MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKAI PRIORITÁSAI

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat EU Kapcsolatok szakirány MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKAI PRIORITÁSAI Készítette: Töreki Anita Budapest, 2005.

2 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés Magyarország külpolitikája a Kádár-rendszer utolsó éveiben Magyarország hármas prioritású külpolitikája, és annak kialakulása Nemzetközi körülmények az Orbán-kormány hatalomra kerülése idején A hármas prioritás megfogalmazása az Orbán Viktor vezette kormány programjában a. A határon túli magyarok és a nemzetpolitika b. Az EU csatlakozás és a Fidesz álláspontja A hármas prioritás megfogalmazása a szociálliberális kormány programjában a. Csatlakozás az Európai Unióhoz b. Szomszédságpolitika, és kapcsolat a határon túli magyarokkal Az első prioritás, az euroatlanti integráció Magyarország és a NATO, az első próbatétel, a koszovói válság Magyarország és az EU, a kapcsolatok kezdete Az Agenda 2000, és a luxemburgi értekezlet A csatlakozási tárgyalások A helsinki csúcs A berlini értekezlettől a 2000-s országjelentésekig A Nizzai szerződéstől a laeken-i csúcsig A 2001-s, és a 2002-s országértékelések A Koppenhágai Megállapodások, és értékeléseik a magyar belpolitikában Népszavazás a csatlakozásról, a kampány, és eredménye A Csatlakozási Szerződés Az Európai Alkotmány előkészítése, és a római kormányközi konferencia jelentősége Magyarország számára A végső következtetés A felkészülés finise, a 2003-s év és a csatlakozás intézményi feltételeinek állapota Az Európai Parlament választások Szubregionalizmus, és az ellen ható tényezők a térségben A Visegrádi Együttműködés kezdetei a.Az Együttműködés törékenysége b. Az integrációban rejlő gazdasági lehetőségek c. Újabb lendület az együttműködésben, és a törésvonalak d A Medgyessy- kormány és a Visegrádi Együttműködés

3 3.1.e A V4-k értékelése Közép-európai Kezdeményezés A Trilaterale, és Quadrilaterale A szubregionális kapcsolatok összegzése A határon túli magyarság helyzete A magyar kisebbség a szomszédos országokban a rendszerváltás előtt A magyar kormányok támogatáspolitikája a rendszerváltás után A kisebbségi kérdés és az Európai Unió Státus kedvezmény törvény, és hatásai a szomszédos országokkal való viszonyainkra a. A státustörvény megítélése az ellenzék, és a szomszédos országok körében b. További konfliktusok Magyarország és Románia között c A nemzetközi visszhang d. A Medgyessy-kormány, és a státustörvény módosítása Medgyessy Péter beszéde a Csatlakozási Szerződés aláírásakor, és a strasbourgi közgyűlésen Magyarország és a szomszédos államok kapcsolatai Az Orbán-kormány szomszédságpolitikájának alapelvei A Medgyessy Péter vezette kormány politikája a szomszédos országok irányába Magyarország és Szlovákia viszonyának történelmi gyökerei a. Szlovákia és Magyarország viszonya az Orbán, és a Medgyessy - kormány alatt a. Magyarország és Románia kapcsolatai a 90-s évek első felében b. Románia és Magyarország viszonya az Orbán-kormány alatt c. Románia és Magyarország viszonya a Medgyessy-kormány alatt Kapcsolatok Szlovéniával, és Horvátországgal, a magyar kisebbségek helyzete ezen országokban a. A vajdasági magyarság helyzete A kárpátaljai magyarság helyzete A Szülőföld programcsomag Népszavazás a kettős állampolgárságról Befejezés, a külpolitika új prioritásai...63 Irodalomjegyzék

4 1. Bevezetés Dolgozatom alapvető célja, hogy elemezzem a magyar külpolitika tevékenységét, illetve prioritásait az Orbán Viktor, illetve a Medgyessy Péter vezette kormány alatt, rámutatva a két kormány politikája közötti különbözőségekre, egyezőségekre az egyes témakörök tekintetében. Nem az a célom azonban, hogy szigorúan felsoroljam az eseményeket, hanem sokkal inkább az, hogy a bekövetkezésük következtében kialakuló reagálásokat érzékeltessem az országhatárokon belül, illetve kívül. Azért választottam ezt a szakdolgozati témát, mert úgy gondolom, hogy egy ország külpolitikai tevékenysége, aktivitása vagy éppen passzivitása minden esetben alapvető befolyással van az ország gazdasági teljesítményére, lehetőségeire is. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az éppen regnáló politikai erők, a kormányzat tisztában legyenek az ország külpolitikai helyzetével, lehetőségeivel, és tudják azt, hogy hogyan kell helyesen dönteni egy-egy szituációban, helyzetben. A dolgozatot úgy építem fel, hogy egy rövid visszatekintés után a rendszerváltás előtti, illetve az 1998-ig terjedő időszakra kifejtem az Orbán Viktor, illetve a Medgyessy Péter vezette kormányok külpolitikájának fő alapelveit, azokat a fonalakat melyek mentén véleményem szerint haladt politikájuk, majd az egyes részterületekre külön-külön visszatérve elemezni szeretném külpolitikai tevékenységüket. 1.1 Magyarország külpolitikája a Kádár-rendszer utolsó éveiben Magyarországot az közötti évtizedekben kiszakították az európai fejlődésből, és kényszerpályára állították melynek fő vonala a Szovjetunióval, illetve a többi szocialista országgal kialakított kapcsolatok voltak. A 70-s évek végén, 80 -s évek elején a Kádár János vezette Magyarországon azonban új elemek kezdtek jelentkezni a magyar külpolitikában. Kádár azt hiszen nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a szovjet hatalom kiszolgálása mellett mindig igyekezett speciális helyzetbe hozni Magyarországot a keleti blokk többi államához viszonyítva. Elég, ha csak a gulyáskommunizmusra mint fogalomra gondolunk. A külpolitika tekintetében is igyekezett új kapcsolatokat keresni az ország számára, ennek jele volt az újonnan megjelenő tendencia. 5

