KÖZÖS SZOLGÁLTATÁSOK ALMODUL MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓJA

KLIK KÖZPONT TÁ MOP-3.1.4.B-13/1 SZÁ MÚ, KO ZNEVELE S ÁZ ISKOLÁ BÁN CI MÚ PROJEKT RENDSZERSZERVEZÉS MODUL KÖZÖS SZOLGÁLTATÁSOK ALMODUL MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓJA Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt 1051 Budapest, Nádr u. 32. Telefn: +36-1/475-1158 Hnlap: www.klik.gv.hu TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 Köznevelés az isklában

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 6 1.1. Összefglaló... 6 1.2. Az alprjekt célja... 6 1.3. Á dkumentum felépítése... 6 2. Fgalmtár... 7 3. Ádttságk... 9 3.1. Ájánlatkérő bemutatása... 9 3.1.1. Elnöki Titkárság... 12 3.1.2. Köznevelés-igazgatási Fősztály... 12 3.1.3. Szakképzés-szervezési Fősztály... 12 3.1.4. Fejlesztési és Prjektigazgatóság... 12 3.1.5. Gazdálkdási Fősztály... 12 3.1.6. Személyügyi Fősztály... 12 3.1.7. Krdinációs Fősztály... 12 3.1.8. Beszerzési és Közbeszerzési Fősztály... 13 3.1.9. Vagyngazdálkdási Fősztály... 13 3.1.10. Belső Ellenőrzési Fősztály... 13 3.2. Az Ajánlatkérő szervezeteinek részvétele a köznevelés szervezésében, irányításában és ellenőrzésében... 13 3.2.1. Á KLIK fenntartással összefüggő feladatai... 13 3.2.2. Á miniszter ágazati irányítási feladataihz kapcslódó feladatk... 14 3.2.3. Á KLIK az általa fenntarttt szakképző intézményekkel kapcslats feladatai... 14 3.2.4. A KLIK fő tevékenységi területei és szakfeladatrend szerinti besrlása... 15 3.2.5. Á KLIK és az általa fenntarttt köznevelési intézmények köznevelési alapfeladatai... 18 3.2.6. Az Ajánlatkérői szakértői támgatás... 19 3.3. Jgszabályi környezet bemutatása... 19 3.4. Ádatkezelésre, adatvédelemre vnatkzó irányelvek... 20 3.5. Fejlesztői jgkra vnatkzó irányelvek... 20 3.5.1. Szftverjgk... 20 3.5.2. Tartalmfejlesztés... 21 4. Á megldás számszerű bemutatása... 21 4.1. Felhasználók száma Álmdulnként... 21 4.2. Várható tranzakciószámk... 22 5. Á feladat bemutatása... 22 5.1. Á teljes infrmatikai rendszer architektúrájának magas szintű bemutatása... 22 2

5.2. Á mdul architektúrájának magas szintű bemutatása... 24 5.2.1. Egységes címtár... 24 5.2.2. Felhasználókezelés... 25 5.2.3. Intézményi kmmunikációs platfrm... 26 5.2.4. Intézményi zárt láncú telefónia... 27 5.2.1. Univerzális felhasználóhitelesítés és alkalmazáspublikáció... 28 5.2.2. Törzsadatkezelés... 28 5.2.3. Integráció... 29 5.2.1. Közös, magas rendelkezésre állású adatbázis kiszlgáló... 30 5.2.2. Adattárház... 31 5.2.3. Riprtlás... 32 5.2.4. Felügyelet, mnitrzás... 32 5.2.5. Üzemeltetés, váltzáskezelés... 33 6. Á megldással szemben támaszttt követelmények... 35 6.1. Á szlgáltatás egészével szemben támaszttt általáns érvényű követelmények... 35 6.1.1. Megbízhatóság... 35 6.1.2. Rendelkezésre állás... 36 6.1.3. Leállásk között eltelt átlags idő (MTBF)... 36 6.1.4. Leállásk átlags javítási ideje (MTTR)... 36 6.1.5. Külső rendszerek kiesése miatti degradáció... 36 6.2. Megvalósítandó szlgáltatáskkal kapcslats követelmények... 37 6.2.1. Egységes címtár... 37 6.2.2. Felhasználókezelés... 38 6.2.3. Intézményi kmmunikációs platfrm... 39 6.2.4. Intézményi zárt láncú telefónia... 41 6.2.5. Univerzális felhasználóhitelesítés és alkalmazáspublikáció... 42 6.2.6. Törzsadatkezelés... 43 6.2.7. Közös, magas rendelkezésre állású adatbázis kiszlgáló... 44 6.2.8. Integráció... 45 6.2.9. Adattárház... 47 6.2.10. Riprtlás... 50 6.2.11. Felügyelet, mnitrzás... 51 6.2.12. Üzemeltetés, váltzáskezelés... 52 6.3. Nem Funkcinális követelmények... 53 6.3.1. Biztnság... 53 6.3.2. Aznsítás... 53 3

6.3.3. Jgsultságkisztás... 54 6.3.4. Felhasználói felületek... 55 6.3.5. Működési feltételek... 55 6.4. Ádatvédelmi és biztnsági követelmények... 56 7. Á szállítóval szemben támaszttt követelmények... 57 7.1. Elvégzendő tevékenységek... 57 7.1.1. Prjekt végrehajtásával kapcslats általáns követelmények... 57 7.1.2. Kapcslattartás az alprjekt végrehajtása srán... 57 7.1.3. Prjekt minőségbiztsításával kapcslats általáns követelmények... 57 7.1.4. A rendszer tervezésével kapcslats általáns követelmények... 58 7.1.5. Infrmatikai környezet kialakítása... 59 7.1.6. A rendszer megvalósításával kapcslats általáns követelmények... 59 7.1.7. Tesztelés (integrált tesztkörnyezet)... 61 7.1.8. Dkumentációk elkészítése... 63 7.1.9. Oktatás... 63 7.1.10. Próbaüzem... 64 7.1.11. Rendelkezésre állás és jótállás... 65 7.1.12. Üzletmenet flytnsság... 67 7.1.13. Katasztrófa-elhárítási terv... 67 7.1.14. Mentési terv, mentési tevékenység... 67 7.2. Leszállítandó termékek... 68 7.2.1.... 68 7.2.2.... 68 7.2.3.... 68 7.2.4.... 69 7.2.5.... 69 7.2.6.... 69 7.2.7.... 70 7.2.8.... 70 7.2.9.... 70 7.2.10.... 71 7.2.11.... 71 7.2.12.... 71 7.2.13.... 71 7.2.14.... 71 7.2.15.... 71 4

7.2.16.... 72 7.2.17.... 72 8. Ütemezési követelmények... 72 8.1. Elvégzendő tevékenységek... 72 9. Mellékletek... 72 9.1. Csatlt dkumentumk... 72 9.1.1. Infrmáció biztnsági szabályzat... 72 9.1.2. NISZ rendszer átvételi szabályzat... 72 5

1. BEVEZETÉS 1.1. ÖSSZEFOGLÁLÓ A KLIK Közpnt (tvábbiakban KLIK) közpnti és területi szervekből áll. Á KLIK területi szervei a tankerületek és a megyeközpnti tankerületek. Á tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalk székhelyével és illetékességi területével. Á KLIK önálló jgi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit képezik az ktatási intézmények. Á tankerület az illetékességi területén működő általáns isklák, alapfkú művészeti isklák és gimnáziumk fenntartásával kapcslatsan ellátja a KLIK szervezeti és működési szabályzatában számára meghatárztt egyes fenntartói feladatkat. Á KLIK TÁMOP-3.1.4.B-13/1 aznsító számú, Köznevelés az isklában című prjekt céljai között szerepel a KLIK szervezetének teljesítmény növelése, az állami fenntartásban lévő intézmények partnerkapcslatainak javítása és a meglévő erőfrrásk kihasználásának növelése. Á prjekt Rendszerszervezés mdulja a krábban szétszabdalt intézményrendszerben, a több mint 2700 intézményben felhalmzódtt erőfrrást, tudást és tapasztalatt kívánja egységbe szervezni, mindazn lehetőségeknek a kiaknázásával, amelyeket a közpntsítás és a hálózatsdás magában rejt. Ennek megvalósítása érdekében a KLIK célul tűzte ki egy infrmatikai támgató alkalmazás kifejlesztését és implementálását. 1.2. ÁZ ÁLPROJEKT CÉLJÁ Á TÁMOP-3.1.4.B-13/1 "Köznevelés az isklában" c. kiemelt prjektjének Rendszerszervezés mdulja keretében megvalósítandó szakmai rendszerek, az egyes almdulk száms lyan infrmatikai szlgáltatás meglétét igénylik, melyeket nem célszerű többször megvalósítani, hanem közös szlgáltatáshalmazként érdemes nyújtani az egyes almdulk számára. Ezen közös szlgáltatásk megteremtését, az azkkal szemben támaszttt követelményeket ismerteti jelen dkumentum. Ezen közös szlgáltatáshalmaz megalktását indklja az a tény is, hgy az almdulk funkcinális követelményeinek elemzése egyértelművé teszi, hgy a prjekt által létrehzandó szlgáltatásk közül többet is a KLIK teljes munkavállalói köre el kell, hgy érje. Ilyenek például a HR rendszer által nyújttt infrmációk, riprtk, adatbeviteli lehetőségek. Fnts szempnt tvábbá, hgy a kialakítandó Közös Szlgáltatásk jövőálló környezetet biztsítsn a KLIK számára, mely áttervezés nélkül ad lehetőséget szlgáltatásk nyújtására a teljes munkavállalói körnek. Á rendszerekhez hzzáféréssel rendelkezők magas száma a szkványstól eltérő, méretből fakadó prblémákat is felvet, melyeket a közös szlgáltatásk szintjén funkciónként egyszer kell csak kezelni. 1.3. A DOKUMENTUM FELÉPÍTÉSE Á dkumentáció Műszaki leírásának első fejezetei tájékztató jellegűek. Áz Ájánlatkérő köznevelésszervezési, irányítási és ellenőrzési feladatainak támgatására létrehzandó infrmatikai megldás, azn 6

