Stratégia MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet 2016-2019 Készítette: Jóváhagyta: Botta-Dukát Zoltán intézetigazgató Báldi András főigazgató Vácrátót 2016. április 29. A stratégia kialakításában részt vettek: Báldi András, Farkas Edit, Horváth Ferenc, Kertész Miklós, Kröel-Dulay György, Molnár Zsolt, Ódor Péter, Török Katalin. Koordinálta: Botta-Dukát Zoltán. 1
A stratégia szerkezete A stratégiában először kijelöljük az intézet küldetését, majd röviden vázoljuk a tervezési időszak végére elérendő állapotot, azaz a jövőképet. A jövőkép eléréséhez szükséges stratégiai feladatok kijelölése SWOT elemzésen alapul, amelynek eredményeit a 1. melléklet tartalmazza. A Kaplan-Norton modellnek megfelelően 4 nézőpontból (Vevői nézőpont, Bizalmi nézőpont, Folyamatok nézőpontja és Tanulás-fejlődés nézőpontja) fogalmaztunk meg stratégiai célokat. A vezetői összefoglaló csak a stratégiai célokat tartalmazza, azok indikátorait és az indikátorok célértékeit a 2. mellékletben mutatjuk be. Küldetés A terresztris ökológia és botanika aktuális, gyakorlati relevanciájú témáinak világszínvonalú kutatása új tudományos eredmények felfedezése és azok társadalmi hasznosulása céljából. Jövőkép Az MTA ÖK ÖBI olyan kutatócsoportokból áll, amelynek tagjai tematikusan közeli célok érdekében együttműködésben folytatnak kutatást, önálló pályázatokkal rendelkeznek, kiváló tudományos teljesítményt nyújtanak, rendszeresen jelentetnek meg publikációkat rangos (pl. Nature Index-szel rendelkező, D1 minősítésű, magas impakt faktorral rendelkező) folyóiratokban. A csoportok között néhány a saját szakterületén világszinten is elismert. Vezető kutatóink rendszeresen részt vesznek nemzetközi pályázatokban, esetenként konzorciumvezetői szerepet is vállalnak. Az intézet nemzetközi kutatóhellyé válik: folyamatosan jelen vannak külföldi vendégkutatók és hallgatók, munkatársaink rendszeresen kutatnak külföldön, fiatal kutatóink hosszabb-rövidebb időre a világ vezető intézeteibe mennek dolgozni. Az intézetet motiváló, baráti környezet, egymás szakmai támogatása jellemzi, számos hallgató (TDK, MSc, PhD) kapcsolódik be a kutatásokba. Az intézet kutatási témái fókuszálnak az aktuális globális és hazai problémákra (klímaváltozás, tájhasználat-változás, invázió, ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenése) és élvonalbeli témákra (ökoszisztémák szerveződése és működése). A hagyományainkat követő leíró kutatások mellett vizsgálatainkat nagyobb arányban jellemzik a modellező és részben kihasználva a Botanikus Kert lehetőségeit a kísérletes megközelítések, és jelentős az interdiszciplináris kutatások aránya. Kutatási eredményeink nagymértékben hasznosulnak a társadalmi rendszer különböző területein (oktatás, gazdálkodás, természetvédelem, turizmus). A kutatást segítő háttér (adminisztráció, informatika, üzemeltetés) hatékonyan, stabilan és kiszámíthatóan működik. Stratégiai célok A stratégia célokat az alábbiakban a Kaplan-Norton modell nézőpontjai szerint foglaljuk össze. A pontokba szedett stratégiai célok, valamint indikátorai és az indikátorok célértékei a 2. számú mellékletben találhatók. 2
