KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Rábatamási, 2012.

KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Rábatamási, 2012. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1. GYERMEKKÉPÜNK 1.2. ÓVODAKÉPÜNK 1.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK: ÓVÓNŐI ATTITŰD 2. BEMUTATKOZÁS 2.1. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI - TÁRGYI FELTÉTELEI 2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE 2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 3.1. ALAPVETŐ CÉLJAINK 3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK 3.3. KIEMELT NEVELÉSI FELADATOK 4. A NEVELÉS KERETEI 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA 4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK 5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMAI 5.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS 5.2. MESE - VERS - DRAMATIKUS JÁTÉK 5.3. ÉNEK ZENE - NÉPI JÁTÉKOK 5.4. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 5.5. TESTNEVELÉS, MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK 5.6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE, KÖRNYEZET MEGSZERETTETÉSE 5.7. AZ ÓVODA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 6.1. AZ ÓVODA ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATA 6.2. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI 2

7. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE 7.1. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 7.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE 7.3. NEVELŐMUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 7.4. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 7.5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 7.6. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM 8. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.1. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 8.2. AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI 9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 10. ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI 11. FELHASZNÁLT IRODALOM 12. IDÉZETT IRODALOM 13. MELLÉKLETEK 13.1. SNI PROGRAM 13.2. KOMPETENCIA TERÜLETEK 13.3. ETIKAI KÓDEX 3

1. BEVEZETÉS A RÁBATAMÁSI KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA programja átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a jól működő Helyi Pedagógiai Programunk alapján, határozatlan időre készült. A program alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, a gyermeki szükségleteket kielégítő, érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Kiindulási pontok: Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, "hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. " Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Azt természetesen minden lelki feszültség nélkül fogadja el. Ez a program befogad mindent, ami szép, ízléses, esztétikus és az életkornak megfelelő. 1.1. GYERMEKKÉPÜNK Minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, aki meghatározott adottságokkal, szokásrendszerrel rendelkezik. Ezeket az óvodai nevelés során tiszteletben kell tartanunk. Az ember élete örökös változás, így a gyermek is fejlődő személyiség, aki különbözőképpen reagál az őt érő környezeti hatásokra. A fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermekeknek életkori szakaszonként más-más testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség kibontakoztatása során törekednünk kell az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételére. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik nyitottak, érdeklődőek, kötődnek falunkhoz, jól tájékozódnak környezetükben, szívesen együttműködnek másokkal, mások másságát tolerálni tudják. 4

A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó a személyiség szabad kibontakoztatásában. Nevelik őt az új társkapcsolatok, vagyis az óvoda minden dolgozója. Óvodánkban a nevelés gyermekközpontú, befogadó és törekszünk a gyermek személyiségének kibontakoztatására, közben minden gyermek számára egyenlő arányban biztosítjuk a hozzáférést. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának, sem társadalmi, sem egyéb értelemben. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet: hogy tisztellek Téged, fontos vagy Nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek hiányosságai. 1.2. ÓVODAKÉPÜNK Az óvoda nevelőintézmény a 3-7 éves gyermekek számára. Az óvoda kiegészíti a családi nevelést, segítséget nyújt a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányok csökkentéséhez. Óvodánkban igyekszünk szeretetteljes, nyugodt, családias légkört teremteni, ahol gyermekeink biztonságban érzik magukat. Óvónőink törekszenek a gyermekek harmonikus személyiségfejlesztésére, az egyéni képességek kibontakoztatására. Felkészítik gyermekeinket az iskolai életmódra. Szem előtt tartjuk a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, egyéni és életkori sajátosságait. Tiszteletben tartjuk a gyermeki méltóságot. Nevelésünk során a játék fontosságát mindig szem előtt tartjuk. Tudjuk, hogy a kisgyermek legfontosabb tevékenysége a játék, így az, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodai munka fontos eszköze a megismerésnek, a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek kialakításának, lehetőség a tapasztalatszerzésre, a környezet megismerésére. Óvodánkban igyekszünk a gyermekek számára olyan változatos tevékenységet biztosítani, amelyek során a spontán folyamatos tanulásra van lehetőségük. A gyermek érdeklődésére, aktivitásra mindenkor számítunk. 2.3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK: ÓVÓNŐI ATTITŰD Óvónői attitűd, stílus. Elsődleges szerepe van a kisgyermeknevelésben. Óvónői munkánkat hivatásként éljük meg. Mi vagyunk a gyermekekért. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. Jellemezze az óvónőt: feltétel nélküli gyermekszeretet, a másság tisztelet, következetesség, tolerancia, pedagógiai optimizmus, az eltérő fejlettség elfogadása. Legyen képes: - a nevelés bizalmas, humánus, szeretetteljes befogadó 5