belül a jelen Műszaki dkumentáció tárgyat képező KÖZÖS SZOLGÁLTÁTÁSOK almdul megvalósítandó funkciók megismerését, a rendszerben elérendő főbb flyamatk egyes lépéseinek a megértését szlgálják. Fgalmtár: Jelen Műszaki leírásban használt, köznevelés-specifikus fgalmak jelentésének bemutatása. A megavalósítási környezet adttságai: Mindazknak a peremfeltételeknek a bemutatása, amelyek a mdulban megvalósítandó flyamatk megtervezésére hatással vltak. Bemutatjuk a mdul működése srán résztvevő szereplőket, a közöttük levő összefüggéseket. Javaslt architektúra: Á mdul megvalósítása srán javaslt architektúra és a fő elemeinek (almdulk) bemutatása. Követelmények: Pntkba szedett részletes követelményjegyzék, mely tartalmazza a leszállítandó mdullal szemben támaszttt funkcinális és nem funkcinális követelményeket. Az alprjekt srán elvégzendő feladatk és leszállítandó termékek: Áz Ájánlattevő által a mdul fejlesztése srán elvégzendő tevékenységekkel és a leszállítandó termékekkel szemben támaszttt követelmények. Ütemezés: Áz Ájánlattevő mdulfejlesztéssel kapcslats tevékenységével szemben támaszttt ütemezési követelmények bemutatása. 1.4. BESZERZÉSHEZ KÁPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK Á Közös Szlgáltatásk megvalósítása 2 beszerzés keretében történik. Á külön beszerzésekre azért van szükség, mert az elvégzendő feladatk két csprtba szthatóak a megvalósításhz szükséges erőfrrásigény szempntjából. Áz elvégzendő feladatk egy részének az erőfrrás igénye igen pntsan körülhatárlható, míg a feladatk egy másik csprtjának az erőfrrás igénye előzetesen nehezen becsülhető meg pntsan. Ázért, hgy a megvalósítás pénzügyi szempntból jbban tervezhető legyen, az ismert erőfrrás igényű elemek megvalósítása egy önálló az egyes megvalósítandó elemekhez fix erőfrrás hzzárendelést megvalósító beszerzés keretében történik, míg a kevésbé pntsan megbecsülhető elemek esetében a megvalósítás egy erőfrrás keret igény szerinti felhasználásával történik. A tervezhető erőfrrás igényű elemek megvalósítható a Rendszer bevezetési tanácsadó beszerzése elnevezésű beszerzés keretében történik, a nem pntsan megbecsülhető erőfrrás igényű elemek megvalósítása a Közös szftverinfrastruktúra kialakítása és bevezetése a KLIKben elnevezésű beszerzés keretében történik. Közös szftverinfrastruktúra kialakítása és bevezetése a KLIK-ben beszerzés keretében megvalósítandó elemek: 7

Egységes címtár Felhasználókezelés Intézményi kmmunikációs platfrm Univerzális felhasználóhitelesítés és alkalmazás publikáció Felügyelet, mnitrzás Üzemeltetés, váltzáskezelés Rendszer bevezetési tanácsadó beszerzése beszerzés keretében megvalósítandó elemek: Intézményi zárt láncú telefónia Törzsadat kezelés Közös, magas rendelkezésre állású adatbázis kiszlgáló Integráció Adattárház Riprtlás Á két beszerzéshez az elemek szrs környezeti összefüggése miatt egy beszerzési dkumentáció tartzik, amiben megjelölésre kerülnek az egyes beszerzések keretében megvalósítandó elemek. 2. FOGALOMTÁR FOGÁLOM / RÖVIDÍTÉS ÉRTELMEZÉS Prjekt TÁMOP 3.1.4.B 13/1 Alprjekt Prjekt időszak Álprjekt időszak Ájánlatkérő / Megrendelő Ájánlattevő Próbaüzem Jelen közbeszerzés tárgyát képező TÁMOP 3.1.4.B-13/1 számú, Köznevelés az Isklában című prjekt Rendszerszervezés mdul... almdulja fejlesztésének beszerzése eljárás eredményeként létrejött fejlesztési prjekt. 2014.xx.yy. 2015.09.30. közötti időszak. Jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező szlgáltatáskra vnatkzó vállalkzói szerződésben rögzített szerződéses időszak. Jelen közbeszerzési eljárás kiírója Jelen közbeszerzési eljárásban Ájánlattevőként részt vevő vállalkzó / knzrcium. Jelen közbeszerzési eljárás tárgyát képező szlgáltatásk srán a sikeres felhasználói tesztidőszakt követő, meghatárztt ideig tartó, a megvalósíttt rendszer üzemszerű működésének éles üzemi bevezetést megelőző vizsgálata. 8

FOGÁLOM / RÖVIDÍTÉS Iskla-adminisztráció SAML ÉRTELMEZÉS Áz ktatási intézmények elektrnikus napló funkciókat biztsító rendszerei. Security Assertin Markup Language egy XML-alapú szabvány mely autentikációs (hitelesítési) és autrizációs (engedélyezés) adatk cseréjét teszi lehetővé biztnságs web dmain-k, tehát az identitásszlgáltató IdP (tanúsítvány kiadója) és egy tartalmszlgáltató SP (tanúsítvány fgyasztója ) között. Áz elsődleges és legfntsabb prbléma, amit a SÁML kezelni próbál a Web-böngésző Single Sign-On (SSO) prblémája. 3. ADOTTSÁGOK Á kialakítandó rendszernek meg kell felelnie az Ájánlatkérő működését szabályzó jgi háttérnek, és illeszkednie kell a szervezeti felépítéséhez, működési flyamataihz. Ezen felül a rendszernek meg kell felelnie az ágazatban érvényes szabványknak, és figyelembe kell vennie a nemzetközi műszaki ajánláskat. Á kialakításra kerülő rendszernek illeszkednie kell az Ájánlatkérő infrmatikai környezetébe, és együtt kell működnie egyéb infrmatikai rendszerekkel. 3.1. ÁJÁNLÁTKÉRŐ BEMÚTÁTÁSA Á Krmány a 202/2012. (VII. 27.) Krm. rendelettel hzta létre a KLIK, mint közpnti hivatalt, amely feladatait az ktatásért felelős miniszter irányításával, rszágs illetékességgel látja el. Á KLIK közpnti szervből és területi szervekből áll. Á KLIK területi szerve a járási (fővársi kerületi) tankerület és a megyeközpnti tankerület. Á járási tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalk székhelyével és illetékességi területével. Á járási tankerület az illetékességi területén működő általáns isklák, alapfkú művészeti isklák és gimnáziumk fenntartásával kapcslatsan ellátja a KILK szervezeti és működési szabályzatában számára meghatárztt egyes fenntartói feladatkat. Á megyeközpnti tankerület a megye székhelyén működő tankerület, amelynek illetékességi területe a szakképző isklák, a kllégiumk, a pedagógiai szakszlgálati feladatkat ellátó intézmények, valamint a pedagógiai-szakmai szlgáltatáskat ellátó intézmények tekintetében azn megyére terjed ki, amelynek székhelyén működik. Pest megyében a megyeközpnti tankerület Cegléd székhellyel működik. Á megyeközpnti tankerület a szakképző isklák, a kllégiumk, a pedagógiai szakszlgálati feladatkat, valamint a pedagógiai-szakmai szlgáltatáskat ellátó köznevelési intézmények, tvábbá az ezen feladatkat is ellátó többcélú intézmények fenntartásával kapcslatsan ellátja a KLIK szervezeti és működési szabályzatában számára meghatárztt egyes fenntartói feladatkat. 2013. január 1-jétől az óvdák kivételével állami fenntartásba kerültek az ktatási intézmények. Á Krmány a KLIK-et jelölte ki az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jgai és kötelezettségei gyakrlására. Á KILK közreműködik a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj működtetésében, 9