Vevői nézőpont A vevői nézőpontnál elsősorban termékeink, azaz a tudományos publikációk megjelentetésére, illetve a pályázati sikerességünkre koncentráltunk. Speciális célcsoportként jelentkezik az intézetnél a Botanikuskert látogatóközönsége. A jövőképpel összhangban stratégiai célunk meghatározó szerep elérése a nemzetközi tudományban, ennek érdekében növelni szeretnénk publikációink színvonalát, a vezető folyóiratokban, illetve a külföldi kollaborációkban elkészülő cikkek számát. A jó publikációk alapjául szolgáló kutatásokat akkor csak tudjuk elvégezni, ha ehhez pályázatokon megfelelő forrást nyerünk el, ugyanakkor a jobb publikálás elősegíti a pályázatok elnyerését. Vagyis bármelyik területen tudunk előrelépést elérni, az pozitív visszacsatolásokat indíthat be mindkét területen. Az intézet hagyományosan sikeres az alapkutatási (korábban OTKA, jelenleg NKFIH) pályázatokban. Ezek számának legalább szinten tartása mellett emelni tervezzük az elnyert nagy hazai (pl. GINOP) és EU-s pályázatok számát, és törekszünk arra, hogy az utóbbiakban esetenként konzorciumvezetőként is részt vegyünk. A jelenleg is sikeresen művelt témák mellett tervezzük a nyitást az agroökológiai témák irányába. A tudományos publikálás mellett törekszünk eredményeink jobb kommunikációjára a hazai társadalom és gyakorlati szakemberek felé. Ennek érdekében eredményeinket a cikkek mellett más formában is tervezzük eljuttatni a célközönséghez, például magyar nyelvű tanulmánykötetek, tájékoztató füzetek kiadásával, rendezvények szervezésével. A Botanikuskert látogatottságának szinten tartása vagy növelése mellett az idelátogatóknak nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, a látogatóknak átadott ismeretek mennyiségének növelése a célunk. Ennek eszközei a kerti rendezvények, és a szakvezetések. Bizalmi nézőpont A bizalmi nézőpont esetében fenntartónk, a Magyar Tudományos Akadémia, illetve tágabb értelemben a hazai előfizetők munkánkkal való elégedettségének növelése, társadalmi hasznosságunk és láthatóságunk fokozása a stratégiai cél. A jobb társadalmi láthatóság érdekében elengedhetetlen feladat a modern kommunikációs technikák (pl. közösségi média, honlap) hatékony használata. A társadalmi érdeklődésre is számot tartó kutatási eredményeinket aktívan kommunikálnunk kell. Mint a hazai terresztris ökológiai vizsgálatok legnagyobb súlyú intézménye aktívan lobbiznunk kell a hazai és EU-s döntéshozóknál a terresztris ökológiai kutatások fontosságának elismeréséért. A természetvédelmi szakemberekkel történő folyamatos kapcsolattartással, közös projektekkel elérhető, hogy nőjön az intézet súlya a természet megőrzését érintő kérdések véleményezésében. A terresztris ökológia és ezen belül saját eredményeink közoktatásban történő jobb megjelenítése érdekében be kell kapcsolódnunk a tanártovábbképzésbe. 3