légkörének, a biztonságos, nyugodt mindennapok biztosítására a tevékenységek elsősorban a szabad játék lehetőségeinek megteremtésére. Könnyen utánozható, jó minta legyen, a követve vezetés elve alapján vegyen részt a csoport életében. Legyen játszótárs, elismerő, segítő, aki tud hallgatni és meghallgatni. Tudja a kisgyermekkor testi lelki szellemi szükségleteit, jogait és ezek kielégítését legjobb tudása szerint lássa el. Jellemezze természetes viselkedés, akiben a tévedés lehetősége is megvan, kedvesség, humor, nyugalom, kiegyensúlyozottság és határozottság. Személyiségét jellemezze a felnőttekkel /munkatársak, szülők, stb. / a tisztelet őszinteség, becsületesség, nyíltság, kölcsönös bizalom szakmai, emberi segítőszándék. Továbbképzés önképzés keretében folyamatosan képezi magát és fejleszti pedagógiai ismereteit. A nevelő munkát a szülőkkel együttműködve végezze, a szülőket segítse a nevelésben törekedjen a partnerkapcsolatok kialakítására, de segítő maradjon Az óvodáskorú gyermek legfontosabb színtere a család ezt mindenkor tartsa szem előtt. Segítse a gyermek egyéni képességeinek a kibontakoztatását, biztosítsa az egyenlő hozzáférést. 6

2. BEMUTATKOZÁS 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Az óvoda fenntartója: RÁBATAMÁSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9322. Rábatamási, Szent István u. 42. MAGYARKERESZTÚR KÖZSSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9345. Magyarkeresztúr, Kossuth Lajos u. 42. JOBAHÁZA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 9323 Jobaháza, József Attila u.3. Székhelye: Tagintézmények: NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 9322 Rábatamási, Széchenyi u 21/1 Telefonszám: 06-96/282-478 Óvoda vezetője: Csonka Imréné MAGYARKERESZTÚRI TAGÓVODA 9346 Magyarkeresztúr, Kossuth u. 76. Telefonszám: 06-96/253-286 Tagóvoda vezető: Kovács Zoltánné JOBAHÁZI TAGÓVODA 9323 Jobaháza, Ady Endre u. 5. Telefonszám: 96/282-276 Tagóvoda vezető: Tóth Lászlóné Intézmény alapító okiratának száma és kelte: Alapító Okiratának száma :.?. Kelte: 2012.-05-31. Engedélyező szerv neve: A program benyújtója: Az óvoda vezetője : Rábatamási Község Önkormányzata KÖRZETI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Csonka Imréné 7

Községünk bemutatása Rábatamási, Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábaközben található. A Hanság peremén, két kisváros Csorna és Kapuvár között, a 85.-ös főút mentén. A Rábaköz és a Répce által körül zárt terület lakói századokon át a földből éltek. Kovács János nevű katona 1630-ban 24 társával Nádasdy Pálhoz fordult, hogy Tamási nevű puszta faluhelyen letelepedést kérjen. Június 19.-én Sárváron kiállított oklevelet tekintjük a falu alapító levelének. 2006. június 24.-én a község központi parkjában szobrot állítottak az alapító emlékére. Helyzetkép az óvodáról Óvodáinkban folyamatosan tudjuk fogadni a 2,5-7 éves gyermekeket. A nevelési év rendjét az országos rendelkezések szabályozzák. Az óvoda nyitvatartását, munkaidő-beosztásokat az országos rendelkezések, szülői igények figyelembevételével alakítjuk ki. A gyermeki személyiséget elfogadás szeretet, tisztelet és megbecsülés övezi. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítva az egyenlő hozzáférést. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. Pedagógiai alaptételünk: A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítja az egyenlő hozzáférést. Egészséges öntudatot, kibontakozás és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. Ezek szem előtt tartásával készítettük el a Körzeti Napközi Otthonos Óvoda nevelési programját.. 8

Az óvoda csoportszerkezete: Csoportok száma 3, amely 3 épületben működik Óvodáinkban az azonos életkor szerint szerveződő csoportok nincsenek. Meghatározó törekvéseink: Hagyományőrzés, környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód - mozgás, zene, tánc, kreativitás, a logopédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai tevékenység. Közoktatási intézményekkel való elmélyült, hatékony kapcsolat. Tradícióink közé tartozik: Szülői értekezlet Nevelői értekezlet Továbbképzéseken tapasztaltak megbeszélése Szakmai továbbképzéseken való részvétel Helyi szakmai továbbképzés Szakmai csoportos fórum (Kistérségi Társulás óvodái között) Szakmai pályázatok elkészítése "NE NEVELJ LÉPTEN-NYOMON, HANEM ÉLJ EGYÜTT A GYERMEKEKKEL A SZEMÉLYISÉG TISZTELETE ALAPJÁN NEM TANANYAGOT, HANEM ÖNMAGUKAT ÉS TÉGED TANULNAK, S CSAKIS EZEN KERESZTÜL A KÖRNYEZŐ VILÁGOT!" (FREINET) 9

