Dunakiliti térségében) jól működik, és elegendő árvízvédelmi kapacitással bír. A tapasztalatok szerint a nyitható fenékküszöbök elve bevált, és ezt a módszert kell a továbbiakban is alkalmazni. Nagy előnye a többi megoldással szemben, hogy a rendszer rugalmasságát növeli akár a vízszintek, akár a vízhozamok tekintetében. És lényegesen nagyobb az árvízi áteresztő kapacitása is. A megoldás 3 további fenékküszöbbel javasolja az elhagyott főmeder vízszintjeinek megemelését, amely lehetővé teszi, hogy azokon a pontokon, ahol a mellékágrendszerben és a főmederben közel azonos vízszintek alakulnak ki, összenyitásra kerüljön. (Lásd mellékletek) 11

Hajózsilip (10 m széles): Lehetővé teszi a jacht és egyéb turisztikai célú vízi forgalom biztonságos átjutását a fenékküszöbnél kialakuló vízszintkülönbségen. Részt vesz az árvízlevezetésben Szabályozó mű (3x24 m széles): Lehetővé teszi a kisebb vízhozam esetén is a szükséges vízszintek kialakulását, a természetközeli (dinamikus) vízjárás biztosítását a mellékágrendszerben. Jelentős szerepe van az árvízlevezetésben. Fenékküszöb: A felvízszint megemelésével lehetővé teszi a vízrendszerek összekapcsolását, részben részt vesz az árvízlevezetésben. Hallépcső: A mellékágrendszerek mellett a főmederben is lehetővé teszi az élőlények számára a hosszirányú átjárhatóságot. A főmederben lévő szabályozó nyílásokkal, hasonlóan a már üzemelő dunakiliti fenékküszöb és duzzasztómű rendszeréhez, akár naponta is követhető a természetes vízjárás a vízrendszerben, a rendelkezésre álló vízmennyiséggel is. A fenékküszöb kőmű része közében hallépcsőszerűen kerül kialakításra, a már üzemelő fenékküszöb mért tapasztalatai alap- 12

ján. A mű tartalmaz egy 10 m széles hajózsilipet is, ami lehetővé teszi a főmederben a jacht és motoros forgalom áthaladását. A fenékküszöböknél, hangsúlyozottan a természet közeli vízjárás biztosítása mellett, korlátokkal lehetővé válik megújuló vízenergia termelése is, amelynek bevételéből a természetes területek fenntartási költségei biztosíthatók. 3.1.2 A mellékágak összenyitása főmederrel Valamennyi javaslat legfőbb célja, hogy helyreálljon az elkülönült vízterek ökológiai egysége. Ezt a korábban hajózási célból épült vezetőművek átvágása, illetve a Duna elterelése miatt épült mederáttöltések megnyitása teszi lehetővé azokon a pontokon, ahol a fenékküszöbök által megemelt vízszint és a mellékágrendszerek kívánatos vízszintjei közel megegyeznek. A megnyitások mérete, milyensége elsősorban üzemelési kérdés. Természetvédelmi szempontból a minél szélesebb, a medernagyságnak megfelelő megnyitások a kedvezőek, de ezt a hidrodinamikai célok esetenként korlátozhatják. 3.1.3 Árvízlevezető sávok A számítások szerint a fenékküszöbben elhelyezett nyitható szerkezetek ugyan nagyobb vízhozamok áteresztését teszik lehetővé a főmederbe, de így is részlegesen korlátozzák az árvízlevezetést a nyílt mederhez képest. Ugyanakkor a nagyvízi meder állapota is sokat romlott, vagyis a biztonságos árvízlevezetéshez egyéb beavatkozások is szükségessé váltak. Az SZITE a kritikus sávokban olyan természetközeli gyep-legelő gazdálkodást javasol, melyeket az erre a célra támogatott állatállománnyal tisztán lehet tartani, lehetőséget adva arra, hogy az árvizek alacsonyabb szinten vonuljanak le. Régen meghatározó volt az ártéri legeltetés, ennek a hagyománynak a célszerű felelevenítésére ad lehetőséget a megoldási javaslat. 13