Folyamatok nézőpontja Ebben a pontban a belső működésünk javításával kapcsolatos stratégiai célokat foglaltuk össze. Ezen a területen átfedések lehetnek az intézeti és a kutatóközponti stratégia között, mivel a kutatást segítő háttérfolyamatok jelentős része kutatóközpont szinten valósul meg. Az intézetben már jelenleg is kutatócsoport-struktúrában folynak a kutatások, de célul tűztük ki a kutatócsoportok hatékonyabb működését. Ennek első lépése az ideális kutatócsoporti struktúra megállapítása a folyamatba bevonva a kutatócsoport vezetőket és a kutatóközpont külső tanácsadó testületét. A jelenlegi kutatói szinten működő minősítési és értékelési rendszer mellett tervezzük a csoport szintű értékelés bevezetését. Mivel ennek nincsenek a kutatóközponton belüli előzményei, a kitűzött stratégiai cél az értékelési módszer kidolgozása. A csoportok értékelésének és a csoportok közti versenynek káros mellékhatása lehet a csoportok szegregálódása. Ennek ellensúlyozására célként tűztük ki a csoportok közti kooperáció fokozását, a közösen megvalósított projektek számának növelését. Az eredményes kutatásoknak feltétele a háttérfolyamatok hatékony működése. Ennek érdekében együttműködve a kutatóközpont többi részlegével, elsősorban a gazdasági osztállyal áttekintjük a leggyakoribb kutatókat érintő folyamatokat és megvizsgáljuk, hogy hol lehetne egyszerűsíteni a folyamatokat. A kutatók és a háttérszemélyzet közötti jobb együttműködés és jobb kapcsolatok érdekében rendszeresen közös rendezvényeket szervezünk. Fejlesztendő folyamatok között azonosítottuk az utánpótlás-nevelést, a tehetséges egyetemistáknak a terresztris ökológia területére csábítását és bevonását a vizsgálatainkba. Ennek egyik fontos eszköze bekapcsolódásunk az oktatásba olyan módón, hogy saját kutatásainkat is bemutathassuk. Tervezzük nemzetközi kapcsolataink továbbfejlesztését, ezen belül külön hangsúlyt fektetve a hagyományosan erős nyugat-európai együttműködések mellett a közép- és kelet-európai, valamint ázsiai, azaz a kárpát-medenceihez hasonló vegetációban dolgozó kutatókkal történő együttműködésre. Az intézet működését nagyon jelentős részben a pályázati forrásokból tudjuk finanszírozni, ezért nagyon fontos, hogy amennyire lehet, csökkentsük a pályázati bevételek ingadozását, ennek érdekében feladat a pénzforrások diverzifikálása. Az ingadozások csökkentése mellett azok hatását tudjuk pufferelni kockázati tartalékok létrehozásával. Ennek megoldásait még ki kell dolgoznunk. Az eredményes kutatómunka érdekében infrastrukturális fejlesztéseket tervezünk, részben a kísérleti lehetőségek fejlesztésére, részben a szakirodalomhoz való jobb hozzáférés érdekében. Emellett tervezünk olyan infrastrukturális beruházásokat is, amelyek nem közvetlenül a kutatást szolgálják, hanem a botanikuskert látogatóinak magasabb színvonalú kiszolgálását szolgálják, illetve dolgozóink rekreációját segítve közvetve járulnak hozzá a hatékonyabb munkához. 4
Tanulás-fejlődés nézőpontja Ebben a nézőpontban a humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai célokat, feladatokat foglaltuk össze. Mind a kutatóink, mind a kutatást segítő munkatársaink esetében a fejlesztést elsősorban belső továbbképzéssel, tapasztalatcserével, és a gyakorlat általi tanulás (learning by doing módszerével kívánjuk végrehajtani. Célunk a nemzetközi kapcsolatok erősítése, a vezető kutatói réteg szélesítése, lehetőleg beépülő támogatások elnyerésével, amelyek tartós bővítést tesznek lehetővé. A stratégiai célok végrehajtásának pénzügyi feltételei A stratégiai célok jelentős részének megvalósítása