Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I. egy város tervezése sokkal fontosabbak annál, mint hogy azt pusztán szakemberekre bízzuk (Mai Modern Városépítészek után szabadon) Bevezetés Mértékadó Környezetvédő szervezetek szerint a Föld jövője szempontjából az elkövetkező évtized döntő fontosságú lesz, vagy azért, mert olyan sikeresen változtatunk az életmódunkon, hogy visszafordíthatjuk klímaváltozás folyamatát, (vagy legalább stabilizálhatjuk a jelenlegi állapotát), vagy azért, mert ez lesz az az időszak, amely végképp megpecsételi a bolygó sorsát. Amennyiben az állítás igaz, akkor abból az is következik, hogy mindenki, akinek módja és lehetősége van, akár lokális módon tegyen is a cél, vagyis a fenntartható, zöld gazdaság érdekében. Ha ezen Környezetvédő szervezetek állítása mégsem lenne igaz (bár ennek az esélye sajnos lényegesen kisebb) a vita eldöntéséhez szükséges idő - ami akár egy évtizedet is igényelhet - nem odázhatja el a jelenleg általánosan elfogadott cél érdekében történő értelmes cselekvés lehetőségét, mely a szükséges változások sokrétűsége miatt csak széleskörű összefogással lehetséges. A cikksorozat bevezetőjeként Mondovics János által felsorolt, a témához kapcsolódó kivonatos hivatkozások terjedelme és időtávja egyszerre ijesztő és távlatos is. Egyrészt ijesztő és elgondolkodtató, milyen sokan, hányféle szakterületről, mióta hallatták szavukat önhibájukon kívül valódi működő eredmények nélkül, - másrészt távlatos is, mivel azt bizonyítja, hogy mily nagyszámú szakember gondolja azt, és hányféle indíttatás okán, hogy a Városellátás Budapest belvárosának egyik megoldásra váró strukturális problémája, egyidejűleg azt is dokumentálva, hányféle, számos gondolat és megoldási szándék halmozódott fel a közelmúlt során ezen a szakterületen. Mindazok, akik eddig a Városellátás megoldásáért gondolkodtak, szakcikkben fogalmazták meg elképzeléseiket, vagy konferenciákon tartott előadásaik során osztották meg vízióikat valamennyien hozzájárultak a megoldás és a folyamat érlelődéséhez, ahhoz a felismeréshez, hogy hagyományos módon nem hozható létre valódi, nem tüneti módon működő rendszer-megoldás. Jelen írás a megoldáshoz vezető folyamat szintézisét próbálja összefoglalni, miközben köszönet illeti mindazon a cikk végi hivatkozásban felsorolt - Szerzőket, akik publikációikkal, előadásaikkal aktív résztvevőivé váltak ezen érlelődési folyamatnak. A névsor hosszúságához tartozó közbevető gondolat: jelen cikk megírásakor a City logisztika címszóra a világhálón 8767 db magyar hivatkozás volt található, a cikk megjelenésének időpontjában ez a szám valószínűleg ennél nagyobb lesz. Az eddigi kezdeményezések kudarcainak fő okai Az elmúlt időszak során kezdeményezett különféle, Budapest egységes és közös alapon történő Városellátására vonatkozó próbálkozások sorra kudarcot vallottak, melyeknek fő okai a következőkben foglalható össze: 1
Az egységes és teljes városellátásra kiterjedő megoldás kerületekre szabdalt és szeparált módon, tisztán piaci alapon nem oldható meg, mivel a rendszer működtetés előnyeinek jelentős része nem közvetlenül, hanem közvetett módon, és nem kizárólag a piaci szereplőknél jelentkezik. A rendszerműködés további multiplikatív hatásai tisztán pénzügyi módon nehezen számszerűsíthetők, (pl.: életminőség javulás, belváros vonzás-képességének növekedése, stb.). Az innovatív rendszer-megoldáshoz szükséges K + F folyamat és a rendszerbevezetés, beruházás-igényes folyamat, ami jelentős koncentrált tőkeigényt jelent. Az ehhez szükséges koncentrált tőkeigény külső, többletfinanszírozásának lehetősége eddig nem állt rendelkezésre. További szakmai feltételhiányként jelentkezett a globális rendszer-optimum szerinti működtetéshez szükséges IT rendszermegoldások hazai gyakorlati tapasztalatainak hiánya is. A kudarcok további, nem szakmai jellegű kulcs-momentumai: A nem tüneti, tartós rendszermegoldás kialakítása és bevezetése időigényes, egy választási cikluson is túlnyúló folyamat lehet, az innovatív, Budapest-specifikus rendszer-megoldáshoz szükséges többszintű és több-szereplős, gazdasági, politikai és társadalmi összefogás felismerésének hiánya, ezen összefogás gyakorlati működési tapasztalatainak, ill. demokratikus játékszabályainak hiánya. A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a Városellátáshoz tartozó K +F folyamata, valamint a megvalósítás scenarioja is paradigmaváltást igényel mivel a rendszer kifejlesztése és bevezetése a hagyományos módon nem vezetett eredményre. Globális környezeti változások és