Marhausztatás a szigetekre (Fotó: Timaffy László) 3.1.4 Zátonyok letisztítása, lemélyítése A Duna elterelése óta a meder zátonyaira már erdők nőttek, melyek komolyproblémát jelentenek az árvízlevezetésben. A főmeder vízszintjeinek megemelésével a növényzet nagyobb része víz alá kerülne, ami kedvezőtlen vízminőségi folyamatok elindulásához vezetne. Ezért indokolt a növényzet eltávolítása, illetve az árvízi levonulást akadályozó zátonyok részleges elbontása. 3.1.5 Feleslegessé váló művek elbontása, visszabontása A korábbi célok kiszolgálás érdekében (pl. hajózás) számtalan olyan szabályozó mű (sarkantyú, vezetőmű, stb.) melyek szerepe a javaslattal megszűnik, és anyaguk felhasználhatóvá válik a javaslat megvalósításánál. Ez lehetővé teszi például a főmeder jelentős része mentén a partok visszaalakítását, renaturalizálását. 14

3.2 Az üzemeltetés és annak várható hatásai 3.2.1 Vízhozamok, vízszintek, vízkormányzás A rendszer alapelve, hogy a főmeder alapvetően kiszolgálja az értékes természeti területekkel rendelkező mellékágrendszereket. Ez a vízhozamok tekintetében azt jelenti, hogy a fenékküszöbök lezárt táblaállásokkal, már viszonylag kis vízhozamok esetén is tudja biztosítani a mellékágrendszerek vízigényét. Ugyanakkor teljesen nyitott táblákkal a nagy árvizek biztonságos levezetésére is képes a járulékos beruházásokkal. Összességében ez viszonylagos függetlenséget jelent az érkező vízhozamoktól, amelyet a főmeder képes kikompenzálni a mellékágrendszerek javára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos határok között az átlagosnál alacsonyabb vízhozam érkezés esetén a főmederben kevesebb, nagyobb vízhozamok esetén több víz ereszthető le közel azonos vízszintek mellett. Vagyis a vízellátásban adódó ingadozások kikompenzálhatók a mellékágrendszerek természetes vízjárásának biztosítása érdekében. A rendszer másik nagy előnye, hogy a szigetközben kialakult életterekhez szükséges vízjárást (természetes vízszintváltozását) az előbb kifejtett viszonylagos függetlenséggel széles határok között, a téli kisvízszintektől a tavaszi elárasztásig tudja biztosítani a jelenlegi vízátadási feltételek mellett is. A rendszer előnye továbbá, hogy abban az esetben, ha olyan megállapodás születik, hogy a szlovák fél többletvízhozamot ad át (pl. a fele vízhozam átadása), a rendszer ezt is tudja kezelni, amivel a főmeder ökológiai potenciálja növelhető. 3.2.2 Átjárhatóság A tervezés során kiemelt szempont volt a rendszer biológiai átjárhatóságának biztosítása. A vízszintek felemelése fenékküszöbökkel a hosszirányú átjárhatóságot rontja, de a keresztirányú átjárhatóságot javítja. A beavatkozás tervbe veszi a már megépített fenékküszöb tapasztalatai alapján, hogy az építendő fenékküszöbök hallépcsőként is működjenek, részlegesen helyreállítva ezzel a hossz-irányú átjárhatóságot. Nagyon fontos új eleme a rendszernek, hogy a vándorló halfajok számára lehetővé tegyük a mellékágrendszerbe történő bejutást. Ez a Bagaméri ág rehabilitációjával lehetséges. A Bagaméri ág végébe egy alacsony, hallépcsőszerűen kialakított fenékküszöb kerül, melyet úgy kell megtervezni, hogy jelentős csalihatással bírjon a Duna Szap alatti szakaszán, és a vándorló halak egy részét a mellékágak felé terelje a Bősi erőmű alvize helyett (ott ugyanis nem tudnak továbbmenni). Összességében a megoldással megteremthető a három vízrendszer ökológiai egysége. 15