szervezési feladatokat jelent, illetve szemléleti változásokat igényel. A stratégiai célok elérése érdekében az intézet kutatóit elsősorban nem anyagi eszközökkel fogjuk motiválni. A kutatási feladatok személyi költségeit jelentős részben, az alapműködésen felüli dologi költségeit szinte teljes egészében a pályázati bevételek fedezik. Mint az alábbi ábrán látható, a pályázatokra alkalmazott kutatók száma meghaladja az MTA alaptámogatásra alkalmazott kutatókét. Teljes munkaidőre számolt létszám 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Alkalmazottak megoszlása Az intézet alkalmazottai között jelentős számban vannak a botanikus kert dolgozói, akiknek fizetését nem tudjuk pályázatokból fedezni. Többségük minimálbéren vagy garantált bérminimumon van foglalkoztatva, így ennek az emelése évről-évre egyre jelentősebb terhet 5
jelent az intézetnek, amire többletforrást évek óta nem kaptunk az MTA-tól. Jelenleg az alapkiadásaink nagyjából ¾-ét teszik ki a bérek és a járulékok. A bevételi oldalon nagyjából ennek megfelelő az MTA-tól kapott alaptámogatásnak az intézetre jutó része, vagyis az alapvető működéshez szükséges dologi kiadásaink zömét csak a saját bevételeinkből (botanikus kerti belépők, megbízási szerződések) és a kutatási pályázatok rezsijéből tudjuk fedezni. Az intézet fenntartható működésének a feltétele a pályázati bevételek legalább szinten tartása, de inkább növelése. Az intézet alapkiadásainak forrásai MTA Támogatás (72.4%) Szolgáltatások bevételei (13.3%) Rezsi bevétel pályázatoktól (14.3%) Az intézet alapkiadásai Személyi kifizetések (56.8%) Járulékok (17.6%) Dologi kiadások (24.8%) Beruházások, felújítások (0.8%) A stratégiai célok végrehajtásának monitoringja Az egyes stratégiai célokhoz indikátorokat rendeltünk, megállapítottuk azok célértékeit és a megvalósulás határidejét (2. számú melléklet). Ez alapján az intézetigazgató évente, az előző évi munkáról szóló jelentés elkészítésekor értékeli az előrehaladást, a stratégiai célok teljesülését. Az értékelést megvitatja a kutatócsoport-vezetőkből álló bizottság, amely javaslatokat tesz az igazgatónak a teendőkre, amelyek a stratégia megvalósítása érdekében szükségesek. 6
1. Melléklet: SWOT elemzés Erősségek Súly 1 Erősség: emberek 20 Szakmailag erős vezető kutatók (projektvezetés, pályázati siker, publikálás,nemzetközi kapcsolatok, kutatócsoport-vezetés) 15 Kutatók tematikai sokfélesége 14 Tehetséges, ambiciózus fiatalok (PhD-hallgató, postdoc, tud. smt 10 Jó szakmai és emberi kapcsolatok a közösségben 4 Ambiciózus kutatók 2 Szakképzett asszisztencia Súly Erősség: szervezet 23 Kutatócsoporti struktúra 11 Kutatási infrastruktúra (Fejes-tanya, EcoInflab, rendezvényhelységek, laborok) 7 Botanikus kert, mint kísérleti terep és infrastruktúra 7 Javuló adminisztráció Súly Erősség:- folyamatok 11 Kutatók szakmai tevékenységének nyomon követése és értékelése (fiatalok beszámoltatása, kutatói minősítés, követelményrendszer) 9 Jól működő társadalmi élet (kávészünet, kirándulás) 4 Szakmai közélet (ÖBI-szeminárium) Súly Erősség: termékek 26 Magas színvonalú szakmai publikációk (Q1/D1, etc.) 11 Nemzetközi szinten is jelentős infrastruktúrák, adatbázisok 8 Egyéb