2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ERŐFORRÁSAI Jelenle g (fő) Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők 6 száma: Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák 1 száma Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesítés nélküli dajkák száma: 2 Egyéb munkakörökben foglalkoztatott 1 A program megkívánt módosítása A személyi feltételek szöveges bemutatása: Az óvónők gyermekszeretete, természetes viselkedése biztonságot jelentsen gyermekek számára. Magatartásukat a segítőkészség, a személyes példaadás jellemezze. Elvárás az óvónőkkel szemben a nyitottság, az elfogadás, a kreativitás, az érzelmi gazdagság, a korszerű pedagógia ismerete, a továbbképzésre, önképzésre való igény. Fő kívánalom az óvónőkkel szemben, hogy programunkkal azonosulni tudjon.. Megvalósításához a módszereket, a konkrét tartalmakat a pedagógiai szabadsággal, felelősséggel élve, mindenki maga választja meg, személyisége és a gyermekközösség ismeretében. Az óvónők érdeklődésüket, beállítottságukat tekintve jól kiegészítik egymást. Az őszinte elismerés, tisztelet, a jó nevelőtestületi légkör alapja. Az óvodavezető szerepe az, hogy úgy irányítsa a kollektívát, hogy az a nevelőmunka minőségi fejlődését eredményezze. Segítse az egyes óvónők szakmai fejlődését, biztosítsa a neveléssel - oktatással kapcsolatos információk áramlását. Az erőforrások célszerű kihasználásával teremtse meg a lehető legjobb feltételeket. Teremtsen olyan demokratikus légkört, mely kedvez a problémák megvitatásának, ösztönzőleg hat a fejlesztő javaslatokhoz. Mindezek eredményeként alkotószellemű, megújulni képes közösség szerveződik, mely képes saját maga alkotta programot a gyermekek érdekében egyre magasabb színvonalon megvalósítani. 10

Szakmailag igényes, jól informált, elfogadó, segítő, szeretetteljes, barátságos óvónőkből áll a tantestület. Nyitottan az újszerűség befogadására és ennek érdekében fejlesztik önmagukat, hogy még sikeresebbé váljanak. Támogató attitűdjük mintát jelent a gyermekek számára. Az óvónői párok biztosítják egymás számára is a szakmai autonómiát, módszertani szabadságuk tiszteletben tartásával. Óvónőink és dajkáink törekszenek a jó együttműködésre. Kommunikációjuk, bánásmódjuk és viselkedésük minden szempontból modell értékű kifejeződésére fokozott figyelmet fordítanak. 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI: A székhely óvoda épületeinek legfőbb jegyei: Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 50 fő. 2 felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, 1 szakképzett dajka és 1 karbantartó. Óvodánk 1976-ban épült. Tágas, világos csoportszobáiban fogadhatjuk a gyermekeket. A két csoport szobához egy öltöző és egy mosdóhelyiség tartozik. A nevelői szobát személyzeti öltözőnek és az értekezletek lebonyolítására használjuk. Az egyik csoportszobát alvó teremnek alakítottuk ki. Tornaszobánk korszerűen berendezett, fejlesztő és logopédiai foglalkozásokat is ott tartjuk. Az épületben található egy főző konyha, ami nem az intézmény irányítása alá tartozik. Az épülethez gondozott, nagy udvar tartozik. Egészséges, esztétikus környezetet biztosított a szabadban való változatos játék és egyéb tevékenységekhez. Különböző mozgás- és ügyességfejlesztő játékszerek biztosítják a gyermekek kellemes időtöltését, amit a EU szabvány előírásainak megfelelő. Folyamatos karbantartással, a felszerelés fokozatos korszerűsítésével jónak mondható. Az udvari játékok tárolására szolgáló épület megfelelő. A program indításához a szükséges tárgyi feltételek adottak. Ez köszönhető a fenntartónak, az óvodapedagógusok és a dajkák igyekezetének, a szülők önzetlenségének, akik mindig segítenek a környezet szépítésében. 11

Tagóvodák bemutatása: A két óvoda épület elhelyezkedése szétszórt, Rábatamásitól 2-6 km-re található. Méreteik a KT. szerint meghatározott. Átlaglétszámnak megfelelő. 1.sz tagóvoda: Magyarkeresztúr Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 25 fő. Két felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, 1 fő teljes munkaidőben, 1 fő pedig rész munkaidőben. A nevelő munkát 1 fő dajka segíti. Az óvoda épületében található 1 csoportszoba, szélfogó, öltöző, nevelői szoba, mosdó, WC, melegítőtálaló konyha. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek. Az intézmény nem rendelkezik logopédiai, fejlesztő és tornaszobával. 2.sz tagóvoda: Jobaháza Az óvodában 1 vegyes életkorú csoport működik. A férőhelyeinek száma 25 fő. Két felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik, teljes munkaidőben. A nevelő munkát 1 dajka segíti. Az óvoda épületében található 1 csoportszoba, étkező, öltöző, nevelői szoba, mosdó, WC, főző konyha. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek. Az intézmény nem rendelkezik logopédiai, fejlesztő és tornaszobával. Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása: Udvari játékok Tevékenységi területek színvonalát emelő eszközök beszerzése Az óvodáink rendelkeznek a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek nagy részével. Az óvodák épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására. 12