3.2.3 Medermorfológia A főmeder kiszolgáló szerepe lehetővé teszi, hogy a mellékágrendszerekbe viszonylag természetes hordalékfolyamatok alakuljanak ki. Érkező hordalékra a felső vízlépcsők miatt már nem lehet számítani (ezért következett be az 1970-es években a meder süllyedése), ezért elsősorban az oldalirányú (laterális) erózió, köznyelven partszakadások kialakítását kell biztosítani. Ezt a mellékágrendszerek vízjárásával, vízsebességének kialakításával lehet elérni, ami a rugalmas vízkormányzással biztosítható. Szerencsés helyzet ebben a tekintetben, hogy a tározótó területe állami terület, és a laterális erózió, az ezzel járó medervándorlás nem okoz tulajdonjogi problémákat. Ez a folyamat már most is megfigyelhető. A főmeder kiszolgáló szerepéből adódóan a korábbi erősen változó jelleg nem biztosítható. A görgetett hordalék hiányából adódó medersüllyedést viszont a fenékküszöbök a duzzasztott szakaszokon megakadályozzák. Azokon a szakaszokon, ahol a vízvisszatartás nem érvényesül, lehetséges korlátozott erózió, sőt a működést nem zavaró oldalirányú erózió is. Összességében Duna meder helyzete stabilizálódik kiülepedésre a fenékküszöbök előtt számítani kell. A többi változattal szemben a megoldás nagy előnye, hogy lehetséges a főmeder árvízi átöblítése a mélyküszöbű nyílások segítségével. Mozgó meder Tejfalusziget környékén (Fotó: Deák Péter) 3.2.4 Talajvizek alakulása A mentett oldali területek talajvízszint süllyedését a mellékágrendszerek, és a mentett oldali vízpótló rendszerek vízpótlása akadályozza meg a főmeder leszívó hatása ellenében. A főmedri vízszintek emelésével a talajvíz utánpótlás kiegészül a főmeder betápláló hatásával is. A főmederben, a fenékküszöbök feletti szakaszon számolni lehet a kolmatációs jelenségekkel, de ezt vélhetően a lehetséges átöblítés kompenzálni tudja szemben a többi 16

javaslat lehetőségeivel. A referencia időszak dinamikus vízjárásának biztosításával (1950-60-as évek vízjárása) a talajvíz fluktuáció is közelít a referencia időszak jellemző talajvízszintjeihez, különösen azért is, mert a főmeder leszívó hatása nagyrészt megszűnik. 3.2.5 Védett területek átmentése A megoldás kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a szükséges beavatkozások a legkevesebb zavarással történjenek. A területnek két jellemző mesterséges része van az ásott főmeder és az árvízvédelmi töltés. Ezeket a beavatkozás szempontjából három út köti össze, a dunakiliti, a dunaszigeti és a dunaremetei. Vagyis a jelentős beavatkozások az természeti értékek peremén történnek, és ezek megközelítésére van kialakult úthálózat. Új medrek kialakítására, a kitermelt kavics elszállítására, ehhez megfelelő, új nyomvonalú utak kialakításra a védett területek rovására tehát nincs szükség. Szigetközi táj (Fotó: Fűzfa Zoltán) A másik területi beavatkozás az árvízvédelmi sávok kialakítása. Régebben a legelők meghatározó természeti értékei voltak s mellékágrendszereknek. Ezek helyreállítását irányoztuk elő összekötve azzal a céllal, hogy a növényzettől legeléssel tisztántartott sávok egyben segítsék az árvizek levonulását is. Ma ezeken a kijelölt területeken döntően út, jéglevezető sáv, vagy intenzív erdőgazdálkodás történik. Ezeknek az átalakítása növelheti a természetes terület mozaikosságát. 17

