KÖZGAZDASÁGTAN I.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június
Vázlat 1 2 3 4 5
Miért léteznek vállalatok? Az üzleti vállalkozások mesterséges képz dmények, amelyek azért jöttek létre, hogy a piacot termékekkel és szolgáltatásokkal lássák el. Egyének és csoportok azonban anélkül is képesek a piacra termelni, hogy vállalatot alapítanának. Egy fontos néz pont: Vállalatok azért léteznek, hogy kihasználják a csoportos, azaz több ember munkájára épül termelés el nyeit, miközben minimalizálják a szerz déskötés költségeit.
Miért léteznek vállalatok? (folyt.) Vállalatirányítás Tulajdonlás Vállalat vezet i (menedzserek): akik a vállalat nevében cselekszenek. Vállalat tulajdonosai: akik jogot formálnak a vállalat mindazon jövedelmére és eszközeire, ami az összes szerz déses kötelezettség kielégítése után megmarad. A vállalatvezet k és a tulajdonosok között érdekellentét állhat fenn. Pl.: Elindítson-e a vezetés egy hosszútávon jól jövedelmez beruházást egy rövid távon kevésbé jövedelmez beruházás rovására, ha ez az év végi bónusz feladásával jár?
Miért léteznek vállalatok? (folyt.) Megjegyzés A tulajdonosok gyakran többen vannak, nem ugyanolyanok a preferenciáik és kevesebb információ van a birtokukban. Hogyan tudják kikényszeríteni, hogy a vállalatvezet k az érdeküket képviseljék? Hogyan tudják a vezet ket ugyanabban érdekeltté tenni? Ilyen kérdésekkel foglalkozik a vállalatelmélet, vagy modern szervezetelmélet. Ha a tulajdonosok nem maguk irányítják a vállalatot, akkor a vállalatvezet kkel is szerz dniük kell (ez minimális követelmény). A társasági forma a vállalat több tulajdonosa közötti szerz dés egy meghatározott típusa. Két fontos jellemz Korlátolt felel sség Tulajdonrészek átruházhatósága
Miért léteznek vállalatok? (folyt.) Megjegyzés A vállalat bels motivációs rendszerét a küls körülményeken és az intézmény szervezeti felépítésén kívül a tulajdonosi szerkezet, a társasági és nanszírozási forma egyaránt befolyásolja. Két általános elv Ellen rzés szükségessége (általában a könnyebben ellen rizhet min ség termelési tényez ket vásárolják, vagy bérlik, a nehezebben ellen rizhet ket pedig tulajdonolják, vagy termelik: tranzakciós költségminimalizálás). Kockázatmegosztás (a tulajdonos több kockázatot vállal, a vezet k kockázatkerülése szintén szerz désekben ölthet testet).
Vállalategyesülések, felvásárlások és vállalatirányítás 1. táblázat. A felvásárlásokhoz köthet árfolyammozgások A felvásárlás típusa Árfolyamváltozás (százalék) Sikeres felvásárlások Ajánlattétel 30 Összeolvadás 20 Szavazatok megszerzése (proxy constest) 8 Sikertelen felvásárlások Ajánlattétel 3 Összeolvadás 3 Szavazatok megszerzése 8 2. táblázat. Felvásárlási ajánlatok és a rendkívüli részvényhozamok (százalék) 19731979 19801989 19901998 Ellenséges ajánlattételek 8, 4 14, 3 4, 0 Sikeres ellenséges ajánlattételek 4, 1 7, 1 2, 6 A célvállalatok árfolyam-emelkedése 16, 0 16, 0 15, 9 A felvásárló vállalatok 0, 3 0, 4 1, 0 árfolyam-emelkedése
Vállalategyesülések, felvásárlások és vállalatirányítás (folyt.) Néhány vállalatirányítási intézkedés (1998) Intézkedés Százalék Az intézkedés leírása Biankó csekk 87, 9 Olyan els bbségi részvény, amely felhatalmazza az igazgatótanácsot különféle szavazási, (blank check) átváltási és egyéb jogokról való döntésre Rétegzett (átfed ) igazgatótanács (classied board) Arany ejt erny k (golden parachutes) Jogvédelem (indemnication) Méregpirula (poison pills) Min sített többség (supermajority) 59, 4 Az igazgatók megbízási ideje átfedi egymást (így nem váltható le egyszerre az egész igazgatótanács) 56, 6 Nagy összeg kizetés a vállalatvezet knek, ha a felvásárlás után távozni kényszerülnek 24, 4 Védi a döntéshozókat az üzleti döntéseikhez kapcsolódó perekt l 55, 3 A felvásárlási ajánlatot tev kön kívül minden részvényes jogot kap arra, hogy jelent s árfolyamkedvezménnyel vásárolhasson részvényt a vállalatvezetés leváltása után 34, 1 A felvásárláshoz min sített (a törvényben megszabott küszöbnél is nagyobb) többség szükséges
Feltevés Kiindulópont: A vállalat egy protmaximalizáló fekete doboz, amely CSAK a termelési tényez ket (input) termékekké (output) alakítja (transzformálja).