5 Kádár János volt az első olyan kommunista pártvezető aki 77-ben Olaszországban, 78-ban Franciaországban, 82-ben az NSZK-ban, 85-ben Nagy-Brittaniában tett látogatást. A látogatások nem voltak egyoldalúak, azokat nyugatról viszonozták is. Járt az országban Francois Mitterand, Willy Brandt, és George Bush is. 1 Gorbacsov 1985-s hatalomra jutásával a szocialista rendszer keretein belül mindenütt elkezdődött egyfajta reformfolyamat. Mivel Magyarország ezt már korábban megkezdte, Kádár úgy értelmezte, hogy az ország jó irányba halad, és nincs szükség további reformokra. Kádár János 1988-s lemondását követően a magyar külpolitika igyekezett nem provokálva a Szovjetuniót, de mégis határozottabban a nyugat felé közeledni. Ezen politikai törekvés megvalósulását mutatta, hogy 1988-ban újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, Dél-Koreával. A keleti blokk katonai szervezetének megtagadását jelentette, hogy Magyarország nem engedélyezte a Varsói Szerződés hadgyakorlatainak az ország területén történő megtartását szeptemberében a magyar-osztrák határ megnyitásával vált véglegesség a magyar külpolitika, és ezzel együtt a magyar állam új irányvonala, amely a nyugati integráció felé mutatott Magyarország hármas prioritású külpolitikája, és annak kialakulása Magyarország az elvesztett második világháború, és a Szovjetunió hosszú évekig tartó felügyelete után a rendszerváltással kapta meg újfent azt a történelmi esélyt, hogy önálló, független országként külpolitikáját, és sorsát maga formálhatja. Az 1989-es esztendővel történelmi léptékű változások kezdődtek, melyek gyökeresen új nemzetközi körülményeket teremtettek a magyar külpolitika számára is. Egyrészről a Varsói Szerződés 1991-s megszűnése, és a KGST felbomlása, másrészről pedig az Európai Unió bővülése, a magyar külpolitika számára soha nem látott történelmi lehetőséget kínáltak. A kilencvenes évek első felének további történései, mint Csehszlovákia felbomlása, az 1991-től 1995-ig tartó délszláv háború következtében széteső Jugoszlávia, a Szovjetunió szétesése, és a helyükön kialakuló 22 új ország egyben új szomszédokat is jelentettek Magyarországnak. A Kelet-Közép Európában bekövetkezett változásokban mind a világpolitikai folyamatok, mind pedig az ezen országok mindegyikét feszítő, és korábban elfojtott kisebbségi kérdés felszínre törése szerepet játszott. 1 Magyarország története a XX. Században Szerk: Romsics Ignác Osiris Kiadó Budapest,

6 A változások meghatározó jelentőségét mutatja, hogy a rendszerváltás utáni kormányok mindegyike alapvetően három prioritás köré alakította ki külpolitikáját, melyeket részletesen is szeretnék ezen dolgozatban kifejteni. Ezek pedig az úgynevezett három pillér, melyek kialakítására még az Antall József vezette kormány alatt került sor : az euroatlanti integráció, a határon túli magyarok kérdése, és a szomszédsági és regionális együttműködési politika 2. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy egyrészt területeket nem lehet külön-külön kezelni, hisz alapvetően összefüggenek egymással, másrészt, pedig egyik a másiknak előfeltétele. A kisebbségek jogainak kölcsönös tiszteletben tartása, és a területi satus quo hivatalos elismerése nélkül például egyértelmű volt az, hogy az euroatlanti csatlakozás nem valósulhat meg. A hármas prioritás szoros egymáshoz kötődése folytán a külpolitika irányítóinak, és minden más politikusnak mindig fokozottan megfontolt lépéseket, és felelős politikai kijelentéseket kellett tennie, és ügyelnie kellett arra, hogy cselekedetei milyen módon befolyásolják a másik két területet. Már az Antall-kormánynak szembe kellett néznie azzal a problémával, amely egyrészt a szomszédos országokkal kialakítandó jó viszony, másrészről viszont a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek érdekeinek hatékony képviseletének kettősségében rejlett. Ezt Antall József úgy oldotta meg, hogy kinyilvánította a kisebbségi jogok érvényesítésének szándékát, melyet ugyanakkor a határok egyidejű elismerésével kapcsolt össze. Programjában megfogalmazottak szerint a magyar külpolitika tevékenységének nemzeti érdek alapúnak, Európa központúnak, és az emberi civilizáció egyetemes értékeit és normáit tiszteletben tartónak kell lenniük 3. A három prioritás tekintetében a rendszerváltás óta kormányzó politikai erők között az euroatlanti integráció, mint alapvető, és legfontosabb elérendő cél kérdésében igazából egyetértés alakult ki, az SZDSZ, és az MDF már 1989-ben célként fogalmazta meg a csatlakozást, ugyanúgy ahogy az MSZP programja is evidenciaként beszélt a csatlakozás bekövetkeztéről. A másik két kérdés esetében azonban már voltak különbségek az egyes pártok, és kormányok preferenciarendszerét tekintve, melyek részletes kifejtésére a dolgozat későbbi fejezeteiben szeretnék visszatérni. 2 Dunay Pál: Az átmenet magyar külpolitikája. In: Magyar külpolitika a 20.században Szerk: Gazdag Ferenc és Kiss J. László 226.p. 3 Az MDF programja 1989 október 7

7 1.3. Nemzetközi körülmények az Orbán-kormány hatalomra kerülése idején Mielőtt elkezdeném kifejteni az Orbán-kormány külpolitikájának alapvető tételeit, szeretném kihangsúlyozni, hogy úgy gondolom azt mindenképpen látni kell, hogy Orbán Viktor kormányának külpolitikai lépéseit, és megnyilatkozásai alapvetően befolyásolták a belpolitikai események. A későbbikben részletesen fogok idézni olyan kijelentéseket, melyeket Orbán Viktor véleményem szerint nem mint Magyarország miniszterelnöke, hanem mint a Fidesz vezető politikusa tett, egyértelműen kárt okozva ezzel az országnak, és annak nemzetközi megítélésének. Ennek alátámasztására csak utalni szeretnék a mindenki által ismert, és sokat idézett mondatra, mely szerint Európán kívül is van élet. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor kedvezőek voltak a nemzetközi körülmények. Egyrészt azért, mert már nem kellet kommunista visszarendeződéstől tartani a kelet-közép-európai országokban, stabilizálódott a demokrácia és a nyugati orientációjú elkötelezettség a térség országainak többségében, másrészt az ország szinte a NATO-csatlakozás kapujában volt, az EU-val pedig még a Horn-kormány utolsó hónapjaiban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Nem utolsó sorban pedig a Horn-kormány alatt megszülettek az alapszerződések - Romániával 1996-ban, és Szlovákiával 1995-ben, melyek következtében kapcsolataink ezen országokkal konszolidálódtak. Adottak voltak tehát a körülmények egy eredményes külpolitika folytatásához A hármas prioritás megfogalmazása az Orbán Viktor vezette kormány programjában Az Orbán-kormány egyrészt az előző kormányok által megfogalmazott hármas prioritás továbbvitelét célozta meg, és magáénak vallotta a külpolitikai törekvések három fő irányát, így az euroatlanti integrációt, a regionális stabilitást biztosító jószomszédi politikát, valamint a határon túli magyarság támogatását magában foglaló nemzetpolitikát. Ugyanakkor egyértelműen kinyilvánította választási programjában, hogy egy ország külpolitikájának célja a nemzeti érdekek képviselete a nemzetközi viszonyokban, a belpolitikai célok megvalósításához szükséges források és mozgástér bővítése 4 A kormányprogram ezzel kapcsolatban a következőképpen fogalmazott: A kormány támogatja a határon túli magyar közösségek érdekeit. Nemzetpolitikájának alapja a határon túli legitim 8

