33. Szervezeti és működési szabályzat A Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola SzMSz-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola Hunyadi János Deutsche Nationalitäten Grundschule Harast 2330 Dunaharaszti, Földvári L. u 15. Tel: 24-531-020, Fax: 24-531-021 Mail: hunyadi@pr.hu 0
Tartalomjegyzék 1.Az intézmény adatai. 3 2. Általános rendelkezések... 3 3. Az intézmény működési rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje... 4 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 10 5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetése az épületbe, benntartózkodásuk rendje... 12 6. Tagintézmény (intézményegység)esetén a tagintézménnyel ( intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje...13 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 14 8. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési rend... 20 9. Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje... 21 10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések..20 11. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 28 12. Ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje... 29 13. A szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében... 30 14. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje..28 15.. Az intézményi védő, óvó előírások... 30 16.Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 32 17. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása... 38 18. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 37 19. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 41 20. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje..39 21. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 40 22. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták 42 1
23. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek... 49 24. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete... 44 25. A felnőttoktatás formái... 57 26. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)... 46 27. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel..47 28. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje..47 29. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend..48 30. A könyvtár SZMSZ 51 Záradék 54 Megismerési nyilatkozat..56 2
1. Az intézmény adatai 1.1. Az iskola neve Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szigetszentmiklósi Tankerület 132011 intézményi kódú iskolája) 1.2. Az iskola székhelye 2330 Dunaharaszti, Földvári L. u. 15. Tagintézménye: 2330 Dunaharaszti, Fő út 268. 1.3. Az iskola OM azonosítója 032466 1.4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata Köznevelési feladatokat ellátó közintézmény 1.5. Ellátandó alaptevékenységek Az iskola a nevelési és oktatási tevékenységét a köznevelési törvény előírásai, a nevelési-oktatási tervek, programok, illetve az intézmény pedagógiai programja, valamint szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint végzi. 2. Általános rendelkezések 2. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1 Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti új szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki. 3
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 2.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az iskola előző Szervezeti és Működési Szabályzata 3. Az intézmény működési rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje Az iskola működési rendje: Jelen szabályzat rendelkezik az iskola által kötelezően ellátandó feladatok munkarendjéről, a főbb munkaköri csoportok feladatairól, jogairól és kötelezettségeiről, időbeosztásáról, a munkavégzés folyamatainak ellenőrzéseiről, az intézmény belső ellenőrzési rendjéről és más munkaszervezési kérdésekről. 3.1. A tanév rendje A tanév általános rendjéről a művelődési és közoktatási nemzeti erőforrás miniszter évenként rendelkezik. A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. A tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, vagy továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, illetőleg sportrendezvény megtartására fordított nap, amennyiben ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat (2011. évi CXC. Törvény 4. ) 4
A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az iskolaszék, az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács, a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanévnyitó értekezleten történik, ahol a tantestület dönt: az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról, az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a tanév tanórákon kívüli foglalkozásairól, a nevelési értekezlet témájáról, a tanév aktuális kérdéseiről, a tanulmányi kirándulások időpontjáról. A tanév helyi rendjét, az iskola rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az iskola pedagógusai az első osztályfőnöki órán ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. 