valamint a közfglalkztatáshz kapcslódó alapkmpetencia-fejlesztő és a 7 8. sztály felzárkóztatását elősegítő képzésekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztsításában. A KLIK-et elnök vezeti és munkáját hárm elnökhelyettes gazdasági elnökhelyettes, szakmai elnökhelyettes, szakképzési elnökhelyettes segíti, akik egyben az elnök helyettesítését is hivatttak ellátni. Á járási tankerületet és a megyeközpnti tankerületet a tankerületi igazgató vezeti. Á tankerületi igazgatót az elnök és a tankerület székhelye szerint illetékes fővársi és megyei krmányhivatal krmánymegbízttja véleményének kikérésével az ktatásért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel. Á tankerületi igazgatók főbb feladataik az illetékességi területükön működő köznevelési intézmények irányítása, pedagógiai munkájának krdinálása, kapcslattartás az intézményvezetőkkel, pedagóguskkal és a köznevelés egyéb szereplőivel; rendszeres jelentések és adatszlgáltatásk készítése; és biznys esetekben az intézmények működési feladatainak ellátása. Á települési önkrmányzatk a működtetési feladatkat látják el, így felelősségi körükbe tartzik a működtetéshez kötődő munkavállalók, alkalmazttak munkabérének, juttatásainak finanszírzása. Á KLIK közpnti szervének engedélyezett létszáma 269 fő. Á 19 megyeközpnti tankerület engedélyezett létszáma 631 fő (átlags létszám: 33 fő, amely 31 38 fő között szóródik). Á 179 járási és a fővársi kerületi tankerületek engedélyezett létszáma 1451 fő (átlags létszám: 8 fő, amely 5 14 fő között szóródik). Á fenntarttt köznevelési intézmények számát, a bennük fglalkztatttak létszámát és az egy intézményre eső átlags létszámt a 2. táblázat mutatja be. Ezek alapján a KLIK engedélyezett összlétszámkerete 140650 fő. 10

Elnöki titkárság ELNÖK Gazdasági elnökhelyettes Szakképzési elnökhelyettes Szakmai elnökhelyettes Belső Ellenőrzési Fősztály Fejlesztési és Prjektigazgatóság Krdinációs Fősztály Személyügyi Fősztály Beszerzési és Közbeszerzési Fősztály Szakképzésszervezési Fősztály Köznevelésigazgatási Fősztály Prgramirányítási Osztály Igazgatási és Ügyfélkapcslati Osztály Humán Igazgatási Osztály Gazdálkdási Fősztály Fővársi Szakképzési és Ellátási Osztály Fővársi Szervezési Osztály Prjektmenedzsme nt Osztály Infrmatikai és Statisztikai Osztály Közalkalmaztti Osztály Kntrlling Osztály Szakmai Módszertani Osztály Iratkezelési Osztály Pénzügyi Osztály Területi Szervezési Osztály Jgi Osztály Számviteli Osztály Vagyngazdálkdási Fősztály Műszaki és Üzemeltetési Osztály Vagynkezelési és Nyilvántartási Osztály

Á KLIK közpnti szervezete jelenleg 9 fősztályból áll, melyek közvetlenül elnöki, vagy elnökhelyettesi irányítás alatt állnak: 3.1.1. ELNÖKI TITKÁRSÁG Áz Elnöki Titkárság az elnök közvetlen irányításával, az általa meghatárztt krdinációs, iratkezelési, prgramszervezési és külső kmmunikációs, valamint titkársági feladatkat látja el. 3.1.2. KÖZNEVELÉS-IGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY Á szakterület feladata a szakmai elnökhelyettes irányításával a tankerületek köznevelés-igazgatással kapcslats feladatainak egységes szakmai irányítása, tevékenységük krdinálása 3.1.3. SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Á Szakképzés-szervezési Fősztály a szakképzési elnökhelyettes irányítása alatt látja el a szakképzésiszervezési feladatk egységes szakmai irányítását, a megyeközpnti tankerületek szakképzés-irányítási feladatainak krdinálását. 3.1.4. FEJLESZTÉSI ÉS PROJEKTIGAZGATÓSÁG Á Fejlesztési és Prjektigazgatóság közreműködik a területi szervek szakmai és funkcinális irányításában, feladat a közpnti prjektek, illetve, a köznevelési intézmények fenntartásával, működtetésével kapcslats prjektek krdinálása. 3.1.5. GAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY Á Gazdálkdási Fősztály a KLIK gazdasági szervezetének alappillére, mely a gazdasági elnökhelyettes irányítása alatt gndskdik a KLIK költségvetési gazdálkdási feladatainak ellátássról. 3.1.6. SZEMÉLYÜGYI FŐOSZTÁLY Á Személyügyi Fősztály ellátja a KLIK személyzeti-igazgatási és humánplitikai feladatait. 3.1.7. KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY Á Krdinációs Fősztály többek között irányítja a szakmai fősztályk tevékenységét, összehanglja a területi szervek tevékenységét, krdinálja a KLIK Közpnt minőségirányítási rendszerének kialakításával és működtetésével kapcslats feladatkat.

3.1.8. BESZERZÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI FŐOSZTÁLY Á Beszerzési és Közbeszerzési Fősztály a gazdasági elnökhelyettes irányítása alatt gndskdik a KLIK beszerzéseinek szabályszerű bnylításáról. 3.1.9. VAGYONGAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY Á Vagyngazdálkdási Fősztály a gazdasági elnökhelyettes irányítása alatt látja el feladatait. Közreműködik az KLIK tankerületei vagyngazdálkdással összefüggő szakmai és funkcinális irányításában, ellátja a köznevelési intézmények fenntartásával, működtetésével kapcslats vagynkezelési, üzemeltetési, működtetési és ellátási feladatkat. 3.1.10. BELSŐ ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Á Belső Ellenőrzési Fősztály az elnök közvetlen irányításával látja el tevékenységét. Á belső ellenőrzés független, tárgyilags, biznysságt adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hgy a szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. 3.2. AZ AJÁNLATKÉRŐ SZERVEZETEINEK RÉSZVÉTELE A KÖZNEVELÉS SZERVEZÉSÉBEN, IRÁNYÍTÁSÁBAN ÉS ELLENŐRZÉSÉBEN 3.2.1. A KLIK FENNTÁRTÁSSÁL ÖSSZEFÜGGŐ FELÁDÁTÁI Á KLIK fenntartással összefüggő feladatai az alábbiak: a miniszter számára javaslatt tesz a köznevelési intézmény létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módsítására irányuló döntés meghzatalára, közreműködik a döntés előkészítésében, a javaslattételt megelőzően beszerzi a jgszabály alapján arra jgsult egyetértését, véleményét, előkészíti és a miniszternek megküldi a köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavnására, a tankerületi igazgató kinevezésére, felmentésére vnatkzó munkáltatói intézkedés dkumentumait, érvényesíti és módszertani segítséget is nyújtva érvényesítteti a köznevelési intézmények tevékenységében az erőfrráskkal, így különösen az Intézményfenntartó Közpnt költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a vagynkezelésében vagy használatában álló vagynnal való szabályszerű és hatékny gazdálkdás követelményeit, közpntsítttan flytatja le a beszerzéseket, értékeli a köznevelési intézmények szakmai feladatai végrehajtásáhz szükséges feltételek meglétét, valamint szervezi és irányítja azk megteremtését, közreműködik az alapkészségek, képességek rszágs mérésének és a nemzetközi köznevelési tárgyú mérések, vizsgálatk lebnylításában, közreműködik a miniszter által meghirdetett és támgattt rszágs tanulmányi versenyek szervezésével összefüggő feladatkban, közreműködik a középfkú beisklázás közpnti írásbeli felvételi vizsgáinak megszervezésében, 13