8 magyar szervezetek törekvéseinek elősegítése.. A kormány növelni fogja a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzését célzó anyagi támogatást és segíti az ezt szolgáló intézményrendszer kiépítését. 5 Az őket az ellenzék részéről érő bírálatok azt hangsúlyozták, hogy a magyar érdekek túlzott hangsúlyozása, és mindenek feletti markáns képviselete miatt a megfogalmazott nemzet-és kisebbségpolitikai célok jelentős mértékben megnehezítik az integrációs célok elérését, és ugyancsak veszélybe sodorják a szomszédos országokkal kialakított kapcsolatokat. 1.4.a. A határon túli magyarok és a nemzetpolitika Programjukban egyértelműen megfogalmazásra került a határon túli magyarsággal kapcsolatos álláspont: A magyar külpolitika legfőbb sajátossága az, hogy kettős érdeket kell együttesen érvényesítenie a magyar állam és a magyar nemzet érdekeit.a magyar nemzeti érdek valójában nem más mint a teljes Kárpát medencében élő magyarság, valamint a világban máshol élő magyar közösségek közös érdeke. 6 Hogy mi lehet a világban élő magyarság közös érdeke? Igazából nem hiszem, hogy a világban szétszórtan élő magyaroknak lehetne közös érdeket megfogalmazni. Szerintem a közös érdek talán a kultúra, a nyelv megőrzése tekintetében tekinthető reális célnak. A Fidesz politikájában megjelenő nemzetpolitika kifejezés egyértelmű jele volt annak a törekvésnek, hogy a határon túli magyarok ügyét kisebbségi kérdésből a nemzetpolitika rangjává kell emelni. Ehhez kapcsolódik az, hogy az Orbán Viktor vezette kormány kétségbe vonta a magyarsághoz való tartozás jogát azoknál, akik nem azonosultak a kormánypártok által vallott értékrenddel. Példaként szeretném felhozni erre, hogy a majd a későbbiekben kifejtésre kerülő státustörvény vitáiban is nyilvánvalóvá vált, hogy az országot szembeállították az elképzelt hazával melybe beletartoztak a határon túl élő magyarok, de nem tartoztak bele azok akik belül éltek ugyan a határokon, de nem értettek egyet a kormánnyal. Az Orbán-kormány ilyen hitvallása kulturális értelemben kirekesztő jellegű volt, és a nemzet megosztását eredményezte. 7 Nemzeti kultúránk a határon túli magyarság kultúrájával teljes, akik bár más országok állampolgárai de részei a 4 Szabadság és Jólét - a polgári jövő programja Kormányprogram In.Magyarország politikai évkönyve 1998-ról Demokrácia Kutatások Központja o. 6 Szabadság és Jólét a polgári jövő programja 7 Bozóki Imre: Politikai pluralizmus Magyarországon Századvég,

9 magyar nemzetnek 8 mondta ennek a politikának mintegy alátámasztásaképpen Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet február 20.-i ülésén. Orbán Viktor folytatni kívánta tehát az Antall-i lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke politikát. A Fidesz kormányprogramjában ígéretet tett a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatására, Nemzetpolitikájának alapja a határon túli legitim magyar szervezetek törekvéseinek elősegítése. Ha ezek a szervezetek a közösségi autonómia alapján kívánják kifejezni demokratikus politikai akaratukat, és megőrizni önazonosságukat, akkor a mindenkori magyar kormánynak kötelessége ezen törekvések támogatása. 9 Románia és Szlovákia euroatlanti csatlakozását pedig azzal a céllal támogatták, hogy ezáltal a kétoldalú viszony javítása az ezen országokban élő magyar kisebbségek helyzetének jelentős javulását is hozza, és hozzájáruljon közösségeik céljainak megvalósulásához. A státustörvény kapcsán azonban feszültségek keletkeztek a kétoldalú kapcsolatokban, melyeket részletesen később fogok kifejteni. 1.4.b. Az EU csatlakozás és a Fidesz álláspontja Az Európai Unióhoz történő integrálódásunk kérdésében úgy gondolom látnunk kell, és el kell ismernünk azt, hogy az Orbán-kabinet jól teljesített a csatlakozási tárgyalások alatt, hisz a legtöbb kérdés lezárására, pontosan 24 fejezet esetében az ő kormányzásuk alatt került sor. Már az 1998-s kormányprogramban megfogalmazódott az a cél, amit Orbán Viktor a későbbiek folyamán is többször is kinyilvánított, hogy az ország 2002-re az Európai Unió tagja legyen. 10 A Fidesz- Magyar Polgári Szövetség nem tudott elvonatkoztatni a nemzetpolitikától az európai csatlakozás ügyében sem ben megfogalmazott Európa-programjuk is tartalmazza a nemzetpolitika kifejezést mely szerint az európai uniós csatlakozás a nemzeti újraegyesítés egyik eszköze. Május 1.-jén nem 10 millió magyar állampolgár, hanem kb. 10,8 millió magyar válik uniós polgárrá, s ez a szám Románia későbbi csatlakozásával 12,4 millióra nő. 11 Mindez pedig azt jelentheti, hogy a határokon átívelő magyar nyelvű makrorégió jöhet létre annak előnyeivel együtt. Melyek lehetnek ezek az előnyök? Politikai, és kulturális tekintetben az, hogy a magyar hivatalos nyelve lesz az Európai Uniónak, ennek megfelelően az összes Kormányprogram In.Magyarország politikai évkönyve 1998-ról Demokrácia Kutatások Központja o.. 10 Kormányprogram In.Magyarország politikai évkönyve 1998-ról Demokrácia Kutatások Központja o Csak együtt sikerülhet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Európa programja p