3.2.6 Idegenforgalom A megoldási javaslat egyik erőssége, hogy a természeti értékekhez igazodva szeparálja az ökoturizmust és a természet nagyobb zavarását okozó vízi turizmust. Míg a jacht és egyéb motoros járművek számára a főmederben biztosítja a közlekedést, addig az ökoturizmus számára a mellékágrendszerek töltések közeli részein javasolja a vízi közlekedést. Egyegy ponton a motoros turizmus számára lehetővé teszi a mellékágrendszerek megközelítését is (pl. Rajka, Dunakiliti, Ásványráró). Ezzel a közvélemény kutatásokban megfogalmazott igények kielégíthetőek. Az idegenforgalom levezetése a területen 3.3 A megvalósítás menete A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület felvállalta az általa kidolgozott műszaki megoldás továbbvitelét. Az elvégzett hidraulikai vizsgálatok a célok elérhetőségét alátámasztották. Megítélésünk szerint a terv, szemben a többi változattal, kellő műszaki megalapozással rendelkezik ahhoz, hogy alapja legyen egy vízjogi engedélyes tervnek, és lehetővé teszi, hogy a szlovák féllel konkrét műszaki megoldásról, és ne általános elvekről folyjanak a tárgyalások. Fontosnak ítéljük, hogy műszakilag megalapozott tervekről, szakemberek folytassanak tárgyalásokat és ők készítsenek szakmailag megalapozott változatokat a döntéshozóknak. Ennek ma már megvannak a hivatalos csatornái azzal, hogy életbe lépett az Európai Unió Víz Keretirányelve, amely a szubszidiaritás szellemében a helyi és a természetvédelmi érdekeket egyaránt figyelembe kívánja venni a térség ökológiai potenciáljának helyreállítása érdekében. 18

A rehabilitáció megvalósítása érdekében javaslatunkat eljuttattuk a vízgyűjtőgazdálkodási terv elkészítéséért felelős szervezetnek. Reálisnak látjuk és támogatandónak tartjuk, hogy javaslatunk a vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési tervébe bekerüljön. Így az EU által előírt menetrendnek megfelelően, amely mind a magyar, mind a szlovák fél részére előírja a jó ökológiai potenciál elérését, az előírt ütemezésnek megfelelően 2015-ig a rehabilitáció megvalósulhat. Megítélésünk szerint jelenleg ez fordítva történik felelősség nélkül, általános elvekből, és politikai befolyás alapján, a helyiek érdekeit figyelmen kívül hagyva születnek félresikerült elképzelések, melyek megvalósítását sem a helyiek, és szakmai meggyőződésből az eddigi tapasztalatok szerint a szakemberek sem kívánják. 4 Az időközben felvetett egyéb javaslatok rövid értékelése 4.1 A vízhozam megosztás megváltoztatása A javaslat szerint a Duna mindenkori vízhozamának felét adja át a szlovák fél a közös főmederbe. A javasolt megoldás esetén a Duna főmedrében a vízszintek érdemben nem emelkednek. A vízhozam növekedésénél a meder felső tartományában lényegesen kisebb mértékben emelkednek a vízszintek. A kisebb vízszintemelkedés ugyan vélhetően kis mértékben csökkenti a főmeder leszívó hatását, de nem szünteti meg azt. Ezért az árvizek kivételével továbbra is egyirányúak maradnak a szivárgási irányok. Nem oldja meg a zátonyokon kialakuló növényzet árvízlevezetést csökkentő hatását. Továbbra is elválasztott vízterekként funkcionálnak a mellékágrendszer és a főmeder a különböző vízszintek miatt, a keresztirányú biológiai átjárás továbbra sem megoldott. Érdemi előrelépést a jelenlegi állapothoz nem jelent. 4.2 A mederpart betolása a főmederbe Az elképzelés szerint a főmeder oldalának anyagával beszűkítésre kerül a meder, ezáltal a kisebb vízhozamok is a referencia-időszak középvízszintjei mellett vezethetők le. A számítások szerint a referencia időszak vízszintjeit a mai meder cca. 2000-2500 m3/s vízhozam mellett tudja produkálni. Ez hozzávetőleg azt jelenti, hogy még fele vízhozam biztosítása esetén a meder morfológiája következtében legalább a meder 2/3-át be kell tölteni. Kisebb vízhozamoknál még többet. Ha figyelembe vesszük, hogy normál időszakban legalább évente egyszer a nagyvízszinteket (nem árvíz és elárasztás) is biztosítani kell, akkor a partélet nem lehet a nagyvízszintek alá csökkenteni. Célszerűbb lenne azonban legalább az elárasztás szintjéig (+ biztonság min. 20 cm). Ez azt jelenti, hogy a helyi anyag csak e szint felett használható fel a meder mentén. A fennmaradó partél anyaga 19