szakmai kiadványok (intézeti kiadványok, magyar nyelvű kiadványok) 8 Köztájékoztatás, médiaszereplés (honlap, hírlevél, sajtó, blog) 6 Bizottsági tagságok/vezetés 3 Konferencia-szervezés 2 Szakmai állásfoglalások (hazai/nemzetközi) Gyengeségek Súly Gyengeség: emberek 23 kiszolgáló személyzet szaktudása (gyenge), nincs nyelvi lektor, gyakran változó adminisztráció 19 szeniorokkal szembeni elvárások nem mindenkinél teljesülnek 12 kevés a hosszabb külföldi gyakorlattal/kutatással rendelkező kolléga 6 korstruktúra problémák: kevés 50 év körüli, kevés jó hallgató 4 tájékozatlanság, egymás munkájával szembeni tájékozottság alacsony 1 A súlyok egy-egy rész-szemponton belül a relatív fontosságot jelzik, de a táblázatok között nem összehasonlíthatók 7
Súly Gyengeség: szervezet, infrastruktúra 20 pályázati adminisztrációval foglalkozó csoport kicsi a feladathoz képest 16 alacsony a határozatlan időre kinevezett (státusz) kutatók száma 14 több kutatócsoport összetétele/szerkezete még nem jó 7 a botanikus kerttel való együttműködés nem elég jó, nincs a kutatásba eléggé bevonva 1 meglévő folyóiratok elérhetősége nem megfelelő Súly Gyengeség: termékek 20 kevés a top (D1) cikkek aránya 17 projekt és pályázati honlapok gyakran gyengék, tartalmuk hiányos, nincsenek aktualizálva 11 gyengék a média termékeink (social média, videó ) 8 vannak publikálatlan (de arra érdemes) eredmények 4 időt rabló cikkek, tanulmányok írására túl sok energiát fordítunk Súly Gyengeség: folyamat 28 projekt menedzsment hiányosságok, likviditási problémák, tervezés-elszámolás naprakészen tartása és láthatóság a témavezetők számára 23 a GH működése gyenge (pénzügyi adminisztráció, nehezen átlátható, késések, válságból átállás a normál működésre) 9 szabályzatok és határidők betartása hiányos, gyenge 6 projektek szakmai anyagainak (pályázat, konzorciumi szerződések, jelentések ) 5 botanikus kerttel való együttműködés és a látogatók informálása a kutatóintézetről gyenge 4 könyvtárhasználat hiányosságai, problémái (a funkciót újra meg kellene határozni) 3 nem ismerjük egymás média anyagait Lehetőségek Súly Lehetőségek: ÖK 20 Lehetőség intézetek közötti együttműködésre, tanulásra, multidiszciplináris kutatásra 14 Lehetőség más intézet infrastruktúrájának használatára (műszer, adatbázis, helyszín, folyóirat) 13 Az ÖK nagy méretéből fakadó lehetőségek (súly, projekt, likviditás) 5 Intézetközti kompetíció, mint a fejlődés motivációja (FIKU, ÖK-ösztöndíj, stb.) Súly Lehetőségek: MTA 28 MTA-pályázatok (infra, FIKU, önrész) 25 Az MTA, mint ernyő, mint stabilitást és védelmet biztosító intézmény 16 Az MTA, mint védjegy, brand 9 Hazai viszonylatban jó kutatói karrier lehetősége, az oktatási feladatok mennyiségéről mindenki szabadon dönt 1 MTA fizeti az ingatlan-biztosítást 1 köztestületi tagság 8