10 dokumentum elérhető lesz magyar nyelven, lehet magyar nyelven fordulni az Európai Bírósághoz, az ombudsmanhoz. Gazdasági tekintetben pedig egy egységes nyelvet beszélő régióban a magyar vállalkozásoknak sokkal nagyobb lehetőségeik vannak, sokkal jobban tudnak érvényesülni. A Fidesz számára fontos volt tehát egy olyan politikai háttér felépítése, mely biztonságot ad a meghatározó gazdasági jelentőséggel bíró magyar nagyvállalatok részére a térségben történő gazdasági terjeszkedésükhöz. A multinacionális cégek központjává, és regionális pénzügyi központtá kívánták tenni az országot. Az Unióhoz történő csatlakozás elkötelezettségének bizonyítékaként kiemelik a Szövetség politikusainak azon tetteit, melyek a párttagok nevéhez fűződnek. Ide sorolható az, hogy ben Hörcsik Richárd kezdeményezésére alakult meg az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága, és három cikluson át a Szövetséghez tartozó politikusok látták el a testület elnöki tisztségét, Hörcsik Richárd, majd Orbán Viktor, között pedig Szájer József. A Fidesz 2000 óta teljes jogú tagja az Európai Néppártnak, melynek 2002 óta Orbán Viktor az egyik alelnöke. A fentiek miatt a Fideszt gyakran érték olyan vádak, hogy a nemzetpolitikának rendeli alá az ország egész külpolitikájának irányvonalát A hármas prioritás a szociálliberális kormány programjában 1.5.a. Csatlakozás az Európai Unióhoz A Medgyessy Péter vezette kormányt amely az általa megfogalmazott kormányprogram szerint: Nemzeti érdekeink képviseletével Magyarországot bevezeti az Európai Unióba. Eközben kiegyensúlyozott baráti viszonyokat teremt szomszédainkkal, és a világ más országaival. 12 A kormány felelősséget érez a határokon túl élő magyarok iránt, és arra törekszik, hogy szülőföldjükön számukra is megnyíljanak az itthon élők esélyei. 13 pedig éppen ellenkezőleg olyan vádak érték, amelyek szerint az integrációs célok elérésének túlságosan is alárendeli a kisebbségpolitikai érdekeket ''Cselekedni most és mindenkiért!'' A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja Magyarország I. Fejezet: Bevezető, Alapelvek ''Cselekedni most és mindenkiért!'' A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja Magyarország VIII. Fejezet Kül-és biztonságpolitika 11

11 A kormányprogram megfogalmazása szerint a kormány történelmi feladata, hogy beteljesítse hazánk integrációját Európában, és az euroatlanti közösségben. A kormány az Európához való csatlakozást nem csupán külpolitikai feladatnak, hanem alapvető nemzeti érdeknek, a nemzet egésze felemelkedési programjának tekintette. Az uniós csatlakozás ügyét az egész nemzet, az egész társadalom ügyeként határozta meg. A kormány a tárgyalásokon igyekezett építeni az addig elért eredményekre, ugyanakkor következetesen igyekezett képviselni a magyar társadalom egészének nemzeti érdekeit. A kormányprogramban kitűzött céloknak a Medgyessy Péter vezette kabinet egyértelműen megfelelt. Az általa vezetett kormány befejezte a csatlakozási tárgyalásokat, és az ország az EU tagja lett. Azokról a kritikákról melyek ezzel kapcsolatban érték a kormányt a későbbiek folyamán szeretnék részletesen szólni b. Szomszédságpolitika, és kapcsolat a határon túli magyarokkal A szociálliberális vezetés másik fontos feladata az volt, hogy a státustörvény kapcsán a szomszédos országokkal kialakult rossz viszonyt rendezze, hisz az Unió nem szívesen látott volna olyan országot tagjai között, melynek kapcsolatai szomszédaival nem rendezettek. A Medgyessy -kormány ezért hivatalba lépésétől kezdődően arra törekedett, hogy a státustörvényt az EU részéről megfogalmazott követelményekre, és az egyes szomszédos államok igényeire való tekintettel átalakítsa. A Kormány az Alkotmányban is rögzített politikai és erkölcsi kötelességének tekinti a határon túli magyarság támogatását. Ennek megfelelően támogatja a kedvezménytörvény további végrehajtását, ugyanakkor szükségesnek tartja az Orbán-Nastase megállapodás felülvizsgálatát. Olyan új, a szomszédos államok számára is elfogadható megállapodások megkötésére törekszik, amelyek összhangban vannak a kedvezménytörvény eredeti céljaival, Magyarország és a határon túli magyarság érdekeivel, valamint az európai normákkal. 14 Felmerülhet a kérdés ugyanakkor, hogy vajon érdemes volt-e a törvény átalakításával foglalkozni, ahelyett hogy egyszerűen hatályon kívül helyezték volna, és ezzel a mindenki számára legegyszerűbb, és legjobb megoldást választották volna? Véleményem szerint ez lett volna a legjobb módja a probléma megoldásának ''Cselekedni most és mindenkiért!'' A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja Magyarország VIII. Fejezet Kül-és biztonságpolitika 12

12 A nemzet-illetve kisebbségpolitika kérdésében az alapvető különbségek az Orbán kormány politikájához képest a s kormányprogrammal összhangban a következőkben ragadhatók meg: 1. Medgyessy szerint az anyaország segítsége a magyar kisebbségek nemzeti identitásának, nyelvének, és kultúrájának szülőhelyen maradásának biztosítására irányul, ám erre a segítségnyújtásra a szomszéd országok kormányaival történő együttműködés alapján kerülhet sor, s végeredményben a kisebbségnek nyújtott támogatásoknak meg kell felelnie az európai normáknak, az Európa Tanács, az EBESZ, és az Európai Unió rendelkezéseinek. 2. A szomszédos országokkal kapcsolatban erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében hogy jó viszonyt, kölcsönös tisztelete, és növekvő együttműködést alakítsanak ki. 3. Speciális figyelem kell hogy irányuljon Romániára, Szlovákiára, hisz ezekben az országokban él a legnagyobb számú magyar kisebbség, másrészt pedig a státustörvény miatt velük volt a legfeszültebb Magyarország viszonya 2. Az első prioritás, az euroatlanti integráció 2.1. Magyarország és a NATO, az első próbatétel, a koszovói válság Mielőtt belekezdenék Magyarország és az EU kapcsolatainak elemzésébe, szeretnék röviden kitérni a NATO-val való kapcsolatok felvételére, hisz az euroatlanti integrációba a NATO taggá válás is beletartozik. Magyarország alapvető törekvésének mondható már a rendszerváltás óta az Európai Uniós tagság elérése mellet a NATO-hoz való csatlakozás, a NATO tagságot a gazdasági integrálódás fontos pillérének tekintették, amely lehetővé teszi az elbúcsúzást a Kelet és Nyugat közötti kompországi sodródástól 15 A szövetségi rendszer felé való törekvést az 1991 augusztusi sikertelen oroszországi puccskísérlet, és a délszláv válság kibontakozása egyaránt alátámasztotta ben ugyan Antall József elutasította Horn Gyulának, a külügyi bizottság akkori elnökének javaslatát mely szerint az Országgyűlés kötelezze a kormányt arra, hogy forduljon felvételi kérelemmel a NATO-hoz, a tagság ügye folyamatosan a politikai köztudatban volt. A felmerülő csatlakozási igényekre a NATO a Partnerség a Békéért program kidolgozásával válaszolt, melyhez Magyarország 1994-ben csatlakozott. Az igazi áttörést a kapcsolatokban az július 8-9.-i madridi csúcsértekezlet jelentette, ahol Magyarországot Csehország és Lengyelország mellett meghívták a bővítés első körébe november 16.-án a 15 Kádár Béla: A keleti kibővítés és a magyar stratégia In:Külpolitika 1997 /I o. 13