3.2.Az intézmény nyitva tartása Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 6 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 20.30 óráig van nyitva. Az iskolában reggel székhelyen 7 órától 17 óráig, telephelyen 6.45 órától 17.45 óráig -a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben - tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Iskolai szintű tanórán kívüli foglalkozásokat 16.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgató-helyettesi és a gazdasági irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza, s az iskola bejáratánál elhelyezi az erről szóló értesítést. A nyári szünetben is irodai ügyeletet szervez, melynek időpontját szintén az iskola bejáratánál kifüggeszti és a honlapon közzéteszi. Munkaszüneti napokon, szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján a működtető önkormányzat engedélyével szervezett programok lebonyolítására lehet. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a működtető önkormányzat adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. 5
3.3.A tanulók fogadásának és benntartózkodásának rendje A tanulókat telephelyen 6.45 órától, székhelyen 7.00 órától fogadja az intézmény a tanulókat. A tanulónak legkésőbb az első tanórája előtt 15 perccel az iskolában kell tartózkodnia. A tanítás végén a diáknak el kell hagyni az iskola épületét, ha nincs semmilyen tanórán kívüli foglalkozása. Gyermek, tanuló az intézményben, azok helységeiben felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Tanítási időben a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az épületet. Az iskola helyiségeit a tanulók csak pedagógus felügyeletével használhatják. A magántanulóknak, ha az iskolában tartózkodnak, részt kell venni a tanórákon. Az iskolai rendszabály (házirend) tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott egyetértésével. (A közoktatási törvény 40.(6)) 2011.évi CXC. Tv. 25. (4) 3.4. Az intézmény vezetőinek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Székhelyintézmény, tagintézmény : Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait munkanapokon 8.00 és 16.00 óra között. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 3.4.1. Az alkalmazottak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény alkalmazottai (pedagógus, nevelő-oktató munkát segítő személyek) heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezletek, fogadóórák napjain a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó 6
előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok közzététele, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. 3.4.2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 62. (5-7) alapján: A pedagógusok munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka (32 óra) a kötött munkaidő, amelyet a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A teljes munkaidő ötvenöt hatvan százaléka ( 22-26 óra) a neveléssel oktatással lekötött munkaidő, amelynek terhére tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötött munkaidő, és ezen belül b) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő. 3.4.3.A neveléssel oktatással lekötött munkaidő részben ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) fejlesztő foglalkozás i) vizsgafelkészítő foglalkozás j) napközis és tanulószobai foglalkozás A pedagógusok előkészítő és befejező tevékenységet is végeznek. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) A kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, különösen indokolt esetben veszi figyelembe. 3.4.4. A kötött munkaidő keretében ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 7
d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, pót-, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt órák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása z) folyosói dekoráció frissítése, gyermekfelügyelet ( reggel, délután), menzakísérés aa) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, bb) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: az 3.4.3. részben meghatározott tevékenységek mindegyike az 3.4.4. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 3.4.4. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő 8
meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 3.4.5.Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az igazgató helyettesi irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését, a tanteremcserét az igazgatóhelyettes engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. A szakos helyettesítő pedagógus köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 3.4.6.A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. 9
Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 3.4.7.. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, vagy az intézményvezető helyettesek szóbeli vagy írásos utasításával történik. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4.1.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 4.2.A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 10
Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat tanévenként át kell tekinteni. Munkaköri leírás kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: tagintézmény -vezető az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, tagintézmény-vezető igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az osztályfőnöki munka hatékonysága az adminisztráció folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése pedagógus ügyelet ellenőrzése gyermek- és ifjúságvédelmi munka. Az ellenőrzés formái: óralátogatás, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, hatáselemzések készítése, helyszíni ellenőrzések, feltáró megbeszélés minden érintett jelenlétében, 11
5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók beléptetése az épületbe, benntartózkodásuk rendje Reggel 7 30 16 00 óra között az intézménybe érkezőnek a titkárságon kell bejelentkeznie. Távozását a titkárságon jelezni kell. Az egyéni fogadóórára érkező szülők, a tanárt a tanári előtt várják meg. Az épületben vendégek csak addig tartózkodhatnak, amíg ügyüket elintézik, utána távozniuk kell. Amennyiben ezt nem teszik, a felnőtt dolgozók távozásra szólítják fel őket. Ennek megtagadása esetén az iskolának jogában áll külső, hatósági segítséget is kérni. A szülői értekezletek és az általános fogadóóra időpontjában a szülők a kijelölt helyiségekben keresik fel a tanárt. A fogadóórák és a szülői értekezletek helyének jegyzéke az iskolai hirdetőtáblán megtalálható. Az intézmény területén, helyiségeiben párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Fenti rendelkezések nem vonatkoznak a gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó tagjaira, óraadó pedagógusra, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyekre, orvosra, védőnőre, a fenntartó és a működtető képviselőjére. 5.1.A benntartózkodás rendje Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az iskola épületében dohányozni tilos. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. 12
6. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés d) pontja alapján, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét. A tagintézménnyel való kapcsolattartásért az intézmény igazgatója, tagintézmény vezető és az igazgatóhelyettesek a felelősek. A tanév előkészítésekor az indítandó osztályok számának ismeretében az igazgató és a tagintézmény vezető munkaerő-gazdálkodási tervet készítenek. Ebben meghatározzák azokat a feladatokat, melyeket a hatékony munkaerő gazdálkodás és az egyenletes terhelés érdekében közösen, áttanításokkal oldanak meg. A tanév kezdete előtt egyeztetik a tanév fő feladatait, meghatározzák azokat a közös célokat, melyek az adott tanévben minden intézmény szem előtt tart. A tagintézmény és a székhelyintézmény munkatervét, programjait úgy kell meghatározni, hogy azokon az intézmények tanulói, pedagógusai kölcsönösen részt tudjanak venni. Közös nevelési értekezleteken, szakmai továbbképzéseken, bemutató órákon biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy az azonos területeken dolgozó kollegák egyeztessék nevelési elveiket, bemutassák jó gyakorlataikat, felvessék problémáikat. A félévi és év végi beszámolókban értékelni kell a tagintézmény és a székhelyintézmény kapcsolattartását. A kapcsolattartás zökkenőmentessége érdekében minden héten egy meghatározott napon vezetői megbeszélést tart az intézmény vezetője, a tagintézmény vezető és az igazgató-helyettesek. Ezeken a megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatják egymást az elmúlt hét történéseiről, és a következő hét aktuális feladatairól, egyeztetik a munkatervi feladatokat. A székhelyintézménybe érkező, a tagintézményeket is érintő információkat, elektronikus leveleket lehetőség szerint azonnal továbbítani kell. A tagintézmények a határidős feladatokat úgy ütemezzék, hogy a székhelyintézmény az összesítési feladatokat el tudja végezni. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és a tagintézmény vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: o az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, o az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelő súlyt kapjon. A tagintézmény vezetője köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. 13
7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 7.1.Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. A 2/2013. (1.15.) KLIKE utasítása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 1/2013. (I.02.) KLIKE utasítás módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló szabályban rögzítettek szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató, a tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 7.2.Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettesek, a DÖk vezetők, a szakmai munkaközösségek vezetői gyermekvédelmi felelősök az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője a szakszervezet titkára. 14
Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett, vele együttműködve végzik. A közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak felelősséggel. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: a tagintézmény- vezető az igazgatóhelyettesek, az iskolatitkár. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézmény-vezető felelőssége, hatásköre és feladatai Az igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyet a munkaköri leírásuk tartalmaz. Ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak: a székhelyintézmény, a tagintézmény egész működéséért és pedagógiai munkájáért; a belső ellenőrzésekért; tanuló-nyilvántartással és tanulókkal kapcsolatos felmentések vezetéséért; szabadság-nyilvántartás vezetéséért; a dolgozók hiányzásának nyilvántartásáért, havi jelentéséért; iratkezelés rendjéért és ellenőrzéséért; a tagintézmény munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenység irányításáért; a tagintézményben az intézményi munkatervnek megfelelő ünnepélyek, iskolai rendezvények megszervezéséért és felügyeletéért; a tagintézmény kapcsolattartásáért, az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért és a taneszközök beszerzéséért, a pedagógiai program megvalósulásának folyamatos nyomon követéséért; a munkaközösség felügyeletéért; tanmenetek ellenőrzésért; az iskolapszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus és a gyermekvédelmi felelős munkájának ellenőrzéséért. 15
Az igazgatóhelyettesek, és a tagintézmény- vezető beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre ( 5 év) szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az iskolatitkár távolléte esetén helyettesítése az igazgató/felső tagozatos igazgatóhelyettes feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 7.3 A kiadmányozás szabályai Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozójának: A kiadmányozás területe, esetei: Intézményvezető teljes feladat- és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében,ha a feladat ellátása nem tűr halasztást A kiadmányozással érintett személy: igazgatóhelyettes 16
7.4 Nem stratégiai kérdések döntési fórumai Az igazgatói értekezlet Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti a tantestület elé kerülő és az érdekképviseletekkel egyeztetendő döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi működés formájáról. Az igazgatói értekezletet az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes vezeti. Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézmény- vezető, Az igazgatói értekezlet saját munkaprogramja szerint havonta ülésezik, a témától függően meghívhat még más tagokat is. Kibővített intézményvezetőség: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető, a KT elnöke, munkaközösség-vezetők. A napirendtől függően meghívást kapnak a témafelelősök, a diákönkormányzat patronáló tanárai, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök. 7.5 A tagintézmény- vezető beszámoltatása A tagintézmény beszámoltatására sor kerülhet a fenntartó felkérésére is. A beszámoló nyilvánosságra kerülése, napirendre tűzése előtt az illetékes tagintézmény nevelőtestületének és szülői szervezet vezetőségének meg kell ismernie. 7. 6 A szakmai munka összehangolása Az iskolai nevelő-oktatómunka összehangolása érdekében minden nevelés/tanítási évet megelőzően (előtte legalább 2 héttel) a tagintézmény állományában lévő közalkalmazottak, egyéb foglalkoztatási konstrukcióban alkalmazott szakemberek (pedagógusok, szakszolgálatot ellátók, pedagógiai munkát segítők) munkamegosztását megtervezik. Az intézmények a rendelkezésre álló humán erőforrásokat az alábbi elvek szerint optimalizálják: a szakos ellátás kiteljesítése valamennyi intézményben, a Köznevelési Törvény előírásainak érvényesítése (pl. a mindennapos testnevelés érvényesítése, az előírt szakképesítés érvényesítése, nemzetiségi nyelvoktatás szakos ellátás, stb.), a rendelkezésre álló alkalmazotti kör költség-hatékony foglalkoztatása, a pedagógusok számára elrendelhető foglalkoztatás optimális hasznosítása. 17
Az iskolai munkamegosztás elfogadása igazgatói hatáskör. Az elfogadásra a tanév indítása előtt legalább 7 nappal (5 munkanappal) korábban sort kell keríteni. A nevelők értesítése írásban történhet, melyet a tagintézmény-vezető az igazgatói jóváhagyást követően küld meg az érintett alkalmazottak számára. A tantárgyfelosztás a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 7.7. A tagintézmény-vezető megbízásának feltételei és eljárásrendje A tagintézmény-vezető megbízásának feltétele a magasabb vezető alkalmazásának feltételeként előírt kritériumoknak való megfelelés. A tagintézmény - vezetői állást nyilvános pályázat által kell betölteni, a kinevezés jogköre a fenntartóé. A tagintézmény - vezetői kinevezés 5 évre szólhat, feltétele a szakirányú főiskolai végzettség, 5 éves pedagógus pályán szerzett, illetve ezzel kompatibilis gyakorlat. A nyilvános pályázatra a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletnek megfelelő tartalmú pályázatot kell benyújtani. A pályáztatási eljárás során az egyeztetéseket az érintett tagintézmény közösségeivel le kell folytatni. 7.8. Az intézmény vezetője Az intézmény élén magasabb vezetőként az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgató helyettes és a tagintézmény-vezető közreműködésével látja el. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és költséghatékony gazdálkodásért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. A közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Feladatkörébe tartozik a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzatokkal, és a szülői szervezetekkel történő együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi-felelősök munkájához szükséges feltételek biztosítása. Az igazgató fontosabb feladatai az intézmény képviselete; külső kapcsolatok ápolása, fejlesztése: o kapcsolattartás az intézményi alapítvánnyal, o a forrásmenedzsment irányítása (pl. pályázatok elkészítésének segítése, szponzorok felkutatása, stb.); a tantárgyfelosztás jóváhagyása; 18