hosszútávon várható következményeik Gazdasági, környezeti változások és várható hatásaik Mivel a városellátó logisztikai szolgáltatás az SCM, ill. a logisztikai out-sourcing szolgáltatás egy sajátos esetének tekinthető, ezért az általános piaci változások, ill. a változások várható következményei analóg módon érvényesek a városellátó logisztikai szolgáltatás esetében is. Az egyidejűleg jelentkező gazdasági-, ill. környezeti változások logisztikai szolgáltatási piacon prognosztizálható következményei az alábbiakban foglalhatók össze: A gazdasági válság egyik következményeként felgyorsult innováció eredményeként a lokális optimum-kritérium helyett megnő a globális teljes ellátási láncra SCM - re kiterjedő - optimumra történő törekvés lehetősége és igénye. A piaci szereplők együttműködése során tudatosan vállalt win-win helyzet jelentősége és üzleti értéke, ennek megfelelően pl. az open book alapon történő rendszerüzemeltetés jelentősége várhatóan felértékelődik. Ezek egyik eredményeként várhatóan megnő a logisztikai szolgáltatási piacon versenytársként résztvevő piaci szolgáltatók kölcsönösen előnyös együttműködés alapján végzett közös, hálózat-alapú rendszer-üzemeltetési képessége és készsége, szükségszerűen növekszik a magas IT rendszertámogatással működő, hálózatos rendszer-kiszolgálás igénye és lehetősége. A már eddig bekövetkezett, ill. a várhatóan bekövetkező további gazdasági változások előre láthatólag paradigmaváltást eredményeznek mind a logisztikai szolgáltatások piacán, mind a szolgáltató Cégek üzleti stratégiájában. 2
Társadalmi szintű változások, a változások feltételeinek átalakulása Az EU-ban az 1980-as évekre vált bizonyítottá, hogy az egyes szakterületek egymástól független, szeparált, társadalmi részvétel nélkül tervezett és megvalósított városfejlesztési projektek hatékonysága, társadalmi támogatottsága alacsony. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy az eredményes városfejlesztés szükséges feltétele az egyes szakterületek intenzív kooperációja, ill. az érintett közösségek fejlesztésbe történő egyenrangú partnerként történő bevonása. A társadalmi részvétel lényege: amennyiben a városfejlesztés folyamata az érintett közösség részvételével, a közösség igényeinek figyelembe vételével, a döntésekbe való aktív bevonásával történik, úgy ezzel teremthető meg a fejlesztéshez szükséges társadalmi felhatalmazás, és ezzel teljesül a fejlesztés nyitott, társadalmi konszenzus-feltétele. Az EU ezen céllal megfogalmazott közös integrált városfejlesztési stratégia irányelveit és ajánlásait a Lipcsei Charta 2007 dokumentum tartalmazza. Az integrált városfejlesztési stratégia alapkérdései Városfejlesztés piaci alapon, vagy társadalmi befolyás alatt történik Az elmúlt időszakban a tisztán piaci érdek és haszonelv alapján történő érdekérvényesítő képesség sokkal erősebb volt, mint az érték-tudatos, társadalmi konszenzus alapján történő fejlesztés. A tisztán piaci-, érdek- és haszonelv alapján történő város-fejlesztés eredményként a közvetlen helyi, társadalmi érdekek sok esetben sérülnek. A városellátás a város-üzemeltetés infrastruktúrájának szerves részét képezi, ennek megfelelően a városellátás hatékonysága és minősége az érintett városrész életminőségén túl a városrész vonzás-értékére is döntő hatással bír, ezért nem tisztán piaci, gazdasági kategória. Város életminőségét meghatározó körülmények és hatásuk Egy város életminőségét - többek között - a közösségi és egyéni közlekedés minősége, infrastruktúrája, valamint a közellátás, ill. az ezt kiszolgáló városellátás infrastrukturális szintje is meghatározza. Egy város belvárosi területeinek élhetősége a helyi lakosság életminőségén túl a városrészt munkahelyként, egyéb célból használókra is kihat. Ezért egy város vonzás- és verseny-képességét a városellátás minőségi jellemzői is növelik. A városfejlesztés értékalapú jellege A városellátás egyben társadalmi érték-hordozó kategória is, mivel a logisztikai szolgáltatást végzők társadalmi értéket is képviselnek, ennek eredményeként a rendszer megfelelő működése a felhasználók számára nem okozhat hátrányt, ill. többletköltséget, üzleti szempontból is jelentsen kimutatható többletelőnyt, olyan általános előnyökkel is rendelkezzen, mely valamennyi résztvevő számára érzékelhető javulást eredményez, növelje az érintett területek lakosságmegtartó hatását, a környezettudatos, megújuló energiák használatával növelje a szolgáltatás minőségét, környezeti értékét, valamint társadalmi elfogadottságát. 3