13 NATO-csatlakozásról népszavazást tartottak, amelyen az igen szavazatok aránya 85,33 % volt. Az ország március 12.-én lett a NATO tagja. A rendszerváltás utáni magyar kormányok egyöntetűen támogatták a szervezethez történő csatlakozást. A NATO tagsággal ugyanis Magyarország helyzete egyértelműen stabilabbá válik a térségben, a NATO képes Oroszországot ellensúlyozni a térségben, a csatlakozással Magyarország egy olyan nemzetközi szervezetnek válik tagjává, amely a legmodernebb katonai gondolkodást, elveket, és gyakorlatot valósítja meg. Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívást, csaknem azonnal a csatlakozási szerződés aláírását követően, a NATO tagjaként a koszovói válság kirobbanása jelentette. A válság kirobbanásakor az ország még csak két hete volt a szövetség tagja, így különösen fontos volt hogy reagál a szomszédságában kirobbant háborúban. Már 1998-ban felkérés érkezett a NATO részéről hogy használhassák Magyarország légterét. Természetesen ezt a kérést a kormány nem utasíthatta el, de kijelentette, hogy A szövetség számára nyújtott egyértelmű, és határozott támogatás mellet a jövőben is minden tőlünk telhetőt meg kívánunk tenni a vajdasági magyarság érdekében.. 16 A magyar kormány követelte továbbá, hogy a jugoszláv kormány ne küldjön magyar nemzetiségű katonákat Koszovóba, tartván attól, hogy ez esetleg a vajdasági magyarok hátrányára válhat, és a szerbek az ottani magyar nemzetiségen állnak bosszút. A NATO végül sikerrel fejezte be a háborút, és Magyarország is jól szerepelt első megmérettetésén mint a katonai szövetség tagja. A koszovói háborút mondhatjuk tulajdonképpen klasszikus példájának annak, hogy mennyire figyelemmel kell kísérniük, és alaposan meg kell fontolniuk a magyar kormányoknak minden egyes olyan lépésüket, döntésüket mely a szomszédos országok bármelyikével kapcsolatos, hisz az minden esetben kihatással lehet az ezekben az országokban élő magyar nemzetiségek sorsára Magyarország és az EU, a kapcsolatok kezdete Minden nyitást az EU felé is Magyarország tett meg elsőként a térség országai közül. Jól példázza ezt az, hogy amikor lehetővé vált az EU-val való kapcsolatfelvétel, Magyarország 1988 szeptemberében együttműködési megállapodást kötött vele, majd 1991-ben ott volt azon három ország egyikeként akik aláírták a Társulási Szerződést, majd hazánk lesz az első olyan ország amely 1994-ben benyújtja felvételi kérelmét az Unióba. 16 Magyar Külpolitikai Évkönyv Budapest, 1999, Külügyminisztérium, o. 14

14 1994.december én az Európai Unió esseni csúcsértekezletén kiválasztották azt a 10 országot (Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Lettország, Észtország Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország), melyekkel társulási viszonyt voltak hajlandóak létesíteni nyarán az Unió jóváhagyta az un. Fehér Könyvet, amely tulajdonképpen azokat a jogalkotási feladatokat fogalmazta meg, melyeket a tagjelölteknek végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy az egységes belső piacra zökkenőmentesen léphessenek be. A következő év, 1996 jelentős történése a csatlakozási folyamat szempontjából április 26.-n volt, amikor is átadták az Európai Bizottság által kidolgozott kérdőíveket a 10 kelet-középeurópai országnak. A kérdések választ vártak az országok politikai berendezkedésére, kitértek a gazdasági élet területére, valamint jogi kérdésekre. A válaszok pedig a későbbi országjelentések alapját jelentették Az Agenda 2000, és a luxemburgi értekezlet A következő fontos évszám az integráció folyamatában Az állam-és kormányfők ugyan csak a berlini csúcson, 1999 március 26.-n fogadták el az AGENDA 2000 nevű 1350 oldalas dokumentumot, amelynek elkészítésére az Európa Tanács már 1997-ben adott megbízást az Európai Bizottságnak. A dokumentum tulajdonképpen a Bizottság javaslatait tartalmazta a közötti költségvetésre, összegezte az Európai Unió elvégzendő feladatait a harmadik évezred első éveiben, meghatározta a bővítés finanszírozási kereteit. A Bizottság ehhez a dokumentumhoz csatolta a tíz közép-és kelt-európai országról elkészült országvéleményeket is, melyek alapján javaslatot tett arra az 5+1 országra, melyeket alkalmasnak ítélt arra, hogy velük a csatlakozási tárgyalásokat megkezdje. Ezen országok a következők voltak: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Ciprus, Szlovénia, és Észtország. Az Európai Tanács 1997-s decemberi luxemburgi értekezlete nevezte meg végül azt a hat országot melyekkel a csatlakozási tárgyalások kétoldalú kormányközi kongerenciák keretében elkezdődhettek. 17 A luxemburgi döntés megszületése után Magyarország Európa-politikája gyökeresen megváltozott éppen az általam vizsgálni kívánt időszak kezdetén, 1998-ban A csatlakozási tárgyalások 15

15 A csatlakozási tárgyalások március 31.-vel történő megkezdésével az ország számára az EU úgy jelentkezett mint konkrét feladat. A tárgyalások sorrendjét az EU tagság iránti kérelmek benyújtásának dátuma határozta meg, és ennek alapján Magyarország Ciprus mögött a második volt azon nemzetek sorában melyekkel tárgyalásokat kezdett az Unió. A csatlakozási tárgyalások átvilágítással kezdődtek, az első főtárgyalási fordulók április 24.-én voltak amelyek keretében a tárgyalás alapelveinek, és eljárási rendjének, valamint az átvilágítás ütemezésének rögzítésére került sor. Az érdemi tárgyalások megkezdésére azonban csak 1998 november 10.-én került sor, amikor is az elsőként átvilágított hét fejezetben kezdődtek meg a valódi egyeztetések. A magyar kormány szeptember 3.-án fogadta el az első tizenegy tárgyalási álláspontot, (tudomány és kutatás, távközlés és információtechnológiák, oktatás és képzés, kultúra és audiovizuális politika, iparpolitika, kis-és középvállalatok, közös kül- és biztonságpolitika, vállalati jog, fogyasztóvédelem, halászat, statisztika) melyeket eljuttatott az Európai Unióhoz. A tárgyalási folyamat alatt az EU folyamatosan készített országjelentéseket a tagjelöltekről azzal a céllal hogy elemezzék éppen aktuális helyzetüket. Az országvéleményekben az Unió állást foglalt a tagjelöltek felkészültségének állapotáról. Az 1998-s országjelentés alapján Magyarország megfelel a politikai feltételeknek- a demokrácia a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségek védelme tekintetében. Az országot működő piacgazdaságként definiálja, amely középtávon képes lehet arra, hogy az unión belül szembenézzen a piaci erőkkel, és a verseny nyomásával. Megoldandó problémaként említi ugyanakkor az Unió a romák helyzetének rendezését, a korrupció kezelését, a rendőri túlkapásokat. 18 Az EU gépezete a szervezettség és az ismeretek hiánya miatt nagyon lassan látott neki a csatlakozási tárgyalásoknak. Az osztrák, illetve a német elnökség alatt nem igazán beszélhetünk a tárgyalások előrehaladtáról, a németek például elsősorban azzal voltak ugyanis elfoglalva, hogy megszabaduljanak nettó befizetői státuszuktól. Felmerülhet a kérdés ennek fényében, hogy miért volt mégis fontos a keleti kibővítés számukra? Úgy gondolom, hogy elsősorban gazdasági megfontolásokból. Egyértelmű volt az, hogy vállalataik számára a nagyobb felvevőpiac csak előnyöket jelenthet, másrészt pedig a szükségképpen bekövetkező nagyobb gazdasági verseny pozitívan hat fejlődésükre A helsinki csúcs 17 Balázs Péter: Az EurópaiUnió külpolitikája KJK Kerszöv Kiadó