Súly Lehetőségek: hazai 21 Kutatási pályázatok (OTKA, GINOP, KEHOP, TÁMOP, stb.) 15 A Kárpát-medence érdekes diverz kutatási objektum, átmenet K és Ny között 10 Az egyetemi oktatásból eredő lehetőségek 10 Sokféle hazai együttműködési lehetőségek (nemzeti parkok, LTER, botanikuskertek, egyéb cégek) 8 Állami megbízások, megrendelések Súly Lehetőségek: nemzetközi 25 EU-pályázatok 17 Nemzetközi kutatói együttműködések, meghívások az ÖK-ba 12 Meghívás külföldre oktatás, tanulmányút, konferencia céljából 7 Globális policy-orientált kutatási témák kihívásai 7 Nemzetközi kutatási programok és szervezetek (ILTER, SER, ALTER-Net, MAB) 6 Publikálási folyamatokban való részvételi lehetőségek 6 Külföldi helyszínek összehasonlító kutatásokhoz Veszélyek Súly 2 valószínűség kár hazai veszélyek 216 18 12 a természetvédelem súlyának csökkenése 200 10 20 az MTA költségvetési forrásai csökkennek, az MTA gyengül 140 10 14 pályázati források instabilitása, csökkenése 140 14 10 növekszik a bürokrácia és a pénzügyi centralizáció 126 9 14 politikai és pénzügyi instabilitás, ad-hoc intézkedések 98 7 14 a tudományos kutatás súlya gyengül 60 10 6 a felsőoktatás színvonalának csökkenése 22 1 22 az MTA önállósága megszűnik 72 8 9 pályaelhagyás, agyelszívás 20 4 5 az MTA ÖK szakmai dominanciája miatti ellenszenv kialakulása Súly valószínűség kár nemzetközi veszélyek 182 14 13 agyelszívás, a fiatal tehetségek külföldre távozása 150 10 15 Magyarország EU támogatásának csökkenése, befagyasztása 126 7 18 az EU instabilitása, szétesése 117 9 13 az EU kutatási források előnytelen megváltozása, az alapkutatás és a tudományterület háttérbe szorulása 49 7 7 növekszik a multinacionális cégek nyomása a tudománypolitikára és tudományfinanszírozásra 49 7 7 Kína és az USA dominanciájának növekedése a tudományos kutatás irányainak meghatározásában 2 A veszélyeknél külön súlyoztuk a bekövetkezés valószínűségét és az okozott kár. A veszély összesített súlyát a két részsúly szorzata adta. Az értékek itt is csak a táblázatokon belül összehasonlíthatóak. 9
Súly valószínűség kár MTA szintű veszélyek 119 7 19 rossz tudománypolitika és szakmaiatlan állásfoglalásokra való kényszerítés 90 6 15 az MTA-tól kapott támogatások nagymértékű csökkenése, csoportos leépítés, fedezet nélküli béremelés 60 5 12 az MTA átszervezése, a kutatóhálózat átalakítása, újratematizálás 80 10 8 az MTA-tól kapott támogatások mérsékelt csökkenése 88 11 8 az adminisztratív terhek növekedése, a tudományos élet további bürokratizálódása Súly valószínűség kár ÖK szintű veszélyek 144 12 12 gyenge ÖK szintű pályázati management 120 10 12 likviditási gondok, a gazdasági helyzet rosszabbodása 81 9 9 személycserék az adminisztációban és a kiszolgáló részlegekben 56 7 8 ÖK-n belüli kompetíció, újratematizálás, forrás-átcsoportosítások 48 8 6 intézményi fragmentáltság, az ÖK-n belüli kapcsolatok elszemélytelenedése 10
2. melléklet: Stratégiai célok indikátorai Vevői nézőpont Célok Tudományos publikálás fejlesztése: több D1/Q1 publikáció Indikátorok 1. indikátor: impaktos cikk/kutató/év Célérték: 1.5 Határidő: 2018. december 31. 2. indikátor: Q1 cikk/kutató/év Célérték: 0.5 Határidő: 2018. december 31. 3. indikátor: első/utolsó szerzős impaktos cikk/kutató/év Célérték: 1 Határidő: 2018. december 31. 4. indikátor: első/utolsó szerzős Q1 cikk/kutató/év Célérték: 0.25 Határidő: 2018. december 31. Sikeres pályázati tevékenység 5. indikátor: Első/utolsó szerzős Nature Indexes cikk Célérték: 1 darab Határidő: 2019. december 31. 