A Városellátási stratégia kialakítására vonatkozó következtetés Mindezen ismérvek alapján Budapest hosszú távú innovatív városellátó logisztikai rendszerének K + F, valamint a rendszer bevezetés adekvát folyamata az integrált városfejlesztési stratégia nyilvánvaló hasonlóságai alapján, analóg módon, egy nyitott, érték-alapú, szakmai és társadalmi konszenzus alapján történő integrált logisztikai rendszerfejlesztés esetén lehet sikeres és eredményes. A folyamat fő szereplői és feladataik A megoldáshoz tartozó K + F, valamint a rendszerbevezetés folyamatának főbb résztvevői, szerepük, ill. feladataik: Önkormányzat(ok), ill. az Önkormányzat(ok) szakmai szervezetei o szabályozási környezet, ill. rendeletek, o általános koordinációs feladatok ellátása, o társadalmi párbeszéd kereteinek biztosítása, o rövid és hosszú távú EU támogatás lehetőségének feltárása, A K + F folyamatában részt vevő Cégek o Budapest- specifikus rendszermegoldás kifejlesztése, o rendszer-üzemeltetés üzleti modelljének megalkotása, Logisztikai out-sourcing Szolgáltatók Cégek o a PILOT rendszer-fejlesztések, PILOT rendszer működtetése, o a kiépült rendszer hatékony rendszerüzemeltetése, Szolgáltatást igénybe vevők, Boltok, bolthálózatok o K + F során adatszolgáltatás, igények definiálása, o PILOT rendszer során a hatékony együttműködés, o a kiépült rendszer üzemeltetése során a rendszer-üzemeltetés, Érintett körzetben élő lakók o lokális igények és ismérvek, Helyi Civil érdekek képviselete, o folyamatos helyi kontroll, Társadalmi Szervezetek o általános társadalmi igények és ismérvek, általános érdekek képviselete, pl.: milyen további igények kielégítése integrálandó a megoldásba, o folyamatos társadalmi kontroll. A K + F folyamat szakmai, társadalmi párbeszéd lehetséges szinterei nyílt, interaktív web site(ok), szakcikkek, társadalmi célú prezentációk, folyamatos nyílt interaktív szakmai és társadalmi célú konferenciák, aktív kommunikáció és célzott PR tevékenység. A folyamat paradox jellegét jellemző körülmények A jelenlegi városellátást meghatározó rendeletek, jellemzően tüneti módon, korlátozó/tiltás alapon szabályoznak, a rendszer kifejlesztése nyilvánvaló módon a jelenleg érvényben lévő szabályozási környezetben történhet, 4
ebből következően a fejlesztési folyamat - elsődleges logisztikai célú fejlesztési eredményen túl - a szabályozási környezet megváltoztatására vonatkozó koherens javaslatokat is kell, hogy eredményezzen, a folyamat egyik eredményeként a szabályozási rendeleteket jellemzően a pozitív diszkrimináció elvét alkalmazó rendelkezésekre szükséges módosítani, ezen rendszermegoldás alapján készíthető az egész város területére érvényes, nem tüneti alapon működő végleges teherforgalmi stratégia és teherforgalmi szabályozás is. A fenti folyamat-fejlesztési feltételeket tovább nehezítő körülmény, az integrált logisztikai rendszerfejlesztés gyakorlati tapasztalatainak hiánya, ennek következtében a folyamat lényegében tapasztalat nélküli előfeltevésekre épül, ami egyben a projekt egyik legnagyobb lehetséges veszélyforrása is. A felvázolt körülmények paradigmaváltást igényelnek mind a K + F, mind a gyakorlati megoldás, mind az egyes résztvevők szerepvállalása szempontjából. Budapest hosszú távú innovatív város-ellátásának esélyei és lehetőségei A városellátás hosszú távú megoldásának aktualitására vonatkozó egyéb külső objektív és belső, szubjektív körülmények, valamint az ebből levonható következtetések alábbiakban foglalhatók össze: Az Utolsó reális esély -re vonatkozó érvek Budapest korábbi időszakában az intenzív, jellemzően iroda, ill. ingatlanfejlesztések következtében a városellátásra potenciálisan alkalmas szabad, és/vagy barna területek száma rohamos csökken, a megoldás további halogatásával az ezen célra felhasználható külső, EU pénzügyi támogatás felhasználásának lehetősége fokozatosan romlik, a táradalom a politika, valamint a gazdaság - közösen elfogadott érték, ill. cél érdekében történő - összefogásának egyik utolsó reális, várospolitikai területe a városellátás lehet. Az Első valódi megoldás lehetőség - ének indokai A közös cél érdekében történő többszintű társadalmi, gazdasági és szakmai összefogás belső igénye és első valódi lehetősége, a sikeres K + F folyamathoz szükséges megfelelő szintű szakmai- és rendszer-feltételek egyidejű rendelkezésre állása, a már működő és üzemelő Best Practice megoldások tapasztalatainak ismerete, ill. a tervezett K + F folyamatban történő felhasználásának lehetősége. Lukovich Gábor ECO-LOG-ING Logisztikai tanácsadó MLBKT Tanúsított logisztikai szakértő 5