2.4. AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE A játéktevékenység eszközei: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Alapítványi támogatás Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - papíráru Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztő eszközök: Költségvetésből vásárolt Költségvetésen kívüli összegből 60 % Alapítványi támogatás Pályázatok Szülői támogatásból, Óvónői munka 40 % Várható eszközigény a program megvalósításához - fejlesztő játékok és eszközök - udvari játékok - szakkönyvek - papíráru Várható eszközigény a program megvalósításához: logikai, fejlesztő játékok matematikai eszközök a vizuális neveléshez legújabb technikák bábok, mesedramatizálás megjelenítéséhez ének-zene és ritmusfejlesztő eszközök mozgáskoordináló eszközök testneveléshez természetes eszközök bevitele, felhasználása, megismertetése hagyományőrzés céljából. 13

2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A PROGRAM CÉLJA, FELADATA A NEVELÉS KERETEI Egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat A TEVÉKENYSÉG KERETE Mese-bábjáték Egészséges életmód Esztétikakreativitás Zenekommunikáció A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI Mese vers dramatikus játék, Ének énekes játékok népi játékok, Rajzolás mintázás kézimunka, Testnevelés mozgásos játékok, Külső világ tevékeny megismerése, környezet megszerettetése, Munka jellegű tevékenység, Fejlesztés, tehetséggondozás. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család Önkormányzat Kistérségi Társulás Iskola Közművelődési Intézmények Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti szolgálat A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN 14

3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE "Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kikötője!" (Montaigue) 3.1. ALAPVETŐ CÉLJAINK Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló teljes fejlődésének támogatása, elősegítése. A sikeres iskolakezdés biztosítása. A multikultúrális, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása. 3.1.1. Kompetenciák fejlesztésének megvalósítása: Az eltérő fejlődésű és képességű gyermekek a körülöttük lévő világot, annak megismerését, rendkívül sokféle úton, eltérő módon fogják fel és ismerik meg. Mindannyian másképp, más más aspektusból megközelítve. Ezzel a módszerrel nagy teret kapnak az óvodapedagógusok kreativitásuk, ötleteik kibontakoztatása, az új lehetőségek és a saját programunk komplex kiaknázásához. Olyan támogató környezet létrehozása, melyben építeni tudnak a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A segédanyagok felhasználása segíti pedagógusaink munkáját a kompetenciák fejlesztésében: az ismeret, attitűd és képesség hármas egységében. Ezáltal megteremtjük a tudásalapú társadalom és gazdaság kialakításához az egész életen át tartó nevelés tanítás alapjait. /13.2. sz melléklet/ 3.1.2. Rész célok: Olyan fejlesztőpedagógiai - szociálpedagógiai munka, amely a gyermek kapcsolatai, tanulási, szociális problémáit egységben komplex rendszerben kezelve, elsősorban a családdal és a különböző tudományok szakembereivel - pszichológus, gyógypedagógus, logopédus - együttműködve segítik megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára segítségnyújtás a nevelés korszerű eszközeivel. /SNI Program: 13.1. sz melléklet/ Valamint a tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek koordinálása. 15

3.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK Az óvodások testi-lelki szükségleteinek a kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával, és az értelmi fejlesztés, - nevelés megvalósításával. Erkölcsi-szociális érzelmek alakítása: Olyan óvodai élet megszervezése, amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység. Olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önállóság, önfegyelem, fontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, igazságosság. A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. Esztétikai érzelmek alakítása: Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása, segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, a tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. Harmonikus, összerendezett mozgáskultúra kialakítása. Intellektuális érzelmek alakítása: A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az érzékelést, az észlelést, az emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, kreativitást. Az érzelmi alapigények biztosítása: érzéseiket, gondolataikat szóban, mozgással, vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. 16

