A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.
Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás FŐSZEREPLŐK Pártok Politikai osztály és elit Választók Média Érdekszervezetek INTÉZMÉNYEK Alkotmány Kormány Parlament Államfő Alkotmánybíróság Alkotmányos intézmények Választási rendszer Önkormányzati rendszer 2
1. Politikai tradíciók 3
Az örökség l Politikai vitákban rendre felmerül (mi miatt?) l Két leggyakoribb: kommunista diktatúra; rendszervál-tás/tozás/toztatás l Politikai legendáriumok része + politikai szociológiai magyarázó erő 4 l Időben minél közelebb, annál jobban érezhető
Az örökség 1. Az ezerév 2. A modern polgári nemzetállam (1848-1918) 3. Horthy-korszak (1920-1944) 4. Koalíciós korszak (1945-1947) 5. A totális diktatúra (1948-1963) 6. Az autoriter diktatúra (1963-1987) 7. A rendszerváltás (1987-1990) 8. Átmenet 5 vonatkozási keret, minta, hagyomány, értelmezési kód
Az ezerév l államiság (Szent István-i állameszme) l alkotmányos gondolkodás l nemzetközi politikai orientáció l perifériaérzés l nemzeti és állami szuverenitás problémája l vallásfelekezeti törés l függetlenségi és az aulikus hagyomány l haza és haladás szembeállítása 6
A modern polgári nemzetállam l gyenge demokratikus, erős parlamentáris tradíció l a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás összekapcsolódása l nemzeti liberalizmus korszaka l alkotmányos monarchia liberális parlamentarizmussal l politikai váltógazdaság hiánya: domináns pártrendszer 7
Horthy-korszak l parlamentáris, de nem demokratikus l politikai verseny strukturális értelemben való korlátozottsága, adminisztratív kontroll (általános és titkos: 1920, 1939) l politikai váltógazdaság hiánya: domináns pártrendszer l gyenge politikai mobilizáció l politikából kiszorított, politikailag integrálatlan tömegek 8
Koalíciós korszak l háború: a politikai mobilizáció feltételeinek megváltozása l tömegpárti korszak l politikai pluralizmus korlátozottsága l politikai mobilizáció a választásokon: 1945-ben illetve 1947-ben a szavazásra jogosultak több mint 90 %-a vett részt a választásokon l korlátozott parlamentarimus és korlátozott demokrácia 9
Totális diktatúra l felszámolás: parlamentarizmus, többpártrendszer, alkotmányos rendszer, jogállam; polgári társadalom (magántulajdon) keretei l ideológiai legitimáció l politikai hatalom totális jellegű: pártállami kontroll a politikai szférán túlra is - terror szerepe l államilag kényszerített mobilizáció, politikai integráció l 1956-os forradalom hatása l Kádár-rendszer (1957-1963): terror, katonai, majd politikai stabilizáció 10
Autoriter diktatúra l lemondás a tömegmobilizációról l a rendszer bázisát jelentő csoportokon (funkcionárius rétegek, szervezett munkásság) kívül depolitizálás l politikai kontroll a magánszférából visszahúzódott a politikai, a gazdasági és a kulturális szféra területeire l az ideológiai legitimáció után materiális legitimáció (életszínvonal-politika) l 1968 után második gazdaság (féllegális) l 1980-as évek: válság l dezideologizált hatalom ( történelmileg így alakult ') 11
Rendszerváltás l rendszerváltás forgatókönyve l önálló magyarázó tényező 1. kerekasztal : tárgyalásos eljárásjogi kialkudott 2. a társadalom passzivitása 3. elitista jelleg 12
2. Politikatörténet 13
14
6 kérdés 15 1. honnan indul? politikai vonatkozások: kik a rendszerváltók?, eltérő gazd, pol, stb. 2. miért indult el? külső (helsinki enyhülés, SZU-esernyő, dominó, gazdasági válság), belső (reformkomm, ellenzék) 3. mi a változás iránya? milyen feladatok? szimultán átmenet + nemzetközi alkalmazkodás 4. hogyan? fokozatos, de nem tudatos (tudatlanság fátyla), békés-tárgyalásos, elit 5. voltak-e szakaszok? Rustow: rválság, átmenet, konszolidáció 6. eredmények? eltérő teljesítmény intézményrendszer pol. kultúra