16 A finn elnökség alatt megtartott helsinki csúcs 1999 december között több szempontból is jelentős döntéseket hozott. Kezdett ugyanis kibontakozni egy csatlakozási stratégia, megkezdődött a tárgyalások előkészítése a már addig is előkészítő egyeztetésben résztvevő országokkal (Bulgária, Lettország, Málta, Románia, Szlovákia, Litvánia) - akiket ettől kezdve az úgynevezett helsinki csoportnak neveznek - annak ellenére, hogy ezen országok egyértelműen lemaradásban voltak a luxemburgiakkal szemben. Az EU visszatért tehát a társult országok egységes, blokkszerű kezeléséhez. Az akkori miniszterelnök a helsinki csúcs döntésére reagálva a következőképpen fogalmazott:: A tizenkét társult állammal folyó tárgyalások nem lassítják hazánk felvételét, hisz Magyarország olyan lendületben van, hogy azt nehéz lesz lefékezni. 19 A másik fontos döntés amely született a tagországok döntése volt, mely szerint, a keleti kibővítéshez szükséges intézményi reformokat 2000 végéig be kell fejezni, amely majd a Nizzai Szerződésben összegződik 2000 decemberében, valamint azt, hogy az EU-nak 2003 január elsejére készen kell állnia a csatlakozó országok fogadására. Orbán Viktor ezzel kapcsolatos állásfoglalásában meggyőződését fejezte ki hogy Magyarország már ban az Unió tagjává válhat, annak ellenére, hogy az Unió vezetői óvatosságra intettek ezzel kapcsolatban A berlini értekezlettől a 2000-s országjelentésekig Még a nagy jelentőségű helsinki csúcs előtt került sor az március i berlini csúcs megtartására, ahol is az EU tagországok és az Európai Parlament hosszas vitái után az államés kormányfők elfogadták az Agenda 2000 útmutatásait. A berlini költségvetés 4-6 ország felvételével számolt, és a bővítés közötti kiadásaira 42,6 mrd ECU-t szánt 20 Nem volt azonban teljesen egyértelmű az EU stratégiája, amelyben egyrészt a differenciálás elve ütközött - amely szerint az országokat meg kell különböztetni leginkább érdemeik, teljesítményeik alapján, ezek az országjelentésekből láthatóak a mindenki egyenlő helyzetből indul elvével, más néven a regatta elvvel, amely igazán a 2001-ben kezdődött belga elnökség alatt kezdett megvalósulni, és amely igen hamar a méltányosság, vagyis mindenki egyszerre csatlakozik elvére, a Big Bang-re lyukadt ki. 21 A váltással főleg azok csalódtak, akik bíztak a gyors csatlakozás megvalósulásában, és akik számára ezek után világossá vált hogy a 4-6 csatlakozóra tervezett támogatások 10 felé osztása számukra anyagi vonatkozásban kedvezőtlen. A nagycsoportos kibővítés Magyarország 18 Az Eu bizottságának éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé In:Külpolitika 1999/3-4.sz. 19 Orbán elégedett Helsinkivel In: Népszabadság december o. 20 HVG.2002.december 21.8.o. 21 Ágh Attila: Amagyar esély Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest,

17 számára is kellemtelen döntés. A nagycsoportos döntéssel ugyanis Magyarország előnyei leértékelődtek, hisz így kevésbé számított az, hogy az Economist Intelligence Unit felmérései szerint Magyarország kínálta a legkedvezőbb gazdasági környezetet (Világgazdaság december 27.) A csatlakozási tárgyalások az osztrák EU-elnökség tárgyalási stratégiájának megfelelően a könnyebb fejezetekkel kezdődtek, amelyek esetében egyszerű volt a 15 tagállam közös álláspontját egyeztetni, kidolgozni. A csatlakozási tárgyalások folyamán a későbbiekben a nehezebb kérdéskörök eldöntése, és ezekben közös álláspontok kialakítása elég nagy megterhelést jelentettek a 15-k számára. Egyértelmű volt tehát az, hogy az EU nem rendelkezik közös stratégiával, amely probléma 2000 közepén csúcsosodott ki.az EU-nak határozott lépéseket kellett tennie a probléma leküzdésére, és ennek a kívánalomnak megfelelve születik meg 2000 november 8.-án a kibővítéssel kapcsolatos First Strategy paper, amely menetrendet adott a tárgyalások folytatásához, (Road Map) amely nem teljesült ugyan maradéktalanul, de az általános patthelyzetből előremozdulást jelentve kialakította a fő irányvonalakat. A Stratégia Dokumentumban megfogalmazottak szerint 2002 folyamán a legfejlettebb államokkal lezárhatóak lesznek a tárgyalások, amennyiben azok teljesítik a felvételhez szabott kritériumokat. Amennyiben egy fejezetet nem tudnának lezárni megegyezés hiánya miatt lehetőség van annak félretételére. Ugyancsak sor került a 2000-s országvélemények nyilvánosságra hozatalára is. Eszerint a Bizottság Magyarországot Lengyelország és Észtország mellet működőképes piacgazdaságnak nevezte Lettországot, Csehországot, Szlovéniát, és Szlovákiát a Bizottság pedig piacgazdaságnak. A magyar gazdaság az értékelés szerint jelentős eredményeket ért el a makroökonómiai stabilitás megteremtésében, a fizetési mérleg javításában, valamint fejlődött infrastruktúrája. A tanulmány szerint ugyanakkor a külső versenyképesség megteremtéséhez további reformokat kell az országnak végrehajtania az egészségügy, a közlekedés, és a helyi önkormányzatok területén A Nizzai szerződéstől a laeken-i csúcsig A csatlakozás tekintetében nagy segítséget, és előrehaladást jelentett az, hogy 2000 december közötti nizzai csúcs lezárásaképpen a Nizzai Szerződésben rögzíti a keleti kibővítés