3.3. KIEMELT NEVELÉSI FELADATOK: Anyanyelvi fejlesztés kiemelt jelentősége: Érthető, tiszta beszédre törekvés, szókincsbővítés, tiszta, szép artikuláció. A természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése. Anyanyelvi, kommunikációs nevelés az óvodai élet valamennyi területét átható pedagógiai tevékenység, melyet a 3-4 éves nevelés folyamatában kell megvalósítani. Az óvodai nevelés csak a családi háttérrel összefonódva képes a kommunikáció eredményes fejlesztésére. A mi példamutató beszédünk jó beszédpélda, hibátlan, tiszta kiejtésünk legyen kifogástalan, beszédtempónk mérsékelten lassú, szemléletesen kifejező, kellemes, puha hangszínű, jól csengő hangú. A gyermek, felnőtt kommunikáció aktivitásának, beszédkedvének erősítése, fejlesztése anyanyelvi játékok és népi játékok során. Környezet megszerettetése, néphagyomány ápolás: A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat - és ismeretszerzés során. A Rábaközi hagyományok megismerésén, megőrzésén keresztül az egyéni képességek kibontakoztatására, erkölcsi normák átültetésére, erősítésére törekvés. Egészséges életmódra nevelés: Tájékozódó képesség kialakítása. Testi és pszichikus szükségletek kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése. Testtartás javítása. A gyermekek etikai sajátosságának megfelelő gondozása. Érzelmi nevelés és szocializáció: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, kiegyensúlyozott családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig, Érzelmi zavarok kezelése, Felnőtt-gyermek; gyermek-gyermek; felnőtt-felnőtt pozitív attitűdének kialakítása, Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek erősítése, Különböző szociális hátterű családokból érkező gyermekek szintre emelése, Az alapvető udvariassági szabályok elsajátítása, betartása, A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és pozitív akaratának a megerősítése, a szokás és normarendszer megalapozása. 17

4. NEVELÉS KERETEI Szeresd egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermekét, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét-mert a múltban épült fel a jelen és jövő /Bárczi Gusztáv / 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Céljaink: A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi lelki fejlődésük elősegítése. Feladataink: Az egészség környezet kialakítása, A gyermekek gondozása (testápolás, öltözködés, táplálkozás, betegségmegelőzés), A gyermekek testi képességének a fejlesztése, a mindennapi edzési lehetőségek az óvodában. Az egészség óvása, megőrzése. Pihenés, alvás rendszere az óvodában. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a szokásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők a dajka bevonásával állapodnak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak! A tisztálkodáshoz, WC használathoz megteremtjük a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az elalvás előtti mesélés és az azt követő dúdolók dúdolása kondicionáló reflexként hat. A gyermekek egészséges életmódját úgy biztosítjuk, ha minden nap edzési lehetőségük van. Az udvaron van árnyékos és napos játszórész. Található füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. 18

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak. Zsebkendőjüket önállóan használják. Képesek eldönteni, hogy az ételből, italból mennyit fogyasztanak. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, a ruhájukat esztétikusan összehajtva a helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, amelyben megjelenik a szépre, esztétikusra törekvés. 19

4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK Céljaink: A gyermek egyéni érdekeit figyelembe véve, a közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálódása a csoport szokásai alapján. Feladataink: Barátságos, nyugodt, otthonos, szeretetteljes, vidám, kiegyensúlyozott életkörülmények biztosítása. Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatai, társas kapcsolatok formálása, erősítése, pozitív attitűd alakítása. Rugalmas napirend biztosítása. Helyes beszoktatási gyakorlat kialakítása. Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. Sajátos kötődést igénylő gyermekek kezelése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. Gyermekeken keresztül a szülőkre hatni. Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma legyen, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését, és teret enged az önkifejezés és önérvényesítő törekvéseinek. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A szülőkkel együtt megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A szülőkkel megbeszélve adhatunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek velünk együtt ismerkedjenek az óvodával. Mindig az adott körülményeket mérlegelve döntünk. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban mindkét óvónő és a dajka részt vesz. A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk arra, többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motorizációs állapotot. Az érdektelen gyerekekre nagyobb figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Jó nevelés alapja, a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelésünk akkor lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve-, érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremtenünk a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. 20

Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Próbáljuk megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átélést. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát emeljük ki. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, szokás és normarendszerét. Képesek vagyunk nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzzük a befolyásolást. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. A humor jó segédeszköz, a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszüntet. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, óvodájukhoz s ez cselekedeteikben nyilvánul meg. Igényükké válik a helyes viselkedés, szokások, szabályok betartása. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés. A tevékenységeket komoly feladattudattal végzik és befejezik. Nyugodtan ülnek, és figyelnek egymásra és a felnőttekre. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját és mások tetteit és magatartási példáit. Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. A felmerülő akadályokat képesek legyőzni. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 21

NAPIREND /Javasat/ Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. Fontos a tevékenységek harmonikus arányossága. Időtartam: Tevékenység: 7-10 30 Játék a csoportszobában Játékba integrált tevékenységek: mese-vers, dramatikus játékok, bábjáték, ének, énekes játékok, népi játékok, rajzolás, mintázás, kézimunka, környezetben szerzett tapasztalatok, élmények rendszerezése, részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján, testápolási teendők, testnevelés; tartásjavító testnevelés, étkezés. 10 30-12 00 Játék a szabadban: séta énekes játékok az udvaron, népi játékok játék a csoportban mindennapi edzés 12 00 13 00 Ebéd, testápolási teendők, 13 00 15 00 Pihenés, alvás mesével, altatódalokkal, 15 00 15 45 Testápolásitevékenységek,uzsonna, 15 45 17 Játék a csoportszobában, szabadban. 22