1985 l l márc. 11.: Mihail Gorbacsov az SZKP új főtitkára glasznoszty, peresztrojka márc. 25-28: MSZMP XIII. kgr. Tovább a lenini úton, gazdaság dinamizálása; Kádár záróbeszédét Ember, küzdj és bízva bízzál VII. ötéves terv l jún. 8.: országgyűlési és tanácsválasztások: 1983:III. trv. - plurális választási rendszer, egyéni vál. visszaállítása (49 óta csak lista), van országos lista is (35 fő); Népfront állít jelölteket, kötelező többes jelölés; képviselők 63%-a új; DE: statisztikai szempontok; néhány fejes bukik (Komócsin Mihály, Papp János) l jún. 14-16.: Monori találkozó, 45-en; 4 előadó: Csurka I., Csoóri Sá., Bauer Tamás, Kis J. - a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának, Donáth Ferencnek a szervezésében 16
1986 l márc. 15.: lánchidi csata; Petőfi szobor - rendőrség lezárja a hidat, személyik elvétele, botozás l jún. 8-11: Gorbacsov Mo-on 17
1987 l jún. 25.: Lázár György helyett Grósz Károly a miniszterelnök - Ki ő? A magyar Gorbacsov? l júl. 2.: MSZMP KB ülése; csőd beismerése, adósság és a költségvetési hiány nő, fogyasztás emelkedik l Fordulat és reform - szerkesztői Antal László, Bokros Lajos, Csillag István, Lengyel László és Matolcsy György: a szocialista nagyvállalatok feldarabolása és a munkanélküliség szükségszerű engedélyezése l Társadalmi szerződés (jún.)- Kis János, Kőszeg Ferenc és Solt Ottília által jegyzett közel hatvan oldalas írás a Kádárnak mennie kell! felszólításról lett ismert. 18
1987 l szept. 27.: Lakitelek; A magyarság erényei címmel, 181 fő, Pozsgay igen nyilatkozata a Magyar Nemzetben nov. 14 (HNF főtitkár, KB tag) Konrád György kivételével nem küldtek meghívót a demokratikus ellenzék rendőrségi ellenőrzés alatt álló vezetőinek. Elek István: mi nem egy táborban vagyunk Pozsgay Imre mégiscsak ennek a politikai elitnek az egyik felelős vezetője 19
1988 20 l márc. 17.: Kádár a tévében: nincs válság Konzervatívok és reformerek harca?vagy új rendpárt? l márc. 30.: FIDESZ megalakulása; 37 alapító, politikailag aktív, radikális, reformer - ápr. 8.: 5 tagját a rendőrség figyelmezteti; törvénytelen szervezet létrehozására irányuló tevékenység l ápr. 8.: Négyek kizárása: Bihari M., Bíró Z., Király Z., Lengyel L., ok: pártegység megbontása, MDF rendezvényeken való részvétel (1989. ápr. 17-én érvénytelenítik) l máj. 1.: Szabad Kezdeményezések Hálózata; Hági söröző, 200 aláíró, 50 tagú Ideiglenes Koordinációs Tanács
1988 l máj. 20-22: MSZMP országos pártértekezlet; elnök: Kádár, főtitkár: Grósz; kimondják: 85-ös célok nem valósultak meg; 108 tagú KB-ban 35 új tag; a 13 tagú PB-ből 8 tag kikerül - A KB egyharmadát új tagok alkotják. Még fontos: szabad platformosodás ebből jönnek létre a reformkörök l jún. 27.: Hősök terén tüntetés a romániai falurombolás ellen, 70-80 ezer ember, terv: felszámolandó kis falvak 21
1988 22 l júl. 19-29: Grósz Károly az USA-ban és Kanadában, tárgyalás Reagan elnökkel - 22-én San Franciscóban lehetségesnek tartja, hogy külföldi cégek akár 100 százalékos tulajdonjoggal is vállalatokat alapíthassanak Magyarországon. 24-én New Yorkban kijelenti, hogy Nagy Imrét és társait a kormány nem rehabilitálja, de ha a család akarja, megfelelő körülmények között végső nyugalomra helyezhetik" őket. 26-án Washingtonban rámutat: Magyarországon az egypártrendszer fenntartása nem elvi kérdés, de a politikai pluralizmust az egypártrendszer keretén belül is meg lehet teremteni. l aug. 28: Grósz-Ceausescu találkozó Aradon: téma a falurombolás, megalázások
1988 23 l szept. 3.: 2. lakitelki találkozó (párt) alapító levél: nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit l szept. 13: tüntetés a Vízlépcső ellen l nov. 12.: FKGP megalakulása Szentendrén l nov. 13.: SZDSZ megalakulása; 998 tag, Jurta Színház, Elvi Nyilatkozatot jelentetett meg, és ügyvivőket (Göncz Árpád, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Solt Ottilia, Szabó Miklós, Szent-Iványi István, Vass István) választott. l nov. 18.: Pilvax kávéházban FKGP; elnök: Pártay Tivadar (volt kisgazda képv.); főtitkár: Futó Dezső (egykori kisg. újságíró)