összesíti a köznevelési intézményekre vnatkzó kötelező, rendszeres és ad hc jellegű adatszlgáltatáskat, ellátja az Nkt.-ban és más jgszabálykban meghatárztt egyéb fenntartói feladatkat, közreműködik a területi köznevelési feladatellátás megszervezése irányainak meghatárzásában. 3.2.2. Á MINISZTER ÁGÁZÁTI IRÁNYÍTÁSI FELÁDÁTÁIHOZ KÁPCSOLÓDÓ FELADATOK Á miniszter ágazati irányítási feladataihz kapcslódóan a KLIK feladatkörében: az irányító szerv utasításainak megfelelően részt vesz az ktatásplitika kialakításáhz, az azzal kapcslats döntések előkészítéséhez szükséges és a költségvetési támgatásból megvalósuló fejlesztések lebnylításával kapcslats feladatkban, javaslatt tesz a miniszternek a tankerületek illetékességi területe módsításának kezdeményezésére, közreműködik a miniszteri kezdeményezés előkészítésében, elemzi a KLIK fenntartásában lévő köznevelési intézményben leflytattt ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján javaslatt tesz a miniszternek a köznevelés közép- és hsszú távú fejlesztési terveinek kidlgzására, módsítására, a miniszter felkérésére részt vesz a fejlesztési frrásk tervezésében és a támgatásk nyújtásával kapcslats eljárásban, kapcslatt tart fenn az egyházi és magánintézményekkel a feladatkörébe tartzó ügyekben és javaslatt tehet a miniszternek köznevelési szerződés kötésére, jgszabályban fglalt feladatkörében statisztikai adatkat gyűjt, közreműködik valamennyi az Országs Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéssel kapcslats szakmai vizsga közpnti írásbeli tételeinek, közpnti gyakrlati feladatainak, valamint azk megldásainak szétsztásában, ellátja a jgszabályban és az Intézményfenntartó Közpnt alapító kiratában meghatárztt tvábbi feladatkat. 3.2.3. A KLIK ÁZ ÁLTÁLÁ FENNTÁRTOTT SZÁKKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS FELADATAI A KLIK a fenntartásában lévő szakképző intézmények tekintetében: ellátja a szakképző isklák szakképzési feladatainak rszágs szakmai krdinációját, kidlgzza a szakképzéssel kapcslats rszágs feladatellátási kncepciót, fejlesztési tervet, szakmai irányelveket és feladatszervezési alapelveket, tvábbá elemzéseket készít, felelős a pályakövetési rendszer működtetéséért, a szakképzési feladatellátással kapcslatban meghatárzza a hatéknyság növeléséhez szükséges intézkedéseket, a hatéknyság mérésére alkalmas eszközrendszert, méri a hatéknysági célk elérését, ellátja az irányítása alá tartzó szakképző isklák felnőttképzési tevékenységének rszágs krdinációs feladatait, 14

meghatárzza a felnőttképzési tevékenység céljait, a Krmány szakmaszerkezeti döntésének előkészítése srán elkészíti javaslatát a keretszámknak a megyén, fővársn belüli, fenntartók közötti elsztására az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által meghatárzttak szerint, együttműködve a szakképző isklai fenntartókkal és a fővársi és megyei krmányhivatalkkal, figyelembe véve a megyei szakképzési tervben, a szakképzési megállapdáskban fglaltakat és a fenntartók szándékát, a Krmány által az adtt megyében, a fővársban az állami intézményfenntartó közpntra meghatárztt keretszámkat megsztja a megye, a fővárs szakképző isklái között, tervet készít a megyei szakképzési kapacitáskra vnatkzóan, amelyet összehangl a nem állami fenntartók által elláttt szakképzési feladatkkal. 3.2.4. A KLIK FŐ TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI ÉS SZÁKFELÁDATREND SZERINTI BESOROLÁSÁ A KLIK fő tevékenységi területei és szakfeladatrend szerinti besrlása a következő: Á fent leírtaknak megfelelően fenntartja az állami feladatellátásban résztvevő köznevelési intézményeket. Gndskdik a köznevelési intézmények hatékny, szakszerű és törvényes működéséről. Á KILK államháztartási szakágazati besrlása: ktatási igazgatás. Á KLIK alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besrlása: Tankönyvfrgalmazás költségvetési szervnél Kllégiumi szálláshelynyújtás közktatásban tanulók számára Közktatásban tanulók lakhatási támgatása Építményüzemeltetés Áz állami vagynnal való gazdálkdással kapcslats feladatk Pályázat- és támgatáskezelés, ellenőrzés Oktatás közpnti igazgatása és szabályzása Oktatás területi igazgatása és szabályzása Oktatás helyi igazgatása és szabályzása Óvdai nevelés, ellátás Óvdai nevelés intézményeinek, prgramjainak kmplex támgatása Sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése, ellátása Nemzetiségi óvdai nevelés, ellátás Álapfkú ktatás intézményeinek, prgramjainak kmplex támgatása Álapfkú ktatás Általáns isklai nevelés, ktatás alsó tagzatn Általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése, ktatása Sajáts nevelési igényű általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése, ktatása Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általáns isklai nevelése, ktatása Általáns isklai felnőttktatás Általáns isklai nevelés, ktatás felső tagzatn 15

Általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése, ktatása Sajáts nevelési igényű általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése, ktatása Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általáns isklai nevelése, ktatás a Általáns isklai felnőttktatás Álapfkú művészetktatás Álapfkú művészetktatás zeneművészeti ágban Álapfkú művészetktatás képző - és iparművészeti, táncművészeti, szín és bábművészeti ágban Középfkú ktatás intézményeinek, prgramjainak kmplex támgatása Általáns középfkú ktatás Gimnáziumi ktatás Nappali rendszerű gimnáziumi ktatás Sajáts nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi ktatása Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi ktatása Gimnáziumi felnőttktatás Szakközépisklai ktatás Nappali rendszerű szakközépisklai ktatás Sajáts nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépisklai ktatása Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakközépisklai ktatása Szakközépisklai felnőttktatás Szakisklai ktatás Nappali rendszerű szakisklai ktatás Sajáts nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakisklai ktatása Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakisklai ktatása Nappali rendszerű szakisklai felzárkóztató ktatás Szakisklai felnőttktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti ktatás a szakképzési évflyamkn Sajáts nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti ktatása a szakképzési évflyamkn Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti ktatása a szakképzési évflyamkn Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakrlati képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakrlati ktatás a szakképzési évflyamkn Sajáts nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakrlati ktatása a szakképzési évflyamkn 16

Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakrlati ktatása a szakképzési évflyamkn Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakrlati felnőttktatás Emelt szintű szakközépisklai szakmai ktatás, képzés Emelt szintű nappali rendszerű szakközépisklai szakmai ktatás a szakképzési évflyamkn Sajáts nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépisklai szakmai ktatása a szakképzési évflyamkn Nemzetiségi tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépisklai szakmai ktatása a szakképzési évflyamkn Emelt szintű szakközépisklai felnőtt szakképzés M.n.s. egyéb ktatás Közktatáshz kapcslódó egyéb nevelés Általáns isklai napközi tthni nevelés Sajáts nevelési igényű tanulók napközi tthni nevelése Nemzetiségi tanulók napközi tthni nevelése Általáns isklai tanulószbai nevelés Sajáts nevelési igényű tanulók általáns isklai tanulószbai nevelése Nemzetiségi tanulók általáns isklai tanulószbai nevelése Középisklai, szakisklai tanulószbai nevelés Sajáts nevelési igényű középisklai, szakisklai tanulók tanulószbai nevelése Nemzetiségi tanulók középisklai, szakisklai tanulószbai nevelése Kllégiumi, externátusi nevelés Nappali rendszerű isklai ktatásban részt vevő tanulók kllégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű isklai ktatásban részt vevő sajáts nevelési igényű tanulók kllégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű isklai ktatásban részt vevő nemzetiségi tanulók kllégiumi, externátusi nevelése Isklarendszeren kívüli nem szakmai ktatás Isklarendszeren kívüli szakmai ktatás Fglalkzást elősegítő képzések Megváltztt munkaképességűek rehabilitációs képzése Szakmai tvábbképzések Kötelező felkészítő képzések Oktatást kiegészítő tevékenységek kmplex támgatása Oktatást kiegészítő tevékenység Pedagógiai szakszlgáltatásk Pedagógiai szakszlgáltató tevékenység Krai fejlesztés, gndzás Fejlesztő felkészítés 17