5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI "A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra!" (Joubert) 5.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Céljaink: A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése a játékon keresztül. Az átélt tapasztalatainak, vágyainak kreatív kibontakoztatása. Annak elősegítése, hogy a gyermekek szimbolikus formában fejtsék ki fantáziájukat, élményeiket, ötleteiket. Nyújtson örömélményt a játék, amely érzelmi színképüket gazdagítja. Váljon gazdagabbá, sokrétűbbé, gördülékenyebbé, tájékozódó tevékenységgé a játék és a játékba integrált tanulás. Feladataink: Játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának a biztosítása a szabad játékban és a játékban integrált tanulás során. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészség-fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszereinek indirekt megnyilvánulása. Játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Arra törekszünk, hogy a nap folyamán sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek a gyermekek. A gyermek döntse el, hogy kivel és milyen játékot játszik. A játékos légkört segítik az új ötletek, az időben nyújtott segítség. Feszélyezettség nélkül tudjanak játszani. Megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközökkel, a szabályokat és a helyet. 23

A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása: Kialakítunk a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, pl.: barkácsoláshoz, dramatizáláshoz, festéshez, stb. Időjárás függvényében az segítjük az udvari játéktevékenységek kibontakoztatását. Játékhoz szükséges idő: A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak, egybefüggően a játékok elrakása nélkül, akár több órán keresztül. 3-4 éves gyermekek az étkezés és a tisztálkodás kivételével minden időt a játékra fordíthatnak. Egyedül, egymás mellett, néha összeverődve. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásában, szerepek elosztásához több időre van szüksége az 5-6- 7. évesnek, mint a kisebbeknek, ezért az figyelemmel kísérjük a játékot, és törekszünk arra, hogy csak akkor ajánljunk más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, és a körülmények miatt szükségesnek látjuk. 5-6-7. éves gyermekeknek az biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson. Törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari tevékenységekhez. Kreativitást segítő játékeszközök A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, amely ízléses, praktikus, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4. éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez a (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek. 4-5-6-7. éves korosztálynak bővítjük az eszközválasztékát a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, a maguk által készített és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok a gyermekek nagy mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket (pl. barkácsolás, rajzolás, festés, mintázás). 24

A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe: A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játékukat gazdagítják. Az lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, túrázások, séták, üzemlátogatások, kirándulások során szerzett tapasztalatokat újra és újra a játékidőben is átélhessék. A 3-6-7. éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva: A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket és mintát adunk, a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem kéz - koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorolható játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Mi is vállalunk szerepet. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat, a "mintha" helyzetek megismeréséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. A bábozáshoz, dramatizáláshoz a szükséges kellékeket közösen készítjük el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva, megjelenik a barkácsolás. A gyermekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság, s éljék át az "én készítettem" alkotás örömét. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Tervezünk olyan szabályjátékokat is, amelyek a gyermekek mozgásigényét kielégítik. A nagyobb gyermekeknél dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a "mintha" helyzet, melyhez különösen erős képzelőerő társul. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki, az építő-konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Megszerettetjük a szabályjátékokat, a gyermekek maguk is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is! A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben: A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai, modell értékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (pl.: mimika, gesztus,) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Kezdeményezünk anyanyelvi játékokat melyek teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejező készség fejlesztéséhez. (pl.: hangutánzó játék, fonéma- hallásfejlesztő játékok, légzési technikát fejlesztő játékok, szinonimakereső játékok, stb 25

Az óvónő játéksegítő módszerei: Játéksegítő metódusaink legyenek szituációktól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az irányításunk legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - legyünk játékkezdeményező, modellnyújtó játszótársak. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó szerepünk van. Segítünk azok játékában, akik kevéssé kreatívak, ötletszegények. Beavatkozunk akkor a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Tiszteletben tartják egymás játékötletét, játéktevékenységét. Képesek a játékeszközök megbecsülésére a játékeszközök rendeltetésszerű használatára. Alkalmazkodnak a saját és mások által felállított szabályokhoz. Erősödnek erkölcsi tulajdonságaik. Sikerélményeik pozitívan befolyásolják önbizalmukat. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Játékuk által képesek eligazodni a környezetükben. Játékba integrált tanulás: Játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az általunk kezdeményezett tevékenységek a játékidőben, komplex módon zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges szerepe a játék és a teljes óvodai élet. Az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása, leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szerzett tanulási lehetőségek, mint az általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás folyamatában mindvégig miénk a főszerep. Később felerősödik a társak hatása is. Ez a program választási lehetőséget nyújt számunkra, hogy kötelezően avagy kötetlenül óhajtjuk az információt, tapasztalatainkat, különféle tevékenységeket továbbítani. 26