1988 l nov. 24.: új miniszterelnök: Németh Miklós l nov. 29.: kommunista pártaktíva értekezlet a BSben; Grósz: egypártrendszer, ellenforradalom, fehérterrror - Magyarországon osztályharc folyik, és ha nem tudnak az ellenséges, ellenforradalmi erôkkel szemben fellépni, akkor az anarchia, a káosz és ne legyen illúzió fehérterror uralkodik el" az országban. Hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert, mert az történelmileg alakult ki". Antall levele Grószhoz: a magyar nép által vállalt és elfogadott szocialista vívmányok megtartásával juthatunk előbbre 24
1989 l jan 10-11: OGY: II: egyesülési trv (pártalapítás joga, részletek tisztázása nélkül), III: gyülekezési trv. l jan. 28.: Pozsgay (PB tag, állammin.): népfelkelés ( 168 óra c. rádióműsor)- Grósz: csak a KB ítélhet Miért ez a kulcskérdés? l febr. 10-11: MSZMP KB: többpártrendszer, népfelkelés (de végül ellenforradalmi erők) l febr. 16.: MSZDP megalakulása, Fáklya Klub, Révész András az elnök 25
1989 l márc. 23.: EKA megalakulása, 8 szervezet: MDF, SZDSZ, FKGP, MSZDP, MNP, Fidesz, Szabad Szakszerv. Dem. Unió, Bajcsy-Zsil. Társ. Az EKA hosszas viták után két alkotmányjogászt, az MDF-es Sólyom Lászlót és az SZDSZ-es Tölgyessy Pétert bízta meg az előkészítő tárgyalások közös ellenzéki koncepciójának kidolgozásával, és e tárgyalások lefolytatásával. - Mi a jelentősége? l ápr. 15: Reformkörök létrejötte: Kecskeméti találkozó, állampárt szétszakításának szükségessége, kongresszus összehívását ők kényszerítik ki - Mi lehetett a szerepük? 26
1989 l máj. 8.: Kádár felmentése - KB ülés; ok: egészségi állapot, ápr. 12-én zavarodott beszéd (júl. 6.: meghal) l máj 10.: hivatalba lép a második Németh-kormány (pragmatisták, szakértők; Horn Gyula, Glatz Ferenc, Békesi László, Kemenes Ernő) Grósz-Németh vita Németh Miklós önálló szerepe l máj. 30: OGY: XVII: népszav, népi kezd. 27
1989 28 l jún. 13: Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások; MSZMP- EKA-3.oldal (MSZMP reformerőivel) 6 sarkalatos törvényjavaslatról közjogi és gazdasági bizalmatlanság, MSZMP megosztó politikája l jún. 16.: NI és társai temetése; Hősök Tere - 250 e ember, Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcella; az utolsó nagyobb tömegmegmozdulás - ezt követően csak tárgyalóasztal (elitek alkudozása) l jún. 23-24.: KB ülés, elnök: Nyers, főtitkár: Grósz l jún. 23.: KDNP alakulása, József A. gimn. díszterme, DNP (Barankovics) szellemi és politikai örököse, elnök Keresztes Sándor (volt képviselő)
1989 29 l júl. 11-13.: G. Bush Mo-on (először amerikai elnök) l szept. 11.: németek kiengedése, 3 nap - 12 ezer ember l szept. 18.: Kerekasztal aláírás, Fidesz, SZDSZ nem - népszavazás l okt. 6-10.: MSZMP rendkívüli XIV., MSZP I. kgr. - MSZP-re: 1002 igen, 159 ellene, 38 tartózkodik, elnök Nyers Rezső, közt.eln.jel.. Pozsgay l okt. 17-20.: OGY: XXXI.: alk.mód, XXXII: AB, XXXIII: pártokról l okt. 20-22: MDF II. orsz.gyűl., elnök Antal J., közt.jel.: Für l okt. 23.: közt. kikiáltása
1989 l nov. 26.: négyigenes népszavazás - - munkahelyekről, - vagyonelszám., - munkásőrség, - közt eln. vál. időpontja - 58.03 % szavaz, 50.07% igen (6000 szavazat) - MDF álláspont? Ki nyert? l dec. 17-18.: MSZMP kgr. folytatása elnök Thürmer Gyula, szellemi alap a marxizmus l dec. 18-21.: OGY 90. márc. 16-i hatállyal feloszlatja önmagát 30
1990 l Dunagate-botrány Fekete Doboz titkos felvételeit január 5-én a budapesti Graffiti moziban mutatták be. A dokumentumok bizonyították, hogy a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya változatlanul megfigyelte és lehallgatta az ellenzéki pártokat és vezetőiket. SZDSZ és a Fidesz törvénysértéssel vádolta a BM-et. A bizonyítékokat Végvári József őrnagy, az ügyosztály alkalmazottja adta át, akit időközben korengedménnyel nyugdíjaztak. A botrány hatására 20 nap leforgása alatt először Horváth József, a biztonsági szolgálat vezetője, majd Pallagi Ferenc miniszterhelyettes és végül Horváth István belügyminiszter mondott le. 31
1990 l Március 25 április 8: Választás l Április 29: MDF-SZDSZ paktum l Május 2: Parlament alakuló ülése l Május 23: Antall-kormány l Augusztus 3: Göncz megválasztása 32