Pedagógiai szakmai szlgáltatásk Gyermektthni ellátás Speciális gyermektthni ellátás Különleges gyermektthni ellátás 3.2.5. Á KLIK ÉS ÁZ ÁLTÁLÁ FENNTÁRTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK KÖZNEVELÉSI ÁLÁPFELÁDÁTÁI A KLIK és az általa fenntarttt köznevelési intézmények köznevelési alapfeladatai a következők: óvdai nevelés, nemzetiséghez tartzók óvdai nevelése, általáns isklai nevelés-ktatás, nemzetiséghez tartzók általáns isklai nevelése-ktatása, kllégiumi ellátás, nemzetiségi kllégiumi ellátás, gimnáziumi nevelés-ktatás, szakközépisklai nevelés-ktatás, szakisklai nevelés-ktatás, nemzetiség gimnáziumi nevelés-ktatása, nemzetiség szakközépisklai nevelés-ktatása, nemzetiség szakisklai nevelés-ktatása, Köznevelési Hídprgramk keretében flyó nevelés-ktatás, felnőttktatás, alapfkú művészetktatás, pedagógiai szakszlgálati feladat, pedagógiai-szakmai szlgáltatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-ktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók óvdai nevelése és isklai nevelése-ktatása, azknak a sajáts nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvdai, isklai, kllégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem fglalkztathatók együtt, többi tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű tanulók isklai nevelésektatása, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges ktatás. Á feladatkmplexum felsrlásából jól látszik, hgy igen összetett és sktényezős struktúráról van szó, amely megfelelő színvnalú és hatéknyságú szakmai, lgisztikai, gazdasági, infrmatikai és egyebek mellett emberi erőfrrás gazdálkdási integrált rendszermegldásk alkalmazását teszi szükségessé. 18

3.2.6. AZ AJÁNLATKÉRŐI SZAKÉRTŐI TÁMOGATÁS Jelen közbeszerzési eljárás srán az Ájánlatkérő megfelelő személyi erőfrráskat biztsít a prjekthez. Ennek megfelelően az Ájánlatkérő prjektvezetőt dedikál a prjekthez, aki a prjekt Ájánlatkérő ldali vezetéséért felelős, rajta keresztül történik minden hivatals kmmunikáció, valamint ő jgsult szükség esetén eszkalálni. Áz Ájánlatkérő minden érintett területen munkatárs(ak)at jelöl ki, mint a prjekt tagjai, akik szükség esetén, megfelelő feladatk elvégzésére az Ájánlattevő rendelkezésére állnak (knzultációs, dkumentumk véleményezése, tesztelés, stb.). Mivel a prjektben való részvétel a munkatársaknak nem kizárólags feladata, így csak előre egyeztetett időpntban, és időkeretben állnak rendelkezésre a feladatk elvégzésére. Áz Ájánlatkérő felállítja az ldalán szükséges Prjektszervezetet, és vállalja, hgy tagjai a prjekt srán a megfelelő szinteken flyamatsan együttműködik az Ájánlattevő prjektszervezetének tagjaival. Jelen közbeszerzési eljárás Ájánlatkérő ldali támgatásáhz külső szakértőket vn be. Á külső szakértők az alábbi flyamatkat támgatják: Áz alprjekt minőségbiztsítása Flyamatszervezés Biztnsági ellenőrzés Hardver- és szftver üzemeltetés 3.3. JOGSZÁBÁLYI KÖRNYEZET BEMÚTÁTÁSÁ A prjekt végrehajtása szempntjából releváns jgszabályk az alábbiak: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazttak jgállásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakzással összefüggő egyes, törvénymódsításkról, törvényi rendelkezések hatályn kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról 2007. évi CVI. törvény az állami vagynról 2011. évi CXII. törvény az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagynról 2011. évi CXCIX. törvény a közszlgálati tisztviselőkről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatt ellátó egyes önkrmányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 19

138/1992. (X. 8.) Krm. rendelet a közalkalmazttakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közktatási intézményekbe 258/2011. (XII. 7.) Krm. rendelet a megyei intézményfenntartó közpntkról, valamint a megyei önkrmányzatk knszlidációjával, a megyei önkrmányzati intézmények és a Fővársi Önkrmányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes krmányrendeletek módsításáról 368/2011. (XII. 31.) Krm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 202/2012. (VII. 27.) Krm. rendelet a KLIK Közpntról 229/2012. (VIII. 28.) Krm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szlgáltatáskról, a pedagógiai-szakmai szlgáltatáskat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szlgáltatáskban való közreműködés feltételeiről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszlgálati intézmények működéséről 2013. évi CCXX. törvény az állami és önkrmányzati nyilvántartásk együttműködésének általáns szabályairól 2013. évi L. törvény az állami és önkrmányzati szervek elektrnikus infrmációbiztnságáról 309/2011-es Krm. rendeletet 7/2013-as NFM rendeletet 3.4. ÁDÁTKEZELÉSRE, ÁDÁTVÉDELEMRE VONÁTKOZÓ IRÁNYELVEK Á mdul és az általa biztsíttt szlgáltatásk tervezésekr a személyes adatk védelméről és a közérdekű adatk nyilvánsságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az állami és önkrmányzati szervek elektrnikus infrmációbiztnságáról szóló 2013. évi L. törvény tartalma, illetve azk végrehajtásáról rendelkező krmányrendeletekben rögzített eljárásk irányadók. Á létrejövő rendszernek meg kell felelnie a KLIK hatálys Infrmatikai Biztnsági Szabályzatában lefektetett biztnsági elvárásknak. Ezek leírása részletesen a 9.1.1 fejezetben találhatóak. 3.5. FEJLESZTŐI JOGOKRÁ VONÁTKOZÓ IRÁNYELVEK Á mdul és az általa biztsíttt szlgáltatásk tervezésekr a következő tartalmak irányadók: 3.5.1. SZOFTVERJOGOK A szftver jgk tekintetében a követelmények hárm alapvető kategória szerint bnthatóak meg. Dbzs, kereskedelmi szftverek Olyan szftver termék, amely kereskedelmi frgalmban kapható, szabadn beszerezhető. Jelen szerződés tekintetében a kapcslódó szftver dkumentációkat a Dbzs szftver részeként tekintjük. 20

Ájánlattevőnek biztsítania kell, hgy a teljesítés srán dbzs, kereskedelmi szftverekre az Ájánlatkérő területi krlátzás nélküli, harmadik személynek átadható felhasználási jgt szerezzen. Dbzs szftverek testre szabása Á kereskedelmi frgalmban beszerezhető Dbzs szftver termékek módsítása, paraméterezése, kiegészítő lgikákkal, funkciókkal való ellátása. Á testre szabás része az egyedileg elkészített dkumentáció is. Ájánlattevőnek biztsítania kell, hgy a teljesítés srán keletkező testreszabtt dbzs szftverek azn részeit, amelyek az Ájánlattevői szerzői jgi védelem alá esnek (alktás), az Ájánlatkérő területi krlátzás nélküli, harmadik személynek átadható felhasználási jgt szerezzen. Biztsítania kell tvábbá, hgy az Ájánlatkérő jgt szerezzen az alktás átdlgzására. Ájánlattevőnek vállalnia kell, hgy a rendszer üzemben tartásáhz szükséges dkumentációt, tvábbá a szftver-fejlesztési dkumentációt Ájánlatkérő részére átadja. Tvábbfejlesztések esetén a frissített frráskódt, egyedi testreszabáskat minden szállítással együtt biztsítani kell. Egyedi fejlesztésű szftverek Olyan szftver termék, amelyet Vállalkzó az Ájánlatkérő számára egyedi jelleggel alakít ki. Áz egyedi fejlesztésű szftver része a Vállalkzó által elkészített dkumentáció is. Ájánlattevőnek biztsítania kell, hgy a teljesítés srán keletkező egyedi fejlesztésű szftverekre az Ájánlatkérő területi krlátzás nélküli tulajdnjgt jgt szerezzen. Biztsítania kell tvábbá, hgy az Ájánlatkérő jgt szerezzen az alktás átdlgzására. Ájánlattevőnek vállalnia kell, hgy az általa, vagy alvállalkzói által az alprjekt srán fejlesztett egyedi fejlesztésű szftver teljes, legfrissebb frráskódját, a rendszer üzemben tartásáhz szükséges dkumentációt, tvábbá a szftver-fejlesztési dkumentációt Ájánlatkérő részére átadja. Tvábbfejlesztések esetén a frissített frráskódt minden szállítással együtt biztsítani kell. 3.5.2. TARTALOMFEJLESZTÉS Amennyiben az alprjekt teljesítése srán lyan - nem közvetlenül szftverfejlesztésre irányuló alktói tevékenységből származó - tartalmak keletkeznek, amelyek az Ájánlattevői szerzői jgi védelem alá esnek (alktás), az Ájánlattevőnek biztsítani kell, hgy a teljesítés srán keletkező, a szerzői jgi védelem alá eső alktásn az Ájánlatkérő területi krlátzás nélküli, harmadik személynek átadható felhasználási jgt szerezzen. Biztsítani kell tvábbá, hgy az Ájánlatkérő jgt szerezzen az alktás átdlgzására. 4. A MEGOLDÁS SZÁMSZERŰ BEMUTATÁSA 4.1. FELHÁSZNÁLÓK SZÁMÁ ALMODÚLONKÉNT 21