HETIREND /Javaslat/ Délelőtti játékba integrált tanulás: Mese-vers dramatikus játék Rajzolás-mintázás-kézimunka Ének-énekes játékok-népi játék Mindennapi edzés Testnevelés Egyéni fejlesztés -heti 5 alkalom -heti 3-4 alkalom -heti 3-4 alkalom -heti 5 alkalom -heti 2 alkalom -heti 3 alkalom Udvari játékba integrált tanulás: Énekes játékok. Környezet megszerettetése. SZOLGÁLTATÁSAINK: Fejlesztőpedagógia Logopédia Hittan SZERVEZETT TANULÁS FORMÁI (Javaslat; mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas) Kötelező: Közvetve kötelező: Kötetlen: Testnevelés (4-5-6-7 éveseknek) Mese-vers-dramatikus játék Ének-zene, énekes játékok, népi játékok Rajz-mintázás-kézimunka A környezet megszerettetése (matematikai játékok, 5-6-7 éveseknek) 27

A SZERVEZETT TANULÁS IDŐKERETEI KORCSOPORTONKÉNT (Javaslat) Meseversdramatikus játék 3-4 évesek naponta 5-10' Énekénekes játék népijáték heti 2 x 5-10 ' Rajzolás, mintázás, kézi munka heti 2 x Mozgás mozgásos játék heti 4 x 5-10 ' Testnevelés heti 2 x 15-20 ' Környezet megszeret -tetése Naponta 5-10 ' 5-10 4-5 évesek 10-15 ' 10-15 ' 10-15 ' 10-15 ' 20-30 ' 10-20 5-6 évesek 15-20 ' 20-25 ' 20-25 ' 10-20 ' 30-35 ' 15-35 A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek: A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése és kíváncsisága befolyásolja. Az eljárásainkat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, felfedezés, elemezgetés, rendszerezés, önálló feladatmegoldások, önellenőrzés, önértékelés, mind hasznos módszerei a programnak. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: Törekszünk arra, hogy a gyermekek gyakran kapjanak buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést. Fontos, hogy az óvónő mindig konkrétan értékeljen! Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segítse a gyermek egészséges személyiségének kibontakozását. Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét, simogatást, gesztus, mimikát, szóban közlést, stb. Óvodában nem kerül sor tárgyi jutalmazásra! A gyermek az óvónő tekintetéből, egy gesztusából is érezze, ha a magatartásán változtatnia kell. 28

5.2. MESE, VERS, DRAMATIKUS JÁTÉK Céljaink: Óvatosan járj itt, mert az álmaimon lépkedsz (Bettelheim) Az átélt élmények hatására erősödjék az énképük, a közösségi hovatartozásuk, az érzelmi - értelmi - erkölcsi képességük. A mese, - vers, - dramatikus játék beszélni és cselekedni tanít bennünket, mely nagy teret biztosít a személyiség kibontakoztatásában. Segítsük hozzá a gyermeket, hogy szívesen lépjen át a rendkívüliség közegébe, ahol a valóság és csodavilág elemei találkoznak. Feladataink: Felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. Versek, mondókák, mesék megkedveltetése. A gyermekek beszédkedvének, szókincsének bővítése. A bábjáték szükségszerűsége, a dramatizálás fontossága. A tudat alá szorított problémák, félelmek, szorongások feloldása, kijátszása a báb segítségével. A magyar nyelv jellemző, ereszkedő dallamának a megéreztetése; hanglejtés, hangszín, hangerő, artikulációs stílus. A biztonságot nyújtó derűs közeg, légkör létrehozása az újraalkotáshoz, a gyermek megnyilatkoztatásához. Belső képvilág kialakítása, irodalom iránti tisztelet. Saját vers- és mese alkotásával, annak más tevékenységgel való kombinálásával a kreatív önkifejezés lehetőségének biztosítása. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Kiválasztásakor érvényesüljön a pedagógiai pszichológiai, módszertani tudatosság, a Rábaköz szokás anyaga, amely elsődlegességet élvez. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítsa össze. Első igazi vers élménye a mondókákhoz, ölbeni játékokhoz tapadnak. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű érthető, s ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves gyermekeknek a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, a klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei. A mesék lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. A magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséiből is választhat az óvónő. 29

Az 5-6-7 éves korú gyermekek vers anyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismerkedhetnek közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mese közege, a nyelv, a nyelvileg tiszta és értékes mesét, mondókát, verset halljanak a gyermekek. A mese által töltődnek fel pozitív érzelmekkel, átélnek lelki szituációkat, érzelmi életük gazdagodik. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus, realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás állatmesék, műmesék és meseregények. a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak olyan kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeletbeli képek előhívását, s meséhez való erős kötődés kialakulását. Élményfeldolgozás lehetőségei: Bábjáték, dramatikus játék, szituációs játék. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt színjátékokat. A mesélés szervezésének szokásai: A mesemondáshoz csend, nyugalom szükséges, ezt elősegíti az állandó hely. Különböző ötletekkel gazdagíthatja a mesélés élményét pl. (gyertyagyújtás, lámpaoltás, mesepárnák zenei szignál, stb.) A tevékenység befejezését jelezhetik énekeink, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. A nevelési év folyamán ajánlott irodalmi anyag: 3-4 éves korban: 8-10 mondóka, vers 10-12 mese 4-5 éves korban: 10-12 mondóka, vers 10-15 mese 5-6-7 éves korban: 10-15 mondóka, vers 15-20 mese Az előző nevelési évben hallott meséket, verseket, mondókákat elevenítsük fel. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Szeretik, igénylik a mese, vers, mondókázás élményét. Gazdagodik szókincsük, kifejezőkészségük, képesek néhány mondatban gondolataikat közölni, rövid történeteket, meséket elmondani, kitalálni. Az átélt élmények alapján erősödik az énképük, a közösségi hovatartozásuk. Különválasztják a realitást a mese világától. 30