(folyt.) Következmény A vállalatnak nincsen tulajdona. Minden termelési tényez a fogyasztók (beszállít)
A termel i döntés Mir l dönt a vállalat? Mib l és mennyit termeljen? Ehhez mib l és mennyit használjon fel? Különböz termelési tervek
A termel i döntés (folyt.)
A termel i döntés (folyt.) Ár: (P) Termelt mennyiség (kibocsátás): (q) Bevétel: (R = Pq) Költség: (C = F + VC ) 1 Fix (állandó) költségek (F ) Elhárítható költségek Elsüllyedt költségek 2 Változó költségek (VC) alacsony kibocsátás mellett a költség a mennyiség növelésével együtt növekszik, de egyre kisebb mértékben; magas kibocsátás mellett azonban a költség a mennyiség növelésével egyre nagyobb mértékben növekszik, a csökken hozadék elvének megfelel en. Gazdasági prot (Π=bevétel költségek) Megjegyzés Gazdasági prot Számviteli prot
Vállalati kínálat rövid távon Inverz kínálati függvény A vállalat rövid távú inverz kínálati függvénye megegyezik a határköltség (MC ) görbe átlagos változóköltség (AVC )p görbe minimuma feletti emelked szakaszával, amely minde ár mellett megadja a vállalat optimális termelését.
Ágazati kínálat rövid távon Ágazati kínálati függvény Ráfordítások (inputok) árváltozásának
Ágazati kínálat rövid távon (folyt.) Deníció a κ kínálatrugalmasság a kínált mennyiség változási arányának és az ár változási arányának a hányadosa. A kínált mennyiség százalékos változása osztva az ár százalékos változásával: Q P P Q Állítás A ráfordítások árainak miatt az ágazati rövid távú kínálat rendszerint kevésbé rugalmas, mint az egyes vállalatok rövid távú kínálata.
Kínálat hosszú távon Inverz kínálati görbe hosszú távon Hosszú távon az inverz kínálati görbe megegyezik a hosszú távú határköltség görbe hosszú távú átlagköltség görbe minimuma feletti emelked szakaszával. A hosszú távú átlagköltség mimimumánál alacsonyabb ár esetén a tökéletes versenyz vállalat nem termel.
Kínálat hosszú távon (folyt.) Ágazati kínálat különböz id távok esetén Különböz id távok mellett változik az ágazati kínálati görbe rugalmassága. Azonnali id táv: IS Rövid táv: SS Hosszú táv: LS
A kereskedelem társadalmi el nyei Állítás A kereskedelem kölcsönösen el nyös tevékenység a résztvev k számára.
A kereskedelem társadalmi el nyei (folyt.) Fogyasztói és termel i többlet A keresleti görbe alatti és a piaci ár feletti terület a fogyasztói, a kínálati görbe feletti és a piaci ár alatti terület a termel i többlet. A fogyasztói és termel i többlet összege a fogyasztókból és termel kb l álló társadalom pénzben mért jólétét mutatja.
A kereskedelem társadalmi el nyei (folyt.) Az Egyesült Királyságbeli lottó fogyasztói többlete Bevétel Fogyasztói többlet Fogyasztói többlet (millió font) (font/húzás) (millió font) Rendes húzás 65 0, 49 32 Átvitt nyeremény 78 0, 53 41 Többszörösen átvitt 98 0, 68 67 nyeremény
A víz-gyémánt paradoxon modern megközelítésben Víz vs. gyémánt A víz értékesebb, mint a gyémánt, abban az értelemben, hogy a fogyasztók összesített zetési hajlandósága (a keresleti görbe alatti teljes terület) nagyobb. Ugyanakkor a víz kínálata olyan hatalmas a gyémántéhoz képest, hogy a víz piaci értéke mégis alacsony.
Az innováció haszna Min ségjavító innováció Min ségjavító innováció következtében a keresleti görbe felfelé tolódik, mert a jó min ség termék egységéért többet hajlandók zetni a fogyasztók. Emiatt a fogyasztói és termel i többlet egyaránt növekszik.
Csereügyletek megadóztatása Adók a jólétre A csereügyletek megadóztatása jóléti, vagy hatékonysági veszteséggel (BDC háromszög területet) jár abban az esetben is, ha az adóbevételt valamilyen formában visszajuttatja a kormányzat a társadalom (bizonyos) tagjainak.
Kínálati kvóták Kvóták a jólétre A mennyiségi szabályozás hasonlóan az adóztatáshoz jóléti veszteséggel jár a társadalom számára és holtteher-veszteséget okoz.
Alkalmazás: Import kvóták Jóléti hatások Az importkvóta jóléti veszteséggel jár a társadalom számára, a vámoknál jelentkez állami bevétel helyét itt a kvótajáradék váltja fel, amely a külföldi termel ket vagy a külföldi kormányokat gazdagíthatja termelési engedélyek elosztási módjának függvényében.
Árplafon Maximális ár bevezetése Szabályozatlan piacon a kereslet növekedése hosszú távon a kínálat alkalmazkodását vonja maga után és P L egyensúlyi ár alakul ki. A P o árplafon bevezetése esetén azonban a keresletnövekedés következtében H mérték túlkereslet alakul ki.