ezért nem elegendő erre a célra, vagy igen nagy védett területek levágása és beszállítása válna szükségessé a védett területen. Ennél a megoldásnál tehát vagy a felvízi tartomány vízjárás dinamikája nem biztosítható, vagy nagy területeket kell lenyesni a védett részekről is. Üzemeltetés kapcsán felmerül az a probléma, hogy a főmederbe hordalékhiányos vízhozam érkezik, ezért csupán kavicsmederben intenzív meder és vízszintsüllyedésre kell számítani, amely további beavatkozásokat igényel. 4.3 A meder feltöltése A javaslat az előző megoldási javaslathoz hasonló azzal a különbséggel, hogy nem csak helyi, hanem esetlegesen egyéb anyagot is felhasznál a meder feltöltéséhez. A megoldás csak újabb anyagnyerő helyek megnyitásával, és jelentős mennyiség beszállításával, ennek negatív vonzataival lehetséges. Újabb anyagnyerő helyek megnyitása, ilyen mennyiségű szállítás, valamint a megoldás instabilitása (a medersüllyedés, itt is bekövetkezik), nem indokolja ennek a változatnak a megvalósítását. 20

5 SZITE állásfoglalása, következtetés A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület felajánlja ezt a tervet közvetlen hasznosításra a magyar és a szlovák döntéshozóknak egyaránt. Elsősorban a megoldás elvét tartjuk elfogadandónak részleteit közvetlen szlovák-magyar közös tárgyalások keretében kell meghatározni. A Duna elterelése óta, 17 éve megoldatlan közös hullámterünk rehabilitációja. Ez idő alatt a jogi ígéreteken és a látszatintézkedéseken kívül, az egyetlen fenékküszöb megépítését kivéve, érdemi intézkedés nem történt közös természeti értékünk ésszerű rehabilitációja érdekében. 17 év után a Bős-Nagymarosi tárgyalások lezárása még mindig beláthatatlan távlatokban van a sokadik környezeti hatástanulmány után is. Szükségesnek tartjuk, hogy a Bős-Nagymarosi tárgyalásoktól függetlenül, kezdődjön meg az önálló párbeszéd a leginkább károsult Szigetközi-Csallóközi mellékágrendszer rehabilitációja ügyében! A megoldás érdekében az alábbi határozati javaslat elfogadására kérjük az érintett szervezeteket: Határozati javaslat:. megállapítja, hogy a Duna Szigetközi szakaszán halaszthatatlanná vált az érintett települések fejlesztési lehetőségeit meghatározó, a vízlépcsőépítés, és annak leállítása miatt 17 éve kedvezőtlen állapotba került főmeder és mellékágrendszerek rehabilitációja.. támogatja a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület által benyújtott rehabilitációs javaslatot tekintettel arra, hogy szemben az eddigi javaslatok többségével műszakilag kellően megalapozott, képviseli a térség érdekeit és összhangban van a távlati térségfejlesztési elképzelésekkel.. kezdeményezi, hogy a magyar kormány, az érintett önkormányzatokkal és civil szervezetekkel, a Duna Szigetközt és Csallóközt érintő közös szakaszának rehabilitációjáról kezdjen önálló szakmai tárgyalásokat annak érdekében, hogy a Szap alatti dunaszakasz sorsa körül elhúzódó vita ne késleltesse tovább a térség rehabilitációját. 21