1. indikátor: elnyert OTKA pályázat Célérték: 2 darab/év Határidő: 2016-tól évente 2. indikátor: részvétel EU pályázatban Célérték: évi 1 elnyerése Határidő: 2019. december 31. 3. indikátor:konzorcium vezetés EU pályázatban Célérték: 1 Határidő: 2019. december 31. Meghatározó szerep a nemzetközi tudományban Botanikus Kert láthatóságának növelése 4. indikátor:hazai nagy pályázatok, illetve megbízások elnyerése Célérték: 100 MFt/év 1. indikátor: Szerkesztőbizottsági tag nemzetközi folyóiratban Célérték: 6 Határidő: 2016-tól folyamatosan 2. indikátor: Első szerzős impaktos cikk, nemzetközi társszerzőkkel Célérték: 0.25 cikk/kutató/év Határidő: 2016-tól folyamatosan 1. indikátor: látogatószám Célérték: 40 ezer/év Határidő: 2016-tól folyamatosan 11
2. indikátor: Kert által szervezett rendezvények Célérték: 4 darab/év Határidő: 2017-től folyamatosan Kutatási eredmények kommunikációja a társadalom és gyakorlati szakemberek felé 3. indikátor: szakvezetés Célérték: 100 darab/év Határidő: 2017-től folyamatosan 1. indikátor: rendszeresen frissített önálló projekt honlap Célérték: 8 Határidő: 2019 2. indikátor: magyar nyelvű tanulmánykötet Célérték: évente 1 Határidő: 2017-től 3. indikátor: szóróanyag a kutatásokról a Botanikus Kert látogatóinak Célérték: 1 darab Határidő: 2019 4. indikátor: tájékoztató füzet az ÖBI-ről (ÖBI-brossúra) Célérték: 1 darab Határidő: 2019 Nyitás az agroökológia felé 5. indikátor: külsősöknek meghirdetett rendezvények (pl. ÖBIszeminárium) Célérték: évi 4 Határidő: 2016-tól évente Indikátor: agro-ökológiai témájú pályázat Célérték: évi 1 darab 12
Bizalmi nézőpont Célok Modern kommunikációs technikák (pl. közösségi média, honlap) hatékony használata A társadalmi érdeklődésre számot tartó kutatási eredmények látványos kommunikálása Lobbizás a terresztris ökológia és az ÖBI-kutatások jelentőségének elismeréséért (MTA, természetvédelem) Az intézet súlyának és szerepének növelése a természet megőrzését érintő kérdések véleményezésében A terresztris ökológia és az ÖBI-kutatások ismertségének növelése a közoktatásban A botanikuskert jobb kihasználása mint rendezvényhelyszín gyakorlati szakemberek és közemberek részére Indikátorok 1.indikátor: az ÖK honlap ÖBI-s lapjai látogatóinak száma Célérték: 50 000 olvasás Határidő: 2019 2. indikátor: Facebook profil létrehozása Határidő: 2017 december 31. 1. indikátor: sajtómegjelenések száma Célérték: 100 2. indikátor: sajtóközlemények száma Célérték: 2 évente Indikátor: MTA/EU prominensekkel való találkozások Célérték: évi legalább 2 alkalom 1. indikátor: részvétel a természtvédelmi kérdéseket tárgyaló bizottságokban (pl. Nemzeti Unesco MAB) Célérték: 3 fő Határidő: 2016-tól folyamatosan 2. indikátor: közös projektek (pl. nemzeti parki kutatás) Célérték: 2 Határidő: 2018 Indikátor: Tanártovábbképzésben részt vevő kutatók száma Célérték: 5 Határidő: 2019 Indikátor: rendezvények száma Célérték: 5 13