18 megvalósításához szükséges intézményi reformokat, amely az Európai Bizottság összetételére, az Európai Parlament létszámára, a szavazatok Tanácsban való újrasúlyozására vonatkozott. A Nizzai Szerződést 2001 február 27.-én írják alá. A szerződés célja hogy gyorsítsa a döntéshozatalt, és biztosítsa az EU hatékony működését a tagállamok számának nagyarányú növekedésével is. A szerződés tulajdonképpen azt rögzíti, hogy a majdan 27 tagállamú EU-ban az egyes tagállamoknak milyen súlyuk lesz. A csúcs további jelentősége az volt, hogy kialakította a csatlakozási tárgyalások további menetét. Az Európai Tanács ismét megerősítette, hogy a tagállamoknak 2003 elejére készen kell lenniük az új tagok befogadására. A csatlakozási tárgyalásokon voltaképpen a svéd elnökség időszaka, 2001 első fele hozott áttörést. Elnökségi programjuk a három e jegyében tellett, vagyis az enlargement, environment, and economy hármasa uralta, és a menetrendben meghatározott kilenc fejezetet jó néhány tagországgal sikerült lezárnia. Az élen haladó országok köztük Magyarországgal megállapodást érnek el a tőke és a személyek szabad áramlásáról, illetve a környezetvédelemről szóló fejezetekben. Ebben a tekintetben a legnagyobb probléma azzal van, hogy a szennyvizek tisztítatlanul folynak az élővizekbe, gond van a hulladékgazdálkodással, a hulladékkezeléssel, és az újrahasznosítással is, így Magyarország 4 derogációt kért és kapott az Uniótól. Göteborgban az EU vezetői célként határozták meg hogy a legfelkészültebb tagjelöltek részt vegyenek a 2004-s európai parlamenti választásokon. Az év második felére, vagyis a belga elnökség alatt a fejezetek nagy része lezárásra került a kandidálók többségével, de Romániával, és Bulgáriával nehezen, és lassan haladtak, ami lehetőséget adott arra, hogy az EU12-s csoportot szétválasszák EU10-re. Ez a döntés a 2001 decemberében Laeken-ben megtartott európai tanácsi értekezleten született, ahol ismét megerősítették, hogy a tagjelölteket a felvétel szempontjából saját teljesítményük alapján fogják megítélni. A Laekeni Deklaráció megfogalmazása szerint: Európának három alapvető kihívást kell megoldania: a polgárok hogyan hozhatók közelebb az európai tervekhez, intézményekhez, az Unió hogyan fejleszthető sabilizáló tényezővé, példaértékűvé az új többpólusú világban, hogyan szervezhető meg a politika illetve az európai politika a kibővülő Unióban. 23 A tanácskozáson született meg az az ígéret is, hogy két lemaradó ország 2007-re belépőkké válhat. Szintén a laekeni csúcstalálkozón születik meg az a döntés, hogy fel kell állítani egy európai konventet, amelyben a nemzeti parlamentek, az államok képviselői, és az Európai Parlament képviseltetné magát. A konvent elnöke Valery Giscard d Estaing lett, legfőbb feladataként 19

19 pedig azt jelölték meg hogy előkészítse a válaszokat az értekezleten felhozott kérdésekre a konvent összehívásáig A 2001-s, és a 2002-s országértékelések 2001-ben ugyancsak, immár negyedik alkalommal születtek országértékelések, melyben Magyarországot az Unió Bizottsága ismételten működő piacgazdaságként határozta meg, a makrogazdasági helyzetet továbbra is szilárdnak tartotta, vagyis egészében véve a jelentés pozitív képet festett az ország EU-felkészültségéről. A Bizottság a közösségi vívmányok átvételében, és az azok alkalmazásához szükséges közigazgatási keretek kialakításában egyaránt jelentős előrelépést állapított meg. A közös kül - és védelmi politika tekintetében a Bizottság azt javasolta, hogy Magyarország igazítsa a Velencei Bizottság ajánlásaihoz a határokon túli nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikát, a státustörvény ugyanis feszültséget hozott létre a szomszédos országokkal, amely nem túl szerencsés egy olyan ország tekintetében aki az EU tagjává szeretne válni. A Velencei Bizottság az Európa Tanácson belül létrejött, mintegy félszáz állam részvételével működő szervezet, melynek feladata a nemzetközi jog alkalmazásának vizsgálata, az államok közötti szerződéses vállalások ellenőrzése. 25 A jelentés szerint ''a más államokban élő és ottani állampolgársággal rendelkező anyanemzeti kisebbségeknek előnyt biztosító egyoldalú intézkedések csak akkor jogszerűek, ha betartják az államok területi szuverenitásának, a pacta sunt servanda, az államok közötti baráti kapcsolatok, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának, különösen a diszkrimináció tilalmának elveit.'' 26 Visszatérő problémaként jelölte még meg a jelentés a kuratóriumok helyzetének rendezetlenségét a közszolgálati médiumokban, problémaként jelölte meg a rendőri túlkapásokat, a börtönviszonyok rendezetlenségét is októberében a dán elnökség alatt születtek meg az utolsó országjelentések, melyekben a bizottság ismételten működő piacgazdaságként definiálta hazánkat, és kijelentette, hogy Magyarország nagy előrehaladást ért el a jogharmonizációban, de szükséges hogy további 23 Az Európai Unió jövője a laekeni deklaráció In: Népszabadság december 20.8.o. 24 Horváth Zoltán-Sinka László: Az EU jövőjéről folyó vita Laeken után In: Európai Tükör 2002/ Sólyom László:Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris o fejezet: Közös Kül-és Biztonságpolitika

20 vívmányokat tegyen a közigazgatás fejlesztésére annak érdekében hogy a közösségi vívmányok alkalmazhatóak legyenek. 28 A 2002 s év első felében születtek az egész Unió tekintetében rendkívül fontos döntések születtek január 1.-től 12 tagállamban kezdték el az eurót mint hivatalos pénznemet használni, mely az Unión belül nem kevesebb mint 300 millió embert érintett, habár az euró már 1999 január 1.-től hivatalos pénznem volt, a Gazdasági és Monetáris Unión belül, amikor is a nemzeti pénz volt az euró megjelenési formája. 29 Ugyancsak ezen év első felében még pontosabban februárjában kezdte meg munkáját az Európai Konvent, azzal a céllal hogy megpróbáljon kereteket kidolgozni az integráció hatékony működéséhez, a Nizzai Megállapodás ugyanis nem töltötte be azt a szerepet amit e tekintetben vártak tőle A Koppenhágai Megállapodások, és értékeléseik a magyar belpolitikában Az év második felétől sorra kerülő dán elnökség ismét lökést adott a folyamatoknak, a dánok számára fontos volt ugyanis hogy Koppenhágában valósuljon meg a tárgyalások lezárása. Határozott fellépésük, és akaratuk nem volt hiábavaló, és meghozta eredményét, hisz december 13.-n Koppenhágában sor került a tárgyalások lezárására, és az értekezlet jóváhagyta tíz közép-kelet-európai, és dél-európai ország felvételét az Európai Unióba. A Koppenhágai Megállapodás után a két vezető politikai erő között éles belpolitikai vita alakult ki. Az ellenzék keményen bírálta a kormányt, alkalmatlanná nyilvánítva azt az ország vezetésére decemberében a Fidesz az unióval foglalkozó pártkongresszust hívott össze. Itt elmondott beszédében Orbán Viktor egyértelműen támogatta a csatlakozást. Igaz, a szöveg egy fordulata szerint gyanút fogtunk az Unió jó szándékát illetően amikor láttuk hogy csak nehéz és hosszú folyamat után kerülhetünk a csatlakozás küszöbére, amit soha nem gondolt volna senki 30. A belépési feltételeket pedig rossznak titulálta elsősorban az agrártámogatások ügyére utalva. A döntés szerint a belépők ugyanis csak a tagállamok agrártámogatási mértékének 25%- t kapják. 31 Kiemelte ugyanakkor a nemzeti identitás megőrzésének lehetőségét a nemzetek Európájában Majoros Pál előadása Külkereskedelmi Főiskola Lakner Zoltán:A magyar pártok és az EU. Az EU mint belpolitikai kérdés. In Politikatudományi Szemle 1-2. sz o. 31 Újra kereszttűzben az agrártámogatások In: Magyar Hírlap