5.3. ÉNEK-ZENE, ÉNEKESJÁTÉKOK, NÉPI JÁTÉKOK Céljaink: Zene nélkül nincs teljes ember (Kodály) A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. A közös éneklés, játék örömének megéreztetése. Népi kultúránk alapjainak megismertetése. Érzelmi kötődés kialakítása a népi játékok, a népzene és a gyermek-néptánc iránt. Zenei élményekkel a zenei anyanyelv megalapozása. Feladataink: A gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakítása. A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy zenei nevelésünk szerves részévé váljanak a tiszta forrásból válogatott mondókák, dalok, népi gyermekjátékok. Az anyagkiválasztás fontos szempontja, hogy a szűkebb haza, a Rábaköz szokásanyaga, népi játék- és tánc anyaga kapjon elsődlegességet. A helyi hagyományok megismerése után lépjünk ki távolabbi tájegységek felé. / Aranypáva Népdalkörünk meghatározó hatása /. A kisgyermek élettanilag igényli, hogy a zenei hangok észlelése kapcsolódjon össze aktív mozgásokkal. A dalos-játékok, népi játékok érzékszervi mozgásos funkciót töltenek be, de egyben nagy az értelmi fejlesztő erejük. Nagy szerepet kap a nagyobbak, a felnőttek, társak utánzása, a játék, amely feszültség-levezető és örömforrás is egyben. A zenei élmények befogadásához személyes kapcsolatra van szüksége a gyermeknek. Érzelmi hatóerőt jelent a társakkal, felnőttel együtt átélt mozgás. A nagyobbaknak bővítjük kiolvasókkal, névcsúfolókkal, szerepváltó-párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő népi játékokkal. A legnagyobbak játékaiból ne hiányozzanak a hidas játékok, és a különféle vonulós-bújós játékok, valamint a játékfűzések sem. Ajánlott forrásanyagok: Magyar népi gyermekjátékok, Daloló Rábaköz, Ének az óvodában, Bújj, bújj zöldág- népi gyermekjátékok, Tente baba, tente, Aranyalma / játékhagyományok /, Barsi Ernő: Népi hagyományok. 31

Az értékes zenei és játékanyagot kiegészítjük a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára. A zenehallgatás anyagát művészi érték igényével kell kiválasztanunk. Fontos, hogy érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk. Jelenjen meg zenei anyagunkban a magyar népzene, mellette a rokon- és más népek dalai, a komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene. Figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is. A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása: 3-4 évesek: Tanuljanak 6-8 rövid mondókát, ölbeli játékot 10-15 egyszerű, rövid énekes játékot, 2-3 személyes népi játékot, egyszerű körjátékot, tiszta kvint hangterjedelemben. Érezzék meg a közös játék örömét. Játék közben szerezzenek zenei készségeket, ismerjenek meg alapfogalmakat. Énekeljék az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni. Figyeljenek fel a környezet hangjaira. Keltsük fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. 4-5 évesek: Tanuljanak 4-5 új mondókát, 10-15 több motívumból álló új dalt, melyek hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot. A népi játékok közül az egyszerű körjátékok mellett már szerepváltó-párcserélő, fogyó-gyarapodó, leánykérő játékokat is játszanak. Közös éneklés mellett gyakran énekeljenek önállóan is. Énekeljenek kisebb csoportokban, halkabban-hangosabban, magasabbanmélyebben. Élvezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát. Játszanak kérdés-felelet játékokat. 5 6-7 évesek: Tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbeli játékot 15-18 új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt. Életkori sajátosságaik lehetővé teszik a bonyolultabb népi játékok, játékfűzések tervezését is. Bonyolultabb párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas-játékokat, különféle vonulós-bújós és labirintus játékokat. Fontos helyet kap a ritmus, szöveg és dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel (pl.: fűzfa síp, köcsögduda stb.) táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Maguk is készítsenek egyszerűbb ritmusjátszó hangszereket. A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Az egyéni énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során: kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni. Egyre több alkalmat teremtünk a gyermekek improvizációs készségének, kreativitásának kibontakoztatására. 32