az iskolai tanulócsoportok kialakításának jóváhagyása; belső ellenőrzési terv elkészítése, véleményeztetése, végrehajtása, továbbképzési program, beiskolázási tervek véleményeztetése; kapcsolattartás a diákönkormányzattal; gondoskodás a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításáról; az igazgató helyettes és a tagintézmény-vezető által elkészített alkalmazotti szabadságolási ütemterv jóváhagyása, elkészítése; az igazgató helyettes és a tagintézmény-vezető munkájának közvetlen irányítása, szabadságolásuk engedélyezése; a gazdálkodási feladatok felügyelete; selejtezés, leltározás ellenőrzése. 7.9. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza. IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ Alsó tagozatos** igazgatóhelyettes Felső tagozatos** igazgatóhelyettes T a n u l ó c s o p o r t o k Pedagó -gusok Alsó ato tagozat Diákönkormányzatot segítő tanító * Alsó tagozatos munkakö zösség vezetők * Iskolatitkáro Ped. érdekképviseleti szervek vezetői * Felső tagozato s munka közösség vezetők: * Pedagó -gusok Felső tagozat Diákönkormányzatot segítő tanár * T a n u l ó c s o p o r t o k Pedagógusok Tagintéz mény T a n u l ó c s o p o r t o k 19
8. Az intézményvezető, tagintézmény-vezető vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési rend Az igazgató távollétében (ebben a sorrendben) a felső (1.számú) vagy az alsó tagozatot vezető (2. számú) igazgatóhelyettes a helyettesítésre jogosult személy. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön felhatalmazást ad. Az igazgató helyettesítése esetén, a 1. számú igazgatóhelyettes távollétekor a 2. számú igazgató-helyettes látja el a helyettesítést. Mindkét igazgatóhelyettes távollétekor a 3. számú igazgató-helyettes a helyettesítésre jogosult személy. Az intézményvezető és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés a tagintézmény-vezető feladata. A tagintézmény vezető távolléte esetén ha az intézmény igazgatója másképpen nem rendelkezik a határozatlan közalkalmazotti viszonyban lévő, a tagintézményben dolgozó közalkalmazottak közül a legrégebben az intézményben dolgozó pedagógus. Tartós távolléte esetén a helyettesítőt az intézményvezető jelöli ki. 20
9. A vezetők, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet, iskolai közösség közötti kapcsolattartás formája és rendje 9.1.Az intézményi közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. A munkavállalói/diák közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló nevelő-oktató munkát segítő dolgozóból áll. Az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulóbók áll. Az igazgató, a tagintézmény-vezető a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet képviselője Intézményi Tanács. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A SzMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 21
Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére., Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a munkaterv elfogadása előtt ki kell kérni. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet A Közalkalmazotti tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöknek és az intézményvezetőnek a feladata. A reprezentatív szakszervezet és az igazgató munkakapcsolatát a folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás jellemzi. A Közalkalmazotti tanács és a szakszervezetek egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesekkel konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév II. félévében, legkésőbb június 15-ig, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. Az információáramlást elősegítő eszközök: szóbeli tájékoztatás körözvény meghívó 22
szórólap, plakát, helyi kiállítás, konkrét rendezvények iskolarádió, rendkívüli megbeszélések ellenőrző, üzenőfüzet levél kábel TV tanulói értékelés havi rendszerességgel tagozatonként iskolai honlap e-mail telefon 10. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 10.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára - az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. 10.2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület jogszabály alapján nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. 10.3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy: - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. 23