Ázn felhasználószámkat, melyek kezelésére a kialakítandó rendszernek áttervezés nélkül alkalmasnak kell lennie, az alábbi táblázat tartalmazza: Rendszermdul Elvárt kezelendő felhasználószám Felhasználó-, életciklus-, jgsultságkezelés 140000 Üzemeltetés, mnitrzás, felügyelet 75 Magas rendelkezésre állású adatbázis platfrm Nincsenek közvetlen felhasználók, csak alkalmazáskn keresztül érhető el. Törzsadat-kezelés (Master Data Management) 1000 Adattárház 6000-14000 Riprtlás 6000-14000 Intézményi kmmunikációs platfrm 6000-14000 Intézményi zártláncú telefónia 6000-14000 Integrációs platfrm Nincsenek közvetlen felhasználók, csak alkalmazáskn keresztül érhető el. Alkalmazásplatfrm Nincsenek közvetlen felhasználók, csak alkalmazáskn keresztül érhető el. Á felhasználók megszlása: Felhasználók száma Intézményi szinten 5500-6000 fő Tankerületi szinten ~2500 fő Közpnti szinten ~500 fő 4.2. VÁRHÁTÓ TRÁNZÁKCIÓSZÁMOK Átlags knkurens felhasználók száma Nrmál üzemben: 2000-2500 fő Csúcsidőszakban: 4500-6000 fő 5. A FELADAT BEMUTATÁSA 5.1. A TELJES INFORMATIKAI RENDSZER ARCHITEKTÚRÁJÁNÁK MAGAS SZINTŰ BEMÚTÁTÁSÁ Á Rendszerszervezés mdul keretében megvalósítandó IT rendszerek esetében szükséges, hgy egységes, azns elvek mentén kialakíttt infrastruktúra és szlgáltatáshalmaz álljn rendelkezésre. Áz egyes almdulk száms lyan infrmatikai szlgáltatás meglétét igénylik, melyeket nem célszerű almdulnként megvalósítani, hanem közös szlgáltatáshalmazként kell nyújtani az egyes almdulk számára. Ezen közös szlgáltatásk halmazát, a velük szemben támaszttt funkcinális és nem funkcinális követelményeket taglaljuk a tvábbiakban, melyeknek legfőbb célja a következő: 22

Tanügy HR VIR Gazdálkdás Kntrlling Vagyngaz dálkdás Extranet/ Intranet Egységes adatbekérő alacsnyabb költségek és gyrsabb fejlesztés, mert csak egyszer kell egy funkciót kifejleszteni. átláthatóbb és lcsóbban üzemeltethető környezet jön létre az egyszerűbb architektúra miatt. csökkennek a felhasználói támgatási igények és a bevezetési nehézségek, miközben nő a felhasználók elégedettsége a rendszerrel. Á Közös Szlgáltatásk almdul keretében megvalósítandó szlgáltatásk rendszerét az alábbi lgikai áttekintő ábrán a következő egységek alktják: Felhasználó-, életciklus-, jgsultságkezelés Üzemeltetés, mnitrzás, felügyelet Magas rendelkezésre állású adatbázis platfrm Törzsadat-kezelés (Master Data Management) Ádattárház Riprtlás Intézményi kmmunikációs platfrm Intézményi zártláncú telefónia Integrációs platfrm Alkalmazásplatfrm Biztnságs alkalmazáspublikáció Biztnságs alkalmazáspublikáció, Multi Faktr Aznsítás Felhasználó-, Életciklus-, Jgsultságkezelés Üzemeltetés, Mnitrzás, Felügyelet Integárációs platfrm Alkalmazás platfrm Riprtlás Külső interfészek KIR, KIR3, IAR,... MDM - Törzsadatkezelés Adattárház DMSOne Iktató Intézményi kmmunikációs platfrm, zártláncú telefónia Rendszer és mdul adatbázisk Tárhely és fájl szlgáltatásk Nymtatási szlgáltatásk Nagyvállalati keresés Á szlgáltatásk kapcslódási rendszerét az alábbi fizikai architektúra ábra szemlélteti. Áz ábrán látható egyes kmpnensek szerepének és fő feladatainak kifejtését az 5.2, míg a rájuk vnatkzó lgikai és műszaki követelményeket a 6. fejezet tartalmazza. 23

5.2. Á MODÚL ÁRCHITEKTÚRÁJÁNÁK MÁGÁS SZINTŰ BEMÚTÁTÁSÁ Á megvalósítandó teljes IT rendszer magas szintű infrastruktúra és architektúra diagramja: Active Directry RO Fájl szerver NAS Vastag kliensek Ntebk Vékny kliensek Vastag kliensek Ntebk Vastag kliensek Ntebk NTG NTG NTG Internet NTG Levelezés System Center Federáció Levelezés Frrás DMSOne Terminal server Extranet/ Intranet VIR Gazdál Tanügy HR lekérdező Web (távli asztal) Partnerek kdás WinTiszt KLIK-STAT. Egységes adatbekérő internal.klik.gv. hu Fedaráció Integrációs platfrm klik.gv.hu System Center Nymtatás Fájl szerver DMSOne Alkalmazás platfrm SQL Adatbázisk Törzsadat kezelés Adattárház 5.2.1. EGYSÉGES CÍMTÁR Á Rendszerszervezés prjektmdul rendszerei működéséhez nélkülözhetetlen a knzisztens címtárlási és autentikációs adatbázis. Á Közös Szlgáltatásk almdul ehhez lyan címtármegldást kell, hgy biztsítsn, amely egymaga meg tud felelni a rá kapcslódó rendszerek és szlgáltatásk széles körű igényeinek, ugyanakkr egypnts karbantartást, adatfelvételt és -kezelést tesz csupán szükségessé. Ez a címtárlási és autentikációs mdul egységes bejelentkezési felületet képez a különböző rendszerelemek fölött. A címtárban a felhasználó egy felhasználónév és jelszó párssal tudja hitelesíteni magát és a hitelesítés sikerességét igazló tken használható fel a különböző szlgáltatáskhz való hzzáféréskr. Áz autentikációs mdulban tárlódnak a felhasználók alapadatai, kapcslati adatai (telefnszámk, email címek stb.), szervezeti adatai (részleg, felettes stb.), valamint csprttagságai. Ezeket az adatkat a felhasználók standard felületen keresztül el is érhetik. Á címtárban lévő adatk elérését felhasználótípusnként krlátzni kell. A rendszerben felhasználói csprtk hzhatók létre. Á felhasználók egyszerre több csprt tagjai is lehetnek. Á csprtk használhatók jgsultság kisztására, valamint email terjesztési listaként is. A felhasználók csprttagságait az alrendszerek le tudják kérdezni és az autrizáció srán, valamint különböző wrkflw-kban építeni tudnak rájuk. Az egyes csprtkba tartzó felhasználók listája is lekérdezhető, az alrendszerekből is elérhető, használható. Az autentikációs mdulban tartmányk, azkn belül pedig szervezeti egységek hzhatók létre a különböző felhasználói és munkaállmás csprtknak. Ezek a csprtk többnyire földrajzilag és 24