21 Konkrétan a koppenhágai megállapodás ügyében azért támadta a kormányt mert az gyengén, erélytelenül, és ezért sikertelenül tárgyalt. Nem küzdött a végsőkig úgy mint a csehek vagy a lengyelek, akik így részben kedvezőbb eredményeket értek el. Mint tudjuk, itt arra utal Orbán Viktor hogy Lengyelország miniszterelnöke Meszek Miller és Schröder német kancellár különalkut kötöttek, melynek értelmében Lengyelország 5 mrd. eurós befizetési kötelezettsége az uniós kasszába 1 mrd. euróval mérséklődik, de ennek fejében ugyanennyivel csökken Varsó számára az első 3 évre elkülönített 12,4 mrd. eurónyi felzárkóztatási támogatás. 32 Ugyanilyen eredményt ért el Csehország is, 100 millió euróra vonatkozólag. Ezzel szemben a miniszterelnök hazánk öt legfontosabb külpolitikai eredménye között említette a tárgyalások lezárását, és úgy értékelte, hogy méltányos feltételekkel zártuk le a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val májusa, és decembere között a kormány szinte minden speciálisan magyar érdekű kérdésben javítani tudott az ország pozícióin. A csatlakozás pénzügyi mérlege hazánk számára a csatlakozás első évétől pozitív. Kovács László külügyminiszter is úgy fogalmazott hogy '' elértük az elérhetőt.... a tagság első évében, 2004-ben 270 millió euróhoz jutunk, míg a nettó költségvetési mérlegünk 2005-ben már 500, 2006-ban pedig 620 millió euróra fog nőni. '' 33. Az utolsó pillanatban fogadta el az adózás terén az EU Magyarország kérelmét a gáz és elektromos energia adókulcsának kedvezményes rendezésére,a munkaerő szabad áramlásának előnyeit pedig a csatlakozást követő hét éves átmeneti időszak letelte után élvezhetik teljes körűen a magyar állampolgárok, azonban több tagállam, legutóbb a koppenhágai csúcstalálkozó idején Nagy-Britannia, bejelentette, hogy már a csatlakozás pillanatától megnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok előtt. Jürgen Köppen, az Európai Bizottság Magyarországra akkreditált nagykövete méltatta hazánk tárgyalásokon elért eredményeit, amely megnyitotta az utat Magyarország számára, hogy visszatérjen az "európai családba". Pierre Mirel az Európai Bizottság főtárgyalója pedig hozzászólásában hangsúlyozta, a szociálliberális kormány eredményének számít a külföldiek földvásárlásával kapcsolatos átmeneti időszak három éves hosszabbításának elérése, valamint a hosszú idő óta nagy problémát jelenő versenyfejezet lezárása is. 32 A magyarok bemenetele In: HVG 2002 december o. 33 Elértük az elérhetőt In: Népszabadság, 2002 december o. 22

22 2.10. Népszavazás a csatlakozásról, a kampány, és eredménye A Koppenhágai Megállapodás után elkezdődött a felkészülést a népszavazásra a csatlakozásról, melynek első lépéseként Tabajdi Csaba, az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága alelnöke kezdeményezésére november 11.-én került sor Budapesten az Együtt az egységes Európáért -parlamenti pártok országos körútja a sikeres európai uniós csatlakozásért elnevezésű rendezvénysorozat nyitó eseményére, melynek fő célja annak a demonstrálása volt, hogy a pártok egységesen támogatják az ország Uniós integrációját. Magyarország EU tagságának igenlésében egyértelműen konszenzus uralkodott a parlamenti pártok között, ugyanakkor az is elmondható, hogy a releváns magyar pártok Európa-politikái között különbségeket figyelhetünk meg. Az MSZP kormánypártként egyértelműen elkötelezettje az EU-nak, és mint célkitűzését fogalmazza meg. A szocialisták megnyilatkozásaiban az integráció összekapcsolódik a nyugat-európai országokhoz történő felzárkózással. Az SZDSZ liberális pártként szintén a támogatók közé tartozva az integráció gazdasági oldalát emeli ki, amelyre a joguralom, és a szabadkereskedelem megvalósulása jellemző. A Fidesz, mint az ellenzék meghatározó ereje szintén integrációs álláspontot képvisel ugyan, de az integrációt összekapcsolja a nemzeti érdekek hatékony képviseletével a csatlakozással kapcsolatban. A Fidesz az EU-ra mint olyan fórumra tekint, ahol lehetőség adódik a magyar érdekek emelt szintű megjelenítésére februári országértékelésében Orbán Viktor az EU-hoz való csatlakozást belpolitikai feltételekhez kötötte. - legyen 2003-ban a kormány által tervezettnél nagyobb a béremelés - állítsák vissza az ebben a formában megszüntetett Széchenyi-terv programjait a gazdaság belső erőforrásokkal történő fejlesztése érdekében Ebben az értékelésében ugyan csak a hátrányokat emelte ki a csatlakozással kapcsolatosan, a belépés nem méltányos feltételei mellett az unió központosított, és ezért a nemzeti szuverenitást sértő jellegére vonatkozó véleményeket idézett. Ez különösen azért fontos kijelentés, mert ellentmond a fentebb már említett decemberi beszéd állításának, mely szerint az EU-ban lehetőség kínálkozik a nemzeti identitás megőrzésére. 34 Ez a két egymásnak tökéletesen ellentmondó kijelentés nagyon jól példázza Orbánnak azt a törekvését hogy mindenki azt hallhassa tőle amit szeretne. Ennek ellenére elismerte, hogy a csatlakozás mellet valamivel több érv szól mint ellene