6 Köszönetnyilvánítás A megoldási javaslat kidolgozásában több, a Szigetköz iránt elkötelezett szakember vett részt. Ők szívügyüknek tekintették a helyes megoldás megtalálását. A pályázat biztosította forrásoknak, és az ő önzetlen munkájuknak köszönhető, hogy ez a műszakilag megalapozott és a helyiek érdekeit is előtérbe helyező megoldási javaslat létrejött. Alexay Zoltán Droppa György Fűzfa Zoltán Hujber Zoltán Keserű Balázs Laczi Zsolt Láng István Láng Mercédesz Dr. Ligetváry Ferenc Limp Tibor Dr. Mikulas Lisicky Dr. Nagy István Németh Andrea Dr. Rácz Tamás ökológia társadalmi igényelemzés természetvédelmem természetvédelem halbiológus MKK elnök, pályázat vízgazdálkodás fizikai és digitális folyóvízi modellezés tájgazdálkodás senior (javaslatok szakmai felülvizsgálata) erdész szlovák javaslat kidolgozója vízgazdálkodás senior (javaslatok szakmai felülvizsgálata) önkormányzatok Ökoplan javaslat kidolgozója Munkájukat, hozzáállásukat ezúton is külön köszönjük! A SZITE képviseletében: Dr. Tóásó Gyula elnök 22

7 Mellékletek 7.1 A tervezett fenékküszöbök jellemző felvízszintjei Az 1835 fkm fenékküszöb jellemző vízszintjei Téli igények Vízhozam (m3/s) Felvízszintek (mbf) Kisvizek levezetése tél 235 119,6 Középvizek levezetése tél 210 120,5 Nagyvizek levezetése tél 430 120,7 Nyári igények Kisvizek levezetése nyár 350 119,9 Középvizek levezetése nyár 430 120,5 Nagyvizek levezetése nyár 600 120,9 Elárasztás nyár 600 600 121,1 Elárasztás nyár 800 800 121,1 Az 1826,2 fkm fenékküszöb jellemző vízszintjei Téli igények Kisvizek levezetése tél 235 116,70 Középvizek levezetése tél 210 117,00 Nagyvizek levezetése tél 430 117,77 Nyári igények Kisvizek levezetése nyár 350 116,90 Középvizek levezetése nyár 430 117,45 Nagyvizek levezetése nyár 600 117,70 Elárasztás nyár 600 600 118,00 Elárasztás nyár 800 800 118,20 Az 1814,9 fkm fenékküszöb jellemző vízszintjei Téli igények Kisvizek levezetése tél 235 112,70 Középvizek levezetése tél 210 114,20 Nagyvizek levezetése tél 430 114,40 Nyári igények Kisvizek levezetése nyár 350 113,30 Középvizek levezetése nyár 430 114,20 Nagyvizek levezetése nyár 600 114,40 Elárasztás nyár 600 600 114,80 Elárasztás nyár 800 800 114,80 A referencia-vízszintek a jelenlegi vízátadási rezsim mellett biztosíthatók A vízhozam a főmeder teljes vízhozamát jelenti, melyek a mellékágak rányitásával változhatnak, de ez érdemben a vízszintek kialakulását nem befolyásolja. 23

7.2 Fenékküszöb tájékozató méretei az 1834,2 fkm-ben

7.3 Fenékküszöb tájékoztató méretei az 1826,2 fkm-ben 25

7.4 Fenékküszöb tájékozató méretei az 1814,9 fkm-ben 26

7.5 Áttekintő helyszínrajz a Szigetköz felső szakaszán 27

7.6 Áttekintő helyszínrajz a Szigetköz alsó szakaszán 28