szervezetileg vannak szeparálva. Á felhasználók hitelesítése a közpnti rendszer elérése nélkül is lehetséges, amennyiben lyan alrendszert kíván elérni a felhasználó, amely a saját tartmányán belül fut. Az tartmányk adatbázisa csak részhalmaza a teljes autentikációs adatbázisnak, a többi tartmány felhasználóit nem tárlja. Áz egyes tartmányk adatbázisa és a minden identitást kivnatsan tartalmazó glbális adatbázis között flyamats szinkrnizáció áll fenn. Á címtár integráltan kapcslódik a jelenlegi Áctive Directry címtárhz, lehetővé téve az abban tárlt entitásk felhasználását a hitelesítési flyamatk srán, egészen addig, amíg annak tartalma egy későbbi fázisban át nem kerül az újnnan kialakíttt címtárba, az egységes és egyszerűbb üzemeltetés jegyében. A rendszert a más tartmánykban futó, vagy más cégeknél lévő alkalmazásk is fel tudják használni autentikációs célkra a bejelentkezés biztsításáhz. Ehhez lyan egységes és szabványs hitelesítési módszert (pl. SÁML v2) kell megvalósítani, amely általánsan használható a kapcslódó alkalmazáskban, és amely lecsökkenti az alkalmazásk fejlesztési és karbantartási költségét. Áz autentikációs mdul lehetőséget biztsít az elfelejtett jelszó módsítására, jelszóváltztatásra, valamint az egyszerű címtáradatk módsítására. Á felhasználók regisztrációja csak egy közpnti felületen lehetséges. A rendszer SSO-ként (Single Sign On) működik; az alrendszerek közötti váltáskr nem szükséges újra bejelentkezni, ha a felhasználó bejelentkezett valamelyik rendszerbe, akkr a többi rendszer elérésekr a bejelentkezés megmarad. 5.2.2. FELHASZNÁLÓKEZELÉS Á felhasználók és csprtk létrehzását, adataik menedzselését, valamint a teljes életciklusuk támgatását egy erre a célra dedikált alkalmazás végzi. Ez az alkalmazás támgatja mind az önkiszlgáló, mind a közpntsíttt kézi és autmatizált adminisztratív funkciókat. Á felhasználók a rendszerben egy előre definiált wrkflw-t járnak be, de szükséges, hgy a wrkflw egyedi esetekben felüldefiniálható, módsítható, bővíthető legyen, ill. kézi bevitelre is adjn lehetőséget. A wrkflw-ba frrásként vagy célként bekapcslhatók más rendszerek is. Áz önkiszlgáló funkciók keretében a felhasználók autentikációt követően módsíthatják a saját adataik egy részét, kérelmezhetik csprtkba való felvételüket, csprtkat hzhatnak létre, valamint kezelhetik saját tulajdnú csprtjaik tagságát és beállításait. Á módsítható adatk körét és a csprtlétrehzás krlátait a megrendelő definiálja, de az általáns irányelv az, hgy a kritikus adatk (jgsultságk, szervezeti adatk, stb.) nem módsíthatóak a felhasználó által közvetlenül, a személyes adatk és kapcslati adatk jóváhagyást követően módsíthatók, a jelszó alaphelyzetbe állítására pedig megfelelő alternatív hitelesítést követően kerülhet csak sr. Á felhasználók a felvitt adatk között jgsultságuktól függően kereshetnek, szűrhetnek. Á rendszer a belépéseket, kritikus adateléréseket, és adatmódsításkat auditálja, naplózza. Az audit napló az admin felületen minden felhasználóról elérhető, de maguk a felhasználók is láthatják saját tevékenységnaplójukat. 25

5.2.3. INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁCIÓS PLATFORM Á Közös Szlgáltatásk almdul feladata egy lyan egységes kmmunikációs és kllabrációs platfrm létrehzása, melyen keresztül az intézmény, szervezet dlgzói egyszerűen és biztnságsan kmmunikálhatnak és együttműködhetnek egymással. Á nagy megbízhatóságú és rendelkezésre állású rendszer célja egységesíteni a levelezést és dkumentum megsztást ly módn, hgy a mai krszerű levelezőrendszer funkciók minden felhasználó számára elérhetők legyenek és a felhasználók az együttműködés ptimális frmáit tudják a mindennapi munkájuk srán megválasztani. Á rendszernek integrálódnia kell az egységes címtárral, lehetővé téve, hgy a felhasználók egységes közpnti címjegyzékből címezhessék egymást, valamint biztsítsanak jgsultságt egymás számára az elektrnikus pstaládájukban, illetve a közösen használt dkumentumtárakn. Á rendszereknek intranet környezetben támgatniuk kell az ugyanerre a címtárra épülő SSO jellegű autentikációt (SSO), megkönnyítve a felhasználók munkáját az autmatikus belépés segítségével. Á levelezési szlgáltatásk elérése mind asztali kliensekről (Outlk, Thunderbird stb.), mind funkcinálisan gazdag webes levelezési felületen keresztül történhet, mindez szigrúan csak védett, biztnságs kapcslatn keresztül. Á rendszer lehetővé teszi a pstaláda erre alkalmas mbileszközökre történő szinkrnizálását, valamint a főbb levelezési szlgáltatásk egyszerű használatát mbileszközön keresztül, egyúttal kikényszerítve a mbileszközökön tárlt adatk előírt szintű védettségét (jelszavas védelem, távli törlés készüléklpás esetén stb.). Á mdul egyéb alkalmazásai az SMTP alapú levélküldést szintén a levelezőrendszeren keresztül végezhetik, így egy rendszerben kntrllálható az intézmény teljes levélfrgalma. Á felhasználók naptármegsztás segítségével láthatják egymás elfglaltsági adatait és ez alapján szervezhetik értekezleteiket. Erőfrrásk úm. tárgyalók, gépkcsik, prjektrk stb. felvihetők a rendszerbe és az előre definiált szabályk mentén az egyes értekezletekhez vagy munkaflyamatkhz befglalhatók. Delegáció révén hzzáférés és akár küldési jg is adható más felhasználóknak a saját pstaládáhz, így pl. főnök-titkárnői munkaflyamatk jól kezelhetők. Lehetőség van közös használatú pstaládák felvételére is, melyekben több felhasználó tud egyszerre dlgzni. Á kllabrációs platfrm segítségével a felhasználók saját és közös dkumentumtárakat alakíthatnak ki, a dkumentumtárak tulajdnsai pedig felhasználónként szabályzhatják a hzzáférési engedélyeket. Á platfrmn kmplex vállalati munkaflyamk építhetők fel (űrlapk, jóváhagyási flyamatk, iktatás, levélküldés, értesítések stb.), kiszlgálva ezzel az egyes mdulk ilyen jellegű igényeit. Áz intézményi szintű keresési funkció segítségével egy közpnti helyen (legyen az a levelezőrendszer, vagy a kllabrációs platfrm) kereshető az intézmény bármely dlgzója által bármilyen közpnti kmmunikációs eszközzel létrehztt adathalmaz, legyen az elektrnikus levél, csevegőüzenet, vagy dkumentum. A rendszereknek üzemeltetési szempntból egyszerűnek és könnyen karbantarthatónak kell lenniük. Az adatkat redundánsan és biztnságsan kell tárlniuk, biztsítva, hgy esetleges meghibásdás esetén a szlgáltatás flyamats maradjn, és adatvesztés ne történjen. Á felhasználók számára megbízható, magas rendelkezésre állású kmmunikációs és kllabrációs szlgáltatást kell nyújtani, a krunkhz illő elegendő méretű tárhellyel, mindezt költséghatékny és pénzügyileg tervezhető módn. 26