Folyamatok nézőpontja Célok Kutatócsoportok fejlesztése, ideális szerkezetek felé, értékelési rendszer, kooperáció Indikátorok 1. indikátor: Kutató-csoportvezetők megvitatott tanulmány az Ideális kutatócsoport-változatokról Célérték: 1 Határidő: 2016. dec. 31 2. indikátor: Megvitatott tanulmány a kutatócsoporti szintű értékelés lehetőségeiről Célérték: 1 Határidő: 2017. dec. 31 Hatékony menedzsment és háttér, bürokráciacsökkentés, kölcsönös tájékozódás 3. indikátor: Több kutatócsoport által közösen beadott pályázatok száma Célérték: évi 1 1. indikátor: A leggyakoribb bürokratikus elemek áttekintése bürokráciacsökkentés céljából (pl. számlák, útielszámolás, szerződés) Határidő: 2017. június 30. 2. indikátor: Közös rendezvényeken a háttérszemélyzet elismerése és tájékoztatása Célérték: évente 1 alkalommal Határidő: 2016-tól Utánpótlás, életpálya-modell 3. indikátor: ÖK éves kockázatelemzés releváns mutatóinak javulása a 2015-ös bázisértékhez képest Határidő: 2019. december 31. 1. indikátor: Új, tehetséges hallgatók bevonzása Célérték: évi 4 fő Határidő: 2017-től folyamatosan 2. indikátor: Akkreditált 2-3 napos kurzus Célérték: 2 kurzus Határidő: 2019. dec. 31. 3. indikátor: Kidolgozott életpályamodell Célérték:1 Határidő: 2017. dec. 31. 14
Nemzetközi kapcsolatok diverz fejlesztése (vendégkutatók, V4, Balkán, Kelet-Európa, Közép- Ázsia) 1. indikátor: olyan vendégkutató, aki legalább 2 hetet tölt az intézetben Célérték: Évi legalább 2 fő Határidő: 2017-től folyamatosan 2. indikátor: Pályázatban megtestesülő kapcsolatok közép-kelet-európai/középázsiai vezető kutatókkal Célérték: évi 1 új kapcsolat Határidő: 2018-tól folyamatosan Pénzforrások diverzifikálása (OTKA, EU, állami megrendelés, infrastruktúra és nem kutatási pályázatok) Infrastruktúrafejlesztés (csíráztató ház, könyvek, folyóiratok és adatbázisok hozzáférése) Szociális terek kialakítása (játszótér, pingpongasztal) 3. indikátor: Közös cikkírás közép-keleteurópai/közép-ázsiai vezető kutatókkal Célérték: évi 4 Q1-es cikk Határidő: 2018-tól folyamatosan Indikátor: Új típusú nem kutatási források összegének növelése Célérték: 20%-os növekedés 2015-höz képest Határidő:2018. december 31. 1. indikátor: Csíráztatóház terve és legalább egyszer a pályázat beadása Célérték:1 Határidő: 2019. dec. 31. 1. indikátor: Nő a hozzáférhető folyóiratok száma Célérték: 25%-os növekedés Határidő: 2019. dec. 31. 1. indikátor: Pingpongasztal Célérték: 1 Határidő: 2016. dec. 31. 1. indikátor: Játszótér a Tornácos-ház mögött Célérték: 1 Határidő: 2018. dec. 31. 15
Tanulás-fejlődés nézőpontja Célok Nemzetközi kapcsolatok erősítése Indikátorok 1. indikátor: vendégkutatók száma Célérték: 3 Határidő: 2019. dec. 31. 2. indikátor: fiatalok külföldi tanulmányútja Célérték: 18hó Határidő: 2019. dec. 31. Kutatói határozatlan idejű kinevezésű státusz fejlesztése (pl. Lendület, ERC) Belső működési folyamatok hatékonyságának javítása ÖBI belső szakmai és emberi kapcsolatok erősítése ÖK ÖBI PR fejlesztése 3. indikátor: nemzetközi hálózat (pl. LTER Europe, ECCB, S4C ) hazai rendezvény megrendezése Célérték: évente 1 Indikátor: új kutatói státusz Célérték: 2 Határidő: 2019. dec. 31. Indikátor: belső tanfolyamok Célérték: évente 2 1. indikátor: ÖBI szeminárium Célérték: legalább 20 / év Határidő: 2016-tól folyamatosan 2. indikátor: legalább 20 / év Célérték: heti 1 alkalom Határidő: 2016-tól folyamatosan Indikátor: kommunikációs szakembereink külső tanfolyamon való részvétel, oktatása Célérték: évente 1 tanfolyam Határidő: 2016-tól folyamatosan 16