5.2.4. INTÉZMÉNYI ZÁRT LÁNCÚ TELEFÓNIA Á rendszer célja egy lyan költséghatékny valós idejű kmmunikációs platfrm kialakítása, melynek segítségével a vállalatn belüli felhasználók és szervezetek hatékny íráss és szóbeli kmmunikációt tudnak megvalósítani, kiegészítve, ill. részben vagy teljesen kiváltva ezzel az asztali és mbiltelefnk, valamint a skak által használt publikus üzenetküldő szlgáltatásk funkciót. Á valós idejű kmmunikációs rendszer képességei között szerepel a gazdag jelenléti infrmációk megjelenítése, melynek segítségével a felhasználók minden esetben megválaszthatják a kmmunikáció leghatéknyabb módját. Emellett lehetőséget biztsít szöveges üzenetekben való csevegésre, két fő közötti hang és videó alapú kmmunikációra, valamint ad hc és előre szervezett nline értekezletek lebnylítására. Mindezek közben lehetővé teszi a résztvevők számára fájlk küldését, képernyő vagy a számítógépen éppen futó alkalmazásk megsztását, prezentációk interaktív vetítését is. Á hang alapú szlgáltatásk igénybevétele nem csupán a számítógéphez kötött hangeszközök segítségével történhet, hanem dedikált célhardverek (VIP telefnk) is beköthetőek a rendszerbe. Á vide alapú kmmunikáció megteremti a lehetőségét tárgyalótermi interaktív, akár érintésvezérelt eszközökhöz való csatlakzásra. Á valós idejű kmmunikációs szlgáltatásk házn kívülről is elérhetők, mind asztali kliens, mind arra alkalmas mbilkészülékek segítségével, így a kmmunikáció módja mindig igazdhat az adtt tartózkdási helyhez és eszközhöz. Áz nline értekezletekhez való csatlakzás vastag klienssel vagy arra alkalmas mbileszközzel nem rendelkező külső felhasználók (partnerek, társintézmények, beszállítók stb.) számára is lehetséges kell, hgy legyen. Á platfrm igény és engedély esetén lehetővé tudja tenni, hgy a felhasználók biznys más publikus csevegőszlgáltatást használó külső partnerekkel is kmmunikálni tudjanak rajta keresztül. Mindez fölöslegessé teszi, hgy egyéb csevegő klienseket kelljen a felhasználók számítógépeire telepíteni. Á platfrm egyik legfőbb szlgáltatása, hgy lehetővé teszi a hagymánys belső és PSTN telefnrendszerekkel történő integrációt, biztsítva, hgy a felhasználók szftveres klienseikből belső melléket vagy nyilváns telefnszámt hívhassanak a jelenlegivel megegyező költségekkel és nyilváns számkról is hívhatók legyenek a szftveres kliensek. Á felhasználó rendszerbeli telefnszáma nincs helyhez és eszközhöz kötve, hanem mindig tt és lyan módn csörög, ahl azt a felhasználó szeretné. Á rendszer hsszú távn lehetőséget biztsít a hagymánys telefónia intézményi szintű kiváltására, tvábbá ebből kiflyólag a kmmunikációs költségek leszrítására. Á rendszer együttműködik a közös címtárral melynek segítségével a felhasználók könnyen kereshetők és hívhatók. Á címtár segítségével személyes hívócsprtk is kialakíthatók, melyek nagymértékben támgatják pl. a főnök-titkárnői munkaflyamatkat. Fnts, hgy a kmmunikációs rendszerek (levelezőrendszer, kllabrációs platfrm és valós idejű kmmunikációs platfrm) egymással együttműködjenek, lehetőséget biztsítva a közös címjegyzék használatára és mindenfajta kmmunikációs mód kezdeményezésére bármely rendszerből. Á rendszer kialakítása főként a telefónia kritikusságából fakadóan magas rendelkezésre állású kell, hgy legyen és meghibásdás esetén is biztsítania kell tudni a szlgáltatásk flyamatsságát. 27

5.2.5. UNIVERZÁLIS FELHASZNÁLÓHITELESÍTÉS ÉS ALKALMAZÁSPUBLIKÁCIÓ Az alapvető felhasználóhitelesítést is végző címtármdul támgatja az üzleti alkalmazásk működését is, azáltal, hgy elvégzi a hzzáférést igénylő felhasználók hitelesítését, valamint az alkalmazásk által igényelt infrmációkat biztsít a rendszer felhasználóiról. Á száms különböző helyen futó és különböző technlógiát használó alkalmazás számára lyan autentikációs előtétrendszert kell biztsítani, amely szabványs prtklln keresztül teszi elérhetővé a hitelesítési szlgáltatást. Egy ilyen rendszer előnye, hgy lecsökkenti az alkalmazásk fejlesztési és karbantartási költségét, gyrsítja azk bővítési flyamatait és elősegíti új alkalmazásk fejlesztését. Áz univerzális felhasználóhitelesítés keretében megvalósítandó prtkll a SAML v2. Ez a hitelesítési prtkll lesz általánsan használható a helyi és távli kapcslódó alkalmazáskban. Áz előtétrendszer a címtárhz hasnlóan magas rendelkezésre állású kell, hgy legyen és nem tárlhat kritikus biztnsági adatkat (azaz minden esetben a címtárhz kell frdulnia a hitelesítési kérésekkel). A rendszert a más tartmánykban futó, vagy más cégeknél lévő alkalmazásk is fel tudják használni autentikációs célkra a bejelentkezés biztsításáhz. Mivel a hitelesítés a KLIK helyi hálózatán belül elhelyezett hitelesítési mduljában történik, biztsítani kell azkat a rendszerkmpnenseket, amelyek a külső hálózatk felől érkező kéréseket biztnságs módn juttatják el (prxyzzák) az univerzális hitelesítőrendszer kiszlgálóihz. Áz így megvalósítandó prxy infrastruktúra nem tárl adatkat, biztnságilag független, mégis szrs integrációs kapcslatban áll a belső autentikációs mdulkkal. Működése tisztán webes és kizárólag szabványs, SSL alapn titksíttt webes prtkllkat használ a hitelesítéshez szükséges kmmunikációban. Működését tekintve a belső hálózati kmpnensekkel összhangban magas rendelkezésre állást valósít meg. Á távli webes autentikáció történhet integrált hitelesítés és űrlap alapú hitelesítés révén is. A rendszer SSO-ként (Single Sign On) működik; az alrendszerek közötti váltáskr nem szükséges újra bejelentkezni, ha a felhasználó bejelentkezett valamelyik rendszerbe, akkr a többi rendszer elérésekr a bejelentkezés megmarad. A hitelesítési flyamat igény esetén több faktrn is alapulhat; ezt a platfrm vagy beépített módn teszi lehetővé, vagy harmadik fél által gyárttt, integrált megldás segítségével. Áz alkalmazásk távli hálózatkból történő elérése egy ugyancsak biztnságs alkalmazásprxyn keresztül történik. Ideális esetben költségtakarékssági és üzemeltetési szempntból ez ugyanaz a prxy infrastruktúra, amelyik az univerzális felhasználóhitelesítés prxyjaként is szlgál. Á prxy biztsítja a tetszőleges prtklln keresztüli publikációt, és lehetőséget teremt előzetes hitelesítés (preautentikáció) használatára is. Útóbbi esetben csak a már hitelesített kérések juthatnak el a belső hálózatn futó alkalmazáskig. 5.2.6. TÖRZSADATKEZELÉS Á közpnti törzsadat kezelés feladata, hgy az egyedi adattisztítási feladatk helyett egy állandó és hsszú távú adatminőség megldást jelentsen a törzsadatk területén. Áz törzsadat kezelés flyamats jelleggel működő szabályrendszer, amely paraméterezhető frmában hrdzza az adatkkal szemben támaszttt követelményeket. Á különböző rendszereiben kezelt ügyféltörzs adatbáziskat közvetlen vagy közvetett adatkapcslat útján rendszeresen ellenőrzi, az eltéréseket/hibákat pedig szisztematikusan gyűjti, azkat a 28

megfelelő szervezeti pntkra felülvizsgálat és javítás céljára visszacsatlja. Áz ellenőrzések nymán a hibás adatk javíthatók, az értéknövelt infrmációk az adatbázishz kapcslhatók. Á törzsadattárral szemben követelmény, hgy rugalmas keretet nyújtsn az üzleti igényekkel flyamatsan váltzó adatszabványk, ellenőrzési lgikák és tisztítási eljárásk kezeléséhez, megváltzatásáhz, adtt esetben újabb vizsgált adatfrrásk bevnásáhz. Nyújtsn lehetőséget széles körű, metaadat alapú vezérlésére, minimális fejlesztési erőfrrás igénybevétele mellett. Támgatni kell az adatk histrikus tárlását. Ádatváltzásk esetén a rendszer autmatikusan tárlja le a módsítás előtti állaptt. Á módsításk a rendszerből lekérdezhetőek, adtt módsítás előtti állapt visszaállítható kell, hgy legyen. Áz adatbázisba imprtálni kell a jelenlegi adatkat, ügyelve arra, hgy a több helyen is előfrduló, esetenként eltérő adatk közül mindig a lehető legrelevánsabb kerüljön az összevnt rendszerbe, valamint meg kell szüntetni az esetenként előfrduló duplikációkat. Á törzsadat kezelő rendszernek rendelkeznie kell felhasználói felülettel, valamint a külső rendszerek való integráció megvalósításáhz web szlgáltatás interfésszel. Á felhasználói felületen a megfelelő jgsultsággal rendelkező személyek a törzsadat adatbázis adatait létrehzhatják, módsíthatják, törölhetik. Ezekről a műveletekről biztnsági naplót kell készíteni. Á fent említett műveletek külső alkalmazásból való eléréséhez egy web szlgáltatás alapú ÁPI létrehzása is szükséges. Lehetővé kell tenni az adatbázisban tárlt törzsadatk exprtálását külső rendszerek felé. Áz exprt lehet teljes adatbázis exprt, vagy annak egy része is, a külső rendszer igényei szerint. 5.2.7. INTEGRÁCIÓ Létre kell hzni egy lyan egységesített alkalmazásk közötti kmmunikációs és integrációs csatrnát, amely a jövőben át tudja venni az alrendszerek közötti, jelenlegi manuális, illetve skszínű adat- és üzenetváltási csatrnák helyét. 29